Kovás-Kápolnok.
424Kovás-Kápolnok.
Nevének változatai: 1405-ben* Kawachfalva. 1424-ben* Kowaczkapolnok. 1565 körül* Kovaczfalwa. 1566-ban* Kowács Kapalnak. 1567-ben* Kovaczkapalnak. 1583-ban* Kawachi Kapalnak. 1602-ben* Faurest. 1650-ben* Kovas-Kapálnak és Koás.*
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
U. o. Stat. D. 197.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. lap.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
Erd. országgy. eml. XI. k. 105–112. lap.
A vármegyei hivatalos kiadványokban Kovács és Kovás név alatt fordul elő. Adataink szerint Kovács előneve a helyes.
Előnevét kovács mesterséget folytató vagy ily nevü alapitójától vette. Kápolnok utóneve nem más, mint a szláv „tapolňik,” mely meleg patakot jelent. E patak ma Kapnik, 1566-ban Kapolnik, 1427-ben Tapoly patak s ebből eredt a község mai neve. Oláhul Fauresti.
A kapniki hegyekből eredő s Kápolnok-Monostor felé folyó Kapnik patak két partján szűk völgy hosszában fekszik, Deéstől 69·2 kilométernyire a magyar-láposi járásban.
Hagyomány szerint a község régen a „Depe Urszoji” hegyen keletkezett s csak később huzódott volna mai helyére. Egykori templomának helye a község északkeleti vagy felső végén még kivehető.
Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Drág fiának György és Sandrinnak jutott. 1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben már özvegyéé.
U. o. Stat. D. 197.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár III. 289.
1560 körül* végrehajtott adóösszeírás szerint Drágffy e birtokából 6.06 porta után 2 frt adót fizet.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. lap.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császrnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
4251583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1685-ben * 12 évre Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújitotta.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1602-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1603-ban* a kápolnok-monostori járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1612-ben* birtokosa Lónyai Menyhért.
Km. Szolnok Med. P. 9.
1617-ben* a fejedelem Lónyay Menyhért e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfogadta.
Orsz. ltár. Lymbus.
1639-ben* K.-Kápolnok a kapniki bányához tartozik.
Km. Lymbus.
1650-ben* mint tisztán fiskusi birtok, Kővár tartozéka.
Erd. országgy. eml. XI. k. 105–112. l.
1659-ben* Barcsay Ákos a kapniki bányát ez és több más birtokkal együtt, Hartman Jánosnak adja bérbe.
27. L. Reg. 99.
1663-ban* Apaffy Mihály e birtokot Kapnikbányától elvonván, Érszentkirályi Szikszay Györgynek s nejének Balásy Erzsébetnek adja zálogba.
U. o. 695.
1669-ben* összeírt nemesek: a Jancsi család, továbbá a Pap László oláh esperes családja. Puskások a Kozma és Páska családok 7 taggal.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1690-ig* e falu Kapnikbányához tartozott, de felhagyván a bányászattal, újra Kővárhoz csatoltatott.
E. F. L. VII. 478. H.
1702-ben* a fiskus birja.
Erd. főkormsz. ltár.
Oláh nemesek: a Kuk, Iváncsa és Páska családok.
1719-ben* a fiskus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.
E. F. L. VII, 749. B.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Imrének van 5 jtelke, id. gr. Teleki Józsefnek 2, gr. Teleki Károlynak 5, gr. Teleki Tamásnénak 4, ifj. gr. Teleki Józsefnek 3. Egy telkesek: 7 Biltz, 2 Floreán, 3 Grosz, 3 Páska, 1 Mikle, 1 Bibol, 1 Marosán, 1 Pap, 2 Joncse, 1 Kozlár család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Imre, gr. Teleki Tamás özvegye, gr. Kornis Ignácz özvegye, gr. Teleki János, gr. Teleki József özvegye.
U. o.
1683-ban* gr. Teleki István, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Miksa s a kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen. 87–194. l.
426Kovás-Kápolnok jelenlegi nagyobb birtokosai (1898): Leib Salamon; 106 h. Vétel a kincstártól. Látis Elek, Anka Sándor, Zsorzs és Páska János örökség és vétel folytán.
Jobbágy családnevek: 1556-ban* vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk pedig Tokos volt.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Jobbágyok: Nemes, Bud, Zakusz, Topa, Bota, Vlágy, Borra, Botiz, Muszka.
Jobbágyszolgálmány: 1566-ban* adó: Szt-György és Szt-Mihálynapon 4-4 frt.
U. o.
Ajándékok: 7 quart. vaj, 7 sajt, 1 tehén minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 7 szekér fa. A Kapnik vizében a halászat tilos.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adtak: a kövér makkos sertésből, legelőre járó disznók után, ha 100 van s ha tiz is, egyet, ezen alól darabonként fizettek 2 magyar pénzt, úgy fizették a méhtizedet is s az ezekből bejövő pénz a tisztet illette, valamint őt illette a szabadosok által „karulypénz” czímen fizetni szokott 57 denár adó. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt kellett hogy adjon. Kisebb község egy három éves ünőt, a nagyobb pedig egy nagy tejelésre alkalmas tehenet. A családok egy negyed mérték vajat és sajtot adtak, ha juhok vagy tehenük volt. Minden akol vagy stronga után egy juhot, s kinek tiznél kevesebbje volt, nem fizetett.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt; szent-györgynapi 6 frt.
U. o. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 6 drb sajt ŕ 12 denár, 6 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denárt. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 4 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
427A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakosai románok, földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak.
A húsvéti pirostojás festés, pünköstkori búza vagy határszentelés szokásos, mikor a község apraja-nagyja virágos lobogókkal vonul ki. Öntözni Szt-Györgynapján szokott a fiatalság, azt azonban, a ki ez évben tavaszkor legelőbb szántott, husvétkor öntözik is. Keresztelést, temetés rendesen lakomával végzik.
Táplálékuk zöldség, tej, turónemü és hús, böjt alkalmával aszalt gyümölcs-lé, melyet törökbúza- s rozskenyérrel fogyasztanak. Öltözetük házilag készült harisnya, bocskort, csizma, czifra varrottas derékszij (lüszü), sapka, kalap, bőrmellény, bunda, guba.
Házak (lakó és pitvar utczasorban) s melléképületek rakófából valók, szalma s zsendelyfedelüek, fehérre meszelve. Majdnem minden udvaron gémes kút.
Gör. keleti egyházközség, fatemploma az utolsó tatárjáráskor, állitólag 1717-ben (de volt 1790-ben is) már meg volt. Szt-Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére van szentelve. Három harangja közül az egyik 1808-ból, a másik kettő 1850–55. évből valók. Kolozsvárt öntötték, felirattal vannak ellátva. Papjai: Greble János, Csokás Gergely, esperesek Joancsa Nekita és Lup, a jelenlegi Csokás Sándor.
Gör. kath. lakosai a rusori egyházhoz tartoznak.
Az izraelita vallásuak zsinagógája 1868-ben épült, benne a kápolnamonostori rabbi végzi az isten tiszteletet.
Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után alapitotta. 1857-ben a magyarláposi gör. kath. iskola számára adózott.* Jelenleg több szomszédos községgel együtt fizeti a tanitót, melynek fenntartásához 1896 óta az állam 172 frttal járul;* tanitója Tyira László.
Kádár. Nevelés- és Okt. Tört.
Vallás- és közokt. min. 70661. sz.
Éghajlata enyhe, széltől mentes, egészséges jég 20 évben egyszer ha előfordul.
Határát a Kapnik pataka gyakran elönti s e miatt az 1720-beli* összeírás szerint nagy károkat szenved; legelője és tüzelésre való erdeje elég nagy és jó.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa nagy, de nem termékeny, nagy szorgalom mellett terem annyi, a mennyivel a lakosság szükségletét fedezheti. Főterményei: a tengeri, búza, zab, pityóka, kerti növények, kender; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, ló, juh, kecske, közönséges sertés, bival s 428házi szárnyasok és méh. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, cseresznye és dió-félék. Épület-, mész- és kavicsköve bővön és első minőségü.
Itatója számos forrásai- és patakjaiban elegedő.
1876 óta körjegyzői székhely.
Házi iparuk a szövés, fonás, de eladásra is készitenek; marha-, gabona- és gyümölcskereskedéssel is foglalkoznak.
Van négy malma a Bilcz család, Les Pál, Sánta Samu és Foransberger Károly tulajdonában.
1830. év junius havában a székely határőrkatonák voltak ide vezényelve őrállásra. Cornietől a Rotundáig oly tömötten voltak felállitva, hogy egymást jól láthatták. Itt fából magtáruk épült, mint jelenleg a 63-ik szám alatt levő ház cyrill betüs felirás mondja, ekkor egy véka törökbúza 5 frt volt. Hogy miért és meddig voltak ide rendelve a székely katonák őrállása, határozottan nem tudjuk. Valószinüleg azért, mivel e község a határszélben feküdt s az ekkor feltételezhető éhség s ennek következtében a kivándorlás megakadályoztatására.
1848 őszén, mint a községbeliek állitják, a község közepén a nagy padló mellett a puskás magyarok s a felbujtogatott oláh lándzsások közt ütközet volt, mely alkalommal 7 esett el a románok közül s többen megsebesültek, a magyar veszteségre állitólag 1 vezető s néhány közlegény, de határozottan nem tudják, mivel ezek visszavonultak Dióshalom Pe Poduri nevü helyére, a hol halottaikat eltemették.*
Sajnos, hogy ma nem tudják megmondani, hogy kik voltak a vezetők mindkét részről és hogy mikor történhetett itt az ütközet s mily számu lehetett a támadó és megtámadott fél. Kérdés: vajjon nem Katona Miklós vagy később a Bem által erre küldött segédcsapatok egy része volt-e a támadó? Valószinü, hogy még azelőtt történhetett, mielőtt a rendes hadjárat kezdetét vette volna, október közepén s november elején.
Határhelyek: 1715-ben* Dumbrava, erdő; Lazur, Izvorul Plopisuluj, Ruteste Vasas, Karpeny, Zapodie, Rakest, Magurits, Halastó, Kalye Banyi, Gradinutz, Plopis, Satra, hegy.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
1864-ben* Dimbu mori, részei: Lunka gyin szusz, Rakistye; Umbrariu, részei: Dimbu mare és urszuluj; Grumazi, Zsdabu, Dealu grosuluj, Halasteave, Secaturile, Virvu Lapusenescu, Gramma Zurii. Alsó forduló: In Lunka gyin doszu, részei: Leordar, La Buora Ponare, Pe paduri, La gruiu, Valea rosie.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban vizei: a Kapnik pataka, a melybe foly a Valea Pojani, Valea Tyuz, Valea Satuluj, V. Secueasca, V. Carpinuluj, Izvoru plopisuluj, V. Ursuluj, V. Umbranulu és V. Lazuluj; forrásai: Fontana recse, Fontana Aniczie.
429Lakossága: 1566-ban* 12 jobbágy, 2 szegény, egy nemes lakosa van, az egész községben 13 lakó s 2 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-ban* 21 jobbágy, két nemes lakossal, van a községben 23 lakó s 18 puszta ház.
U. C. 16–19.
1639-ben* fiaikkal együtt 68 jobbágy, lakosa van, kik 30 házban laknak.
Km. Lymbus.
1661-ben* 90 jobbágy, 4 nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész faluban 33 ház.
Km. Lymbus.
1680-ban* fiaikkal együtt 72 jobbágy lakik benne, van a községben 28 lakó s 15 puszta ház.
E. F. L. XIII. b. 12. T.
1684-ben* 59 jobbágy, 3 zsellér, 17 nemes és szabados lakosa van fiaikkal együtt s 30 lakó, 8 puszta ház.
E. F. L. XIII. b. 12. T.
1700-ban* 16 jobbágy, 16 zsellér, 6 szegény lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 13 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1715-ben* fiaikkal együtt 53 jobbágy, 18 zsellér, 8 nemes vagy szabados lakossal, kik 33 házban laknak, puszta ház 22 van benne.
E. F. L. VII. 478. H.
1720-ban* fiaikkal együtt 57 jobbágy és 55 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 25 lakóház.
U. o. 547. T.
1831-ben* 365 gör. kel. lakossal.
Cons. statist. topograph. 99. l.
1886-ban lakossága 560, melyből görög. kath. 8, görög. kel. 470, zsidó 87.
1891-ben 656 lakosból 1 róm. kath., 20 gör. kath., 546 gör. keleti és 89 izraelita.
Adója 1898-ban 126 fr 17 kr.
