Nyárfás.
253Nyárfás.
Nevének változatai: 1583-ban* Plopis. 1591-ben* Kloppys. 1830-ban* Plopis, németül Poppeln, oláhul Ploppis. 1890-ben* Nyárfás-ra változtatták nevét. Plop jelentése nyárfa.*
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 304.
Cons. statiszt. topogr. 147. l.
Belügyminiszt. 25093. sz. r.
Cihac. I. 211. l.
A Kapnik vize balpartján, dombos helyen, szétszórtan épült község; Deéstől 73·4 kilométernyire fekszik a magyarláposi járásbna.
Kővár várának tartozéka volt, de mint ilyen csakis az 1566–1583 közti időben keletkezhetett, mert Kővár 1566. évi urbáriumában* még nem fordul elő, csak 1583-ban,* midőn azt Báthory Zsigmond a kapniki ezüstbányászat czéljából előbb 2, majd 1585-ben* 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további évre megújitotta.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1603-ban* az akkori urbarium szerint e falu minden adózástól egy tehén fizetésén kivül fel volt mentve, csakhogy teljesen el van pusztulva s egy lakosa sincs és a kopolnokmonostori járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1623-ban* Bethlen Gábor kápolnokmonostori Pap Györgyöt, Istvánt, Jánost és Lukácsot e birtokban, melyet már nehány év óta birnak, megerősiti.
Km. Szolnok med. P. 16.
1699-ben* birják Mikle István, Nemes György, Pap Illés és Bab Jeremiás.
Erd. főkormszéki ltár.
1702-ben* birtokosa Pap Illés.
U. o.
1722-ben* Pap Illés fia György, kinek atjyának nagyatyja, monostorkápolnoki Pap István szerezte e falut, a leányágat e birtoktól eltiltja.
Km. protest. P. 5.
1770-ben* birtokosai Pap Gergely és atyjafiai:* a Kodre, Mihályka, Petrován, Dragomir, Czuczok, Márk, Filip, Mikle, Nemes és Vajda női ágon leszármazó családok.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 492. F.
1787-ben* Attof Mikl Maxin, Rusz, Pap, Filip, Korni, Ungur, Mojszén, Durus, Mihályka, Nekita, Nyikora, Buzdugán, Popa, Bob, Petrovay, Kodra, Cziczok családok, többnyire Monostorkápolnokról valók, itteni részeiket az akkor uralkodó nagy éhség miatt a kir. Fiskusnak eladják.
Km. Lymbus.
2541809-ben* birtokosai: A nagybányai bányaigazgatóságnak van 19 jtelke, Pap Farkasnak 4, Horgaspataki Vajda Irinának 2 jtelke; telekrészbirtokosok: Pap Ferenczius, Petrován Szimion, Rusori Dragomir Gáfie, Pap István.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: a nagybányai bányaigazgatóság, Pap István, Mihályka Nyikifor s Pap András s Ferenczius.
Erd. kancz. ltár.
1863-ban* Pap János, Pap István, Vajda Róza Predáné, Mihálkáné Buda Teréz, Mihálka Gyula és Juliska, Dragomir M. és a m. kir. államkincstár részére urbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 97–194. l.
Jelenelgi birtokosa (1898): a kir. kincstár és a Pap család, 2819 hold, ősi birtok, arányositási per alatt 200 év óta.
Lakosai románok. A hagyomány szerint előbb a Rusz család telepedett meg s ezután később huzódtak ide a mai lakosok ősei. Szorgalmas lakosai a mezei munkán s állattenyésztésen kivül köszörü- és fenőkő készitéssel foglalkoznak. Husvétkor a templom mellett a szegények megvendégelése, pünkösdkor a határ megszentelése és a szentgyörgynapi öntözés, torozás szokásos.
Táplálékuk hús,tej, főzelék és gyümölcsfélék. Öltözetüket házilag állitjká elő gyapjuból és kenderből. Gubát, derékszijat (öv), bocskort hordanak. Házuk (tapasztva és meszelve) s gazdasági épületeik fából, szalma- és zsendelytető alatt.
Gör. keleti egyházközség. Temploma fából épült 1798 körül. Nevezetes főkép magas, czifra tornyáról. A főangyalok oltalma alatt áll. Négy harangja közül kettő régi, az újabbak 1851 és 1853-beli kolozsvári öntésüek, felirattal vannak ellátva. Papjai: Pap Todor, Demeter, Telentye, Sovre Pantyilimon, Csókás Gergely, Borbosz István s a jelenlgei Borbosz Sándor.
Iskolát, tanitót Kovás-Kápolnok- és Laczházával közösen tartanak.
Éghajlata mérsékelt, szélnek nincs kitéve, egészséges, jég ritkán bántja határát.
1720-ban* határa szűk, legelője kevés s ezek miatt jövedelme majdnem semmi.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg határa terméketlen, kevés gabonát termesztenek, főképen zabot, paszulyt és kendert; határa jobbára állattenyésztésre való, mivel erdős, sziklás. Állatai: erdélyi fajta szürkés-fehér szarvasmarha, apró hegyi ló, sertés, kecske, juh, házi szárnyasok és méh. Kevés alma, dió, körtve-félét, annál több cseresznyét és szilvát termelnek.
255Vizei: a Kápolnoki-patak; forrásai: Izvorul Plopisuluj, Caliudreleroru, Fontana rece vii és Kosztán. A községen folyik a Valea Tocaciului.
Köszörükő és fenőkőn kivül foglalkoznak kőkeresztek, közönséges faláda, ágy, szénvonó kocsorbák készitésével, tűzifa-eladással. Malomkővei híresek; háziipara a szövés, fonás kosárkészités. Lisztelő malma a Surányi Gyuláé, a ns. Pap családtól vásárolta, két kőre jár; fürészmalma a Medán Endréé.
1848-ig a jobbágyok a kir. kincstár és kápolnokmonostori Pap család részére teljesitettek szolgálatot.
Határhelyek: 1864-ben* Meri, Pe dimburi, Valea tokacsilor, La ripa, Pe inacse, Lunka gloduluj, Fundaturi, In tufe, In meszdecseni, In arini, In zdáburi, Izvor luj Dávid, Kasarea lunkuluj, Calindrele, Paltinisu, La tisa (Tisza).
Pesty F. gyüjteménye.
1898-ban Lunka din josu de fatu, Ceiupurile luj Dávid, Caluidrele, Furdulasu hataruluj padurea plopisuluj, Virvu bucinuri lori dülők.
Lakossága: 1603-ban* az összeírás szerint az előző évi háboru alkalmával az egész falu teljesen elpusztult, egy lakója sem maradt.
Urb. et Conscr. fasc. 16. nr. 19.
1700-ban* fiaikkal együtt 8 jobbágy, 6 zsellér és 4 szegény lakosa van s az egész faluban 6 lakóház.
Erd. főkormsz. levéltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 27 jobbágy, 8 zsellér lakosa van s az egész faluban 10 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1830-ban* 221 gör. kel. lakossal.
Cons. statist. topogr. 147. l.
1891-ben 306 lakosból 1 róm. kath., 283 gör. kel., 22 izraelita.
Adója 1898-ban 659 frt 49 kr.
