Nevének változatai: 1554-ben Kys-Lozna. 1658-ban Kis-Lozna.
Csáki-Gorbó vidékén feküdt.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben Somi Anna Balassa Imre özvegye, e birtok negyedrészét férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
1560-ban II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben II. János király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
681572-ben Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
1574-ben Balassa András, Somi Borbála Lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje birt; első férje Némethi Ferencz.
1585-ben Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
1586-ban néhai Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1590-ben néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
1592-ben Csáky László fia István itteni részét Bornemisza Benedek fiának Zsigmondnak adta cserébe.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
1600-ban Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnál Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1627-ben a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
1630-ban a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
691632-ben a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
1644-ben a fiskus Kis-Loznát Csáky István és Lászlótól elfoglalta, de 1645-ben ismét vissza adta.
1652-ben Csáky István s fiai Ferencz, István és László itteni részüket Kemény Jánosnak vetik zálogba.
1658-ban Kemény Jánosnak itt 4 adófizető jobbágya volt.
1694-ben birtokosa Csáky László.
1696-ban Kis-Lozna török hódoltság alatt levő falu.
1700-ban Lipót császár gr. Csáky Istvánt itteni részében, melyet Csáky Lászlótól vett meg, megerősiti.
1713-ban még a megye összeirásában előfordul Nagy- és Kő-Loznával együtt. A Szamos partján feküdt. Lakosai, a háborus időkben szerte széledve, csak a mult évben tértek haza s van 1713-ban 1 jobbágy és 8 zsellér lakosa, kik 9 házban laknak.
Valószinüleg Nagy-Loznába olvadt bele.