Mikeháza.

Teljes szövegű keresés

Mikeháza.
Nevének változatai: 1330 körül.* Joank és Jank. 1334-ben* Mykehaza. 1336-ban* Joank. 1381-ben* Mikehaza más néven Jwank. 1553-ban* Mykehaza. 1593-ban* Mikehaza.
Gyf. kápt. Cent. M. 77. és Metal 2. nr. 7.
Dl. 30370.
Dl. 30005. és 31078.
Dl. 27836.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Gr. Kornis cs. ltára.
Nevét ily nevü alapitója után kapta.
Sík téren fekszik, a Nagy-Szamos balpartján, a két Szamos egyesülésén felül, Deéstől 8·3 kilométernyire, a deési járásban.
Első megnevezett birtokosa, kitől nevét is vette, 1334-ben* Miklós fia Mike vagy Jvanki Mike volt,* ki máskép Tötőrinek neveztetett. (Magát Szt-Benedekről is írta, leánya Erzsébet Teke Miklósné 1381-ben, ki itteni birtokába János alvajda rendeletére beigtattatott, fia László szintén szentbenedeki, de Tötörről is nevezi magát, ennek gyermekei 1393-ban Miklós és Ottó.) Ez 1336-ban* Némai Dersfi Gergely kiskoru fiával Miklóssal olyan egyezséget kötött, hogy magtalansága esetében Mikeháza némai Miklósra s utódaira szálljon.
Dl. 30370.
1325-ben Tamás vajda az ispán Mikeházi Ivankát, kit Ebes Petőnek neveztek, Mikét és testvérét Andrást, a Miklós fiait törvény elé idézi, Mike fia Miklós, fiai: Mike és András. (Torma gyüjt.)
Dl. 30005, 31078.
1350–60* közt Szentmártoni Gergely Mikeháza felét zálogba adta Mike Ágostonnak, fia volt Mike Job vagy János; 1380-ban emlittetik Mike Balázs fia Mihály, Mike Kis Imre és Mike Bakó Péter.
Torma gyüjt.
1367-ben* ezen Mikének László nevü fia emlittetik.
Deés város ltára.
1381-ben* néhai Mikének leánya Erzsébet Teke Mihályné egy itteni részbe igtattatni akarta magát, de annak Tötöri Mike fia László ellentmondott.
Dl. 27836.
1383-ban* Dömjén fia Péter emlittetik.
Dl. 27282.
1393-ban Mikeházi István emlittetik mint igtató.*
Fejér Cod. D. T. X. V. II. pag. 139–142.
1397-ben* Köblösi Teke Mihály fia Menyhért itteni részeit, melyeket női ágon örökölt vagy maga vett, Cseh Mihálynak néh. Losonczy 165Dénes bán szolgájának 100 frtért eladja. Mikeházi Antal emlittetik 1398 körül.*
Dl. 27841.
Teleki ltár.
1437-ben* Mikeházy Bereczk bizonyosan Teke és Fülöp a Mihály fiai.
Dl. 26775.
1439-ben* Mikeházai Antal.
Deés város ltára 32. sz.
1440-ben* Mikeházi Dömjén fia Antal s az ő fiai Bereczk, Fülöp, Bálint és Albert, más részről pedig Tötöri Mihály fia Balázs, Miklós fiai Pál, János és István, továbbá Lukács fiai István és Pál Mikeházát maguk közt két részre osztják.
Km. prot. a. 6. 34–36.
1455-ben* birtokosai Tötöri Lukács fia István és Tötöri Miklós fiai Pál és István.
Km. prot. m. 48.
1545-ban* Mikeházi Bereczk, 1458-ban is.*
Dl. 27897.
Dl. 27317.
1458-ban* Tötöri Lukács fia István és Miklós fia István itteni részeiket Losonczi Dezsőfi Jánosnak vetették zálogba.
Km. prot. e. 9.
1480-ban* Mikeházi Szilkereki Mihály.
Dl. 27940.
1487-ben* Mikeházi Bálint.
Dl. 27952.
