Románfalva.
Románfalva.
Nevének változatai: 1566-ban* Nagh-Szalmapathak. 1567-ben* Zalnicapathaka. 1615-ben* Romanist.* 1615-ben* Romanfalva.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Km. prot. H. 64. 9. L. Reg. 8.
A nevezett évben Frinkfalva birtokosa Jónás vajda, ki Romanisli-nek, azaz Románfalvinak neveztetik. 1566-ban Románfalva Nagy-Zalnapataknak, Frinkfalva pedig Kis-Zalnapataknak iratik.
Km. Szolnok int. V. 4.
Fekszik a Lápos folyó jobbpartja közelében, a határán eredő s a Láposba siető kis patakocska fejénél. Deéstől 48·1 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de csakis 1555-ben keletkezett,* mert az ekkori összeírás szerint új lakosai még adót nem fizetnek; vajdája Kis-Bunon lakó Márian.
Urb. et Conscr. fasc. 101. nr. 45.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárat Miksa császártól, azt s összes s igy tehát ezen tartozékát is beregszói Hagymás Kristóf Beregvármegye főispánja és nagyváradi várkapitánynak adományozta oda.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1570-ben* Báthory Kristóf e birtokban, melyet Báthory György és Báthory Anna (1559 vagy 1569-ben) adományából kisbuni Márián Demeter vajda birt és telepitett, őt megerősiti.
E. F. L. VII. 555. Q.
1608-ban* tiltakozik a Demeter család, hogy a Román család e 581birtokot elfoglalta (?): 1650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
U. o.
Erd. Országgy. eml. XI. 105–112. l.
1651-ben* nemes a Pap család.
Km. Lymbus.
1659-ben* Barcsay Ákos Pap Demeter Jánost, Kozmát, Gergelyt és Tamást e birtokukban, melyet atyjuk atyja Márián szerzett volt, megerősiti.
E. F. L. VII. 555. Q.
1669-ben* összeírt nemes a Pap család, 2 taggal.
Gyf. prot. Append 126–157.
1675-ben* a Pap Dán család részére történt tanúvallatás szerint e család ősei Románfalvát egészen birták.
Gyf. Cent. JJ. 23.
1702-ben* birtokosa nagybunyi Pap, másként Demeter Márton.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: Szebeni János papnak van 4, Popp Konstantinnak 1, Popp Dánielnek 1, Popp Ursznak 2, Popp Máténak 1, Popp Péternek 2, Popp Indrejnek 1, Popp Péternek 1, Triff Gábornak 1, Lázár Ilinének 1, Popp Dumitrunak 1, Popp Iliének 1, Tomas Konstantinnak 1, ifj. Papp Ursznak 1, Szőcs Dokének 2, Préda Józsefnek 1 jobbágya.
U. o.
1809-ben* birtokosai: Pap Mihálynak és Pap Dánielnek van 4-4, Pap Gyurkának 3, Pap Alexa, Ilia és Tódornak 2-2 jtelke. Egy telkesek: Szebenyi József 4, Pap, 1 Kis, Petricsor; telekrészbirtokosok: kisbunyi Trif, 5 kisbunyi Pap, 2 frinkfalvi Tamás, 2 ilondai Pap, ilondai Gicz, frintsenyi Kriszte, Román Popa és az ilondai Preda családok.
U. o.
1820-ban* birtokosai: Pap György, Demeter, Dániel, id. Mihály, Illés, ifj. Mihály és János, Szebeni Imre és még 16 más kisebb birtokos.
Erd. kanczellária levéltára.
1863-ban* Pap László és Gábor, Miklós, Mihály, Péter, Farkas, Kelemen és testvérei, Tamás János, Szebeni Imre, Pap Máté és testvérei, Pap Tivadar, Petrisor Gábor, Bartis Mária, Pap Péter és Faur Farkas részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 108–196. lap.
Jelenleg 1898-ban Tamás János nagyobb birtokos, ki vagyonát örökölte.
Lakosai kezdet óta földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkozó oláhok.
1566-ban* vajdája a Kis-Bunyon lakó Marián, birája Dragumir volt s ekkor emlittetnek Boda, Rottár, Percze, Raffe, Valentin, Ivánis jobbágycsaládok.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
5821640-ben szeptember 7-én itt volt Rákóczy György fejedelem vadászaton, a honnan* fiának érdekes levelet ír.
Magy. Tört. Eml. XXIV. K. 73. l.
A hagyomány azt tartja, hogy itt lakott volna Mátyás király, kinek itt vára volt,* melynek alapfalait s kertjének helyét ma is mutogatják. Valószinü, hogy Rákóczy fejedelemmel tévesztik össze Mátyást.
Ennek kiásásához most fogtak, az eredményt nem tudjuk.
Házaikat rakófából épitik szalmafedél alá, táplálékuk búza- és málékenyér, öltözetük a szomszédos falvakéhoz hasonló.
Gör. kath. egyházközség. Temploma kőből épült s Szent Miklós tiszteletére szenteltetett föl 1833-ban, harangjai 1880. és 1884. évbeliek. Anyakönyvet 1823 óta vezetnek. Papjai a Petrisor családból valók s jelenlegi is Petrisor Péter.
Felekezeti iskolát a szomszédos Frinkfalva és Szelniczével együtt tart fenn 1870 óta.
Éghajlata enyhe, egészséges, járványtól mentes.
1720-beli összeírás szerint* szántója terméketlen, nehezen mivelhető, tűzre való fás erdeje elegendő.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa jelenleg is gyenge, de a szokásos gabonanemüek minden faját megtermi; állatai hazai fajuak, gyümölcse közönséges alma, körtve és szilvafélék. Itatója számos forrásaiban.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* mivel csak 1555-ben keletkezett s így 14 évi szabadságából csak 11 év járt le, adóban mit sem fizetnek, csak Kővárt a konyhánál, kerteknél és a szemét tisztogatásban szolgálják.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Határhelyek: 1770-ben* Szalmapataka, patak, Csunes, Koser, Prihadistye, Arszur, Fundeture, Zepogye, Pojeniczele, Valye szanyi, Bescre, kilie Blagi, Pe Teu, Blidár, Csertyesz.
E. F. L. VII. 545. K.
1864-ben* Doszu, Zepogye, Valcsoja luj Partinia, Dimbu luj Opris, Petra Soimuluj (egykor solymokkal), Szalma (nagy tóval), Pojána, Kilie, La benne.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Teu, Valeu, Tyejuluj, Korny.
Lakossága: 1566-ban* 7 jobbágy, 1 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben 8 lakóház.
Urb. conscr. 101–45.
1651-ben* fiaikkal együtt 12 jobbágy, 2 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 5 lakó- és 3 puszta ház.
U. o.
1700-ban* 10 jobbágy, 2 zsellér és 2 szegény lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 4 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
5831720-ban* 29 jobbágy, 6 nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 11 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1770-ben* fiaikkal együtt 2 jobbágy lakosa van és 12 nemes, az egész községben 29 lakóház.
U. o. 545. K.
1830-ban* 192 lakossal.
Cons. statist. topogr. 158. l.
1886-ban 215 gör. kath. lakossal.
1891-ben lakossága 192.
Adója 1898-ban 493 frt 39 kr.
