Purkerecz.
Purkerecz.
Nevének változatai: 1543-ban* Porkerecz. 1553-ban* Pokoricza. 1566-ban* Pwrkerecz és Purkerech. 1650-ben* Purkarecz. 1830-ban* Purkuretz, oláhul Purkurétz.
Adóösszeírás.
U. o.
Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 45.
Erd. Országgy. eml. XI. 105–112. l.
Cons. statist. topogr. 152. l.
Nevét az oláh pórc, disznó szótól veszi,* nyelvünkön e község neve Disznós lehetne.
Cihac I. 212.
Letkától északra 4–500 méternyi magas hegyek közt fekszik, a Nagy-Szamos völgyre hajló hegyoldalon Deéstől 53·2 kilométernyire, a nagyilondai járásban.
Purkerecz Kővár tartozéka volt, de mint ilyen, csak 1543-ban fordul elő először, mint Drágffy Gáspár birtoka, 1546–52-ben* pedig mint özvegyéé.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. VII. 289.
4881565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak Biharmegye főispánjának és váradi kapitánynak, ki követséget viselt a török és római császárnál s e mellett az országba ütő tatárokat stb. megverte, adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-ban* a várallyai járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1617-ben* Bethlen Gábor Putnoky János e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
Orsz. ltár. Lymbus.
1620-ban* a fejedelem egy itteni részt Balling Jánosnak inscribál.
9. L. Reg. 63.
1645-ben* Balling György és Balling Anna Lévay Gergelyné s Erzsébet Kende Ferenczné s ennek fia Gábor itteni részüket Bálpataky Jánosnak eladják.
Erd. főkormsz. ltár.
1650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
Erd. Országgyül. eml. XI. K. 105–112. l.
1669-ben* összeírt nemes a Lázár család 5 taggal.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1699-ben* Mikó István árvái birják.
Erd. főkormsz. ltár.
1702-ben* birtokosai: Vas Dániel és Fejérpataky János. Nemes a Lázár család.
U. o.
1763-ban* gr. Teleki Pál fia Ádám óvást tesz az ellen, hogy néh. gr. Wass Miklósnak gr. Teleki Évától származó leánya Katalin Horváth Ferenczné itteni részét elprédálja.
Km. Neor. R. 134.
1770-ben* birtokosai: gr. Wass Miklós özvegye br. Bánffy Krisztina és Lázár András, Ursz stb.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Wass Sámuelnek van 7 jobbágya, gróf Bánffy Krisztinának 8.
U. o.
1809-ben* birtokosai: gróf Teleki Domokosnak van 13, Lázár Ilyés, János, Kosztán, Nikuláj, özv. Mihályné, Gyurka, Terentyie és Illés Onucznak 2-2 jtelke. Egy telkes 10 Lázár s egy Pap család. Telekrészbirtokosok: a Gecze és Illyés Gavrilla családok.
U. o.
1820-ban* birtokosa gr. Teleki Domokos.
Erd. kancz. lt.
Purkereczért 1863-ban* gr. Teleki Elek úrbéri kárpótlást kapott.
Urb. Wes. 122. l.
Jelenlegi birtokosai 1898-ban gróf Teleki György, Pokol János, Lázár Károly fia Miklós.
489Hagyomány szerint e községet egy Olaszországból 1620-ban ide telepdett Laurentiu alapitotta volna, kinek utódai az 1689-ben Apaffy Mihály fejedelem által nemességre emelt Lázár család.
1566-ban* vajdája a Váralján lakó Triff volt. Birája Buk. Jobbágycsaládok: Mori, Burda, Buda, Hoczi, Zörbi, Gyirgy, Kresztas, Szek, Botos, Tator, Dusa, Mara. Szabados: Dusa család.
Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 45.
Lakosai románok, földmivelők, baromtenyésztők. Táplálékuk a málé és hüvelyesfélék. Öltözetük nyáron rövid posztókabát, csárdás kalap, bő lábravaló, harisnya, suba, a nők bő szoknyát, báránybőr mellényt viselnek télen, nyáron. Házaikat paticsból, boronából épitik szalmafedél alá, a lakóház mellett van a csűr, pajta s más gazdasági épület.
Gör. kath. egyházközség. Fából épült temploma ad assumtionem B. M. V. tiszteletére 1813-ban szenteltett föl. Anyakönyve 1822. év óta vezettetnek. Papjai: a Pap családbeliek voltak, jelenleg Ávrám János. Harangjai 1854, 1822. évből valók.
Felekezeti iskoláját 1879-ben állitotta fel, jelenleg Dióspatakával közösen fizetik a tanitót.
Éghajlata egészséges, szélnek ki van téve, jégverem gyakran fordul elő.
Határa kevésbbé termő. Terményei: tengeri, búza, zab. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot, sertést tartanak. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió.
Itatója jó vizü forrásaiban, melyek közül nevezetesebb a „Recse”.
Van épületnek való köve, számos kisebb barlangja.
Van 5 egy-egy kövü felülcsapó malma Sztimb Miksa, Lázár László az Istváné, Lázár György, János és Bilcz János tulajdonában.
Jobbágyszolgálmányok. 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján 7-7 frt. Ajándékok: 16 quart. vaj, 16 sajt, egy tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 16 szekér fa.
U. o.
Birság: minden vérontásért egy frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért egy frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adtak: kövér disznóból (makkon hizott), legelőre járó disznók után, ha 100, s ha tiz darab volt is, egyet, ezen alól minden egyes darabért 2 magyar pénzt s így fizették a méhtizedet is s az ebből jövő pénz a tisztet illette. Minden szabados „karvalypénz” adó megváltás fejében 75 denárt. A pap egy ágypokróczot vagy egy frt 49023 denárt. Egy akol vagy stronga nyájtól egy juhot, 10-ből is egyet, kinek ennél kevesebbje volt, nem fizetett. A kis község egy 3 éves ünőt, a nagyobb egy nagy fejős tehenet. Minden család egy negyedmérték vajat, ha tehene volt s egy sajtot.
A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háboruba menni.
Minden szabados és biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denárnyi karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi: 7 frt 40 denár, szent-györgynapi u. a.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándék: 18 drb sajt ŕ 12 denár, 18 budai justa vaj ŕ 12 denár, egy harmadfü tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tizet: minden disznócsorda után egy disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.
Minden juhnyáj után egy juh és egy bárány, a kinek kevesebbje van, egy báránybőr vagy helyette 25 denár.
Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 6 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 6 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után egy boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1770-ben* La pucs, Sessu Perisori, Cserkez la Pojana luj Kodrán, Virvu Gruczilor, Zugrastu, Nuku, Virvu Kolnyiczilor, Groptyile Belej, La Mál, Peperigás, Vranyicsora, Eruga Szoldomuluj.
E. F. L. VII. 493. F.
1864-ben* Pe gyal, Ponyicza vagy Dimbu Lazuluj, Gyezuristye, Priszaka, Petrariu, Pereu izvoarelor, Gyezunile, Szeketurile, Fintina Szeketurilor, Jertás, Szpira, Pogyeje, Pereu zenozi, Laku lupuluj, Sindureszti, Doszu, Sztanu popi, Fintinele.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1543. éven kezdve 1566-ig egy-egy kaput jegyeznek fel a hivatalos összeírók, ekkor* 20 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 21 lakó s 5 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-ban* 10 jobbágy lakosa van s az egész faluban 10 lakó s 16 puszta ház.
U. C. 16–19.
4911700-ban* fiaikkal együtt 3 jobbágy, 2 zsellér lakosa van s az egész a községben 2 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1770-ben* 28 jobbágy, 13 nemes vagy szabados lakosa van és 18 lakóház.
E. F. L. VII. 493. F.
1830-ban* 341 lélekkel.
Consign. statist. topogr. 152. lap.
1886-ban 437 lakosból 2 róm. kath., 422 gör. kath., 3 helvét hitü, 10 zsidó.
1891-ban 401 lakosból 2 róm. kath., 379 gör. kath., 2 ev. ref., 18 izraelita.
Adója 1898-ban 812 frt 85 kr.
