Kupsafalva.
Kupsafalva.
I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251.
E. F. K. ltár.
Hagyomány szerint e községet három Kupsa nevü testvér alapitotta, kik nem tudtak együtt megférni, az egyik itt maradt, a más Hollómezőn, a harmadik Mikolában telepedett le s róluk kapta a község nevét.
Mérsékelt lejtőjü hegyoldalakon a „Sátorhegy” tövében az „Izvoru Setri” patak partjain fekszik, mely Rogoznál szakad a Lápos folyóba. Deéstől 59·8 kilométernyire a magyar-láposi járásban.
Magyar-Lápos tartozéka volt, de mint ilyen, még 1553-ban* a tartozékok közt elő nem fordul, csakis 1584-ben emlittetik először, tehát 1553–1584 közt keletkezett.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1584-ben* lakosait Báthory Kristóf, mint Zsigmond, a 30-ad fizetése alól szegénységük, szűk és terméketlen területük miatt felmenti.
I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251.
5351598-ban* Szamosujvárhoz tartozó fejedelmi birtok. Kovács Simon és Péter, Prabauer Péter esküdtek emlittetnek.
4. Lib. Reg. 102–105.
1600-ban* Sövényfalvi Nagy Dániel e birtokát Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladja.
Km. prot. B. 42.
1602-ben* Kamuthy Farkas birja.
Orsz. ltár.
1609-ben* Wass Ferencz özvegye Bogáthy Druzsána e birtokból György fia számára sógorától Wass Jánostól részt követel.
Gr. Wass ltár.
1615-ben* egy hollómezei Kupsa Bota nevü nemes Belső-Szolnokmegye alszolgabirája emlittetik.
Km. Szolnok int. D. 11.
1620-ban* Wass Ferencz birja. 1627-ben* Bethlen Gábor Wass Jánost és Györgyöt e birtokukban megerősiti.
Torma J. gyüjt.
14. L. Reg. 63.
1647-ben és 1648-ban* Rákóczy György e birtok felét Bogáthy Druzsánának 1) Barcsay András, 2) Wass Ferencz, 3) Márk vajda özvegyének s leányának Wass Juditnak, kihalásuk után pedig néhai Wass György fiainak László és Jánosnak adta zálogba.
22. L. Reg. 14, 66, 75. Gyf. prot. Deum time 129. és Div. Cott. II. fasc. 1. nr. 49.
1656-ban* II. Rákóczy György e birtokot nagymegyeri Keresztesi Ferencznek s nejének Béldy Katalinnak adja zálogba.
26. L. Reg. 637.
1694-ben* birtokosa Keresztesi Sámuel.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1700-ban* Leopold király kupsafalvi Kuk Györgyöt személyes nemességre emeli.
Torma gyüjt.
1717-ben* néh. Keresztesi Pál és neje Nemes Dorottya leányai Zsuzsánna id. Jósika Gáborné és Judit Borbátvizi Mátyásnétól leszármazó utódai, t. i. Jósika Imre, Dániel, Mária Folty Bálintné, Zsuzsánna Naláczy Györgyné s ennek fiai Naláczy László, István és György, Judit Inczédy Józsefné és Zejk Mózes egy, más részről pedig azon Keresztesi Pál fiától Ferencztől s nejétől Béldy Katalintól leszármazó Szilvási János, Nádudvary András, Nemes Elek, Várady András, Balogh Zsigmond s fiai József, Ádám és Dávid e birtokon megosztoztak.
Torma cs. ltár.
1721-ben* Keresztesi Sámuel kapta a fiskusi részt kárpótlásul katonásitott birtokaiért.
E. F. L. XII.
1729-ben* a Keresztesi család magbanszakadtával, annak leányági birtokosait: Toroczkay Ágnest Bánffy Györgynét, Balog Zsigmondot, br. Jósika Zsigmondot, Istvánt és Mózest, Buda Gáspárt, Naláczy Lászlót és Józsefet, Inczédy Józsefnét, Csóka Györgyöt, Daniel Eleket, Nádudvary 536Andrást, Barcsay Ferenczet, Lukács Sárát és Zejk Miklóst a fiskus bizonyos összegért e birtokban meghagyja.
E. F. L. XII. 1/2. fasc. 22. E.
1738-ban* a magtalanul elhunyt Keczeli István itteni részét atyjafiai foglalták el.
Torma gyüjt.
1739-ben* birtokosai: br. Jósika Dániel, József és Mózes, Inczédi Samu neje Lészai leány után, Lészai István neje Keczeli Sára, Thoroczkai Péter özvegye Keczeli Borbála, Palatkai Lászlóné Mara Mária s ennek nővére Mara Anna.
E. F. L. III. 108. B.
1749-ben* birtokosai: br. Jósika Miklós és József, Inczédi Samu, Thoroczkai Péter özvegye, Palatkai László és Alsó Sámuel.
U. o. 193. A.
Ugyanez évben a Keresztesi leány utódaitól e birtokot a fiskus kiváltotta és a Magyar-Láposhoz kapcsolta, de 1762-ben* Mária Therézia királynő e birtokot gr. Bethlen Gábornak adományozta, ki azt Naláczi Sárának Barcsay György özvegyének adta át, kiről Barcsay Ágnesre gr. Bánffy Dénesnére szállott.
U. o. 215.
1786-ban* birtokosa gr. Bánffy György; van 99 jobbágya s 16 zsellére.
Erd. főkormányszéki ltár.
1804-ben* idevaló Prodán Von és Kosztán nemességének igazolására szorittatván, igazoltattak.
Megyei ltár selejt. 463. sz.
1820-ban* birtokosa gr. Bánffy József; van 124 telke.
Erd. kancz. ltár.
1829-ben* br. Bánffy Dénes örökösei birják.
E. F. L. XII.
1863-ban* Dr. Naymister Szanislaus úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wesen 86. l.
1866-ban* az itt összeírt 180 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormszéki ltár.
Lakosai kezdet óta oláhok, földmivelők és baromtenyésztők. Általában kevésbbé szorgalmatosok, csak a málé hiánya kényszeriti messze vidékre erdőmunkára. Főtáplálékuk a málékenyér és puliszka, melyet tejjel s juhturóval fogyasztanak. Öltözetük házilag készül, rendesen fekete és szürke szokmányt, fehér harisnyát és bocskort, lombos báránybőr kucsmát viselnek. A nők viselete szinte szokmány, kettős czifra szőrkötő (katrincza) és bocskor. Nyáron a férfiak kendervászonból gallér nélkül való lobogós ujju inget s szűk lábravalót s az öregek ekkor is sapkát hordanak, míg a fiatalság keméyn szőrkalapot hord.
Épületeiket rakófából épitik kicsiny ablakokkal, felszerelésük majdnem semmi, házaikat többnyire csak belülről tapasztják meg.
Gör. keleti egyházközség fatemploma állitólag 1600-ban épült s a Szent-Illés tiszteletére van szentelve. Papjai a Kupsa családbeliek voltak, 537így: Kupsa Isztrátye, Saxon, Demeter, István (1861), Filemon s a jelenlegi esperes Kupsa Sámuel. Harangjai 1861. és 1883. évekből valók, Kolozsvárt öntötték.
Gör. kath. egyházközség az ungurfalvi filiája, temploma szintén fa, állitólag ezelőtt 60 évvel (1487) Petőrétről hozták ide, rakták újra össze fenyőfából a község közepén. Mihály és Gábor archangyalok tiszteletére szentelték föl. Anyakönyvét 1847 óta vezeti. Papjai: Gavrus László s a jelenlegi Nodis János.
A magyar-láposi gör. kath. iskola fentartásához 1857-ben évenként 75 frttal járult.* Iskoláját a hatvanas évek elején létesitette, melyet az állam is segélyezett tanszerekkel. Tanitóilag Kosztafalvával egyesült volt.
Kádár. Nev. és okt. tört. 359.
Éghajlata egészséges, széltől védett helyen fekszik, jég nem bántja határát. A község járványmentességét a babonás nép annak tulajdonitja, hogy egykor egy ruházat nélkül való ártatlan leány két fekete ökörrel a község körül egy borozdát vont s ezért a „Csuma,” a cholera a községbe be nem törhet.
1750-ben* határának téri része szerfölött terméketlen, mivel vizes, forrásos, úgy hogy itt a trágyázás sem használ s mivelésre egyáltalán nem alkalmas, harmada részben hegyes, erdős, alig adja vissza a belé vetett magot, s egyharmada mondható valamivel jobbnak, de ez is gyakori trágyázást kiván. Földjük termékeiből nem tudják fentartani magukat, azért a gabonát különböző helyekről kénytelenek beszerezni. Gabonát nem visznek vásárba. Egyedül barmok eladásából, melyeket Kapnik vásárain szoktak elárusitani, teremtik elő az adóra szükséges pénzt.
E. F. K. ltár.
Határa két fordulóra van osztva, a felső szerfelett szűk, a más hegyes, köves és csak 8 ökörrel szántható. Szekeren való trágyázás nincs szokásban, de nem is lehet, csak legeltetés útján javitják; őszi vetésük nincs; a tavaszi búza köble 4 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet, zab 5 kalangyát s kalangyája két vékát ereszt. Legelője szűk s ezért a szomszédos Libaton, O.-Lápos községbeliektől bérelnek. Kaszálója fordulónként.
Van ekkor 186 köb. vetésre való szántó, melybe elvetettek 17 köb. búzát, 131 köb. tavaszi búzát, zabot, tengeri termése 10 és 1/2 köböl, kaszálója 192 3/4 szekérre való. Malmok jövedelme 5 frt. Adó alatt 113 jármas ökör, ló, 111 tehén, 57 tulok, 451 juh, kecske, 39 disznó, 82 ménköpű. Főzőüstök jövedelme egy frt.
5381841-ben* van itt 16 ló, 117 ökör, 150 tehén, 87 borju, 295 juh és kecske, 12 méhköpű, 104 sertés. Két fordulóra osztott határa sovány 10 1/2 köböl férőü, rétje 184 szekérnyi. Jobbágyai közül 5 más helyre költöztetett, elszökött 28. Jobbágyi szolgálat pénzül megváltva: 279 frt 55 kr.
E. F. K. ltár.
Dézmajövedelme: 40 kal. őszi gabona, 10 kal. árpa és 60 kal. zab, 39 köböl csős törökbúza. Szemül: 13 ősz, 5 árpa. 20 köb. zab és 20 köb. törökbúza, 70 sing vászon, ezek megváltási díja 37 frt 1 kr. Malom jövedelme: 2 1/2 köb. elegyes, 40 köb. málé, 3 és 3/4 köb. köles megváltási díja 21 frt 40 kr. Földesúri census báránydézma 10 frt 58 kr., disznó 2 frt 54 kr., méh 18 kr., tyúk 3 frt 42 kr. Összes adója: 356 frt 28 kr.
Jelenleg határa terméketlen és gyenge, törökbúzán, zabon és pityókán kivül alig van más terménye. Erdélyi fajta szarvasmarhát, lovat, juhot, kecskét és sertést tenyésztenek. Van kevés alma-, körtve- és szilvafája. Itatója a községen át folyó patak és Valea pestyilor, Izvoru plajuluj, Jezerucz, Izvoru zdircsi és Ulmilor, Izvorák nevü forrásai. Van épületnek való köve.
Egy malma két kövü, kettő egy-egy kővel, a két előbbi Kupsa Sámuel, a más Kureu Pantilimon és társa tulajdona.
1870 óta körjegyzői székhely.
Nevezetes a közelében emelkedő 1041 m. magas Sátor-hegy, melyen mint természetes erőditett helyen, többször keresett menedéket a vidék veszélyben forgó réme, Pintye híres tolvaj. Arany, ezüst pénzt elrejtve itt többször kaptak, ma is kutatják. A község lakói ma is mesélik, hogy a Sátorhegyről indult ki rabló útjára, többször kirabolta Nagy-Bányát s az urakat s rablott kincsét e hegytetőn felbugyogó „Pintye kútja” körül ásta volna el átok alatt oly képen, hogy legényeinek szemeit bekötve, az erdőségben össze-vissza hurczolva s egy helyen megállapodva velök, egy nagy gödröt ásatott, a hova rejtette el pénzét, kövekkel lefedte s innen ismét bekötött szemmel velök eltávozott s csak évek mulva tért vissza. Ekkor alantasaitól kérdezte, hogy most ki tudná őt a barlang helyére vezetni, mert már nem tudja, hol van. A legények egyike vállalkozott reá, mire ezt azonnal főbe lőtte. Ezóta a pénzt kutatják, de senki sem akadt nyomára, a Sátán őrködik felette.
539Határhelyek: 1864-ben* Satra, Izvorul Zderci, Izvorarul, Seceturi, Valea Petrilor, La Tiglu, Facza Ploptilor, Valea Pestilor, Jezerutu, Ulmi.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Intreveji, Picor, Zepodea, Fundature, La Peatra, Comarnics, Plaj, Zdircsa, Ulm, Satra, Buza, Sfersiora, Poderej, Pajecz, In Arriny.
Lakossága: 1603-ban* összesen 12 lélekből álló lakosa van.
Urb. Conscr. fasc. 65–87.
1703 körül* 29 jobbágy, 6 zsellér lakosa van, összesen 35 ház és 10 elpusztult ház van benne.
Erd. főkormszéki ltár.
1706-ban* fiaikkal együtt 69 jobbágy család lakik benne, lakóház 27, elpusztult ház 2.
E. F. L. III. 242. B.
1750-ben* van 58 jobbágy 44 telken 53 házban, 2 ily özvegy lakosa 2 telkes házban, együtt 46 telken 55 házban, el van pusztulva 12, melyből kihaltak s részben elszöktek.
E. F. K. ltár.
1882-ben* 76 jobbágy 150 fiuval lakik itt 66 3/4 telken.
U. o.
1831-ben* 626 lakossal.
Consign. statist. topogr. 102. l.
1857-ben* 878 lakosból 1 róm. kath., 94 gör. kath., 778 gör. kel. és 5 zsidó. Házak száma 205.
Orsz. Ism. táb. 22. l.
1886-ban lakossága: gör. kath., 68., gör. kel. 841, zsidó 4, együtt 913. 1891-ben 961 lakosból gör. kath. 17, gör. kel. 937, izraelita 7.
Adója: 1703 körül* a jobbágyok fizettek 47 frt 50 kr., 12 1/2 köb. búzát s ennyi zabot, 4 1/2 szekér szénát s egy húsra való tehenet. 1748-ban* 202 frt 18 kr., a következő évben 214 frt 8 kr. 1775-ben 564 frt 12 kr., 1822-ben 468 frt 21 kr., 1898-ban 1863 frt 76 kr.
Erd. főkormszéki ltár.
E. F. K. ltár.
