Pontinásza.
Pontinásza.
Nevének változatai: 1601-ben* Poltinacz, másként Vyfalw,* Pontinaza. 1612-ben* Pontinacza. 1750-ben* Pontinásza. 1820-ban* Paltinyásza, oláhul Peltyinászá.
Km. prot. B. 45.
U. o. 145.
Km. Lib. Reg. Gabr. Báthory 8.
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár.
473Neve az oláh patin, pantin* szóból származik, mely községünkre alkalmazva, hegylánczot jelent.
Cihac. 1. 191.
Azon kis patakocska vagy Valya Mori szűk völgyében fekszik, mely a községen alól többekkel egyesülve, Dögmezőn át az Ilosva patakába ömlik, Deéstől 37·8 kilométernyire a bethleni járásban.
Pontinásza 1600-ban keletkezett, midőn egy oklevél tanusága szerint* a Mihály vajdával bejött oláhok közül egy csapat Dögmező határán megtelepedvén, itt új falut alapitott, a melyet „maguktól” Polinácznak neveztek el s így az Szészármához tartozott. Egy más adat szerint* e falut Kún István telepitette az ispánmezei határra s reá új adományt is nyert később. Legelső lakosa Moldován Tódor volt.
Km. prot. B. 145.
Torma cs. ltára.
1601-ben* birtokosa Tahy István ezt nejére Kendy Zsuzsánnára hagyta.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Tahy István ezen új falu miatt perben állott Harinnai Farkas Miklósal, most azonban ő azt Farkasnak eladta.
U. o. 145.
1608-ban* Suki Anna özv. Harinnay Miklósné s ennek első nejétől Sigér Krisztinától való leánya Zsuzsánna, valamint Kún István s ennek neje Erdélyi Margit Harinnay Ferencz özvegye s ennek leánya Krisztina e birtokot Kendy Istvánnak átengedik.
U. o. D. 21. Szolnok Int. K. 2, 13.
1612-ben* Báthory Gábor monostorszegi Kún István e birtokában megerősiti.
Km. L. Reg. Gabr. Báthory 8.
1627-ben* Erdélyi Erzsébet Kún Istvánné a maga, férje s leánya Katalin kihalása esetére e birtokát, mely most teljesen el van pusztulva, Harinnay Krisztinára Bánffy Ferencznére s leányukra Erzsébetre hagyja.
Km. prot. Oz. 37.
1658-ban* Nápolyi Istvánnak itt 2 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1694-ben* birtokosa a Nápolyi család.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1715-ben* a magban szakadt Nápolyi Györgynek e birtokát a fiskus elfoglalta, de annak Nápolyi özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak.
Torma cs. ltára.
1748-ban* Nápolyi György fiágon való kihalásával, annak e birtoka iránt a fiskus a női ágon leszármazókat, tudniillik néhai Torma Kristófnak Nápolyi István leányától Máriától való gyermekeit: Istvánt, Ferenczet, néhai László gyermekeit: Dánielt és Máriát Ugron Jánosnét s néhai Anna Kereszturi Mihályné gyermekeit Miklóst és Juditot Gyulai Lászlónét, más részt azon néhai Nápolyi István leánya 474Évának Buday Zsigmondnénak gyermekeit: Istvánt, Lászlót, Ferenczet, Ágnest és Krisztinát Fráter Zsigmondnét perbe fogta, de a kir. tábla attól elütötte.
U. o.
1786-ban* birtokosai: Buday Istvánnak van 3 jobbágya, egy zsellére, Torma kisasszonyoknak 2 jobbágya, 3 zsellére, Torma Mihálynak egy jobbágya 3 zsellére, Endes Józsefnek 2 jobbágya, Tatrosi Lajosnak egy, Jábróczky Gábornak egy zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1792-ben* Tatrossi József itteni részét Nemes Antallal elcseréli.
Erd. Tábl. Transm.
1802-beli esketés szerint* 7 régi, 4 1/2 új örökség van benne, melyből br. Weisz Ferencznek van 2 régi, 2 új öröksége, Tatár Antalnak 1 1/2 régi, 1 új, Kozma Ferencznek 1 régi, 1 új, Domokos Károlynak 1 régi, 1/2 új, Nemes Józsefnek (Tatrossitól zálogban) 1 régi, Was Antalnak 1/2 régi öröksége.
Torma gyüjt.
1811–1816-ban* van Nemes Józsefnek 4 telke, Torma Zsuzsának 1 2/3, Kozma Ferencznének 1/3, Domokos Károlynénak egy, Nemes Józsefnének egy, Wass Antalnak 2/3, Fráter Antal utódoknak egy és 4/12 telke.
Megy. ltár.
1815-ben* Hatfaludi László itteni részét Kozma Ferencznek adja zálogba.
Torma cs. ltára.
1820-ban* birtokosai: Kozma Ferenczné Torma Krisztinának van 3 telke, osdolai Wass Antalnak 3, br. Weisz Ferencznek 2, Simon Péterné Hatfaludi Annának 1.
Erd. kancz. lt.
1843-ban* csicsómihályfalvi Nemes József itteni részét tancsi Földváry Józsefnek s nejének gr. Haller Klárának eladja.
Km. Szolnok int. T. 19.
1863-ban* Földváry József, Torma Krisztina Kozmáné, Betegh Kelemen részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 86–155. l.
1866-ban* az itt összeírt 15 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Bethlen Katinka, 105 h., örökség nagyatyja Földváry József után és Betegh Imre, örökség.
Lakosai kezdet óta oláhok, kik Moldovából telepedtek ide: főfoglalkozásuk az állattenyésztés és földmivelés. Élelmük a tengeri, különböző változatban, melyet tejnemüekkel fogyasztanak. Ruházatuk fehér harisnya, szürke czondra, a nőké katrincza. Házaik (egy lakószoba, pitvar) faoldaluak, szalmafedelüek; felszerelése egy-két pad és egy ágy, ritkán asztal.
Gör. kath. hitfelekezet, temploma fából épült s a Szt. Miklós tiszteletére 475van szentelve; anyakönyvet 1858 óta vezetnek; jelenleg Középfalva leányegyháza, melylyel tartja fenn iskoláját is.
Éghajlata egészséges, széltől védve, jégverés ritkán fordul elő.
1750-ben* határának fele mondható némileg termékenynek, a többi rész kevésbbé termő. Földmivelés- és baromtenyésztéből élő lakosai vásárba Deésre járnak, de a közelebb eső Retteg, Bethlen piaczait is felkeresik. Két fordulós határa nagyobb részben hegyes, csak 6 ökörrel szántható, szekeres trágyával nem javithatják. Egy köb. őszi vetésből lesz 4 kalangya (negyven kévés), mely egyenként 2 véka szemet ad, a kevésbbé termő téren 3 kalangyát vagy másfél véka szemet, a zab 4 kalangyát, kalangyája 3 véka szemmel fizet; kaszálója fordulónként, erdeje bővön. Szántója 119 3/4 köbölnyi, elvetettek 73 1/2 köb. ősz-, 32 1/2 köb. tavaszgabonát, lett 3 1/2 köb. szemes tengerije, kaszálója 37 szekérnyi, malmok jövedelme 5 frt 55 kr. Van 36 jármas ökör, ló, 28 tehén, 15 tulok, 86 juh, kecske, 20 disznó, 46 méhköpü.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa IV. osztályu. Adó alatt van: 141 3/4 köbölnyi szántó, 92 szekérnyi kaszáló, 4 ökör, 5 tehén, 2 borju, 1 disznó.
Cziráki, Urb. oszt.
Határa jelenleg is kevésbbé termő; termények: kevés tengeri, több zab; állatai: hazai fajta szarvasmarha, főleg juh. Gyümölcse a szilva. Itatója számos patakjaiban.
Határhelyek: 1864-ben* Pietricsóra, De Glui, Pe varvulu Gluiului, Sub Pietrice, Sub fiatia mare, Pe Soderei In Lunca, Cósta Lunci, Fiata mare, Padure Domneasca, In poeana, Pojeniczele Szitti, Dealulu Calului.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
1898-ban Petricsele, Gruj, Pogyerej, Kalea Mori, Pojeniczele Fruptuluj és Frigyejuluj, Gros Gyalu Szeketuri.
Lakossága: 1703 körül* van 7 népes ház benne 7 zsellér családfővel.
Erdélyi főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 9 jobbágy 6 telken 7 házban s egy ily özvegy 1 telkesházban, 11 külsőség nélkül való zsellér 11 telken és házban, együtt 18 telken 19 házban.
U. o.
1831-ben* 75 lakosa van.
Cons. stat. topogr. 150. l.
1857-ben* lakosa 107, házak száma 21.
Orsz. ism. tábla 25. l.
1886-ban 117 lakosból 115 gör. kath. és 2 zsidó.
1891-ben 141 lakosból 134 gör. kath., 1 gör. kel., 6 izraelita.
