Sásza.
Sásza.
Nevének változatai: 1643-ban* Sazay. 1553-ban* Sachay és Saczay. 1564-ben* Sasa Wyfalu. 1609-ben* Saza. 1668-ban* Sászsza. 1720-ban* Szásza. 1830-ban* Sasza; oláhul Saszá.
Adóössz.
U. o.
U. o.
6. Lib. Reg. 42.
Gergely T. cs. ltára.
Erd. főkormsz. ltár.
Cons. statist. topogr. 163. l.
Cihac szótára szerint* seasza = assis, plat, plain jelent, a melyet községünkre alkalmazva, magyarul hatháznak felel meg.
I. k. 273. l.
Fekszik egy magas domb déli oldalán s azon kis patakocska eredésénél, mely Frinkfalva közelében balról a Lápos folyóba siet. A vármegye székhelye Deéstől 42·5 kilométernyire, a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de mint ilyen csak az 1546–49. évek közt keletkezhetett, mert a legutolsó 1546. évi adóösszeírásban még elő nem fordul, az 1549-iki adóösszeírásban pedig négy új háza emlittetik, mely tehát még adó alá nem volt vehető.
1553–54-ben* Drágffy Györgyé.
Adóössz.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi oklt. III. 589.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt, Miksa császártól azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. r. 48.
721603-ban* a kisbuni járáshoz tartozott s papja emlittetik.
Urb. et. consc. fasc. 16. nr. 19.
1604-ben* e falu jövedelmét Básta kisbuni Vajda Jánosnak adja.
Proclam.
1609-ben* Báthory Gábor kisbuni Vajda János deákot e birtokában megerősíti, úgy azonban, hogy az Kővártól soha el nem idegeníthető s 1650-ben* mint ennek tartozéka emlittetik.
6. L. Reg. 42.
Erd. országgy. Eml. XI. 105–112.
1658-ban* Sászai Illés itteni nemes család.
Kmonostori conv. Arm. B. 42.
1659 ápr. 24-iki dési gyűlésen hirdették ki idevaló Mihus Lázár nemes-levelét.*
Várm. jk.
1663-ban* a fejedelem birja.
Km. prot. Laki 132. és 27. L. Reg. 507.
1669-ben* összeírt nemes Lázár István és Tamás családok, továbbá Pap Máté,* Mihály és Petrisor, Pap János itteni oláh papok családai.
Gyf. prot. Append. 126–157.
Sászai Pap család őse Máté a családi hagyományok s iratok alapján a jász-, bihar-, szatmár- és szilágymegyebeli elégületlenek táborát képező széki Teleki Mihály és köröstarcsai Vér vezetése alatt Erdélybe jövén, Kővár várában levő őrségen volt, s mindkét nemre czimeres nemes-levelet kapott Apafi fejedelemtől Radnoton 1666 jul. 13-án; kihirdetve Kővár várában 1667 nov. 10-én Sentich vagy Seranch Berkeszi Horváth máskép Boldizsár főjegyzősége aláírása alatt. Apafi elrendeli, hogy idevaló házába, melyet megnemesitett, igtassák be, ez 1667 szept. 17-én megtörtént. A ház Dászkál Juon és Marsa János elpusztult házai között állván Kővár őrség kapitánya széki Teleki Mihály, váradi Udvarhelyi György prefectus és a kir. dézmák alhaszonbérlője, felsőbányai Mátyás deák (literátus) provisorsága idején. Beigtatásának Raonsth Oltoványi Ambrus, a fejedelmi javak igazgatója, személyére nézve ellene mondott. A beigtatásnál jelen voltak: Nagy Lukács puskás, frinkfalvi Szőcs András és Balázs Tamás, Krajnik László biró, nagybunyi Hens András esküdt, szakaturai Petrás György biró, Pál György, románfalvi Tamás János, Draghán Tamás biró, gyugásztrafalvi Triff Márián biró, kisborszói Jancs László, Akris János, Vaszk Gergely biró puskás, nemes drágavilmai Sztoján Márton, sászai Persa Péter biró, Máthé Gergely puskás és Joszép Simon; kisbunyi Illyei Lukács szolgabiró bevezették 1667 szept. 19-én Kővárt és Berkeszen ez év okt. 1-én. Pap Máté Teleki iránt való háláját a zernyesti ütközetben tanusitotta, midőn Telekit a basa fia többedmagával levágta, Pap öblös száju puskájával mellbe lőtte a béget, de őt is a késmárki gróf egyik hive dárdájával leszúrta; fivére volt Pap Mihály, ki kevés ideig lakott Sászán, utódai 1720 körül Pánczélcsehre nemesi telkekre telepedtek. Sászai Pap Máténak Beszprimi Zudrai Zabó Sárától gyermekei: Eszter, Ilona, András és Mihály, ennek neje Vajda Zsuzsánna, kitől szilágyrákosi sászai Pap János, kinek neje belényesi Váradi Rózától (kinek anyja volt Donáth Anna Váradi Zsigmondné s rokona nagyajtai Donáth Pálnak, ki után örökölte a rákosi, kalocsi, füzesszentpéteri, hidalmási javait) gyermekei: Farkas, Ráchel Lőrinczi Józsefné és Antal, neje kidei Illés Póli. Ennek ősét Kidei Lőrinczet somlyói Báthory Kristóf nemesitette meg odavaló adományos házával együtt, Gyulafehérvárt 1578 márcz. 18-án kelt levelében, melybe beigtatták a következőévben, megerősitve Gyulafehérvárt 1580 febr. 8-án. Illés Póli kidei Illés Sándor és ormányi Fejérdi Anna leánya (a ki másodszor Szőcs Ferenczhez ment nőül) ki lánya volt Fejérdi Zsigmondnak (némai birtokos) Szacsvay Klárától, kinek apja léczfalvi Szacsvay Mihály volt. (S. P. Gyula cs. ltára és Szol.-Dob. muzeum ltára.) Sászai Pap Antal és Illés Póli gyermekei: 1. Eliz, Erzsébet ipi Rády Lászlóné Füzes-Szt-Pétert, élő. Ludovika férj. lengyelősi és egresi Lengyel Miklósné, honv. huszár 1848–49-ben. † 2. Kecseden lakó S. Pap Gyula gyéresi Békési Máriától leánya Róza Girolton, élő. 3. Róza lófőszékely néh. Marton Alberttől gyermekei: Gyula, neje, szentkirályi Fehér Ilona, Dengelegen, és Endre. 4. S. Pap Berta Schmider Józsefné, Dengelegen. Ez az ág ev. ref. vallásu. (Sászai Pap Gyula cs. levéltára Kecseden és Szolnok-Doboklavármegyei muzeum ltára Désen).
Puskások a Lázár, Joszip, Maxin, Multozán, Makarián, Frink és Gábor családok.
731671*-ben tanuvallatás szerint a fiscus itteni részéből 1657 előtt 6, 1657 után pedig 12 jobbágy bujdosott el.
E. F. L. VII. 478. B.
1679-ben* Apaffy fejedelem borbereki Alvinczy Péternek a fiscalis javak prefectusának egy itteni jobbágyot ad zálogba.
Gyf. Szathmár f. 3. nr. 9.
1680-ban* idevaló egy telkes nemes a Pintye család.
Kmonostori conv. prot. Balth. Rákosi 117.
1702-ben* birja a fiscus. Oláh nemesek: a Lázár, Makszin, Pap, Simon és Perse családok.
Erd. főkormsz. lt.
1719-ben* a fiscus itteni részét a gr. Teleki családnak átadja.
E. F. L. VII. 479. B.
1722-ben* tanuk vallják, hogy Gábor Miklós 8 itteni jobbágyát évekkel ezelőtt Rednik Lászlónak zálogba vetette.
Km. Szolnok int. G. 10.
1786-ban* birtokosa gr. Teleki Lajos, van 7 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1806-ban* nemes a sászai Pap család.
Megyei ltár selejt. 294. sz.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Lajosnak van 11 jtelke; egy telkesek: 4 Petrisor, 4 Frink, 8 Lázár, 9 Perse, 11 Maxin, 1 Hosszú, 3 Simon, 9 Pap, 2 Besse, 9 Gedőcz, 1 Maczedon család. 1820-ban* birtokosa gróf Teleki József.
Erd. főkormsz. ltár.
Erd. kancz. ltár.
Sászai Pap cs. czímere.*
Pap Gyula cs. ltára Kecseden.
1863-ban* gróf Teleki József részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 143. l.
Birtokosa 1892-ben gróf Teleki Arthur utóda Miklós, 406 h. 175 öl, öröklés néh. gr. Teleki Gusztávtól. Ma, 1898-ban egyetlen nagyobb birtokosa sincs.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 4-4 frtot fizetnek, egyébbel nem szolgálnak.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: makkon hizott disznóból, legelőn járó disznókból 100-ból egyet, s ha 10 van is, egyet, kinek ezen alól van, minden egyesért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből s ezen kivül minden szabados karvalypénz-adóba 57 denárt, az ezekből való pénz jövedelme 74a tisztet illeti. Minden pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden kosár nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebb van, az semmit sem. Továbbá egy 3 éves kisebb meddő tehenet adnak. Fejős marhával biró minden egyes család egy negyed mérték vajat s egy sajtot fizet. Minden biró köteles egy karvalyt adni a várnak, vagy annak fejében 25 denár karvalypénzt, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603–ik évi* urbárium szerint: Adó: Szent-Mihály napi 4 frt. Szent-György napi u. a.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 8 drb sajt ŕ 12 denár; 8 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juh nyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: A vár számára évente 10 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, termésből pedig 10 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakosai kezdet óta oláhok.
1586-ban* vajdájuk a Kis-Bunyon lakó Marián, birájuk az itteni Krajnik volt. Ekkor a következő jobbágycsaládok emlittetnek: Márton, Vád, Pris, Oprissa, Hordó, Kaol, Kracson, Neketa, Pintye, Lupin.
Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Lakosai szorgalmas földmivelők. A legények újév napján szalmabábut állitanak a férjhez nem ment leányok udvarába. Szent-György napján a fiatalság a leányos házak kapuit zöld lombokkal díszíti fel.
Épületeik boronafa oldaluak, szalmával fedve.
A gör. kath. egyházközség templomát fából 1840-ben építette a község keleti részén, Mihály és Gábor archangyalok nevére szentelték föl. Anyakönyve 1826 óta van. Harangjai 1896. évből valók. Mig önálló egyházközség volt, a Frink és Román családbeliek paposkodtak, jelenleg pedig a zsugásztrai pap szolgál be.
Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után állitotta fel. Ide járnak iskolába az ilondapataki és zsugásztrai tankötelesek, a kikkel együtt fizetik a tanitót.*
Kádár. Nev. Okt. Tört. 296. l.
75Éghajlata mérsékelt, szél ellen védett helyen, domb oldalán feküvén, levegője jó.
1720-beli* összeírás szerint határa szerfelett terméketlen, 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője kevés, tűzre való fás erdeje nincs.
Erd. főkormsz. ltár.
1817-beli* éhség alkalmával a község erdejében 400-an gyűltek össze, hogy kivándoroljanak Moldovába az éhség miatt, melynek megakadályozására a hatóság élelmet oszt ki.
Megyei ltár selejt. 988. sz.
Jelenleg határa termékeny, az összes gabonaféléket termesztik, hazai fajta szarvasmarhákat tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió. Itatója kútjaiban.
Határhelyek: 1715-ben* Kosér, Ponoricz, Topile, Vasalye, Laurdis, Koruj, Facza, Gloduluj, dupe Perihad, Mohoricsosza, Barkoszes, Pojenicze, Szesz, Malyen, Ungyul Popi, Lokul Szetenyeszk, Fraszinosz, Varatyets, Fatza Szuliczi, Csernyesz, Varastyine, Vradnicza, Szkarpin, Valye Szeszi. 1864-ben* Moharicsosza, Horincii, Pe sglamen, Braniscsea, Valea kornilor, Pojana, Sub petrariu, Valea bulbukuluj.
E. F. L. VII. 478. H. 547. a.
Pesty F. gyüjt.
1898-ban Moharcsásza, Pojana, Seszu, Leurgisze, Faczu, Kalea Lasa, Gyerenyásza dűlők.
A község területe 1900-ban 1709 kat. hold.
Lakossága: 1549-ik évtől fogva 1566-ig évenként egy-egy kapuja van, 2–3 ház épül benne ez idő alatt, ekkor* van 11 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa, 12 lakó- és 3 puszta ház benne.
Urb. conscr. 101–45.
1603-ban* 21 jobbágy, 1 nemes lakossal, van benne 22 lakó- és 6 puszta ház.
Urb. conscr. fasc. 16–19.
1651-ben* fiaikkal együtt 24 jobbágy lakossal, van benne 13 lakó- és 3 puszta ház.
Km. Lymbus.
1700-ban* fiaikkal együtt 6 jobbágy, 4 szegény lakik benne 3 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
1715-ben* 7 jobbágy fiaival együtt és 19 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 22 lakó- s ugyanennyi puszta ház.
E. F. L. VII. 478. H.
1720-ban* fiaikkal együtt 29 jobbágy, 68 nemes vagy szabados lakosa van, lakóházak száma 24.
U. o. 547. T.
1830-ban* 210 lakossal.
Cons. statist. topogr. 163. lap.
1886-ban 277 lakosból 272 gör. kath., 5 zsidó.
1891-ben 274 lakosból 266 gör. kath., 8 zsidó.
761900-ban 297 lakosból 160 fi, mind oláhok, 5 czigány kivételével magyarul 10 tud beszélni, 292 gör. kath., 2 izraelita, ír és olvas 36, házak száma 64.
Adója 1898-ban 744 frt 32 kr.
