Málom.
Málom.
Gr. Bethlen ltár.
U. o.
Dl. 27781. és 28603.
Erd. főkormsz. ltár.
Nevét valószinüleg az itt egykor nagyban előforduló almatermés után vette, mely a latin malumnak magyaros kiejtése. Oláhul Malin, mely málnásnak felel meg.
106Felső-Oroszfalutól délnyugatra nyiló völgy fejének hegyes-völgyes oldalain fekszik, a Mennyhágó, Szitás fara s Paphegy aljában, a község alsó végén a Mátédai patak foly, mely F.-Oroszfalunál egyesül a Mellessel, Deéstől 24·1 kilométernyire a bethleni járásban.
Első birtokosaiul már 1269-ben* a mai gróf Bethlenek elei emlittetnek, mert a szomszéd Décse határjárásban Apa birtokának határai fordulnak elő, a mi más, mint Málom, nem lehetett és csakugyan a Bethleneknek 1305-iki* osztálylevele szerint az Apa fiának Gergelynek, a későbbi Apafiak ősének jutott.
Fejér. Cod. IV. vol. III. 538.
Gr. Bethlen ltár.
Az Apaffy és Bethlen család Bethlen Miklós fia András és János, András fia János és Apa a János fia, László a Jakab fia stb. folytonos perben volt Málom határa miatt a bálványosvári várnagyokkal és a bálványosváraljaiakkal, kik 1368-ban reá rontottak Málomra s onnan minden termesztményt elvittek, mint azt Pál comes Deésvárról keltezett levelében bizonyitja.* Ugyanezen ügyben Lajos király 1370-ben julius 10-én Deésvárból intézkedik s a következő évben László veszprémi püspök jött a határ kiigazitására.
U. o.
1405-ben* Gergely fia János emlittetik, kinek birtokából a Bálványosvárhoz tartozók foglaltak.
U. o.
1407-ben* ugyanaz tiltakozik a vajda Laczk Jakab, sőt a király ellen is Málomnak eladományozása és egy itteni nagy földrész elfoglalásáért Deési Ördög János (familiaris viri) által Apafi Péter fiai: Miklós és György ellen a málomi határnak azon része elfoglalásáért, mely föld Oroszbércz helység (máskép Bozkut vagy Bozkeith*) és Endrevára (Sidovárának* is írják) és a Várhegy közt fekszik.
U. o.
1400-ban is előfordul.
Apaffy Istvánnak máshelyt is volt egy Sidovár nevü birtoka. (Torma gyüjt.)
1408-ban* a bethleni Bethlen Pál és János mester birtoka.
Gr. Bethlen levéltár.
1435-ben* Bethlen János fiai: Miklós, Gergely és Antal Málomot maguk közt három részre osztják.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 3. nr. 15.
1454-ben* Bethlen Antal és Márk, Apanagyfalusi László fia Mihály tiltakoznak Málom határának elfoglalásáért Szánthói Laczk Miklós bálványosvári várnagy ellen. Még ez évben ismét kijártatják Bálványosvár felől való határát, de ez ellen már Laczk várnagy tiltakozik.* 1455-ben* Beke bálványosi várnagy egy itteni jobbágyot elvert, ökreit, szekerét elvitette s foglalásait most nemcsak Málom, Décse, Böőd és Nagyfalu határaira, hanem Borzásra is kiterjesztette s az Apaffyak és Bethlenek 107vizsgálatot kértek és kaptak. 1466-ban* Bazini és Szentgyörgyi János gróf vajda meghagyta a bálványosvári várnagynak, hogy a Bethlen és Apaffyak határaiból ne foglaljon s azoktól a várhoz tartozókat tiltsa el.
Gr. Bethlen ltár.
Lásd folytatását Apanagyfalunál.
Gr. Bethlen ltár.
Gr. Bethlen levéltár.
1467-ben* Bethleni Antal itteni részét Tőki Bálintnak veti zálogba.
U. o.
1472-ben* birtokosai: Bethlen Miklós fia Márk s ennek fiai Bernát, Miklós és Leusták, valamint Bethlen Antal fia Gergely birják, kik tiltakoznak János váradi püspök bálványosvári tisztjének itteni birtokuk elfoglalása ellen.
U. o.
1480-ban és 1485-ben* Bethlen Gergely idevaló jobbágya Mátyás Péter a Bálványosvár erdejébe ment állitólag seregélyfiat (ez az első magyar szó, mely a oklevelekben megyénk történetét illetőleg előfordul) keresni és szedni. De Horváth Pál bálványosvári alvárnagy porkolábjai: Máté Vincze és István megfogták, a várba vitték fogságba, a hol 15 napig tartották. A Víz-Szent-Györgyön, ma puszta, ez év május 17-én tartott törvényszéken azzal védte a várbeli tiszt ügyésze az elzárást, hogy Mátyás nem madárfiókák szedéseért ment, hanem gyümölcsösfákat vágott ki, s ez által 100 aranyforintnál több kárt okozott.
U. o. és Bibliothecae Szekelyiana Coll. Ref. Claud. T. IV. p. 335.
1484-ben* Bethlen Gergelynek s testvérének Bernátnak itteni jobbágyait, midőn a rettegi vásárból hazatértek volna, Kiss Péter, Tompos András és Székely Mihály kirabolták, minek következtében e rablók elfogatását a megye elrendelte. A következő évben* ugyan ő panaszt emel, hogy a püspök bálványosvári jobbágyai az ő tulajdon birtokában a jobbágyait itt és Árpástón, úgyszintén Böődön a vadászattól eltiltják s határait elfoglalták.
Gr. Bethlen ltár.
U. o.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
Km. prot. m. 47.
1496-ban* László király e községet új adomány czimén a Bethlen családnak adományozza.
Torma gyüjt.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait Vitálist és Jánost királyi új adomány czimén itteni részükbe beigtatják.
Dr. 28003. és 27781.
1511-ben* Málom egy részét Bethlen Miklós fiai János és Farkas birják egy összeírás szerint.
Gr. Bethlen ltár.
1552-ben* Bethleni János fia Gergely, fia Balázs, fia Gergely és Bethleni János fia, azon Gergely fia Elek, fia György és Mihály e birtok felét Patóchi Miklósnak Bethleni János, fia Miklós, fia Antal, fia Márk, fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak Patócsi Ferencz, 108Miklós, Boldizsár, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda. 1559-ben* kecskeméti Patochi Ferencz és buni Bethlen Gergely birják.
Km. Kraszna B. 20. és Küküllő P. 19.
Torma gyüjt.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazta Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni s általa elzálogositott részét magához válthassa a visszaváltásig vagy ad helyette Székelyföldön vagy bunyi házához akkora birtokot és annyi érőt, a mennyit Belső-Szolnok- és Dobokában ő átadott.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Báthory István fejedelem az iránta hűtlen Békés-párti Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta, kit abba 1577-ben* Kónya Lukács és Mátyus Kelemen Báthory jobbágyai jelenlétében beigtattak.
Km. Kraszna B. 52, Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok Int. B. 25, 46. F. 5.
1578-ban* Apaffy István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenitésétől tiltja.
Km. ltár.
1584-ben* néh. Bethlen Gergely fiai: György és János és néhai Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály, magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat tették itteni részük örökösévé.
Km. prot. D. 130.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
Km. prot. DD. 50.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza. Más itteni birtokos* Bethlen Györgyné és Bánffy Farkas.
Gyf. Cent. P. 19.
Torma gyüjt.
1590-ben* budai Bethlen Farkas itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István, a fejedelem udvari kapitányára ruházta át bizonyos feltételek mellett.
Gyf. Prot. Balásfi 182, 183.
1598-ban* Tahy István, Bethlen Ferencz, Vitéz Ferencz özvegye Bánffy leány, most Kabos Istvánné birják.
E. F. L. III. 159. D.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban levő részét is, ha kiváltaná, neki adni igéri.
Km. prot. B. 56.
Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint Géczy Péternek adományoztatott állitólag örökségi jogon.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87. B.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néhai Bánffy Boldizsárnak 109Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősiti. Másik itteni részbirtokos anyai jogon Kendy István.
4. Lib. Reg. 172. 210.
1610-ben* Némethi Gergely egy itteni telket ajándékoz Gellért Mártonnak.
Transm.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.
Km. prot. E. 107.
1615-ben* birtokosok a fiskus és buni Bethlen Farkas. Palaczkos György biró és Gellért Márton esküdt.
Tatrossy cs. ltára.
1618-ban* Wesselényi Boldizsár itteni birtoka után ez évbeli lustrára Biró Márton puskást állitja ki.
Rettegi gyüjt.
1619-ben* Kendy Krisztina itteni részét férjére Haller Zsigmondra ruházza, a ki abba 1620-ban* az ottani birtokosok Bánffy Margit Allya Farkasné, Bethlen Ferencz, Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné s a fejedelem jobbágyainak jelenlétében beigtattatik, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné, Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
Km. Szolnok int. H. 12.
U. o.
1620-ban* Nagy Miklósnak a fejedelem egy itteni telket adományoz. Egyik birtokosa Haller Zsigmond,* Ugyanekkor* idevaló ref. pap Szentegyedi Máté a falusiaktól fejedelmi jóváhagyással egy telket kap.
Gyf. Lib. Reg. 7. p. 453.
Torma gyüjt.
Gyf. Reg. 10. p. 252.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51. 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1630-ban* Brandenburgi Katalin a fiskusnak itteni részét Nagy Miklós Szamosujvári várnagynak adományozza.
16. L. Reg. 110.
1631-ben* idevaló nemes a Birtalan család.
Gyf. kápt. 16. L. Reg. 218.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával bátyja György tiltakozása daczára* itteni részét Kékedy Zsigmondnak adja zálogba. Ugyanekkor birtokos itt* Mindszenty Gábor és Bethlen Ferencz.
15. L. Reg. 119.
Km. prot. I. 44. Protest. H. 3.
Torma gyüjt.
1101368-ban* Kékedy Zsigmond e birtokát neje és rokonaira Béldy Pálra és Jánosra hagyja.
Gyf. Cent. Z. 37.
1639-ben* özv. Kékedyné Barkóczi Annát a fejedelem jóváhagyása folytán itteni részébe beigtatják.
19. L. Reg. 98.
1642-ben* birtokosai Bethlen Ferencz, Mindszenti Gábor, Szalánczy László, Nagy Miklós, Rhédey János.
E. F. L. III. 238. E.
1643-ban* a község papjának Szentegyedy Mártonnak egy itteni telket adományoztat s reá fejedelmi megerősitést is nyert. Ekkori birtokos* még vargyasi Daniel Ferencz.
20. L. Reg. 200.
Torma cs. ltára.
1645-ben* tanuk vallomása szerint Málomot régen négy részre birták: 1. Bethlen; 2. Bethlen Ferencz; 3. Mindszenti és 4. Bánffy részre. A Haller, Bethlen Ferencz és Mindszenti rész tette felét. A Bánffy rész 8 részre oszlott s van: 1. a fejedelemnek egy jobbágya; 2. Rhedey Jánosnak 2; 3. Nagy Miklós szamosujvári várnagynak 6; 4. Szalánczi Lászlónak egy; 5. Pataki Farkasnak 2; 6. Vesselényi Boldizsárné; 7. Daniel Ferencz; 8. Tordai János-féle részekben több jobbágy.
Gr. Rhédey ltár.
1650-ben* II. Rákóczy György a zsidózás miatt hűtlenségbe esett Paczolai Péterné Kornis Borbálának itteni részét, t. i. 1 népes és 3 puszta jtelkét Bethlen Ferencznek adományozta.
Gr. Bethlen ltár.
1654-ben* Bánffy Anna előbb Viczei Mindszenti Benedekné, 2-szor Gyekei Vesselényi Boldizsárné itteni birtokán gyermekei, illetőleg egy unokája így osztoznak: Mindszenti Gábor leánya Erzsébetnek Kapi Gábornénak jut nagyanyja itteni birtokából egy, Mindszenti Krisztina id. Csáky Istvánnénak kettő, Vesselényi Kata Kornis Ferencznének három elpusztult jtelek hozzátartozókkal. (Miklós, Csipkés és György jobbágycsaládok).
Gr. Kornis ltár.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 1, Haller Istvánnak 6, Bethlen Ferencz özvegyének 6, Mindszenti Gábor özvegyének 12 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1659-ban* Kornis Ferencznek itteni részét, hogy atyjukat a tatár rabságból kiszabadithassák, Haller Jánosné Kornis Kata, Kornis Gáspár, Perényi Gáborné Kornis Anna, Perényi Ferenczné Kornis Krisztina zálogba vetik Kapi Gáborné Mindszenti Erzsébetnek.
Gr. Kornis ltár.
1660-ban* Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete alapján annak egykori részében Béldi Pált, ki azt Barkóczy István és Zsigmondtól magához váltotta, megerősiti, de az igtatásnál Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencz özvegye Kemény Kata ellentmondtak.
Torma cs. ltár.
1111662-ben* itteni nemesek a Gellért és Csiky családok.
Torma cs. ltára.
1662 ápr. 26-án a mikolai táborból kelt adománylevélben* Apaffy Mihály Tunyoghi Dávidot s nejét Horváth Évát itteni részükben új adomány czimén megerősiti.
27. L. Reg. 448.
1663-ban* Apaffy fejedelem Béldy Pált a Kékedy Zsigmond hagyománya folytán itteni részébe beigtatja, de még ez évben* Appafy Mihály a Béldy Pál kezén csupán zálogjogon lévő rész Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozza.
Torma gyüjt.
27. L. Reg. 72.
1663-ban* Apaffy Mihály fejedelem a Paczolai Péter bélyegén 2 itteni Rákóczy-féle részt Bethlen Ferencznek, a más részt Vajna Péter lovászmesterének, kinek neje 2-od izben Tunyogi Dávidhoz ment nőül, adja.
Torma gyüjt.
1673-ban* a bethleni uradalomhoz tartozott 10 jobbágy, 13 fiu, 3 árva szegény legény, kik szolgálnak és 19 puszta házhely.
Gr. Bethlen ltár.
1676-ban* itteni nemes Gellért György és Márton.
Torma gyüjt.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Béldy Pál itteni része, t. i. 2 népes és 4 puszta telek, elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta. Itteni birtokosok még Deési Alvinczi István, Deési Makai Mihály, Kemény Kata özv. Bethlen Ferenczné, Pécsi Erzsébet özv. Haller Péterné.
E. F. L. III. 238. F. Gy. Misc. I. f. 3. nr. 33. és gr. Bethlen ltár.
1688-ban* Kapi Erzsébet Jabroczki Ádámné szülője után azok itteni részét a szőlővel együtt örökölte.*
Megyei ltár.
L. Vicze.
1694-ben* birtokosai Bethlen Gergely és László, Apor István és Kemény János.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa Szikszay György; egytelkes nemesek a Gellért és Csiki családok.
Erd. főkormsz. ltár.
1710-ben* Torma Éva Balog Györgyné, mivel első férje Alsó Mihály a II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharczban részt vett, hűtlenség czimén itteni birtokát elkobozták, de most visszakapja.
Tatrossi cs. ltár.
1716-ban* nemes az itteni Csiki család.
E. F. K. ltár.
1718-ban* Alsó János cserébe adja itteni örökségét Bethlen Jánosnénak a rettegi Suba-féle résztelekért, 1776-ban* Bánffy Farkas az Alvinczy utódokat a Suba-féle rettegi telek és Muncselért perbe fogta, ezek 1780-ban ki is egyeztek s ekkor Alsó János utódai Alsó István, Ágnes, Belényesi Nyika Sámuelné, Kata Galambos Józsefné, br. Vay 112Juliánna Kemény Györgynétől itteni telkeiket visszakapván s Szabó Györgynek még ez évben elzálogositják.
Torma gyüjt.
U. o.
Árpástó Dobrocsina Középfalva Málom Omlásalja Retteg. Ezekben az Alsó család így örökölt. Alsó Mihály kolozsvári kapitány 1. neje Végh Erzsébet, def. 2. neje Pap Borbála 1700 Alsó János Sáfár Éva Málom János Kénosi Borbála Középfalva, Árpástó, Omlásalja. Alsó Krisztina 1. Makrai Péterné 2. Dobai Elekné 1752–1760 Alsó Zsuzsa Palatkai Baróthi Gáborné 1783 Ferencz Sebesi Krisztina Alsó József Alsó Borbála Szénási Andrásné Alsó Kata Fejérvári Miklósné Alsó Teréz Mósa Józsefné Borbála, Szénási Andrásné Sándor. Szentpáli Zsófia Alsó Ferencz Teréz, Felszegi K.-né 1822 Alsó János Alsó Farkas Pongrácz Klára Fejérvári Miklósné Nagypestényi Alsó Mihály Makrai Klára Málom, Retteg, Dobrocsina Alsó István 1768 Ágnes, Belényesi Nyika Sámuelné Kata, Galambos Józsefné Galambos Sámuel, László, József és Sándor 3-ik neje Giróti Torma Éva Julia, Gámán Andrásné Gámán György Palatkai Zsófi Sándor Komáromi Zsófi György † Zsuzsánna Fosztó? Gámán András Cserényi Krisztina Gámán Krisztina Bajnai Györgyné Gámán Klára Váró Gáborné Gámán Eszter Alsó Istvánné Bajnai László György Zsuzsa, Szántó Elekné Váró Gábor Váró János Váró Mihály*
Torma gyüjt.
1718-ban* Alvinczi Erzsébet Bethlen Jánosné Alsó János és Sáfár Évának itteni telkükért cserébe adja Rettegen a város felső végén a szőlőhegyek felől a város és a templom felé menő út és Alvinczi István-féle halastó mellett levő földjét.
U. o.
1725-ben* néh. Szalánczy István gyermekei József, Ágnes Felvinczy Józsefné, Erzsébet Kendeffy Mihályné és Ráchel hajadon itteni Katona Mihályné zálogban lévő részüket gr. Kornis Zsigmondnak eladják.
Km. Szolnok int. K. 3.
Torma gyüjt.
Lásd Kozárvárt.
1736-ban* itten egy részt birt Alsó Zsuzsa.
Megyei ltár.
1740 körül* Vargyasi Daniel Klára Homorodszentmártoni Biró Sámuelné itteni 3 örökséget fiok Biró Sámuel Zavoczkinak adta el, a ki viszont Mósa Lászlónak.
Torma gyüjt.
1750-ben* Biró Kata gr. Rhédei Józsefné itteni részét Vályi Kallós Jánosnak és neje Lévai Máriának zálogositja el, kiről Murkaözi Sz. Mihályra, erről Katona Jánosné Keczeli Sárára szállott, a kitől gróf Rhédei Ádám perelte ki.
U. o.
1754-ben* Kallós István, Jábróczki Gábor, gr. Bethlen Lajos és Pál, Baróti Gábor, gr. Kornis Ferencz, gr. Bethlen Krisztina, Gergely és Murányi birtokosok.
Széki egyh. jk. 34. 35. l.
1760 körül* a gróf Mikó Ferencz ősei által gróf Kornis Ferencznek elzálogositott itteni részt Tóth György váltotta ki s ettől Alsó Ferencz.
Torma gyüjt.
1767-ben* Szodorai Anna gyermekei: Keczeli János, Sándor és Györgyné és Kabos Sára Cserényi Istvánné itteni részükön megosztoznak s Keczeli Sándornak a többek közt 1768-ban 3 telek jutott.
U. o.
1760–69-ben* Jábróczky Gábor, Kabosné, Toldalagi György utóda Jékely Zsigmond, gr. Toldalagi Pál, Mósa László, Kornis Ferencz, Bethlen Lajosné, Kapi Jánosné, br. Dujardin József, Muraközy Mihályné, Diószeghy Zsigmond, Bánffy Dénes és Mihály, Keczeli János, Szarvadi Mihályné, Baróti Gábor birtokosok.
Megyei ltár.
1769-ben* a fiskus perbe fogta Geréb Ágnest Rédei Ferencznét, br. Diószegi Zsigmondot, Jábróczki Kata Lujzát, br. Dujardin Józsefnét, Keczeli Sándort, Báthori Gábort, Jékey Zsigmondot, Murányi Pétert, Kis István az Apaffy féle itteni részekért, úgyszintén Mósa Lászlót, Horváth Ferenczet, Székely Jánost és Samut, de perét letette.
U. o.
1773-beli* esketés szerint gr. Nemes Ferenczné, Bethlen Druzsi, Makrai Istvánné, Bethlen Éva, gr. Mikó Pálné Bethlen Klára testvérek mindenikének volt egy-egy telkük, a melyeket gr. Kornis Ferencz birt zálogban, a ki a péterházi oláh pap Popa Alexától váltotta ki, ehez igényt gr. Nemes Judit gr. Földváry Istvánné tartott.
Torma gyüjt.
1773-ban* birtokosai: Geréb Zsuzsa gr. Kornis Ferenczné, Kapi Éva br. Diószegi Zsigmondné, Mósa László, Jábróczky Zsigmond, 114Keczeli Sándor, Alsó Zsuzsa Baróthi Gáborné és gr. Bethlen Gergely, Lajos és Elek az Apaffy-féle fejedelmi részben.
Erd. főkormsz. ltár.
1779-ben* egyik birtokosa vargyasi Daniel Mihály az István fia, ki a Mihály fia, kinek atyja vargyasi Daniel István s ennek leánya Klára homoródszentmártoni Biró Sámuelné s ennek fia Samu.
Torma gyüjt.
1796-ban* gróf Kornis Gáspár itteni birtokát, öt népes jobbágytelket, négy hurubást s ezekhez tartozó majorságföldet 100 vedret termő szőlővel zálogba adja gr. bethleni id. Bethlen Pálnak.
Gr. Kornis ltár.
1800-ban* Jábróczky Zsigmondné Endes Zsuzsa férjének itteni részét több más helységbelivel zálogba adja férje testvére Jábróczky Gábornak, ki fiára Antalra és leányára Máriára Fráter Antalnéra hagyta.
Torma gyüjt.
1809-ben* Turóczi Károly és János birják, 1828-ban Turóczi Jánosné Kozma Karolinától testvére Kozma Imre vette meg s ugyanekkor a Kornis grófok perbefogták érte.
Katona Elek cs. ltára.
1810-ben* a Turócziak itteni két telküket Kozma Ferencznek adták el s 1616-ban Turóczi János szintén neki adta el a vállaskúti részét.
Torma cs. ltára.
1810-ben* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 9, gr. Bethlen Pálnénak 5, gr. Mikes Istvánnénak 1, gr. Bethlen Károlynak 5, gróf Bethlen Sámuelnek 4, gr. Bethlen Dánielnek 2, gr. Bethlen Farkasnak 3, gr. Rhédey Ádámnak 13, Jékei Sándornak 5, Jábróczky Zsigmondnénak 5, Füleki Lászlónak 5, Fráter Antalnénak 1, Mósa Józsefnének 2, Makrai Eleknének 1, Turóczy Károlynak 2, Kakucsi Józsefnek 2, br. Diószegi Mihálynak 3, Gellérd Istvánnak 1, Vas Józsefnek 1, Vas Györgynek 1, Vas Lászlónak 1, Vas Ferencznek 1, Vas Imrének 1 jtelke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 20, gr. Bethlen Károlynak 7, br. Kemény Simonnénak 6, Landó Jánosnak 6 (Bethlen Elek-féle rész), gr. Bethlen Dánielnek 5, Kovács Józsefné Ajtai Annának 4, br. Diószegi Mihálynénak 3, Jábróczky Antalnak 3, Farkas Józsefnek 2, Felszegi Károlynak 2, Füleki Józsefnek 2, Nyárádi Izsáknak 2, gr. Rhédey Ádámnak 2, Alsó Ferencznek 1, gr. Bethlen Samunénak 1, Bihari Lászlónénak 1, gr. Mikes Jánosnénak 1, id. Mósa Józsefné, id. Alsó Teréziának 1, Turóczi Jánosnak 1, Jékely Zsigmondnak 1, Osdolai Vass Antalnak 1 telke.
Erd. kancz. ltára.
1830-ban* Gellért István és gr. Bethlen Károly.
Széki esp. ltár.
1831-ben* Sárvári Pál, gr. Bethlen Ferencz, Vas Antal, Felszegi Károly, gr. Bethlen Károly birnak itt.
U. o. 177. lap.
1151834-ben* Málomi Gellért Márton, Ádám, Samu, Farkas s András az 1610. évbeli Gellért Mártonnak utódai birtokosok.
Transm.
1838-ban* van egy immunis vagy nem adózó, 6 adózó nemes magyar lakosa, írástudó közüle 4, írástudatlan 3. 1843-ban* az itt lakó nemesek száma 12.
Megyei ltár.
U. o.
1839-ben* birtokosai: gr. Bethlen Ferencz, Sámuel, Lajos, Pál, gr. Mikes János, Diószegi Antal, Barabás Pál (Horváth, Jékei, Nyárádi, Jábróczki-rész), Nagyári Dániel (Füleky-rész), gr. Rhédey Ádám, Torma Mihályné, Kozma Imre, Alsó Ferencz, Felszegi Károly, gr. Mikó Miklósné, gr. Kemény Simonné.
U. o.
1843-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 16, Barabás Pálnak 7, ifj. gr. Bethlen Pálnak 6, Simó Ferencznek 5, br. Diószegi Antalnak 3, gr. Rhédei Ádámnak 3, br. Kemény Simonnénak 3, Felszegi Károlynak 3, Jékei Lajosnak 2, gr. Bethlen Jánosnak 2, báró Bornemissza Ignácznak 2, gr. Mikes Jánosnak 1, Kendeffy Lajosnak 1, Kozma Imrének 1, Nagyőri Dánielnek 1 telke.
U. o.
1848-ban* Barabás Ferencz egyik birtokosa.
U. o.
1863-ban* Katona Klára br. Bornemisszáné, gr. Bethlen Ferencz, br. Kemény Simon, Szántóné Barabás Anna, Bethlen Károly, br. Diószegi Antal, Kozmáné Torma Krisztina, özv. br. Wesselényi Zsuzsánna Bethlen grófnő, gr. Bethlen Pál, gr. Rhédei Margit örökösei, Alsó László, Felszegi Károly részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 69–133. l.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: Balázs József, Gellért Márton és István, Andrási Sándor, Vas Dániel, László, ifj. Dániel és Ferencz és Orbán István.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1892. és 1898-ban): gr. Bethlen Bálint, öröklés gr. Bethlen Pál után, 102 hold; Jüngling Mihály, részben örökölte nejével, részben vásárolta neje Barabás Eszter testvéreitől (régebben Jékely birtok), 205 hold; Székely Gábor, öröklés nagybátyja Mikola Károly után; 102 hold, régebben Füleki és Sárváriak birták; Glósz Sámuel, vásárlás útján többektől.
Kezdet óta magyarok lakták. A hagyomány a község alapitását a szászoknak tulajdonitja.
1407-ben* közelében Endrevár, máskép Sidovár emlittetik, ennek helyét később Várhegy-nek nevezték.
Gr. Bethlen ltár és Archiv des Vereins für Sieb. Landeskunde II. Band. 147, 154, 184.
Lakosait többször pusztitották ki, így 1603-ban* a Básta irtó hadjárata 116alkalmával Géczi hajdui. 1703–11 közt* a II. Rákóczy Ferencz szabadságharcza alkalmával fogyatkoztak meg, kiknek elpusztult örökségeire oláhok nyomultak s ezek utódai vegyesen lakják a községet, melynek túlnyomó része magyar. Szorgalmas földmüvelők. A tehén tejének babonás úton való elvitelét különösen az oláhok hiszik. Élelmük jobbára málékenyér, bár a földje inkább a búzát termi. Gyümölcstermelése ős idők óta virágzó. Ruházatuk házilag készült fehér szőrkabát (pundri), fehér harisnya, szokmány, csizma, bocskor, sapka és kalap, nyáron többnyire vászoningben, lábravalóban járnak. A nők öltözete a fehérnemű kivételével a boltból kerül ki.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
Erd. főkormsz. ltár.
Házaik s gazdasági épitkezésük fa és vessző, de megtapasztva és fehérre meszelve, berendezésük nem egyöntetü, felszerelése elég izléses.
Gr. Bethlen ltár.
Benkő. Milk. II. p. 403.
Jelenleg is fennálló kőtemploma a reformácziót megelőző időben épült. 1643-ban* kőtemploma teljesen ép, a közelében levő iskolája el van pusztulva.
Széki esperes ltár.
Templomának mennyegzete 1682-ben* készült, a következő felirat volt olvasható: „Csináltatták ezt a menyegzetet az Hegedüs István uram pénzével. A. O. 1682.” Más helyt az épitő mesterneve: „Udvarhelyszékben parajdi Ilyés János csinálwán ez az menyezetet Anno 1682.”
Ev. ref. Névkönyv 5–10. l.
A mennyegzeten több festmény nyoma volt látható, többek közt a Bethlenek czímere (2 hattyú, nyakukon nyilvesszővel átlőve). Továbbá egy pajzson levő szív, két nyilvesszővel átszúrva, sárkány-kígyó (ezek a Bethlenek és Apaffyak vagy a Báthoriak czimerei lehetnek). Egy saját vérével fiait tápláló pelikán az egyházközség áldozatkészségét ábrázolja, egy szarvason ülő pedig „Mint a szép hives patakra, A szarvas kivánkozik, Lelkem úgy ohajt uramra” szavait látszik hangoztatni, 1887-ben még láthatók voltak a roskadozó mennyegzeten, ma már nincsenek meg.
1622-ben* a pap és iskola számára minden fordulón külön-külön van egy-egy hold föld és darab rét.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1643-ban* kőtemploma egy haranggal, mellete az iskola elpusztulva, a templom vagyona 13 drb föld és rét.
U. o.
Harangjai faállványon, feliratuk: „A málomi ev. ref. ecclesia kötlségén öntetett 1757 esztendőben,” a kisebbiken: „A málomi ev. réformata ecclesia öntette Anno 1773.” Szószék felett levő korona körirata: 117Péld. XXX. vers. VI. idézete „Anno: 1816. 6-ik Január. Asztalos Misz Márton. Került mindössze 178 Rh. forintokba. Csináltatta Isten dicsőségére örök emlékezetére Gergely Márton és ifj. Bálint István Andrásé.”
Jegyzőkönyvei 1774. anyakönyve pedig 1786. évben kezdődnek. 1766-ban* 100 ev. ref. férfi, 131 nő egyháztaggal.
Conscript.
1754-ben* van az épségben levő kőtemploma mellet pap, mesteri házastelke; a temető mellett egy más belsősége a falu felső részében egy dombocskán, hol régen a harangláb volt, egy más belsőség, 15 drb szántó 20 1/2 köböl vetésre való, 4 drb rétjén 7 1/2 szekér szén terem, 4 drb gyümölcsös és szőlőjén kivűl van erdeje, 140 frtja kamatra adva.
Egyházi javak összeírása, esp. ltár. 63. l.
1831-ben* van orgonája, 11 zsellértelke, 12 ház rajta, 22 darab szántója, 6 darab szőlője.
Esp. ltár 177. l.
1868-ban* fekvősége 71 hold, 56 öl s van 9 zsellérháza. Lelkek száma 525, melyből 270 férfi. 1898-ban* 298 fi, 260 nő, együtt 558 lélek, tankötelesek száma 93.
U. o.
Ev. ref. Névk.
Kezdet óta járt a quarta vagy a tizednek negyede. 1744-ben* gróf Kornis Zsigmond kormányzó ezelőtt 24 évvel, tehát 1720-ban és Jábróczkyné, Apor Lázárné és Toldalaginé a dézmát megvonták. 1813-ban* papjának quartája jár, mely 1863-ban* váltatott meg. Kepeváltság alapja 1866-ban tétetett le.*
Széki esp. ltár.
Esp. vizsgálati jkv.
Urb. Wes. 207. l.
Ev. ref. Névk. 1887. év. 9. l.
Urasztali készletei s ajándékozói: 1643-ban* Bálint Györgyné Pál Francziska 1641-ben adta ezüst pohár, két czinkancsó, a kisebbik keresztelésre használva, egy 1625-ben ajándékozott ezüst tányér, asztal- és szószéktakarók.
Széki ev. ref. esp. ltár.
Ns. Szikszay Györgyné 1695-ben több úrasztalára való abroszt, hímzett keszkenőket. 1696-ban Péter Mihály vett a szószékre egy török szőnyeget, melyet magyarul „Klin”-nek neveznek s egy ónkancsót. Nzts. Székely Györgyné aranynyal varrott keszkenőt. Jó Sámuel és János 1698-ban G. N. D. G. ónkancsót s abroszt. 1713-ban Jó Sámuel és Darabont Mártonné aranynyal himzett abroszt és selyemkendőket. 1715-ben S. M. Enyedi Mária a málomi ref. ecclesia számára csináltatta. A. O. 1715” czinkannát, Gergely Gyögy, Ráskai János szövetnemüt.
1718-ban Soós Ferencz püspök aranynyal himzett abroszt, ezüst poharat, neje pedig egy keresztelő kancsót.
1745-ben Szikszai Ferenczné Murányi Borbála, Novai Darabont 118Ilona Szász Jánosné, Szász Mihály, Győri Sámuelné Borosnyai Erzsébet mesterné fehérnemüeket, Borosnyai Éva keszkenőt.
1746-ban ifj. Szász Mihály, vak, aranynyal himzett patyolat kendőt, két virágos ónkancsót, lábas czinpoharat és tányért.
1759-ben Bálint Erzsébet kendőt, Kis István és Malom Mária selyem takarót, 1840-ben Mikola Károly s neje Nagy Győri Juliánna két himzett keszkenőt.
1841-ben Balázs József pap és ifj. Bálint János curátor az egyház tagjai s az ők hozzájárulásukkal vettek egy aranyozott ezüst borosztó poharat.
1878-ban Bálinth György s Szabó Mária nejével teritőt, Máthé Sándor s neje Bálint Zsuzsa szószéktakarót.*
Esp. vizsg. jkv.
Az ekklézsia számára hagyományozott Hegedüs János 1680 körül 40 frtot s ezen kivül összes vagyonát.
1701-ben az ekklézsia a pap részére adott egy szénafüvet gróf Bánffy György beleegyezésével. 1703-ban az ekklézsia a Felsőlábban levő Péter Györgytől vásárolt egy szőlőt, melyben van egy telelő édes, egy szup és egy fehér almafa, úgy adják a papnak, hogy róla dézmát fizessen.
1714-ben széki Teleki Anna m.-gyerőmonostori Kemény János özvegye a papi telek mellett levő jobbágytelket adományozza a lelkész telkének kibővitésére, melybe fia Zsigmond is beleegyezett.
Lelkészei: Szentegyedi Máté 1620 előtt is* paposkodott, 1643 aug. 17-én* Rákóczy György fejedelem Deésről kiállitott adománylevelében megerősiti őt, mint Bethlen Gábor fejedelem által nemességre emelt papot, azon házhelyen, melyet a falu Mátyás Bálint biróságában a község kertje mellett, az árok szélén neki adott, ki már elvénült, fél szemével már nem is lát, azért, hogy ha „Isten házába nem szolgálhatna, hogy valakinek ablaka alá ügyefogyott és nyomorult állapottyába ne szorulna” stb. E hely két forintnál többet nem ér, írja az okmány, de évenként az ekklézsiának 50 denárt fizetni tartozik érette ő maga, úgy utóda. 1639-ben* Borsai Boldizsár. 1688-ban* Zabolai István. 1701-ben Szabadszállási István 1716-ban Süketfalvi István. 1727-ben Galambfalvi György. 1773 ápr. 1-ig* Ráskai Samu esperes. 1773-ban Lengyel István.* 1789-ig Kolozsvári Cseh János. 1790-ben Papolczi K. János. 1811-ig Dobozi József. 1819-ig Kolozsvári Sámuel. 1825-ig Pap Ferencz.
Gyf. Lib. Reg. 10. p. 252.
20. lib. Reg. 200.
Széki esp. ltár.
U. o.
Benkő. Milk. II. pag. 40.
Esp. ltár.
1191831-ig Fekete János Ilyés. 1832-től id. Balázs József. 1877-től ifj. Balázs József. 1884-től Simon Zsigmond.
Iskolája a reformáczió korában már fennállhatott. Valószinüleg 1602–3 közt pusztult el, 1643-ban még romban hever.
Esp. ltár.
Részletes tört. Kádár. Nevelés- és okt. tört. 368–71. l.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült a mult század közepetájt. A szent archangyalok tiszteletére szentelve. Anyakönyve 1824. év óta. Régebben anyaegyház, jelenleg 1898-ban Apanagyfalu filiája.
Felekezeti iskolája 1850-es évek elején állittatott fel.
Az állami iskola 1875. évben létesült két tanitóval, a megszünt ev. ref. iskola helyett, annak felszereléseit is átvette. Tanitója kezdet óta Glósz Sámuel, ki „Szolnok-Dobkavármegye földrajza” czímü tankönyvet írta 1892-ben.*
U. o. 372–74. l.
Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja határát.
1750-ben* határának harmada terméketlen, a többi közepes termésü. Földjük termékeiből élnek, melyeket Besztercze és Szamosujvár vásárain árúsitanak el. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, a trágyázást évenként megköveteli, de hegyes volta miatt szekeres trágyával nem javitják. Egy köböl őszi búza 6 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, a tavaszi 6 kalangyával, egy-egy vékát fizet. A must vedrét 15 krajczárjával árúsitják. Tüzelésre való fás erdejében épületnek való fája nincs. Legelője szűk s ezért a szomszédos községek legelőin is legeltetnek és viszont. Birnak s mivelnek földeket F.-Oroszfalu, Csaba-Ujfalu, Décse, sőt Lekencze határaiban. Gyümölcsös kertjeinek jövedelme 34 frt 48 kr. Van 690 1/4 köb. vetésre való szántója, elvetettek 279 1/2 köb. őszi búzát, 1 3/4 köb. rozsot, 209 köb. zabot, tavaszgabonát, szemül termett 27 3/4 köb. tengerije, rétje 193 1/2 szekérre való s van 1054 1/2 veder mustot termő szőlője, malom jövedelme 4 frt. Van 238 jármas ökre, lova, 163 tehene, 40 tulok, 268 juh, kecske, 65 disznó, 93 méhköpűje.
Erd. főkormsz. ltár.
Van több pálinkafőző üstje, jövedelme 8 frt 34 kr. Iparosa 5 kerekes, 1 csizmadia, 2 kovács, 1 kádár, 1 ládakészitő (asztalos), 1 szűcs, 1 szekrénycsináló.
1829-ben* adózás tekintetében határa harmad osztályú. Jó bora terem. Adó alatt van 647 köböl szántó, 278 szekérnyi kaszáló, 783 120vedernyi szőlő, 56 ökör, ló, 48 tehén, 17 bornyu, 40 juh, 14 kecske, 6 méhköpű, királyi dézmát fizet.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg (1898) határának földje gyenge, de a búzát, tengerit, zabot megtermi. Igavonó állatai: bivaly s ritkán ökör, hazai fajta tehenet, juhot, kecskét tartanak, sertést és kevés lovat.
Almafái még Mátyás király idejében* voltak, midőn egy fiú a Bálványosvár területéhez tartozó erdőben levő almafák héját lehúzta s ez által 100 frt kárt tett, az ügyvéd azzal menti, igaz, hogy az erdőben volt, de nem azért, hogy kárt tegyen, hanem seregélyfiókát keresett s ez a szó az, mely az oklevelekben legelőbb megyénkre vonatkozólag magyar nyelven előfordul. Jelenleg almái (kerek borsos, Erzsébet, batul, pónyik, stb.), körtvéi, szilva, baraczk, diói keresettek. Szőlőhegyei pusztuló félben.
Bethlen ltár.
Forrásai kitünők s nevezetesek: a láposbérczi, hosszúi, szükekúti és hidegkúti. A községen keresztül foly a Burtuka (egykor Belke), ezen alól a Mátédai, mely a község alsó végén fogadja magába amazt. Épületköve bőven.
A mult században a község felső részén katonai állomáshely* épületének alapkövei még a 90-es évek elején láthatók voltak.
Ennek helyén Mikola Károly a 60-as években 7 drb buzogányt talált és fokost, melyek közül egyet gr. Kornis Ádám baczai birtokos vitt el.
Határhelyek: 1334-ben* Csipkéshegy, Nádasbüki (Nadisbiky), erdő és patak; Ispánlese (Spanlesy), hegy; Daróczpataka; Kapusd, út, völgy; Likashatár; Mellyespataka.
Dl. 30370.
1407-ben* Oroszbércz, Endrevára (Endrevara és másutt Castrum Endre) és Bozkut v. Bozkeit, Sidovár, Várhegy, helyek.
Gr. Bethlen tár.
1435-ben* Belkepataka a faluban, patak.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 3. nr. 15.
1454-ben* Kapusd, út; Lyukashatár, Hosszúbükk, erdő.
Gr. Bethlen ltár.
1622-ben Bök, rét; Büdöskút, Földi Gall tetején, szántók; Nyirmező, Hagymásmező, Oldalút, Cziberekút, Kendertó; Felsőszeg, falurész; Sátorhalom, szántóföld; Agyagás, Felsőlábja, szőlő, van az ekklézsiában 3 almafa: egyik fehér, szup (czup), a harmadik telelő édes almafa. Pap szőlője. 1642-ben* Almamező, Sátorhalom. 1701-ben* Pokoltó. 1703-ban* Kecskekő, szőlő; Ropo, Bongord, erdők és szántók; Hagymásmező, szántó.* 1753-ban* Sárhely, irtovány, szántó.
Széki egyh. jkv.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
1754-ben* Temető, Harangláb dombja; Alsó forduló: Kendertó, Bejke, Hagymásmező, Váraljai út, Malomgárgya, Porgolatkert, Oroszkút, 121Büdöskút oldal, Somkút, Kertmegett, Égés, Nyir, Nyirmező, Felső malom, Pokolkő, Hosszú Kecsketó, Mennyhágó, Bongord, ez utóbbiak szőlők és gyümölcsösök.
U. o. 62, 63. l.
1760-ban* Mátéhida, Nyirmező, Bikafő, Garde, Görgőség, Barbarik, Gyaluj Daróczi, la Büdöskút, la Csipkés, Denyiláta, Szegény etető, Sarola, Somkút, Borberek, Hosszúhegy, la Bodonkút, Keserüség, Szolomé, Oroszkút, Gátya, Cserétye, Danyila, Szigenecz.
Gr. Kornis ltár.
1898-ban dülők, határrészek: Nyirmező, Galambos domb (a hagyomány Pintye pinczéjét ide helyezi, de alap nélkül), Hidegkút, Matéda, Görögség, Somkút, Végláb, Gatya, Magyaró bokor, Oroszkút, Árkok, Bodonkút, Büdöskút (kénes vizéről), Csernyek, Égés, Nagyáj, Vállaskút, Szöjkekút patak, Iszákos, Bogorgya, Szék, Sáralja, Szalván, Hótpatak, Korsum, Sükerczefánál, Bongora, Menhaga, Decsekut, Hotföldek, Itató, Borsoroj, Bejke, Csipkés, Kendertó, Szénégető, Gyapalfő, Csonka, Malom gárgya.
Lakossága: 1603-ban* összesen 15 lélek maradt meg benne.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1713-ban* 9 jobbágy, 19 zsellér lakosa van, összes házak száma 36, el van pusztulva 10.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 5 egy telkes nemes lakik 2 telken 5 házban, 1 szabados 1 telken és házban, 26 jobbágy 24 telken 26 házban, 2 ily özvegy 2 telken és házban, 44 telkes zsellér 33 telken 44 házban, 8 külsőség nélkül való zsellér 8 házban, 15 kóborló és 6 ily özvegy, ezeknek semmijök sincs. Együtt 62 telken 86 házban laknak.
U. o.
1830-ban* Málom lakossága: magyar, oláh 598.
Cons. statist. topogr. 113. l.
1857-ben a rettegi kerülethez tartozó Málom falu lakossága* 874. Ebből 418 gör. kath., 427 evang. helv. és 29 zsidó. Házak száma 167.
Orsz. ism. tábla. 25. l.
1886-ban 986 lakosból 454 gör. kath., 500 helv. hitű, 32 zsidó.
1891-ben 879 lakossal, melyből 4 róm. kath., 406 gör. kath., 444 ev. ref., 1 lutheránus és 24 izraelita.
