Lonkafalva.

Teljes szövegű keresés

Lonkafalva.
Nevének változatai: 1597-ben* Lonka. 1608-ban* Borlaza, Berlaza, másként Lonkafalva. 1611-ben* Borlaza. 1703-ban* Borlásza, 1770–73-ban* Borlyásza. 1831-ben* Borlyásza, oláhul Boreásza. 1857-ben* Borlása. 1870-ben* Borleásza. 1890-ben* Lonkafalva.
Km. Doboka F. 1, 13.
Km. Szolnok int. K. 2, 13.
Torma cs. ltára.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Cons. stat. topogr. 30. l.
Orsz. ism. tábla 25.
Megyei ltár.
Belügyminiszt. 25093. sz. rend.
Borlyásza neve: bura, boara, bureaza* viharos, ködös, szeles helyet jelöl, lunca pedig völgy, lankás helyet jelent s innen a neve.
Cihac I–II. 34. és 178.
A község mellett és felette Borleasi magas hegy emelkedik.
Ispánmező és Felső-Ilosva közt fekszik az Ilosva-patak mentén, a község északi és déli részén kelet felől a Féczi és Bozgi patak szakad balról az Ilosva patakába. Deéstől 39·8 kilométernyire a bethleni járásban.
Borlyásza legelőször 1597-ben decz. 15-én* emlittetik, midőn annak birtokában Báthory Zsigmond Harinnai Farkas Miklóst, melyhez ő vétel útján jutott, Dánpatakával együtt megerősiti. Minthogy azonban e falu, mely területénél fogva a szeszármai uradalomhoz tartozott, ezen uradalom tartozékainak legutolsó 1589. évi felsorolásánál* még elő nem fordul, tehát Borlyásza vagy a mai Lonkafalva 1589–1597 közti időben keletkezett.
Km. Doboka F. 1, 13.
Gyf. Cent. P. 19.
631601-ben* Harinnay Farkas Miklós e birtokát halála esetére nejére Suky Katalinra, az ő halálával pedig fiára Ferenczre, ezeknek kihalása után pedig bátyjának Farkas Jánosnak fiaira Tamás, Ferencz és Mihályra hagyja.
Km. Torda F. 9.
1608-ban* Kendy István e birtokot Suky Annának Harinnai Farkas Miklós özvegyének s leányának Zsuzsánnának (Sigér Krisztinától első nejétől) valamint Kun István s neje Erdélyi Margitnak Harinnai Ferencz özvegyének s ettől való leánya Harinnai Krisztinának visszaereszti.
Km. prot. D. 21. Szolnok int. K. 2, 13.
1612-ben* Harinnai Farkas leányi: Krisztina és Zsuzsánna birják.
Torma gyüjt.
1615-ben* véghez vitt osztály alkalmával Suky Annának jutott e birtok a Harinnai Farkas Miklós özvegyének, midőn leánya Zsuzsánna s unokája Farkas Kata megosztoznak.*
Erd. Tábla. Prot. Szolga Joh. és Nic. 124.
Teleki ltár. Proclam.
1653-ban* birtokosa Koronkai Toldalagi Mihályné Huszár Margit.
Torma cs. ltára.
1658-ban* Torma Jánosnak itt 6 adózó jobbágya volt.
U. o.
1691-ben* Stepán Erzsébet Toldalagi Jánosné itteni részét Vajda Lászlónak vetette zálogba.
Transilv. fasc. 3. nr. 19.
1694-ben* birtokosai a Toldalagi és Macskásy családok.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1709-ben* Toldalagi Mihály és neje Földváry Erzsébet e falu és Kis-Debreknek felét s Szitának negyedrészével együtt br. Pongrácz Györgynek adta zálogba, de tőle és neje Kereszturi Krisztinától a Toldalagi János testvére Toldalagi Krisztina Ugron Istvánné 1712-ben kiváltotta.*
Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. 35. sz. Lásd F.-Egresnél.
1715-ben* a magban szakadt Nápolyi Györgynek itteni részét a fiskus elfoglalta, de annak Nápolyi özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak.
Torma cs. ltára.
1718-ban* Macskássy László és leánya Krisztina, 1740-ben gróf Bethlen Istvánné birja.
Torma gyüjt.
1726-ban* Toldalagi Zsuzsánnáé.
U. o.
1748-ban* Nápolyi György fiágon való kihalásával annak itteni része iránt a fiskus a női ágon leszármazókat, t. i. néh. Torma Kristófnak Nápolyi István leányától Máriától való gyermekeit Istvánt, Ferenczet, néhai László gyermekeit Dánielt, Máriát, Ugron Jánosnét s néhai Anna Kereszturi Mihályné gyermekeit Miklóst és Juditot Gyulay Lászlónét, másrészt azon néhai Nápolyi István leánya Évának Budai Zsigmondnénak 64gyermekeit Istvánt, Lászlót, Ferenczet, Ágnest s Krisztinát Fráter Zsigmondnét perbe fogta, de a királyi tábla attól elütötte.
Torma cs. ltára.
1762-ben* gróf Bethlen Juliánna egyik birtokosa.
Torma gyüjt.
1786-ban* birtokosai: özv. Naláczy Istvánné gr. Toldalagi Zsuzsánnának van 16 jobbágya, özv. Dózsa Mihályné gr. Bethlen Juliánnának 13 jobbágya, 2 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1811-ben* Benkő Ferencznek van 9 és 2/12 jobbágytelke, másik birtokos gr. Teleki Mihálynak 15 1/12 telke. 1816 körül* Fekete Sámuelnek egy, gr. Teleki Mihálynak 8 5/12 telke.
Megyei ltár.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Mihálynak van 12, gr. Teleki Samunak 9 és br. Bornemissza Józsefnek 7 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Teleki István, Földváry György, gr. Teleki Róza és Lujza, Bardócz Elek, F. Fekete László és id. Fekete Sámuel részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 87–168. l.
1866-ban* az itt összeírt 55 füstből egytelen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg 1898-ban nagyobb birtokos Bájász Meleczius, több községi lakostól vásár útján szerezte.
Lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkozó románok. Házaikat pünkösdkor zöld galyakkal díszitik s fiúgyermek elhalálozását a toronyba kitüzött kis fehér zászlóval jelzik. Táplálékuk tejnemü s füstölt sertéshús és szalonna. Öltözetük házilag készült kendervászon és gyapjunadrág s szokmány, a széles bőrővet, melyből a kés sohasem hiányzik, télen-nyáron hordják.
Lakóházuk egy szoba s pitvar, gazdasági épületeik annak végében rakófából valók, jobbára zsendelyfedelüek.
Gör. kath. egyház hivei, temploma 1844-ben épült fából s ugyanekkor szentelték föl az archangyalok tiszteletére. 1886-ban F.-Ilosva leányegyháza. Lelkészei: Bogya János, Pap György, Burzsa János s a jelenlegi Máncz György.
Felekezeti iskoláját 1860-as évek elején létesitette. 1870-ben szervezték újra.
Éghajlata egészséges, hideg, jég ritkán bántja, járvány nem szokott lenni.
Határának fele 1750-ben* téres s ez közepes termésü, a többi rész hegyes és terméketlen. Földjük termékei s barmok eladása képezik jövedelmét, melyeket Beszterczén árusitanak el, de Retteg s Bethlen 65vásárait is felkeresik. Két fordulós határa csak 6 ökörrel szántható, trágyázást évenként megkivánja, de hegyes volta miatt a szekeres trágyázás nincs szokásban, de nem is lehet. Egy köböl őszi, tavaszi gabona és zab 4 (50 kévés) kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Erdeje van bőven, de legelője igen szűk, kaszálója fordulónként. Birnak azonban a szomszédos F.-Egres, Körtvélyes és Ilonda határain is.
U. o.
Határa 397 köb. férőű, elvetettek ez évben 177 1/2 köb. őszi, 141 köb. tavaszgabonát, tengeri termése 14 köböl, szénája 13 1/2 szekérre való, melynek jövedelme 10 frt, a főzőüstöké 3 frt 25 kr. Van 97 jármas ökre, lova, 106 tehén, 21 tulok, 191 juh, kecske, 66 disznó és 86 méhköpűje.
1822-ben* határa 4-ed osztályú, adó alatt van: 373 3/4 köb. szántó, 304 3/4 szekérre való rét, 27 ökör, 19 tehén, 1 bornyu, 17 kecske, 7 sertés.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa kevésbbé termő; terményei: tavaszbúza, tengeri, zab; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh, kecske és sertés. Gyümölcse: alma, szilva és körtvefélék, de nemesitve nincsenek.
Itatója patakjaiban bőven. Van két malma, az egyik egy, a másik két kövü és kerekü, Petrikán János és Prokop tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben* Dosu Cirlogului, Dosu Sneurisiului, Dosu Cercului, Dosu Fundaturi, Gura Ponoriti, Gura Stirboi, Valea Butanului, Vala Dosului, Pereul Govasdenilor, Valea Bosgi.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Dupa Pod, Fáczá gloduluj, Gevoszgyile, Pojána, Feczile, Gyergyaleole, Lunka, Priszlop, Doszu birloguluj, Furcsile, Pojaniczele.
Lakossága: 1703 körül* 20 jobbágy, 2 szegény 20 házban lakik, el van pusztulva 13 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 24 jobbágy lakik 18 telken 19 házban s 1 ily özvegy 1 házastelken, 10 telkes zsellér 8 házastelken, 14 külsőség nélkül való zsellér 12 házastelken és 4 kóborló; együtt 39 telken 40 házban laknak.
U. o.
1831-ben* 112 lakossal.
Cons. stat. topogr. 30. l.
1857-ben* 326 lakossal, melyből 310 gör. kath. és 16 zsidó; házak száma 55.
Orsz.. ism. tábla 25. l.
1886-ban a házak száma 70, a lelkeké: 454, melyből gör. kath. 436, zsidó 18, s határa 2106 k. hold.
1891-ben 405 lélek, melyből 395 gör. kath. oláh és 10 izraelita.
Adója: 1703 körül* 33 frt, 7 köb. búza, ugyanennyi zab, 2 1/2 66szekér széna és egy vágómarha. 1750-ben* 172 frt 21 1/2 kr. 1749-ben* 189 frt 59 1/2 kr. 1755-ben* 114 frt 48 kr. 1775-ben* 261 frt 36 kr. 1822-ben* 144 frt 52 kr. 1898-ban 754 frt 83 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
Urb. oszt. u. o.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages