Kötke.

Teljes szövegű keresés

501Kötke.
Nevének változatai: 1456-ban* Kethke. 1458-ban* Keethke. 1492-ben* Kuthke. 1677-ben* Költe. 1721-ben* Ketke. 1831-ben* Ködke. Oláhul Kutka.
Dl. 27898.
Dl. 27317.
Leleszi Conv. ltár fasc. 1492. nr. 29.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
Erd. főkormsz. levéltár.
Cons. stat. topogr. 93. l.
Neve az ószláv* kyta, kytuka, kytka szóból származik, mely az oláh nyelvbe is átment, jelentése cserjés.
Miklós 158.
Északról délre hajló hegy tetején fekszik, a 638 méter magas Dumbalives hegy közelbéen, a róla nevezett kis patak eredeténél, mely Erdőszombattelkén, Oláh-Vásárhelyen át ömlik a czegei patakba. A vármegye székhelye Deéstől 27.2 kilométernyi a kékesi járásban.
Kötke első megemlitésénél 1456-ban* mint Bálványosvár tartozéka fordul elő, a Bánffy- és Várdaiak birják, de ellentmondással, miből per lett. E közben Mátyás király Erdély alkormányzója Vingárdi Geréb Jánosnak adományozta, a kitől 1463-ban az ismét az előbbi tulajdonosok kezébe került.* A Bánffyak Mátyás király ellen pártot ütvén, birtokaiktól megfosztattak s így Bálványosvárával Kötkét is Mátyás 1467-ben* a váradi püspökségnek adományozta. 1492-ben is mint a Bálványosvár tartozéka emlittetik.
Dl. 27898.
Dl. 26893. és 27908.
Dl. 27917.
1553-ben* Szamosujvár tartozéka.
Urb. et Conscr. f. 87. nr. 29.
1594-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Wass Györgynek adományozta oda, mely akkor* oláh falunak mondatik.
Km. Doboka V. 42.
Act. Partic. 536. pag.
1600-ban* Mihály vajda e birtokot Perusits Máténak adományozta oda és Erdély rendei biztositják Perusitsot arról, hogy őt a Mihály vajda által adományozott e birtokban meg fogják tartani, az esetre pedig, ha azt előbbeni adományosának Wass Ferencznek kellene visszaadnia, akkor őt más hasonlóval elégitik ki.
Magy. Tört. Tár XVIII. 30, 33.
1609-ben* a czegei Wass család birtoka.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
1627-ben* Bethlen Gábor Wass János és Györgyöt e birtokukban megerősiti.
14. L. Reg. 63.
1647 és 48-ban* Rákóczy György e birtok harmadrészét Bogáthi Druzsánnának: 1. Barcsay András, 2. Wass Ferencz, 3. Márk vajda özvegyének s leányának Wass Juditnak, kihalásuk után pedig néhai 502Wass György fiainak Lászlónak és Jánosnak adja zálogba, kiknek itt 1649-ben* magyar jobbágyai vannak.
22. L. Reg. 14, 66, 75. Gyf. prot. Deum time 129. és Div. Cott. II. fasc. 1. nr. 49.
Km. Doboka. K. 25, 30, 32, 42, 65. és 24. Lib. Reg. 196.
1656-ban* Rákóczy György e birtokot nagymegyeri Keresztesi Ferencznek s nejének Béldy Katalinnak adja zálogba.
26. L. Reg. 637.
1657-ben* a deésaknai kir. sóbányához tartozó fiskális jószág 1654 óta.*
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
U. o.
1676-ban* birtokosa Keresztesi Zsuzsánna Mocsi Szabó Gáborné.
E. F. L. XII. 5. A.
1677-ben* febr. 7-én Keresztessy Pál és Samunak adta Apaffy fejedelem. 1694-ben* birtokosa Szilvásy János, kinek anyja Keresztesi Zsuzsánna Szilvási Boldizsárné.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
Gyf. Doboka fasc. I. nr. 23, 24.
1717-ben* e birtokot Szilvási János tartja zálogban a Keresztesiektől.
Torma cs. ltára.
1738-ban* birtokosa Cseszteliczki Szilvási János fia Boldizsár.
E. F. L. III. 164. B.
1750-ben* Mária Terézia királynő e birtokot két izre zalathnai Dobra Péternek* s gyermekeinek Anna Boér Józsefnének s ezek gyermekei Boér Ferencz és Ágnesnek adományozta.
Erd. L. Reg. IX. 953.
Dobra fejedelmi ügyek igazgatója volt. Fasching Ferencz „Nova Dacia”-ját „Nova Mendatia”-nak gunyolta, oláh lévén, Fasching állitásait igaznak elismerni nem akarta.
1769-ben* birják néh. berivói Boér Józsefnek Annától Dobra Péter leányától való gyermekei: Ferencz és Ágnes ifj. Szeredai Péterné.
E. F. L. III. 193. D.
1770-ben* összeírt birtokosok: nagyberivói Boér Ferencz női és anyai, szentháromsági Szeredai Péter pedig férji jogon.
Erdélyi főkormsz.
1786-ban* birtokosai: Révai Pálnak van 10 jobbágya, 5 zsellére, Boér Ferencz özvegyének 10 jobbágya, 4 zsellére.
Erd. főkormsz.
1809-ben* birtokosai: Fülep Antalnak van 10, Biró Farkasnak 5, Révai Annának 3, Szeredai Pálnénak 1/2 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosa a fiskus, ki azt 1817-ben* Dobra Péter utódaitól magához váltotta Boér Ignácztól, Szeredai Miklóstól, Fülöp Antaltól, mint Szeredai Ferencz részének zálogbirtokosától Révai Annától Gyöngyösi Józsefnétől és Szoboszlai Ferencznétől.
Erd. kancz. ltára.
E. F. L. XII. 24. k.
1863-ban* Katona Eszter és a kir. kincstár úrbéri kárpótlást kapott.
Urb. Wes. 112, 194. l.
1866-ban* az itt összeírt 35 füst közül 1 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosa a kir. fiskus volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898) a magy. kir. kincstár, 377 h. 484 öl.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai szentmártonnapi adóval, évente 1 tehénnel s mint oláh falu, ötveneddel tartoznak.
Urb. et conscr. f. 87. nr. 29.
503E község ős lakói a szlávok voltak valószinüleg, kik idő folytán eloláhosodtak. Időnként magyarok is laktak benne. Jelenlegi lakosai románok s kizárólag földmiveléssel foglalkoznak. Főtáplálékuk a málékenyér s veteményfélék. Ruházatuk gyapjuból, kenderből házilag állitják elő.
Házaik s a melléképületek fából valók, szalmafedelüek.
Gör. kath. egyház temploma fából épült Mária Terézia királynő idejében, a szent archangyalok tiszteletére szentelve, harangjai is ez időből valók. 1837-ben* önálló egyházközség, jelenleg Erdő-Szombattelke leányegyháza.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
Iskolát az anyaegyházzal közösen tart.
Éghajlata mérsékelt és kiválóan egészséges, szél gyakori, jégverés emberemlékezet óta nem volt.
1721-ben* határa két fordulós, nagy része a hegyek oldalain, jobbára északban terméketlen, tavaszi vetésre alkalmas, trágyázva nincs, alkalmas minőségü őszi gabonát s erdei szénát termelnek, tűzre való fás erdeje elegendő; hadi út terheitől nem szenved. Vásárba és őrölni Szamosujvárra járnak, melytől 2 mértföldnyire fekszik.
Erd. főkormsz. ltár.
Mivelés alatt levő szántója 54 köb. vetésre való. Elvetettek ez évben 11 köb. őszi, 4 köb. tavaszi gabonát s termett 55 kal. búza, rozs, 16 kal. árpa, zab, 6 kal. kender s van másfél véka törökbúza vetésük, borsó, lencse 2 véka, rétjén 18 szekér szénája lett. Van 8 ökör, 5 tehén, egy ló, 30 juh és 6 sertésük.
1822-ben* határa 3-ad osztályu.
Cziráky. Urb. oszt.
1837-ben* határa közepes gabonatermő, erdeje kevés. Jelenleg határa gyenge; terményei: kevés búza, zab, alakor, paszuly, tengeri, burgonya, kender és len. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, baraczk, cseresznye, meggy és dió.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
Itatója név nélkül való forrásaiban elegendő; köve kevés, ez is patakjaiban.
Határhelyek: 1749-ben* Bóllyos és Dumbráva, erdők.
E. F. L. III. 193. A.
1769-ben* Koszta máre, Budis, Kinyepist, Szkepeczel, Livagye, Arinsa, Pruny, Zepogye, Gaura Drakuluj, Vatastyi, Oszoj ketre Szambo, Malájesty, Csergou, Styein, Pogorel, Korvi, Tejatura, Rezora Funaczilor, Jezuny, Gyalu Berbat, Tyiroe.
U. o. D.
1819-ben* Brebin, Bogyis erdő, Cseszetel, Kopocsel, Gejorgyina, 504Krucsi, Szteny, Ariusa, Lunka, Mesztesztej, Gursecz, Szálas, Pirlog, Csorgou, Szekepeczel, Hirtope, Podás, Kelimán, Stegyine, Szimbo, Boltyez, Szálts, Poklas, Ruzor Funaczuluj, Dorgou, Belyicze, Pereu Tatáruluj, Vetástye, Köböltő, Oszoj, Kraki.
E. F. L. XII. 24. k.
1864-ben* Dosz, Bogyis, Pe gyál, Hutsu Bogszeguluj, Pesztye Válye Funaczelor, Muncsel, Dumbrava, Kaszte mare, Hirtoptyile, dülők.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* van 7 jobbágy és 7 zsellér lakosa s az egész községben 14 ház.
Urb. et Conscr. fasc. 87. nr. 29.
1600-ban* 17 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
Act. Partic. 530. pag. 1011.
1603-beli* összeírás szerint az egész falu az előző évi háború alkalmával úgy elpusztult, hogy egyetlen lakója és háza sem maradt.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1700-ban* 8 jobbágy és 2 szegény lakosa van s az egész községben 8 lakó- és 3 puszta ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 4 jobbágy, 2 zsellér és 3 kóborló lakosa van, kik ez utóbbiak kivételével 6 házastelken laknak, el van pusztulva 3 ház.
U. o.
1750-ben* 6 jobbágy, 4 zsellér, 3 kóborló, együtt 13 családfő lakosa van, kik 10 házastelken laknak, el van pusztulva 3 ház.
U. o.
1831-ben* 199 gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 93. l.
1837-ben* lakossága 182, házak száma 26.
Hodor. Dobokam. Esm. 737. l.
1857-ben* házak száma 41, lakossága 248 gör. kath.
Orsz. ism. tábla 26. l.
1886-ban lakossága 310.
1891-ben 282 lakosból 277 gör. kath., 3 ev. ref. és 2 izraelita.
Adója: 1721-ben* 119 frt. 1898-ban 554 frt 32 kr.
Erd. főkormsz. ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages