Rogoz.
561Rogoz.
Nevének változatai: 1488-ban* Rogoz. 1594-ben* Rhogoz. 1508-ban* Rogoch és Rogoz. 1607-ben* Rogoz. Oláhul Rogosdi és Rogozu.
Km. prot. I. 106. és Erd. Muz.
Km. Arm. Diversae.
4. Lib. Reg. 101–105.
4. Lib. Reg. 192.
Neve szláv, melyet az oláh és magyar is átvett. Rogoz jelentése: káka, sás,* a mi itt egykor bőven termett a Lápos ingoványaiban.
Cihac 318. Mikl. 280.
Sík téren fekszik a Lápos folyó balpartján. Itt szakad bele jobbról a Kupsa- és Budafalva határán eredő s Libatonon át folyó patak. Deéstől 49·1 kilométernyire van a magyarláposi járásban.
Rogoz kezdettől fogva a Losonczi Bánffyak birtokában volt.
1488-ban* Györgyfalvi László fia Salatiel és Miklós e birtokot, melyet még atyjuknak Losonczi Albert zálogositott el, Harinnai Farkas Tamásnak vetik zálogba.
Km. prot. I. 106. és Erd. Muz.
1502-ben* Farkas Tamás fiai János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
Km. prot. Michael 94.
1505-ben* és 1506-ban* néh. Harinnai Farkas Tamás Rogozt végrendeletileg sógorának Biklinek adományozván, abba fia Farkas János is beleegyezett.
Km. prot. O. 65.
Dl. 30911.
1506-ban* miután e birtok 2 részét már előbb Bánffy László, harmadik részét most adják el Bogdán moldvai vajdának, Harinnai Farkas Tamás leányai: Katalin apácza és Margit Bikly Jánosné.
Földváry ltár.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén, Kenéze Pap János.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1574-ben* idevaló nemes a Pap család.
Km. conv. Arm. P. 34.
1584-ben* Báthory Zsigmond a M.-Láposhoz tartozó falu lakóit szűk, terméketlen területük miatt a 30-ad alól fölmenti.
I. L. Reg. Sig. Báthory 251.
1590-ben* Báthory Zsigmond fejedelem idevaló Miklez Demént szabadossá és itt levő házát adó- és tehermentessé teszi, a Szamosujvárhoz tartozó darabontok sorába felveszi.
Km. Lib. Reg. Sigm. Báthory 270. fol.
1594-ben* a fejedelem birtoka, György János kenéz és Gergely Péter esküdt.
Km. Arm. Diversae.
1598-ban* birtokos István moldvai vajda özvegye. Kenéze Herman Dán, Torda Simon esküdt. Ugyanezen évben* István vajda özvegye Pap Miklós, Tamás és Gergely idevaló nemeseket birtokaikban háborgatta s 562meghagyja Mária Krisztina fejedelem a szamosujvári várkapitánynak Hamvai Györgynek, hogy őket az özvegy hatalmaskodásai ellen birtokaiban oltalmazza meg.
4. Lib. Reg. 102–105.
Rogozi Pap cs. ltára.
1602-ben Kamuthy Farkas iratik egyik birtokosnak.*
Torma gyüjt.
1603-ban* Vajda Istvánnénak itteni búza-asztagai összeiratnak.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond e birtokot Allya Farkasnak, küküllőmegyei főispánnak és nejének Bánffy Margitnak adományozza, ezek által átengedett több más falubeli birtokukért.
Gyf. prot. Deus ad auxil. 131.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond fejedelem Budafalvi Miklós Filepnek, Miklósnak és Jakabnak azon nemesi házat, mely a Pap János és György János háza között van, Miklós Demén atyjuk jogán nekik adja. Ugyanezen évben Rogozi Pap Tamás, János és György részére itteni két ekkor elpusztult házastelküket, mely a Torda Mihály providus, Mihod Márton, előbb Herman Simon házai között van, új adomány czimén Rákóczy Zsigmond fejedelem megnemesiti.
4. Lib. Reg. 192.
1608-ban* itteni birtokos Vajda Jónás deák.
Km. Szolnok int. K. 11.
1611-ben* Allya Farkas s neje Bánffy Margit Kendy Istvánné 1609-ben kötött egyezségüket visszavonják, mely szerint* ők e birtokot bizonyos feltételek alatt neki adták.
Km. prot. C. 54. Transilv. fasc. 6. nr. 39.
Transilv. fasc. 6. nr. 40.
1611-ben* Rogozi Pap Tamás itteni két nemesi házastelkében Báthory Gábor fejedelem újra megerősiti s a következő évben beigtatják, de a beigtatásnak a spanyol származásu Lisibona Gerárd a deési és deésaknai s az erdélyi harminczad bérlője, ki ekkor Nagybányán lakott, ellene mondott.
Torma gyüjt.
1613-ban* Lissibon Gerárd óvást tesz az ellen, hogy noha e birtok 1611-ben a fejedelem által neki lőn elzálogositva, azt 1612-ben mégis Csáky István özvegyének Wesselényi Annának adományozta oda.
Km. prot. D. 77. és Szolnok int. L. 13.
1614-ben* Bethlen Gábor elrendeli, hogy e birtok Lissibona Gerárdtól, ki annak birtokában jogtalanul van, elvétetvén, az Allya Farkasnak és neje Bánffy Margitnak visszaadassék.
Trans. Fasc. 6. nr. 41.
Egy 1615-ik évi* tanúvallatás szerint a tanúk azt vallják, hogy mikor Báthory Zsigmond Havaselföldére ment s onnan visszajött, akkor tájban Rogozt Olasz Mária asszonynak adományozták férje István vajda halála után, ki másod izben kisbuni, másként románfalvi Jónás vajdához ment férjhez s ki Rogozi Rákóczy Zsigmondig birta, s ő csatolta 563aztán Szamosujvárhoz; majd Allya Farkasnak adományozta. 1617-ben* Kisbuni Jónás vajda a maga s felesége Olasz Mária nevében óvást tesz az ellen, hogy 1615-ben e falut, melyhez ő neje, ez pedig Lissibona Gerárd után tart igényt, Szamosujvárhoz csatoltatta a fejedelem.
Km. Szolnok int. V. 4.
Km. prot. D. 212.
1618-ban mint fejedelmi birtok Szamosujvárhoz tartozik s itteni kapuszám után ez évi mustrakor Kupsa János puskást állitották ki,* ekkori egyik birtokosa Szilvási Péter.
Torma gyüjt.
1618-ban* május 20-án kelt esketés szerint Pap Tamás apja Lázár itteni nemesi telkét Báthory Istvántól kapta.
U. o.
1620-ban* birtokosai Lisbone Gerárd fia Henrik, János és Rajnold.
Km. prot. C. 107.
1630-ban* Brandenburgi Katalin e Szamosujvárhoz tartozó birtokot s Pap és Nekita családok 2 telkét kivéve, Cserényi Farkasnak adta zálogba.
16. L. Reg. 128.
Rogozi Kozma család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 255. Taf.
Rogozán család czímere.*
U. o. 12. Abth. 150. Taf.
1631-ben* Rákóczy György e birtokot Cserényi Farkasnak adja zálogba.
15. L. Reg. 95.
1634-ben* Gyula-Fejérvárt szeptember 21-én I. Rákóczy György Rogozi Kozma Mátyást megnemesiti.
Km. Arm. R. 2. kihirdetve Deés, 1635. ápr. 11.
1647-ben* néh. Cserényi Farkasnak e birtoka gyermekeire Erzsébetre Kamuthy Miklós özvegyére és néh. fia Cserényi János árváira Farkas és Zsuzsánnára szállott.
Torma cs. ltára és Km. Lymbus.
1658-ban* Cserényi János özvegyének itt 10 adózó jobbágya volt. II. Rákóczy György fejedelem* 1658-ban Rogozán Simon deési zöldpuskást többekkel együtt megnemesiti.
Torma cs. ltára.
M. Nemz. Múz. Bpest.
1662-ben* május 5-én a kolozsvári táborból Apaffy a Cserényi fiúág kihaltával e birtokot Kudu, Czoptelkével együtt Szentiványi Annának 564adja mindkét nemre. Itteni nemesek a Pap, Mármarosi és Jakab családok. 1663-ban* birtokosa 1. Cserényi Jánosnak, 2-or márkosfalvi Máriássy Istvánnak özvegye Szentiváni Anna, kinek itteni birtokából „három ekénél több ki nem megyen.”.
Torma cs. ltára.
Torma cs. ltára.
1667-ben* Szentiváni Anna Máriássy Istvánné, most Pongrácz Mártonné (ki előbb Cserényi Jánosné volt) e birtokot férjére hagyta, ki azt ismét 4 telken kivül 1669-ben Korlátovics Györgynek (ki Szentiváni Anna unokája volt) átengedte s a fejedelem jóváhagyásával 1670-ben beigttaták.
U. o.
1676-ban* Pap Mihály idevaló pap s általa János, Gábor, Jónás és Gergely nemességet nyervén, itteni házukat is a fejedelem minden közteher alól kiveszi.
Megyei ltár.
1676-ban* idevaló nemesek a Pap, Marosán, Nyikita családok.
U. o.
1682-ben* Szentiváni Anna e birtokát Pongrácz Mártonra hagyja.
Torma cs. ltára.
1694-ben* birtokosa Korlátovics György és neje Henter Klára.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* egy lelkes nemes a Mány, Vaczkány és Nemes család.
Erd. főkormsz. ltár.
1706-ban* ifj. Korlátovics György itteni részét Marjai Albertnek s nejének Szénássy Máriának elzálogositja, mely részt aztán 1712-ben* Pongrácz György magához váltott.
Torma cs. ltára.
U. o.
1713-ban* egy telkes nemes a Mán, Popa és Nikita család, 15-en laknak 11 házban vagy két örökségen.
Erd. főkormsz. ltár. Nemesi Prod. J. 1.
1721-ben* Kollatovich György kapta Offenbányáért a fiskustól pótlásba e birtokot, egy telkes nemesek Nyikita György, Pap, Melintye, Mány és Rusz családbeliek.
E. F. L. III.
1749-ben* Szamosujvár városa, mint az ottani uradalom zálogbirtokosa, báró Pongrácz Györgyöt biztositja az iránt, hogy e birtokában meg nem háboritják.
Torma cs. ltára.
1750-ben* Muszlai Gáborné Vay Anna, a nagyatyjáról néh. báró Pongrácz Györgyről maradt itteni részét Vay Ádámnak eladja.
Km. Szolnok int. V. 35.
1766-ban* birják: br. Vay Mihály, Kisbudaki Rettegi György s Pongrácz örökösök, kiktől a fiskus e birtokot magához váltotta 1768-ban* és 1772-ben gr. Mikes Antal özvegyének gr. Haller Zsuzsánnának adta cserébe Offenbányáért. Egy telkes nemesek a Pap, Mány, Demián, Thoma, Sovre és Rusz családok, kik 55 házban laknak.
E. F. L. III. 216. C. H.
U. o. XII 1/2 25. A.
1779. és 1786-ban* birtokosa gr. Mikes János, van 121 jobbágya, 9 zsellére.
Megyei ltár selejt. 41. és Erd. főkormsz. lt.
5651820-ban* birtokosa gr. Mikes Jánosné gr. Mikes Rozália, van 100 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1829-ben* gr. Mikes Antal.
Erd. főkormsz. ltár.
1838-ban* egy immunis magyar ajku s 22 adózó nemes lakosa közül irástudatlan 22, kik oláh ajkuak.
Megyei ltár.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: gr. Mikes János, Molnár Sándor és 12 Kozma, 6 Serbán, 5 Mán, 5 Demján, 5 Pap, egy Rád családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Herman János, Pap Sándor és 95 társa 595 hold gr. Mikes-féle birtok.
Lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkozó románok. Főtáplálékuk a málé. Ruházatuk házilag készült darócz- és kendervászonból telik ki, a nők kettős színes kötényt (katrincza) viselnek. Házaik s melléképületeik faoldaluak szalma- és dranyiczafedéllel.
Gróf Mikes Jánosnak itt díszes udvarháza és parkja volt, melyet a hozzátartozó birtokkal a községbeliek vásároltak meg s egymásközt felosztották úgy, hogy ma házának s parkjának helyére sem ismerhetni többé.
Ez udvarházban 1866 szeptember 23-án* nevezetes esemény folyt le. Molnár Annáék háza előtt hosszú kocsisor állott felpántlikázott lovakkal, magyar ruhába öltözött kocsisokkal, a nép sorfalat képezett, gyönyörü nászünnepély készül. Nagy Lajos fiatal ügyvéd vitte Molnár Annát feleségül Magyarországba.
Vasárnapi Ujság 1866. 41. sz. L. Monostorszeg.
A vőlegény róm. kath. s a menyasszony ev. ref. lévén, az esküvőnek a menyasszony papja előtt Domokoson kell történnie.
Mielőtt a násznép az esküvőre indult volna, a násznagy, 1849-ben honvédszázados, a „Hadi Lapok” szerkesztője, Biró Sándor, a következő szavakat intézte az ifju párhoz:
Kedves ifjak! Mielőtt a szülői ház küszöbén kilépnétek, az Istennek templomába belépve, egymásnak örök szerelmet esküdnétek, egy pár szót intézni hozzátok, násznagyi kötelességemnek ismerem. Esküdni, egymásnak örök szerelmet és hűséget vallani be Isten előtt, örökre egybekapcsoltatni a szeretet rózsalánczával, leszakadni a szülői keblekről s összeforrni örökre egy kebellel, mely oly hőn dobog – ez czélja kedves ifjak! e szülői ház küszöbén kilépésteknek. És ti végetlenül boldogok vagytok, ha nem a világi fény és gazdagság vágyai, 566hanem a tiszta szeretet vallásos érzelmei közt borultak le a templomban esküre. Nekünk rendületlen hitünk, hogy titeket csakis a tiszta szeretet fűz egymás keblére. Elkisérünk hát – buzgó érzelmek közt áldást imádkozva rátok – az esküvőre. Te pedig nemes ifju! Fogd meg arád jobbját s mond neki:
„Jer leánykám, öleljük meg egymást,
Hadd csókoljam szerelmem lelkedbe,
Menjünk lángkebellel a szent esküvőre
És az eskü legyen szerelmünk őre!”
Hadd csókoljam szerelmem lelkedbe,
Menjünk lángkebellel a szent esküvőre
És az eskü legyen szerelmünk őre!”
Ezután a menyasszony és vőlegény külön hintókba ülve, nagy kisérettel indultak meg Domokosra. Oda érve, a ref. templomba vonultak, hol őket Szentkirályi Sándor tiszteletes fogadta. Ima s fennkölt szellemü ünnepi beszéd után az ifju pár az úr asztala elé állott; a menyasszony magyar szabásu fehér selyemruhába volt öltözve, fején myrthus koszorúval, a vőlegény pedig fekete magyar díszöltönyt viselt, oldalán jogászkarddal.
Lehuzván a párok jobb kezükről keztyüiket s a vőfél leoldván a vőlegény kardját, a szokásos esküformát elmondották. A tiszteletes végszavai után vőlegény ismét felkötötte kardját, boldog párját karon vezette a hintójára s nehány percz mulva a menet Rogoz felé tartott.
Rogozon a családi háznál nagy vigalmat tartottak, melyen mint az idézett lap írja, Albisi zenekara játszott.
Ebéd végeztével az ifju pár nászkisérettel Magyarország felé vette útját; mielőtt azonban elhagyták volna a menyasszony szülői házát, megszólalt ismét a násznagy s egy gyönyörü búcsúztatót mondott, melyet azt hiszem, hogy eredeti költői szárnyalásánál s a 60-as éveket jellemző hazafias hangjánál fogva szivesen vesz az olvasó, ha egész terjedelmében e mozaikszerü ismertetés keretébe foglalok.
A nap rövid, az idő zord, el kezd hidegedni,
A vándormadárnak el kell innen menni.
A házi fecskének
Mely fönt a fedélben
Oly vidoran fészkelt,
És a pacsirtának,
A vándormadárnak el kell innen menni.
A házi fecskének
Mely fönt a fedélben
Oly vidoran fészkelt,
És a pacsirtának,
Mely ezen ház egyik
Szende leányának
Virágai felett
Hajnal hasadtával
Repeső párjával
Oly szépen énekelt –
567Melegebb országba,
Meleg Indiába
Zord bérczeink közül messze kell repülni.
Szende leányának
Virágai felett
Hajnal hasadtával
Repeső párjával
Oly szépen énekelt –
567Melegebb országba,
Meleg Indiába
Zord bérczeink közül messze kell repülni.
*
És milyen a sorsa a vándormadárnak,
Olyan az élete épen a leánynak.
Arra felé, a hol egy szebb hajnal pirúl,
Magasztos reménynyel,
Lángoló kebellel,
Boldogság álmain
Szerelme szárnyain
A házi fecskével ő is útnak indul.
Olyan az élete épen a leánynak.
Arra felé, a hol egy szebb hajnal pirúl,
Magasztos reménynyel,
Lángoló kebellel,
Boldogság álmain
Szerelme szárnyain
A házi fecskével ő is útnak indul.
*
Tisztelt nászünnepély! Ime itt a példa
Vidékünknek egyik kedves csalogánya
Elrepül körünkből –
S választott párjával,
Keble angyalával
Arra siet, a hol melegebb az élet,
A hol a szabadság hajnalpirja éltet,
Kedves magyar hazánk szép rónájára.
Vidékünknek egyik kedves csalogánya
Elrepül körünkből –
S választott párjával,
Keble angyalával
Arra siet, a hol melegebb az élet,
A hol a szabadság hajnalpirja éltet,
Kedves magyar hazánk szép rónájára.
*
De míg eltávozol, ártatlan gyermekünk,
Forró karjainkkal keresztül ölelünk
S lelkünkhöz szoritva téged, azt akarjuk,
Hogy még egyszer búcsúd ajkaidról halljuk:
„Kősziklákkal fedett vadregényes vidék,
Melynek virágölén olyan boldog valék,
Mint örökzöld fenyves, dúsan zöldeljetek,
Mindig gazdag termés lengjen felettetek.
Forró karjainkkal keresztül ölelünk
S lelkünkhöz szoritva téged, azt akarjuk,
Hogy még egyszer búcsúd ajkaidról halljuk:
„Kősziklákkal fedett vadregényes vidék,
Melynek virágölén olyan boldog valék,
Mint örökzöld fenyves, dúsan zöldeljetek,
Mindig gazdag termés lengjen felettetek.
*
És most apám – lelkem!
Anyám, kedves anyám!
Elakad a nyelvem,
Elnémul ajkam, szám.
Elétek borulok –
Ah! Menyország nekem ölelő karotok.
Templomi szent oltár remegő lábatok,
Apám! anyám! megbocsássatok,
Köszönöm a bölcsőt, melyben ringattatok,
A legelső csókot,
Szülői ápolást, a sok jó tanácsot,
568Az életet s mindent, mit nékem adtatok,
Istenem áldását imádkozom rátok.
Anyám, kedves anyám!
Elakad a nyelvem,
Elnémul ajkam, szám.
Elétek borulok –
Ah! Menyország nekem ölelő karotok.
Templomi szent oltár remegő lábatok,
Apám! anyám! megbocsássatok,
Köszönöm a bölcsőt, melyben ringattatok,
A legelső csókot,
Szülői ápolást, a sok jó tanácsot,
568Az életet s mindent, mit nékem adtatok,
Istenem áldását imádkozom rátok.
*
Testvéreim! lelkem legdrágább kincsei,
Ah! hogyan tudhassak tőletek elválni.
Együtt játszadoztunk,
Kergettük a gyorsan repülő pillangót,
Ápoltuk a rózsát s téptük a virágot.
Gyermekéveimnek drága emlékei,
Testvéreimtől ne hagyjatok elválni.
Lelkemhez ölellek még egyszer titeket:
A jó Isten legyen mind végig veletek.
Ah! hogyan tudhassak tőletek elválni.
Együtt játszadoztunk,
Kergettük a gyorsan repülő pillangót,
Ápoltuk a rózsát s téptük a virágot.
Gyermekéveimnek drága emlékei,
Testvéreimtől ne hagyjatok elválni.
Lelkemhez ölellek még egyszer titeket:
A jó Isten legyen mind végig veletek.
*
Barátnéim! kikkel a nagy világ felé
Kezet fogva, félve, lépdegeltünk elé,
Feldobog lelkemnek forró érzeménye
S szemembe feltolúl a fájdalom könye.
Kezet fogva, félve, lépdegeltünk elé,
Feldobog lelkemnek forró érzeménye
S szemembe feltolúl a fájdalom könye.
*
Hogyha elgondolom
Azon komoly perczet, melyben
Tőletek kell válnom,
Ki előtt tudva van szent ártatlanságtok,
Mennyei áldását halmozza reátok.
Azon komoly perczet, melyben
Tőletek kell válnom,
Ki előtt tudva van szent ártatlanságtok,
Mennyei áldását halmozza reátok.
*
Nagyanyám! Ki engem oly forrón szerettél
S nászünnepélyemen násznagynémmá lettél,
Azt óhajtja neked ifju menyasszonyod:
Az örök boldogság legyen őrangyalod.
S nászünnepélyemen násznagynémmá lettél,
Azt óhajtja neked ifju menyasszonyod:
Az örök boldogság legyen őrangyalod.
*
Közel s távol lévő rokonaim!
Boldogok legyetek hazátok halmain.
Köszönetet mondok szent érzelmetekért,
S azon rokonias forró szeretetért,
Melyet irányomban tanusitottatok:
Az egek áldása áradjon reátok!
Boldogok legyetek hazátok halmain.
Köszönetet mondok szent érzelmetekért,
S azon rokonias forró szeretetért,
Melyet irányomban tanusitottatok:
Az egek áldása áradjon reátok!
*
Nászvendégkoszorú! Hálahű kebellel
Uj hazámba viszem emléketeket el,
S óhajtom lelkemből,
Hogy a szabadságnak fényesebb csillaga
569Derüljön e haza sötét halmaira
És e szép csillagzat fényes tányérára
Ne jöjjön árnyalat
Soha, soha, soha!”
Uj hazámba viszem emléketeket el,
S óhajtom lelkemből,
Hogy a szabadságnak fényesebb csillaga
569Derüljön e haza sötét halmaira
És e szép csillagzat fényes tányérára
Ne jöjjön árnyalat
Soha, soha, soha!”
A gör. kath. és gör. keleti egyházközségek fatemplomaikkal. Ez utóbbiak temploma az 1661. évbeli tatárdulás alkalmával leégett s ezután épült jelenlegi temploma, melyet mint a feliraton olvasható, II. József császár idejében festettek ki. Védőszentje Mihály és Gábor őrangyal. Papjai a Kozma családbeliek után a Hermannok, jelenleg Hermán János.
A gör. kath. templom 1886-ban épült s a Szent Paraszkéva tiszteletére van szentelve. Harangjai 1886–96. évből valók; egiykét 1885-ben Rojahidán öntötték, a többiek kolozsvári s budapeti öntésüek.
Az ötvenes évek végén az újabb ideig a magyarláposi gör. kath. iskola számára adózott.
Iskolát 1870-ben állitottak fel.
Éghajlata egészséges, járvány néha a gyermekek közt uralkodik.
1770-beli* hivatalos összeírás szerint határának fele tér és termő, a többi rész hegyes, mocsaras s ezért terméketlen és mivelésre nem alkalmas. Alig terem meg a szükséges gabonájuk, többnyire máshonnan szerzik be barmok árából. Határa két fordulós, a hegyi, úgy a téri mocsáros rész sem alkalmas a mivelésre s csak negyede mondható némileg termékenynek, melyet 4 ökörrel szoktak szántani. Szekeres trágyával való javitása nincs szokásban. Egy köböl őszi búzából, a mit igen ritkán szoktak vetni, 5 kal. vagy 6 véka szem lesz; tavaszi búzát nem szoktak eddig vetni, hanem zabot, melynek köble 8 véka szemmel fizet. Tüzelésre való fás erdeje kevés s ezért a szomszédos községbeliektől, mint Libaton, Alsó-Szőcs s O.-Lápos lakosaitól vásárolják. Legelője szűk határa miatt nem elegendő, kaszálója fordulónként, de úgy kaszálót, mint szántót a szomszédos községbeliektől szoktak bérelni. Szántója 185 1/4 köbölnyi, elvetettek 23 köb. őszi, 102 3/4 köb. tavaszi gabonát, tengerije 17 köbölnyi termett, kaszálója 161 1/4 szekérre aló; malmok jövedelme 3 frt; van itt 117 jármas ökör, 1 ló, 212 tehén, 71 borju, csikó, 124 juh, kecske, 58 disznó, 162 méhköpü, 4 pálinkafőző üst, melyek jövedelme 29 frt; iparosa egy czigánykovács.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa adózás tekintetében 2-od osztályú; adót fizet 869 1/2 köböl szántó, 1514 szekérnyi kaszáló, 54 ökör, ló, 66 tehén, 15 borju, 4 juh, 20 disznó és 2 méhköpü után.
Cziráki urb. oszt.
570Jelenleg határa meglehetős termő; termesztenek törökbúzát, kevés őszi búzát, rozsot, több zabot a magasabb és hidegebb helyeken. Hazai fajta szarvasmarhát tenyésztenek; gyümölcse a szilva. Van épületnek való köve s háromkövü malma. Stösszel Ábrahám m.-láposi lakos tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* adtak 4 tehenet, 2 ökröt 11 frt, 6 bárányt 1 frt, 80 csirkét 1 frt 60 denár, 3 pint vajat 75 denár, 40 köböl zabot 13 frt 33 denár értékben, birságba fizettek 40 denárt a Bánk Pál számára.
Transylv. fasc. F. 9. nr. 69.
1553-ban* évente Szent-Márton napon jobbágyai fele 16, másika 8 denárt fizet, Szent-György napon juhaikból 50-edet adnak.*
U. o.
Bővebben Csicsóváránál.
Határhelyek: 1768-ban* Sesu puruluj, Ripa Buhi, La Orze, Válye Poduluj, Koszte, Dupe Gard, La Rogoz nevü hely, Plopty, Krou Petri, Redecsine, Ripa Maluluj, Gyálu Manyészi, Hejansa, Dupe Vád, Doszu Foksi, La Láz, Albincse, Gregyine, Gyalu korbuluj, Mocsira, Gura Hejusi, Ptyetrisore, Virvu Dobrikuluj, Zevoj, Gura Tyinoszki, Prund, Albistye, Sztirkoje, Tyirosze, Prjive, Virvu Prihoduluj, Valye Mundráji, Rotunda, Mocsira Unguraszka, Gyalu koszorulúj, Csorgou, Pojenyile Dancsuluj.
E. F. L. III. 216. H.
1864-ben* Válye Máre, Rotunda (kerekded határrész), Valye Puruluj (örök patak).
Pesty Frigyes gyüjteménye.
Lakossága: 1553-ban* van benne 18 kapu, 16 lakos és 6 puszta ház.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1603-ban* 19 jobbágy, 3 nemes és szabados, összesen 22 lélek lakik benne.
Urb. conscr. 65–87.
1630-ban* fiaikkal együtt 101 jobbágy, 4 nemes és szabados, házak száma összesen 39.
Km. Lymbus.
1703 körül* van 22 jobbágy, 11 zsellér, egy szegény, 8 nemes és szabados lakosa. Lakóház 41, elpusztult ház 32 van az egész községben.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt egy 29 egy telkes nemes, 12 telken 27 házban és 3 ily özvegy 3 telkes házban, 64 jobbágy 54 telken 62 házban és 10 özvegy 10 telkes házban, 3 telkes és 2 e nélkül való zsellér, ugyanennyi telken és házban és 2 kóborló, együtt 84 telken 107 házban. El van pusztulva 10 ház, melyekből kihaltak, részben elköltöztek, ebből 9-et Vay Ádám földesúr, egyet a községbeliek foglaltakel s adóztak utána.
E. F. K. ltár.
1820-ban* 5 róm. kath. magyar a láposi anyaegyházhoz tartozik és van 115 gör. kel. családfő lakosa.
Megyei ltár.
5711830-ban* 685 gör. kel. lakossal.
Cons. statiszt. topogr. 157. l.
1857-ben* 99 lakosból 1 róm. kath., 3 gör, kath., 988 gör. kel., 7 ev. helv. hitü. Házak száma 213.
Orsz. ism. táb. 22. l.
1886-ban 1069 lakosból gör. kel. és róm. kath. 1062; helv. hitü 2, zsidó 5.
1891-ben 1126 lakosból 2 róm. kath., 181 gör. kath., 925 gör. kel. 6 ev. ref. és 12 izraelita.
Adója 1703 körül* a nemesek és jobbágyok fizettek adóba 100 frt 25 krt, 24 köb. búzát, 24 köb. zabot, 7 szekér szénát s egy barmot. 1749-ben* 357 frt 17 1/2 krt. 1755-ben* 374 frt 20 krt. 1775-ben* 1414 frt 36 krt. 1822-ben* 633 frt 50 krt. 1898-ban 2281 frt 82 krt.
E. F. K. lt.
1750. E. F. L.
U. o.
U. o.
Megyei lt.
