Nevének változatai: 1643-ban Sazay. 1553-ban Sachay és Saczay. 1564-ben Sasa Wyfalu. 1609-ben Saza. 1668-ban Sászsza. 1720-ban Szásza. 1830-ban Sasza; oláhul Saszá.
Cihac szótára szerint seasza = assis, plat, plain jelent, a melyet községünkre alkalmazva, magyarul hatháznak felel meg.
Fekszik egy magas domb déli oldalán s azon kis patakocska eredésénél, mely Frinkfalva közelében balról a Lápos folyóba siet. A vármegye székhelye Deéstől 42·5 kilométernyire, a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de mint ilyen csak az 1546–49. évek közt keletkezhetett, mert a legutolsó 1546. évi adóösszeírásban még elő nem fordul, az 1549-iki adóösszeírásban pedig négy új háza emlittetik, mely tehát még adó alá nem volt vehető.
1553–54-ben Drágffy Györgyé.
1556-ban Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
1565-ben Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben II. János király visszafoglalván Kővárt, Miksa császártól azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
721603-ban a kisbuni járáshoz tartozott s papja emlittetik.
1604-ben e falu jövedelmét Básta kisbuni Vajda Jánosnak adja.
1609-ben Báthory Gábor kisbuni Vajda János deákot e birtokában megerősíti, úgy azonban, hogy az Kővártól soha el nem idegeníthető s 1650-ben mint ennek tartozéka emlittetik.
1658-ban Sászai Illés itteni nemes család.
1659 ápr. 24-iki dési gyűlésen hirdették ki idevaló Mihus Lázár nemes-levelét.
1663-ban a fejedelem birja.
1669-ben összeírt nemes Lázár István és Tamás családok, továbbá Pap Máté, Mihály és Petrisor, Pap János itteni oláh papok családai.
Puskások a Lázár, Joszip, Maxin, Multozán, Makarián, Frink és Gábor családok.
731671-ben tanuvallatás szerint a fiscus itteni részéből 1657 előtt 6, 1657 után pedig 12 jobbágy bujdosott el.
1679-ben Apaffy fejedelem borbereki Alvinczy Péternek a fiscalis javak prefectusának egy itteni jobbágyot ad zálogba.
1680-ban idevaló egy telkes nemes a Pintye család.
1702-ben birja a fiscus. Oláh nemesek: a Lázár, Makszin, Pap, Simon és Perse családok.
1719-ben a fiscus itteni részét a gr. Teleki családnak átadja.
1722-ben tanuk vallják, hogy Gábor Miklós 8 itteni jobbágyát évekkel ezelőtt Rednik Lászlónak zálogba vetette.
1786-ban birtokosa gr. Teleki Lajos, van 7 jobbágya.
1806-ban nemes a sászai Pap család.
1809-ben birtokosai: gr. Teleki Lajosnak van 11 jtelke; egy telkesek: 4 Petrisor, 4 Frink, 8 Lázár, 9 Perse, 11 Maxin, 1 Hosszú, 3 Simon, 9 Pap, 2 Besse, 9 Gedőcz, 1 Maczedon család. 1820-ban birtokosa gróf Teleki József.
Sászai Pap cs. czímere.
1863-ban gróf Teleki József részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Birtokosa 1892-ben gróf Teleki Arthur utóda Miklós, 406 h. 175 öl, öröklés néh. gr. Teleki Gusztávtól. Ma, 1898-ban egyetlen nagyobb birtokosa sincs.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 4-4 frtot fizetnek, egyébbel nem szolgálnak.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: makkon hizott disznóból, legelőn járó disznókból 100-ból egyet, s ha 10 van is, egyet, kinek ezen alól van, minden egyesért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből s ezen kivül minden szabados karvalypénz-adóba 57 denárt, az ezekből való pénz jövedelme 74a tisztet illeti. Minden pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden kosár nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebb van, az semmit sem. Továbbá egy 3 éves kisebb meddő tehenet adnak. Fejős marhával biró minden egyes család egy negyed mérték vajat s egy sajtot fizet. Minden biró köteles egy karvalyt adni a várnak, vagy annak fejében 25 denár karvalypénzt, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603–ik évi urbárium szerint: Adó: Szent-Mihály napi 4 frt. Szent-György napi u. a.
Ajándékok: 8 drb sajt ŕ 12 denár; 8 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juh nyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: A vár számára évente 10 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, termésből pedig 10 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakosai kezdet óta oláhok.
1586-ban vajdájuk a Kis-Bunyon lakó Marián, birájuk az itteni Krajnik volt. Ekkor a következő jobbágycsaládok emlittetnek: Márton, Vád, Pris, Oprissa, Hordó, Kaol, Kracson, Neketa, Pintye, Lupin.
Lakosai szorgalmas földmivelők. A legények újév napján szalmabábut állitanak a férjhez nem ment leányok udvarába. Szent-György napján a fiatalság a leányos házak kapuit zöld lombokkal díszíti fel.
Épületeik boronafa oldaluak, szalmával fedve.
A gör. kath. egyházközség templomát fából 1840-ben építette a község keleti részén, Mihály és Gábor archangyalok nevére szentelték föl. Anyakönyve 1826 óta van. Harangjai 1896. évből valók. Mig önálló egyházközség volt, a Frink és Román családbeliek paposkodtak, jelenleg pedig a zsugásztrai pap szolgál be.
Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után állitotta fel. Ide járnak iskolába az ilondapataki és zsugásztrai tankötelesek, a kikkel együtt fizetik a tanitót.
75Éghajlata mérsékelt, szél ellen védett helyen, domb oldalán feküvén, levegője jó.
1720-beli összeírás szerint határa szerfelett terméketlen, 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője kevés, tűzre való fás erdeje nincs.
1817-beli éhség alkalmával a község erdejében 400-an gyűltek össze, hogy kivándoroljanak Moldovába az éhség miatt, melynek megakadályozására a hatóság élelmet oszt ki.
Jelenleg határa termékeny, az összes gabonaféléket termesztik, hazai fajta szarvasmarhákat tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió. Itatója kútjaiban.
Határhelyek: 1715-ben Kosér, Ponoricz, Topile, Vasalye, Laurdis, Koruj, Facza, Gloduluj, dupe Perihad, Mohoricsosza, Barkoszes, Pojenicze, Szesz, Malyen, Ungyul Popi, Lokul Szetenyeszk, Fraszinosz, Varatyets, Fatza Szuliczi, Csernyesz, Varastyine, Vradnicza, Szkarpin, Valye Szeszi. 1864-ben Moharicsosza, Horincii, Pe sglamen, Braniscsea, Valea kornilor, Pojana, Sub petrariu, Valea bulbukuluj.
1898-ban Moharcsásza, Pojana, Seszu, Leurgisze, Faczu, Kalea Lasa, Gyerenyásza dűlők.
A község területe 1900-ban 1709 kat. hold.
Lakossága: 1549-ik évtől fogva 1566-ig évenként egy-egy kapuja van, 2–3 ház épül benne ez idő alatt, ekkor van 11 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa, 12 lakó- és 3 puszta ház benne.
1603-ban 21 jobbágy, 1 nemes lakossal, van benne 22 lakó- és 6 puszta ház.
1651-ben fiaikkal együtt 24 jobbágy lakossal, van benne 13 lakó- és 3 puszta ház.
1700-ban fiaikkal együtt 6 jobbágy, 4 szegény lakik benne 3 házban.
1715-ben 7 jobbágy fiaival együtt és 19 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 22 lakó- s ugyanennyi puszta ház.
1720-ban fiaikkal együtt 29 jobbágy, 68 nemes vagy szabados lakosa van, lakóházak száma 24.
1886-ban 277 lakosból 272 gör. kath., 5 zsidó.
1891-ben 274 lakosból 266 gör. kath., 8 zsidó.
761900-ban 297 lakosból 160 fi, mind oláhok, 5 czigány kivételével magyarul 10 tud beszélni, 292 gör. kath., 2 izraelita, ír és olvas 36, házak száma 64.
Adója 1898-ban 744 frt 32 kr.