Mikola.

Teljes szövegű keresés

177Mikola.
Nevének változatai: 1326-ban* Mykolatelukefeu. 1369-ben* Mykola. 1525-ben* Mikola. 1635-ben* Nicola. 1830-ban* Mikola, oláhul Nykuláj.
Hazai Oklt. 108.
Gr. Wass levéltár.
Dl. 27624.
Erd. Tábla. Elnöki. 252.
Cons. stat. topogr. 121. l.
Nevét Mikola vagy Miklós nevü alapitója vagy Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma után kapta, oláh neve után pedig Miklós-áj = Miklósalja.
Először emlittetik 1326-ban* Mikyolatelukefeu néven mint erdő.
Haz. Oklt. 198.
Szamosujvárról Szék felé vezető völgyből délkeleti irányban vonuló mellékvölgyben, a Doszuj Monosteria hegy aljában fekszik, keresztül foly rajta a Monosteria hegyből fakadó kis patak, mely a Boncznyires felől jövő Sós-patakkal egyesül, Deéstől 17·6 kilométernyire, a szamosujvári járásban. Mikola első birtokosául 1369-ben* Szentgyedi Wass István van megnevezve s Mikolát akkor már oláhok lakják.*
Gr. Wass ktér,
1369-ben mikolai oláh kenéz Juán ellopta szentegyedi Wass Miklós Mihály nevü szolgájának lovait szerszámostól, mely felett az ördöngösfüzesi birónak kellett törvényt szolgáltatni. (Czegei gr. Wass ltár.)
1456-ban* mint Bálványosvár tartozéka fordul elő, midőn V. László a Bánffy és Váradiaknak adja a Laczkfiak kihaltával, de per keletkezett ebből s ez alatt Mátyás király 1458-ban* vingárdi Geréb János Erdély alkormányzójának adományozta.
Dl. 27898.
Dl. 27317.
1463-ban* ismét a Bánffy- és Várdaiak birtokába került.*
Dl. 26893. és 27908.
L. Bálványosvárnál.
1467-ben* a Bánffyak a király ellen fellázadtak s hűtlenségbe esvén, Mátyás király Mikolát is a váradi püspökségnek adományozta.
Dl. 27917.
1492-ben* Mikola per alatt levő birtok Bálványosvárához tartozónak emlittetik.*
Leleszi Conv. in anno 1492. fasc. 92.
L. a vár tartozéka.
1525-ben* az erdélyi vajda Csorba János vajdát néh. Esztényi Bertalannak itteni részébe, a melyet az esztényi templomnak hagyományozott és Csorba a templomtól megvett, beigtatni rendeli.
Dl. 27624.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka. Mikola 1578-ban* fejedelmi birtok, Szamosujvárhoz tartozik, kenéze: Lázár Ambrus.
Urb. et. Conscr. fasc. 87. nr. 29.
Torma gyüjt.
1590-ben* itt a szamosujvári várnak 2 puskása volt: Mikola Dániel és Oláh János.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20.
1594-ben* Szamosujvár tartozéka, kenéze Galambos János, Jankó Lukács esküdt.
Tatrossi cs. ltára.
1781600-ban* e birtokot az országrendek Wass Ferencznek 1000 frtba inscribálták.*
Gr. Wass ltár.
Hodor. Dob. Esmert. 699. l.
Az 1603. évi* összeírás szerint egy puszta halastava van itt Wass Ferencznek és itteni gabonaasztagai emlittetnek.
Urb. et. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
1612-ben*a szamosujvári várhoz tartozó nemes gyalog puskások: Nagy Simon és Mikolai Dávid.
Erd. kancz. 1700. 147. sz.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot, melyet Wass Ferencztől* Kendy István erőhatalommal foglalt volt el, Káli Pálnak inscribálja.
9. L. Reg. 24. Gyf., elveszett.
Gr. Wass ltár.
1635-ben* tanuk vallják, hogy az itt székelő Puturácz család Báthory Zsigmondtól nyerte nemességét.
Erd. Tábla Elnöki 252.
1659-ben* idevaló egy telkes nemes a Pintye család.
Kmonostori conv. Prot. R. 32.
1694-ben* birtokosai részben a fiscus, részben az itteni oláh nemesek.
Km. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1700-ban* I. Leopold király itteni gyalogos darabont Dávid Jánost eddigi kiváltságaiban megerősiti.
Erd. kancz. 1700. 147. sz.
1701-ben* a szamosujvári uradalomnak volt itt 10 telke, melyen 14 családfő lakott.
Hodor. Dob. Esm. 699. l.
1702-ben* Marosán Demeter, Kupsa Mihály, Kupsa János sóbeli haszonnal éltek.
Erd. főkormsz. Ltár.
1712-ben* itteni nemes darabont Dávid János.
Km. Neor. D. 28.
1721-ben* Marosán Lukácsnak 1 telke, 2 öröksége, Kupsa Jánosnak 1, Pintya máskép Major Jánosnak 2 öröksége van, melyeket Karácsony Bogdánnal elcseréltek 1784-ben. Ugyszintén átengedték itteni birtokukat Kupsa Gábor, Bakos, Togyer, Mircsa, Pap, Oncsán családbeliek.
E. F. L. XII.
1770-ben* itteni összeírt birtokosok: a szamosujvári uradalom, monostorkápolnoki monostori Pap György anyai, alsókosályi Tamás László armalista vétel, az armalista mikolai Gimba s hollómezei Kupsa családok apai, s az armalista kupsafalvi Marosán László anyai jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: Szamosujvár városnak van 18 jobbágya, 1 zsellére, a kir. fiscusnak 1 jobbágya, 3 zsellére, Pap Mihálynak 3 jobbágya, Pap Miklósnak 1 jobbágya, Gimba Györgynek 1 jobbágya, 1 zsellére, Novák Péternek, Tyifor Györgynek, Kupsa Lászlónak, Páska Györgynek, Kupsa Gergelynek egy-egy zsellére.
U. o.
1809-ben* birtokosai: Szamosujvár városának van 13, a kir. fiscusnak 1, Almádi Zsigmondnak 1/4 Szakmári Gábornak 2, Papp Mihálynak 1792, Papp Jánosnak 2, Papp Simonnak 2 telke. Egy telkes nemesek: 5 Kupsa, 16 Papp, 7 Tamás, 2 Bene, 3 Prodán, 2 Lázár, 1 Kenderesán, 2 Madám, 1 Tyekerő, 1 András, 1 Ládis, 5 Rácz, 1 Solutz, 3 Gimba, 2 Román, 2 Marusán, 4 Pável, 2 Pintye, 1 Babb, 3 Antsán, 2 Farkas, 1 Bonta, 2 Som, 1 Muntyán, 3 Páska, 4 Mány, 2 Mircse, 1 Sztojnai, 1 Szűcs, 2 Fetyka, 1 Marokházán, 3 Bakos, 1 Puturácz, 1 Mezei, 2 Tyifor, 1 Sztoján, 1 Drucza, 1 Butuk, 1 Szalai, 1 Mamaliga, 1 Móga, 1 Buchental, 1 Bogya, 1 Flora, 1 Vajvod, 1 Bota, 1 Romonczai család.
U. o.
1837-ben* itt lakó nemesjogu birtokosok: Ancsán, Bányai, Barottya, Bene, Belingyán, Bilcz, Bob, Bokos, Bota, Butucza, Dorgó, Csorba, Csontucz, Drucza, Farkas, Fanka, Fetke (Fekete), Florián, Gimba, Kupsa, Lador, Lázár, Lukecsán, Moresán, Mány, Mezei, Mircsa, Pap, Pável, Páska, Pintya, Pogya, Prodán, Puturász, Rácz, Ramonczay, Román, Szathmári, Szalay, Szelesán, Sojin, Sztoján, Tamás, Tyifor, Vajda családbeliek.
Hodor. Dob. Esm. 698. l.
1820-ban* birtokosa Szamosujvár városa.
Erd. kancz. ltár.
1863-ban* Szamosujvár város részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 173. l.
1866-ban* az itt összeírt 160 füstből 142 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosai voltak: Szamosujvár városa és kir. fiscus. Továbbá 29 Papp, 7 Tamás, 7 Kupsa, 7 Tyifor, 7 Páska, 6 Prodán, 6 Mircsa, 6 Fetke, 5 Román, 5 Rácz, 5 Belingyán, 4 Vajda, 4 Florián, 4 Ancsán, 3 Tyekár, 3 Pável, 3 Babb, 3 Bruckenthal, 2 Fejér, 2 Somlya, 2 Pogya, 2 Marosán, 2 Buzdugán, 2 Dorgó, 2 Lázár, 2 Gyimba, 2 Butuza, 1 Jugá, 1 Csoltucz, 1 Kendresán, 1 Muntyán, 1 Mán, 1 Boér, 1 Sztoján, 1 Fuja, 1 Szalai és 1 Ungur családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban nagyobb birtokosai: id. Kupsa Gábor, Kupsa Pál és Sándor és ifj. Kupsa Gábor, Hosszu János és Tamás János örökség útján.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai szentmártonnapi adóval, évente 1 tehénnel s mint oláh falu, ötveneddel tartoznak.
Urb. et. Conscr. fasc. 87. nr. 29.
Lakosai szorgalmas földmivelők és baromtenyésztők, a szegényebbek télen át szentképekkel kereskednek, jól táplálkoznak. Öltözetük: gombos mellény, szürke és kék kabát, szürke nadrág, magyar csizma, s fekete pörge kalap, nyáron házi vászon bő lábravalót, himzett inget, vászon nadrágot, mellényt és szalmakalapot hordanak. Időközönként 180magyarok is lakták, kik az idevaló nemesekkel Szamosujvár várőrei voltak.
Házaikat s gazdasági épületeiket rakófából, paticsból épitik, szalma-, nád- és zsindelytető alá.
E községet többször érte pusztulás, nevezetesen 1602-ben teljesen leégett, lakóit legyilkolták, kik közt feles számu volt a magyarság.*
Urb. conscr. f. 65. nr. 87. 1603.
1662-ben április 26-án az itteni táborból Apaffy Mihály fejedelem több adománylevelet keltezve ír alá.*
Torma gyüjt. Málom.
Nevezetes a községtől északkeletre emelkedő hegyoldalon egykori monostora s fatemploma, melynek számára adta idevaló lakos Kupsa (Kopcsa, Kuptsa) János, Lukács iklódi pap által fatáblára festett s tőle vásárolt és híressé vált csodatevő Mária-képet.
1699-ben az itt szállásoló Hohenzollern-ezred katonái az erdő közt levő templomba menvén, február 15-én azt látták, hogy az ide helyezett Mária-kép sír és időközönként a sírás, könnyezés ez év márczius 12-ig tartott. Látták ez idevaló Mihály pap, Lapacsek deési katonai parancsnok kapitány helyettese. Vanner János százados. Gróf Kornis Zsigmond kormányzó e képet a szentbenedeki udvarába vitette nagy egyházi és katonai pompával és másolatával elárasztották az egész országot.*
Deési ev. ref. egyh. ltára.
A csodás kép sírásának bebizonyitására a kormányzó mindent elkövetett, tanukat hallgattak ki* nevezetesen: Szombati Istvánt és Szaniszlai Sámuel főbirót, kik mindketten ekkor lettek reformátusokból róm. katholikusokká.* A gróf ottani kápolnájában helyezte el, a mikolaiak pert inditottak érte s így a képet megint visszakapták, azonban Kolonics bibornok a jezsuitáknak adományozta s Kolozsvárra vitték, hol ma az egyetemi templomban van elhelyezve.*
Lásd ezek névjegyzékét kovács Gyárfás: A mikolai, máskép kolozsvári csodatevő Szt. Szűz, Tört. Vázlat. 13. l.
Rettegi. Napló. Hazánk 1885. évf. II. füz. 127. l.
Erre vonatkozó adatok: Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae Honoribus illustrissimorum Dominorum Fratrum Ladislai et Gabrielis e Comitibus Haller de Hallerkő etc. dicata. Claudiopoli. Anno: MDCCXXXVI. Ebből írt s adott ki vázlatot Kovács Gyárfás deésaknai plebános: „A mikolai, máskép kolozsvári csodatevő Szt. Szűz kegyképének” czím alatt. Szamosujvár, 1898.
A most itt látható csodatevő Mária-képét (az eredeti kép későbbi másolata) egykor őrző fatemplom, állitólag, 1552. évből való, ebből 1883-ban a közelében vörös téglából torony nélkül épitett templomba helyezték, mely a szamosujvári gör. kath. káptalan kezelése alatt áll. Augusztus 27-én szeptember 20-án ide sereglenek a gör. katholikus búcsusok a csodatevő képhez, melyet a meggyógyult betegek hálaadományokkal, ezüst vagy viaszalakokkal (lábak, kezek, szemek, szivek) 181kegyérmekkel halmoztak el. A községben nagyban foglalkoznak szentképek festésével, legkeresettebb festő a diakonus.
A községben levő gör. kath. templom* 1865-ben épült újra kőből s 1866-ban szentelték fel a Szent Paraskeva tiszteletére, míg a monostor temploma Szűz Mária oltalmába van ajánlva. Jelenlegi papja Marginean Szilárd.
Hodor. Dob. Esm. 698. l.
Felekezeti iskolája egyike a legjobbaknak.
A XVI-ik században unitárius egyházközség alakult meg benne.* Tehát kakor a lakosság nagyobb része magyar volt, de 1602-ben kipusztitották.
Hodor. Függ. 98. l. és Ker. Magvető XXIII. Évf. 1888. 4. füz. 228. l. Idézve Uzoni: Hist. Eccl. Unitar. II. 241–245. l.
Éghajlata mérsékelt és egészséges, széltől védve, jégverés ritkán bántja.

A mikolai régi és új búcsujáró templom.
1721-ben* e hegyek aljában, nyugati irányban nyiló völgyben fekvő falu határa két fordulós, térbeli szántója kevés, de fekete földje trágya nélkül is termékeny s őszi vetésre alkalmas, a többi oldalos, északra fekvő rész talaja sárga, sovány agyag, tavaszi gabonavetésre való, 6–8 ökörrel kétszer is megszántják, búzát, rozsot tisztán termi, szénája jó, de kevés terem, tüzelésre való fás erdeje elegendő, hadi útba nem esvén, ennek terheitől nem szenved. Őrölni és vásárba Szamosujvárra 182járnak. 10 köbölnyi szántót és 12 szekérre való szénarétet elzálogositottak. Mivelés alatt levő szántója 92, nem mivelhető 88 köböl férőű. Elvetettek 8 köb. őszi, 6 köb. tavaszi gabonát, rétje 23 szekérnyi. Van 20 ökrük, 10 tehenük, 11 juh és 15 sertésük.
Erd. főkormsz. ltár.
1837-ben* e nagy falu hegyes-völgyes határának egy része miveletlen, a mivelt rész közepes termésü, van erdeje és tava.
Hodor. Dob. Esm. 698. l.
Jelenleg határa kevésbbé termő, terményei: őszi, tavaszi búza, tengeri, paszuly, kender, zab, alakor s egyáltalán mindennemü termény. Állatai: fehér szőrü szarvasmarha, juh, göndör szőrü bagoner-fajta sertés. Gyümölcse: szilva, alma, körtve, meggy, nyári és őszi baraczk nemesitett fajták, szőlőhegyeiben erős, kitünő bora terem.
Tava nincs, de forrásai úgy a községben, mint határán kitünő ivóvizet szolgáltatnak, így a Dobai kút, Buna és Doszuj.
Határhelyek:1715-ben* Kerbona, erdő; Csonkás.
E. F. L. III. 162. E.
1750-ben* Gyepjüs, Hodoricza, Sóspatak, Podur, Balásova, Higys, Pe parrou karuj, Sós oldal, Valye Szaratuluj, Lupa Tóo, Baszarmány alatt, Mesteria, Bába kútja, Kopacsel, Sztupatura, Pojnicza, Szőlők alatt, Farcza, Doszu Blági, Vatastina, Dumbrava, Monoszteria, Pojana Moldua, Térh, Subt Szőcs; Funacze, Nedelku háza után való Prilog, Lunkucza, szőlőhegy.
U. o. 200. B.
1770-ben* Kopasz oldal, Zepnyius, Kaszta szeraté, Popnacse, Gyalu öveszelor, Karobély, Böszörményoldal.
U. o. O.
1772-ben* Csonkás, Koroboly, erdő; Farkasele, Csergeu, Leorgyistye, Sy, Kapra, Zepinsu, Kurmatura, Korisztan, Koszta Stylor, Kokora, Komore, Pripor, Zlamán, Hicsu, Oszolyu.
U. o. Z.
1864-ben* Doszu Minestiri (klastrom a boldogságos Szűz Mária tiszteletére tartani szokott búcsukkal) és 1898-ban Dumbrava Kasztele Szerátye, Csonkás, Zeptyis, Podurile, Funacze, dülők.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* van 12 jobbágy 2 zsellér lakosa s az egész községben 14 ház.
Urb. et Conscr. fasc. 87. nr. 29.
1603-ban*az előző évi háboru alkalmával az egész falu teljesen leégett, elpusztult, csak 5 lélek maradt benne.
Urb. Conscr. fasc. 65. nr. 87.
1630-ben* 42 jobbágy fiaikkal együtt, 7 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 22 ház.
Km. Lymbus.
1700-ban* 9 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* van 6 jobbágy, 1 zsellér, 5 kóborló és 2 ily özvegy, 1834 egy telkes nemes lakosa, kik a kóborlók kivételével 12 1/2 telken laknak, e lvan pusztulva 12 házastelek.
U. o.
1750-beli* összeírás szerint van 8 jobbágy, 6 zsellér, 4 kóborló, 2 özvegy, 1 adózó s 5 nem adózó nemes, 1 udvari cseléd s összesen 27 családfő lakosa, kik 21 1/2 telken laknak, el van pusztulva 12 házastelek.
Erd. főkormsz.
1830-ban* 636 lakossal.
Cons. statist. topogr. 121. l.
1837-ben* 628 lakossal, eből nemes 534, házak száma 144.
Hodor. Dob. Esm. 698. l.
1857-ben* 657 lakosból 653 gör. kath., 2 ev. ref., 2 izr., házak száma 166.
Orsz. ism. táb. 26. l.
1891-ben 641 gör. kath. román, 6 ev. ref. és 19 izr., együtt 666.
Adója: 1721-ben* 221 frt és 1898-ban 1280 frt 88 kr.
Erd. főkormsz. ltár.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages