Letka.
Letka.
Nevének változatai: 1405-ben* Lethka. 1424-ben* Lithka. 1470-ben* Lythka. 1650-ben* Litka. 1723-ban* Letka.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
U. o. Stat. D. 197.
Leleszi ltár.
Erd. Országgy. emlék XI. k. 105–112. l.
Gr. Kornis ltár.
Litca oláh szó,* orsót, keringőt, forgót s a mellette folyó Szamos vizére vonatkozólag örvénylőt, örvényt jelent, innen a neve.
Cihac 170. l.*
Fekszik a Szamos jobbpartján elterülő lapályon, a Dumbráva és Runk hegyektől körülvéve, a községet a purkereczi patak rézsutosan szeli át s a községen alól a Szamosba szakad. Deéstől 52·6 kilométernyire fekszik a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Leleszi ltár. Stat. D. 209.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.
U. o. Stat. D. 197.
1470-ben* Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes birtokait, ezek közt Letkát is elkobozta s azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta.
Leleszi ltár. Stat. D. 196.
1527 körül* Drágffy e birtokából 6.07 porta után fizet 2 frt egy denár adót.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 83. l.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig már özvegyeé.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e 53birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Közjogi okltár III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-ban* a leményi járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1617-ben* Bethlen Gábor Putnoky János e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
Orsz. ltár. Lymbus.
1636-ban* Rákóczy György e birtokot Kővár kapitánya Rőti Orbánnak és neje Mocsáry Zsófinak adományozza.
18. L. Reg. 121.
1650-ben* mint tisztán fiskális birtok Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgy. Eml. XII. k. 105–112. l.
1651-ben* birtokosa Rőti István; itteni nemesek a Száva, Bota, Jakab, László, Nemes és Pintely családok.
Km. Lymbus.
1654-ben* II. Rákóczy György Gyerőmonostori Ebeni Istvánt e birtokban, melyet néhai Ecsedi Rődi Orbántól váltott magához, megerősiti.
26. L. Reg. 338.
1669-ben* összeírt nemesek a Száva, Nemes és Timár családok továbbá a Pap nevü oláh pap-család 15 taggal. Szabados a Jakab család.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1670-ben* Béldy Pál s neje Vitéz Zsuzsánna e birtokot Rőd Orbántól és Mauer Mihálytól magukhoz váltván, azt Apaffy Mihály nekik adományozza. Báldy hűtlenségbe esése után e birtok* Teleki Mihályé lőn, de ez azt 1680-ban Vitéz Annának Belényi Zsigmond özvegyének adta cserébe.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 512. P.
1674-ben* birtokosa Belényi Zsigmond, neje Vitéz Anna, fiok János, ki e birtokát* Csebi Pogány Zsófiára hagyta.
Km. Szolnok med. N. 4.
E. F. L. VII. 512. S.
1702-ben* birtokosai Petki Nagy Pál, kinek azt* Vitéz Anna zálogba vetette és Vitéz Anna. Oláh nemesek a Jakab, Ferencz, Nemes és Pap családok.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 512. P.
1720-ban* birtokosai Nagy Zsigmond, Pap János és Ferencz János.
E. F. L. XII. 547. l.
1723-ban* Popa Lup, Nemes Moisza birtokosok.
Gr. Kornis ltár.
1746-ban* birtokosa Nagy Boldizsár.
E. F. L. VII. 515. A.
541766-ban* birja gr. Teleki Sámuel.
E. F. L. VII. 515. B.
1786-ban* birtokosai: gr. Teleki Ádámnak van 23 jobbágya, 2 zsellére, 3 szegénye, br. Henter Antalnak 6 jobbágya, Nemes Vonkának 1 zsellére, Szima Gavrilának 2.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Sámuelnek van 24, Nemes Péternek és Vaszilikának 2-2 jtelke; egy telkesek: 19 Pap, 13 Ferencz, 1 Pokol, 1 Gecze, 3 Szabados, 1 Péter, 5 Nemes, 7 Száva, 2 Timár, 1 Barna s 1 Ávrám családbeli.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Samu és br. Henter Antal.
Erd. kanczellária ltár.
1863-ban* gr. Teleki Sámuel, gr. Rhédei Mária örökösei, Szima Simon részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 81–193. l.
Jelenlegi birtokosai (1898): Sáromberki gr. Teleki Sámuel 351 h. és gr. Mikó Anna Wesselényi Józsefné 336 h. öröklés, továbbá a Paul és Péter családok öröklés és vásár folytán.
Lakosai románok kezdettől fogva.
1566-ban* vajdája a helyben lakó Simon, birája István, esküdtei Rózsa és Mana voltak. Stanczaj, Tódor, Doncz, Kovács, Koszta, és a két Nemes szabados családot emlithetjük meg ez időből.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Szorgalmas lakói földmiveléssel foglalkoznak. Főtáplálékuk a málékenyér s zöldségfélék. Ruházatukat házilag állitják elő, télen bocskort, gubát hordanak, nyáron vászonnemüt.
Épületeik fából valók szalmafedél alatt, de van zsindelyes és tornáczos ház is.
Gör. kath. egyház hivei. Két temploma fából épült, az egyiket 1600-ban szentelték föl az archangyalok tiszteletére, a másik 18-ik századbeli épitmény, 1872-ben szentelték föl utoljára szűz Mária tiszteletére. Anyakönyvet 1826 óta vezetik.
Papjai: Papicze Péter, Pap Simon, Paul László után a jelenlegi Paul János esperes.
Iskoláját Kucsuláttal együtt 1850-es években létesitette, bérházban vette kezdetét a tanitás. A 60-as években állandó helyiséget emelt. 1870-ben szerelték fel.*
Kádár. Nevelés és Okt. Tört. 336. 337. l.
Éghajlata mérsékelt, széltől védve, egészséges, jégverés ritkán bántja határát.
1720-beli* összeírás szerint rétje, szénája jó, legelője, erdeje bőven.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa termékeny; terményei: őszi búza, zab és kapásnövények; 55állatai: magyar fajta szarvasmarha, ló, juh. Gyümölcse: kevés alma és szilva-félék.
Van 5 pataki s egy hajós malma egy-egy kővel és kerékkel, melyek közül 4 a gr. Teleki Sámuel és gróf Mikó Anna tulajdona, a többi a községi lakosoké.
A szamosvölgyi vasút Deés–zilahi vonalának egyik megállóhelye.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihálynapján két ízben 7 frt 50 denár.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándék: 12 quart. vaj. 12 sajt, 1 tehén minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 12 szekér fa.
A várnak itt egy halastava van, melyben ha vendégek jönnek, halásznak.
Birság minden vérontás 1 frt, minden verés után 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: hizott sertésből (makkos) és legelőbeli disznókból, ha 100 van is egyet s ha tiz van is, egyet, kinek ezen alól van, minden egyes darabért 2 magyar pénzt s így adnak és fizetnek a méhtizedből is, mely pénz a tiszté, kinek ad minden szabados karvalypénzt adóba 57 denárt s minden pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt, minden nyáj juhból egyet, kinek 10-nél kevesebbje van, nem fizet semmit. A falu, ha kisebb, egy 3 éves üszőt, ha nagyobb, egy jó nagy fejős tehenet. Minden család, melynek tehene van, egy negyedmérték vajat és egy sajtot.
A szabados köteles odamenni, a hová küldik, legalább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni.
A szabados és biró köteles a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy-egy őzet vagy 32 denárt.
A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háborúba menni.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: szent-mihálynapi 7 frt 50 denár, szent-györgynapi u. a.
U. o. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok. 13 drb sajt ŕ 12 denár, 13 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 561 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1674-ben* Kolobine, Ketre Lozna, dülők.
Km. Szolnok med. N. 4.
1864-ben* Seszu Ketre Lemnyin, Runk, Dumbráva, Lunka, Branyistya, Kosprund, Seszu de ketre Lozna, Teu.
Pesty Fr. gyüjt.
Lakossága. E községben 1543. évtől kezdődőleg a hivatalos összeírók rendesen egy-két kaput jegyeztek fel ugyanennyi szegény és szabados lakossal 1566-ig,* ekkor van 9 jobbágy, 3 szabados lakosa s az egész községben 12 lakó s 2 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-beli* összeírás szerint egy jobbágya és 2 szabad lakosa maradt meg, a múlt évi nagy háború alkalmával pusztultak el a többiek s az egész faluban 3 lakó, 30 puszta ház van.
U. C. F. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 12 jobbágy, 6 zsellér lakosa van s az egész községben 7 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 60 szabados, 31 jobbágy lakosa van s az egész községben 23 lakóház.
E. F. L. VII. 547. P.
1831-ben* 513 lakossal.
Conscr. statist. topogr. 104. l.
1886-ban lakossága 611, melyből 597 gör. kath. és 14 zsidó.
1891-ben 624 lakosból 8 róm. kath., 568 gör. kath., 7 ev. ref., 1 lutheranus és 40 izraelita.
Adója 1898-ban 1764 frt 56 kr.
