Retteg.
Retteg.
Nevének változatai: 1283-ban* Retteg. 1499-ben* oppidum Retteg. 1553-ban* Rettheg (possessio). 1585-ben* oppidum Rettegh. 1519-ben* Rethek. 1593-ban* oppidum Retteg. 1614-ben* Rettegh. 1615-ben és 1651-ben* városnak, oppidumnak nevezik Retteget. 1750-ben* oppidum Retteg. 1830-ban* Retteg. 1857-ben* Retteg mezőváros, németül Rekendek, oláhul Retyág és Reteag.
Árp. Uj. Okm. XII. 382.
Dl. 28000.
Transilvanica fasc. 9. nr. 69.
Km. Szolnok int. C. 2.
Km. Szolnok int. R. 3, 4, 5.
E. Lib. Kem. Supl. 364.
7. L. Reg. 309. és Km. prot. E. 178.
Tatrossy cs. ltár.
Erd. főkormányszéki ltár.
Cons. stat. topogr. 155. l.
Orsz. ism. tábl. 25. l.
Neve a szláv eredetü retjaz, retez, retaz szavakból ered valószinüleg, 498melynek jelentése hegylánc, borda.* A rettegi előfokot az oláh „la belciugula”-nak, azaz szintén hegyláncznak mondja.*
Miklosich 385. l.
Benkő József szerint e község fele réten, azaz térben, más része hegyen, oldalon feküvén, e két szóból származtatja Rét-hegy. Krechwitz György in Descriptione Transilvaniae 350. l. Rettek-nek írja.
Fekszik a Deés felől Beszterczére vezető államútban, részint térben, részint délnek néző magas ponkon, a Nagy-Szamos jobb partja közelében. De a nyugati része a Csicsó-Györgyfalva, Emberfő felé vezető völgy torkolatában terül el. A községen keresztül foly a csicsógyörgyfalvi, mások szerint a rettegi patak, mely gyakori áradásai miatt nagy károkat okoz. Deéstől 13·3 kilométernyire van a deési járásban.
Retteg tudható legelső birtokosa: Gurk a Chak fia volt, ki ezt több más helységgel 1061–63 közt uralkodott I. Béla királytól azon érdemeiért kapta, mivel urát a 2-ik magyar király Péter elől való Bujdoklásában Lengyelországba s onnan vissza, hűséggel követte. Utódai közül László, Lonyának fia, kinek apja és Gyurke testvére Fridrich osztrák herczeg ellen vívott ütközetben elvesztvén, ezért új adomány mellett 4-ik Bélától 1247-ben* megnyerte.
Wagner. Collecta. Dec. 4. p. 72–73.
Birtokosai 1283-ban* a Rátold nemzetség tagjai voltak, kik, midőn akkor összes birtokaikon megosztoztak, Retteg az osztály szerint, Leusták fiainak Roland és Dezsőnek, István fiainak Domokos és Lászlónak és Olivér fiainak Rajnáld és Miklósnak jutott.
Árp. Uj okmtár. XII. 382. l.
Retteg ezután, mint általán az egész környék, a bitorló László erdélyi vajda kezére került, mikor pedig hatalmát Róbert Károly megtörte, királyi birtokká lett, s mint ilyen, a csicsói várhoz csatoltatott, következtetve abból, hogy tovább és mindig e várhoz tartozik.
Népesebb hely és a forgalomnak útjában lévén, csakhamar fontosságra s ehez képest némi városi szabadalmakra tett szert, mert már 1361-ben* kereskedőit emlitik, a kikről a deésiekkel azt határozta az erdélyi vajda, hogy a mikor áruikkal Kolozsvárra mennek, Bonczhidának tartoznak utjokat venni, hogy ott vámot fizessenek.
Jakab E. Okltár Kolozsvár Tört.-hez I. 52.
Később Rettegen magán is vámot állitottak föl s mezővárosnak neveztetik, midőn 1405-ben* Csicsóvára s azzal együtt Retteg is a Losonczi Bánffyak kezére került.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
1458-ban* Bánffy Dezső fia László testvérének Jánosnak adóssága fejében itteni részét leköti.
Km. prot. e. 15.
4991467-ben* Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitó ifj. László és Zsigmondtól csicsóvárbeli részeiket hűtlenség czímén elvevén, az ahhoz tartozó Retteg és vámjának két részét Szerdahelyi Imrefi Györgynek és fiainak Kiss János és Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1468-ban* Retteg város tanácsa emlittetik.
Besztercze város ltára.
1483-ban* is ők birták, midőn ezek idevaló emberei Virágosberekre rontván, az adót nem fizetők közül többeket lenyilaztak.
Teleki ltár 73. 52.
1499-ben* az erdélyi vajda Mikeszászi-Horváth Pálnak, majd ennek halálával Nádasdi Ungur Jánosnak, Csicsó urai István moldvai vajda és fia Bogdán itteni perében Retteget kétharmadrészben önmagának, mint birónak, egyharmadrészben pedig Ungurnak itélte oda zálog czímén mindaddig, míg azt tőlük Csicsó urai vissza nem váltják, de az igtatásnál a moldvai vajda itteni jobbágyai Farkas Gergely, Bagyi János s több mások annak fegyveresen ellentálltak.
Dl. 28000.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka, négy malommal és vámmal együtt. Magyar helység.
Trans. fasc. 9. nr. 69.
Ugyanekkor birája Tóth Imre és Geréb Péter esküdt.
1554-ben* Ferdinánd király e birtokot Bocskay Györgynek visszainscribálta az 1553-ban iránta tanusitott hűségeért több községgel együtt. Az igtatásnál jelen voltak Varga Tamás biró és Kádár Ambrus idevaló lakosok (circumspecti).
Lib. Reg. II. 126. és Km. Szolnok int. B. 20.
1566-ban* II. János király birtokának iratik, jobbágyai közül Warga Péter, Csendi Mátyás, Tomoli Balázst emlitik.
Csicsókereszturi Torma cs. ltára.
1576-beli adomány és 1578 évbeli beigtatás* mellett Begezi (Bögözi) Jakabnak a fejedelem Szakács Miklós bélyegén egy telket adományoz, hogy mint előde, úgy ő is Szamosújvárhoz szolgáljon.
Torma gyüjt. és cs. ltár.
1577-ben* deczember 27-én kereszturi Torma Dánielt a rettegi Őri hegybeli 3 darab szőlője után Báthory Kristóf fejedelem Szamosujvárról keltezve, a kir. dézmafizetés alól felmenti.
Cs.-kereszturi Torma cs. ltára.
1585-ben* Retteg város Szamosujvárhoz tartozónak iratik.
Km. Szolnok Int. C. 2.
1588-ban* Rettegi Ispán Jakab és Tamás deák emlittetik.
Torma gyüjt.
1589-ben* Begezi Jakab és Retteghi Nagy György és Boldizsár nemesek.
Km. Szolnok int. L. 15.
1589-ben* nemes a Retteghi Várhegyi család.
Gyf. kápt. 2. Lib. Reg. 452.
5001589-ben* május hó 4-én Báthory Zsigmond egy itteni fából való nemesi udvarházat Literati Tamás és az utcza közt Lónai Albert lugosi és karánsebesi bánnak adományoz, a ki abba be is igtattatik az ottani többi nemesek Rettegi Nagy György és Szitai Nagy Boldizsár, Retteghi Begezi Jakab előtt.*
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 471. Km. Szolnok int. L. 9, 40. és Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 38.
Gr. Kornis ltár 1590-ben.
1590-ben* szeptember 16-án a szamosujvári várhoz itt 15 gyalogpuskás tartozott, Retteghi előnévvel Barta Gergely, Chyendy Ferencz és János, Fazakas Lőrincz, Gyula, György, Henczel János, Luch és Lucz Tamás,* Nagy Ambrus, Bálint és István, Rettegi János, Szőcs András és Mátyás,* Tóth Miklós, Varga Ambrus.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20.
Erd. főkormányszék 1804: 122.
U. o.
1591-ben* nov. 15-én Báthory Zsigmond fejedelem Filep Gáspár deák (Literati) itteni házát a Barla és az iskolaház mellett, minden közteher alól mentesiti, a következő év január 5-én beigtatják. Két leányára maradt, nevezetesen Anna Suba Lászlóné és Zsuzsa véggyantai Boros Lászlónéra, kik felosztván, az egészről azonban Suba Lászlónak fia Mihály a fiskus előtt ennek jogos voltát igazolta 1712 julius 1-én. Ennek Erzsébet leányától Szél Istvánnétól utódai Szél István, Daróczi András és Magyarosi Barátosi Nagy József, kiket 1769-ben a fiskus perbe fogott, 1770 január 20-án a produc. forum s 1779 nov. 17-én az udvar által azon okból oldattak fel, mivel 1631 okt. 31-én a nyolczados törvényszék előtt elődeik már fel valának mentve. 1591-ben* nemes Retteghy Ispán Jakab deák.
Km. Szolnok Int. F. 3.
Km. Szolnok Int. 3, 4, 5.
Rettegi Cziendy család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 92. Taf.
1591-ben* nemes a Retteghi Kozárdi család.
Km. Conv. L. Reg. Anni 1591: 152.
1592-ben* Baksai (más helyt Bakay) Péter egy itteni nemesi udvarházat kap a fejedelemtől. E nemesi udvarház szállott Rettegi Mihályra, ki 1702 julius 1-én ehez való jogát igazolta. Alsó Mihály, Mihályné és Mocsay Péter ellen folytatván keresetét a fiskus a productionale forum előtt 1769 nov. 23-án és 1770-ben 3840. gub. sz. alatt az itéletet kimondotta.
E. Libr. 8. Kemény Supt. Pag. 355.
5011503-ban* márcz. 23-án Báthory Zsigmond fejedelem Kozárdi Pál és neje Gáspár Annának Árpástó-utczabeli házát újólag megnemesiti. E házat Kozárdiné Bakai Daninak hagyta, ki 1617 julius 10-én erre fejedelmi megerősitést nyert, de később Sándor Mátyásnak, ez pedig Pávai Dávidnak adta el, ki elcserélte Erdélyi Istvánnal s ő 1702 julius 1-én ehez való jogát a fiskus előtt igazolta. Leányától Borbálától Galambos Samunétól való unokája Galambos József 1769-ben perbe fogatott ugyan, de a productionale forum 1770 január 27-én felmentette.
Kemény 8. pag. 364.
1593-ban* Rettegi Gáspár deák nemes.
Gr. Kornis ltár.
1594-ben* febr. 18-án Báthory Zsigmond itteni részét Kendy Sándor tanácsos s dobokamegyei főispánnak adja, de 1595-ben* hűtlenségbe esvén, lefejeztette s ezt a fejedelem több községgel együtt Bocskay Istvánnak adományozta.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 35.
Km. Neor. D. 17.
1594-ben* Literáti Pál és Retteghy Begezi Jakab itt lakó ügyvédek.
Deés városi ltár.
1600-ban* a tordai táborba gyült rendek felhivták Leka Agát Mihály vajda kővári és szamosujvári kaptányát, hogy az ő pártjukra álljon s akkor neki adják Retteget „azzal a jószággal, az mint Kocsiár Radul birta.”
Erd. Országgy. Emlék IV. K. 532.
1602-ben* Toldi István birja. Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint Krauseneck császári biztosnak adományoztatott.
Orsz. ltár.
Urb. et conscr. fasc. 66. nr. 87. B.
1606-ban* itt lakó nemesek: Rettegi Erdélyi István, Füzi Ferencz, Erdélyi János, Kis Simon, Fejérvári János 1607-ben is.*
Deés v. ltár.
Km. Szolnok Int. 5. 83.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond fejedelem a nemes Sinkay Balázs magvaszakadtával ennek itteni nemesi udvarházát, mely Girothy Torma György és az országút között fekszik, Rettegi Jankaffy Gáspárnak adományozza.
4. Lib. Reg. 25.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek és neje Bánffy Margitnak átengedi.
U. o. 208.
1609-ben* Kendy István itteni udvarházát hivének Pataky Jánosnak eladja. Egy másik jobbágyházát pedig* Nyiresi Istvánnak adományozza.*
Km. prot. D. 28.
U. o. 34. és Km. Szolnok int. N. 4.
1609. ápr. 26. 26. törvényczikk.
1609-ben* Báthory Gábor fejedelem rettegi Erdélyi Jánost hű szolgálataiért itteni nemesi udvarházában örök joggal, ns. Szabó István és Dézmás Kata közt, melyben most Varga István lakik, újólag megerősiti. 502Magvaszakadtával ezt más 3 telekkel, melyek a forrás körül vannak, 1635 junius 16-án* Huszthi Menyhért kapta 300 frtért, csak hogy italt árulni s árultatni nem szabad. Neje Nyága Borbála másodszor Boros Jánoshoz menvén nőül, kitől fia id. László, ennek fia ifj. László, ennek leányai Borbála Rédei Pálné és Kata, kik 1702 junius 2-án magukat igazolták, 1844-ben birja egy részét Rhédei Pál unokája gr. Rhédei Ádám.
6. Lib. Reg. 54.
Torma gyüjt.
1610-ben* Kendy Krisztinának 3-ik férje Némethy Gergely Székely Bálintnak egy telket adott el.
U. o.
1610-ben junius 7-én* Retteghi Regina Mihályt és anyja Angyalos Annát Regina Andrásnét a fejedelem személyileg itteni telkükkel együtt megnemesiti. A fiskus előtt 1702-ben jul. 1-én igazolta magát Regina István. E telek felében 1610-ben* Rettegi Csendy Mihályt, Jánost és Andrást a fejedelem piaczi telkeikkel együtt megerősitvén, ezek egyikét megvette Szőcs István, kinek fia Samu és leánya Szilágyi Józsefné 1702 jul. 1-én magukat igazolták, 1778-ban pedig egy részeért Daróczi Mária Vinter Ferencznét perelte a fiskus.
Acta. Trans. fasc. 9. nr. 3.
Km. Conv. Arm. C. 9.
1612 nov. 15-én* itteni nemes puskások huszan vannak, névleg: Adorján András, Biró Tamás, Dávid Gergely, Gyula György, Kovács István, Kupai Tamás, Lőrincz István, Lugosi Balás, Málomi István, Meinherr Mátyás, Nagy Lukács és János, Regina János, Sajtó János, Simon János, Sovágó János, Szőcsy Máté, Tóth István, Jakab Gergely és Verbőczy János.
Erd. kancz. 1700. 147. sz.
1612 aug. 29-én* Báthory Gábor fejedelem Rettegi Borbély, máskép Tóth Istvánt ennek piacz-utczai házával, mely a Nyiresi István megyei jegyző háza mellett van, együtt megnemesiti. Ugyanebben újolag megerősiti 1620-ban nov. 12-én Bethlen Gábor fejedelem.* 1702 jul. 1-én* ehez való jogát igazolta Viski György.
10. Lib. Reg. 199. 200.
Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. ltár.
1612-ben* fejedelmi jobbágyok: Csoma János, Szőcs János, Borbély Jakab esküdt polgárok.
Torma gyüjt.
1612. nov. 24-én* Kapitó Gáspár egy általa vásárolt telekre, mely a maga szomszédságában volt, köztehermentesitést nyert. A két telek közül az egyiket megvette Székely György, kinek leánya eladta Böszörményi Jánosnak, ki ehez való jogát 1702 jul. 1-én bebizonyitotta; a másik telket pedig 1699-ben márczius 3-án Kapitó György 102 frtba zálogba adta Erdélyi Istvánnak s neje Mothnoki Klárának, kik 1702 503jul. 1-én igazolták ehez való jogukat, ez később vásár útján Mihálcz Mihály birtokába került. Ugyancsak Kapitó György varjuhegyi szőlőjét 1682-ben* 80 frtért zálogba adta Kolozsvári Jánosnak s neje Farkas Máriának, ki ehez való igazát 1702 julius 12-én beigazolta.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
1612-ben* Báthory Gábor fejedelem Erdélyi Benedeket és nejét Szancsali András leányát Katát személyileg is megnemesitvén, itteni házát, mely a Stenczel Andrásé volt, minden közteher alól mentessé teszi. E nemesi házastelket 1631 jul. 17-én férje halálával Budai Nagy, máskép Hidi Mártonnak zálogositotta el 56 frtba, kitől visszaváltotta fia Erdélyi György.*
Torma gyüjt.
L. 1636-ban.
1613-ban* Báthory Gábor Kaczkói Török Istvánt s nejét Kún Zsófiát s leányát itteni részük birtokában újolag megerősiti, ekkor itteni birtokos még Retteghi Kis Simon.
Tatrossy cs. ltára.
1613-ban* nemes a Rettegi Lukács család.
Km. Conv. Prot. 62.
1614-ben* idevaló nemesek Folthy Gergely, Fejér Demeter, Bakai Dániel és Kis Simon.
7. Lib. Reg. 309. és Km. Prot. E. 178.
1615 jan. 19-én* Bethlen Gábor fejedelem Kaczkói Török Istvánt s nejét Kún Borbálát, más részt Kaczkói Mocsonyi (Mochioni) Gergelyt s nejét Török Annát itteni részeikben örök jogon megerősiti. Minek utánna 1615 szept. 27-én a kolozsvári országgyülés Retteget a koronajavak közé sorolta, jogczimet változtatva 1616 márczius 31-én 1500 frtig zálogadománylevelet eszközöltek ki reá.
8. Lib. Reg. 12. 13.
1615 ápril 2-án* Székely András itteni telkére tehermentességet nyervén, ezt 1625-ben előbb Fejér Zsófinak hagyta, de később tőle megvette Csicsókereszturi András deák nejével Nemes Katával. Ez utóbbi 1673 márczius 18-án 40 évre zálogba adta 180 frtért Ürögdi Szabó Jánosnak s neje Suba Erzsébetnek. 1702 jul. 1-én ehez való jogát igazolta. 1768 decz. 6-án a fiskus a 15-ös törvényszék* előtt kinyerte ingyen és 1777 febr. 21-én kezéhez vevén, gr. Mikesnek adta, később gr. Bethlen Lajosnénak. Csicsókereszturi Mihály 1820 márcz. 16-án a megyei törvényszék előtt megnyerte ehez való jogát, de később megint elveszté örökre.*
Erd. főkormsz. ltár.
Főkormányszék.
Megyei ltár.
1615-ben* nemesek: Rettegi Székely Bálint, Borbély István, Paty Tamás, máskép Pribék.
Tatrossy cs. ltára.
1615-ben* Bethlen Gábor fejedelem Bocskay Jánosnak nemességet adván, itteni házát is minden közteher alól mentesiti.
U. o.
5041615-ben* Bethlen Gábor fejedelem bölcsei Bölcsey Jánost személyileg megnemesitvén s itt Török István századostól ajándékba kapott házát, Régeni Márton és Fazekas Bálintné közt, minden közteher alól kivevén, őt ebben megerősiti. Két leánya közül egyik Botfalvi Jánosnénak fia István 1702 jul. 1-én ehez való jogát bebizonyitotta. 1770 febr. 17-én a produc. forum Tóth Klárát Varga Jánosnét azon oknál fogva, mivel a 8-dos törvényszék 1631 okt. 31-én erre nézve elődeit felmentette, így őt is benne hagyta.
8. Lib. Reg. 70.
1616 szept. 11-én* Nyiresi Istvánnak Lonai Kendy István egy telket adományozott 80 frtért, melybe őt ellentmondás nélkül beigtatták s a fejedelem is megerősitette. 1770-ben január 27-én a productionale forum előtt ehez való jogát Galambos József igazolván, feloldoztatott.
Proclam és Torma gyüjt.
1616-ban* Rettegi Kis Simon szolgabiró és Lisbona Gerárd a fejedelemnek rettegi harminczadosa emlittetik.
Gr. Kornis ltár.
1618 decz. 16-án* Czendi János magvaszakadtán a fejedelem itteni részét még 1615 márcz. 4-én Szöllősi Tamásnak adta, de tőle hűtlensége miatt elvevén, örök jogon Rettegi Jánosnak adja, kit ebbe a következő évben márcz. 26-án beigtatnak s ugyanez évben a fejedelemnek itt levő s Szamosujvárhoz szolgáló darabontja Nagy László dárdás, másik birtokos Török István emlittetik és Bághy István szabados.
Km. Szolnok int. B. 36.
1620-ban* nemes a Retteghy Borbély, máskép Tóth család.
Gyf. kápt. 10. Lib. Reg. 199.
1620 szept. 18-án* nemes a Retteghi, Moldvai és Moldovay János, kinek a fejedelem a Magyar-utczában egy telket adományozott, melybe a következő évben szept. 21-én igtatták be. Ezt örökölte leánya Anna Nagy Boldizsárné s fia Nagy Samu 1702 julius 1-én ehez való jogát igazolta, utóda volt Deési Nagy István, ki 1770 január 20-án a productionale forum és 1779 nov. 17-én az udvar az 1631 október 31-én történt felmentő itéletnél fogva szintén feloldozta.
Gyf. kápt. 10. Lib. Reg. 200.
1623 decz. 28-án* Rettegi Füzy Ferenczné Sombori Tarcziay Borbála, ekkor második férje után Folthy Gergelyné, előbbi férje által részére lekötött itteni nemesi udvarházát hozzátartozóival végrendeletileg testvérére Sombori Tarcziay Györgyre hagyja, melyben Szalai Kata nejével 1630-ban a fejedelem is megerősiti.
16. Lib. Reg. 20. és Trans. fasc. 8. nr. 49.
1624-ben* Bánffy János özvegye Lonyay Fruzina s gyermekei: 505Kristóf és Zsigmond felhatalmazzák Iklódi Toldalgi János kir. főügyészt, hogy az itteni s őket illető javaikat, melyek a Bánffy Gáboré voltak s a melyeket fia István tékozolt el, visszaválthassa s zálogba magánál megtarthassa.
Km. Szolnok Int. T. 4.
1625-ben* Temesvári Literati, máskép Deák család magvaszakadtán, itteni örökébe Bethlen István kormányzó a fejedelem jóváhagyásával Széki Istvánt ültette, kitől ez évben Nyires, más helyt Mézes András vette meg s őt be is igtatták.*
Torma cs. ltára.
A Nyiresi Kozárdi-féle telkek örökösei 1770-ben január 27-én Prod. Forum feloldása szerint (Torma cs. ltára) Galambosi, rettegi Geréb, Széki Prósa családbeliek és Szél Mihály.
Retteg község a vásártérről nézve.
1625-ben* Bögözi Judit Bodrogi Balázsné itteni telkét Tarczay Borbála Folthy Gergelynének adja el.
Torma gyüjt.
Egy 1624–25 körüli* feljegyzés szerint Rettegen ekkor ezen nemesek laktak: Székely Bálint, Erdélyi János, Mocsonyi Gergely, Füzi Ferencz, Nagy Boldizsár, Gáspár deák, Horváth Jakab, Rucza György, Kapitó Gáspár, Botházy Gáspár, Varga Bálint, Czendy Mihály, János és András, Székely András, Regina Mihály, Biró János, Nyiresi István, Borbély István, Vergoczy (Verbőczi?) András, Mézes András, kiket legtöbbnyire Báthory Gábor nemesitett meg. Ezen kivül szabadosok négyen, kiket Török István szabaditott fel, még más három, kiket Báthory Gábor fejedelem tett szabadosokká.
Km. Lymbus.
5061626 január 20-án* Széki István fejedelmi helybenhagyással megvette örök áron a Botházi Gáspár-féle telket a Magyar-utczában 60 frtért, egy darab szőlőt jobbágy Varga Mihály özvegyétől Forrai Máriától 40 frt 50 pénzen és egy más nyíl szőlőt, mely a Czégi Istváné volt, a kitől Vergeczi János vette volt meg, s a melyet Székinek adott el, ezekbe 1626 április 23-án ellentmondás nélkül beigtatták. Ezekhez való igazát 1702 julius 3-án Zilahi (Szilahi) Andrásné Széki Judit a főkormányszék előtt igazolta.
Torma gyüjt.
1628-ban* idevaló nemes az Antos család.
Gyf. kápt. 12. Lib. Reg. 90.
1630-ban* Brandenburgi Kata fejedelemnő eddig egy itteni Szamosujvárhoz tartozó puszta jobbágytelket, az árpástói utczában nemes Poczkei János és Bálint András közt, megnemesitvén, azt Szekeres István alhadnagynak adományozza.
16. Lib. Reg. 95.
1631 szept. 14-én* Rákóczy György fejedelem Rettegi Bodroki Balázs szolgabirónak egy itteni s a Szamosujvárhoz tartozó faházat a hozzá tartozó kerettel, nemes Verbőczi András és Takács Imre fejedelmi jobbágy szomszédságában, 100 frton elzálogositja, a melyet a szamosujvári tisztek engedelméből ezelőtt is birt.
U. o. 218.
1631 nov. 9-én Medgyesen kelt adománynál fogva* Kölcsei Tamás kulcsárságáért egy telekre az Őri-utczában és egy szőlőre tehermentességet nyert s ezt addig birhatja, meddig a fejedelem tőle el nem veszi s így beigtatták 1632 márczius 16-án. Ez szállott leányára Zsófiára Lakatos Péternére erről szintén leánya Juditra Dobai Istvánnéra, ki ehez való jogát 1702 jul. 1-én igazolta. Később a fiskus elvette s 1774-ben a Mikeseknek, azután Bethlen Lajosnénak adta.
Torma gyüjt. és Bethlen ltár.
1631-ben* a Rettegen lakó nemesek és a fiskus közt régtől fogva folyó viszályok megszüntetése végett a felek a következő egyezségre léptek, mely fejedelmi megerősitést is nyert e szerint:
Km. prot. IIIII. 129.
1. A kik régi nemes házakat birnak, a kik t. i. fegyveres és lovas szolgálatot teljesitenek fejenként, azok e házaikban és szabadságukban megtartatnak.
2. A házakhoz tartozó minden fekvőségekben tizedadástól mentesek.
3. Boraikkal szabadon gazdálkodhatnak, de pénzért azokat el nem árusithatják, kivéve azokat, a kiknek régtől fogva szabad korcsmáltatási joguk volt.
1633-ban* Kún Zsófia először Albalázsfalvi Cserényi Mihályné, 507másod izben Monostorszegi Sárközi Miklósné s harmad izben Kaczkói Török István özvegye itteni részét végrendeletileg gyermeke Sárközi János, Török Margit Tyukodi Nagy Imréné és unokája Vas Zsófi részére hagyja.
Km. prot. II. 61. és Tatrossy cs. ltára.
1635-ben* Rettegi Szöllősi, máskép Kettős Tamás fejedelem allovászmestere és neje ns. Szőcs Erzsébetnek adja halála után az ekkor kelt egyezség folytán Rettegi Csendi Jánosné Szép Erzsébet azon nemesi udvarházát, Kovácsi János és Literáti Ferencz deák árváinak, Henczel Péter és Török István jobbágyai közt, hozzátartozóival, melyet férje végrendeletileg nekik hagyott, a melyet még Bethlen Gábor fejedelem új donatiójával is megerősitett s most azt Rákóczy György fejedelem is jóváhagyja. Az egyezség Girothy Torma György, Székely András, Bakai Dániel és Lipóth Miklós itt lakó nemesek, mint közbirák előtt ment végbe.
18. Lib. Reg. 112.
1636-ban* februárban a fejedelem Rettegi Biró János telkét Kölcsei Lit. Tamás szamosujvári számtartónak adta 100 forintért zálogba, melynek szomszédjai maga Kölcsei és Tóth László.
Torma gyüjt.
1636 jul. 19-én* Ilosvay Erdélyi Györgyöt a fejedelem meghagyásából egy itteni nyíl szőlőjébe beigtatják. Ennek György fiától való fiát szintén Györgyöt 1770 január 20-án a productionale forum, 1779-ben nov. 17-én pedig az udvar azon okból, mivel 1631 okt. 31-én már fel voltak oldozva, a fiskus a kereset alól felmentette. De gyermekei Kata Deésfalvi Sombori Györgyné, sőt atyjuknak testvérei Erdélyi János és N. Szeredai Andrásné és István 1771 apr. 22-én, 1773 junius 9-én, 1780 aug. 27-én, 1781 ápr. 23-án és 1784 febr. 26-án telküket és zsellérüket zálogba adták Mocsai Péternek, Csomos Samunak, harangöntő Lázár Györgynek. Azonban Sombori Györgynének leánya Julia Nádudvari Andrásné, Elek, Eszter és József gyermekei közül Nádudvari Elek 1806-ban az egész kiválthatási jogát Kézdiszentléleki Kozma Ferencznek adta át, minek folytán e részek Kozma Imre birtokába kerültek többektől való kiváltás révén.
Torma gyüjt. Idézve: e. T. 11. F. 500.
Csicsókereszturi Szabó család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B.
1636-ban* Rákóczy György fejedelem Folthy Gergelyné Tarczai Borbála magvaszakadtán Rettegi Mézes Andrásnak a mezei hadak 508egyik hadnagya s fiai: Mihály és Andrásnak itt a Piacz-utczában egy másik házastelket ad zálogba Szöllősi Tamás fejedelmi alkincstárnok és Menyhárt István jobbágyházai közt s a felőri nevü hegyben egy szőlőt a Torma Györgyé mellett, beigtatták ez év junius 22-én.
18. L. Reg. 119. és 135.
1636-ban* Rákóczy György fejedelem Szikszay István idevaló papnak rettegi parasztházát a felőri utczában (Borbély és Kovács közt) és a Gorom nevü hegyen levő szőlejét minden közteher alól mentesiti.
18. Lib. Reg. 170. 171. és Km. prot. M. 120.
1641-ben* május 2-án új adomány mellett kapott s 1625 január 15-én beigtattatott Széki István-féle telket most Szőlősi Tamásnak adta zálogba, ettől kiváltotta fia ifj. Mézes András, ki mostoha anyjának Torma Fruzinának s ez Nádudvari Jánosné testvérének, kinek fiától Pétertől és menyétől Boros Borbálától Süket Anna unokája János nevében Rédei Pál mindkét telekről 1702 jul. 1-én a fiskus előtt magát igazolta.
Torma cs. ltára.
1643-ban* Rákóczy György fejedelem 100 frtért Lőrinczrévi Koncz Pálnak zálogba adja a Kis László-féle telket, (Kamuczi Albert és Szőcs András jobbágyok közt), mely ennek magvaszakadtán a fejedelemre szállott.
20. Lib. Reg. 179.
1646-ban* Tyukodi Nagy Imrének a mezei hadak kapitányának neje Török Margitnak a fejedelem a Török István-féle házastelket a Piacz-utczában Tarczay Erzsébet Horvát Jakab özvegye és Szűcs Jánosé közt, továbbá 6 drb szőlőt az első hegyben (Takács Lukács, Fejér István, Csendi Mihály, Balog Bálint és Balog Erdélyi Mihály, a vezérhegyben Takács György és Balog B., Varga András, Pál, alias Süket András, a Varjuhegyben Teömöly és Capitó Jánosé között) zálogba adja, melyet még Bethlen Gábor 1617-ben adott volt Török Istvánnak, kinek emlitett veje a hűtlenné lett Mocsonyi Gergely birtokát is megszerezte 1300 frtért. Ezekről 1702 jul. 1-én Tyukodinak veje Palatkai István mutatta be igazát. De része volt ebben Tyukodinak Mihály fiától való unokája Tyukodi Nagy Zsófi először Pap Vid Zsigmondné, másodszor Somodi Istvánnénak, kinek gyermekei 1745 junius 14-én* itteni részüket a kaczkóival együtt 300 frtban Palatkai Lászlónak, az emlitett István fiának és neje Mara Klárának adták el. Ezektől a fiskus 1769 szeptember 19-én a tizenötös (főkorm. Szék) előtt a Mocsoni-féle telket 1300 frt lefizetésével kikapván, 1774 febr. 22-én adta gr. Mikes 509Istvánnak, később Bethlen Pálnak, 1845-ben e ház katonatiszti szállás. Szintugy jutott az 1649-ben vásárolt Szentjakabi Horváth-féle telek is a Mikesek s később a gr. Bethlenek birtokába, melyen 1845-ben mészárszék és czédulaház állott.
21. Lib. Reg. 188.
Torma gyüjt.
1649 május 10-én* Szentjakabi Horváth István egy itteni nemes házát Tyukodi Nagy Imrének 30 aranyért eladta.
Torma gyüjt.
1649 május 10-én* Nagy Istvánnak a fejedelem itt egy telket adományozott.
U. o.
1650 decz. 18-án* II. Rákóczy György fejedelem Diósadi Szilágyi, máskép Béda Mihály és neje Kovács Erzsébetet és gyermekeit Mihály és Dorottyát a felőri utczában azon telekbe, (Borbély Mihály és Nagy János közt), melyet néh. Szikszai István idevaló pap özvegyétől megszereztek, megerősiti s a következő év január 11-én beigtatták. Idős Mihálynak másik fia József 1702 julius 1-én ehez való jogát igazolta.
25. Lib. Reg. 288.
1650 márcz. 6-án* új nemességet nyert Rettegi Daróczi András s neje Mátyus Anna s fia Samu, kihirdették 1657 szept. 26-án.
Várm. jkv.
1650-ben* nemes a Retteghi Ungvári család.
Gyf. kápt. 25. L. Reg. 110.
1651 október 8-án* Nagy Lajos egy itteni telket nyervén, 1652 április 12-én ellentmondás nélkül beigtatták.
Megyei ltár.
1651-ben* emlittetnek Széki István, Budai, máskép Szász Márton nemesek s a fejedelem jobbágyai: Fejér, Siket, Balog, Gáspár, Király, Varga, Lukács, Csopa nevüek.
Torma gyüjt.
1652-ben* Geörcö Miklós, Siket Pál András, Székely András özvegye Fejér Zsófi és Torma Eufrozina nemesek emlittetnek mint birtokosok. 1652-ben* Véglai Horváth Jánosné Nyiresi Rebeka s gyermekei: György, Magdolna Lugossy Miklósné itteni Gerébhegybeli szőlőjüket Csicsókereszturi Torma Miklós és neje Girothi Torma Mártának adják zálogba 400 magyar forintért.
Tatrossi cs. ltára.
Torma cs. ltára.
1652-ben* az itteni nemesség a következő egyezségre lépett egymással, a mely 1654-ben fejedelmi megerősitést is nyert:
E. F. L. III. 213. L.
1-ször: a nemesi hagyatékok dolgában kiki igazságát a megyei széken keresse, de az ahhoz tartozó földet, határok és porgoládok ügyét mindenkor a nemesek által választott főnök, esküdt társaival együtt igazitsa el.
2-szor: adósságok dolgában 10 forintig a nemesség főnöke itéljen s végrehajtson, 10 frton felüli összegre fórum a megyei szék.
5103-szor: rágalmazás ügyében is a nemesség főnöke jár el és 20 frt erejéig végre is hajthat.
4-szer: a nemesség főnökét minden év Szent-István napján választja s a ki a választásra megjelenni elmulasztaná, egy frt birságot fizet.
5-ször: a papnak és mesternek rendelt fizetést évenként a nemesség főnöke hajtja be s a ki annak ellene szegülne, attól egy forintig terjedő zálogot vehessen.
6-szor: a nemesek s a szolgák, béresek vagy egyéb napszámosok közt felmerülő ügyekben szintén a nemesség főnöke itél.
7-szer: a ki nemesi főnöknek megválasztatik, az e hivatalát egy évig tartozzék viselni 10 frt birság terhe alatt, de ha magán azon birságot végrehajtatni engedi, akkor az olyan azon egy évre hivataltól mentes legyen. Ugyszintén évenkint egy kisbiró is választatik, kinek fizetése évente minden nemes embertől 12 pénz legyen.
8-szor: ha valamely nemes ember meghal, temetésére a kisbiró által megjelentetett napra és órára egy frt birság terhe alatt minden nemes megjelenni tartozik.
9-szer: a nemesség főnöke bármikor összehivathatja a nemeseket, a kik ott 1 frt birság terhe alatt megjelenni tartoznak.
10-szer: mindenki, a ki jövőben az ő társaságukba lépni akar, ezen egyességet megtartani, azt keze irásával s pecsétjével megerősiteni tartozik.
Az egyességet aláíró nemesek ezek voltak: (soknak neve azonban a szerződés példányán kiszakadt) Tyukodi Nagy Imre (1651-ben mezei hadak főkapitánya), Fejér Márton, Kapitó János, Varga Gábor, Nagy N. Botfalvi János, Zender G., Török Lőrincz, Geréb István, Suba Mihály, Csizma Miklós, Sipeky Kristóf, Szilágyi Mihály, Varga Boldizsár, Regina András, Szoboszlai Mihály, Tőszeghi Mihály, Varga István. 1655-ben folytatólag aláirták: Albisi Székely István, Losonczi Nagy Balázs, Bodoni Borbély Mihály, Keresztesi András, Bodroki Mihály és János, Erdélyi Ferencz, Miklós, Tóth János, Mézes Mihály.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 20 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1654-ben* a szamosujvári uradalom itt levő majorság szőlőjéből 1789 veder bort szürtek s bordézmából 316 veder és 4 kupa bort vettek be.
Erd. fisk. ltár. és Orsz. ltár.
5111655-ben* Lőrinczrévi Koncz Pál, Suba Mihály és János, Varga István, Nagy Balázs, Régeni András, Soproni Kristóf, Kapitó János rettegi nemesek. Jobbágycsaládok: Gáspár, Fejér, Mathocsy.
Torma cs. ltára.
Az 1614-ben emlitett Kis Simon személyes nemességet és tehermentességet nyert őri-utczabeli telkére. Ennek később tulajdonosa Vajvoda István, 1658 május 30-án* felveszen reá Vajna Péter deési kamaraispántól, ki előbb 2-ik Rákóczy Györgynek lovászmestere volt, 300 frtot zálogösszeg fejében, miután ezen összeget Vajna Péter Pávai Dávidnak lefizette, melyet ettől a fejedelem rendeletére viszont lovak árában ugyan e napon Hartmanni Vaszilia nyugtatványozta kezéhez vett, deési Vajna Péter a szóban forgó telket azonnal kezéhez kapta s őt 1659 április hó 25-én ellentmondás nélkül beigtatták, még pedig az országgyülés határozata alapján, hová az ügy azért került, mivel Rettegen Szigethi Csendi Ferencz Barcsay Ákostól álutakon 1659 január 15-én* ugyanezen telket az Őri-utczában kölcsei István nemes és Nagy János szabados között kir. jogon megnyerte volt s Vajna Pétertől erőszakkal foglalta volt el.
Torma gyüjt.
27. Lib. Reg. 40.
A már említett Vajna Péternek özvegye, Horváth Éva e telek örököse harmadszor Tunyogi Dáviddal kelvén egybe, az 1662 február 4-én kötött kölcsönös örökösödési szerződésökre április 26-án fejedelmi megerősitést nyertek* s a következő év április 15-én beigtatták őket. Horváth Éva halála után nemcsak e telket, hanem első férje Zánthay Ferencztől 1659-ben kelt véghagyomány alapján örökölt még egy másikat, valamint Málomban egy harmadikat és a dobrocsinai részét is Tunyoginak kötötte le. Ez pedig 1677 márczius 29-én* fejedelmi megerősités mellett mindezeket 2-ik neje Végh Erzsébetnek hagyományozta, ki birtokait női jegyzím alatt (dotis tituli) leendő férjének id. Alsó Mihálynak fejedelmi jóváhagyás mellett lekötötte, 1677 aug. 18-án be is igtatták s fia id. János 1702-ben julius 1-én ezekhez való jogát akormányszék előtt igazolta. Ennek fia ifj. Alsó Mihály 1738 febr. 11-én a Vajna-féle telekre Szamosujvár közönségétől, mely a szamosujvár uradalmat akképen vette zálogba, hogy minden ahhoz tartozó résznek kiválthatásához joga legyen, 90 évre Alsónak is engedményt eszközölt. Alsó Jánosnak másik fiától ifj. Jánostól való fiai József és Ferencz 1770-ben febr. 17-én a productionale forum által feloldoztattak, minthogy őseiket 1631 október 31-én a nyolczados törvényszék egyszer már felmentette volt.
Torma gyüjt.
U. o.
5121718 márczius 7-én* a már emlitett id. Alsó János málomi telkét Bethlen Jánosné Deési Alvinczi Erzsébetnek adta cserébe, ettől kapta Rettegen a Suba-féle telket.* Ifj. Alsó Mihály és neje Makrai Klára és Bethlen Sára Sarmasági Istvánné egymás között 1736 szeptember 6-án szerződtek, midőn Alsó és neje Sármaságinénak 300 frtot fizettek.
Torma gyüjt.
L. 1591. évben.
Ifj. Alsó Mihály fia István 1771 május 5-én ezen neki jutott telket Alsó Ferencznek adta el, de tőle 1780-ban br. Bánffy Farkas, kinek anyja Bagossi Erzsébet Bánffy Farkasné, ennek Boros Kata Bagossi Pálné, a már 1673-ban emlitett ifj. Boros László leánya volt. Alsó Ferencz a gróf Nemesektől a magtalan Sarmaságiné mellékes örököseitől az egész zálogösszeget felvette, mivel Alsó Istvánnak testvérei: Ágnes Belényesi Nyika Samuné és Kata Galambos Józsefné ebből nem részesültek, 1785-ben az őket illető kétharmadért a gróf Nemeseket perbe fogták.
1659-ben ápr. 24-én hirdették ki Rettegi Tóth Györgynek nemeslevelét.*
Megyei jkv.
1659 ápr. 13-án* Barcsay Ákos fejedelem Márkusfalvi özv. Marjássi Istvánné Szentiváni Annát, itteni szőlőjét, melyet Teömöl Jánostól vett, Bodroki Mihály és János nemeseké és Kopál János Jobbágyé mellett a Hegyváron, dézma és kilenczed fizetés alól felmenti.
27. L. Reg. 159. lap.
1659-ben* Barcsay Ákos Retteg mezővárosát Deési Alvinczy Istvánnak s nejének Kávásy Erzsébetnek adja zálogba 3111 imperialis tallérért.
U. o. 148. lap.
1662-ben* Mézes András magvaszakadta czíme alatt a fejedelem itteni részét Bodroki Jánosnak adományozta, de Mézes második magtalan özvegye Giroti Torma Fruzina erről a fejedelmet felvilágositja, a ki 1662 május 11-én azzal nyugtatá meg: „Ha attuk is az ő (Bodroki) informatiojára nézve törvény nélkül ne báncsa”.
Torma cs. ltár.
1662-ben* itteni nemesek: Tyukodi Nagy Mihály és neje Cserényi Zsófi, Török, Nagy, Bodroki, Tószegi, Szabó, Borbély, Gréb, Horváth, Botfalvi, Kiss, Lakatos, Csizmadia, Zondor családok.
U. o.
1663 febr. 25-én* Rettegi Geréb Istvánt Szászkézden a fejedelem itteni telkével együtt megnemesiti.
Torma gyüjt.
1664-ben* egyik birtokos Rettegi Gidófalvi Péter.
Torma cs. ltár.
1665-ben május 12-én* Mihályfalvi György, midőn magát egy itteni telekbe igtatni akará, annak Bodrogi János ellene mondott.
U. o.
5131666 január 21-én* Kisjenői Nádudvary Jánost és neje Giroti Torma Máriát a testvére Torma Fruzina előbb Tüskésházy Ferenczné, másod izben Rettegi Mézes Andrásné által 1664 jan. 4-én nekik hagyományozott Folthiné-féle telekbe igtatják, a másik birtokos a fiskus.
Torma cs. ltár.
1668-ban* idevaló nemesek: Szabó György, Nagy Balázs, Suba János.
Tatrossy cs. ltár.
1668 julius 16-án* Viski György két itteni darab szőlőjére nézve tehermentesitést nyervén, 1669 julius 7-én beigtatása megtörtént. Ehez való jogát igazolta 1702 julius 1-én ugyancsak Viski György.
Torma cs. ltár.
1676-ban* itteni nemesek: Székely, Tyukodi, Nagy, Geréb, Moldvay, Csizmadia, 2 Lakatos, Suba, Szabó, Csernátoni, Szilágyi, Regina, Kolozsvári, Hajdu, Váradi, Zilahi, Zondor, Tószegi, Botfalvi, deák, Ürögdi, Máramarosi, Leleszi családbeliek.
Torma gyüjt.
1673 május 13. és 1677 nov. 2-án* Magyarvéggyantai id. Boros László fia ifj. Lászó itteni udvarházát több birtokrésszel, köztük Nagymezővel, Kismuncsellel együtt Deési Alvinczy István és fia Andrásnak veti zálogba. Ez utóbbinak leánya Bethlen Jánosné.
U. o.
1675 okt. 19-én Deésen hirdették ki Balázsi Szentiványi Mihály idevaló ref. pap nemeslevelét.*
Megyei jkv.
1677-ben* Véglai Horváth Magdolna itteni házát s szőlőjét végrendeletileg Lugossy Miklós férjére hagyja.
Km. Doboka H. 31.
1678 október 27-én* Végh Erzsébet Alsó Mihályné Csizmadia Mártonnak egy telket ajándékozván, erről 1702 julius 1-én Csizmadia Mátyás magát igazolta.
Torma gyüjt.
1679-ben* Retteget Apaffy Mihály Bethlen Farkasnak adományozza.
E. F. L. III. 159. V.
1680 január 18-án és szeptember 19-én* Debreczeni Pál a Varga Bálint magvaszakadtán itt egy telket kapott zálogba a fejedelemtől 150 frtba, melybe 1681. évi január 13-án igtatták be. 1690 julius 2-án ezt örök áron eladja 100 frtért Linczky (Ilniczki saját irása szerint Hlinczki) Zsigmondnak s neje Erdélyi Krisztinának. Linczki még két más telket kapott a fejedelemtől, egyiket Bethlen Farkas hagyományozta neki, melyet Deési Alvinczi Istvántól kapott s gyermekei Bethlen Druzsa és László 300 frtért szintén neki át is adták, viszont egy más telket kapott 200 frtért zálogba, mely Tóthszegi Mihály és Tyukodi Mihály közt feküdt és ezeket 1684-ben decz. 12-én 500 forintot meg is nyerte.* Debreczeni azonban magtalan lévén,e három teleknek 514elseje marad nejére, ki 1702 julius 1-én, mint már Náprádi Gáborné igazolta hozzá való jogát, később mint magtalantól, testvérének Erdélyi Györgynek fia István örökölte, de el is adta Mihálcz Mihálynak.
Torma J. gyüjt.
U. o.
A más két telket Erdélyi Krisztinától Bethlen Druzsa kiváltván, 1718. évbeli virágvasárnap után 3 nappal (ápril 12-én) 650 frtba leköté ugyancsak Mihálcz Mihálynak, de örökösétől a fiskus kinyerte s 1772 január 3-án katonásitott birtokért cserébe adta Alsó Ferenczné Sebesi Krisztinának, kinek utóda, Mózsa Krisztina Naláczi Daniné, Szőcs Mihálynak adta zálogba, ennek pedig javai elkotyavetyéltetvén, Enyedi István vette meg.
Mihálcz Mihály e telkek mellé 300 frtért megszerezte Tószegi Mihály telkét, mint szomszédját, de neje Demény Katától a fiskus 1772 deczember 15-én kinyervén, 1774-ben Mikes Istvánnak adta, mely később a gróf Bethlen Pál tulajdonába került. Az előbb emlitett gróf Bethlen Pál fia szintén Bethlen Pál tábornok az árpástói utczában zálogba egy telket adott Szőcs Ferencznek szolgálataiért, melyet ez szintén zálogba adott Dániel Istvánnak, kinek leánya Torma Józsefné Bakcsy Jánosnak vetette zálogba.
1683-ban márczius 6-án* Deésen hirdették ki Szilágyi József nemeslevelét ellentmondás nélkül.
Vármegyei jegyzőkönyv.
1685-ben november 3-án* egyik birtokos nemes Rettegi Geréb István szolgabiró 12 éve s neje László Erzsébet s fiok András, János s leányuk Kata és Erzsébet nemességet nyervén, kihirdettettet Deésen a november 21-iki gyülésen.*
Torma gyüjt.
Megyei jk. Azonban Geréb István név alatt már 1659 február 20-án kihirdetve találunk egy ily nemes-levelet a vármegye jegyzőkönyvében.
1694-ben* birtokosa Mikes Mihály, van 36 jobbágya.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1694-ben* itteni szőlőjükön megosztoznak Tyukodi Nagy Imre, Palatkay István és neje Tyukodi Kata egy, más részről Tyukodi Klára Baróthy Jánosné és Zsófi a Tyukodi Mihály leányai.
Proclam.
1698-ben* Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvary János itteni örökségüket felosztván, itteni nemes telkükön, melyen két ember lakik, Keménynek és Nádudvarynak egy-egy ember jutott.
E. F. L. XII. 1/2 44. C.
1702-ben* Lipót császár Bethlen Druzsánnát gr. Mikes Mihálynét s ettől való fiait Ferenczet és Mihályt Retteg mezőváros birtokában, melyet Druzsánna atyja Bethlen Farkas kapott zálogban, megerősiti.
Erd. főkormsz. ltár. Erd. Lib. Reg. IV. 113.
5151702-ben* birtokosai: gr. Mikes Mihály, Erdélyi István, Nábrádi Gábor, Palatkai István, Kemény Péter, Rhédei Pál, 20 egy telkes nemes, t. i. az Alsó, Suba Mihály, Geréb István, Dobai István, Lakatos János neje Judit révén, Tószegi, Bothfalvi István, Regina István, Vezerményi Váradi Nagy Sámuel utódai Péter, Bogdán, Szilágyi József, Szűcs, Erdélyi, Szász, Rettegi Mihály és János deák, Csizmadia Márton, Szabó Márton, János és Gábor, Visky, Vinter Mihály.
Erd. főkormsz. ltár.
1700 körül* 17 adózó nemes lakik itt.
U. o.
1713-ban* idevaló egy telkes nemesek: Bothfalvi, Szabó, Daróczy, Szilágyi, Váradi, Kolozsi, Rettegi, Szél, Suba, Dobay, kik 14-en laknak 14 házban.
Erd. főkormsz. ltár Nemes Prod. I. 1.
Bethleni gr. Bethlen család czímere.*
Siebm. Wbuch. IV. B. 15. Abth. 49. Taf.
Rettegi Viski család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 186. Taf. Viski György Apaffy fejedelem nagyobb kanczelláriáján irnok, kit nemességében újra megerősitett. Gyf. ápril 15. XXVII. Lib. Reg.
Szentháromsági Szeredai család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. 167. Taf.
1721-ben* itteni birtokosok: Dobay Istvánnak van két házastelke, Rédai Pálnak 6, egyikhez kert, szőlő is tartozik. Ezek 1774-ben Daróczi Krisztina, Vinter Mihály és Szeredai Andrára szállottak. (Családfát lásd a túloldalon). Palatkay Istvánnak itteni három házastelkeért a fiskus Offenbányán adott birtokot s az ő részét 1774-ben gr. Mikes Istvánnak adta át. Van továbbá Erdélyi Krisztinának egy öröksége és két telke. Egy telkes nemes: Szabó vagy Suba Mihály, Botfalvi István, Regina István, kiktől a fiskus birtokait kiváltván, Pállfi Borbálának adta cserébe. Böszörményi János, Nagy Sámuel örökösei, Alsó János. Az Alsó családnak Kis-Sajó-Monor-Gleden stb. katonásitott birtokaikért itten adott cserébe 1771. és 1772-ben.
E. F. L. XII. 1/2.
516Szeredai András és neje Glésán Judit Mihály Székely Anna Erzsébet, Berenczei Jánosné Borbála, Jabroczky Gáborné Ilona, árpataki Geréb Józsefné 1711. Pál v. Péter (?) Zoltai Kata Judit, Ar.-sz.-mihályfalvi Szoboszlai Dávidné 1750 Szeredai Mihály Torma Krisztina József, főstrázsamester Péter, Berivoi Boér Ágnes Pál Ferencz József def. István, Sárosi Zsuzsa def. Miklós, Köv. 1. Boér Ilona Anna, Máriaffy Lajosné Zsuzsa, Imecs Antalné Borbála, Bálint Samuné 2. Máriaffy Kata Kata, Nagy Dánielné Rózsa, Sombori Elekné 2-szor Rosenfeldné Ignácz def. Ferencz Ózdi Judit Mihály, kanonok Zsigmond Farkas Anna Rózsa, Berzenczei Antalné Imre Krisztina, Józsa Antalné Gábor, Nagy Anna Elek, Benedek, Antal, József Ágnes, Sándor Pálné János 1. Sz.-Macskási Mária 2. Vadas Mária Anna, Bak Jánosné Samu, Simándi Borbála Zsuzsa Fosztóné* Kata, Tompa Jánosné Kristóf, berivoi Boér Rózsa Zsuzsa, Lendvai Imréné Krisztina, Kósa Zs.-né János, Nagy Anna Kata, Kristóf. 1. Árkosi Anna 2. Petki Teréz Elek János, beriv. Boér Anna* Ezek Vadas Zsuzsánnától valók Veornika, Bándy Andrásné Domokos, kanonok, jezsuita Antal, generalis, Csehorsz. Zsigmond Elek, Hollaki Róza Ignácz Harsányi Orsolya Pál Jozefa, gr. Bethlen Jánosné Ignácz Anna, Boér Ferenczné Orsolya, Récsey Domokos, Baja Náczi, Toldalagi Zsuzsa Rózsa def. Mária, Gáborfi Gáborné András, Mihálcz Erzsébet András, prépost János, Török Anna def. Zsigmond. László, Káli Kun Anna László Samu Borbála, Tompai György Istvánné Dani Szeredai Péter Veres Borbála István, kal.-szt.-királyi Székely Erzsébet Zsigmond Kemény Mária Kata, Ákosfalvi Szilágyi Lászlóné Erzsébet, Sélyei Kucsó Lászlóné Antal? 1752. Péter, Torma Klára Mária, Maksai Gáborné Tekla, Székely Györgyné 1760–1842 Teréz, Jánosi Ferenczné Kata, Ákosfalvi Szilágyi Lászlóné
517Szilágyi József és János, Rettegi, máskép Vágási Székely Mihály, Szabó Gábor, Csizmadia Mátyás, Erdélyi István, Viski György és Kolozsvári Jánosnak van szőlője s egy telke. Nagybirtokos br. Mikesné Bethleni Zsuzsánna.
1738-ban* Zabolai Mikes István és Ferencz itteni birtokosok midőn Szamosujvár közönségét a fiskus itteni részébe igtatták, annak ellene mondottak, de tiltakoztak még az idevaló nemesek is, mint: Vinter János, Geréb István, Erdélyi István, Tóth György, Tóth, máskép Üregdi Szabó János, Posoni József, Váradi János és István, Viski és Erdélyi György, Rettegi István, Monai János, Szél Mihály, Daróczy és Dobay András, Lakatos György, Zilahi Judit Pataky Zsigmond özvegye, Szilágyi Mária Botfalvi István özvegye.
Erd. fiskusi ltár III. B. 164.
1739 aug. 10-én* Kászoni István az itteni Regina-féle teleknek felét Debreczeni István és neje Szilágyi Rebekának adja cserébe ezek szelecskei telkükért, de Kászoni nejétől Demény Katától 1772 decz. 15-én a fiskus kinyerte, másik részeért vágási Székely, máskép Rettegi Mihályt perelte.
Torma gyüjt.
1750-ben* gr. Mikes István és neje galanthai Eszterházy Kata birja.
Erd. főkormsz. ltár.
1754-ben* Szél István, Dobai András, Geréb István, Szabó alias Tóth István, Daroczi András, Ürögdi alias Szabó János, zabolai Mikes Antal, Rettegi, máskép Székely István, gr. Mikes István, Alsó Mihály, Tóth Szabó Gábor, Szőcs Sámuel, néh. Regina István, Kászoni István a Debreczeni jusson, Szél János, Váradi István és Zsigmond, Alsó Mihály gr. Bethlen részben, Tóth György, Alsó János, Szentandrási Erdélyi György és István, Rettegi Mihály Ürögdi rész, Galambos Sámuelné Erdélyi Borbála, Botfalvi Istvánné Szilágyi Mária, Mihálcz Mihály, Bogdány János emlittetnek, mint birtokosok.
Széki ev. ref. egyházi javak összeírása 32–37. lap.
1757-ben* nemes jogú birtokos Erdélyi György, a Benedek utóda, ki itteni házát budahidai Nagy Mártonnak adta zálogba.
Torma cs. ltár.
1765-ben* zabolai Mikes Ferencz és neje galanthai Eszterházy Kata fia gr. Mikes Antal egy, más részről gr. Kornis Mihály és testvére Mária br. Kemény Farkasné, br. Kornis Antal és neje gr. Mikes Mária gyermekei a Mikes Ferencz-féle javaikon megosztoznak s az itteni rész egy udvarházzal, 25 jobbágy 43 fiúval, 13 zsellér, köztük egy zsidó, s három országos vásár jövedelme (20 frt), van, szőlő, dézmabeli jövedelem Kornis Mihály és testvére Máriának, gr. Mikes Antalnak a vásárvám, szőlőbeli rész fekvőség s a többi fennmaradt rész jutott.
Conscriptio Dux Emánuel ltára Négerfalván.
5181760–69-ben* birtokosai: Kornis Mihály, Kemény Farkas, Mikes István gr. után fia Antal 1768-ban.
Megy. lt.
1767-ben* birtokosai: gr. Mikes Istvánnak van 1 nemesi udvarháza, 26 jobbágya, 8 czigánya, 14 zsellére; gr. Kornis Máriának 1 nemesi udvarháza, 25 jobbágya, 4 czigánya, 8 zsellére, gr. Kornis Mihálynak 2 jobbágya; gr. Bethlen Miklósnak csak 3 szőlleje van. Egy telkes nemesek:* Boér Jánosnak van 1 nem. telke, 2 zsellére; Bogdán Jánosnak 1 nem. udvarháza, 1 nem. telke, 2 jobbágya; Tóthfalusi Istvánnak 1/4 nem. telke, 1 zsellére; Váradi Zsigmondnak csak külsőségei; Palotkai Lászlónak 1 nem. udvarháza, 2 nem. telke, 2 zsellére; Pálffy Borbálának 1 nem. udvarháza, 1 jobbágya, 3 zsellére: Demjén Katának 1 nem. udvarháza, 1 nem. telke 4 zsellére; Alsó Mihálynak 1 nem. udvarháza, 1 nem. telke, 1 zsellére; Alsó Józsefnek 1 nem. udvarháza, 1 zsellére; Fazekas Ferencznek 1 zsellére; Alsó Ferencznek 1 nem. telke; Kovács Zsigmondnak 1 nem. telke; Dobai Istvánnak 1/9 nem. telke, 1 zsellére; Dobai Mária és Sárának 2/9, Lakatos Péternek 1/9, Szabó Istvánnak 1/9, Dobai Györgynek 1/9, Dobai Évának 1/9, Dobai Máriának 1/9, Dobai Lászlónak 1/6, Vinter Mihálynak 1/5, Bornemissza Györgynek 1/5, Szeredai Mihálynak 3/5, Geréb Istvánnak 1/2, Szél Mihálynak 1 nem. telke; Szél Istvánnak csak külsőségei; Geréb Zsófia utódainak csak külsőségeik; Galambosi Józsefnek 2 nem. telke; Daróczi Máriának 1 1/3 nem. telke; Rákosi Jánosnak 1/8 nem. telke, Ferenczy Máriának 1/4, Rákosi Ferencznek külsőségei, Ürögdi Nagy Dávidnak, Kovács Ferencznek, Nagy Krisztinának és Sofftej János szabadosnak egyenként egy negyed nemes telke, Tóth Klárának (Bocskai-féle) 1/2 s végül Rettegi Mihálynak csak külsőségei.
E. F. L. II. 213. Z.
U. o. X.
1768-ban deczember 6-án* a főkormányszék, mint 15-ös itélőszék, Szentháromsági Szeredai Györgyöt, Vinter Mihályt, Munkácsi Bornemissza Györgyöt, Tóth Györgyné Ferencz Máriát, Rákosi Gábort, Kovásznai Vajna Mihályt és Szentkirályi Borbálát Váradi Istvánnét mint a Rettegi Borbély, máskép Tóth István utódait az adózás alól felmentette, mivel a telek örökös joggal volt adva s azért nem is tartozott a főkormányszék elé. 1769-ben a productionale forum előtt folyt a per. 1806-ban Tóth József és Mihály, Rákosi István és Samu s Mocsai Jánosra szállván, a per függőben állott, de 1825 május 18-án az alperesek az 1631 otkóber 31-én a nyolczados törvényszék itélete nyomán feloldoztattak s nemeseknek itéltettek.
Torma gyüjt.
5191769-ben* Fülöp Gáspár-féle telek Daróczi Istvánra, erről a következő évben Szél István és Barátosi Nagy Józsefre szállott.
Torma gyüjt.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: nagypestényi Alsó József és István apai ágon, Angyalosi Angyalosy Sámuel (Kidéből) női ad. jogon, Kovásznai Bogdány János (Háromszékről) anyai j., Béldi Béldy alias Kovács Zsigmond női ad. jogon, munkácsi Bornemisza György (Szék városából) női ad. jogon, szárazajtai Dobay Péter, István és László (2 udvarház és zsellér) anyai ad. jogon, Csabai László (1 zsellér), aldobolyi Dobai B. János zálogjogon, rettegi Daróczi Andrásné Vinter Krisztina anyai, rettegi Geréb József, Galambos József apai, anyai jogon, nagy-győri Mocsay Péter, Székely anyai ad. jogon, zabolai gr. Mikes István apai, anyai ad. jogon, széki Prósa Sámuelné (1 udvarház, 1 zsellér) női ad. jogon, vágási Rettegi alias Dénes Mihály apai, anyai jogon, szentháromsági Szereday György apai* ad. jogon, matolcsi Tőzsér alias Váradi Zsigmond, Mihály (2 udvarház) anyai, illetőleg női és Istvánné özvegyi jogon, Kászoni Istvánné Demény Kata (1 udvarház, 2 jobbágy, 5 zsellér). Adózó vagy kevés birtokú nemesek: köröspataki Körösi Mózes, nagyenyedi Mártonfi György (Csik-Szent-Györgyről) gr. Kemény Farkas udvarbirája, matolcsi Tőzsér alias Váradi Ádám.
Erd. főkormsz. ltár.
Lásd gen. táblát.
1770-ben* adómentességi bizonyitásra szorittattak a vármegyei continua tábla előtt: Angyalosi Samu, 1772 május 30-án a continua tábla a kir. táblára vetette, ez pedig feloldván az itéletet, 1773 május 24-én magát igazolta. Kovásznai Bogdány Jánost (Háromszék) feloldotta, főkormányszék 1770 julius 3-án helyben hagyta s itt 1773 jul. 17-én nemes voltát igazolta. Béldi máskép Kovács Zsigmond perbe idéztetése előtt elment innen. Munkácsi Bornemissza Györgyöt a continua tábla nemesnek itélte, de a főkormányszék 1771 február 22-én honfiuság s nem elégséges birtokuság kérdésében bővebb próbára utasitotta, 1773 január 26-án a continua tábla a kir. táblára vetette, hol 1796 február 16-án adómentesnek itéltetett. Szárazajtai Dobai Péter, István és László 1773 junius 30-án azért, hogy nincs elegendő birtokuk, a kir. táblára vettettek. Aldobolyi Dobay Baksa János 1773 junius 23-án hasonló okból szintén a kir. táblára utasittatott. Rettegi Daróczi Andrást 1771 január 21-én nemesnek itélték, de a főkormányszék azért, hogy szoros egybeköttetést őseivel kimutatni nem tudja, a kir. táblára utasitotta. Rettegi Geréb József 1771 május 29-én adómentesnek itéltetett legfelsőbb határozás szerint is, mely 1786-ban 6640. udvari sz. alatt kelt, 520feloldoztatott. Nagy-győri Mocsai Péter 1772 febr. 12-én a kir. táblára utasittatott. Enyedi Mártonffy György 1772 január 30-án és deczember 4-én meg nem jelenvén, adó alá vettetett. Széki Prosa Samu 1772 február 17-én adómentesnek itéltetett. Matolcsi Tőzsér máskép Váradi Zsigmond, Mihály, Ádám és Istvánné, a két elsőnek nem lévén elégséges birtoka, 1773 márczius 27-én a kir. táblára vettetett, Ádám meg nem jelenvén, adó alá került, Istvánné időközben elhalt.
Erd. főkormsz. ltár.
1774-ben márczius 3–9-én* a fiskus az itteni Palatkai Lászlóné Mara Klára,* Demjény, Rettegi Székely, Alsó József, Daróczi, Vinter és Szeredai-féle részeket, összesen 12 telket magához váltván, azt grófi Mikes Istvánnak átengedte.
E. F. L. III. 214. M. N.
Lásd Nagy-Debreknél.
1782-ben* a fiskus itteni részét,* t. i. 23 nemesi udvarházat, 40 jobbágytelket, 73 zsellértelket, 3 malmot a fiskalitásokból végleg kitörülvén, gr. Bethlen Pálnak és Bethlen Lajosnénak adja cserébe bonificatióba katonásitott birtokaikért.
Erd. L. Reg. XII. 234.
Gróf Bethlen ltár.
1786-ban* birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 24 jobbágya, 4 szegénye, gr. Bethlen Lajosnak 23 jobbágya, 5 zsellére, 3 szegénye, Mósa Józsefnek 2 zsellére, Morsai Péternek 4 zsellére, Csomós Sámuelnek 2 zsellére. 1793-ban* Misztótfalusi Tóthfalusi Miklós.*
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár selejt. 240. sz.
U. o. 1805. 339. 347. és 1806. évi 123. sz.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak később Pálnak van 27 telke, gr. Bethlen Józsefnek 23 telke. Több curia, 21 birtoktalan és 21 szabad és adózó nemes, 2 pap, 2 udvari tiszt.
Erd. kancz. ltára.
1825-ben* Szentkirályi Borbála, Váradi István, Tóth György, Ferenczy Márton. Részbirtokosok: Tóth Klára Váradi Jánosné, Erdélyi György, Szél István, Daróczy András, Nagy József, Galambosi és Geréb József s Alsó Ferencz. 1827-ben* Körösi Szőcs József.
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár.
1831-ben* Rettegi alias Székely István, gr. Mikes örökösök, Dobai Károly, gr. Bethlen Farkas, Szombati János, Szepesi család, Szőcs Ferencz, Galambosiak, Viski cs., gr. Bethlen Miklós, Tóth András, Mósa és Turóczi családok, Nagyváradi Sámuel, Csomós Sámuel, Lázár János, Farczádi Sámuel Fogarasi Rákosi János.
Széki ev. ref. esp. ltár 212. lap.
1835-ben* Szőcs József, Szél János, Körösi Sámuel, Literati Farkas és Mihály, Ferenczi Pál, gr. Bethlen Farkasné.
U. o. 141. l.
1839-ben* birtokosai: gr. Bethlen Farkasné és gr. Bethlen József.
Megyei ltár.
5211538-ban* van 29 immunis, vagy nem adózó, 15 adózó nemes lakosa, írástudó közülök 40. 1843-ban* a nemesek száma 48.
Megyei ltár.
U. o.
1841-ben* helyben lakó birtokosok: gr. Bethlen József, Huszár Gáborné, Mocsai János, Váradi Sámuel s több kisebb nemes.
U. o.
1848. évi* birtokosok: gróf Bethlen József és Pál, gróf Lázár Józsefné.
U. o.
1859-ben* gróf Bethlen József itteni és ehez tartozó cs.-ujfalusi és pojáni, emberfői birtokát neje gróf Toroczkai Eszter halála után László fiára s ennek történhető magtalansága esetén végrendeletileg gr. Bethlen Ferencz fia Sándorra hagyja.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1863-ban* gr. Bethlen József, gr. Bethlen Pál részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 71–90. l.
Retteg község pecsétje.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Huszár György, Literáti János, Szél János, András, János, Sándor, Mihály, István, Dániel, Samu, József, László, Gergelyfalvi Károly, Bakcsi János, Enyedi István, Körösi Sámuel és István, Tóth Sándor és Ferencz, Szilvási Mihály, Simon István és József, Pénzes Sándor, Hunyadi László, Lajos és Sándor, Ujvári József, Molnár József, Boda Károly, id. és ifj. Ferenczi Károly, Papp Elek és János, Gyarmati János, Szilágyi István, Szombati L., Mikle István és Dániel, Kolcza János, Becsi József, Öregdi Lajos, Péter Ferencz, Köblös István, gr. Bethlen József, Tölgyesi János, Filep Ádám, Petrucz Miron, Kécskei József, Incze Ferencz, Geréb József, Ladanczi Kálmán, Vitályos Sámuel, Szalontai József, Leon János és Jakab.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen László 1045 h. Gr. Bethlen Pál 1228 h. Diamántstein Ábrahám 131 h. Vétel egyesektől. Ev. ref. egyház 149 h. Kustár Lajosné 101 h. Enyedi birtok. Örökösödés és vétel. Návai testvérek vásárlás után.
522Hajdani lakói a hagyomány szerint szászok voltak, kik idővel magyarokká lettek s a reformáczió korában már mint magyar község kir. haszonbért fizetett 1848-ig. Jelenlegi lakói nem eléggé szorgalmatosok; a magyarok és románok mezőgazdasággal foglalkoznak, az izraeliták és örmények pedig kereskedők. Ruházatuk házilag készült gyapjudarócz s kabát, durva nemez kerek kalap.
1845-ben azt írja Torma József róla,* hogy lakosságának csak egy része magyar, a többi oláh, zsidó, czigány és örmény. Ekkori épületei közül kiválóbbak voltak a gr. Bethlen József és Pál főispán fából épült lakásai s kőből épült ev. ref. papilak az oldalon, míg a főtéren Enyedi István kőháza s gr. Bethlen József nagy vendégfogadója kőből s a fából épült lótenyésztő intézet tisztilaka, melyért a közpénztár gr. Bethlen Pálnak évenként 50 frtot fizetett, továbbá ezen intézethez tartozó két nagy kőistálló 110 katonai ujoncz lóra berendezve s altiszti szobákkal van ellátva, javitásra egy lótól a katonai kormány 1/2 krajczárt fizetett. Ezen kivül több kő- és faépületei voltak, melyek Retteget a közrendü falvak sorából mintegy kiemelték.
Gyüjt.
Jobbára ma is ezt mondhatnók róla az épületekre nézve, melyek zsendely- és szalmafedelüek most is, mint régen, de a főtér közelében csak zsendelytetővel biró házak láthatók.
1439. év elején* Geréb Miklós alvajda és Losonczi Dezső (László) fővajda itt adott ki egy igtató és egy kinyomozó parancsot amaz Somkut beigtatása és az Apaffyaknak az encsi bortized ügyében való vizsgálatra nézve. Retteg a főútvonalba esvén, többször ki volt téve a pusztitásnak. 1602–3 közt* az ezelőtt népes község majdnem teljesen elpusztult, alig maradt meg benne 17 lélek.
Torma gyüjt.
Urb. consc. fasc. 65. nr 87.
1599-ben „az országot ölő, rontó, pusztitó, égető, nyomorgató Mihály vajda elől – a valószinüleg idevaló születésü – Toronyai Máté ev. ref. püspök, kit némelyek Temesvárinak is irnak, ide huzódott s keserves bujdosásban itt is hala meg”.*
Bod. P. Smirnai szent Polikarpus 44. lap.
Egy 1711 febr. 10-én kelt esketésből* azt olvassuk, hogy Kemény János katonái* Vinter Mihály akkori alispánnak házát, valamint az egész várost mindenéből kifosztották és zsákmányolták; utánna az őt üldöző Ali basa török-tatár csordái tanyáztak itt, rabolva, pusztitva s a lakosokat rabszíjra füzték.*
Torma gyüjt.
1661 jul. 28. és 29-én történhetett s Kemény katonái helyett a labanczokat értette, de nem akarta igy megnevezni a tanú.
Kővári. Erd. Tört. V. k. 112. l. és Katona Hist. T. 33. 257. l.
5231664 márczius havában összeirták az áprilisre összegyülendő országgyülési követek névjegyzékét, de a Rettegről menő küldött neve helye üresen maradt.*
Erd. országgyülési emlék XIII. k. 317. l.
1704-ben január 15. és 16-án* e várost br. Tiege labancz halálával teljesen porrá égette.
Tört. Lapok 1874. 4. l.
Róm. kat. Egyháza egyike volt a legvirágzóbbaknak megyénkben. Plébánosa Péter (de Bettek) 1332–37 közt* fizetett 32 denárt; másod izben* 12 garast; harmad izben plébánusa Miklós* fizetett pápai tizedbe a 2-ik és 3-ik évre 6 garast.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 104. l.
U. o. 114. l.
U. o. 126. l.
A reformáczió alkalmával a róm. kath. egyház megszünt, de a múlt század elején több főbirtokos ez egyháznak lévén hive, udvari kápolnát és káplánt tartottak, azonban a birtokosság változtával a káplánok alkalmazása is megszünt. A főtér déli részén jelenleg díszes kis róm. kath. kőtemplom emelkedik, melyet Fogarassy Mihály püspök 1876-ban épittetett. Lelkészei a Ferenczrendü kétféle szerzetből valók voltak, mint: Kozaroczy József minorita 1733. Tompos Imre 1747–51. Mihályfi Antal 1752. Szilágyi Vincze Ferenczrendü 1759. Blasi Bertalan 1762. Sándor Jeromos 1763–4. Andrássy Ferencz 1767–72. Jelenleg a csicsó-kereszturi róm. kath. egyház filiája.
E város a megtisztitott hitelt vagyis a reformácziót korán fogadta be. 1566-ban itt paposkodott ez unitárius egyházközségben* Kolozsvári Basilius István, kinek itt Anna leánya született. Nemsokára Kolozsvárra ment s az unitárius eszmék legbuzgóbb harczosa lőn az anyaországban.*
Ker. Magv. 1888. évf. XXIII. K. 229. l.
U. o. XIV. köt. 1879. évf. 6. füz. 388. l.
Retteg a reformáczió kezdetével a deési esperesi kerülethez tartozott. S minthogy Bod Péter* szerint a deési seniorság alatt (azaz esperesi kerület) felesebb számu ekklézsiák s papok voltak s egy esperes ügyeit ellátni nem tudhatta, melyről az egyházakat vizsgáló püspök is meggyőződött, 1624-ik évben a deési esperesi kerületet két részre szakitván, a Szamos délfelől való része Deésről, a Szamoson túl való rész pedig Rettegi esperességnek neveztetett s tettek is ide mindjárt esperest, de idővel a magyarság nagyobbára kipusztulván, a „mely ekklezsiak megmaradtak, azok a széki pusztás seniorsághoz ragasztattak”. Hogy a rettegi ev. ref. esperesség nem sokáig állott fön, bizonyitja az is, hogy 1649 tájt elhalálozott idevaló lelész Szikszai Istvánt Benkő,* mint széki esperest mutatja be.
Smirnai Szent Polikarpus 69. l.
Milkovia II k. 403. l. és széki esp. ltár.
5241622-ben* a rettegi ev. ref. egyháznak a pap számára van 3 drb rétje és 2 drb szántója, 2 drb szőlője. A templom részére 2 úrvacsoravételre való pohár s egy aranyos ezüst tányér, melyet Török István csináltatott. 1643-beli* összeírás szerint az ev. ref. egyház szent edényei: egy arany és egy aranyozott ezüst pohár, két bortartó kancsó, egyik feliratos ezüst, a más ólom; négy úrasztalára való abrosz, két kendő a pulpitusra és egy asztalra való teritő. Egy nagy és kis harang. A templom teljesen felépitve, két szószékkel ellátva, melyek közül egy az úrasztala mellett van, benne a Nagy Gradual s egy Debreczenben nyomatott énekeskönyv (Concionale).
Széki ev. ref. esp. ltár.
U. o.
Van az egyházközségnek 3 drb szőlője, több helyt mintegy 30 drb szántója és 7 drb rétje. A pap részére 2 drb szőlő, 4 hold föld s 3 drb rét. 1754-beli összeírás szerint* a czinteremben szép nagy kőtornyu s kőtemploma mellett papi és iskolaház, a toronyban két harang; van 80 köböl vetésre való szántója 42 darabban, 42 szekérre való kaszálója 12 darabban, szőlő 8 darab és egy épületfának való fás erdeje, 136 frtja kamatra adva, a korcsmajogot a parasztság az ekklézsiának adta, de a zsidóság corrumpálja.
Széki esp. lt. egyh. javak összeírása 31. l.
1819-ben* az egyház birtoka után korcsmajövedelmet is huz, papja számára jár a dézma, mely 1863-ban váltatott meg.*
Széki esp. lt. Vizsg. jk.
Urb. Wes. 207. l.
1831-ben* van 250 frt alapitványa, melynek kamatját a pap élvezi, 1845-ben* az ekklézsia alaptőkéje 2400 ezüst forint.
Széki esp. lt. vizsg. jk.
Torma gyüjt.
1831-beli összeírás szerint* jegyző- és anyakönyve 1785 óta vezettetik, van Nagy Gradualja 8 darab ezüsttel díszitve.
Vizsg. jk. esp. lt. 219. l.
Adományoztak az ev. ref. egyház számára az 1643-beli feljegyzés szerint* Vig Erzsébet az úrasztalára fehér kötéses csipkés abroszt s a pulpitusra kendőt. Lukács János két kendőt, Bethlen Farkas, Alvinczi István, Szilágyi József egy-egy szántót. 1652 junius 10-én* özv. Székely Andrásné Fejér Zsófi egy szőlőt hagyott végrendeletében a Goromhegyben az ekklézsia számára, melyért fia Girothi Torma Miklós 16 frtot fizetett, hogy ezt a templom épitésére forditsák anyja végakarata szerint. 1672-ben* Takács András egy szőlőt az ekklézsiának, 1695-beli* felirás szerint egy aranyozott ezüstpoharat Erdélyi özvegye, Náprádi N. Geréb egy aranyozott ezüstpoharat. Alsó Mihályné Vid Erzsébet mindennél díszesebb aranyozott ezüst poharat, értéke 25 imperialis tallért meghaladja. Török Istvánné „1631 Jesus segits” felirattal 525egy poharat. Van ekkor 6 drb értékes ezüst aranyozott pohara s tányéra, 1808-ban* Sosodi Herczeg József és neje Zágoni Nagy Salomé és 1819-ben* Balog Éva a templom számára több értékes emléktárgyat. 1824-beli* feljegyzés szerint Mocsai János fekete posztótakarót, 1815-ben több énekes könyvet, 1826-ban a pap fizetés pótlására 150 frt alapitványt tett. 1801-ben Mocsai János az urasztalára több értékes tárgyat ajándékozott.
Széki esp. lt.
Tatrossy cs. lt.
Széki esp. lt.
U. o.
Széki esp. ltár.
U. o.
U. o.
1845-ben* díszes tornyos nagy temploma orgonával ellátva kőkeritésben a hegyen. Leányegyháza Négerfalva.
Torma gyüjt.
1861-ben ujitották meg a templomot, melynek kőkeritésén románkori ajtókeretet s a templomban gothstilu szentséget látunk, míg a torony s más épületrészek 1812 körül mondják hogy épültek, egyik nagyobb harangját Bethlen Elek belső-szolnokmegyei főispán 1678-ban öntette.
Lelkészei: 1615-ben* Belmegyei Péter. 1622-ben* Diószegi Péter pap, esperes. 1636-ban* Szikszai István pap, esperes, némely helyt* Péter 1643-ban. 1649-ben* Kézdivásárhelyi István pap, esperes, 1653-ban is.* 1657-ben* N. Tiszabecsi Gáspár, Székre ment s ott 1673-ban nov. 22-én püspök lett. 1665-ben* Cseh (?) Miklós. 1675–1684-ben* Balázsi Szentiványi Mihály, kinek 1675-ben hirdették ki nemeslevelét. 1696-ban* Ajtai Dániel. 1726-ban* Bodoki Mihály. 1744–46-ban* Soós János. 1747-ben* Tokai István. 1780-ban* Halmágyi István, kit a főkormányszék 1784-ben* büntető kereset alá fog a róm. kath. vallásról az ev. ref. hitre tért egyház tagjaival együtt. 1791-ben* Zalányi Miskolczi József prosenior, 1802-ben halt meg. 1802-ben* Foglár József. 1803–1853-ban Deési Veress Boldizsár. 1854-ben Köblös István. 1889-ben* Zilahi Kiss Sándor, a kinek számos hírlapi czikke jelent meg a megyei Szolnok-Dobokában; az Erdélyi Prot. Lapok munkatársa 1898. A bibliáról általában s különösen hogy miért és hogyan olvassuk.*
E. F. L. XVII 1/2. 44. C.
Széki esp. ltár.
18. Lib. Reg. 170. és Km. prot. M. 120.
Esp. ltár.
U. o.
U. o. és Benkő Mik. II. k. 403. l.
Bod. P. Szmirnai Sz. Polikarp. 105. l. és Magyar Athenas 294. l.
Széki esp. levéltár.
Megyei jkv.
Esp. levéltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei ltár selejt. 6. sz.
Egyh. ltár. M. 7797. sz.
U. o.
Ev. ref. Névk. 74. l.
Az erd. ev. ref. egyházak. Névk. 1898. Kolozsv. 89. l.
Ev. ref. iskolája kezdet óta egyike volt a legjobbaknak, 1643-ban találjuk feljegyezve tantárgyait. 1754-ben szabályzatot dolgoztak ki a rectorok számára. Jóltevői voltak 1838 óta gr. Bethlen József, ki jutalmakra alapitványt tett. Botta György s neje Koncz Klára 100 frt és Mócsai János. „Ebben a tanitás mindkét nemre, mint Torma írja, 1844-ben nagy szorgalommal és jutalmaztatással foly, a miért remélni 526lehet, hogy a magyar nyelv itt végkép kihalni még sem fog.” Az állami iskola felállitásával szünt meg.
Gör. kath. egyházközség temploma a Szent-Miklós tiszteletére épült fából s 1808-ban szentelték föl. Lelkészei a volt rettegi járás alesperesei szoktka lenni. 1845-ben* már el voltak látva szabályszerü földdel, anyakönyvei 1837 óta vezettetnek rendesen. Iskoláját 1850-ben létesitette s azóta tartja fenn. Papjai: Pap Alexa, László, Marosán Trifon, Moldován György s jelenleg Pap Ambrus.
Torma gyüjt.
Az izraeliták már 1750-ben tömegesebben laknak itt,* imaházuk 1845-ben fából épült, de vakolatlan maradt. Jelenlegi díszes templomukat kőből 1873-ban épitették. Iskolájába a legszegényebb is járatta gyermekeit még 1845-ben s egészen az újabb ideig fenntartotta.
Erd. főkormsz. ltár.
E hitközségnek egyik legnevezetesebb embere Vinkler Lipót,* ki Galicziából jött ide s mint jószágbérlő, 30–40 évi itt léte alatt, hitsorsosai előtt héber tudományánál s mások előtt éles eszénél fogva nagy tekintélynek örvendett. Számos verse és czikke jelent meg a Stern M. által szerkesztett szépirodalmi évkönyvekben. 1856-ban Bécsben adta közre szépirodalmi munkáit Beth Jehuda név alatt héber nyelven. 15 évig szenvedett azon betegségben, melyben a híres Heine s mindig jó kedvü volt s itt iratta jobbára diktálva legjobb verseit, 1868-ban halt meg.
Dr. Friedlender jegyzetei.
Állami iskolája 1875 őszén létesült, jelenleg 4 tanitó tanit benne, igazgatója Szabó Lajos. Az állami óvoda 1893-ban engedélyeztetett.*
Retteg tanügyi ismertetése. Kádár József. Nev. és Okt. tört. 420–437. l.
Szülöttei közül: Mihálcz István jeles magyar theologiai írót, ki itt 1726-ban református szülőktől született, emlithetjük meg. Tanulmányait Kolozsvárt kezdette meg, a hol a Jezsuita szerzetbe lépett. Több helyt működött, mint tanár, utoljára Kolozsvárra került, a hol 1772-ben halt meg. Számos munkát írt latin és magyar nyelven, mely utóbbiakról nevezetes: „Okosok hite.” Kolozsv. 1765. „Keresztény Seneca, azaz Keresztény virágocskák, melyeket Annaeus Seneca leveleinek gyönyörüséges kerteiből szedettek.” Kolozsv. 1768.* Továbbá Szvacsina Géza, előbb Kolozsvár városi tanácsost s jelenleg polgármesterét, annyi jeles alkotások emberét e község vallja szülöttjének.
Somogyi Lexikon 12. k. 293. l.
Éghajlata mérsékelt, szélnek, viharnak s jégnek ki van téve, majdnem minden évben lecsap itt a villám. Deés vagy nyugat s a Csicsóvár mellett levő nyeregháton északnyugatról, Gáncs felől és észak felől, tehát három különböző irányban vonuló légáramlat rendesen Retteg felett csap össze. Voltak olyanok is, kik a helyiség felett a ponkon 5271845-ben még meg volt büzhödt tó vonzó erejéből magyarázták gyakori zivatarait s villámcsapásait, mely a 40-es években* épen istentisztelet alatt a ref. toronyba beütött s miután a nép feje felett a mennyegzeten és a falakon rombolásait elvégezte, „hosszas kalandjai után eltünt, a nélkül, hogy az itten tartott katonai feles lőport érintette s valakit megsértett volna”.
Torma gyüjt.
1750-ben* határának kétharmada hideg természetü és sovány, a többi téren fekszik, trágyázva meglehetős jó, de van közte számos erge és tócsa, ezek közül emlitést érdemel a Kendertó, melyben hal, csík stb. bővön. Vize tiszta s marhák által iható minden kifogás nélkül.
Erd. főkormsz. ltár.
1844-ben* is még két fordulóra van osztva határa, egy őszi szem rendesen másfél, a tavaszi pedig majdnem két szemmel fizet. Adózás tekintetében első osztálybeli. 1750-ben* volt adó alatt 3969 1/2, (1822-ben 2326) vékányi szántó, ebből őszi búza alá használt 2762, rozs alá 12, tavaszi alá pedig a tengerin kivül 779 1/2 vékányit. Tengeri és köles termése volt szemül 74 5/6 vékányi, volt ekkor 305 szekérnyi kaszálója, (1722-ben 418) és 576 vedernyi szőlője, (1822-ben 59), évenként használható kaszálója 25 szekérnyi volt, egy veder must ára 17 kr. Erdeje tölgyes, de kevés, majdnem elpusztulva, a főbirtokos a Csicsó alatt 1830-as években itt levő részét tilalom alá fogta s 1848 körül már akkora, hogy benne őzek is gyakran fordultak meg.
Megyei ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Ipar és szorgalom tekintetében Deés után 1750-ben* első helyen áll, volt itt ekkor egy szabó, 3 csizmadia, 4 szűcs, 2 fazekas, 2 késcsináló, egy asztalos, 3 ács, egy mészáros. 1841-ben* 6 szabó, 9 csizmadia, 2 szűcs, 8 fazekas, egy harangöntő, egy asztalos, egy ács, egy kerekes, egy lakatos, 2 kovács és egy mészáros, két kereskedő boltja. Van jó vendéglője, két korcsmája, melynek számára a zsidók 8 üstben főzik a pálinkát. 1750-ben pálinkafőző-üstök jövedelme 11 frt 3 kr-t tett.
U. o.
Megyei ltár.
A fiskus és a nemesség közt a korcsmárlásra nézve egyenetlenség volt, s 1631 október 31-én a privilégialis adiudicatoria döntötte el a viszályt.* 1654 febr. 5-én a nemesség* a felsőbbséghez folyamodott, de eredményre nem vezetett folyamodásuk, mert a korcsma jövedelmét 9 hó alatt 1840-ben* is a két főbirtokos huzza.
Torma gyüjt.
U. o.
Megyei ltár.
1655 óta vannak országos vásárai, melyek 1845-ben Szaniszló napján, naptár szerint Péter és Pál szeptember 28-án tartattak. 1830-as években nyerte csütörtök napon tartandó heti vásár tarthatási jogát. Országos vásárai 1850-ig főleg lovakra nézt hiresek voltak, ma is keresettek 528és látogatottak. Sósvize jó, épületköve meglehetős. Népének szorgalma 1848 előtt föld- és szőlőmivelésben s baromtenyésztésben nyilvánult, 1750-ben* volt itt 153 igás marha, 154 tehén, 23 tulok, csikó, 154 juh, kecske, 94 disznó, 39 méhköpü. 1822-ben 94 igás, 52 tehén, 16 juh, 14 disznó, 2 méhköpü után fizetett adót. 1841-ben 54 ló, 94 ökör, 140 tehén, 82 borju, 24 bival, 180 disznó, 160 juh, 30 méhköpü. Legelője a marhák számához képest szűk, annak is nagyobb részét a galega officinalis növi be, melyet a barmok kerülni szoktak. A mennyi hasznot a helyben tanyázó katonaság okozott, szintannyi terhet rakott reá a fuvarozással az átutazó katonaság, melynek itt ezelőtt rendes megszálló helye szokott lenni.
Erd. főkormányszéki ltár.
1898-ban határának földje, mely tagositva van, eléggé termő. Terményei: búza, rozs, tengeri, kevés árpa, zab s kevés czirok. Állatai: hazai fajta szarvasmarhák, lovak. Nemes fajta alma, szilva, körtve, baraczk és különböző sárgadinnye fajtákat termesztenek. Itatója jó vizü forrásaiban s a községen át folyó patakban és Szamosban. Szőlője nagy részben kipusztult.
Olvasó-egylete 1894-ben alakult, elnöke Clemens Albert. Az iparosok temetkező-egylete 1888-ban létesült. Önkéntes tűzoltó-egylete 1882 óta.
1849 szeptemberben Retteg a hat katonai vidék (Militär-District) egyik központjává tétetett. Főparancsnoka egy katonatiszt, mellette polgári ügyek vezetésére polgári vidéki biztos, kellő hivatali személyzettel. A rettegi vidék ekkor magában foglalta Belső-Szolnok-, Doboka-, Kolozs- és Tordamegyének nagy részét. Rettegről való elneveztetése nem volt egyéb, a mint Kovács István írja,* „mint az oláh nemzetiség egyenjogusági követelményének eleget tenni akarás, mert a vidék szervezete szerint e vidéki hivataloknak Rettegen kellet volna állomásozniok, mit a katonai főparancsnokság és polgári biztosság meg is kisérlett, de helyiségek nem létében Beszterczére tétetett át s így a rettegi vidéki ideiglenes törvényszék (Interims-Gericht) Székhelye is Besztercze lett. Feladata volt számtalan kihágás, büntény kinyomozása s ellátása német nyelven az osztrák törvények szerint.” A törvényszéknek volt öt tagja: az elnök prágai cseh, egyik lengyel, másik szász, a harmadik oláh, a negyedik az író Kovács István székely. 1857-ben* is a róla nevezett kerület központja volt, mely alakult az 1848 előtt volt bálványosváraljai, a rettegi, kőfarki, bethleni s a 529dobokamegyei kerlési járásból, a melyhez 53 község tartozott, 32,357 lélekkel. Van posta- és táviró hivatala, csendőrsége, körjegyzősége, körorvosa régi idő óta, míg csendőrségét újabban 1894-ben állitották fel. Számos vegyes-, singeskereskedésén kivül megemlitjük 1886-ban létesült s Veres keresztről nevezett gyógyszertárát. A szamosvölgyi vasút Deés–Besztercze vonalának egyik nagyobb megálló helye.
Keresztény Magvető VIII. k. 151. 225. lap.
Orsz. ism. tábl. 24. lap.
Házi ipara a gyapjuszövés és kosárfonás. Van 3 házi malma, melyek közül kettő 2-2 kövü és kerekü, egyik 3 kövü és kerekü, kettő a gör. Bethlen Pál, egy a gr. Bethlen László tulajdona.
A katonai lótenyésztő telepet, jelenleg szeszgyár, gr. Kornis Viktor és Betegh Imre birják haszonbérbe.
A helység felett egykor egy váracska vagy őrhely állott, Lökösvár név alatt, hol feküdt, ma nem tudják megmondani; gyanithatólag várhegy nevü szőlőhegy őrzi emlékét.
Itt tartotta a vármegye közgyüléseit 1675 január 17-én; 1677 január 14-én és május 20-án; 1678 május 3. és szept. 20-án; 1682 február 16-án; 1717 ápr. 15-én; 1724 május 165-án;* 1727 julius 29-én; 1739 augusztus 7-én és szeptember 7-én; 1740 január 23-án; 1744 szeptember 4-én; 1727 október 7-én; 1734 aug. 26-án; 1749 október 2-án; 1755 junius 2-án; 1756 május 19. és november 2-án, 1757 nov. 28-án altörvénykezéseit és 1727 okt. 8-án fiútörvénykezéseit.*
Gyüjteményem.
Megyei jkönyv.
1739-ben augusztus 3-án tartott közgyülésen elhatározták, hogy itt a felső kerület részére börtön állittassék.
A mint láttuk, 1405 éven kezdve az újabb ideig városnak, oppidum-nak neveztetik, azonban csak név szerint volt az mert rendes tanácscsal, törvényszékkel, ügykezelési önálló hatósággal nem birt. 1652-ben* decz. 28-án a kisebb birtoku nemesség Deési Bácsi János és Deési ifj. Kádár István megyei főjegyző közbejöttével alkotott ugyan mint előbb láttuk, szabályzatot, de ez sem a főbirtokosokra, sem alattvalóikra kiterjesztve nem volt, sőt az alkotók maguk közt is e szabályzatot csak aprólékos ügyek elintézésére terjeszték ki, a főbbeket a megyei hatóságra bizák. Ez intézkedés hihetőleg II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz után megszünt s a városnak ezután úgyszólva csak nevét tartja meg s 1845-ben is faluszerbe a megyei rendes és földesúri hatóság alatt állott. 1686-ban használt rendes pecsétjén szárnyait és lábait kiterjesztett egyfejü sas, alatta paizsban ökörfő látható e körirattal: „Sigillum Oppid. Retteg,” melyet képben is bemutattunk.
E. F. L. III. 213. l.
530Egykori tisztviselői közül megemlithetjük: 1554-ben* Varga Tamás biró, Kádár Ambrus esküdtet. 1585-ben* Fejér Albert biró, Fazekas Péter és Máté esküdtek. 1588-ban* Fazekas Péter főbiró, Hencsel Albert, Szőcs Tamás város esküdtjei. 1618-ban* biró Fejér Mihály, Porondos Gergely és Csoma János esküdtek. 1652-ben* Rettegi Regina András a nemesek főbirája és Siket Pál András a város főbirája. 1666-ban* Szabó Pál biró, Kocsis Tamás és Királyi István a város esküdtjei.
Lib. Reg. II. 126. és Km. Szolnok int. B. 20.
Km. Szolnok int. C. 2.
Torma gyüjt.
Km. Szolnok int. B. 36.
Tatrossy cs. ltár.
U. o.
A rettegi, némelyek szerint csicsógyörgyfalvi patakon 1427 márcz. 18-án, 1464 és 1553-ban emlittetik vámos hidja, de ezt hihetőleg 1769 okt. 5-én az országos kerülő azon rendelete következtében, mely a vámtulajdonosokat joguk igazolására szoritotta, elveszté; 1845-ben a vámszedést a megyei adózók rovására tartották fenn, a vámszedés azonban régóta megszünt.
Jobbágyszolgálmányok. 1553-ban* évente Szent-Mártonnapon adót fizetnek. Tartoznak egy hold földet bevetni, learatni, behordani s egy vagy két napig kaszálni. Ugyanez évbeli összeírás szerint vallja a biró, hogy rajtok Csicsóvár emberei az 1552. évben mit vettek meg.
Transylv. fasc. 9. nr. 69.
Húshagyótól Lőrincznapjáig Bank Pál szamosujvári kapitány szolgáinak lova számára adtak 434 köböl zabot, melynek ára 142 forint. Ugyancsak Bank szolgái számára húshagyótól Máté apostol napjáig húst, keneret, bort és más szükségeseket, melyeknek ára 142 frt és 10 denárt, három szalonnát 6 frt, 13 medő tehenet 19 frt, 46 bárányt 8 frt, 250 csirkét 5 frt, 126 libát 6 frt 25 denár értékben, 1200 tojást. Bank Pál lovai számára vettek 10 frtra szénát. A vár tisztjeivel Rettegről Karánsebesre utazott emberek számára kivetettek s adtak 4 frtot, Banknak 65 drb barmát teleltették ki s adtak két kas méhet minden érték nélkül, mely tesz egy frtot. A tisztek szolgálatában elpusztult egy ló, mely 9 frtot ért s egy ökör, melynek ára 2 frt 52 denárt tesz, birságpénzből a tiszteknek 6 frt 30 denár. Midőn a tiszt a birót veszedelmesen megrohanni akarta, hogy dühét csendesitsék, adtak egy hordó bort, a mi megért 5 frtot. Midőn Temesvári nevü tiszt a borokért, azért, mivel akarta sértésének árát vette s az ő hűsége és állandósága mellett hitet tett s magát megkárositva érezte, kapott 10 frtot. Egy asszonytól 14 frtot vett birságul, Varga Mártontól birságba 2 frt 50 denárt, egy embertől, mivel lovait gyorsabban hajtani nem tudta, igazságtalanul egy frtot vett birságba. Egy emberen mélttalanul egy frt 531büntetéspénzt vett meg. A kőmestertől minden érték nélkül való 9 malomkőért, egyenként két frtot követelt s fizettetett meg, a mi 18 frtot tesz, András és Albert rettegi szűcsöknek tartozik 6 frttal. Négy héten át négy szekér hordta a gabonát, árpát, szénát Apahidára, mely 24 frtra becsülhető. 8 cséplő 4 héten át csépelt búzát, árpát, a mi 16 frtra becsülhető. A tisztek lovai által tett szénakár 10 frt.
Határhelyek: 1577-ben* Retteg-Őri szőllőhegy.
Torma cs. ltára.
1622-ben* Györgyfalvi határszél, Malom, Pap csieréje, Somberek, Csekemező.
Széki egyházm. jkv.
1623-ban* Porgolát felé, Kert alatt.
16. Lib. Reg. 20. és Trans. fasc. 8. nr. 49.
1635-ben* két fordulóra osztott határában a következő helyek emlittetnek: Eör felé való fordulóban; akasztó domb alatt, az út mellet Búza felé való fordulóban, Csipkés alatt, az út mellett, a Baczai határszélben.
Tatrossi cs. ltára.
1643-ban* Goron, Varjuhegy, Unomhegy, Derékhegy, Szőlőhegyek, Bagolybércz, Somberek, Rakottyás, Halvány, Bacza felé, Szereplő, Holt patak, Malom padja, Baczaberke, Kerekberek, Kétágu palló, Szakadás, Őrfelé forduló, Gyakorberek, Hugyódomb, Szamos felé, Tőkés irtovány szántók, Orosz rétje, Hegedü tó, Czekemező, Puszta malom, Patak tó, Holtviz, Pap cserjése, Györgyfalvi kapu felé, Szőlőhegy alatt levő árok, Bereczkutja rétek.
Széki egyházm. jkv.
1646-ban* Első hegy, Derékhegy, Szőllőhegyek.
21. L. Reg. 188.
1754-ben* Felső fordulóban: Nagy Bagolybércz, Oroszrét, Szamos szakadék, Nyirestó reketyése, Őri berektorka, Varjuhegy, Kis varjuhegy; Uj szőlőhegy, Halvány, Biróság régi, Felső somberek, Széles pallag; alsó forduló: Nyárasfő, Nyáras vége, Szereplő, tul a Szamoson, Gyakorberek, Csekemező, Hugyódomb, Felső Baczaberke, Malompadja, Kerek berek, Bereczk vagy Egreskutja, Oláh templomnál, Csipkés alatt, padja és alján, Lökösvár alatt, Kétágu palló, Régi malom előtt, Kis szénégető, Puszta malom, Tőkés irtoványa, Csekemező pataka, Kis malom, Szőlőshegy farka, Májosmező farka, Mákosrétek és szántók. Szőlők: Aranyhegy, Középhegy, Nagy varjuhegy, Goromhegy, Unomhegy, Kis varjuhegy, Szálas tető, erdő.
Széki ev. ref. egyházm. vagyoni összeirása 32–35.
1767-ben* Besida, Somkerek, Törvényfa, Kendertó, Hojvám, Hugó domb, Csendi tó, Páter domb, Sós Erge partja, Porond, Majosmező, 532Szereplő, Orosz rét, Szénégető, Baczai Burtuka, Köves, Varjúhegy, Furódomb, Őri berek, Magyarós, Becsida torka, Hidos árka, Cziczhegy odlala, Csipkés árka, Czekemező, Hegedü tó, Északos oldal, Hollyvám, Horgasláb, Torma szőlők, Disznópataka, Csipkés padja, Csipkés teteje, Tőkés, Mákos szeri, Felső Bacza szeri, Oroszhegy, Éhmező, Alsó ág, Börvény tó, Tekemező, Gorom, Bagolybércz, Porkolád kert, a Csicsón, Első másként Aranyhegy, Rétkapu, Nagyszakadás, Széles pallag, Nyáros, Bongord szőlőhegy, Körtvélyes, Pojén, Kurta Hosszu, Csicsó alatt, Nyires tó, Torma földe, Agyagos tető, Kerek tó, Zacskos, Biróságréti, Bik kútja oldala, Patak tó, Lábfalvi Pojána, Borsó sze, Várpataka, Vármező, Győrfalvi kút, Középhegy, Hátulsó hegy, Gorom kapu, Sós Héjjas árka, Őri határszél, Szamos fenék, Hugyó domb, Urak lábja, Forló, Patakkő, Csicsóhegy, Berek tető, Déllő hát, Egeres, Szőllős pataka, Egres kút, Irotvány, Alsó Bacza berki, Hosszu sor, Kis Kövesd, Kádár bércze.
E. F. L. III. 213. X.
1767-ben* Déllő hát, Halován, Csicsó Várallya, Lökös vára, Kis Ograda, Csicsóvár mezei, Külső Vármező, az Árpástóra menő út mellett való láb, Szálos erdő, Szente hegy, közép csere, Szélmalom cseréje, Csipkés cseréje, Hatlo cseréje, Szénégető, erdők.
E. F. L. III. 213. Z.
1779-ben* Temető hegy, Retteg pataka, Retesély patak, Lökösvára alatt, Szőllőshegy, másként Szaráta, Kánya kútja, Nagy Kádár bércze, Kis követ és Szálas erdők, Szente hegy.
U. o. XII. 1/2. 13. R.
1812-ben* Felső forduló, Őri berek, Nagy Varjuhegy, Agyagos tető, Pojen vagy Tőkés, Halovány, Porgolatkapunál, Orosz rét, Falu rét, Alsó forduló: Berek kútja, Országútja, Csipkés alatt, Csipkés alja, Kétágu palló, Malompad, Szereplő, Szamoson tul, Nyáras, Czeke mező, Börvénytó, Tőkésalja, Holvány, Kis szénégető, Viski szőlő mellett, Aranyhegy, Ogradán, Agyagos tető, Bagolybércz, Széles pallag, Sós erge, Hugyódomb, Oláh templom mellett. Lökösvár alatt, Kismalom alatt, Nyirestó, Goromb.
Széki egyházk. jkv.
1864-ben* A határ 4 része: Pojeni, Huszube (a magyar Hosszú szótól), Szaraturi, Sub vii.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Hosszuk, Vasúton tul, Felöri, Szőlők, Hegymegett, Pojeny, Csicsó, Szénégető.
Km. prot. H. 47.
18. L. Reg. 119.
18. L. Reg. 170.
533Lakossága: 1553-ban* van benne 83 kapu, porta, 43 szegény lakos, 4 elpusztult ház.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1603-ban* összesen 17 lélek lakik benne s van 5 nemesi udvarház.
Urb. conscr. f. 65. nr. 87.
1703 körül* van 17 jobbágy, 16 zsellér, 1 koldus, 2 kertész, 2 özvegy, 2 elaggott, 1 kulcsár, 1 mesterember, 4 béres szolga s 1 darabont lakója, kik egy-egy telken s házban laknak, van 6 népes örökség és 14 néptelen vagy puszta. A nemességnek 4 népes, 2 puszta öröksége; együtt 92 házastelken laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* adó alatt volt 60 5/5 népes és 11 puszta telek, ebből 8-at gr. Mikes István és Eszterházy Kata, a többit az adózók használták. Volt továbbá 14 egyházi nemes, 4 ily özvegy, 68 jobbágy, 4 ily özvegy, 20 telkes zsellér, 1 ily özvegy, 26 telek nélkül való zsellér, 27 bujdosó, 16 ily özvegy.
U. o.
1830-ban* 949 lakossal.
Consign. statist. topogr. 155. l.
1841-ben* 428 magyar, 4 örmény, 614 oláh, 91 zsidó és 59 czigány, vagyis 541 fi, 641 nő, együtt 1196 lélek. 1844-ben* nemes 134 fi, 112 nő, a pórság részére 550 fi, 534 nő, együtt 684 fi, 646 nő, vagy 1330 lélek. Ebből ev. ref. 193 fi, 233 nő, együtt 426, róm. kath., 21 fi, 30 nő = 51 lélek.
Megyei ltár.
U. o.
1750-ben* adó alatt volt 117 füst, 1844-ben 69 nemes, 213 pór, együtt 282 füst.
Erd. főkormsz. ltár.
1857-ben* e mezővárosban van 288 ház, 78 róm. kath., 17 örm. kath. 863 gör. kath., 1 gör. keleti, 452 evang. helvét, 187 zsidó, együtt 1608 lélek.
Orsz. ism. tábla 25. l.
1886-ban 1764 lélekből 154 róm. kath., 875 gör. kath., 3 gör. kel, 1 ágostai ev., 450 helv. h. evang, 1 unitárius, 280 zsidó.
1891-ben 2001 lakosból 164 róm. kath., 934 gör. kath., 540 ev. ref., 5 lutheránus, 2 unitárius, 343 izraelita, 13 örm. katholikus.
Adója: 1703 körül* a pórság fizetett 31 ökör, 38 tehén, 6 ló, 27 juh után 62 frt 20 krt és 14 1/4 köb. búzát, ugyanennyi zabot, 5 1/3 szekér szénát és egy marhát. 17 adózó nemes 80 ökör, 29 tehén, 13 ló után 30 frt 65 krt és 16 1/2 köb. búzát, ugyannanyi zabot s 4 szekér szénát. 1748-ban* 461 frt 43 kr. 1755-ben* 503 frt 56 kr. 1845-ben 568 frt 5 kr. és 1898-ban 7773 frt 37 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
