Lozna (Kő.)
Lozna (Kő.)
Nevének változatai: 1554-ben* Loznakew. 1591-ben* Lonkafalva, másként Loznakeő. 1658-ban* Loznakeo. 1831-ben* Kőlozna, oláhul Prelutz.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
Vármegyei jk.
Cons. statist. topogr. 96. l.
Neve a szláv eredetü losa-ból származott, melynek jelentése füzfa. Előnevét a felette emelkedő nagy kősziklától, melyet oláhul Ptyátrá Prelucsilor-nak hivnak, kapta.
Először emlittetik 1338-ban* Loznapatak, mint patak.
Dl. 30010. Anj. Okmtár III. 470. l.
Kő-Lozna a Szamos balpartja közelében részben síkon, részben lejtős oldalon fekszik, délről a Gyalu Ptyetri, keleten a Gyalu Maguri hegyek aljában, északról Nagy-Loznával határos, keresztül foly rajta a Valea Loznei és Loznyisoru patak. Deéstől 55·5 kilométernyire van, a csákigorbói járáshoz tartozik.
70Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1654-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. reg. 91.
1560-ban* II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. cott. I. fasc. 4, 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és buzai uradalomban s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt; első férje Némethy Ferencz.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltára.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethy Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos B. 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint Kendy Istvánnak 1, ifj. Kendy Gábornak pedig 2 itteni jobbágy jutott.
Gyf. prot. Append. 610.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32. 40.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
Km. Kolos C. 92, 102.
711607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti. Ugyanakkor* Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
Km. Doboka H. 33.
Km. Szolnok int. C. 5.
1658-ban* Kornis Ferencznek itt 2, Pokol Istvánnak 2 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1659-ben* Kornis Ferencz a tatár rabságból kiszabadulása alkalmával, több más birtokával együtt itteni részét is zálogba vetette id. Bánffy Györgynek.
Gr. Kornis ltár.
1694-ben* birtokosai Pokol János, Gábor és Gergely.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Kő-Lozna török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1771-ben* Csolti Irimus Todor nemes egyik birtokosa.
Erd. főkormsz. ltár.
1810-ben* birtokosai: gr. Lázár Jánosnénak van 10, Hosszu Simonnak 1, Matyej Vonucznak és Zakariának 2, Pap Szimionnak 1, a Rád családnak 3, Reinhárd Vonucznak 1, Szilnik Juonnak 1, Szima Iliának 2 jobbágytelke.
U. o.
1820-ban* birtokosa: gr. Lázár Józsefné gr. Kornis Annának és gyermekei: István, József és Annának gr. Batthyáninénak van 10 telke; többit a Pokol család birja, köztük több szabad és adózó nemes telek.
Erd. kanczellária ltára.
1831 deczember 16-án* Pokol Gergely fia György, ennek fiai: Lukács, Silimon, Tamás s neje Pajku Tekla, ennek leánya Pokol Anna Pap Jánosné s ezek 2 gyermeke utódai pereltek a következő családfa alapján:
Megyei ltár. Derékszéki itélet.
1. Pap Szászka Márton Lázárné Márton Togyer Márton Atyim def. Márton Logyina Marosán Györgyné Márton Ivána Togyikáné Márton Petka Avrám Lupné Márton János Marosán Gligor Rád Avrám Grigorás Rád Mária Bebenás Urszné Marosán Lupusz Marosán Vána Rusz Vonuczné Marosán Mária Reinhárd Vonuczné Bebenás Maftyej Marosán Mariska Pap Péterné Reinhárd Donicza Irimus Gavrilláné felperesek
722. Pap Illyés Herus Jována György Tyekár Mária György def Mária Gligor Péter def. Simonka Gávrilla Gligorás Dumitru N. N. Durusné Alexa Mariska Mária Vonucz Irimia Vaszilika Tódor Vonucz Vonucza Császkai Vonuczné Mihály Vonucz Pap Irimnya Tagyer Mariska Irimus Krecsné Durus István Durus Mihály Násztászia Pokol Vilané Tódor Flóra, Paul Tódorné Vonika. Pokol Viláné Gasia, Pap Vaszilikáné Nászta, Irimus Ananiané Ravéka Pokol Jánosné Jakab Grigor Vonuk alperesek
1838-ban* van 38 nem adózó, 4 adózó nemes oláh ajku lakosa, közülük kettő írástudó.
Megyei ltár.
1863-ban* özv. Mezeiné Geréb Krisztina, gr. Lázár György, Lázár László, Sámuel Salamon, Molnár György, Hatfaludi Pál úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 93–188. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 23 Pap vagy Pop, 21 Pokol, 7 Durus, 7 Záh, 3 Irimus, 3 Popán, 3 Páska, 3 Rád, 3 Császkai, 3 Máté, 2 Nyikora, 2 Bálint, 2 Nemes, 2 Péter, 1 Koruly, 1 Timár, 1 Gecze, 1 Paul.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosok (1898): nagy- és kőloznai nemesek, 1400 h., vásárlás a volt úrbéresektől és öröklés Pokol Gergely után. Fejér Salamon, Pokol István, Dániel, János, Bálint, Demeter, Gyimán Simon és Mátyás.
A község eredetéről azt tartja a hagyomány, hogy Hunyadi Mátyás király előtt mintegy 7 orosz család telepedett volna le s mint pásztornép lakott itt. Mátyás király a nagyloznai Pokol családnak adta a községgel együtt s ezek utódai, idővel nemzetiségeket elhagyván, oláhokká 73lettek. Jelenlegi lakosai szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők. A karácsonyi kántálás, az újévi zab-pattogtatás, szentgyörgynapi öntözés szokásos úgy itt, mint Nagy-Loznán. Húst ritkán esznek, jobbára növényi eledelekkel táplálkoznak.
Öltözetük fehér vagy szürke harisnya, darócz vagy juhbőr bunda, báránybőr sapka, bocskor, nyáron kendervászon bő lábravaló, ing, fekete vagy kék rövid mellény, csárdás kalap, némelyek gubát is hordanak.
Házuk s gazdasági épületeik, szerte szét, fából épültek s többnyire szalmafedelüek, újabb idő óta kezdenek utczasorba épitkezni.A gör. kath. egyházközség régi temploma fából épült s 1708-ban Szent Paraskeva tiszteletére szenteltetett föl, de ezen temploma helyett 1888-ban a község közepén épitett újat, melynek felépitéséhez koronás királyunk 150 frttal járult s még ez évben felszenteltetett Szűz Mária tiszteletére. Anyakönyve 1824 óta vezettetik. Két harangja közül az egyik 1889-ik évből való, kolozsvári öntés.
Lelkészei: Pap családból György, János, Domokos után Illyés János s a jelenlegi Florián Sándor.
Felekezeti iskolája Nagy-Loznával közös, oda járnak 1860-as évek óta tanulásra.
Éghajlata mérsékelt, jégverés, járvány ritkán fordul elő.
1750-ben Kő-Lozha határa* meglehetős termékeny, két fordulóra van osztva, 3 évenként trágyázást kiván, de nincs szokásban, 6 ökörrel szántható, egy köböl őszi gabona 6, a tavaszi 4 kalangyát s kalangyánként az másfél, ez 3 véka szemmel fizet. Erdeje sok és jó. Évenként kaszálható rétje 16 szekérre való. Kaszálója különben fordulónként. Legelője igen szűk. Szántója 66 köböl vetésnyi, elvetettek 35 3/4 köböl őszi, 30 1/4 köb. tavaszgabonát. Szénarétje 88 szekérre való. Van 42 ökör, ló 48 tehén, 31 tulok, 76 juh, kecske, 54 disznó és 6 méhköpűje.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa 4-ed osztályu. Adó alatt van 84 köböl szántó, 94 szekérnyi rétje, 7 ökör, 11 tehén, 6 borju, 2 disznó.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa agyagos és homokos, kevésbbé kötött s eléggé termő. Terményei: tengeri, őszi, tavaszi búza, rozs, paszuly, pityóka, erdélyi fajta szarvasmarhát, bivalyt, apró hegyi lovakat, juhot, kecskét, sertést s majorságféléket tenyésztenek.
Itatója a már emlitett patakokon kivül Pereu luj Peti forrás.
Házi ipara szövés, fonás és nádszék készités.
74Van négy egy-egy kerekü és kövü patakmalma, melyeket Bálint Demeter, Pap Tivadar, Császkai Farkas és Irimus János birnak.
Megemlitendők barlangjai, mint: Pestyera Kábi, Pestyera Korbuluj és Pestyera haita. Az első oly nagy, hogy 6–7 szénával rakott szekér könnyen elfér benne, a másik a viszhangot tisztán adja vissza, az utóbbi pedig összeomlott, maga alá temetett egy egész juhnyájat pásztorostól együtt.
Határhelyek: 1596-ban* emlittetik Loznapatak, mint rét, Kőlozna vidékén.
Km. Lymbus.
1864-ben* Prelukucza, szántóföld, Ritu botyeszk, szántóföld, Loznyizara, folyó, Gyálu maguri, magas hegyláncz, Valea Lungului, folyó, Leurgyis, erdős hegy, Pogoru, hegyláncz, Gyalu Popi, hegyláncz; Valea lui Ispán patak; Magura Tyeului, hegyláncz; Valea Csungului, patak; Gyálu ptyetru, erdős és kősziklás hegy; Valea Loznyi, patak; Valea Szinzseris, Dupa Beszerika, Gura vaji Loznei.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1713-ban* 8 jobbágy, 2 zsellér lakosa 10 házban lakik, el van pusztulva 3 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 3 szabados 3 telken és házban, 10 jobbágy 9 házastelken, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 25 telken és házban laknak s van 4 vándorló is, kiknek nincs semmijük. 4 zsellér és jobbágy az előző két évben Magyarországba ment.
U. o.
1831-ben* 292 lakossal.
Consigm. Statist. topogr. 96. l.
1857-ben* 490 gör. kath. és 29 zsidó, együtt 519 lakossal, házak száma 114.
Orsz. ism. tábla 23. l.
1886-ban 480 lakosból 1 róm. kath., 465 gör. kath., 2 helv. h., 12 zsidó.
1891-ben 667 lakossal, melyből 648 gör. kath., 1 ev. ref. és 18 izraelita.
