Rév-Kápolnok.

Teljes szövegű keresés

534Rév-Kápolnok.
Nevének változatai: 1424-ben* Rewkapolnok és Revtapoly. 1427 tájt* Recapal. 1549-ben* Raykapalnok. 1566-ban* Kwkapolnok. 1602-ben* Vad. 1609-ben* Recapalnuk. 1630-ban* Rekakapolnok. 1650-ben* Re-Kapálnok. 1669-ben* Rév-Kapálnok. 1679-ben* Vád. 1890-ben* Rév-Kápolnokra változtatták eddigi Vád nevét.
Leleszi ltár Stat. D. 197.
Dr. Thallóczy. Kamara haszna 183. l.
Adóösszeírás.
Urb. Conscr. fasc. 101. nr. 45.
Erd. tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
6. Lib. Reg. 91.
16. Lib. Reg. 61.
Erd. Országgy. eml. XI. köt. 105–112. l.
Gergely Teofil cs. ltára. M.-Lápos.
Gyf. Szathmár f. 3. nr. 9.
Belügyminist. 25093. sz. r.
Vád latin szó, annyi mint átkelő hely, rév a Kapnikpatakán innen, Rév előneve; Kápolnok különféle változatát pedig Kápolna-tól vagy ép Kápolnokmonostortól vette, megkülönböztetésül több Vád nevü helységtől.
Kápolnokmonostortól északra a Kapnikpataka völgyében s annak torkolatánál fekszik, Deéstől 63·9 kilométernyire a magyarláposi járásban.
Kővár tartozéka és oláh falu volt, de mint ilyen, csak 1424-ben* fordúl elő, midőn osztály szerint a Drág fiainak György és Sandrinnak jutott. 1427 körül* Drágffy e birtokából 6.07 porta után 2 frt 2 denár adót fizet.
Leleszi ltár Stat. D. 197.
Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig özvegyéé.
Adóösszeírás.
1553–54-ben* Drágffy Györgyé.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben* 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megujitotta.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
5351602-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozza.
Erd. tábla. Prothonot Gálfalvi 208. cs.
1603-ban* a kápolnok-monostori járáshoz tartozott s egy itteni malom és egy nemesi udvarház emlittetik.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1609-ben* Báthory Gábor fejedelem Révkápolnoki Márk János és Mihálynak itteni házukat megnemesitvén, a közteher alól kiveszi. Ugyancsak ez évben* Fattyu Pétert s fiait Györgyöt és Lukácsot két itteni udvarházukban megerősiti s minden közteher alól mentesiti.
6. Lib. Reg. 91.
U. o. 116.
1617-ben* Bethlen Gábor Lónyay Menyhértnek e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalja.
Orsz. ltár. Lymbus.
1630-ban* Brandenburgi Katalin e birtokot Haller Péternek és neje Lónyai Ilonának adja zálogba.
16. L. Reg. 61.
1647-ben* Haller Péter e birtokát nejére Péchy Erzsébetre s gyermekeire Péter és Erzsébetre hagyja, melyet a fejedelem 1649-ben megerősit.
24. L. Reg. 148.
1650-ben* Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
Erd. Országgy. eml. XI. 105–112.
1651-ben* nemesek Márk és Fattyú családok.
Km. Lymbus.
1656-ban* Rákóczy György fejedelem Gaurán Ignácz puskásnak több társaival Teremit adományozta, kik később vármegyénkben telepedtek meg, ennek 1751-ben egyik itt lakó utóda Florián, ki fia Simonnak, ki Tódornak, ez Jánosnak, ki Gaurára telepedett, ez fia Gergelynek, fia Györgynek, ki fia volt Ignácznak, egyik birtokosa.
26. Lib. Reg. 690.

Bélteki Drágffy cs. czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 113. Taf.
1668. és 69-ben* összeírt nemesek a Márk (5) és Fattyú családok. Puskások a Grosz és Farkas családok. Szabados a Haragos család.
Gergely Teophil cs. ltára, M.-Lápos és Gyf. prot. Append 126–157. és Erd. Országgy. Eml. XIV. 408.
1679-ben* Apaffy fejedelem Borbereki Alvinczi Péternek a fiskalis javak prefektusának egy itteni jobbágyot ad zálogba.
Gyf. Szathmár f. 3. nr. 9.
1702-ben* Lipót császár gróf Mikes Mihályt s fiait Ferenczet és Mihályt e birtokukban megerősiti.
Erd. L. Reg. IV. 75.
1702-ben* oláh nemesek: a Vojvod, Márk és György családok.
Erd. főkormsz. ltár.
5361765-ben* Mikes Ferencz és neje Eszterházi Kata fia Mikes Antal egy, más részről gróf Kornis Mihály és testvére Mária br. Kemény Farkasné, mint br. Kornis Antal és neje gr. Mikes Mária gyermekei itteni birtokukon megosztozván, gr. Kornis Mihály és Máriának itten 26 jobbágy 44 fiúval és 2 zsellér jutott.
Dux Emánuel ltára Négerfalván.
1770-ben* birtokosai: gr. Kornis Mihály és Mária br. Kemény Farkasné. 1786-ban* birtokosai: gr. Teleki Tamásnak van 11 jobbágya, 9 zsellére, egy szegénye, gr. Haller Jánosnak 11 jobbágya, 3 zsellére, gr. Kornis Zsigmondnak 10 jobbágya, 4 zsellére, egy szegénye.
E. F. L. VII. 542. G.
Erd. főkormsz. ltár.
1809-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 16, Márk Tomának 2, Márk György fia Joszipnek és Krassai Mihály örökösinek 1 1/2 jtelke; egy telkesek: 13 Márk család, egy Pap, 2 Florián, 3 Csokán; telekrészt birnak a Bab, Filip, Grosz családok.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Kemény Anna és Krassai Éva.
Erd. kancz. ltára.
1839-ben* br. Huszár Károly és Pap Mária Fülöpp István özvegye e birtokukat a fiskusnak visszaadták.
E. F. L. VII 1/2 f. 8. A.
1863-ben* gr. Kornis Gábor, Berta, gr. Györffy, Ujfalvi Sámuel, id. Pataki Dani és a kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 88–194. l.
1898-ban birtokosai: Farkas János vétel a kir. kincstártól, Mózsa Jakab, Kosztin Gábor öröklés folytán.
Lakosai kezdet óta oláhok. 1566-ban* vajdájuk Szurdukkápolnokon lakó Kápolnoki György volt. Ugyanekkor Popa, Nyikuláj, Márk, Gurzó, Pitos, Szema, Czila, Mihila, Tita, Páska jobbágycsaládok emlittetnek.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők, húsvét másod napján a templom mellett a szegényeket megvendégelni, Szent-Györgynapkor öntöződni szokásos. Ugyanekkor öntik le azt is nagy ünnepélyességgel, a ki ez évben először fogott szántáshoz. Élelmük a málé, tej turó és zöldségfélék s száritott gyümölcs leve. Öltözetük házi készitményü kendervászon és daróczharisnya, bőrmellény, kozsok, bunda, guba, sapka, bocskor, bőrőv (tüszü), a nők viselete a boltokból kerül ki.
Házaik egy szoba, pitvar, rakófa, szalmafedelüek, berendezésük csinos és tiszta.
Gör. kath. egyházközség a rusori filiája. Temploma a községen kivül fából épült s Szent-Paraszkéva tiszteletére van szentelve. Van három harangja, 1851. és 1888. év közt öntötték Kolozsvártt. Iskolája újabb keletü.
537Éghajlata kellemes és egészséges, széltől mentes, jég ritkán bántja határát.
1720-ban* legelője elegendő, rétje közepes jóságu.
Erdélyi főkormányszéki ltár.
Jelenleg határa közepes termésü. Főbb terményei: tengeri, búza, zab, kender. Hazai fajta szürke szarvasmarhát, disznót, lovat, juhot, házi szárnyasokat tenyésztenek, a méhészettel sikerrel foglalkoznak. Gyümölcse: vad- és oltott alma, körtve, cseresznye, dió és szilvafélék.
Itatója számos patakjaiban és forrásaiban.
Van 3 malma két-két kövü Farkas János, Herschkovics Mihály és Borsa Mihály tulajdona.
A község közepén egy nagy épületnek alapfalai látszanak, melyről azt tartják, hogy múlt században itt huszár katonatiszti állomás és kaszárnya volt.
Jobbágyszolgálmányok. 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 5-5 frt. a vele szomszédos falvakkal együtt fizet 38 forintot.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ajándékok: 7 quartalia vaj, 7 sajt, egy tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 7 szekér fa.
Birság: minden vérontásért egy frt, verésért 60 denár, idézésre meg nem jelenésért egy frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Az 1603. évi* urbárium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt, szentgyörgynapi 6 frt.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 6 drb sajt ŕ 12 denár, 6 budai justa vaj ŕ 12 denár, egy harmadfü tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után egy disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 4 denárral.
Minden juhnyáj után egy juh és egy bárány, a kinek kevesebbje van, egy báránybőr, vagy helyette 25 denár.
Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 4 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyananyit zab alá, a termésből pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után egy boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
538Határhelyek: 1770-ben* Branyistye, Kornyásze, Sváje, Szesz, Padur, Sztinszár, Mora Marcsenyilor, Lunka, Válye Leturoszi.
E. F. L. VII. 542. G.
1864-ben* In Branistye, Pojenyile, Tyinoszicze, Pojana gyaluluj.
Pety Frigyes gyüjt.
1898-ban Valya Rogozuluj; részei: Dupa stavila, Intre piráre din josu de Braniste, La Crucse, La hantas, La valcsea laschii, La Bulbuk, Costa Coptyileasca, Ciuha si pojana, Valea Colibiler, Aratura, Poienitie, La moria luj Juon, Dupa tyertyuturi pe stauri, Valea Zepode, In valea rogozuluj, Doszu borgi, Pre hodistye Luncsilor. Cu moliterri; részei: Delnicze, Valea Chisoruluj, Sub dimburi in Lunka, Lunca cse máre, stb.*
A Pe poduki határrészben vastag, nem korongon készült cserepek találhatók.
Lakossága: az 1543. évtől kezdve évenként 1–2 kaput jegyeznek fel benne 2–6 szegény lakossal 1566-ig,* ekkor van benne 12 jobbágy, egy szegény lakos 12 lakó s 3 puszta ház.
Urb. conscr. 101–45.
1603-ban* 15 jobbágy, 5 szabados lakossal, van benne 20 lakó, 13 puszta ház.
Urb. conscr. fasc. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 14 jobbágy, 8 zsellér, 2 szegény lakossal, van benne 9 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 42 jobbágy, 10 zsellér, 27 nemes vagy szabados lakik benne s van 21 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* fiaikkal együtt 76 jobbágy lakosa van és 10 nemes, van 34 lakó s 14 puszta ház benne.
U. o. 542. G.
1830-ban* 298 lakossal.
Cons. statist. topogr. 201. lap.
1886-ban 517 lakosból 7 róm. kath., 494 gör. kath., 16 zsidó.
1891-ben 448 lakossal, melyből 3 róm. kath., 394 gör. kath., 33 gör. keleti, 18 izraelita.
Adója 1898-ban 951 frt 35 kr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages