Nevének változatai: 1583-ban Magura. 1609-ben Kapalnok-Magura. 1890-ben Magura nevét Nagyhegy-re változtatták, a mi megfelel előbbi oláh nevének.
A Kosztis-hegy alján fekszik a róla nevezett patak mentén, elszórtan, a mely Csernefalvánál egyesül a brébfalvi patakkal. Deéstől 57·9 kilométernyire van a magyarláposi járásban.
Kővár vára tartozéka volt, de mint ilyen csakis az 1566–1583 között keletkezhetett, mert Kővár 1566-ik évi urbáriumában, még nem fordul elő, csak 1583-ban, midőn azt Báthory Zsigmond a kapniki ezüstbányászat czéljából előbb 2, majd 1585-ben 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
1591-ben a fejedelem Heberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújitotta.
1609-ben fejedelem Báthory Gábor birtokának iratik.
1617-ben Bethlen Gábor Keresztes Tamás e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
1619-ben Bethlen Gábor e birtokot Lisbone János, Henrik és Rajnoldnak adományozza.
1638-ban Erdélyi István e birtokát, hol 30 házas jobbágya volt, nejére Mindszenti Krisztinára hagyta a fejedelem jóváhagyásával, de tőle 1642-ben ennek ellenére Rákóczy György fejedelem erőszakosan elfoglalta.
2101651-ben Kővárhoz tartozó fiskalis birtok.
1651-ben II. Rákóczi György fejedelem e birtokot Bánffy Zsigmondnak adományozza.
1663-ban idevaló nemes a Medán család.
1669-ben Kővárhoz tartozó puskások a Medán családbeliek 6 taggal.
1679-ben Bánffy Zsigmond e birtokát felében nejére Weér Krisztinára s felében fiára Pálra hagyja, mely alkalommal ezek itteni birtokukból a magyarláposi ev. ref. papnak dézmát adtak mindenből.
1699-ben Bánffy Mihály és Péter birtoka.
1702-ben birtokosai ugyanazok és Bánffy Pál. Oláh nemes a Madán család.
1754-ben birtokosa br. Bánffy Zsigmond a fiágban kihalván, a fiskus azt elfoglalni akarta, de a női ág ellene mondott.
1770-ben birtokosa Bánffy Durzsi vargyasi báró Dániel Péter özvegye.
1782-ben Bánffy Borbála Győrfi Sámuelné gyermekei: László, József, Mihály és Elek birják.
1794-ben a fiskus e birtokot néh. Dániel Péterné leányától származó gr. Korda György utódaitól magához váltván, azt gr. Teleki Károlynak átengedte.
1809-ben birtokosai: gr. Teleki Károlynak van 8 jtelke, egy telkesen 17 Madán, 4 Bota családbeli.
1820-ban birtokos gr. Kornis Ignácz özvegye.
1898-ban Nemes jogu kisbirtokos Medán Endre és János öröklés és vásár útján.
Hagyomány szerint e községet a mostani Medán család ősei alapitották. Lakosai szorgalmas, földmiveléssel foglalkozó oláhok. A karácsonyi kántálás, húsvét első napján a szegények megvendégelése a templom mellett levő tornáczban és szt. György-napi öntözés szokásos. Táplálékuk a málé- és búzakenyér, tejnemü, zöldségfélék, húst ritkán esznek. A nagy, minden szerda és pénteki bőjtöket szigorúan megtartják, napraforgó és tökmagból olajat ütnek s ezzel készitik ételeiket. Öltözetüket házilag állitják elő, a nők viselete magyaros.
Házaikat s gazdasági épületeiket kőalapon kemény erdei rakófából épitik, szalma- és zsendelytető alá. Az előszoba konyha, lakóház is 211a más a vendégszoba. Ennek közepén az asztal himzett teritővel betakarva, körüle házilag kemény fából készitett karosszékek, a falak mellett hosszu karospadok, felette a fogason színes kendők csüngnek alá a virágos porczellántányérok mellől s a rikitó szinü szent képek közül. Magasra vetett ágyak mellet a tulipános láda.
Gör. kath. egyházközség. Temploma 1801-ben készült a község közepén s 1805-ben szentelték föl a szt. Demeter tiszteletére. Román feliratu harangjai, kolozsvári öntés, 1872. évből valók. Anyakönyve 1836. óta. Papjai: Medán Zaharia és János után Pap Sándor, János és ajelenlegi szintén Pap Sándor.
Iskolát s tanitót Csernefalva s Brébfalvával közösen tart a népoktatási törvény meghozatala óta. 1858-ban a magyarláposi gör. kath. iskolának évente 26 frtot fizetett.
Éghajlata mérsékelt, széltől védve, egészséges, jég nagyon ritkán bántja.
1720-beli összeírás szerint van erdei szénája, legelője elegendő, tűzre és épületnek való fás erdeje közepes.
Jelenleg határa kevésbbé termő. Terményei: őszi, tavaszi búza, rozs, árpa, zab, tengeri, kerti veteményke, kender, len. Magyar fajta állatokat, riska juhot, mangalicz sertést s kis hegyi lovakat tenyésztenek. Gyümölcse: nemesitett alma, körtve, szilva, dió, cseresznye, meggy, nyári és őszi baraczk.
Itatója csorgói és forrásaiban elegendő, melyek közül nevezetesebbek: a Fontana Lupuluj, télen meleg, nyáron hideg, Borta, Fontana Gurilor és F. Branyistyi. Vale Mora patak, Vale Babi, V. Szakaturi, V. Karligati stb.
Iparosa: 1 kovács, több ács, 1 asztalos. Van 8 pataki malma egy kerekü és kövü, melyeket Medán, Pap, Vajda, Zehán, Román családbeliek birnak.
1878 óta körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: Az 1603-ik évi urbarium szerint: Adó: szent mihálynapi: 2 frt 50 denár, szentgyörgynapi 2 frt.
Ajándékok. 3 drb sajt ŕ 12 denár; 3 budai justa vaj ŕ den.; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 212bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr, vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kocsipénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1770-ben Hingyava hegy, Szeketurile, Zevoju Kuloze.
1794-ben Homoricsilor hegy, Kolnik, Dosztur, Letyur, Valye Babi, Gelnicze, La Tou, Kále Kirszte.
1898-ban Pe Laz, Dupe Kale Maski, Kis Kes, Maguricsa, Izvora, In Facza Mark.
Lakossága: 1603-ban 9 jobbágy, 3 szabados vagy nemes lakosa van, az egész faluban 12 lakóház.
1642-ben 30 jobbágy lakosa ugyanannyi házban lakik.
1706-ban fiaikkal együtt 8 jobbágy, 4 zsellér lakosa van s az egész faluban 5 lakóház.
1720-ban 26 jobbágy, 17 nemes és szabados lakosa van fiaikkal együtt, az egész faluban 12 ház.
1770-ben fiaikkal együtt 56 jobbágy és 10 szabados vagy nemes lakossal, van benne 26 lakó s 5 puszta ház.
1886-ban 421, melyből gör. kath. 410, zsidó 11.
1891-ben 399 lakossal, ebből 387 görög kath., 1 görög keleti, 11 izraelita.
Adója 1898-ban 807 frt 57 kr.