1495 körül* néh. Szucsáki Ravasz Bálint hagyatékát örökösei és pedig egyfelől Csomafái Gergely fiai László, István, Mátyás és Girolti Balázs, másfelől pedig azon Ravasz Bálint özvegye Agata Mikeházi Fülöp leánya, Ravasz Bálint gyermekei Fülöp, Imre, Antal, Luczia és Margit úgy egyeztek meg, hogy azon néhai Bálintnak udvarháza s három itteni jtelke (Hunyadi, Bakos) a gyümölcsösökkel vagy mint akkor nevezték: oltovány-nyal együtt a Csomafáiaké legyen, Girolti Balázsnak néh. Mikeházi Bereczk udvarháza s három itteni jtelek (Kis, Kenéz, Olasz), Ravasz Bálint özvegyének s gyermekeinek néh. Mikeházi Fülöp udvarháza s három jtelek (Varcza, Szőllős, Mocsi) jusson. Azon nyolcz jobbágytelek pedig, mely most István moldvai vajdánál (ki Mátyás és Ulászlótól 1496-ban nyerte B.-Várát, mint szomszéd zálogolt) van zálogban, szintén három részre osztatik, úgy azonban, hogy ha az valamelyikök által kiváltatnék, annál a kiváltási összeg erejéig mindaddig zálogban, szintén három részre osztatik, úgy azonban, hogy ha az valamelyikök által kiváltatnék, annál a kiváltási összeg erejéig mindaddig zálogban maradjon, míg az illetők a maguk részét tőle vissza nem váltják. Girolti Balázs azonban az akkor neki jutott két mikeházi jtelket a Csomafáiaknak adja cserébe a girolti részeért.
Dl. 27997.
1499 és 1505-ben* Mikeházy Fülöp és Imre emlittetnek.
Dl. 28000. és 27789.
1500-ban* Mikeházi Imre a Bethlenek, mint urai, nevében tiltakozik a Bálványosvár további birtoklása s a király ellen annak eladományozása miatt.
Dl. 27998.
1661503-ban* Mikeházi Imre és Fülöp máskép Fejér Pál és Tötöri János, Zewlenos Péter emlittetnek.
Dl. 28002. és 29023.
1505-ben* Csomafái István s testvérei László és Mátyás részüket udvarházukkal együtt Kodori András özvegyének Ilonának s fiainak Kodori Jakab és Mihálynak ezen Jakab fiainak Ferencz és Pálnak adják cserébe.
Km. prot. O. 70.
1509-ben* a Csomafáiak közt történt osztály szerint az itteni rész Csomafái Lászlónak jutott.
U. o. 154.
1509-ben* Kodori András fiai Mihály és Jakab s ez utóbbi fia Pál itteni részüket és udvarházukat, melyet Csomafái Istvántól kaptak cserébe, Orosztoni Porkoláb Domokos németi udvarbirónak eladják.
U. o. 159.
1510-ben* Tötöri János itteni részét Bongárti Porkoláb Domokos németi udvarbirónak veti zálogba.
Dl. 28013. és km. prot. O. 181.
1514-ben* Ulászló király Bongárti Porkoláb Domokost itteni részében megerősiti. Ottani egyéb birtokosok István moldvai vajda, Mikeházi Fülöp és István és Némai István; Varga Mihály, Biró Ilyés jobbágyok emlittetnek.
Dl. 28021.
1517-ben* egy itteni rész birtokosai Csomafái Gergely fiai István, László és Mátyás,
Km. prot. Magno 106.
1524-ben* néh. Bongárti Prkoláb Domokos végrendelete folytán Szentgyörgyvölgyi Porkoláb Miklós bálványosi várnagy magát 8 itteni jtelekbe s a Nagy-Szamoson levő malomba beigtattatja Mikeházi Fülöp birtokos jelenlétében.
Dl. 28040.
1587-ben* ifj. Tötöri Pál néh. Tötöri László fia itteni részét, egy jtelken kivül, testvérének Tötöri Mártonnak adja cserébe.
Km. Doboka T. 30. és Neo. Reg. C. 30.
1544-ben* és 1546-ban* Mikeházi Nagy Benedek és Torma János.
Torma güyjt. És Makrai ltár.
Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 50.
1549-ben* Mikeházy Gergely és Mikeházi Varga János.
Km. Szolnok Int. M. 16.
1553-ban* egy része Csicsóvár tartozéka. Birája Nagy Máté.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1553-ban* Mikeházi Szőke Benedek és Pál.
Deés város levéltára.
1554-ben* egyik birtokos Mikeházi György.
Szolnok Int. B. 20.
1555-ben* Tötöri István és Miklós, Szentmiklósi Nagy Fábián özvegyét Magdolnát néh. Tötöri Pál leányát s mostani férjét Nádasi Bálintot azon Tötöri Páls és néh. Balázs itteni részének elidegenitésétől tiltják.
Km. prot. Izab. reg. 93.
1671555-ben* Nádasdy Tamás nádor néh. Tötöri Pálnak itteni egész részét, annak magvaszakadtával Gyulay Mihálynak adományozza, azonban az igtatásnak Nádasdy Bálintné Magdolna ellentmondott, de a következő évben az ellentmondás alól kinyerte.
Km. Doboka G. 37. és Km. Doboka 13, 21.
1556-ban* Olnoki Pósa Kristóf, Tötöri István, Mikeházi Gergely és Nagy György emlittetnek.
Torma cs. ltára.
1566-ban* Mikeházi Tötöri István egyik birtokos.
Csicsókereszturi Torma cs. ltára.
1573-ban* néh. Tötöri István fia János fia Balázs, azon néh. Tötöri István fia Pál fia Miklós özvegyétől Dobokai Petornellától († 1572) néh. férjének itteni részét visszaköveteli és meg is nyerte.
Km. Doboka D. 1.
1578-ban* Tötöri Balázs birtokos, providusa Györgyfalvi Mihály, idevaló birtokosok még Horváth Boldizsár, Girothi István.
Deés v. ltára.
1583-ban* itteni birtokos Horváth Boldizsár özvegye Henke Fruzsina, előbb* Tötöri Istvánné és Tötöry Márton özvegye Szentiványi Margit.
Gyf. Cent. M. 77.
Gr. Kornis ltár.
1584-ben* emlittetik, hogy Tötöri Balázs s néh. Tötöri Márton közt itteni részük iránt egyezség történt.
Km. Lymbus.
1585-ben* Lippay András deák, 1589-ben is* és Mikeházi Deési Jakab deák (ügyvéd).
Deés város ltára.
U. o.
1590-ben* Mikeházi András deák (ügyvéd) emlittetik.
U. o.
1590-ben* néh. Tötöri Balázsnak Teke Annától való leánya Erzsébet Bartakovics Horváth Jánosné az itteni részből kielégittetik.
Km. prot. A. 39.
1590-ben* Horváth Boldizsár özvegye Henke Fruzsina.*
Km. Szolnok Int. D. 15.
Jobbágyai: Szőlős, László, Györgyfalvi, Kömlöcz és Nagy családok, Szilágyi Márton.
1593-ban* Szentmiklóssy István, Deésy Jakab és Tötöri Balázs jobbágyai: Karai Jakab esküdt, Thorma János biró emlittetnek.
Gróf Kornis család levéltára.
1597-ben* Székely Katalin Pósa Jánosné itteni részét bátyjának sajóudvarhelyi Székely Zsigmondnak adja cserébe.
Nádudvary levéltár.
1599-ben* Toóth Márton, Töthöry Balázs és Mikeházy Indaly Péter birtokosok.
Gróf Kornis család levéltára.
1607-ben* Tomori Anna, előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye és Cseffey László azon néh. Tötöri Jánosnak itteni részébe beigtattatnak, de annak Kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.
Km. Lymbus.
1681608-ban* Horváth Katalin itteni anyai részét férjére Girolti Indaly Jánosra hagyja.*
Km. prot. E. 56.
1608-ban (Torma cs. ltára) birtokosa Torma György fia Miklós, kinek első neje Vajda Sára, második Kún Borbála; attól fia Péter, 1640-ben ennek Horváth Druzsitól leánya Mártha Nádudvary Jánosné, ennek Kata Kemény Jánosné, ennek Péter, kinek Kollatovich Katától János, ennek neje Carolin Vehelmann de Briigyeüs, kitől Ágnes Bánffy Sándorné (def. 1802.); Torma Miklósnak Kún Borbálától fia Miklós, 1656-ban ennek Drávai Annától fia István de Mikeháza, 1678-ban ennek Körösi Juliánnától Éva Balog Györgyné, ennek Zsigmond, kinek György, ennek Szacsvay Évától fia Zsigmond és Éva Rácz Imréné, ennek Rácz József és György, annak fia Miklós 1880-as években.
1609-ben* Horváth Katalin itteni részté férjének Girolti Indaly Jánosnak adja cserébe a girolti anyai részeért.
Tatrossi cs. ltára.
1609-ben* Báthory Gábor Indaly Jánost s nejét előbb búzai Bornemisza Zsigmondnét, Horváth Katalint itteni u. n. Szentmiklósi részükben új adomány czimén megerősiti.
6. L. Reg. 267.
1609-ben * Hatvani Zsigmondot a tatár rabságban volt Tötöri Jánostól megvett itteni birtokába a fejedelem Báthory Gábor beigtatni rendeli.
U. o. 26.
1622-ben* Torma Miklós Napradi Szilágyi Jánost a Szilágyi Mihály puszta telkének elfoglalásáért perelte.
Torma cs. ltára.
1626-ban* rettegi Mocsonyi Gergely az itteni u. n. Szentmiklósi Ferencz részt, melyet id. Torma Jánostól, valamint a Horváth Boldizsár-féle részt, melyet id. Torma Györgytől, a János apjától birt zálogban, Girolti Torma Péternek engedi át fejedelmi megerősitéssel.
13. L. Reg. 102.
1627-ben* Torma Pál fia Pál itteni Báthory Gábortól nyert részét Maxin Lászlónak és Györgynek eladván, azon részt testvére Torma János Mocsonyi Gergelytől felvett pénzen a Maxinoktól visszaváltotta és Mocsonyi Gergelynek vetette zálogba, óvást tesz az ellen, hogy e részt most Mocsonyi Torma péterre hagyta.
Km. prot. L. 4.
1629-ben* Napradi Szilágyi János deák és girolti Torma Péter itteni birtokosok egyezségre lépnek, hogy egymás birtokait, sem jobbágyait nem háborgatják.
E. F. L. XII 1/2. 44. C.
1630-ban* Mikeházi Szilágyi, máskép Naprágyi János itteni nemesi házát Szathmáry Jánosnak és Balogh Jánosnak eladja.
Km. Szolnok Int. S. 85.
1640-ben* Mikeházi Szathmári Jánost 1636-beli megbélyegeztetése alól, mivel a haza oltalmára nem járult, a fejedelem s az országgyülés felmenti.
Pecsétszegi Szathmári cs. ltára, kiirva Torma gyüjt.
1644-ben* Torma Péter itteni részét fiára Torma Mihályra hagyja.
Tatrossi cs. ltára.
1646-ban* girolti Torma Miklós, János, Pál, Klára és Fruzsina nevében Napradi Szilágyi Kristófot felszólitá elhalt testvérük Kata Kéri 169Gergelyné itteni udvarházának átadására, melyet ez szerintök elfoglalt, de ő saját tulajdonának mondá.
Torma cs. ltára.
1648-ban* sajóudvarhelyi Székely Zsigmond leánya Borbála, előbb özöni Nagy Gergelyné, itteni részét második férjének gyulai Farkas Ferencznek örökösen elzálogsitotta.
Torma gyüjt.
1649-ben Deés, ápr. 13-án kelt adománylevelénél fogva* II. Rákóczy György Tötöri Cseffey Lászlót itteni részében megerősiti. 1651-ben* is ő az egyik birtokos, a másik girolti Torma Miklós.
24. L. Reg. 96.
Torma gyüjt.
1646-ban és 1654-ben* Felfalvi Gáspár János leánya Magdolna Keczeli Istvánné, kinek anyja Tötöri Balázs leánya Erzsébet volt Teke Annától, Cseffey Istvánnak Tomori Annától való fiát Lászlót azon összeggel, melyért néh. Tötöri Balázs fia János feje váltságáért itteni részét feleségének Tomori Annának elzálogositotta, megkinálja.
Gyf. Doboka fasc. 3. nr. 30. és Gyf. Cent. Extr. AA. 6.
1658-ban* Cseffey Lászlónak itt 4, Torma Mihálynak 6 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1662-ben* Apaffy Mihály Cseffey László itteni részét, melyet annak magvaszakadtával a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt el, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoky Erzsébetnek adományozza, de ez ellen 1667-ben* Tomori Petronella Imecs Istvánné leánya Fruzsina kopaczeli Buér Simon és Ilona makkai Jankó Mihály özvegyei és Buér Pál s Jankó László tiltakoznak.
27. L. Reg. 596.
Km. Neor. P. 16.
1671-ben* Apaffy Mihály a fiscus által elfoglalt itteni Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszaadatni rendeli.
Km. Lymbus.
1676-ban* nemcsak a Máramarosi és Nagy nemes családbeliek.
Torma gyüjt.
1678-ban* egyik birtokosa Deési György.
U. o.
1681-ben* Torma Benedek és Rosa Márton itteni részeiket Torma Péter leányának Nádudvarinénak adják el.
Torma család ltára.
1684-ben* Torma István özvegye Körösi Zsuzsánna egyik itteni birtokos.
E. F. L. XII 1/2. 44. c.
1689-ben* néh. Torma Miklós leánya Zsófi, csikfalvi Nagy István özvegye, leányát Nagy Évát Kénosi Zsigmondhoz adván nőül s annak halála után vejét fiává fogadá s itteni, apjáról maradt örökségét, s néh. Torma István által elzálogositott és Alvinczi Pétertől általa kiváltott egy jobbágyát neki hagyja.
U. o.
1701694-ben* birtokosai Nádudvary Péter árvái.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1698-ban* gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvari János örökségükön megosztozva, 3 puszta jobbágy örökség Kemény Péternek jutott a hozzátartozókkal a némai rész helyett, ezen kivül még több rész felosztatlan maradt.
E. F. L. XII 1/2. 44. c.
1702-ben* birtokosa Zemper György; egy telkes nemes özvegy Nagy Istvánné.
Erd. főkormsz. ltár.
1710-ben* Torma Éva Balogh Györgyné előbbi férje Alsó Mihálynak a II. Rákóczy Ferencz idejében a szabadságharczban való részvételeért itteni birtokát a kobzó bizottmány elfoglalta, de azt 1711-ben Balogh György részére visszaadatta.
Tatrossi cs. ltára.
1711–60-ig* a Cseffey rész birtokosai:
E. F. L. III. 246. J.

Keczeli István István András János Mihály Krisztina Kabos Lászlóné Erzsébet Szucsáki Ferenczné György Borbála Thoroczkay Péterné † 1757. Katalin br. Barcsay Jánosné István † 1735. Sára Lészai Istvánné
1714-ben* birtokosai Kemény Péter, Szucsáki Péter, Keczeli István és János, Lészai István.
Megyei levéltár.
1722-ben* Kollatovich Kata Bethlen Györgyné 200 vékás szántót és 10 szekér szénára való rétet Zavodszki Zavodszky Györgynek vetette zálogba, de 1724-ben tőle Balog György kiváltotta.
U. o.
1724-ben* birtokosa Balog György s ő birja 1760–69-ben is.*
E. F. L. XII 1/2. 35. F.
Megyei ltár.
1733 körül* br. Kemény János itteni udvarházát és 6 örökségét eladta Balog Zsigmondnak és Györgynek, de leánya Kemény Károlina gr. Nemes Lászlóné Balog György, Erdélyi György, Deési Zsigmond, Székely Gábor, Gámán András és Torjai Gábor ellen pert inditott, 1775-ben megnyerte, de csak egy részét vehette kezéhez, mivel több irtóvány miatt az egyezség létre nem jöhetett.
Torma gyüjt.
1711736-ban* Balog Györgyné Torma Évának volt itt 3 örökös, 4 zálogos öröksége, egy udvarháza és 7 külsőség néküli való telke, ennek halálával örökölt Balog Borbála Erdélyi Györgyné s leányuk Siska Elekné, továbbá Balog Zsigmond kapott oszrályrészébe 5 örökös, 3 zálogos telket.
Torma gyüjt.
1738-ban* Keczeli István magtalanul elhalván, 1747-iki osztály alapján itteni része Keczeli Györgynek jutott osztályrészbe.
U. o.
1739-ben* birtokosa Lészai Istvánné Keczeli Sára.
Megyei ltár.
1739-ben* Eperjessi Zsigmond itteni részét eladta Balog Zsigmondnak.
U. o.
1743-ban* Keczeli Borbála Toroczkai Péterné és Sára Lészai Istvánné a Szucsaki Péter örököseinek bonificatioba berendi telkeikért nem adtak egyet.
Erd. főkormsz. ltár.
1754-ben* birtokosai br. Inczédi Samu, Salánki Gábor, Balog és Deési Zsigmond.
Megyei ltár és Torma gyüjt.
1760 körül* Mikeházi Mohai Sándor egyik birtokos, neje II. Tisza György leánya Anna.
Pallas Nagy Lex. XV. k. 211. l.
1762-ben* Nádudvari János magvaszakadtán a fiskus Kemény János ellentmondására úgy itt, mint Girothban és Péntekben a perét letette.
Erd. főkormsz. ltár.
1770–73-ban* összeirt birtokosai: Szászczegői Balog György apai, anyai adomány jogon, Dálnoki és Torjai Dezső Gábor (M.-Szigetről) női adomány jogon, Benczenczi Gámán András apai, anyai és Deési Gelvács Zsigmond női adomány jogon.
U. o.
1771-ben* Dálnoki Dezső Gábornak van itt 4 zsellére.
U. o.
1772-ben* Dániel Tivadar Deési Zsigmondtól adósságba lefoglalt itteni 2 telket Balog György magához váltotta.
Torma gyüjt.
1777-ben* Deési Zsigmondné Kakucsi Juli itteni nemes udvarházát Balog Györgynek adta zálogba, melyet gyermekei Juli és Gábor ujolag elzálogositottak.
U. o.
1786-ban* birtokosai: Balogh Györgynek van 7 jobbágya, 5 zsellére, 2 szegénye, özv. br. Bánffy Sándorné Kemény Ágnesnek 13 jobbágya, 5 zsellére, Salánki Lászlónak 4 jobbágya, Gámán Andrásnak 4 szegénye. Ugyanitteni birtokosok Fejérvári György, Balog Zsuzsa, Székely Gáborné Orbai Ágnes, Somlyai Mártonné.
Erd. főkormsz. ltár.
1788-ban* Somlyai Márton és Orbai Ágnes Kemény Ágnestől egy örökséget birt sajóudvarhelyi földjükért cserébe.
Torma gyüjt.
1721794-ben* br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné jószágigazgatója Gazda Józsefnek több évi hűséges szolgálataiért itteni egész részét végrendeletileg 3000 frtba hagyományozta s ebbe őt zálogjogon a következő évben beigtatták s 1796-ban előbbi vérendeletét újaban is megerősité.
Tatrossi cs. ltára.
1794-ben* Erdélyi János és Anna néhai anyjuk Balog Borbála javain megosztoznak.
Proclam.
1800-ban* br. Inczédi Samu Cseffey-féle itteni 2 telket elzálogositotta egy pánczélcsehi nemesnek, a kitől Deési Zsigmond s ettől Balog György váltotta ki. Ugyanez évben* Erdélyi János, István és Anna, később Siska Elekné itteni részüket Balogh Györgynke zálogositották el.
Megyei ltár.
U. o.
1805-ben* br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné magvaszakadván, a fiskus elfoglalásának ellentmondott szászczegői Balogh György, Ferencz és Zsigmond (mint kik Torma Miklós fiának utódai), ki egy testvér volt azon br. Kemény Ágnes elődével Torma Péterrel) s egyúttal rétyi Gazda Józsefet és nejét Keszeg Terézt is perlik, mint azon rész zálogbirtokosait. Továbbá: Telegdi István és Sára Bereczki Dávidné, Málomfalvi Szász Ádám, Kallóczi Horváth Márton (mint néh. Torma János utódai) s végül Gámán Eszter Alsó Istvánné ellentmondtak, az itélet alapján 1819-ben a Balog utódoknak kiitélte, de még ezután is folyt a per.
E. F. L. XII 1/2. 44. c.
1820-ban* birtokosai: rétyi Gazda Józsefnének van 13 telke, czegői Balogh Zsigmondnak 3,* Székely Eleknek 3, galgói Rácz Györgynek 2, galgói Rácz Józsefnek 2, Almády Zsigmondnak 1 telke. Udvarházuk van Alsó Istvánné Gámán Eszternek, Fejérváry Györgynek és Székely Gábornak. 1 szabad nemes, 1 pap.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben is, Széki ev. ref. esp. ltár. 227. l.
1839-ben* birtokosai: Gazda Gábor, Székely Elek, Balog Zsigmond, Rácz György és József, Almády Zsigmond.
Megyei ltár.
1843-ban* birtokosai: Gazda Gábornak van 13, Tatrosi Ferencznek 3, Rácz Györgynek 2, Rácz Józsefnek 2, Almádi Sámuelnek 1, Cserényi Ferencznek 1, Fodor Józsefnek 1, br. Inczédi Zsigmondnak 1 telke. Immunis nemes 3, pap 1.
U. o.
1844-ben* Siska Anna Fotosi Balog Józsefné 1794. osztály szerint itteni része iránt pert indit.
Proclam.
1848-ban* birtokosok: Róth Pál, Balogh Juliánna, Simó Ferencz, Almádi Sámuel, Fejérvári György, Rácz György, Sombori Istvánné.
Megyei ltár.
1731863-ban* Rácz József, Fodor József, Róth Pál, Rácz György, özv. Rakovszkiné Henter Anna utódai, Tatrossi Ferencz, Kun Rozália részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 88–183. l.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: Balog József (Sajó-Szent-Andrásról), Gajzágó Antal (Szamosujvárról), Székely Károly és László, Fejérvári Károly (Sajó-Szent-Andrásról), Tarrosi Sándor (Felőrről), Rácz György és József (Deésről), Rácz Ferencz és Lajos.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1892 és 98): bányai Vékony Ferencz (Deésről), Verzár János, 209 h. 05 öl, vétel Rácz Józseftől. Markovics István, 168 h. 481 öl, vétel Rácz Miklóstól. Rozenberg Zsigmond, 116 h. 570 öl, vétel Balog Annától. Tatrosi Sándor, 107 h. 99 öl, ősi birtok. Hersch Jeremiás.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai évente Szent-Márton napon adót, karácsonykor pedig gabonát, zabot és csirkéket adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni s behordani, 1 vagy 2 napig kaszálni.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1552-ben* a biró azt vallja, hogy a rendes tartozáson felül a Bánk Pál embereinek, ki rövid ideig birta Csicsóvárát s tartozékait, maga két fejős tehenet adott 2 frt és 50 denár, csirkéket, libákat 1 frt 50 denár értéküt. Rettegre adtak 6 köböl zabot, és 2 frtot és 100 tojást. Deésre szolgáltak 3 hétig, melynek munkaértéke 2 frt.*
U. o.
Bővebben Csicsóváránál.
Jelenlegi lakosai, a birtokosok kivételével, oláhok. Egykor, mint 1553-ban is láttuk, tisztán magyar lakta község. Lakosait 1602–3 közt a Básta hajdui ölték le s pusztitották el a községet teljesen, hogy többé úgy felépülni nem tudott.
1703–1717 közt Deéssel együtt a labanczok gyujtották fel s rabolták ki,* közelében (Szent-Benedeknél) volt a kurucz-labancz csata 1704-ben.
Erd. főkormsz. ltár.
1848-ig kir. dézmát fizetett.*
Megyei ltár.
Lakosai földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak, de szorglamatosnak nem mondhatók, a kertekben és mellette a gyom magasra nő; itt-ott sinylődik egy-egy szilva- és almafa. Szomoru képet nyújt népe szorgalmáról. Karácsony szombatján kántálnak, Szent-György napján a fiatalság öntözi és csalánnal veri egymást. Ünnepek és ünnepélyek alkalmával húst is esznek, különben a málét fogyasztják. Öltözetük házilag készült szűk fehér harisnya, kalap, sapka, bocskor vagy csizma, nyáron vászonnemü, a nők öltözete boltból való s különböző varrásu szoknya, nyáron jobbára mezitláb járnak.
174Házak s gazdasági épületek fából, vályogból valók, egy pár udvarházat leszámitva, vert szalmafedelüek, kémény nélkül, egy szoba, pitvarból állók s a szobaajtóig be van vetve kerti vetemény helyett tengerivel, a hagymát, melyet máléval fogyasztanak, a deési piaczon a szászoktól vásárolják.
A XVI-ik században Deéssel együtt az unitárius vallást fogadta el. A XVII-ik században némileg megszaporodott ref. lakosságát a török pusztitotta. Szent-Margita leányegyházközsége volt. 1763-ban ev. ref. anyaegyházközséggé lett, szalmás fedelü, boronafa háza volt a templom, iskola és papi lak is egyuttal. Gál István paposkodott 1771-ig, utána Szilágyi György, Balog, Gázmár, Erdélyi, Kakucsi és Torjai családok alapitották s adták a papnak a fizetést. Ref. birtokosait katholikusok váltották fel. 1806-ban* van 13 drb úrasztali készlete s egy harangja.
Széki esp. ltár.
1831-ben már leányegyháza a baczainak, papi háza lesülyedt, lakhatatlan,* van temetője, egy 50 frtos harangja, felirata: „G. A. B. G. 1763. A Mikeházi Ref. Ecclesiaé.”
U. o. 226. l.
1839-ben* Tatrossy Lászlóné Balogh Juliánna udvarában a reform. egyháznak következő vagyona volt letéve: 1. Ezüst aranyozott talpas pohár: Szászczegői Balogh György és Szacsvai Éva 1744-ben adták a Mikeházi leányekklesiának.” 2. Ezüst aranyozott tányér, „Gámán András csináltatta a Mikeházi ev. ref. ekklesiának 1768”. 3. Székesfehérvári Klára a Mikeházi ev. ref. ekklesiának 1768. ónkanna. 4. Óntányér. A. J. (Alsó Juliánna). 5. Aranynyal töltött díszes úrasztali abrosz Szászczegői Balogh György és neje Szacsvai Éva. Ugyanezek egy keszkenőt. 6. Cserényi Krisztina Gámán Andrásné aranynyal töltött selyem keszkenőt. 7. Reczés abrosz, Alsó Julia adománya. 8. Sávos abrosz, Székesfehérvári Klára. 9. Aranyvirágokkal himzett keszkenőn kivül még egy kisded harang az udvarban letéve s ezt a baczai ev. ref. lelkésznek adták el, melynek fiókegyháza lett.
Széki esp. ref. esp. vizs. jk. 300. l. és Kádár. Nev. Okt. Tört. 379. l.
Papjai részére járt a quarta vagy a tized negyede, 1863-ban* váltatott meg.
Urb. Wes. 207. l.
1766-ban* 9 ref. férfi, 17 nő egyháztaggal.
Conscript.
1868-ban* 6 ev. ref. egyháztagból 4 férfi. Ma egy sincs.
Esp. vizs. jk.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült a község közepén 1719-ben, Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvét 1824 óta vezetik. Feliratos harangjai 1801. évből valók.
175Lelkészei: Pap Ambrus, Prokop, Bokos, Rebrán nevüek s a jelenlegi Neámcz László.
Iskoláját az ötvenes években létesitette s Szent-Benedekkel közösen fizetik jelenleg a tanitót.*
Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 379. l.
Éghajlata egészséges, szélnek ki van téve, jégverés ritkán fordul elő.
Határának kétharmada 1750-ben* téres s ez termékeny, a többi oldalos s ezért nem oly termő. Földjük termékeiből élnek, melyeket Szamosujvár és Deés vásárain árusitanak. Két fordulós határa 2–6 ökörrel szántható, sőt magasabb helyeken 8 ökörrel szoktak szántani. A trágyázást megkivánja, de nincs szokásban. Egy köböl őszi, tavaszi mag 8 kalangyát, szemül a búza másfél, a tavaszi 2 vékájával fizet. Szőlője nincs, erdeje nagyon kevés, a tüzelésre való fát a gr. Bethlen János utódaitól vásárolják Kozárvárról vagy dolgoznak érte. Legelője igen szűk, a kozárvári birtokosoktól szoktak bérelni. Van évenként kaszálható rétje. Mivelés alatt levő szántója 382 1/2 köb. férőű, elvetettek 263 1/2 köb. őszi, 56 1/2 köb. tavaszi gabonát, tengeri termése szemül 12 köböl, rétje 91 1/2 szekérre való. Van 94 jármas ökör, ló, 61 tehén, 2 tulok, 109 juh, 64 sertés, 18 méhköpű.
Erd. főkormsz. levéltár.
1822-ben* határa 2-od osztályu. Adó alatt van 144 1/2 köb. szántó, 81 szekérnyi rét, 36 ökör, ló, 16 tehén, 9 juh, 6 disznó.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa közepes termésü, főbb terménye a tengeri, zab s takarmányfélék, búzája gyenge. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh s baromfi. Itatója a Nagy- vagy Hideg-Szamos. Van sóskútja, melyből hetenként a lakosság a családtagok s marhák száma arányában részesül.
1718-ban* január 3-án a vármegye itt tartotta marchalis székét.
Megyei ltár.
Határhelyek: 1330 körül* Mártonfoka (Mortumfoka) a Szamos mellett, Orbó patak. Agaspatak. Ágasbükkpatak. Likashatár. Zandbükk, erdő és hegy, Zandverőfény (Zandverufel). Nyiresbércz. Füzes patakfő. Zandpatak. Héh (Hév) mezőbércz. Rakottya Karácson. Karácsontava Karéja. 1864-ben* La Girla, La Kosuri, La Drum, La Fécz (Sósvizű forrás), La Riuri, La Rit, La Gyelnicza din szusz, La Ritoi. 1898-ban La Gardu czarinyi, Dupa Gyál és Gyalu Akasztailor, Sülyedés, La Irtovány.
E határhelyek Mikeháza határában még azon időből valók, midőn Szent-Benedek még nem volt megalapitva, mert ez nem emlittetik, mind a mellett, hogy a határjárás közte és Mikeháza között végződött be. Valószinüleg 1308. év előtt való.
Pesti Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* e magyar faluban van 4 porta, 2 szegény lakos és 4 puszta ház.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1761713-ban* 2 jobbágy, 8 zsellér lakosa van. Összesen van benne 10 lakó- és 10 puszta ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 17 jobbágy 10 3/4 telken lakik 13 házban, 14 zsellér 14 telken és házban, 8 külsőség nélkül való zsellér 2 1/4 telken 6 házban, 5 kóborló, 7 ily özvegy lakossal, együtt ez utóbbiak kivételével 27 telken 33 házban laknak, el van pusztulva 1 ház.
U. o.
1830-ban* 300 lakossal.
Consign. statist. topogr. 122. l.
1857-ben* 373 lakosból 8 róm. kath., 355 gör. kath., 10 ev. ref. házak száma 69.
Orsz. ism. tábla 24. l.
1886-ban 4 róm. kath., 332 gör. kath., 14 helvét hitü és 29 zsidó, együtt 379 lakossal.
1891-ben 417 lakosból 8 róm. kath., 354 gör. kath., 28 ev. ref., 23 izraelita és 4 örmény katholikus.
Adója 1748-ban* 219 frt 26 kr., 1749-ben* 228 frt 45 kr. 1755-ben* 164 frt 43 kr., 1775-ben* 202 frt 25 kr. 1822-ben* 148 frt 7 kr. 1898-ban 1492 frt 12 kr.
Erd. főkormsz. levéltár.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages