Sajgó.
Sajgó.
Nevének változatai: 1379-ben* Solgo. 1405-ben* Salgo. 1549 előtt* Sal˙gó. 1590-ben* Salygo. 1616-ban* Sajgó. 1830-ban* Sajgó, oláh neve Sigo.
Fejér Cod. IX. vol. V. 342.
Gr. Bánffy ltár B. 1.
Erd. fisc. ltár. Miscell. 6. sub. lit. A.
Gyf. Lib. Reg. II. Sig. Báthory fol. 205.
8. L. Reg. 176. és 198.
Cons. stat. topogr. 159. l.
Nevét a mellette levő nagy erdőtől vette, melynek Sajgó volt a neve. Sajgó annyi, mint zajgó; sok erdőt neveztek őseink hajdan így, ellentétben a csendes erdőkkel. Hasonló eset erre az ó-szláv suma, mely zajt és nagy erdőt is jelent.
A 603 méter magas Sajóhegy közelében fekszik, kelet felé egy hegytetőn. Határán ered azon kis patakocska, mely Keménye és Szinye közt a Deberke patakába siet. Deéstől 14·5 kilométernyire van a deési járásban.
Sajgó első megemlítésénél 1379-ben* királyi birtoknak mondatik s mint ilyen, Bonczhidához tartozott később is. Valószinüleg Lajos király Sajgót a losonczi Bánffyaknak adományozta, de Zsigmond király elvette tőlük, tudniillik Dezsőfi Miklós fiaitól István, Ferencz és Dezsőtől, azért, mert nápolyi Lászlóhoz állván, hűtlenségbe estek, de 1405-ben* megkegyelmezvén, Sajgót Dénes bán fiainak Lászlónak és Györgynek visszaadta.
Fejér Cod. IX. vol. V. 342.
Gr. Bánffy ltár B. 1.
1461-ben* Bozzási Miklós fiai: Péter, Pál, László és Benedek és Keczeli Zele Balázs fiai: Balázs és László az itteni résznek adományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rapolti Gotthárdot tiltják, mely rész reájuk néh. Margittól, Kecseti Pergelin leányától szállott.
Km. prot. e. 69.
61508-ban* Báthori István a Szaniszló Miklós fia a Bánffy Zsófi jogán meginteti Bánffy Jánost a leánynegyedért (dosért) és parafernumért ez és több más falubeli illetőségeért.
Gr. Bánffy ltár. Leleszi kápt. nr. 3. B.
1511-ben* egy összeírás szerint itt egy rész Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1515-ben* Bánffy Péter itteni részét, mely reá néh. Bánffy János után szállott, Kendy Gálnak veti zálogba.
Km. prot. 1550: 53. és Gyf. cista Szathmár fasc. II. 54.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
Km. prot. Magno 76.
1524-ben* Losonczi Bánffy László gyermekei: Miklós, Bernát, László, Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket Kendy Gáltól visszaváltani akarják.
Dl. 30349. és Km. prot. R. 110.
1524-ben* Bánffy László gyermekei itteni részüket Podvinyai Pál deák s nejének Zsófiának néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még azon évben* visszavonják.
Km. prot. R. 154.
U. o. 155.
1535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősíti, de a következő 1536-ik évben* Bánffy László, Miklós és Mihály itteni részükbe új adományozás czímén beigtattatnak.
Km. Doboka K. 21.
Km. Kolos B. 132.
1546 körül* Bánffy Gáspárnak itt 7 jtelke volt.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
1549 előtt* néh. Bánffy János fia János Báthori Szaniszlófi Miklós fiát Istvánt, a ki anyjának Zsófiának azon néh. Bánffy János leányának részét perrel kereste rajta, itteni részében testvéréül fogadja.
E. F. L. XIX. Misc. fasc. 6. A.
1551-ben* Ferdinánd király Szentiványi Kendi Ferenczet s fiát Jánost Sajoi(?) nemes udvarházában megtartatni igérte.
Gyf. kápt. Divers II. fasc. II. nr. 10. és fasc. 3. nr. 45.
1554-ben* Bánffy Mihály itteni részét vejének Tinnini Bojnicsics Horváth Györgynek köti le.
Km. prot. Isab. reg. 86.
1554-ben* Kendy Ferencz a kecsedi uradalmához itt 2 részben 1 kapu jobbágyot bir.
Km. összeírás.
1503-ban* Bánffy András és Péter itteni részüket Kendy Gálnak vetik zálogba.
Gr. Bánffy ltár.
1568-ban* Szilvási Szilvássy Jánost és Pétert itteni birtokukba beigtatják.
Torma gyüjt.
1572-ben* Bánffy István fia István, fia Farkas tiltakozik Bánffy János, Mihály és István testvérei által itteni részüknek Kendy Ferencz részére való átadása ellen.
Gr. Bánffy cs. ltára.
71577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Kendy Sándor, Podvinyai Mihály. (Páska, Gorban nevű jobbágyok emlittetnek.)
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1578-ban* Rudolf császár Bánffy Farkast, Kristófot, Györgyöt, Boldizsárt, Tamást, Gábort, Gáspárt és Lászlót itteni javaikban megerősíti.
Lib. Reg. III. 69.
1578-ban* Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néh. Patócsy Gáspár leánya Anna itteni részükben megerősittetnek. Többi birtokosok Kendy Péter, Bánffy Kristóf.
Gyf. kápt. Div. Cott. II.fasc. 4. nr. 54. Szathmár fasc. 2. nr. 22 és Cent. BB. 50.
1579-ben* mivel Bánffy László s fiai Miklós, Bernát, László és Gábor itteni részüket egykor Podvinyai Pálnak s nejének Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának eladták, Kendy Sándor mint Kendy Mihálynak s azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia abba beigtattatik.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
1585-ben* Báthory Zsigmond néhai Szilvási Andrásnak Jankafi Magdolnától való fiait Jánost és Pétert itteni részükben megerősíti.
Km. Kolos S. 137.
1590-ben* Kendy Ferencz itteni a Kendy kastélyhoz tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 89.
1594-ben* Báthory Zsigmond néh. Kendy Gábornak itteni részét, annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozta.
Km. Szolnok int. G. 8. R. 16.
1598-ban* birtokosai Tahy István és Bánffy Kristóf özvegye Bocskay Anna.
Km. Doboka R. 5.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1607-ben* Kendy István 3 itteni jtelkét Szilvási Péternek adja cserebe.
Km. prot. D. 3.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek és nejének Bánffy Margitnak átengedi.
4. Lib. Reg. 208.
1608-ban* girothi Torma Miklós Bánffy Mihály és Ferencztől zálogban birt itteni részét végrendeletében fia Miklós és neje Kun Borbálára hagyja.
E. F. L. XVII 1/2. 44. C.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja.
8. L. Reg. 176.
1618-ban* Ravazdy György fiai András és István tiltakoznak az 8ellen, hogy e birtokot, melyet atyjuk Báthory Zsigmondtól nyert s Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenty Benedek árváinak gyámja elfoglalva tartja, a ki ez évbeli* itteni birtoka után a lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
Km. Doboka R. 25.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősíti azon birtokban, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt ellentmondtak.
10. Lib. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51. 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1638-ban* Ravazdi András azon perben, melyet Mindszenti Krisztina ellen folytatott, a nagy távolság miatt maga s fiai György, András és testvére István nevében itteni részéről Mindszenti Krisztina Somkereki Erdélyi Istvánné javára lemond.
Km. Szolnok Int. R. 17.
1648-ban* Bánffy Zsigmond itteni részét nejének Nemes Annának vetette zálogba, de az igtatásnál Bánffy György és Dénes annak ellentmondtak.
Km. Kolos N. 16.
1649-ben* birtokosai: Haranglábi Margit Szakácsi Jánosné és Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina.
Torma gyüjt.
1650-ben* mint fiskális birtok Szamosújvárhoz tartozik.
Conscriptio.
1656-ban* Szóváros községe egy Szakadásalja nevű 60 szekérnyi kaszálóról Sajgó község részére lemond.
Torma cs. levéltára.
1653. és 1658-ban* a szamosújvári uradalom és a deési sókamarának itt 10, gróf Csáky Istvánnak 5 adófizető jobbágya van.
U. o.
1659-ben* Barcsay Ákos a fiskus itteni részét gyerőmonostori Ebeni Istvánnak s nejének Kun Katalinnak adja zálogba 500 frtért s birta fia Ebeni László.
27. L. Reg. 147.
1668. és 1669-ben* Ebeni István és neje Kun Ilona örökségein az Ebeni család részéről: Wass János, Erdélyi Miklós, Sárossy Ferencz és Gsegezi Miklós, a Kun család részéről: Daczó György és Kun István, ez utóbbinak megbízott hű szolgája Bácsy János megosztozván, 94 jobbágyot a Kun, 7 jobbágyot fiaikkal együtt az Ebeni családbeliek örököltek.
Dr. Vajda J. cs. ltára.
1671-ben* Czegei Wass János e falut magának adományoztatni kérte, a mit a fejedelem meg is tett.
E. F. L. XII 1/2. fasc. 11. A.
1681-ben* Apaffy Mihály a fiskus itteni részét, melyet azelőtt Ebeni István birt s néhai Wass János váltott magához, most ennek özvegyének Ebeni Évának a László leányának adja 600 frtért zálogba.
U. o.
1681 febr. 28-án* Czegei Wass János a birtokosa.
Weér cs. ltára.
1683-ban* Légeni Szilvássy János kapitány zálogba adja itteni örökségét nénje gr. Mindszenti Krisztina özv. gr. Csáky Istvánnénak.
Gr. Kornis ltár.
1688-ban* Kapy Krisztina gersei Pető Istvánné és testvére Erzsébet Jábroczky Ádámnénak jutott itten 6 örökség, mely zálogjogon Apor kezére került.*
Torma gyüjt.
L. Viczénél.
1694-ben* birtokosai Apor István és Wass György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56.
1696-ban* Sajgó török hódoltság alatt levő falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1702-ben* egy telkes nemes Pap Gábor (pap).
Erd. főkormsz. ltár.
Sajgó 1713-ban* elpusztult falunak mondatik, földjét a szomszéd falvak mivelik.
Megyei ltár.
1721-ben* ifj. Vay György itteni részét katonásitott birtokáért kapta cserébe. Többi birtokosai: Apor Lázár, Kornis Zsigmond és br. Bánffy György.
E. F. L. XII.
1766-ban* az itteni fiskusi részt, t. i. 11 jobbágyot gr. Wass Dániel fia Ádám birta, de a fiskus magához váltotta. Többi birtokosok: gr. Kornis Zsigmond,* br. Bánffy György és Kapi Teréz az Apor Lázár özvegye.
E. F. L. III. 222. A. B.
U. o. XII. 1/2. 11. A.
1768-beli* tanúvallatás alapján Légeni Szilvást Jánosnak itteni részét a br. Diószeghi család birja.
Gr. Kornis ltár.
1770-ben* Weér András egyik birtokos.
Megyei ltár.
1771-ben* a fiskus itteni részét, t. i. 3 zsellértelket a gr. Wass családtól kiváltván, Szakállasfalvi Tarcza László és Gábornak és a Toldalagiaknak adja cserébe ezek glédeni és monori részükért.
Km. Szolnok int. T. 16.
1786-ban* birtokosai: Weér Farkasnak van 4 jobbágya, 1 zsellére, 3 szegénye, özv. Toldalagi Andrásné Náprádi Krisztinának 2 jobbágya, Tarcza Gábornak 2 jobbágya, 2 zsellére, Tarcza Lászlónak 3 10jobbágya, 1 szegénye, br. Bánffy Györgynek 1 jobbágya, 1 szegénye, br. Bánffy Farkasnak 1 jobbágya, Tőkés Lászlónak 1 jobbágya, Csernátoni Jánosnak 2 jobbágya, 1 szegénye, Túri Mihálynak 1 jobbágya, 2 szegénye, Szabó Gábornak 1 zsellére, Tamás Dumitrunak 1 jobbágya, 1 szegénye. Egy telkes nemes Marosán Mihály.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Apor Lazárnénak van 7, br. Diószegi Mihálynak 3, Somlyai Jánosnak 3, Szilvási Miklósnak 2, Borbély Jánosnak 1 1/2, br. Bánffy Ádámnak 1, Tarcza Lászlónénak 1 elpusztulva, Weér Klárának 1 telke. Szabad nemestelek 2 1/2, melyből Flórián Tódorné Tarcza Vana egyet bir. El van pusztulva 4 telek.
Erd. kanczellária ltára.
1829-ben* a Toldalagi család és a Nemes, máskép Tarcza család birja a Vay-féle részt.
E. F. L.
1838-ban* 6 immunis vagy nem adózó egy telkes nemes lakosa van, mind oláh ajkú, közülök egy sem tud írni, olvasni.
Megyei levéltár.
1863-ban* br. Diószegi Antal, br. Bánffy Albert, L. Bányai Márton, Jékey Sándor, Somlyai János, Szilvási Miklós, Borbély László, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 83–178. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai voltak: 5 Csicsó, 1-1 Pap, Bob és Orosz családbeliek.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban birtokosai: Bányai Károlin, öröklés, Szongott Menyhért, vétel, Csicsó Manó és Tivadar öröklés folytán.
A község magyar neve s határhelyei azt mutatják, hogy egykor magyar lakosai voltak, kik az alparéti lázadás után számban, erőben megfogyatkozva, a lassanként ide húzódó oláhságba olvadhattak be.
Mint az 1658. évbeli* összírás tanusitja, az oláhság még nem volt oly számos, hogy papot tarthatott volna, pedig a köztehertől való menekülés és ettől való könnyítés erre eléggé csábította. 1546 körül* Juga, Gorbán, Csoroslyány, Demjén jobbágycsaládok laknak itt.
Adóösszeírás.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
Jelenleg oláhok lakják, földmiveléssel foglalkoznak. Eledelük tej-nemüek s főzelék-félék. Öltözetük darócz, mely házilag készül, sapka és bocskor, részben csizma; nyáron vászonruha s jobbára mezítláb járnak. Épületeik fából valók, szalmafedelüek.
1810-ben* kórház állittatott fel a venusi betegségek gyógyitására, mely ez időben nemcsak itt, hanem több községben el volt terjedve. Valószinüleg az itt tanyázó katonaság töltötte el.
Megyei ltár. selejt. 931. sz.
Gör. kath. egyházközség temploma fából épült s a felsőgyékényesi 11pap szolgál be jelenleg. Régebb önálló egyházközség volt. Iskoláját is az anyaközséggel együtt tartja fenn.
Magas fekvésénél fogva a szélnek nagyon ki van téve, jégeső igen gyakori, éghajlata azonban egészséges.
Az 1750-beli* összeírás szerint határának fele mondható termőnek, ez is, a többi is hegyes, köves s egy harmada éppen terméketlen. Lakosai földjük termékeiből élnek, melyeket 4 mértföldnyire fekvő Szamosújvár és 3 mértföldnyire eső Deés vásárain árusítanak el. Határa két fordulós, 6–8 ökörrel szántható, a trágyázást évenként megkívánja, de szekeres trágyával való javítása nincs szokásban, részint nem is lehet. Egy köböl őszi vetés a termőbb részen 6 kalangyát, szemül 1 1/2 vékával fizet, a kevésbbé termő rész a bele vetett magot is alig adja vissza. Erdeje a szükséghez mérten, úgyszintén legelője is elegendő, kaszálója fordulónként. Van ekkor 1 14 köbölnyi szántója, melybe elvetettek 84 1/2 köb. búzát, 29 1/2 tavaszgabonát, tengerije termett 1 véka, rétje 86 szekérnyi. Van 53 jármas ökre, lova, 53 tehén, 4 tulok, 82 juh, kecske, 24 disznó és 27 méhköpű.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa adózás tekintetében 3-ad osztályú. Adó alatt van 367 köb. szántó, 272 1/4 szekérnyi kaszáló, 4 ökör, 4 ló, 17 tehén, 2 juh, 2 kecske.
Cziráki urb. oszt.
Jelenleg határának földje gyenge termésű; terményei: tavaszbúza, zab, törökbúza; hazai fajta szavasmarhákat, juhokat, kecskéket és kevés sertést tenyésztenek. Gyümölcse: közönséges alma, szilva, körtve és dió.
Itatója forrásaiban, melyek Toptyile, Csorgae, Funtina Ptyetri, Sub Dosilor elnevezés alatt fordulnak elő; patakjai csak esős időben csergedeznek. Épületnek való köve jó.
A csicsovoró dülőben, mint az emberek beszélik, egykor vár állott, mintegy 4 holdnyi területen tégladarabok itt-ott ma is láthatók. Azt állitják, hogy itt egykor tatárok laktak volna, mielőtt a jelenlegi község keletkezett. Kérdés, vajjon nem az 1551-ben emlitett Kendi erődített udvarháza állott-e itt? A hódoltság idejében a törökök tanyáztak e helyen, kiket a nép tatároknak emlit.
A község területe 1900-ban 1175 k. hold.
Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Szent-Márton napon az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a fél nyilasok 50 denárt fizetnek. Karácsonykor azok, a kiknek ökrük van, 1 szekér fát szállitanak be. Tartoznak 4 kalangya gabonát learatni.
Km. összeírás.
12Határhelyek: 1371)-ben* Orbó patak, Bábolna, hegy, Tövismező, Sajtos út (Sohtus ut) = sós út, Szakadat út, Kövespatak, Ménespatak.
Fejér Cod. IX. vol. V. 342. Eredetije a br. Mednyánszky-féle gyüjteményen. Nemz. múz.
1766-ban* Demb, Valcsel, Gregyine, Kriszti, Broste, Zepogye, Sztrimbencze, Polczore, erdő.
E. F. L. III. 222. B.
1771-ben* La Valcsel és Dupe gredin.
Km. Szolnok int. T. 15.
1898-ban dűlők: Broszkor, Gyalu Galuluj, Funacz, Gyalu de Alizslok, Korabgya, Cziczovoro, mely itteni egykori várától vette nevét, Magulicza, Goronyi.
Lakossága: 1750-ben* lakik itt egy telkes nemes egy telken és házban, 4 jobbágy, 13 telkes, 1 e nélkül való zsellér ugyanennyi telken és 19 házban és 2 kóborló. Ez évben 2 zsellér költözött el innen.
Erd. főkormsz. ltár.
1830-ban* 1133 gör. kath. lélekkel.
Cons. statist. topogr. 159. l.
1857-ben* e szamosujvári kerülethez tartozó községben van 38 ház, 146 gör. kath. lakos.
Orsz. ism. tábla 27. l.
1886-ban 170 gör. kath., 6 zsidó, együtt 176 lakos.
1891-ben 231 lélekből 1 róm. kath, 226 gör. kath., 1 ev. ref. és 3 izraelita.
1900-ban 276 lakossal, melyből 8 magyar, 268 oláh, 271 gör. kath., 5 izr., írni, olvasni tud 2, lakóház 56.
