Lábfalva.
540Lábfalva.
Nevének változatai: 1405-ben* Lalfalva. 1467-ben* Ladfalwa. 1553-ban* Lalfalwa. 1666-ban* Lalffalva. 1703 körül* Lámfalva. 1750-ben* Lábfalva.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
Dl. 27916.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Tatrossi cs. ltára.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Lal és Vlad = Lad nevet valószinüleg személynévtől kapta, a ki az itteni telepitvényesek kenéze lehetett. Lábfalva neve pedig onnan eredt, hogy a Csicsóvára alatt, vagyis annak lábánál feküdt. Oláhul Lelesti.
Északról délre nyuló szűk völgyben fekszik a Csicsóvárhegy aljában, a róla nevezett patak partján, mely Cs.-Mihályfalván át a Nagy-Szamosba siet. Deéstől 11·7 kilométernyire a deési járásban fekszik.
Lábfalva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben* a Losonczi Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.
Gr. Bánffy ltár. A. 11.
1467-ben* Bánffy Dezső fia István, fia id. László és Bánffy Dezső fiai: ifj. László és Zsigmond a király ellen pártot ütvén, fellázadtak s Mátyás hűtlenség czimén tőlük elvette és Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Roboz Péter. 1594-ben* birtokosa Báthory István, a következő évben fiskalitás.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Torma gyüjt.
1602-ben* nem tudjuk, mily jogon, Salgi Albert kezére került, a ki e birtokát nejének Szár Annának adja zálogba. Ugyanez évben* Mindszenti Benedek iratik a falu birtokosának.
Km. prot. B. 93.
Orsz. ltár. Lymbus.
1617-ben* Bethlen Gábor Szombathelyi Mártonnak e birtokát, melyet az Báthory Gábortól kapott, elfoglalván, Szamosujvárhoz csatolta 541s itteni birtokáról 1618-ban a mustrakor Buksa Miklós zászlótartót mint puskás darabontot állitja ki.
U. o.
1630 ápr. 28-án* Brandenburgi Kata fejedelemnő, mivel Bethlen Gábor végrendeletileg vargyasi Daniel Mihály főtábornokának 20 jtelket hagyományozott, ezért neki e Szamosujvárhoz csatolt birtokot adományozza.*
16. L. Reg. 78.
Vargyasi Dániel családfája Kővári Erd. nev. családai 70. l.
1651-ben* vargyasi Daniel Mihálynak Miháltz N.-től való fiai János és Ferencz birják.
Torma gyüjt.
1666-ban* Vargyasi Daniel István birja.
Tatrossi cs. ltára.
1671-ben* birtokosai: Daniel János és Ferencz.
Km. Szolnok int. K. 12.
1694-ben* birtokosai Daniel Ferencz és István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1718-ban* Kun István és Daniel István birják.
Torma gyüjt.
1721-ben* Daniel Mihály egyik birtokosa.
Erd. főkormsz. ltár.
1736-ban* néh. Daniel József és Lőrincz Lábfalva felét, t. i. 19 népes és 7 puszta jtelket, évekkel ezelőtt Kun Istvánnak adták zálogba, kitől Daniel Ferencz váltotta ki, ettől pedig Horváth András a Daniel Lőrincz árvái jogán váltotta magához.
E. F. L. III. 107. k.
1751-ben* egyik birtokosa: Horváth András.
Torma gyüjt.
1764-ben* Daniel Ferencz itteni 2 részét Horváth Borbála Daniel György özvegye birja, birnak még br. Bánffy László után fiai Ferencz, Boldizsár, és Daniel Ferencz. Eleinte e birtok id. Daniel Ferencz és István közt 2 részre volt osztva. Id. Ferencz után fiaira ifj. Ferencz és néh. Györgyre s Lászlóra szállott. Birtokosaitól 1770-ben,* t. i. Daniel Ferencz, br. Szentkereszti Samu (neje Dániel Zsuzsánna után), br. Bánffy Boldizsár utódai; Daniel György özvegye; Daniel István és János fiai: Samu, Mária és Zsófia s Daniel Lászlótól a fiskus magához váltotta s adta Offenbányáért cserébe gr. Mikesnek.
E. F. L. III. 197. C. D.
E. F. L. III. 197. k.
Vargyasi Daniel család czímere.*
Sieb. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 96.
1786-ban* birtokosa gr. Mikes István, van 37 jobbágya, 7 zsellére s 2 szegénye. 1820-ban* birtokosa gr. Mikes Zsigmond, van 43 telke.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. kancz. ltára.
5421838-ban* egy nem adózó magyar nemes lakosa van.
Megyei ltár.
1863-ban* gr. Mikes Benedek úrbéri kárpótlást kapott.
Urb. Wesen 66. l.
1866-ban* nemesi jogú lakosai Bányai Elek és Ferencz.
Erd. főkormsz. ltár.
1892-ben birtokosa br. Bornemissza Károly, 525 h. 51 öl; gr. Mikes-birtok, jelenleg 1898-ban veje Barcsay Tamás.
Lakói kezdet óta oláhok voltak, kik 1818-ban,* mivel gr. Mikes Zsigmond földesurokkal perben állottak, elköltöztek. Jelenleg eloláhosodott tótok lakják, kiknek elejét 1846-ban gr. Mikes Benedek telepitette a Szepességből. Róm. kath. vallásukat elhagyván, gör. katholikusokká lettek s így maholnap nemzetiségüket és nyelvüket letéve, az oláhságba olvadnak be teljesen. Szorgalmas lakói a földmivelés és állattenyésztésen kivül pléh- és bádogmunkával foglalkoznak s ezeket leginkább Romániában értékesitik, honnan évenként jelentékeny összeget küldenek és hoznak haza. Táplálékuk málé és tejfélék. Öltözetük nyáron fehér vászoning, fekete posztókalap és fekete mellény pikkelygombokkal és lábravaló; télen fehér házi posztónadrág, mellrevaló és fekete czondra szokmány. A nők kreton szoknyát ily derékkal, szőr vagy kreton fejkendőt, csizmát viselnek, melyhez télen mellrevaló és szoknya járul.
Megyei ltár selejt. 390 szám.
Zabolai gr. Mikes cs. egyik czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 311. T.
Kászoni br Bornemissza cs. czímere.*
U. o. 61. Taf. V. ö. N.-Debrekkel.
Lakóházuk részben kőből épült, nagy rész azonban fából épiti gazdasági épületeit is, elég csinnal és izléssel rendezik be.
Gör. katholikus egyházközség. Fatemploma 1760-ban épült s a 543szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyveit 1827 óta vezeti. Jelenlegi papja Brehár Tivadar.
Iskoláját az ötvenes évek végén létesité, a mely úgy szólva csak névleg állott fenn.*
Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 335. lap.
Ev. ref. egyház hivei a cs.-mihályfalvi egyházhoz tartoznak.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, a hegyek által a szelektől védve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának harmada termő, a többi terméketlen. Alig terem meg a szükséges gabonája. A szomszédos Csicsó-Ujfalu határán malomkővágással s ezek széthordásával foglalkoznak jobbára és barmok eladásából pénzelnek. Két fordulóra osztott sovány határa 6–8 ökörrel szántható, nagy részét hegyes volta miatt szekérrel nem javithatják. Őszi, tavaszi vetés köble 3 kalangyát, szemül másfél vékával fizet. Kaszálója fordulónként. A must vedrét 17 krajczárjával árusitják. Tüzelésre való fás erdeje elegendő. Legelője kevés, ez is a szántókon. Van 135 3/4 köböl vetésre való szántója, melybe elvetettek 90 köböl őszi, 37 1/4 köb. tavaszi gabonát s termett 5 köb. szemes törökbúzája, szénája lett 66 3/4 szekérrel s van egy veder mustra való szőlője. Van itt 95 ökör, ló, 79 tehén, 17 tulok, 52 juh, kecske, 31 disznó, 83 méhköpű s egy pálinkafőző üstje.
Erd. főkormsz. ltár.
Iparosa 16 malomkővágó és 3 kőfaragó.
1822-ben* határa 2-od osztályú. Adó alatt van 395 3/4 köb. szántó, 265 1/2 szekérnyi kaszáló, 30 igás, 34 fejős marha, 11 disznó, 6 méhköpű.
Cziráky. Urb. oszt.
Jelenleg földje termékeny, főbb terménye a pityóka, málé, zab, rozs s kevés őszi búza. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh és sertés. Kiváló szép ökrei messze vidéken híresek; gyümölcse: kevés alma, körtve és szilvafélék.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adóban, Szt-Györgykor pedig juhaikból 50-det adnak.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*
Bővebben Csicsóváránál.
1552-ben* tehén árába felvettek 2 frt 60 denárt, 13 bárányt 1 frt 76 denár, 3 pint vajat 75 denár, 25 csirkét, 9 sajtot 45 denár, 25 csirkét 50 denár; Rettegre a tisztnek 10 köböl zabot 3 frt 33 denár, 7 rész gabonát 70 denár, 2 boglya szénát 50 denár; Cs.-Mihályfalvára 544Bank emberei számára 14 köböl zabot 4 frt 66 denár, ugyanoda gabonát 2 köblöt 1 frt 70 denár, 4 kalangya szénát 2 frt, ugyanannak vittek 2 szekér szénát 1 frt, Bank embereinek ugyanide élelmezésre fizettek 5 frt 25 denárt, birságba 1 frtot, a tiszt elvett tőlük 7 malomkövet, melynek minden egyese 1 frt 50 denárt megért.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Határhelyek: 1736-ban* Oszoány, Havlo és Dumbrava, erdők.
E. F. L. III. 197. K.
1767-ben* Kunpu Retyáguluj, Kosztye, Sired, Tufoje, Kosztye Holoje, Csertyeze, Parnicza, Csicsóhegy. 1864-ben* Lunka, Dumbrava, Pe Tarnitzen, Pojana, Ponitza dupa Costa és Kimpu Retyaguluj.
U. o. H.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* van ez oláh faluban 7 kapu és 7 szegény lakos. 1603-ik évi* összeírás szerint 8 lélek lakik benne.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1703 körül* 11 jobbágy, 9 zsellér lakosa van, kik közül kettő cséplésből él s ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 10 házastelek. Adó alatt van 22 ökör, 11 tehén, 3 ló, 12 juh.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik benne 25 jobbágy 23 házastelken, 3 ily özvegy 3 házastelken, 13 telkes zsellér 12 házban s ily özvegy 1 házban, 3 kóborló s 4 ily özvegy, kiknek semmijük sincs. Együtt 38 telken 39 házban laknak. El van pusztulva 13 telek, melyből 40–50 évvel ezelőtt kihaltak. 1831-ben* 233 gör. kath. lakossal.
U. o.
Cons. topogr. stat. 203. l.
1857-ben* 383 lakossal, melyből 367 gör. kath., 10 evang helv. és 6 zsidó. Házak száma 55. 1886-ban lakossága 440.
Orsz. ism. tábla 25. l.
1891-ben 481 lakosból 1 róm. kath., 444 gör. kath., 9 gör. kel., 17 ev. ref. és 10 izraelita.
