Nyires (Kis-).
257Nyires (Kis-).
Leleszi ltár. Stat. D. 197.
Leleszi ltár.
Adóösszeírás.
Neve nyírfás erdeje után. Oláh neve Mestakan* szintén nyirest, nyírfást jelent.
Cihac 193. l.
Lemény és Hosszúrévtől északra, magas hegytetőn s ennek délre hajló részén szétszórtan fekszik a N.-Somkútra vezetői államútban. Keresztül foly rajta a „Beristea” kis patak, mely a hosszúrévi határon át jobbról a Szamosba siet. Deéstől 47·1 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka és oláh falu volt, mely először csak 1424-ben* fordul elő, midőn az osztály szerint a Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.
Leleszi ltár. Stat. D. 197.
1470-ben* Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes birtokait s ezek közt Nyirest is elkobozta s azt Drágfi Miklós fia Bertalannak adományozta.
U. o. D. 196.
1475 körül* Drágffy e birtokából 3.03 porta után 1 frt 1 denárt fizet adóba.
Thallóczi. Kamara Haszna 183.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig már özvegyeé.
Adóösszeírás.
1553-54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának és fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s tehát azzal együtt e tartozékot is a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt és összegét s így tehát ezen tartozékát is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta oda.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-ban* az itteni tiszttartósághoz, melynek feje Simon vajda volt, tartoztak Kis-Nyires, Restolcz, Büdöspataka, Rév-Körtvélyes falvak, két papja emlittetik.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
2581610-ben* Báthory Gábor Hosszu Lukácsot itteni házával megnemesiti.
Km. prot. Q. 110.
1624-ben* Kisnyiresi Kapitány György (Boncznyiresi?)
Km. Szolnok int. V. 22.
1631-ben* Kisnyiresi Hosszu család itteni nemes.
Kolosmonostori conv. Am. P. 32.
1631-ben* nemes az idevaló Pap Jakab, kit I. Rákóczy György Medgyesen nov. 7-én emelt nemességre.
Erd. főkormsz. 1839: 6763 Kmonostori conv. Arm. F. 32. Prot. Q. 113. Gyf. kápt. 17. Lib. Reg. 97. (Elveszett).
1638-ban* oláh nemes családjai: Hosszu és Pap.
Km. Lymbus.
1650-ben* Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
Erd. Országgy. eml. XI. 105–112. l.
1651-ben* nemesek a Pap és Hosszu családok.
Km. Lymbus.
1669-ben* összeírt nemesek a Hosszu (10 taggal) és Nagy családok. Puskás a Száva család. Szabadosok a Hosszu, Gárdán és Blenke családok.
Gyf. prot. Append. 125–157. és Erd. Országgy. Eml. XIV. 408.
1689-ben* idevaló nemes Nemes Urszuj.
Torma gyüjt.
1689-ben* nemes a Kisnyiresi Nyikó család.
Kmonost. Conv. Arm. B. 46.
1699-ben* birtokosai Kornis Zsigmond és István.
Erd. főkormsz. ltár.
1702-ben* birtokosa Kornis István. Oláh nemesek: a Nemes, Gyurkó, Máriás, Horváth, Hosszu, Pap, Dikó, Todás családok.
U. o.
1723-beli* tanuvallatás alapján Kis-Nyirest, mely Kővárhoz tartozott, a fejedelem Kornis Ferencznek adta s birta Kornis Gáspár s ennek határa kiterjedt dél felé a Szamosig, Restolcz is a kisnyiresi határon épült s a határuk még most is közös. 1725-ben* Kupcsa Elek itt lakó nemes.
Gr. Kornis ltár.
Gr. Kornis ltár.
Kisnyiresi Pap cs. czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 142. T. Kihirdetve Középsz. 1651. ápr. 24.
1770-ben* birtokosa gr. Kornis Mihály.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosa özv. gr. Kornis Mihályné; van 15 jobbágya.
U. o.
1803-ban* Kisnyiresi Hosszu Simon nemes.
Megyei ltár selejt. 237. sz.
1809-ben* birtokosai: gr. Kornis Annának van 15, Vajda Tódornak 2 jtelke; egy telkesek: 79 Hosszu, 11 Gecze, 2 Besse, 1 Merinkás, 1 Magos, 2 Hodor, 1 Vajda, 8 Pap s 1 Darabont család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosa br. Huszár Károly.
Erd. kanczellária levéltára.
2581830-ban* a fiskus e birtokot a gr. Kornis családtól magához váltotta.
E. F. L. VII. 257. M.
1863-ban* Marosi Károly és Erdődi László úrbéri kárpótlást kaptak két itteni volt jobbágytelkük után. Kisné Sombori Rozália, Sombori Lajos örökösei, Kovács Kálmán és Kata férj. Soósné, Balog Jozefa, Borbély Gyula, Vasvári Ilona és Mihály, Erdődi Ferencz örökösei, Karitás, Török Antal, Erdődi Lajos és Antal s a m. kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 71–194. l.
Jelenlegi birtokosai (1898): Zibay Sámuel utódai, 100 h., vétel a kir. kincstártól. Botha Sándor, 100 hold, öröklés Gecze János után Hosszu János, 40 h., öröklés atyja után. Gr. Teleki Sámuel, öröklés.
Lakosai kezdet óta románok.
1566-ban* vajdája a Révkörtvélyesen lakó Hosszu Damján. Torda, Ignat, Zelnik, Sztojka, Vana, Zelenk jobágycsaládok emlittetnek.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.,
Szorgalmas lakói földmivelők, baromtenyésztők. Táplálékuk főzelékféle és málékenyér. Öltözetük házilag készül kenderből és gyapjuból, nyáron vászon-, télen daróczruhában járnak.
Házaikat s gazdasági épületeiket rakófából épitik s jobbára szalmával fedik, de van feles számu zsindelyfedelü kőépülete is.
A Nagybányára vezető út mellett vonul el s így a hadak pusztitásainak ki volt téve. 1848 deczember hava óta, valamint az ötvenes években is, itt állandólag honvéd őrség és császári katonaság tartózkodott.
Gör. kath. egyházközség. Kőtemploma 1841-ben épült a község közepén. Védő szentje Mihály és Gábor angyal. Anyakönyve 1835 óta vezettetik. 1848-ban harangjait honvédeink elvitték ágyuöntés czéljaira. Jelenleg három harangja van, 1864 és 1876-beli kolozsvári öntésüek, felirattal vannak ellátva, az egyiket Hosszu Tódor özvegye Hosszu Teodoszia öntette. Papjai: Hodor Lup, Gyikó István, Kerticza János, Karajos János, Ruszkai László, jelenleg Bota Sándor.
Iskolája rendezett, 1848 előtt már fennállott.*
Kádár. Nev. és Okt. tört. 324. l.
Éghajlata mérsékelt, széltől védett; jégverés gyakori, de nagy károkat nem okoz, levegője egészséges.
1720-beli* összeírás szerint határa nem termékeny, 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője szűk, tüzelésre és épitkezésre való fás erdeje elegendő.
Erd. fősz. ltár.
1898-ban határának földje kevésbbé termő, erdei, homokos, agyagos 260talaj. Főbb terménye a tengeri, őszi, tavaszi búza, zab, árpa, lóher, kender. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek. Gyümölcse a szilva és dió.
Itatója csorgóiban. Van épületnek való és mészköve. Nevezetes cseppkőbarlangja a 100 méter magas Runku szikla alatt, mely 25–30 méter széles s magas, boltozatáról 1–2 m. stalactitek, érdekes cseppkövesülések csüngenek alá. A Barlang a kis patakot benyelvén, csak a három kilométernyire fekvő Restolcz falunál bocsátja felszinre.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján 4-4 frt.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándékok: 5 quart vaj, 5 sajt, karácsonykor 5 szekér fa.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háborúba menni.
Tizedet fizetnek: makkon hizott disznóból, legelőre járó disznókból 100 után egyet s a kinek 10 van is egyet, de kinek kevesebbje van, minden darabtól 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhtizedből, melynek pénzbeli jövedelme a tiszté. Minden szabados 57 denárt fizet „karvalypénz” czímen adóba. Minden pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt s minden stronga nyáj után 1 juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, az semmit sem fizet. A kis falu 3 éves tinót, a nagy pedig egy nagy, tejelésre alkalmas tehenet ad. Minden család, kinek tehene van, egy negyedmérték vajat s egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: szent-mihálynapi 11 frt; szent-györgynapi u. a.
U. o. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 20 drb sajt ŕ 12 denár, 20 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 den. Méhektől szintén tizedte adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: a vár számára évente 8 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 8 nagybányai mérő. 261búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1723-ban* Restok (Falu), Valye mori, árkos hely, Valya Borszouluj, Doszul Csetenatuluj, erdő, Picsorul Csetenatuluj és Picsoru Doszuluj.
Gr. Kornis ltár.
1770-ben* La Unguri, Vuneta, Pilts, Frungyisor, Válye kászilor, Kornyisora, Koszte Donyi, Lázu Hotti, Lábu, Preluka Szkorcsi, La Snáj, Pirkocse, Karpen, Gárd, Mesztecsin, Csetenáth, Dimbu Szarákuluj, Gura Zapodgyi, Pestyeri, Párhon, Parole, Bucsum, Marsine, Virvu Runkuluj, Druzmanyaszka, Válye Száka, Sztavile, Pestyine, Goron, Hugo, Gura Burszouluj, Cseternya.
E. F. l. VII. 527. M.
1864-ben* Pestyere, cseppkőbarlang, Meguricza, Ritu, Pojenile, In Picsoru, Dupe gyál, Runku.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Maguricsa, Ritu, Fácza, Pejeni, Sováj, Csicsinata, Panku, Hálo, Rumkuri, Lazuri.
Lakossága. A hivatalos összeírások szerint e községben 1543-tól kezdve évenként egy-egy kapu van. 1566-ban* 24 jobbágy, egy nemes lakója van, az egész községben 25 lakó- s 5 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-ban* 19 jobbágy, 5 nemes lakossal, van benne 24 lakó- s 37 puszta ház.
U. C. F. 16–19.
1651-ben* fiaikkal együtt van 46 jobbágy, 42 nemes vagy szabados, az egész községben 25 lakó- s 3 puszta ház.
Km. Lymbus.
1700-ban* 12 jobbágy, 2 szegény lakosa van, fiaikkal együtt 4 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* 7 jobbágy, 6 zsellér, 40 szabados vagy nemes lakosa van a fiaikkal együtt s 15 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* van fiaikkal együtt 16 jobbágy, 12 zsellér, 13 nemes lakosa s 31 lakóház.
U. o. 527. M.
1830-ban* 480 lakossal.
Cons. statist. topogr. 91. l.
1886-ban 724 lakosból 2 róm. kath., 697 gör. kath., 25 zsidó.
1891-ben 688 lakossal, melyből 660 gör. kath., 28 izraelita.
Adója 1898-ban 1664 frt 81 kr.
