Macskamező.

Teljes szövegű keresés

96Macskamező.
Nevének változatai: 1500-ban* Machkamezew. 1553-ban* Maczkamezew. 1750-ben* Macskamező.
Km. prot. Michael 17. és Neoreg D. 4.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
E. F. K. ltár.
Nevét erdeiben egykor bőven található vadmacskák után kapta. Oláh neve 1830-ban* Máská.
Cons. statist. topogr. 118. l.
Magyar-Lápostól délnyugati irányban, ettől mintegy 5 kilométernyire fekszik a Lápos folyó jobbpartján, észak felől egy hegyláncz által környezve, a község kis része azonban a Lápos vize balpartjára is kiterjed.
Hagyomány szerint e község első telepese az itt lakó nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lövén meg, erről nevezte volna el a községet s jelenlegi pecsétnyomójára is vadmacskát vésettek.
Macskamezőt kezdettől fogva a losonczi Bánffyak birták, mint Magyar-Lápos tartozékát.
1500-ban* Bánffy János fia János, Bánffy Mihály fiai: Imre, Péter, András és Mihály a birtokukban levő Macskamező egyik felét, Bánffy László s fiai: Miklós és Ferencz, Bánffy György fiai: Ferencz, István és Zsigmond, ezen Ferencznek fia Kristóf s azon Istvánnak fia László pedig a birtokukban lévő másik felerészt Csicsó urának, István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladják.
Km. prot. Michael 17. és Neoreg. D. 4.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Vajdája Vele György. Van ekkor benne három kapu és öt szegény lakos.
Trans. fasc. 9. nr. 69.
971584-ben* Báthory Zsigmond e M.-Láposhoz tartozó falu lakóit szűk s terméketlen területük miatt a 30-ad alól fölmenti.
I. L. Reg. Sig. Báthory 251.
1589-ben* birája Tokos Lukács, esküdtje Tokos Pintye.
Km. Szolnok int. B. 11.
1598-ban* birtokosa köblösi Teke György, jobbágyai: Biró és Ungur családok, kenéze Ungur Tivadar.
Km. Doboka F. 1, 13.
1602-ben* Kamuthy Farkas birja.
Orsz. ltár.
1608-ban* Rákóczy Zsigmond e birtokot, mely ezelőtt Szamosujvárhoz tartozott, Bibarczfalvi Nagy Menyhértnek, Kézdi szék kapitányának adományozta.
4. L. Reg. 244.
1613-ban* Bethlen Gábor e birtokba, mely állitólag Kővár várához tartozik, Ilky János kővári várnagyot új adomány czimén megerősiti.
7. L. Reg. 42.
1618-ban (a Rettegi gyüjteménye szerint) a fejedelemnek itteni birtoka után, mely Szamosujvárhoz tartozik, Dráva Gergely puskást állitották ki.
1625-ben* Ilky János tiltakozik az ellen, hogy e birtokát a fejedelem jogtalanul Szamosujvárhoz csatoltatta.
Km. prot. H. 20.
1631-ben* Rákóczy György e Szamosujvárhoz tartozó birtokot Hettyei Bálintnak adja zálogba azon vitézségeért, melyeket Faragó András mezei hadak kapitánya és alvezérsége alatt, előde Bethlen Gábor idejében, a római császárral való harczban kifejlett.
16. L. reg. 198.
1638-ban* a fiskus e birtokot Köblösi Teke Lukács fia György, fia ifj. János magvaszakadtával elfoglalta, de női ágon lévő utódai* annak ellentmondtak.
Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46.
Lást ezeket M.-Köblösnél.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 7 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1659-ben* Barcsay Ákos e birtokot Deési Literáti Szőcs Ferencznek és neje Szathmári Erzsébetnek adja zálogba, a kitől Bánffy Zsigmond váltotta ki s 1675. év április 27-én* fejedelmi jóváhagyást nyert reá.
27. L. Reg. 97.
Torma gyüjt.
1672-ben* Pap János és István armalist kapott s 2 telküket a fejedelem megnemesiti.
U. o.
1675 szept. 19-én* Szamosujvártt kiállitott oklevél szerint Apaffy fejedelem Macskamezei Ungur Pétert, Mártont és Gábort telkeikkel együtt megnemesiti.*
Kmonostori conv. Arm V. 24. Kihirdetve Deés, 1675 okt. 8-án.
Macskamezei Ungur család czímereit lásd Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 182. T.
1676-ban* itteni nemes a Román család.
Vármegyei jkv.
981679-ben*birtokosa Bánffy Boldizsár, Bánffy Zsigmondnak Kendeffi Annától való fia.
E. F. L. III. 204. H.
1679-ben* e birtokot Barcsay Kozárváry Ferencz deáknak, Apaffy pedig Bánffy Boldizsárnak* adományozta s ez Nagy Péternek adta zálogba, kitől kiváltotta 1694-ben* birtokosa Bánffy Péter a Boldizsár fia.
U. o. 159. V.
Bánffy e birtokáról minden dézmát a magyar-láposi papnak fizette.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa Bánffy Péter; egytelkes nemes a Pap család.
E. F. ltár.
1713-ban* egytelkes nemes a Karuly és Pap család, 4-en laknak ugyanennyi házban vagy 2 örökségen.
Erd. főkormányszéki ltár. Nemes. Prod. J. 1.
1721-ben* a Bánffy család birja, idevaló egytelkes nemes a Pap család.
E. F. L. XII.
1738-ban* birtokosa báró Bánffy Péter. Bánffy Péternek Rhedei Annától fia Péter 1751-ben magtalanul elhunyt s leánya Zsuzsa, ennek gr. Kendeffy Gábortól fia Elek, kinek gr. Bethlen Krisztinától gyermekei: Ráchel és Borbála.*
U. o. III. 164. B.
Torma gyüjt.
1774-ben* egyik birtokosa Balog Zsigmond és Pap Iliszia.
Megyei ltár selejt. 81. szám.
1786-ban* birtokosa özv. br. Bánffy Péterné, gr. Teleki Borbála,* van 25 jobbágya, 14 zsellére s 2 szegénye.
Erd. főkormányszéki ltár.
Torma gyüjt. szerint Mária.
1820-ban* birtokosai. Br. Wesselényi Józsefnek neje Kendeffy Ráchel jogán van 24 telke, gr. Kendeffy Józsefné Kendeffy Borbálának 22. Egytelkes adózó nemesség.
Erd. kanczellária ltár.
1829-ben* gr. Teleki Mária és a Bánffy örökösök birják.
E. F. L. XII.
1838-ban* van 21 adózó írni-olvasni nem tudó, 1843-ban* már 40 oláh ajku nemes lakosa van.
Megy. ltár.
U. o.
1856-ban* e falu nemesi jogu birtokosai gr. Bethlen Borbála gr. Kendeffy Ádámné, Traun grófnő, br. Wesselényi Farkas, ezek ősei 2400 frtért kapták zálogba.
Megyei törv. Ltár.
1863-ban* Kendeffyné Weér Róza úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 111. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: gr. Teleki György, 24 Pap, 5 Cziczok, 1-1 Mán és Orosz.
Erd. főkormányszéki ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki György utóda Árpád, öröklés, 1024 h. Simon Adolf utódai, 200 h. Velle György, Pap Simon, Vlasin László öröklés, részben vásár útján.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* a tisztnek adtak 3 tehenet, egy ökröt 5 frt 75 denár értékben, 9 köböl zabot 3 frt, 3 bárányt 50, 999 csirkét 18 denár, 4 pint vajat 1 frt értékben. Birságba fizettek 1 frtot a szokott szolgálmányon felül.
Transylv. f. 9. nr. 69.
1553-ban* évente Szent-Mártonnapon jobbágyai fele 16, másika pedig 8 denárt fizet, Szent-Györgynapon juhaikból 50-det adnak.*
Transylv. f. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
Lakosai kezdet óta földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozó s elég szorgalmatos románok. Keresztelés, esketés alkalmával nagy lakomát csapnak. Temetés után torozás s a gyászoló gyülekezetnek cserépedények osztása, karáncsonyi kántálás s húsvét alkalmával a szegényekkel a templom udvarán való étkezés szokásos.
Ruházatukat házilag állitják elő, nyáron kendervászon ingben és lábravalóban, télen harisnyában járnak, fekete szokmányt hordanak. A nők öltözete vászoning s alsó ruha, melyre fekete szokmányt öltenek, bocskorban járnak, csizmát csak a jobb móduak s főleg ünnepeken viselnek.
Főtáplálékuk a tengeriből készült kenyér.
Házaikat s gazdasági épületeiket szétszórtan fából épitik, kevés kivétellel szalmával fedik.
Gör. kel. egyház hivei. Mindkét temploma fából épült, az elsőnek épitési ideje ismeretlen, a mást 1891-ben vásárolta 50 frton Sósmező egyházközségtől Pap Simon a Nádoré s szintén ő vette egyik harangját. A templomok védőszentje Mihály főangyal. 1892-ben szentelték föl. A régi templom harangjai 1852. évből valók, kolozsvári öntés, az új templomé 1892. évbeli.
Felekezeti iskoláját 1870 körül létesitette, Petőréttel együtt fizetik a tanitót.*
Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 338. lap.
1858 óta évenként 15 frttal járult a magyarláposi gör. kath. iskola fentartásához.*
U. o. 359. l.
1898-ban* 3 ev. ref. hitü lakosa Magyar-Lápos egyházközségéhez tartozik.
Ev. ref. Névkönyv 104. l.
E délnek fekvő község éghajlata szelid, az északi széltől a felette emelkedő hegy védelmezi, egészséges, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának fele téren fekszik s ennek negyede jó termő, a többi rész hegyes és terméketlen. Többnyire tengerivel élnek s ezt árusitják Felső-Bánya és Kapnik vásárain. Barmaikat pedig az ország különböző részeibe hajtják vásárra, de M.-Lápos vásárait is felkeresik. Határa két fordulós, a síkon levő részt a Lápos gyakran elönti s terményeit 100megsemmisiti; a hegyi rész kevésbbé termő, 4 ökörrel szántható, trágyázás a víz kiöntése s a záporok lemosása miatt nincs szokásban. Őszi és tavaszi búzavetése ritkán van, mivel a nagy hó és hideg kipusztitja. Egy köböl zab 6 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt, tüzelésre való fáserdeje elegendő, legelője azonban szűk, kaszálója fordulónként, egy része M:-Lápos határán is bir. Szántója 274 köb. vetésre való, elvetettek 31 1/2 köb. őszi búzát, 71 1/2 köböl zabot, termett 21 véka szemes tengerije, kaszálója 149 szekérre való.
Erd. főkormsz. ltár.
Öt elpusztult telek lakossága részben kihalt, részben elszökött s ezekből négyet gr. Teleki Mária br. Bánffy Péter özvegye foglalt el, egyet a lakosok mivelnek.
Iparosa egy szűcs. Van 77 jármas ökre, lova, 101 tehén, 16 tulok, 157 juh, 89 disznó és 98 méhköpű. Pálinkafőzők jövedelme 3 frt 26 kr.
1882-ben* határa I. osztályu. Adó alatt van 328 1/4 köböl szántó, 623 szekérnyi kaszáló, 20 ökör, ló, 17 tehén, 1 bornyu, 2 juh, 2 disznó.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa kevésbbé termő. Terményei: tengeri, őszi, tavaszi búza, rozs, árpa, zab, kender, len, káposzta, pityóka, paszuly, tök, lóher és luczerna. Állatai: fehér szőrű szarvasmarha, bivaly, ló, juh, kecske és sertés. Gyümölcse: alma, körtve és szilva.
Van jó épület-, vas-, fehér és szürke márványköve, melyeket sikerrel bányásznak.
Itatója a Lápos, Valya szenatori patak, melynek oldalán van vaskőbányája, Válya határuluj és Urszojuluj, V. Petrilor, V. Valenilor és Valenyi, mely Dánpataka községétől kapta nevét.
Kétkerekű és kövű malma gr. Teleki Árpád, egy a Pap Tivadar, a harmadik Velle György tulajdona, az utóbbiak egy kerekű és kövűek.
Határhelyek: 1768-ban* Balte Rosie; Vádu Karuluj; Remaszicza; Csertyeze; Sugát; Gyálu Macski; Okalye; Balta Kolakuluj; Grind; Komoricze; Koszte Kornyilor; Fundu Kimpuluj; Zálatruk; Hedrevoje; Zevoj; Gyelnicze; Oszoly; Zepogye; Kalybe Markuluj; Rung; Gyalu sztircsi; Dumbrava; Kerlegat, patak; Resztyos; Dunkszora; Obreszeny; Okole; Zevoju Rosi; la Pér; Lunka; Virtop; Fruntura; Tyesztyesz; Pisztich, Metesk.
2. E. F. L. III. 209. J.
1864-ben* Moara beszce, Fresitura, Runk, Dumbrava, Szeketure, Deálu Maski, Virtopele, Lunka.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Mará betrina, Frinturi, Runk, Hedreoje, Zevoju Zsurki, Gyalu Máski, Virtope és Lunka.
101 Lakossága: 1553-ban* van 5 szegény lakosa s az egész községben 3 kapu.
Transilv. f. 9. nr. 69.
1603-ban* összesen 3 lélek lakik benne.
Urb. conscr. f. 65–87.
1630-ban* fiaikkal együtt 38 jobbágy lakosa van, összesen 15 ház van benne.
Km. Lymbus.
1703 körül* 6 jobbágy lakosa van, házainak száma összesen 6, puszta ház 11.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 7 egy telkes nemes lakosa lakik 2 telken 7 házban, 22 jobbágy 18 telken és házban, 2 zsellér 2 házban, 5 zsellér külsőség nélkül 5 telken és házban, 3 kóborló s 3 ily özvegy, ezeknek se házuk, se tüzük. Együtt 27 telken 32 házban laknak. El van pusztulva öt ház.
U. o.
1822-ben* 45 gör. kel. családfő lakik Matskamezőn.
Megyei ltár.
1830-ban* 397 gör. kel. lakossal.
Cons. statist. topogr. 118. l.
1857-ben Macskamező lakossága* 594, ebből 4 róm. kath., 174 gör. kath., 376 gör. kel., 7 evang. helv. és 33 zsidó. Házak száma 120.
Orsz. ism. tábla 22. l.
1886-ban 615 lakosból 2 gör. kath., 593 gör. keleti, 2 helvét hitü, 18 zsidó.
1891-ben 682 lakossal, ebből 9 róm. kath., 7 gör. kath., 623 gör. keleti, 12 ev. ref. és 31 izraelita.
Adója: 1703 körül* a jobbágyok és zsellérek egy évi adója 12 frt 50 kr., 2 köb. búza s ugyannennyi zab, 1 1/4 szekér széna s egy húsra való barom. 1748-ban* 159 frt. 1749-ben* 175 frt 15 kr. 1755-ben* 158 frt 35 kr. 1775-ben* 422 frt 37 kr. 1822-ben* 310 frt 30 kr. 1898-ban 1489 frt 42 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages