Nevének változatai: 1278 körül Mowruch. 1496-ban Morocz. 1511-ben Morycz. 1577-ben Morics. 1615-ben Moricz. 1830-ban Moritz (Aranyos-), németül Mauritz, oláhul Morutz. 1857-ben Aranyos-Móricz. 1887-ben Aranyos-Szász-Móricz.
Aranyos-Szász-Móricz nevét Móricz alapitója és szász lakosaitól vette, aranyos előneve újabb keletü.
198Az Apanagyfalu felé folyó patak völgyének nyugati szélén elvonuló hegylánczolatból kiszögelő azon oldalon fekszik, mely Szász-Uj-Ős és Szász-Máté között egészen le a patakig nyulik. 1721-ben a község keletre huzódó völgyszorosban fekszik a hegyek aljában. Deéstől Szász-Móricz 53·2 kilométernyire van a kékesi járásban.
Móricz első birtokosai a Sombori nemzetségből való Péter fiai Sombor, Sándor és Pál valának. E nemzetség azonban Móriczot 1291-ben Szilbereki Mártonnak és fiainak Jakabnak és Jánosnak és Mikó fiának Albertnek 27 márkáért eladták és csakugyan e Mártont 1279-ben, fiait Jánost és Domokost pedig 1307-ben Móricz tényleges birtokában találjuk. Móriczi Márton fia János pedig 1326-ban és 1331-ben mint Doboka ispánja emlittetik.
1342-ben ugyancsak ő János és fiai Jakab, István és Telman emlittetnek, kik Szász-Új-Ős pataka mellett egy erdőt adnak el Ivánkának a Gergely fiának.
1377-ben Mányiki Albert (azon Mikó fia Albert utóda) s fia Antal két itteni kuriáját Nyiresi Domokos fiainak János és Istvánnak s leányához Dorottyának Búzai Miklós nejének s ennek testvére Pálnak eladja 5 márkáért rokonai szeretetből.
1391-ben Nyiresi Jánosnak azon részét, azonban hűtlenségbe esvén, Zsigmond király Bethleni Gergelynek adományozta, de Mányiki Móricz s néhai Albert fiai annak ellentmondtak.
1417-ben Bethlen János („aule regie miles”) perét Boncznyiresi Nyires István ellen a vajda a kir. kuriához terjeszti föl.
1438-ban Rődi János fia Mihály leányát Juliánnát Móricz és Mányik negyedrészébe igtatják.
1439-ben Nyiresi István fia György, Tamás, Lukács és Mihály Bethleni Gergelyt és Antalt itteni részükből eltiltják.
1442-ben Móriczi László emlittetik.
1991452-ben Bongárti László fia Benedek Jankafi Lászlót és Ősi Jánost itteni részüknek elzálogositásától, Máté fiát Miklóst pedig annak elfogadásától tiltja.
1452-ben Bongárti Benedek itteni részébe, melyet állitólag Mátéi Miklós jogtalanul bir, ennek ellentmondása ellenére is beigtattatja magát.
1462-ben Bongárti Benedek s fiai Lázár, Antal, Márton, János és Zsigmond, Mátéi Gál, Komlódi Lukács, Komlódi László fia Jakab, néh. Bongárti László leánya Klára Lompérti Lászlóné és fia Lompérti Ferencz, továbbá Girolti Osvát leánya Klára Szilágyi Jánosné és fia Szilágyi Bernát tanuvallatással igazolják, hogy ők itt részeket birnak s valószinüleg e tanuvallatás alapján 1462-ben Mátyás király a fentnevezetteket egész Móricz birtokába igtatni rendelte, de annak az Ősi Jankafiak ellentmondottak.
1467-ben Móriczi Péter, Albert és András emlittetnek.
1467-ben Bongárti Benedek, Komlódi Lukács, Bongárti Máthé Gál, Klára Lompérti Lászlóné s másik Klára Szilágytői Jánosné itteni részükbe magukat beigtatni akarták, de Jankafi Osvát, két Jankafi Jánost, Mányiki Nagy Simon és László, Járai Pál és két Tötöri István ellentmondtak.
1471-ben Toldalagi András itteni részét nejére és két leányára Margit és Zsófiára hagyta.
1474-ben Kalotai Illés vajda fia Mihály és Zsófia néh. Toldalagi Andás leánya itteni részüket Mányiki Sztrigyi Miklósnak és Jánosnak vetették zálogba.
1476-ban Bongárti Benedekfiai Antal és Márton itteni részüket Dengelegi Pongrácz Jánosnak vetik zálogba.
1477-ben Ilona, Cseh Pál leánya, Hadrévi Jánosné itteni részét Rődi Cseh péternek veti zálogba.
1478-ban Bongárthy Antal panaszolja, hogy Jankafi János, Osváth fia Simon és Eösi Jankafi János fia Lőrincz és Simon a Németerdő és a Móriczi szőlőhegyek közt levő szántóját idevaló jobbágyaikkal felszántatták.
1478-ban Várczai Vajda Illés fia Mihály s neje Zsófia néhai Toldalagi András leánya magtalanságuk esetére itteni részüket a szentkirályi pálosoknak hagyományozzák, oly módon, hogy azt rokonaik pénzen magukhoz válthassák.
200 1493-ban Rődi Cseh János itteni részét nejének Margitnak veti zálogba.
1493-ban Bethleni Miklós és Bernát itteni részüktől Bethleni Gergelyt eltiltják.
1494-ben Jusztina, Rődi Cseh Márton leánya, Sárdi Jánosné itteni részét Rődi István fiának Gergelynek veti zálogba.
1495-ben Györgyfalvi Henke Pál fia Miklós itteni részét sógorának Szentmihályi Polyák Albertnek zálogositja el.
1496-ban Kodori Pápa János s fiai György és Benedek, valamint Kodori Ferencz pap és Jakab itteni részüket Bongárti Porkoláb Demeternek vetik zálogba.
1496-ban Györgyfalvi Pál leánya, Zsófia, Gyulakutai Balázs özvegye itteni részét férjének Polyák Albertnek adja zálogba.
1496-ban e községet László király több készséggel együtt új adomány czimén a Bethleneknek adományozza.
1498-ban Mányiki György fia Miklós itteni részét (a melyben Madár Jakb lakik) Ősi Jankafi Máténak veti zálogba.
1499-ben Kodori András fia Jakab itteni másfél telkét Bongárti Porkoláb Demeternek eladja.
1499-ben Mányiki Marai Szabó János két itteni telkét Bongárti Mártonnak veti zálogba.
1499-ben Gyerőfi Andrásné Krisztina néh. Jankafi Osvát leánya atyjának itteni részéből köteles részét követeli Jankafi Lőrincz, Simon, Máté és Kristóftól.
1499-ben Polyák Albert s neje Henke Zsófia magukat itteni zálogos részükbe iktatni akarták, de Henke Pál fia Miklós ellentmondott.
1502-ben Esztényi Miklósné Ilona egy jtelkét (Kis-Czeger) Bongárti Porkoláb Demeternek veti zálogba.
1503-ban Bongárti Márton négy jtelkét (Kener, Madár, Varga, Fülöp), a melyek nála Kendy Antaltól, Köblösi Teke Imrétől, Rődi Cseh Pétertől és Mányiki Sztrigyi Miklóstól vannak zálogban, ő is Bongárti Sós Jánosnak zálogositja el.
1505-ben néh. Esztényi Gergely leánya Ilona Esztényi Nagy Miklós neje itteni jtelkét (Czeger) Bongárti Porkoláb Demeternek veti záloba.
2011510-ben Monyorósi Baki Miklósné Margit néh. Móriczi Márton fia Mányiki László leánya nagyatyjának itteni udvarházát Orosztoni Domokosnak bálványosi várnagynak eladja.
1510-ben özv. Iklódi Benedekné Ágnes most ifj. Lupsai Lászlóné néh. Kodori Jánosnak Széplaki Bordi Domokos leányától Dorottyától való leánya atyjának itteni részét férjének eladja.
1510-ben néh. Esztényi Nagy Miklósnak néh. Esztényi Gergely leányától Ilonától származó fiai János és Benedek itteni részüket Bongárti Porkoláb Domokosnak eladják.
1511-ben Ulászló király Mátéi István fia Andrásnak magvaszakadtával itteni részét, mely most harii Erdélyi András fia Péter kezén van, Bethleni Andrásnak az ő cubiculariusának vagy komornokának s nővérének Katalinnak s férjének Szilvási Kristófnak adományozta oda. 1514-ben pedig abba való igtatásukat elrendelte.
1512-ben Kodori András fia Jakab s fia Pál itteni másfél telkét Orosztoni Porkoláb Domokosnak s nejének Jusztinának Bongárti Porkoláb Demeter özvegyének s néh. Bongárti Benedek leányának eladja.
1523-ban Jankafi Miklós itteni részét Bongárdi Porkoláb Domokos kezéből kiváltván, azt nővérének Zsófiának Csegedi Ferenczének általadja.
1529-ben Bongárti Porkoláb Demeter özvegye Jusztina egy jtelket (Varga) leányának Dorotheának Köblösi Teke Balázs özvegyének adományozza.
1529-ben János király harii Erdélyi Péter itteni részét magvaszakadtával Almádi Bálintnak adományozza, de az igtatásnál 1530-ban Kendy Ferencz, Sombori lázár s Tomori István, valamint Hari János ellentmondtak. Ugyanekkor azon Almádi Bálint János királyt ezen résznek eladományozásától, Tomori Istvánt pedig annak elfogadásától tiltja.
1530-ban János király néhai harii Erdélyi Péternek itteni részét Bozai Benedeknek és Tomori Lajosnak adományozza.
1530-ban Rődi Cseh Pál s fiai: Miklós, István és János 1 itteni jtelkét (Varga) vejének Székely Benedeknek oda adja.
1532-ben János király harii Erdélyi Péternek itteni részét Kendi Ferencnek adományozza, a ki abba ellentmondás nélkül beigtattatik.
2021533-ban Széplaki Erdős János egy jtelkét (Varga) Móriczi Ficsór Antallal elcseréli.
1534-ben Mányiki Sztrigyi Gáspár itteni részét Sámsondi Erdélyi Mihálynak veti zálogba.
1534-ben nagylaki Csorong Márton és György itteni részüket Forrai Forró János leányának Ilonának Apáti Bojár Benedek nejének adják cserébe.
1535-ben János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
1536-ban Bongárti Nagy János 2 jtelkét Ficsor Antalnak veti zálogba.
1545-ben Feridnánd király néh. Erdélyi Péternek itteni részét Bethleni Eleknek adományozza. 1545-ben Sólyomkői Ördög Ferencz itteni részét Károlyi Dénesnek veti zálogba.
1545-ben Nagysólymosi Ősi Ferencz leánya Dorottya összes testvéreit és rokonait az itteni javak elidegenitésétől tiltja.
Ugyanazon évben ugyanazon Dorottya itteni részét férjének Kisesküllői Sombori Jánosnak adja cserébe.
1546-ban Szilvási Márton Kendi Ferenczet itteni részének elidegenitésétől tiltja.
1551-ben Ferdinánd király Kendi Ferenczet és fiát Jánost itteni birtokában, melyet Erdélyi Péter magvaszakadtával János királytól kapott, megtartani igéri.
1554-ben Károlyi Dénest s nejét Ördög Ágnest ezen Ágnes anyjának özv. Ördög Ferencznének itteni részébe annak adományából beigtatják.
1566-ban Károlyi Lancz Dénesnek Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Agatától való leánya Zsófia Farnasi Veress Jánosné atyjától az anya részéből részt követel.
1570-ben II. János király néh. Brassai Jánosnak itteni részét annak magvaszakadásával Grodeneczki Bálintnak adományozta. Többi itteni birtokosok Halábori Pál, Szakmáry Balázs, Sztrigyi János a Patócsiak, id. Wass János, Pestesi Máté, Szőkefalvi Pál özvegye Ilona, Keresztury Gáspár, Zalai Boldizsár, Veress János és Boér István.
2031570-ben II. János király Farnosi Veress Jánost és nejét Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Ágnestől Károlyi Lancz Dénes nejéig származó Károlyi Zsófiát a Károlyiak itteni részének birtokában megerősiti.
1576-ban Báthory István fejedelem az iránta hűtlenné lett Patócsi György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza, kit abba 1577-ben beigtattak Geréb Kelemen, Vindel Gergely és Szakmári Balázs idevaló lakosok jelenlétében.
1578-ban Báthory István fejedelem Farnosi Veres János hűtlensége bélyegén 22 helységbeli birtokai közt itteni részét Sulyok Istvánnak adományozta, de a beigtatásnak Veres Zsigmond ellene mondott.
1579-ben Maliczkovszky Polyák Mihály Wesselényi Miklóssal együtt megvették Grudinczky Bálintnak II. János királytól itten nyert részét s azt most maguk közt két részre osztják.
1581-ben Báthory Kristóf Czegői Zalay Boldizsárt, Apáti Boér Gáspárt s néhai Boér Borbála férjét Dezső Istvánt itteni részeikben megerősiti.
1581-ben Báthory Kristóf Mányiki Sztrigyi János fia Simon, fia Mihály, fia Jánost itteni részében megerősiti.
1584-ben néh. Wesselényi Miklós fia Gáspár magát az itteni volt Grudinczky-féle részbe beigtattatta.
1585-ben itteni birtokosok: bányi Török Ferencz árvái, nagynyulasi Fűs István, a fejedelem és néh. Galaci Pestesi Máté (anyja Ficsor leány után) gyermekei János és Katalin czegei Székely Mártonné.
1585-ben az erdélyi vajda ama Galaczi Pestesi Jánost itteni részébe új adomány czimén beigtatni rendeli.
1586-ban Wesselényi Ferencz itteni részét Wesselényi Gáspárnak adja cserébe.
1587-ben Szakmáry Balázs és Wass Erzsébet fiai János és Gáspár itteni jtelküket Wesselényi Gáspárnak eladják.
1588-ban Báthory Zsigmond néh. Bongárti Porkoláb Domokos fia Imrének magvaszakadtával annak itteni részét Bongárti Pistáky Lukácsnak adományozza.
1589-ben Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
2041590-ben Maleczkovszky Polyák Mihály tiltakozik az ellen, hogy Perneszi Anna, előbb Bánffy György, most Apaffy István özvegye az ő itteni részét visszaadta ugyan, de teljesen elpusztitott állapotban.
1593-ban a magtalanul elhalt Maleczkovszky Polyák Mihály itteni részéről a fiskus Wesselényi Gáspár javára lemond.
1599-ben néh. Boér Péter leánya Anna, magvaszakadása esetére itteni részét férjére Fejérdi Farkasra hagyja.
1601-ben Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert itteni részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1608-ban Kendy István itteni 7 jtelkét Rudnay Istvánnénak Almády Druzsánnának adja cserébe.
1608-ban Báthory Gábor Bellő Györgynek itteni részét annak magvaszakadtával Légeni Szilvásy Péternek adományozza.
1609-ben Szakmáry Balázs leánya Borbála itteni részét férjének Szabó Istvánnak veti zálogba.
1615-ben Bethleni Gábor Haller István s nejét néh. Kendy Ferencz leányát Juditot itteni részükben megerősiti.
1617-ben a fejedelem a hűtlenségbe esett Detári Gál itteni részét Vámos Istvánnak adományozza.
1621-ben Sztrigyi Petronella itteni részét férjének Borsai Gáspárnak veti zálogba.
1625-ben Bethlen Gábor Wesselényi Boldizsárt itteni részében megerősiti s abba be is igtattatik az ottani birtokosok Darlaczi Ferencz és Vámos István jelenlétében.
1629-ben Bethlen Gábor Vámos István itteni részét, mely Szamosujvárhoz kapcsoltatott, az itt általa készittetett udvarházzal (Takács és Szaál jobbágycsaládok) annak magvaszakadtával Füzesi Jánosnak adományozza.
1631-ben Palotkai Irsay Jánosnak néh. Jankaffy Foris fia Miklós leányától Margittól származó leányának Borbálának néh. Gerdei Tamástól való gyermekei Gerdei István, Miklós és Borbála tiltakoznak az ellen, hogy Szabó, másként Zalai Istvánné Szakmáry Borbála (kinek atyja Szakmáry Balázs, anyja pedig Nagy Ilona, azon Jankaffy Fóris leányának Zsófiának leánya volt) az itteni Jankaffy Zsófia-féle részt férjének elzálogositotta.
2051634-ben Nagylaki Koron György és Márton itteni részeiket cserébe adják forrói Forró János leányának Ilonának Apáthi Bojár Benedeknének.
1637-ben Rákóczy György Haller István itteni részében megerősiti. Többi birtokosok Wesselényi Boldizsár, Friczi János, Gáspár Ferencz.
1639-ben Sztrigyi Petronella itteni részét férjének felfalvi Gáspár Ferencznek veti zálogba.
1647-ben Wesselényi Katalin Kornis Ferenczné a fiskust a fiágban kihalt Wesselényi Boldizsár itteni részének elfoglalásától tiltja s a fejedelem még ez évben az itteni Wesselényi Boldizsár-féle részt Kornis Ferencz és neje Wesselényi Katának adományozta.
1649-ben II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsár itteni részében leányát Katalint, férjét Kornis Ferenczet s gyermekeiket Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krisztinát és Zsuzsánnát megerősiti.
1650-ben birtokosai: Darlaczy Ferencz, Sárközy Dávidné Füzesi Erzsébet, Wesselényi Boldizsár özvegye Bánffy Anna, Sztrigyi Petronella Gáspár Ferenczné.
1655-ben a fiskus a magban szakadt Darlaczi Ferencz itteni részét elfoglalta.
1664-ben a fiskus a magvaszakadt Darlaczy Ferencznek itteni részét ismét elfoglalta, de özvegy Darlaczyné Balogh Zsuzsánna annak ellentmondott.
1665-ben Sztrigyi János leánya Petronella Gáspár Ferenczné néh. Gávay Péter fiát Miklóst s annak feleségét Nádudvary Erzsébetet gyermekeinek fogadván, itteni részét nekik adja.
1665-ben Kornis Ferencz és neje Wesselényi Kata gyermekei szülőik vagyonán megosztozván, az itteni részt Kornis Kata Haller Jánosné örökölte. 1694-ben birtokosai a Haller és Kemény családok.
1707-ben Haller Istvánnak itt 8 jobbágya és 2 zsellére volt.
1761-ben birtokosa gr. Teleki Pál. 1770-ben ugyanaz és kiszsedényi Váradi, máskép Czukat Zsigmond birja.
1786-ban birtokosai: gróf Haller Pálnak van 26 jobbágya, báró Kemény Simonnak 13 jobbágya.
2061809-ben birtokosai: Gr. Haller Józsefnek van 10, br. Kemény Simonnénak 8, gr. Kendeffy Ádámnak 11 telke.
1820-ban birtokosai: gr. Haller József, br. Kemény Simon és gr. Kendeffy Ádám.
1837-ben br. Wesselényi, gr. Wass és más nemesek birtoka.
1863-ban br. Kemény Domokos, gr. Haller Ferencz részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 71 füstből egyetlen nemesi füst sem volt. Mégis nemesi jogú birtokosai: Szilasi Áron s Elekes Pál voltak.
Jelenlegi birtokosai (1898): Lázár Árpád és János, 465 h. Vétel gr. Haller Ferencztől.
Kevés magyar, több szász és román lakossággal biró község. Földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Nevezetes, hogy a szász a magyarral nem házasodik össze, míg az oláhval gyakran.
Táplálékuk a kenyér, de szívesen fogyasztják a málét. Ruházatukat házilag állitják elő. Jobbára borona és sövény oldalu épületeik vannak.
1622-ben január 18-án jó lutheránus egyházközségnek írják. Van ezüst tányéra, ezüst kelyhe, kéken csíkozott oltár-takarója, keresztelő kövön egy kéken csíkozott takaró. Festett kárpitja az oltáron s egy ostyasütője. Kőtemploma s benne egy nagy harang. Az ekklézsiának van a templomdombon Schuszter m. háza mellett 2 holdnyi jó szőlője. Az ekklézsia számára Schuszter Mihály hagyományozott a „Sonnhelten” félholdnyi szőlőt.
A pap számára a Scheiblichenhecken-nél 2 szekér szénát termő rétje. A kerteken felül más, úgyszintén a Wayer-ben, Krautgarten-ben a kenderföldön két vékás szántó, lenföld, a Bauer bokrok s az iskola mellett káposztás kert, a legalsó hegy alatt negyedhold szőlőskert, melyet György pap közelebbről adott haszonbérbe.
A pap fizetése: őszi, tavaszi vetést tesznek s betakaritják a termést, megszántanak egy negyedvéka kender, egy véka lenmagnak s egy véka kölesnek való földet s belé a magot elvetik. Mindenik ad egy szekér fát. Esketésért egy veder bort és pénzt, az új házasok beigtatásáért egy kalácsot, egy Hancklich-t s egy kenyeret és egy kupa bort adnak. A keresztelés díja 3 denár, a szegények fizetnek a beigtatásért 6 denárt; a nagyok temetéseért 12 denárt, 3 kenyeret, a kisebbért 8 denárt és 2 kenyeret. A pénz harmada a rektoré. Ezeken kivül 207fizetnek malaczból, csirkéből, sajtból tizedet. A pap tartozik hiveit egy évben megvendégelni, a felszolgáló asszonyok részére egy kis ajándékkal kedveskedni.
Régi góth-stylu evangelikus templom ma romokban. A torony aljában kamara, szép művű csúcsives boltozattal s ablakkerettel, a toronyban kis harang, rajta ó-szláv betükkel a kövekező felirat: „Krisztus születésétől … évben”. A másik harangon 1656 évszám van bekarczolva. A templomot 1836-ban javitották, oldalajtajának zárán 1624 évszám olvasható.
Jelenlegi papja Schmiedt Frigyes. 1622-ben György emlittetik.
1863-ban az egyház dézmakárpótlásban részesült.
Iskolája 1622-ben már fennállott. A rektor fizetése a papénak harmadát tette. Mindenki fizetett 3 véka búzát (24 kupás) és 9 emer cseber, vagy veder (kupa?) mustot, évenként egy kenyeret. A községtől kap évente 50, a lakosoktól 8 denárt.
1787-ben iskolája virágzó. Jelenleg a pap egyúttal tanitó is.
Ev. ref. egyháza Szász-Máté fiókja, tagjai 1 fi és 19 nő, együtt 20.
Gör. kath. egyháza Szász-Máté filiája. Fatemploma Szűz Mária megjelenésének tiszteletére van szentelve.
Iskolája az anyaegyházéval közös.
A keleti és délnyugati szélnek ki van téve, jég ritkán bántja, levegője egészséges.
1721-ben határa a hegy aljában két fordulóra osztva, nagy részben keletnek és északnak fekszik; földje részben barnás, terméketlen, a sárgás rész termékenyebb, trágyázva nincs, kétszer szokták e helyett 6 ökörrel szántani, jobbára őszi gabonát termel, van erdei szénája, erdeje bőven, a hadi út nincs ártalmára, őrölni és vásárba Beszterczére járnak, melytől 3 mértföldnyire fekszik. Mivelés alatt van 142 köböl vetésnyi szántója, melybe elvetettek 22 köb. őszi, 26 köb. tavaszgabonát s termett 248 kal. búza, rozs, 75 kal. árpa, zab, 44 kal. kender. Tengerije 2 3/4 köböl; rétje 23 szekérnyi, 30 kapásra való szőlőjéből 140 veder bort szüretelt. Van 26 ökör, 16 tehén, 4 ló, 60 juh, 6 méhkas és 26 sertésük.
1821-ben határa II-od osztályú.
1837-ben e kicsiny falu földje, legelői, erdői hasznosak és termékenyek.
208Jelenleg határa közepes termésü, terménye mindenféle szalmás gabona és tengeri. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh, sertés, ló kevés.
Gyümölcse közönséges alma s beszterczei szilva. Itatója kevés forrásaiban és az alatta elfolyó patakban.
Határhelyek: Birnbaume, Hinterbeg, Veingarten, Wass erdő.
Lakossága: 1700-ban 14 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
1721-ben 7 jobbágy, 3 zsellér s 1 udvari szolga, 4 kóborló lakosa van, kik az utóbbiak kivételével 10 házban laknak, el van pusztulva 6 ház.
1750-ben lakik itt 18 jobbágy, 17 házastelken, 13 zsellér 10 házastelken s két ily szegény zsellér külsőség nélkül 2 házban és 6 kóborló.
1830-ban 245 evangelikus és gör. kath. lakossal. 1837-ben 222 gör. egyesült oláh lakossal. Házak száma 42.
1854-ben 299 lakosa volt.
1857-ben 45 róm. kath., 173 gör. kath., 159 evang. lutheránus, együtt 377 lakossal; házak száma 67.
1886-ban 424 lakosból 52 róm. kath., 206 gör. kath., 163 ágost. evang. és 3 zsidó.
1891-ben Szász-Móricz lakossága 411, ebből 34 róm. kath., 191 gör. kath., 27 ev. ref., 153 lutheránus, 6 izraelita.
Adója 1721-ben 233 frt. 1898-ban 1269 frt 11 kr.