Láposbánya (Oláh-).

Teljes szövegű keresés

Láposbánya (Oláh-).
Nevének változatai: 1630-ban* Lápos-Banya. 1830-ban* Lápos-Bánya. Oláhul Bejutza, Bajutz.
Km. Lymbus.
Consign. stat. topogr. 103. l.
Nevét bányája után kapta, oláh neve bányácskát jelent.
Először emlittetik 1315-ben* a láposi bánya.
Dl. 29995.
Völgykatlanban fekszik hosszan elnyulva, északról a Priszlop és Varatyik, keletről a Prislopas, nyugatról a Kápra és délről a Leurda 550patakok és hegyek között. Deéstől 66·4 kilométernyire van a magyar-láposi járásban.
Első ismert birtokosai a mai gr. és br. Bánffy család ősei voltak. Tőlük valószinüleg László vajda vette el, de 1315-ben* a láposi aranybányákat Bánffy Dénes fiai Tamás és István visszakapják.*
Dl. 29995.
V. ö. Oláh-Lápossal.
1390-ben junius 11-én és 1392-ben julius 1-én Zsigmond király Jákóvára mellett Tellnichvillaban Simon bán fiai János mesternek és testvérének Istvánnak a láposvidéki (districtu) hegyekből az arany és ezüstérczekből a fejedelmet illető dézmát elengedi s részükre új adománylevelet ad.*
Fejér. Cod. Dipl. Hung. Tom. 10. vol. 1. pag. 593–594. és T. 10. v. 4. pag. 864.
1393-ban* a Bánffyak közti osztály szerint a láposi bányák a Bánffy nemzetség osztatlan közös birtoka maradt és pedig egyfelől István fiai: László és István, néh. Dénes bán fiai: Péter, György és László, másrészt Dezső fia Miklós és néh. László vajda fia János között.
Dl. 7898.
1404-ben* Zsigmond király Losonczi Dezső fia Miklós gyermekeit: Dezsőt, Ferenczet és Istvánt a hűtlenség bélyege alól, mivel Nápolyi Lászlóhoz állottak, felmentvén, megkegyelmez fejüknek és vagyonuknak.
Dl. 30755.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Láposvidékén, de csak az e vidéken lévő ezüstbányát emlitik, melyek Ádám beszterczei polgárnak vannak kiadva haszonbérbe.
Transilv. f. 9. nr. 69.
1588-ban* Báthory Zsigmond az itt levő s mint a kapniki bányához tartozó részt br. Herberstein Felicziánnak adja 3 évre haszonbérbe.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory f. 132.
1598-ban* a fiskus birja.
Torma gyüjt.
1611-ben* a Kamuthy Farkasé.
Km. Torma gyüjt.
1615 szeptember 23-án* Bethlen Gábor fejedelem megengedte Lissaboni Gerárd s más bányászoknak, hogy bárhol arany, ezüst s más érczbányát nyithassanak s az azokból folyó jövedelmet annak mivelésére fordithassák, de az aranynak, ezüstnek nyolczadát neki adják hadi és más felszerelésre. Ennek alapján „épitteti” 1616-ban* Lissabone a bányát már két év óta.
Ex. Arch. Capt. Albens. Trans. I. 357.
Km. Lymbus.
1620-ban* a fiskus birja. 1670-ben* Bánffy Dénes birja.
Torma gyüjt.
U. o.
1766-ban* ezen oláhláposi bánya mindig Oláh-Láposhoz tartozott, de mégis mint bánya, külön tekintetett. Aranybányája 2 stolnából állott, a kincstár kezelte a nagybányai igazgatóság által „Locus iste aufifodinarum domunculis et hominibus utpote laboratoribus jam utcunque 551impopulatus” azért 1777-ben kapta az igazgatóság Oláh-Lápost és Batiz-Polyánt.
E. F. L. III. 210. J
1770-ben* rogozi Pap László anyai jogon birt itt.
Torma gyüjt.
1866-ban* nemesi jogú lakosai: Berkesz Nándor lovag, Nagy Ignácz plébános, Palmer Andor, Szőke Adolf, Rom Károly, Lengvarszky Jakab, Dragomir János g. kath. lelkész, Debreczeni József, Zsigmond, Ignácz és Márton, Hanschild János, Fiker Adolf, Matula András s a Buzesko, Moldován, Sztojka, Szabó, Marosán, Petrucz, Rogozsán, Koptyil, Bugye, Nemes, Kosztin, Persa, Bakalár, Baska, Kriszt, Trif, Gavra, Dereban családok, összesen 39 fővel.
Erd. főkormsz. ltár.

Oláh-láposbányai zuzdák.
Jelenlegi birtokosa (1898) a m. kir. kincstár, 600 hold.
Vármegyénk legészakibb községe. Oláh-Láposbányán a világtól messze érzi magát az ember. Valami felséges látvány a völgyben elhúzódó bányatelep, szakadó patakjainak vereslő köveivel, az apró házak füstölgő kéményeivel, a fenyvektől setétlő impozáns környezettel.
Lakosai magyarok, románok. Nagy része bányamunkás, de favágással is nagyban foglalkoznak. Főtáplálékuk hús, tej, tészta és veteménynemüek. Télen, nyáron polgári ruhát viselnek, ünnepélyek alkalmával az ismeretes bányászruhát öltik fel.
Házuk fa, a kincstári épületek többnyire kőből épitvék, zsindelylyel 552fedettek, berendezésük egy-két ágy, asztal és székek. A falakat szent képek, egy tükör s részben cserép- és porczellántányérok ékesítik.
A hazafias bányahivatal 1848 tavaszán nemzetőrséget szervezett. Százados Hoffmann Frigyes, bányabiró, főhadnagy Vanicsek János, zuzdagondnok, alhadnagy Oblátek Ferencz, erdőgondnok, hadbiró Höcker Dániel, ellenőr, zászlótartó Hanschild János, ezeken kivül 4 őrmester, 12 tizedes, 2 ács, 2 dobos. Összes létszám 226.*
Kádár J. Belső-Szolnok és Dobokavármegye tört. 1848–49-ben 49. l.
1848-ban* javasolják a miniszteriumnak, hogy az őrsereg részére itten lándzsákat csináltasson.
Tört. Lapok, III. évf. 1877. 231. l.
1848 október 20-tól 1849 márczius haváig itt a felsőbányai önkéntes, a szathmári, ugocsai, szabolcsi, nyiregyházai csapatok őrködtek.*
Kádár. Belső-Szoln. És Dobokavárm. tört. 181. l.
Mihalás lefegyverezte ugyan a nemzetőrséget, de dicsősége hamar oda lett s ezután a magyar szabadságharcz kivivásához bányaterményeivel járult s a függetlenség kimondását nagy ünepélylyel ülte meg.*
U. o. 103. l.
Oláh-Láposbánya alig másfélszáz éves bányatelep. 1735 év körül a lakatlan völgyben legeltető juhpásztorok, a kik látásból ismerték az aranyat és ezüstöt tartalmazó köveket, hasonlóakat találtak itt s azokat bemutatták Kapnikbányán a bányászoknak, a kik közül többen az alsóbb rendüek közül eljöttek a helyszinére s úgy találták, hogy a föld méhében gazdag ér lappang. Utánuk mind többen telepedtek le e helyen, mely Oláh-Láposbánya nevet nyert.
A bányaművelés 1769-ben kezdett rendszeresebbé lenni, midőn Oláh-Láposbánya a kincstár tulajdona lett. Első tisztviselői voltak: Fuchs János Berg- und Hüttenschaffer, majd Johann v. Baum Bergmeister emlittetik (1778), ki Kapnikbányáról jött át a bánya vezetésére. 1782-ben Ertzl Ignácz, 1875-ben Skultéty András volt a bánya vezetője.
1787-ben új korszaka nyilik meg az itteni bányászatnak, midőn a kincstár Kutscherfeld Ignáczot küldi Oláh-Láposbányára igazgatónak (szül. Bécsben, tanult Freiburgban), melylyel az a kapnikbányai igazgatóság alól kivonatott s önállóvá lett.
Kutscherfeld, a mellett, hogy a bányaművelést kifejlesztette, a telepesek lelki ügyeit is előmozditotta, alatta alakult meg az első róm. kath. parochia és rendes iskola; eddig a róm. és gör. katholikusok együtt használtak egy kicsiny fatemplomot, melyet közösen épitettek fel s melyben az egyházi szolgálatot egy Kapnikbányáról átjáró kath. lelkész s a helybeli pópa végezte.
553Kutscherfeld nevét áldva emlegetik Oláh-Láposbányán. Tetemeit († 1789 márczius 16-án) 1872-ben helyezte az utódok kegyelete régi nyughelyéről szebb és alkalmasabb helyre. Egy kis könyvecske, Bakk Endre róm. kath. lelkésztől, kinek adataink legnagyobb részét köszönjük, mondja el a temetési szertartást, melylyel a feledhetetlen bányafőnök porait áthelyezték.
A hogy a lelkészek (magyar és oláh) az Istenben boldogult Kutscherfeld Ignácz életrajzáról s Oláh-Láposbánya régi multjáról tartott beszédeiket elvégezték, halotti zsoltárok énekeltettek s ájtatos imák és könyörgések tartattak a róm. és gör. kath. parochiák örök emlékü jóltevőjeért.

Kutscherfeld család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 265. Tf.
Ezután a zenekar gyászos, siralmas hangon a „Liberá”-ból eljátszott egy két szakaszt, mire megszólalt mély komolysággal a bányakolomp, búsan hangzani kezdtek a harangok, a koporsó a gyászkocsira felemeltetett a hivatalos urak által s erre megindult a gyászmenet:
1. Legelől a halotti kereszt, azután a zenekar. 2. Ezután a helyi kincstári munkások bányamécsekkel. 3. Az egyházi személyzet. 4. A társatya a bányászjelvényekkel. 5. A gyászkocsi a ravatallal, az egyenöltözetben kardosan kirukkolt hajdu őrizete mellett. 6. A gyászkocsi körül hat templomi öltözetü, hat pedig rendes bányászöltönyü fáklyás. 7. A hivatalnok testülete. 8. A nép roppant tömeg- és mennyiségben.
A régi sírkőtábla kijavitva s tölgyfa rámába foglalva helyeztetett az új sírra. Felirata:
LXX XIX
ANNO MDCC
HA(C) IN URNA
RECONDITA SUNT
VISCERA ILLMI
DNI IGNATII KUT
SERFELD OLALÁ.
POSBÁNIENSIS
MONT PRAEF QUI
POST LII ATETATIS
SVAE ANNOS AN
IMAM DEO RED
DIDIT DIEXVI MARTII
554A bányaigazgatók a következők voltak Kutscherfeld után:
Pelargus Antal József 1789–1791.
Glutt Venczel de Herlen 1791–
Szurkay János.
Blaschka Venczel nyug. bányatanácsos.
Szakmáry Soma, igazg. főbányatanácsos.
Hoffmann Frigyes, nyug. kohónagy.

Egy oláh-láposbányai bányabejárat.
Kunczl Sándor, czimz. bányatanácsos és kohóhivatali főnök.
Lovag Berks Nándor, kohóhivatali főnök, † 1877.
Szaitz János, bányahivatali főnök.
Lacheta János, bánya- és kohóhivatali főnök 1878 szeptember hó 1-től máig.
Oláh-Láposbánya 1890-ben 25 kilo aranyat ŕ 1395 frt, 165 1/2 kilo ezüstöt ŕ 90 frt, 185 métermázsa rezet ŕ 45 frt termelt. Évi budgetje: bevétel 104,634 frt, kiadás 95,894 frt. A bánya tárnái, régi tárnák: János, Francziska, Blaska, Tűz- és Kutatótárna. Ujabbak a 555Szentháromság-akna, Isteni gondviselés telér, Breuner altárna. Azelőtt a fehér völgyben is tárnák voltak: a Clementi tárnák s a József-tárna.
Az itteni bányatermékek 1847-ig (míg Horgospatakon vaskohó nem volt), kizárólag az oláhláposbányai kohóban olvasztattak fel. Kohója 1833-ban bontatott le.*
Palmer K. Nagy-Bánya és környéke, 303. lap.
Oláh-Láposbányához tartozik Horgospataka is, itt dolgozzák fel 1847 óta az ott nyert érczeket. Horgospataka kohóbudgetje: 106,935 frt.
Róm. kath. egyházközség.*
Erd. róm. kath. schematismus 1882.
A katolikusok előbb az ungurfalvi gör. kath. pap alá tartoztak, növekedvén a hivek száma, 1769-ben a gör. katholikusokkal egyesülve, fenyőből épitettek kezdetleges kápolnát, majd 1787-ban prater Geld Arzen állandó adminisztrator lett. 1814 decz. 20-án a templom leégett s most a két felekezet külön akart templomot épiteni. Kath. templom épitésére az 1816-ban 17,306. sz. alatti udvari rendelet 20745 frt 38 1/4 krt engedélyezett, de semmi sem lett belőle.
A gör. katholikusok saját erejükből épitettek templomot, melyhez a katholikusok is 102 frttal járultak s a templomban helyet adtak azon kikötéssel, hogy róm. kath. egyház szabályai szerint legyen berendezve. 1819-ben oltár is épült a kis, alig a hivek negyedrészét magába fogadni tudó épületben.
Anyakönyv 1772 óta vezettetik.
A róm. kath. egyház részéről 1816-ban szentelték föl a Szent-Háromság, a gör. kath. pedig 1820-ban Szt-Mihály főangyal tiszteletére.
Parochiája 1787 óta. Ezt megelőzőleg a róm. kath. részről a kapnikbányai s a gör. kath. részről pedig az oláhláposi papok tettek szolgálatot.* 1822-ben* róm. katholikusok száma 545.
Kádár. Nev. és Okt. tört. 396. l.
Megyei ltár.
1830-ban* a róm. kath. és gör. kath. részen egy-egy templomot tüntet fel az összeírás s a hivek számát együtt 1019-re teszi.
Conscr. stat. topogr. 103. l.
Három harangja latin felirattal 1881, 1894, 1896 évből való, Budapesten öntötte Valzer Ferencz, Szt-István, Szt-Mihály tiszteletére szentelve.
Lelkészek róm. kath. részen: Kolozsvári Antal, Grescher József, Kovács Imre, Pálfi Péter, Török József, Péterfi János, Voith Simon, Bagos János, Hoppé Ferencz, Demeter András, Nagy Ignácz, Nagy Honorius, szentkatolnai Bak Endre, jelenleg vízaknai plébános, író; Saef József, Sorbán Endre, Szekeres János s a jelenlegi Opra Lajos 556plébánosok. Gör. kath. lelkészek: Dr. Filipán, Brán Simon, Kerebecz János, Szima Onofrej, Márk Miklós, Dragomér János s a jelenlegi Dragos Demeter.
Róm. kath. és gör. kath. felekezeti iskoláját 1788-ban Kutscherfeld közbenjárására a kincstár alapitotta,* fizetését is ekkor állapitotta meg, rendelvén az oláhláposi pénztárból 120 frtot, a testvériség ládájából harangozásért 4 frt 48 kr. A saját lisztjéből készitette ostyáért 3 frtot, az oláhláposbányai provisoratustól 40 köböl búza erdélyi mérték szerint, a kincstári provisoratustól 40 köböl búza erdélyi mérték szerint, a kincstári provisoratustól 6 öl fát, iskolafűtésre 4 ölet, összesen 156 frt 48 krt. 1858 óta évenként* a magyar-láposi gör. kath. iskola fenntartásához 40 frttal járult.
Bak Endre. Emlékbeszéd K. J. felett. Kiadv. Kolozsv. 1873.
Kádár J. Nevelés- és Okt. tört. 359. l.
1868-ban a tanitó fizetését a kincstár 300 frtra emelte s ugyanekkor szerveztetett a nőtanitói állomás.* 1896-ban* a kincstár kezelése alól e két tanitóval biró iskola vallás- és közoktatásügyi miniszterium alá rendeltetett.
U. o. 396. l.
71583–1896. vallás és közokt. min. rend.
Éghajlata magas fekvésénél fogva zord, de egészséges, szélmentes, jég nem bántja.
1775-ben* Lápos-Debrekkel együtt írták össze határát, a melyhez akkor tartozott. Adó alatt volt 1822-ben* 67 ökör, ló, 18 tehén, 2 bornyu.
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár.
Jelenleg határának földje köves, sziklás és terméketlen, terménye: kevés tengeri, a mi ritkán érik be, többnyire burgonyát termelnek s havasi kis színes teheneket tartanak. Gyümölcse a vadalma, melyet eczetnek használnak, korán érő sárga szilva terem még, de ez is kevés.
Vizei: a Bányi patak, Fekete- és Fehér-patak. Izvoru maluluj, Tocsilla, Leurda patakok mind bányazúzó művek hajtására szolgálnak. Ivóvizei, forrásai kitünők. Van két savanyúvízforrása, egyik a község északi részén, melyet Borkut-nak neveznek, másik a Tocsilla patakban, mindkettő gazdag vasas és szénsavas víz. Mindkettő nagy hasznára lehetne az országnak, soknak adná vissza egészségét. A kincstár szűkmarkuságán Dr. Intze Béla orvos azon ajánlata, hogy ezt forgalomba hozza s épittet a forráshoz alkalmas épületet, hajótörést szenvedett. Ha nem engedte meg neki a kincstár a víz forgalomba hozását s az épitkezést: épitene hát a kincstár s tenné hozzáférhetővé a vérben szegény s idegbajos betegek számára. Környéke, vidéke egyike a legszebbeknek, országunkban s a mellett fenyvesektől körülvett helynek a levegőjétől is életet nyerne még a halálos beteg is.
557A bányászok társpénztárai 1787. év óta állanak fenn, a bányafőnökök felügyelete alatt, a betgesegélyezést s temetési költségeket ebből fedezik.
1860-as évek elejétől van vására, mely minden hónap elsejét követő szombaton tartatik, a vidék meglehetősen látogatja. E napokon fizetik a bányászokat s ekkor szerzik be élelmi czikkeiket.
Iparosai a bányamunkásokon kivül asztalosok, ácsok. Van egy két kerekü lisztelő malma, régen a kir. kincstár tulajdona volt, ma a Baruch entradami lakos tulajdona.
Épületköve nincs, de annál több bányavirág, ametist, calcit, barnapát, realgal, antimonit, pyrit, marcosit, melanterit, galenit, chalkopirit, calcedon stb.* Az 1870-es években termésarany is fordult elő.*
A Czibleshegy és Oláh-Láposbánya andesit kőzeteiről és a deésaknai kristálysó előjöveteléről való értekezést írt Koch Antal. 1882. és 1875-ben. (Szinnyei. Magyar Irók. VI. k. 638. l.)
Lásd bányászati ág ismertetése Woditska István m. kir. bányamérnök. A nagybányai m. kir. Bányaigazgatósági kerület Monografiája. Nagybánya, 1896. 239. s köv. l.
Orvosai közül megemlithetjük Feuregger Károlyt, ki később híres kerületi orvos Erdélyben, írt egy munkát: „Dissertatio inaug. Medicobotanica de Valerianeis Hungariae, Croatiae, Transylvaniae, Dalmatiae et littoralis Hungarici. Pestini 1837.”*
Szinnyei: Magyar Irók. III. k. 460. l.
Oláh-Láposbánya egyik nevezetessége Dr. Intze Béla Szolnok-Dobokavármegye tiszteletbeli fő- és bányaorvosnak 1893 junius hó 1-én megnyitott himlőnyirktermelő intézete, mely áll a fenyőerdők közt fekvő községben az oltó épületből a feldolgozó helyiségből. Melléképületei: a kisérleti istálló, kibocsátó hely és jégverem. Ügyvitele: beoltott állatok naplója, szétküldési könyv, szerda és szombat napon ingyenes beoltásban részesültek névjegyzéke, elismerő levelek füzete, állatorvosi vizsgálatot igazoló szemlejegyzékek, használati utasitások stb.
Dr. Intze e szakban való kitünő képesitését a würtenbergi királyi központi oltóintézetben. Stuttgártban szerezte 1893-ban, hol a szabályszerü tanfolyamot hallgatta. Himlőoltóanyag termelésére az engedélyt ugyanez évben kapta meg a királytól.
Intézete, az e szakmában legtökéletesebbnek elismert hollandi minta szerint van berendezve és oltóanyag termelése is ennek megfelelő. Dr. Intze oltóintézete e nemben hazánkban az egyedüli. Ugyanis a hólyagos himlő ellen védő oltóanyagot 6 hetüstől félévesig való legszebb és legerőteljesebb bornyukon állitja elő és különös eljárás abban áll, hogy a bornyukat nem az általában szokásos módon emberi himlőanyaggal, hanem eredeti tehénhimlővel = vaccina aviginalissal oltja 558be és ennek magvát szakadatlan állatgeneratiókon át fentartva, minden emberi betegség csirájától teljesen mentes, legtisztább védőanyagot nyer. E szerint terméke nem a selejtes és felemás u. n. Retrovaccina, hanem a valódi tehénhimlő, vagyis tudományos néven Originalis Cowpox. Ennek jóságáról tanuskodik az ország különböző részeiből kapott orvosi és hatósági elismerő iratok nagy száma. 1896 márczius 1-től fogva: „Védhimlőoltás, orvosi szakközlöny és oltóintézeti értesitő” czím alatt rendesen 24–46 oldalos évnegyedes közlönyt szerkeszt és ad ki, melyekben az oltóanyag előállitásának, kezelésének módjai, erre vonatkozó kül- és belföldi jeles orvosok tapasztalatai s az oltáshoz szükséges utasitások, felszerelések ismertetései vannak. Az oltóanyag 0.10 gramm öt egyénre 60 fillér, 100 egyénre 8 korona. Tömeges oltáshoz 500–2000 személyre valót is szállit.
A m. kir. honvédség nagy részét az innen szerzett anyaggal oltják be s elösmert jóságu törzsanyagából évente külföldre is nagyobb mennyiséget szállit ki.
Nagybaczoni Intze Béla orvos-doktor kincstári hivatalnoknak Józsefnek és Topler Rózának a fia s unokája az író és ev. ref. pap Intze Sámuelnek, 1852-ben született Kolozsvárt s középiskoláit is az ottani ev. ref. collegiumban végezte. A bölcselet s orvosi tudományokat 1871–1878-ban Bécsben hallgatta, a hol orvos-doktorrá avatták. Ebből az ottani közkórház másodorvosa, később dr. Späth nőgyógyászati tanárnak magánsegédje volt. 1873. és 74-ben a klosterneumburgi oenochemiai állomáson br. Babó mellett lévén, a Kolozsvárt megjelent Kelet-ben a Philloxera vástatrix élet- és fejlődéstanát legelőször ő írta le s felhivta reá a kormány figyelmét. Kolozsvárra visszatérvén, az ottani egyetemi szemészeti tanszék segédévé nevezték ki, de működése kezdetén visszavonult s magángyakorlattal foglalkozott. 1879-ben neveztetett ki mostani helyére kincstári orvosnak. 1893–94-ben tanulmányutat tett Sváiczban, Olasz-, Franczia- és Németországban a védhimlőoltás körül való ismereteinek fejlesztése végett. 1895 őszén Belgiumban s Hollandiában bővitette ismereteit. Bécsi tartózkodása alatt a „Hódmezővásárhely”-nek s a „Kelet”-nek volt munkatársa s 1873-ban azon lapnak a bécsi világkiállitáson tudósitója. A Kolozsvárt megjelenő „Család és Iskola” közegészségügyi rovat vezetője lett, hol: Rövidlátás az iskolában; Sexualis servek működése a csecsemőkorban, Iskolaépités stb. czikkei jelentek meg s ezeken kivül több fővárosi lapba írt névtelenül s a német „Cornelia”-ban: A gyermekjátékokról czikke jelent meg.
559Határhelyek: 1864-ben* Izvor luj Mihaj, bikkes erdő és szénégető hely; Pleska u. a., Prizlop, bükkös erdő; Varatyiku, fenyves; Bajuczi patak, ered a Prizlopból.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Fundak, Kapra, Dimbului Bulcsug, Kálvaria, Priszlop (1336 m.), Várátyik (1353 m. magas) ez utóbbiban vannak a bányakincstár bányái.
Lakossága: 1830-ban* 1019.
Cons. stat. topogr. 103. l.
1847-ben* itt és Oláh-Láposon 70 családfő és 18 özvegy bányász család volt adó alatt.
Megyei ltár.
1857-ben* 1427, melyből 779 róm. kath., 612 gör. kath., 1 ev. luth., 24 evang. helv. Házak száma 334.
Orsz. ism. tábla 22. l.
1886-ban 1129 lakosból 680 róm. kath., 415 gör. kath., 27 helv. hitv. és 7 zsidó.
1891-ben 1186, ebből 777 róm. kath., 401 gör. kath., 8 ev. ref.
Adója Lápos-Debrekkel együtt iratott össze 1755-ben* 308 frt 18 krt. 1775-ben* a két községé 677 frt 28 kr. 1822-ben* Oláh-Láposbányáé külön 203 frt 42 kr. 1898-ban 1831 frt 51 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages