Omlásalja.

Teljes szövegű keresés

279Omlásalja.
Nevének változatai: 1334-ben* Banathelek és Banateluke.* 1414-ben* Omlasalya. 1585-ben* Szakadás alatt. 1750-ben* Omlásallya; oláhul Malucz.
Dl. 30370.
Apaffy és Bethlen család egy térképe szerint Bányatelek nem Omlásalja, hanem Árpástó. (1540 előtti időből.)
Gr. Bethlen ltár.
Prot. DD. 51.
Erd. főkormsz. ltár.
Először emlittetik 1269-ben* Décse határában Chakadat hely.
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
Fekszik a Nagy-Szamos balpartján, a községtől délre egy keletről nyugatra huzódó hegylánczolatból eredő több árok összpontosulása torkában, a Bethlen felé vezető útvonal hosszában. A község ezen végén van a palarétegü hegyszoros vagy omlás, melytől magyar nevét vette. Az oláh a palát „Mal”-nak hivja s innen származott Malucz neve. Deéstől 23·4 kilométernyire fekszik a bethleni járásban.*
A község eredetéről azt tartják, hogy itt egykor az erdőkkel köritett völgy torkolatában vándor czigányok telepedtek volna le, kik tálak s fazekak készitésével foglalkoztak. S innen volna az, hogy a község lakosainak nagy része Tálas, Fazekas nevet visel; a mai nemzedék román, de jellemvonása csakugyan a czigányra emlékeztet.
Banatelke nevét az 1269-ben* Décse körül birtokos Szerecseny fiától Banától, bizonyosan szolnoki várjobbágytól nyerte.
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
1334-ben* már a mai Bethlenek őseinek Apa fiainak Miklós, Gergely és Jakab kezén találjuk.
Dl. 30307.
Ez időben azonban azt Tamás erdélyi vajda a csicsói királyi várhoz csatolta s csak 1362-ben* Lajos király adományából került vissza hozzájuk, névszerint Bethleni Jakb fiai Jakab és Andrásnak, Gergely és Apának a János fiainak, ki ugyanazon Jakab fia volt s végül Gegus fiának Jánosnak.
Gr. Bethlen ltár.
2801414-ben* a midőn először van Omlásalja néven megnevezve, birtokosaiul emlittetnek Bethleni Gergely fia János s az ő fia Miklós, Gergely és Antal.
Gr. Bethlen ltár.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
Km. prot. M. 47.
1496-ban* e községet László király új adomány czimén a Bethleneknek adományozza. Ugyszintén 1503-ban* Bethleni Miklós és fiait Vitálist és Jánost kr. új adomány czimén itteni részükbe beigtatják.
Gr. Bethlen ltár.
Dl. 28003 és 27781.
1511-ben* egy összeírás szerint e községnek egy részét Bethlen Miklós fiai János és Farkas birják.
Gr. Bethlen ltár.
1544-ben*6 Bethleni Farkas szolgájának és hivének Pesti Bornemisza Ferencznek vitézsége és más érdemeiért itteni részének felét adományozza.
Km. WW. 7.
1552-ben* Bethleni János fia Gergely fia Balázs fia Gergely és Bethleni János fia, azon Gergely fia Elek fiai György és Mihály e birtok felét Patóchi Miklósnak Bethleni János fia Miklós fia Antal fia Márk fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak Patóchi Ferencz, Miklós, Boldizsár, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda.
Km. Kraszna B. 20. és Küküllő P. 19.
1572-ben* egyik birtokosa Bornemisza János.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni általa elzálogositott részét magához válthassa.
U. o.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlenségbe esett Békéspárti Patóchi György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
1577-ben* birtokosa Bornemisza János. Biró: Kis Lázár és Fodor Lukács jobbágy.
Km. Szolnok int. B. 25, 46.
1578-ban* Apafi István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenitésétől tiltja.
Km. ltár.
1584-ben* néh. Bethlen Gergely fiai György és János s néh. Bethlen György fiai Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
Km. prot. D. 130.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
Km. prot. DD. 50.
1585-ben* Cserényi Márton s fiai László, Gábor és István tiltakoznak az ellen, hogy Bánffy Farkas és Bethlen Ferencz itt egy malmot 281akarnak épittetni, melynek helyén egy elpusztult malom állott s ennek fele Pesti Bornemisza Ferencz fiai János és Andrásé volt s csere útján e Cserényiek kezére került.
U. o. 51.
1585-ben* Báthory Zsigmond Cserényi Mártont és fiait itteni részükben nemesi udvarházzal együtt, melyet Bornemisza-résznek neveznek, megerősiti s azok abba beigtattatnak. Többi birtokosok a fejedelem, Bánffy Boldizsár és Bethlen György özvegye Károlyi Klára. Kenéze Kozma János, jobbágyok Bog és Hosszu családbeliek.
Km. Szolnok int. C. 2.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni, Bethlen várához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1598-ban* Cserényi László, István és Gábor a Bánffy Farkas és Bethlen Ferencz által épiteni kezdett malom épitésének ellene mondanak.
Cserényi ltár.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél lévő zálogos részét is ha kiváltaná, neki adni igéri.
U. o. 56.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányát Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősiti.
4. Lib. Reg. 172, 210.
1608-ban* birtokosai Mindszenti Benedek, Kendy István, Toldalagi György. Ekkor Dumo, Demjén és Tóth jobbágycsaládok emlittetnek.
Torma cs. ltára.
1609-ben* Kendy István itteni részét hivének Pataky Jánosnak eladja.
Km. prot. D. 28.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.
U. o. E. 107.
1620-ban* birtokosai Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné, Szentjakabi Horváth Jakab, Szigethi István árvái, Bánffy Margit Korotnai Allya Farkasné.
Km. Szolnok int. H. 12.
1637-ben* Spáczai Mihály emlittetik.
Torma gyüjt.
1640-ben* keresdi Bethlen Ferenczné Kemény Kata, érszentkirályi Szodorai Zsigmond, szenttamási Szalánczi István, Mindszenti Gábor, Horváth Jakabné itteni birtokosok.
Torma cs. ltára.
1658-ban* Mindszenty Gábor özvegyének itt 1 adózó jobbágya volt.
U. o.
2821662-ben* Erdélyi György, Bethlen Ferenczné Kemény Kata birják.
Torma cs. ltára.
1672-ben* a bethleni uradalomnak van itt 3 jobbágya 3 fiuval és 1 zsellére.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1678-ban* Apaffy Mihály Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket itteni (Kendy-féle) részükben megerősiti.
U. o.
1694-ben* birtokosai Bethlen László, a Szalánczyak, középfalvi Becski István, Koncz Borbála özv. Balog Lászlóné, Kemény Kata.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1713-ban* itteni egyik birtokos Szalánczy István és neje Lugosi Ilona.
Torma gyüjt.
1725-ben* néh. Szalánczy István gyermekei: József, Ágnes Felvinczy Józsefné, Erzsébet Kendeffy Mihályné és Rachel hajadon itteni, Katona Mihálynál zálogban lévő részüket gr. Kornis Zsigmondnak eladják.
Km. Szolnok int. K. 3.
1748-ban* Kénosi Anna váradi Balog Zsigmondné halálával itteni javán megosztoznak: Szodorai Anna Keczeli Mihályné első férjétől való gyermekei (második férje Kabos Ferencz), a Kénosi Zsigmondné Szodori Borbála gyermekei ifj. Kénosi Zsigmond, Éva Kandó Ferenczné, Borbála Alsó Jánosné.
Torma gyüjt.
1756-ban* gr. Kornis Ferencz, sajóudvarhelyi Fekete Sámuel, Bethlen Lajos, várfalvi Kénos Zsigmond, sárosberkeszi Mósa László, viczei Jabroczky Mihály, Földvári Ferencz és itt lakó nemes Madaras Simon birják.
Gr. Kornis ltár.
1770-ben* Galambos József emlittetik.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Bethlen Gergelynek van 4 jobbágya, gr. Kornis Gáspárnak 6 jobbágya, 3 zsellére, Jábróczki Jánosnak 1 jobbágya, Mósa Józsefnek 2, Fekete Ferencznek 3, gr. Földváry Ferencznek 2 jobbágya, 2 zsellére, Horváth Jánosnak 2 jobbágya, Horváth Ferencznek 3 jobbágya, 4 zsellére, Rettegi Györgynke 1 jobbágya, Kénosi Zsigmondnak 1, Nemes Györgynek 1, Alsó Ferencznek 2 jobbágya.
U. o.
1795-ben* birtokosai: szászczegői Balog Ferencz, gróf Bethlen Ferencz, Enyedi Sándor, P. Horváth János és Ferencz, gróf Kornis Gáspár, Becző László, gr. Mikes István.
Torma gyüjt.
1820-ban* Turóczy Jánosnak van 7 telke, gr. Bethlen Ferencznek 4, P. Horváth Dánielnek 4, id. Mósa Józsefné Alsó Teréziának 4, Fricsi Fekete Samunak 3, P. Horváth Károlynak 3, Cserényi Sándornak 2, Vagyasi Dániel Eleknek 2, özv. Maurernének 2, Alsó Ferencznének* 1, 283Enyedi Sándornénak 1, gróf Mikes Jánosnénak 1, Szénási Józsefnek 1, Jékey Zsigmondnak 1.
Erd. kanczellária ltár.
Lásd Málom.
1843-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 7 telke, P. Horváth Károlynénak 5, Kozma Imrének 3, Bardócz Eleknek 2, P. Horváth Dánielnek 2, Mósa Lászlónak 2, Alsó Ferencznek 1, Keczeli Imrének 1, Makó Mártonnak 1, Mósa Klárának 1, id. Mósa Sándornak 1, gróf Mikes Jánosnak 1/2, Jékei Lajosnak 1/2 telke. Pap 1, zsidó 2.
Megyei ltár.
1863-ban* gr. Bethlen Károly, P. Horváth János, Kozmáné Torma Krisztina, Jékely Lajos, Bardócz Elek, Felszegi Károly, özv. Mósáné Molitor Izabella, Mósa Klári, Keczeli Ferencz, Horváth Ferencz, Horváth Péter, Juli és Borbála, Fricsi Fekete Sámuel, Mósa László részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 113–169. l.
1866-ban* az itt összeírt 76 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. levéltár.
1898-ban birták gr. Bethlen László örökösei.
A község magyar neve után azt gyanitjuk, hogy ős lakosai a magyarok voltak, kik idővel kipusztulván, helyét oláhok foglalták el s ezek lakják jelenleg is. Szorgalmas földmivelők. Szt. György-napján házaik s más épületeik ajtó és ablakaira csipketöviset raknak, hogy a gonoszok emberekben s állatokban ez éjjen kárt ne tehessenek.
Öltözetüket házilag állitják elő; főtáplálékuk itt is a málé s ritkán hús. Házaikat s gazdasági épületeiket minden rendszer nélkül boronafából épitik, szalmafedél alá.
1717-ben* 25 ezer tatár pusztitott hazánk e részében. Augusztusban a Szamos mentén, miután a Mezőséget kipusztitotta, rabolta, „Retteg mellett Omlás nevü faluhoz szállott” s innen 25 augusztusban Emberfőn alul való hegyen át 15 ezer tatár ment a Lápos vidékére rabolni, számos rabot vivén magával, kihuzódtak Nagy-Bánya felé.
Századok, 1867. évf. 59. l.
Gör. kath. egyháza 1800-ban állittatott fel. Temploma kőből épült a gr. Bethlen család költségén s 1819-ben szenteltetett föl a Szent Archangyalok tiszteletére. Anyakönyveit 1849 óta vezetik. Egyházi könyvei 1713, 1751, 1754 és 1756. évekből valók. Nagyobb harangjának körirata: „Malommester demian si Sanca Marie. A. Ps. 1751.” Papjai: Opre Gergely, Balázs Demeter, Petri Gábor s jelenleg Neamcz János.
Iskoláját az ötvenes évek óta tartja fenn.
284Éghajlata mérsékelt, az északnyugati szélnek van inkább kitéve, jégverés tiz évenként szokott előfordulni, egyes betegségek gyorsan lépnek fel, de nem járványszerüleg.
