Nevének változatai: 1383-ban Petewrhaza. 1431-ben Peterhaza. 1472-ben Petherhaza. 1830-ban oláhul Petriházá.
Először emlittetik 1308-ban, nem ugyan névleg, de mint Szilágytő szomszédja.
A Kis-Szamos jobbpartján fekszik, a mely határát ketté vágja, sík téren, nyugatra hajló hegység lábánál, Deéstől 9·8 kilométernyire a szamosujvári járásban.
Első birtokosa s valószinüleg alapitója is, 1308-ban Agmándi Lőrincz fia Péter volt, legalább semmi kétségünk sem lehet erről, mert Szilágytőnek felső szomszédjául van megnevezve, alsó szomszédul pedig viszont Szent-Benedek. Ennek a fia 1367-ben János, ennek pedig Péterházi Ábrahám volt, a ki 1383-ban és 1392-ben emlitteitk.
1431-ben Péterházi Benedek és Balázs birja.
1439-ben Kenesy Benedek emlittetik.
1450-ben Péterházi Máté emlittetik.
1454-ben Péterházi Antal emlittetik.
1456-ban Péterházi Mátyás emlittetik.
1456-ban Péterházy Bálint és Mátyás emlittetnek.
1457-ben Kodori Pápó fiai László, András, Pál és János, valamint Iklódi Dési Jánosné Katalin, néh. Kecseti János leánya, itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.
1461-ben Máté, Sixtus és Kodori Bálint emlittetnek.
1467-ben Kodori Péter fiai Bálint és János s azon Bálint fia Forisco s János fia Gál Péterháza felét Bánffy Dezsőfi István fiának id. Lászlónak, s ennek fia Ferencznek eladták.
1467-ben midőn Mátyás király a bálványosi uradalom felét hűtlenség czímén Losonczi Bánffy Dezső fiaitól László és Zsigmondtól elvette és Várdai János váradi püspöknek s a püspökségnek adományozta, Péterházának is felerésze Bálványosvárához tartozónak iratik, s min ilyennek birtokába János püspök be is igtattatott.
4521467-ben Mátyás király Kecseti Jánosnak és fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
1468-ban Péterházi Máténak magvaszakadt.
1468-ban mivel Péterházának felerésze, mely Kodori Péter fiai János és Bálint által Bánffy Lászlónak elzálogosittatott s ezután elkoboztatván, a deési birónak adományoztatott oda visszaváltásig, most azon felerészt Tóth István a zálogösszeg lefizetése után azon Kodori János fiának Gál deáknak visszabocsátotta.
1470-ben Péterházi Szucsáki Lukács emlittetik.
1472-ben Kecseti Gál deák rokonait Kodori Pápó fiait Pált, Lászlót, Andrást és Jánost itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
1473-ban Ormándon lakó Szerdahelyi Kiss János Kecseti Gál deáknak itteni részét azaz Péterháza felét hatalommal elfoglalta.
1474-ben Péterázi Miklósfi Gergely fiai Benedek és György itteni részüket bizonyos költségek fejében néh. Péterházy Balázs leányának Agothának Szucsáky Ravasz Lukácsnénak és fiai Ravasz Máténak, Kelemen és Péternek átengedik.
1475-ben Katalint, Kecseti Péterfi leányát Dési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost és Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba, testvérré fogadtatásuk czímén beigtatják.
1475-ben a fentebbiek Iklódi Jánost és Pétert néhai Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Ugyanazon évben Mátyás király azon Gál deák javait, magvaszakadtával, Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez adományozás azonban soha sem lépett életbe.
1480-ban Péterházi Ravasz Lukács fia Ravasz Péter.
1484-ben birtokosa Péterházi Gergely fia Benedek.
1489-ben Tarczai Márton erdélyi kamaragróf s Tarczai János kir. főpohárnok Péterházát, melyet Csicsóvárához catoltak, a király parancsából Kodori Jánosnak visszaadják.
1491-ben Kodori János s fiai György, János, Benedek és László, Kodori András fiai Ferencz és Jakab, Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Pétert és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
4531495-ben Szucsáki Ravasz Domokosfi Lukács fia Péter s fiai Kelemen és Miklós Péterháza felét István moldvai vajdának, három jobbágytelek hiján, eladják.
1505-ben Ulászló király Kecseti Péternek itteni részét, annak magvaszakadtával Csetszvei Barrabássy János és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Szilvási Kristófnak adományozta oda, de az iktatásnál Csicsó ura, Bogdán moldvai vajda annak ellentmondott.
1553-ben Csicsóvár tartozéka, magyar falu. Kenéze Péter.
1602-ban Báthory Zsigmond e birtokot, melyet azelőtt Mihály vajda bojárja Dán Mihály birt, s melyet azután az ország rendei Tordai János deáknak tordai kamaraispánnak adományoztak, de a kitől Mindszenty Benedek ezer magyar frton megvette, Mindszentynek adományozza.
Az 1603-ik évi összeírás szerint teljesen leégett.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Mindszenty Benedeket e birtokban, melyet 1602-ben Báthory Zsigmondtól kapott, megerősiti.
1618-ban birtokosa Wesselényi Boldizsár, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után Vékony Gál gyalogpuskást állitja ki.
1642 aug. 4-én néh. Erdélyi István s özvegye Mindszenty Krisztina itt apjáról 9 jtelket birt, a melyet II. Rákóczy György fejedelem tőle visszafoglalt s szolgáit Szamosujvárba záratta s úgy látszik, hogy a szamosujvári uradalomhoz csatolta.
1643-ban idevaló fejedelmi jobbágyok Nagy Gergely és János, Kozma Tivadar.
1653. és 1658-ban a szamosujvári uradalomnak itt 5 adózó jobbágya volt.
1694-ben birtokosa a fiskus.
1713-ban Péterháza teljesen puszta s lakói a szamosujvárnémetiekkel laknak együtt s mivelik földjüket.
1715-ben kezdenek lakói visszatérni Péterházára és megtelepedni.
1767-ben az egész falut Dániel Tódor és testvére Ferencz birta inscriptióba vagy zálogba.
1786-ban birtokosa Szamosujvár városa, van 19 jobbágya, 2 zsellére, 2 szegénye.
4541820-ban birtokosa: Szamosujvár városának van 24 telke, 1 pap. 1843-ban birtokosa ugyanaz 24 telekkel. Pap 1. 1848-ban fiskusi birtok.
1863-ben Szamosujvár város részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 63 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
1898-ban Novák Juli, Stej György és Indre, Nagy Jánosné birtokosok, vásár útján.
Neve azt mutatja, hogy alapitói magyarok voltak; 1552. évbeli összeíráskor a magyar falvak közt emlittetik, de 1602–3-ban Básta korában lakói kipusztultak s helyökbe oláhokat telepitettek, 1703–12 közt, mint láttuk, újólag elpusztult s csak 1716-ban kezdik a házakat hamvaiból felépiteni. Jelenlegi birtokosok foglalkozása a földmivelés, állattenyésztés és fuvarozás. Szent-György napján muzsikaszóval házról-házra jár a fiatalság. Házaik vályogfaluak, szalmafedél alatt.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült a község keleti részén s a szent archangyalok tiszteletére 1797-ben szenteltetett föl, anyakönyve 1824 óta. Egyik harangja felirattal van ellátva, 1850-beli kolozsvári öntés. Jelenlegi papja Muresianu István.
Iskoláját a hetvenes években állitotta föl, jelenleg Szilágytővel közösen fizetett tanitó oktat benne.
Éghajlata egészséges, a jégverés gyakori.
1750-ben határának egy része téres s ez eléggé termő, a többi hegyes és terméketlen. Földjük termékeiből élnek, melyeket Szamosujvárt árusitanak. Két fordulós határa 6–8 ökörrel szántható, trágyázást megkivánja, de nincs szokásban. Egy köböl őszi vetés 7 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, tavaszbúza köble 6 kalangyával hasonlólag fizet; a zab 8 kalangyát, két-két véka szemet ad.
Kaszálója fordulónként, erdeje kevés, legelője szűk. Szántója 133 köbölnyi, elvetettek 65 köb. őszi, 37 köb. tavaszi búzát, tengerije termett 3 2/4 köbölnyi, kaszálója 44 1/2 szekérre való.
Van itt 22 jármas ökör, ló, 45 tehén, 4 tulok, 2 juh, 6 disznó, 19 méhköpü. Pálinkafőző üstök jövedelme 2 frt.
1822-ben határa I. osztályú. Van itt adó alatt 302 köbölnyi szántó, 343 3/4 szekérre való rét, 51 ökör, ló, 40 tehén, 7 borju, csikó, 44 juh, 11 disznó.
Jelenleg határa termékeny, mindennemü szalmás gabonát termesztenek és mesterséges takarmányfélét, s hazai fajta szarvasmarhát, juhot; gyümölcsöse nehány beszterczei szilvafából áll. Itatója a Szamos és kútjai.
455Van itt egy kerekü és két kövü malom, Demeter Béla deési lakos tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban jobbágyai Szent-Márton napon a censust, Szent-György napján pedig juhaik 50-edét fizetik.
1552-ben a kenéze vallomása szerint adott 2 fejős tehenet 2 frt 81 denár értékben, Rettegre szállitottak 6 köböl zabot 2 frt, 12 csirkét 23 denár, 4 libát 16 denár, 50 tojást, 1 sajtot 8 denár, 3 bárányt 45 denár értékben. Az emberek Deésen tettek szolgálatot 3 héten át, pénzértéke 2 frt. Apahidánál dolgozott 6 ember egy hétig, 4 frt 20 denárt tesz munkabérük. Bank Pál parancsára Szamosujvár-Németibe Péter Pán s a vendégek számára és Szamosujvárra Bánk Pálnak vittek 12 szekér fát, mely 8 denárjával 16 frtot tesz. Péter Pán lovait egy télen át nagy nyomoruságban és szorultságok közt őrizték, melynek értéke 10 frt. mindezeket akkor fizették és teljesitették, mikor Csicsóvárát rövid ideig Bánk Pál birta.
Határhelyek: 1715-ben Határberek, erdő.
1767-ben La Roska, Kale Ptyetrosze, Ungyu Spánduluj.
1833-ban Hotorbárk, Pirlog, Prunduri, Per, Delnicze, Vetastyina, Ilety, Komare, Jáz, Izvetoj, Szorcz, Gard, Kot, Teu, Kotuczu, Faszolistye, Krucse, Sánczu, Klin, Ruen, Lezuk, Obade, Kinety, Kinepisty, Czermure, Lukistye, Gregyina, Mer, Sztetetare, Berk, Hanke, Goron, Maze, Csuhe.
Lakossága: 1553-ban van itt két kapu és 12 szegény lakosa.
Az 1603-ik évi összeírás szerint a falu teljesen leégett, lakói elszéledtek, hasonlóképen 1713-ban is az egész falu elpusztultnak iratik.
1750-ben lakik itt 12 jobbágy 12 házban, 3 zsellér és 8 külsőség nélkül való zsellér, 5 kóborló 17 telken 23 házban.
1857-ben 294 lakossal, ebből 1 ev. ref., a többi oláh, házak száma 60.
1886-ban 264 lakosból 4 róm. kath., 257 gör. kath., 3 zsidó.
1891-ben 320 lakossal, melyből 3 róm. kath., 308 gör. kath., 3 ev. ref., 2 izraelita, 4 örmény-katholikus.
Adója 1748-ban 125 frt 30 kr. 1755-ben 77 frt 45 kr. 1775-ben 202 frt 41 kr. 1822-ben 265 frt 10 kr. 1898-ban 990 frt 30 kr.