Nevének változatai: 1566-ban Nagh-Szalmapathak. 1567-ben Zalnicapathaka. 1615-ben Romanist. 1615-ben Romanfalva.
Fekszik a Lápos folyó jobbpartja közelében, a határán eredő s a Láposba siető kis patakocska fejénél. Deéstől 48·1 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de csakis 1555-ben keletkezett, mert az ekkori összeírás szerint új lakosai még adót nem fizetnek; vajdája Kis-Bunon lakó Márian.
1567-ben II. János király visszafoglalván Kővárat Miksa császártól, azt s összes s igy tehát ezen tartozékát is beregszói Hagymás Kristóf Beregvármegye főispánja és nagyváradi várkapitánynak adományozta oda.
1570-ben Báthory Kristóf e birtokban, melyet Báthory György és Báthory Anna (1559 vagy 1569-ben) adományából kisbuni Márián Demeter vajda birt és telepitett, őt megerősiti.
1608-ban tiltakozik a Demeter család, hogy a Román család e 581birtokot elfoglalta (?): 1650-ben mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
1651-ben nemes a Pap család.
1659-ben Barcsay Ákos Pap Demeter Jánost, Kozmát, Gergelyt és Tamást e birtokukban, melyet atyjuk atyja Márián szerzett volt, megerősiti.
1669-ben összeírt nemes a Pap család, 2 taggal.
1675-ben a Pap Dán család részére történt tanúvallatás szerint e család ősei Románfalvát egészen birták.
1702-ben birtokosa nagybunyi Pap, másként Demeter Márton.
1786-ban birtokosai: Szebeni János papnak van 4, Popp Konstantinnak 1, Popp Dánielnek 1, Popp Ursznak 2, Popp Máténak 1, Popp Péternek 2, Popp Indrejnek 1, Popp Péternek 1, Triff Gábornak 1, Lázár Ilinének 1, Popp Dumitrunak 1, Popp Iliének 1, Tomas Konstantinnak 1, ifj. Papp Ursznak 1, Szőcs Dokének 2, Préda Józsefnek 1 jobbágya.
1809-ben birtokosai: Pap Mihálynak és Pap Dánielnek van 4-4, Pap Gyurkának 3, Pap Alexa, Ilia és Tódornak 2-2 jtelke. Egy telkesek: Szebenyi József 4, Pap, 1 Kis, Petricsor; telekrészbirtokosok: kisbunyi Trif, 5 kisbunyi Pap, 2 frinkfalvi Tamás, 2 ilondai Pap, ilondai Gicz, frintsenyi Kriszte, Román Popa és az ilondai Preda családok.
1820-ban birtokosai: Pap György, Demeter, Dániel, id. Mihály, Illés, ifj. Mihály és János, Szebeni Imre és még 16 más kisebb birtokos.
1863-ban Pap László és Gábor, Miklós, Mihály, Péter, Farkas, Kelemen és testvérei, Tamás János, Szebeni Imre, Pap Máté és testvérei, Pap Tivadar, Petrisor Gábor, Bartis Mária, Pap Péter és Faur Farkas részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Jelenleg 1898-ban Tamás János nagyobb birtokos, ki vagyonát örökölte.
Lakosai kezdet óta földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkozó oláhok.
1566-ban vajdája a Kis-Bunyon lakó Marián, birája Dragumir volt s ekkor emlittetnek Boda, Rottár, Percze, Raffe, Valentin, Ivánis jobbágycsaládok.
5821640-ben szeptember 7-én itt volt Rákóczy György fejedelem vadászaton, a honnan fiának érdekes levelet ír.
A hagyomány azt tartja, hogy itt lakott volna Mátyás király, kinek itt vára volt, melynek alapfalait s kertjének helyét ma is mutogatják. Valószinü, hogy Rákóczy fejedelemmel tévesztik össze Mátyást.
Házaikat rakófából épitik szalmafedél alá, táplálékuk búza- és málékenyér, öltözetük a szomszédos falvakéhoz hasonló.
Gör. kath. egyházközség. Temploma kőből épült s Szent Miklós tiszteletére szenteltetett föl 1833-ban, harangjai 1880. és 1884. évbeliek. Anyakönyvet 1823 óta vezetnek. Papjai a Petrisor családból valók s jelenlegi is Petrisor Péter.
Felekezeti iskolát a szomszédos Frinkfalva és Szelniczével együtt tart fenn 1870 óta.
Éghajlata enyhe, egészséges, járványtól mentes.
1720-beli összeírás szerint szántója terméketlen, nehezen mivelhető, tűzre való fás erdeje elegendő.
Határa jelenleg is gyenge, de a szokásos gabonanemüek minden faját megtermi; állatai hazai fajuak, gyümölcse közönséges alma, körtve és szilvafélék. Itatója számos forrásaiban.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban mivel csak 1555-ben keletkezett s így 14 évi szabadságából csak 11 év járt le, adóban mit sem fizetnek, csak Kővárt a konyhánál, kerteknél és a szemét tisztogatásban szolgálják.
Határhelyek: 1770-ben Szalmapataka, patak, Csunes, Koser, Prihadistye, Arszur, Fundeture, Zepogye, Pojeniczele, Valye szanyi, Bescre, kilie Blagi, Pe Teu, Blidár, Csertyesz.
1864-ben Doszu, Zepogye, Valcsoja luj Partinia, Dimbu luj Opris, Petra Soimuluj (egykor solymokkal), Szalma (nagy tóval), Pojána, Kilie, La benne.
1898-ban Teu, Valeu, Tyejuluj, Korny.
Lakossága: 1566-ban 7 jobbágy, 1 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 8 lakóház.
1651-ben fiaikkal együtt 12 jobbágy, 2 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 5 lakó- és 3 puszta ház.
1700-ban 10 jobbágy, 2 zsellér és 2 szegény lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 4 lakóház.
5831720-ban 29 jobbágy, 6 nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 11 lakóház.
1770-ben fiaikkal együtt 2 jobbágy lakosa van és 12 nemes, az egész községben 29 lakóház.
1886-ban 215 gör. kath. lakossal.
Adója 1898-ban 493 frt 39 kr.