1750-ben* határának harmadrésze termő, a többi terméketlen. Földmivelés s baromtenyésztésből élnek, melyeket Bethlen és Szamosujvár vásárain szoktak elárusitani. Két fordulós határának hegyi részét 8 ökörrel szokták szántani. Egy köböl őszi vetés 8, a tavaszi 6 kal., szemül ez fél, amaz egy vékájával ereszt; a must vedrét 17 krajczárjával árúsitják; legelője és erdeje igen kevés s rendesen a bethleniektől s más szomszédos birtokosoktól szoktak legelőt bérbe venni; kaszálója fordulónként. Szántója 266 1/4 köbölnyi; elvetettek 118 1/4 köböl ősz-, 39 3/4 tavaszgabonát, tengeri termése 9 3/4 köböl; rétje 54 1/2 szekérnyi, szőlője 19 vedernyi. Van 67 ökör, ló, 46 tehén, 11 borju, csikó, 6 juh, kecske, 17 disznó, 31 méhköpű. Pálinkafőzőüst jövedelme 10 frt. Iparosa egy szűcs.
Erd. főkormsz. ltár.
1832-ben határa II-od osztályú;* adó alatt van 184 1/4 köb. szántó, 102 szekérnyi rét, 95 vedernyi szőlő, 40 ökör, ló, 18 tehén, 6 disznó.
Cziráki, Urb. összeír.
Határa jelenleg termékeny, főbb terményei: a tengeri, búza, kevés zab és kender. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh s vegyes faju sertés. Gyümölcse tulnyomólag a szilva, kevés alma s még kevesebb körtve. Itatója a Szamos, mely határán foly végig.
Ezen község határánál a Szamos folyót 1785-ben* szabályozták és az itt történt hegy leszakadása miatt tétetett át a postaállomás 1821-ben* Árpástóról Csicsó-Kereszturra.
Megyei ltár selejt. 280. sz.
Megyei ltár selejt.
Határhelyek: 1334-ben* Nagyrév a Nagy-Szamos mellett, Csipkés-hegy, Nádasbüki (Nadisbiky), erdő és patak; Ispánlese (Spanlesy), hegy; Daróczpataka, Kapud, út (völgy); Likashatár, „olyan földhatár, mely tetőtől talpig át van vágva”; Mellyespataka.
Dl. 30370.
1585-ben* Szakadás alatt, hely.
Km. prot. DD. 51.
1756-ban* Alsó és Felső forduló, Sziget, Nagy szakadás alatt.
Gr. Kornis ltár.
1864-ben* Dupe dialu, Csertis, Koszta Becsi, Valye csel mare, Láz kopále, Polomia, Dial de mizslok, Lazu luj Iván, Dumbráva, Borta, Rupturile, Barecsune, Ses, Berku (egykor berkes hely), Resztoka (tócsás hely), Lázu Kosi, Dolina, Pojána Lorzsi.
Pesty F. gyüjt.
1898-ban Seszu la More, Pe szupt ripe pe dupe Gyál si Barta Gyalu, Dumbrava si lazu Kosi, Polomie si Láz Kopale, Gyalu din 285misloka, Valea cse Mare si gyalu Grigorae, Seszu la podu funtini, Izvore, Peste balte si ritu mori, dülők.
Lakossága: 1713-ban* egy jobbágy, 10 zsellér lakosa van 10 házban, elpusztulva 5 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 6 jobbágy 6 telken és házban, 19 telkes zsellér 17 telken 18 házban, 7 külsőség nélkül való zsellér 2 telken 7 házban és 4 kóborló lakossal, együtt 25 telken 31 házban laknak. 1742-ben egy s 1706 körül egy más telek lakossága halt ki, melyet földesúr Alsó János foglalt el.
U. o.
1831-ben* 303 lakossal.
Consign. statist. topogr. 139. l.
1857-ben* házak száma 66, a lakosoké 356, melyből 335 gör. kath., 7 ev. ref. és 13 zsidó.
Orsz. ism. tábla 24. l.
1886-ban 447 gör. kath., 10 zsidó, együtt 457.
1891-ben 487 lakosból egy róm. kath., 462 gör. kath., 10 ev. ref., 14 izraelita.
Adója: 1748-ban* 199 frt 22 2/4 kr. 1749-ben* 207 frt 52 2/2 kr 1755-ben* 119 frt 48 kr. 1775-ben* 265 frt 24 kr. 1882-ben* 213 frt 53 kr. és 1898-ban 1095 frt 37 kr.
Erd. főkormsz. ltár. 1750.
U. o.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Megy. lt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages