Refény.
Refény.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Km. Metal R. 3.
Km. Szolnok Int. S. 21.
E. F. L. XII 1/2 22. P.
Nevét valószinüleg személynévből vette. 1317-ben* Rufany de Kend a Demény fia. Jelenleg oláh neve Refeni, Reféc,* jelentése párkány, szegély s e szerint oláh szóból ered.
Km.
Cihac 311. l.
Oroszmező átellenében fekszik a Szamos és az alatta elvonuló szamosvölgyi vasút és államút jobbján emelkedő hegypárkányon.
548Csicsóvár tartozéka volt, de mint ilyen, csakis 1553-ban* emlittetik először. Vajdája Makszin János, kenéze Dolha Lázár.
Transilv. f. 9. nr. 69.
1571-ben* fejedelmi birtok, kenéze Dolha János. Jobbágyok: Baxa, Pénte és Tivadar nevüek.
Gyf. kápt. Cent. B. 13.
1590-ben* Szamosujvárhoz tartozó fejedelmi birtok. Kenéze Raffa János. (Oroszmezőn is van Raffa család.)
Km. Szolnok int. B. 84.
1595-ben* birtokosa Füzi Gergely neje.
Gyf. szatmár fasc. 2. nr. 3.
1596-ban* Báthory Zsigmond eddig e Szamosujvárhoz tartozó birtokot Szinnyei Fruzsinának adományozta oda.
Km. Szolnok int. S. 21.
Nagy-Ilonda község.
1602-ben* Kamuthy Farkas birja.
Orsz. ltár
1630-ban* Füzy János fia István és Margit Kosztolányi Farkasné ezen elpusztult birtokukat Liszti Ferencznek eladták, azóta Oroszmezővel azonos birtokosai voltak.
Km. prot. L. 127.
1752-ben* br. Naláczi Józsefné Toroczkai Borbála birja.
Torma gyüjt.
1761-ben* ezen elpusztult helység iránt Nemes Lár Gergely pert kezdett s folytatta testvére Dragus Jánosné Lár Juana, azt állitá, hogy Reffen a Lár Demeteré lett volna és hogy a tatárfutáskor* birtokos társai elpusztulván, egyedül maradt s 1725-ben Naláczi István 34 nyíl 549földet foglalt volt el, melyeket fia József bir, de perét 1764-ben elvesztette.
Torma gyüjt és Várm. törvsz. jkv.
Valószinüleg 1717-ben.
1781-ben* tanúk vallják, hogy Oroszmezőhöz tartozott mindig, noha túl van a vizen s régente falu volt rajta, most 1768-ban is báró Naláczi Károly birja.
E. F. L. XII 1/2 22. P.
Ez Oroszmezőhöz tartozó puszta jelenlgei birtokosa farczádi Simó Lajos országgyülési képviselő fia Béla, kinek itt csinos vadászlakja van, melyből szép kilátás nyilik a Szamos kanyargós völgyére. Területe mintegy 600 hold.
1878-ig az államút Sósmezőről Nagy-Ilonda felé Reffénytől északra húzódó hegyen át Kis-Doboka felé vezetett, mely utat, mint az ott felállitott emlékkő irata mondja, az 1817-beli éhségkor készitették, de ez nagyon meredek lévén, Simó Lajos birtokos és Bánffy Dezső főispán közreműködése folytán mindenütt a hegy alatt a Szamos mentén egyenes téren vezetve épitették újra s ennek emlékére a Reffeny nyugati részén a szikla falába ez van vésve:
„Régen e szikla alatt a Szamos gyors árja rohant el,
Ámde az ember erő megzabolázta üdhét
S a hegyeken vezető utat oda hagyva:
E völgy bájos ölén czélszerü utat emelt”
Ámde az ember erő megzabolázta üdhét
S a hegyeken vezető utat oda hagyva:
E völgy bájos ölén czélszerü utat emelt”
„Ezen állami út Szolnok-Dobokavármegye költségén báró Bánffy Dezső főispán és Szarvadi Pál kir. tanácsos alispán idejében épittetett 1878–1883.”
Hatalmas ős tölgyes erdejét a nyolczvanas években egy franczia társaság, a közelében felállitott fűrésztelepén több éven át dolgoztatta fel és szállittatta tengelyen a deési vasútállomáshoz.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* a törvényes tartozáson felül fizettek Bánk s emberei számára, midőn az rövid ideig Csicsóvárát s tartozékait birta, 2 tehenet 3 frt, 2 bárányt 24 denár, 2 sajtot 22 den. 1 pint vajat 55 denár, 6 csirkét 12 denár és vittek Deésre 4 köböl zabot 1 frt és búzanegyedbe adtak 30 denárt.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján fele részben 50, fele részben 25 denárt fizetnek adóban s Szent-Györgykor juhaik után 50-edet adnak. Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*
U. o.
Bővebben Csicsóváránál.
550Lakossága 1553-ban* van itt két kapu 5 szegény lakos.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Jelenleg 1898-ban 4–5 lakóház van itt s a szamosvölgyi vasút Deés–zsibói vonalának feltételes megálló helye.
