Nyires (Oláh-)

Teljes szövegű keresés

262Nyires (Oláh-)
Nevének változatai: 1506-ban* Olah-Nyires. 1585-ben* Nyres. 1616-ban* Oláh Kis-Nyires. Oláhul* Nyiresá.
Transylv. 6–31.
Gyf. kápt. prot. Adam primus homo 188.
Gr. Kornis ltár
1830. conscrit. Statist. toogr. 138. l.
Oláh-Nyires nevét nyírerdejétől s oláh lakosaitól vette.
Középfalvától északra 4–55 méter magas hegyek aljában fekszik. A községtől keletre egy kis patak siet Középfalván át a Nagy-Szamosba. Deéstől 39·5 kilométernyire a bethleni járásban fekszik.
Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen, 1567-ben* a tartozékok közt még nem fordul elő, csak 1585-ben, tehát 1567–1585 közt keletkezhetett, mely alkalommal Oláh-Nyires, mint új falu Középfalva határára telepittettett* a Báthory Kristóf fejedelem számára.
Km. Kraszna B. 52.
Torma gyüjt
1585-ben* Harinnai Farkas Miklós és János e birtok bitorlásától mindenkit eltilt.
Gyf. prot. Adam primus homo 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1590-ben* Harinnai Farkas Miklós és testvérének néh. Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály Báthory András ezen igtatásának ellentmondanak.
Km. Prot. A. 35.
1595-ben* Farkas Miklós a maga és testvérének néh. János fiainak Tamás, István, Ferencz és Mihály nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától eltiltja.
Km. prot. A. 307.
1597-ben* néh. Gyulaffi Lászlónak és Forgách Margitnak fia László e birtokát nejére Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Szerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
Km. Doboka J. 2.
1603-ban* Gyulaffy László e birtokát, melyet ő maga szerzett, Bogáthi Menyhértnek s nejének Bánffy Margitnak adja cserébe, de ennek Kentelki Perusich Máté* ellentmondott.
Transilv. fasc. 6. nr. 27. és Gyf. prot. Deus ad Auxilium 78.
Gyf. id. prot. 95.
1604-ben* Gyulaffy László neje Széchy Katalin és leánya Zsuzsánna tiltakoznak az ellen, hogy férje, illetőleg atyja e birtokát Ghyczy Pétrenek eladni akarja.
Km. prot. B. 199.
1606-ban* Bogáthi Menyhért e birtokát nejére Bánffy Margitra hagyja.
Transilv. fasc. 6. nr. 31.
2631607-ben* Rákóczy Zsigmond Allya Farkast s nejét Bánffy Margitot e birtokban megerősiti, de az igtatásnál Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin s gyermekeik Sámuel, Zsuzsánna és Borbála ellentmondtak.
4. Lib. Reg. 187. Transylv. Fasc. 6. nr. 34, 35.
1611-ben* Allya Farkas és neje Bánffy Margit Kendy Istvánnal e birtokra nézve 1609-ben kötött egyességüket visszavonják, mely szerint* ők e birtokot bizonyos feltételek alatt neki adták.
Km. prot. C. 54. és Transylv. Fasc. 6. nr. 39.
Transylv. Fasc. 6. nr. 40.
1613-ban* Lissibon Gerárd óvást emel az ellen, hogy noha e birtok a fejedelem által 1611-ben neki lőn elzálogositva, azt 1612-ben mégis Csáky István özvegyének Wesselényi Annának adományozta.
Km. prot. D. 77. Szolnok int. L. 13.
1614-ben* Bethlen Gábor elrendeli, hogy e birtok, mely Lissibona Gerárd birtokában jogtalanul van, elvétetvén, Allya Farkasnak visszaadassék.
Transylv. Fasc. 6. nr. 41.
1616-ban* Lisbona Gerárd e birtokát Libatonért adják cserébe Haller Zsigmond és neje Kendy Krisztinának.
Gr. Kornis ltár.
1618-ban* birtokosa Haller Zsigmond, ki itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskás darabontot állit ki.
Rettegi S. gyüjt.
1619-ben* Kendy Krisztina e birtokról, melyet férjével Haller Zsigmonddal kapott cserébe Libatonért, férje javára lemond.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 15 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1664-ben* Apaffy Mihály e birtokot, melyet néh. Rákóczy György Majthényi Andrásnak adott zálogba, ennek magvaszakadtával Váradi Stepán Ferencznek s nejének Teleki Katalinnak adja zálogba.
27. L. Reg. 832.
1683-ban* Apaffy Mihály Stepán Ferencz fiát Ferenczet (neje Teleki Kata) e birtokban 300 frtban megerősiti, leányuk 1694-ben* Stepán Anna Kökényesdi Ferenczné s fiok László e birtokot, Bessenyei Mihály gondnoka beleegyezésével, Bethlen Eleknek eladják s ebből kapott részt Anna testvére Toldalagi Jánosné Stephán Erzsébet és Náprádi Gábor neje jogán.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
1694-ben* birtokosa Bethlen Elek. Puszta falu, „3 vagy 4 ember most szállott haza”.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1786-ban* birtokosa gr. Bethlen Pál; van 31 jobbágya, 2 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1816 körül* birtokosa gr. Bethlen Farkas, kinek itt 17 1/2 telke van.
Megyei ltár.
2641820-ban* gr. Bethlen Farkas; van 33 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* gr. Bethlen Pál részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 90. l.
1866-ban* az itt összeírt 40 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1892-ben birtokosai: gr. Bethlen Bálint 113 k. h. Öröklés gróf Bethlen Pál után. Földesi Sámuel 111 k. h. Örökség apósa Lázár Mandel után, kitől árverés folytán a budapesti magyar jelzálog hitelbank birtokába került 1898-ban.
Lakosai románok, kevésbbé szorgalmatosak. Mindazonáltal földmivelés és baromtenyésztésből élnek. Főtáplálékuk a málé s tavaszi búzakenyér. Öltözetük fehér harisnya, fekete czondra, tüszü s fekete báránybőr sapka, a nők katrinczát viselnek.
Házaik s gazdasági épületeik fából vannak épitve, szalma- és zsindelyfedelüek. Rendesen egy szoba és pitvar képezi lakásukat, berendezése egy ágy s a falak körül padok és közepén egy asztal.
Gör. kath. egyházközség, Kőfarka leányegyháza. Fatemploma a község déli részén egy dombon épült s 1784-ben szentelték föl a Szent-Miklós tiszteletére. Papjai: Szijgyártó György, Gáborfi László és József után Pap Olimpius.
Iskolája s tanitója az anyaegyházéval közös.
Éghajlata egészséges, a szélnek ki van téve.
1750-ben* határának harmada némileg lapályos és közepes termésü, a többi hegyes és ebből is egy rész teljesen haszonvehetetlen. Keresetforrásuk a föld terméke lenne, de alig terem meg a fentartásukra szükséges gabona s így barmok eladása képezi jövedelmüket. Két fordulós határa csak 6 ökörrel szántható, hegyes volta miatt nem javitják szekeres trágyával, jóllehet évenként megkivánná.
U. o.
Egy köböl őszi vetés 3 (40 kévés) kalangyát, szemül egy-egy vékát ereszt, a zab köble 4 kalangyát, szemül 1 1/2 vékát ad. Erdeje, legelője elegendő, szénája fordulónként terem. Mivelnek még földet Dögmező és Kőfarka határain is. Szántója 134 1/4 köbölnyi, elvetettek 85 köb. őszi, 55 1/2 köb. tavaszit, tengerije 3 11/12 köbölnyi termett, rétje 56 3/4 szekérre való. Kertek jövedelme 18 frt 58 1/2 kr. van 58 ökör, 44 tehén, 23 juh, kecske, 26 disznó és 6 méhköpű, pálinkafőző üst jövedelme 2 frt.
1821-ben* határa 4. osztályú. Adó alatt van 252 köb. szántó, 182 szekérnyi rét, 18 ökör, ló, 18 tehén, 4 disznó.
Cziráky urb. oszt.
265Jelenleg határa kevésbbé termő; főbb terményei: a törökbúza, kevés őszi, több tavaszi búza s még több zab. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha és juh. A beszterczei szilva- és diófája sok. Itatója forrásai és csorgóiban.
A jelen század elején határán állitólag régi sóbányák nyomaira akadtak.*
Torma gyüjt.
Határhelyek: 1769-ben* Pojana Kursi, Bristye (472 m. m. hegy), Komoristye, Lunka, Korobán, Doszu aluj Homesz, Doszul aluj Turics, Valye Sztrecsilor, Gyalu Gyuguluj, Zepogye, Pojana Csiróje, Tirbe, Koszta Szigethi, Stymbe.
E. F. L. III. 208. A.
1864-ben* Dealu Tulics (515 m. m. hegy), Pojana Corgi, Dosulu Deauluj, Pareulu Luptisti, Hotropele, Valea Gardurilor, Dealu Turcului, Zapodile, Pojana Lupuluj, Dumbrava, Dealul lui Irimie.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Priszécs, Komaristye, Pojana Korcsi, dülők.
Lakossága: 1703 körül* jobbágy, 11 zsellér lakosa van. Lakóház 15, pusztaház 17 van benne.
Erd. főkormányszéki ltár.
1732-ben* az egész faluban van 30 jobbágy, 48 fiú, 29 telek, 3 zsellér, 21 fiú, 3 telek és 9 puszta telek.
Gr. Bethlen ltár.
1750-ben* 35 jobbágy 24 telkes házban s 5 telkes zsellér 4 telken és házban lakik, együtt 28 népes telek. El van pusztulva 5, melyből ezelőtt 40–70 évvel kihaltak s ezekből 4-et elfoglalt Pap Juon pap.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben* 156 lakossal.
Cons. statist. topogr. 138. l.
1857-ben* e naszódi kerülethez tartozó község lakossága 196, házak száma 40.
Orsz. ism. tábla 102. l.
1886-ban 199 lakosból 4 zsidó, a többi gör. kath. oláh.
1891-ben 227 lakossal, melyből 218 gör. kath,. 6 gör. kel. és 3 izraelita.
Adója: 1703 körül* 33 frt 60 kr., 8 köb. búza s ugyanennyi zab, másfél szekér széna s egy húsra való barom. 1748-ban* 107 frt 51 kr. 1749-ben* 115 rt 42 1/2 kr. 1755-ben* 70 frt 15 kr. 1775-ben* 103 frt. 32 kr. 1822-ben* 113 frt 52 kr. és 1898-ban 709 frt 88 kr.
Erd. főkormsz. levéltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages