Semesnye.

Teljes szövegű keresés

77Semesnye.
Nevének változatai: 1314-ben* Kisscemesnya. 1322-ben* Zemesnye. 1378-ban* Kylsescemesnye. 1381-ben* Semesennew. 1428-ban* Sczemesnye. 1549 előtt* Schemesnye. 1578-ban* Zemesnye és Szemesnye. 1611-ben* Semesnie. 1618-ban* Semesnye, 1830-ban* oláhul Simisnya.
Magy. nemz. muz.
Dl. 30294.
Dl. 28066.
Dl. 28357, 28585.
Dl. 30294.
Erd. fisc. ltár Miscell. 6. sub. lit. A.
Lib. Reg. III. 69. és Gyf. Divers. II. fasc. 4. nr. 34.
Torma cs. ltára.
10. Lib. Reg. 31.
Cons. stat. topogr. 162. l.
Neve a szláv smag, smažiti = kiszáradni, kiaszni és smažine* szóból ered, mely nyelvünkön Aszópatak-ot jelent.
Miklosich 309. l.
Hegyek között szűk völgyben fekszik, keresztül foly rajta a róla nevezett patak, mely Oroszmező és Közfalu közt szakad balról a Szamosba. Deés vagy a vármegye székhelyétől 34·4 kilométernyire fekszik a csákigorbói járásban.
Semesnye valószinüleg kezdetben több külön helységből állott. Ezek közül Kis-Semesnye első birtokosaiul az Aba nemzetségbeli Czente család (Chenthe) s névszerint János s ennek fia János és István emlittetnek. A Czenték azonban e birtokot Récsei Lőrincznek vetették zálogba, de 1314-ben* ismét magukhoz váltották.
Magy. nemz. muz.
A másik Semesnyét a Kökényes Renold nemzetségből, való Renold fia János, majd ennek fia Benes birták, az utóbbi magvaszakadtával azonban 1322-ben* I. Károly király ezen Semesnyét Kachich nembéli Mihály fia Simon székelyek ispánjának és nővérének Renold özvegyének adományozta. Valószinüleg ezek magvaszakadtával a Bánffyak öröklik, mint Ormányt, mert 1325-ben* Apafi Jakab fia Jakab s testvérei András, Miklós, János, Apa és Dénes, a Bánffy Dénes fia Tamással úgy egyeznek meg, hogy Symisne birtokukat, mely náluk a Márton (valószinüleg a Móriczi) fiáról Jánosról van zálogban, neki adja. A másik Semesnyét a király 1378-ban* Bebek György és Imrének adományozta.
Dl. 30294.
Bánffy ltár fasc. R. nr. 4.
Dl. 28066.
1381-ben* a Régeni (Bánffy) István fiai közt történt osztály szerint e birtok Györgynek jutott.
Dl. 28357, 28585.
1428-ban* a király egy azon Simon székely ispán hagyatéka iránt folytatott perben Semesnyét is a fiskusnak itélte oda.*
Dl. 30294.
Lásd bővebben Kentelkénél.
1508-ban* Báthori István a Szaniszló Miklós fia meginteti neje id. Bánffy János leánya Bánffy Zsófi jogán ifj. Bánffy Jánost ez és több 78birtokból a leánynegyed, dos és parafernumnak ki nem adásáért. A keresett javak felét neki azonnal kiadta, másik felét holta után reá hagyni igérte.*
Leleszi kápt. nr. 3. B. és gr. Bánffy lt. Loc. III. fasc. A.
1536. Erd. fisc. ltár Miscell. 6. sub. lit. A.
1511-ben* egy összeírás szerint egy itteni rész Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1515-ben* Bánffy Péter itteni részét, mely reá néh. Bánffy János után szállott, Kendi Gálnak veti zálogba.
Km. prot. 1550: 53. és Gyf. cista Szathmár fasc. II. 54.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
Km. prot. Magno 76.
1522-ben* Bánffy Péter özvegye Petronella férjének Semesnyén, valamint az egész „Semesnye vidékén” birt részeit leányának Annának átaladja.
Km. prot. R. 10.
1524-ben* Losonczi Bánffy László s gyermekei Miklós, Bernát, László, Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket Kendy Gáltól visszaváltani akarják.
Dl. 30349 és Km. prot. R. 110.
1524-ben* Bánffy László, a László és Somi Borbála gyermekei itteni részüket, t. i. 2 jtelket (Ucza, Tivadar) Podvinyai Pál s nejének Zsófiának, néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még a mondott évben* visszavonják.
Km. prot. R. 154.
U. o. 155.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősíti.
Km. Doboka K. 21.
1536 aug. 10-én* Bánffy László, Miklós és Mihály* itteni részükbe új adomány czímén beigtattatnak.
Km. Kolos B. 132.
Valószinüleg Istvánnak Gerendi Magdolnától és Deési Fruzsinától való fia. Mihálynak három fia közül Imre, ennek neje Zólyomi Petronella, fiai: Gáspár, András és Péter, kinek neje Czékei Petronella. Ez ág kihalt. A másik, ma is virágzó család Lászlónak Somi Borbálától a többek közt 3 fia maradt. Miklós, Mihály és László, ennek két neje harinnai Farkas Annától és Dobokai Annától a többek közt gyermekei Kata, Kendi Mihályné, Miklós és Pál. Miklósnak Telegdi Orsolyától Tamás és György. Pálnak Báthory Borbálától Boldizsár és Patochy Erzsébet férje és Gábor.
1546-ban* Bánffy Gáspár itteni részét Ártánházi Bornemisza Boldizsárnak veti zálogba.
Gyf. kápt. Cent. B. 5. és Leleszi conv. prot.
1549 előtt* néh. Bánffy János fia János, Báthori Szaniszlófi Miklós fiát Istvánt, a ki anyjának Zsófiának azon néh. Bánffy János leányának részét perrel kereste rajta, itteni részében testvéréül fogadja.
E. F. L. XIX. Misc. Fasc. 6. A.
1560-ban* birtokosa II. János király.
Gyf. kápt. Div. Cott. I. Fasc. 4. nr. 42.
1563-ban* Bánffy András és Péter itteni részüket Kendi Gálnak adják zálogba.
Gr. Bánffy cs. ltára és Loc. I. fasc. C.
791572-ben* Bánffy István fia István, fia Farkas Bánffy Jánost, Mihályt és Istvánt itteni negyedrész birtokuknak Kendi János részére való zálogba adásától tiltják s még ez évben visszaváltják.
Gr. Bánffy cs. ltára és L. I. fasc. C.
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
Gyf. kápt. Cent. C. 85, 92.
1578-ban* Rudolf császár Bánffy Farkast, Kristófot, Györgyöt,* Boldizsárt, Tamást, Gábort, Gáspárt és Lászlót itteni javaikban megerősíti.
Lib. Reg. III. 69.
Bánffy Györgynek Lorántfi Katától fia István, ennek első neje Gerendi Magdolnától, kit Kompodiné asszonyomnak neveztek, Miklós és László, harmadik nejétől Báthory Zsófitól gyermekei: Magdolna Kendi Ferenczné és István, kinek Perusith Horváth Katától Farkas, ennek Bethlen Klárától Mihály, kinek neje először Károly Fruzsina, 2-ik Kapi Judit, amattól fia Zsigmond, kinek Nemes Annától fia Farkas, kinek 3-ik nejétől Bancsai Erzsébettől fia Farkas, ennek Bagosi Erzsébetetől Farkas. (L. Nagymező.) Mihálynak Kapi Judittól fia Dénes, kinek Bornemissza Katától fia gr. Bánffy György, ennek 2-ik neje Bethlen Klárától György, kinek Toroczkai Ágnestől Dénes, ennek Barcsai Ágnestől György, kinek gr. Pálm Jozefától fia Ferencz s neje Donnersmárki gr. Henkel Jozefa, 1820. (Torma gyüjt.)
1578-ban* egyik birtokosa a fejedelem, jobbágyai Szamosujvárhoz szolgálnak. Jobbágycsalád a Torna.
Gyf. Divers. II. fasc. 4. nr. 34.
1579-ben* Kendy Sándort özv. Podvinyai Mihályné Frátai Erzsébet jogán annak itteni részébe is egyezmény útján beigtatják.
Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 3. és 4. nr. 47. és 65.
1579-ben* mivel Bánffy László és fiai Miklós, Bernát, László és Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket egykor Podvinyai Pálnak s nejének Kecsetszilvási Kristóf deák (literatus) leányának Zsófiának eladták: Kendy Sándor, mint Kendy Mihálynak s azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia abba beigtattatik. Ekkor birtokosok itt: Bánffy Farkas, kinek Forra és Bánffy Kristóf, kinek Sorbán nevű jobbágycsaládai emlittetnek.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
1579-ben* Báthory Kristóf vajda, Székről keltezve a hűtlenségbe esett néh. Kendy Ferencznek, ki azzal volt vádolva, hogy Izabellát és János Zsigmondot méreggel akarta elpusztítani, a mi nem volt igaz és Békés-párti fiainak Jánosnak, Farkasnak és Ferencznek itteni részeit losonczi és zentelki Bánffy Farkasnak adományozta oda mindkét nemre.
Km. Doboka B. 85.
1586-ban* Báthory István lengyel király és Báthory Zsigmond fejedelem e falut zentelki losonczi Bánffy Farkas és Kristófnak „nova donatio” czimén adományozza, kiket ellentmondás nélkül beigtatnak.
Gr. Bánfy cs. ltára és Loc. I. fasc. C.
1595-ben* birtokosai: Tömöri István és Bánffy István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 3.
1598-ban* Tömöri István itteni adományos részét, t. i. tiz jtelket Ebeni Gábornak adja cserébe, a többi 10 jobbágytelket pedig Tompaházi 80Rákosi Mihálynak és Jánosnak, Rákosi Margit Gazdag Jánosnénak, Rákosi Erzsébet Szilvási Pálnénak eladja.
Km. prot. A. 441.
1604-ben* néh. Bánffy Gábor fia István itteni részét Tordai Kolozsvári János deák (Literati) fiskusnak elzálogosítja.
Km. prot. B. 200.
1606-ban* Bánffy Mihály a maga s néh. Bánffy István fia Ferencz itteni részét Torma Miklósnak veti zálogba, ki 1608-ban* kelt végrendeletében e zálogos birtokot neje Kun Borbálának és fia Miklósnak hagyja.
Tatrossi cs. ltára.
E. F. L. XVII 1/2. 44. C.
1612-ben* birtokosai: Bánffy Ferencz, Péter és Dénesnek özvegye. Bencze jobbágycsalád.
Torma cs. ltára.
1614-ben* Cserényi Farkas itteni részét Fejérváry Istvánnak adja cserébe.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1614-ben* Szilvásy Péterné Haranglábi Margit, kinek anyja s nagyanyja is Bánffy leány volt, itteni részét Fejérváry Istvánnak adja cserébe.
Km. Szolnok. H. 5. S. 80.
1618-ban febr. 3-án* Bethlen Gábor a hűtlenségbe esett rettegi Mocsonyi Gergelynek itteni részét, t. i. két jtelket kecsedi Ebeni Zsigmond Kővár alkapitányának adományozza. Ugyanez évben* Bánffy Ferencz Bencze Jánost, Bánffy Mihály és Szilágyi Miklós Kávási Mihály puskásokat állitják ki itteni birtokuk után ez évbeli lustrára.
10. L. Reg. 31.
Rettegi gyüjt.
1618-ban* Bánffy Péter itteni részét Bánffy Mihálynak zálogosítja el.
Gr. Bánffy cs. ltára. Loc. II. fasc. B.
1623-ban* Bánffy Péter özvegye Somlyai Krisztina Dachy Gergely kolozsvári polgárnak itteni részét elzálogosítván, a következő évben kiváltotta.
Km. Kolos. S. 160.
1629-ben* Bánffy Ferencz és Ebeni István árvái birtokosok.
Km. Szolnok int. L. 8. 10.
1647-ben* Ebeni István, László és Zsigmond a fiskust a fiágban kihalt Ebeni Zsigmond itteni részének elfoglalásától tiltják.
Km. prot. Q. 18.
1648-ban* Bánffy Zsigmond itteni részét nejének Nemes Annának vetette zálogba, de az igtatásnál annak Bánffy György és Dénes ellentmondtak.
Km. Kolos N. 16.
1650-ben* e falu a fiskusnak ítéltetett oda, melyet az nota után bir, de annak ellentmondtak.
Erd. országgy. eml. XI. 112.
1652-ben* II. Rákóczy György a fiágon kihalt gyerőmonostori Ebeni Zsigmondnak itteni részét testvérének István allovászmesterének adományozza, ezt örökölték neje (1606–1652) Toroczkai Zsuzsánnától 81való leányai: Ilona Csegezi Tar Györgyné és Zsófi szilágymegyei ilosvai Erdélyi Istvánné (1660); annak leánya Tar Judittól 1-ör Rettegi Istvánnétól született Rettegi György, kinek Dobai Klárától fia István, ennek Somay Sárától fia István s leánya Anna Kabos Mihályné; annak gyermekei Rettegi Sándor és Klára Mohai Farkasné, ennek Kabos Ágnes Alsó Ferenczné, kinek leánya ifj. Mózsa Józsefné volt.* Ébeni Zsófiának Erdélyi Istvántól fia János, kinek (1689) Makrai Zsófitól fia András, kinek hátszegi Puj Borbálától Zsófi rettegi Geréb Istvánné, kinek öt gyermeke volt. Kiknek birtoklását alább részletesen közöljük.
25. L. Reg. 686.
Torma gyüjt.
1654-ben* Csekelaki Bálint özvegye Cseh Anna s első férjétől való fia Tömöri István 10 itteni telküket cserébe adják Rákosi Mihály és Jánosnak s ezek testvéreinek.
Proclam.
1653 és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak 1, Bánffy Ferencznek 22, Ebeni Istvánnak 7, Ebeni Lászlónak 3, Bánffy Zsigmond özvegyének 5, Ébeni Zsigmondnak 3 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1659-ben* Barcsay Ákos a fiskusnak Szamosujvárhoz tartozó itteni részét markosfalvi Máriási István özvegyének Szentiváni Annának adja zálogba, kit is abban 1663-ban Apaffy Mihály megerősít.
27. L. Reg. 151.
1664-ben* Boheczel, Bohát János Apaffy fejedelemtől egy telket nyer, melyet örökölt fia Fülöp és László, ennek fia Gergely, annak Jakab.
Torma gyüjt.
1675 márcz. 20-án* Ilyei Lászlónak a fejedelem a fiscus itteni részéből egy zsellértelket adományoz 50 frtba tehermentesítéssel, de ő 1676 január 29-én zálogba adta Vajda Balázs és Mártonnak 40 frtba, kik azt Vajda Jánosnak engedték át, ez pedig 1702 jul. 22-én a fiscus előtt magát igazolta.
U. o.
1677 márcz. 15-én* Kerekes János és Márton, Pap János, Bohati János részére a fejedelem 6 egész zsellértelket adományoz 300 frtba s ebbe őket beigtatták ez év április 24-én, ebből Bokati (Bohati, Boheczel) János és István egy telket 50 frtba, a mást Kerekes János és Tódor 80 frtba, egy harmadikat Mókás (Mokos) László 20 frtba elzálogosítottak Vajda Jánosnak és Pap Jánosnak, kik 1702 július 24-én ehez való jogukat a főkormányszék előtt igazolták.
U. o. és Erd. főkormsz. ltár.
1681 aug. 16-án* Vajda János a Vilma Ignácz fiscalis-féle jobbágytelket nyeri a fejedelemtől 40 frtért zálogba s 1682 jul. 2-án ebbe őt ellentmondás nélkül beigtatták. 1702 július 22-én ehez való jogát a főkormányszék előtt igazolta. Ezen adományosok ivadékai mint egyházi nemesek birják e telkeket.
U. o.
821694-ben* birtokosai Bánffy György és Farkas.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Semesnye török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1702-ben* Vajda János itt 7 telket bir; egy telkes nemesek: a Mikács, Pap és Nemes családok.
Erd. főkormsz. levéltár.
1706-ban* itteni birtokos Beszprémi Ferenczné Havaseli Sára.
E. F. L. III. 242. B.
1721-ben* Vajda Jánosnak itt a fiscus által adott 3, a fiscusnak pedig egy telke van, mely a deésaknai gondnoksághoz tartozik.
Erd. fisc. ltár.
1748-ban* birtokosai: br. Bánffy Dénes és Farkas, Somay Sára Rettegi Istvánné, br. Diószeghy István (ki Mihálynak Váradi Krisztinától fia, ez pedig Váradi Zsigmondnak a már emlitett Csegezi Taar Judittól Rettegi István özvegyétől való leánya volt.
E. F. L. III. 224. A–E.
1759-ben* báró Naláczy Sárát vejének báró Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
Gyf. Cent. CC. 63.
1770–73-ban* itt birnak Ungurfalvi Pap, másként Bugye György és Dragoméri Szabó Farkas apai jogon. Geréb József, széki Prósa Samu két nemesi s egy jobbágy örökséget birnak.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 16 jobbágya, 1 zsellére, 3 szegénye; gr. Bánffy Farkasnak van 8 jobbágya, 1 zsellére; báró Bánffy Györgynek van 8 jobbágya, 8 zsellére; báró Bánffy Lászlónak van 5 jobbágya, 2 zsellére. Az Ebeni rész birtokosai: báró Diószegi Józsefnek* van 6 jobbágya, 1 zsellére; Fejérdi Józsefnek van 8 jobbágya, 1 zsellére; Fejérdi Györgynek van 3 jobbágya; Prosa Sámuelnek van 2 jobbágya 1 zsellére, Prosa Istvánnak van 2 jobbágya, 1 zsellére; Rettegi Istvánnak van 7 jobbágya, 1 zsellére, 2 szegénye. Vajdának van 1 jobbágya, 1 szegénye. Egy telkes nemes: Kerekes György.
U. o.
Az itteni Ébeni rész birtokosai (E. F. L. XII 1/2 35. S.) Váradi jusson, kinek neje Ébeni leány volt.
1788-ban* a fiskus a hűtlenségbe esett br. Diószeghi Sámuel itteni részét, t. i. 3 jobbágytelket, elfoglalta.
E. F. L. XII. 15. T.
1809-ben* br. Diószegi József itt két embert bir. 1816-ban* Mohai Farkas és neje Rettegi Klára egyik idevaló lakos és birtokos.
Megyei levéltár selejt. 277.
Gyüjteményem.
1816-ban* Poroszországba kiszármazott Geréb András és utódainak semesnyei és rettegi 1/5 rész birtokát Deési Hosszú István birta zálogba, utódai Czakó Jánosnak, ez pedig Józsefnek adta zálogba 1845-ben, de ez ismét eladta szolgabiró Pécsi Ádámnak 1846-ban.
Bajnóczi Gyula cs. ltára.
1818–24-ben* a rettegi Geréb és Ébeni örökösök. Geréb Istvánné 83Erdélyi Zsófi gyermekei: 1. András, ki Poroszországba Marián Werderre telepedett, fiai: Károly és András, kik külországban élnek,* ezek Deési Hosszú Istvánnak adták el 1819–24 körül itteni részeiket, de perelték Geréb István és Erdélyi Margittól való nagybátyjukat és nénjüket Geréb Józsefet, Zsófiát, Erzsébetet, Jánost és ezek örököseit. 2. Geréb József fia (1771) István s ennek gyermekei: Zsuzsa és Anna; Krisztina Miskolczi Zsigmondné s ennek gyermekei: Miskolczi Lajos, Anna, Karolina, Zsigmond, Krisztina és József. 3. Geréb Zsófi széki Prósa Sámuelné (1769), Prósa József, Juliánna Körösi Mózesné s ezek gyermekei: Körösi Pál, Samu és Ferencz árvák; Anna Székelyhídi Mihályné, Zsuzsa hajadon. 4. Geréb Erzsébet ormányi Fejérdi Józsefné s gyermekei: Róza 1-ször Molnár Mihályné s ettől való fia József, 2-or kolozsvári Pécsi Imréné, kitől Pécsi Klára deési Daday Istvánné; másik leánya Fejérdi Salomé 1-ör Fábián Jánosné s leánya F. Judit Horváth Istvánné, 2-or Butyka Elekné s ettől való fia Elek. 5. Geréb János fia Dániel és neje Perinyán Klára s ettől való gyermekei: István és Mária ezen ágnak itteni részét Fejérdi Róza utódai birják 1845-ben. 1820-ban* birtokosai: br. Bánffy Ferencznének van 20, Mohai Farkasnak 8, br. Bánffy Pálnak 7, br. Bánffy Ádámnak 6, br. Bánffy Györgynek 6, Dési Hosszú Istvánnak 5, br. Bánffy Lászlónak 3, Mósa Józsefnek 3, Molnár Józsefnek 4, Rettegi Sándornak 2 (leánya Róza Orbók Elekné s örökölte Borbála Csiki Lászlóné 1860),* Butyka Eleknek 1, Daday Istvánnak 1,* Horváth Istvánnak 1, Székelyhídi Mihálynénak 841 telke és ezen kivül 9 szabad, 29 adózó egyházi nemes családfő s egy pap.
Torma gyüjt.
Ezek Poroszországból bejövén, hogy itteni és rettegi örökségüket átvegyék, azon hiszemben, hogy tekintélyes birotkról van szó; miután csekélynek találták s könnyü szerrel kézhez sem kaphatták, mert rokonaik kitagadták, kifogyván az úti költségből, szükségtől kényzseritve adták el Hosszu Istvánnak, s véreik ellen a pert meginditották, melyet a porosz kormány hathatósan sürgetett s így 1832 körül dőlt el. (Megyei törvényszéki levéltár és Torma gyüjtemény).
Erdélyi kanczellária levéltár.
Rettegi család levéltára.
A deési Daday család első ismert őse I. János küküllőmegyei esperes, ki a XVII-ik században az egyházi javakat összeírta. Neje Kászonyi Anna, kivel a Mátyus (1599), Perechi (1608), Fejér (1647) és Erdős (1655) családok javait örökölte. Gyermekük Zsófi, Tőke István székely-udvarhelyi tanár neje, Erzsébet Kovásznai Samuné és I. József, neje Olasz Mari, fiok II. János Etelei Máriától fiok II. József és III. János. Itt a család két ágra szakad. II-ik József neje Enyedi Mária, fiok III-ik József Dés városi főjegyző, neje Hary Rachel, gyermekeik: László, neje Vajda Lidia; I. Sándor dési orátor, toldy Mártától gyermekei I. Béla, Géza, ez lapszerkesztő Budapesten, I. Károly 1848. deési levéltárnok, V. József, neje Vas Julianna, I. Lajos szabadságharczos. A család másik ága: III. János deési főorátor, Margitai P. Mária nejétől gyermekei: IV. János, I. István. I. Samu, III. Erzsébet, Juli Bányai Mózesné és József. IV. János deési tanácsos, megyei főjegyző, Ungárd Reginától leánya Paulina Rohonczy Zs. mócsi gyógyszerész neje. I. István Semesnyei birtokos, kolozsvári Péchy Klárától gyermekei Kata Frink Jakabné, II. István, IV. János, Amália Ilyés Endréné, I. Domokos, I. Elek, I. Róza Rácz Lászlóné, I. Samu v. levéltárnok, főispáni titkár, 1791–97, II. István semesnyei birtokos, megyei főerdész Kozma Terézzel Kaczkón, Dragyián, Dobrocsinán, Fodorházán és Szamosujvárt örökölt, gyermekei: Kálmán, Albert, Antal, III. István, Gyula és Klaudia Osváthné. V. János 48/49-beli osztrák tiszt, postamester, első neje Jánosi Kata, második Nabroczky Jozefa gyermekei: az első I. Vilmos sepsiszentgyörgyi főorvos, Árpád, VI. János. I. Domokos néhai († 1891) I. István fia semesnyei s kisujszállási birtokos neje Komáromi Teréztől leánya Gizella Simon Dezső kincs. jogügyi aligazgató neje, Budapesten s több helyen birtokos, 1898. I. Elek (élő) nyug. 48–49. honv. százados Méhesi Saroltától fiai: Jenő bölcs. tudor, műegyetemi rendes tanár Budapesten; Ferencz dr. kir. ügyész Deséen és Zoltán birtokos Semesnyén, 1898. „A deési Daday család Genealogiája, írta III. István”, Deés, 1901. 1217. l. Született Semesnyén, 1856; tanult Deésen, Kolozsvárt, tanítóképzőt Zilahon 1879-ben, polg. isk. képzőt végezte Budapesten 1882-ben. Deésen polg. leányisk. tanár. Számos czikke jelent meg a „Tanügyi Tanácskozó”-ban, írt az „Ellenzék”-be és a „Szolnok-Doboká”-ba stb. L. műve 91–99. l.; 1893-ban a „Tanügyi Tanácskozó” felelős szerkesztője. Neje Szabó Lina.
1863-ban* gr. Bánffy Miklós, br. Bánffy Albert, Pechy Ádám, id. Pataki Dániel, Mósa József és neje, id. Daday Istvánné szül. Molnár, Mohai Farkas és Gábor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 76–182. lap.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Dadai István, Domokos, János és Elek, Fejérvári Sándor, Szél Sándor, Bartos József, Butyka József, Bartha Sámuel, Pécsi Ádám, Szalacsi Lajos és Imre, Maksai Károly, 27 Pap, 8 Rácz, 7 Ungur, 4 Hódos (Hodosi), 4 Tyifor, 6 Prodán, 4 Pokol, 3 Marosán, 2 Mezei, 2 Braso, 3 Kiis, 3 Boheczel (Boháti), 2 Revnyik, 2 Szabó, 2 Hiriskó (Riskó), 2 Borodi, 1-1 Lázár, Rád, Vajda, Gecse, Kese, Tárcza, Sztegán.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): br. Bánffy Albert utóda, 396 kat. h., öröklés; gr. Bánffy György, 189 kh., öröklés; Nyárádi Károly 289 kh., öröklés; Daday Elek, 230 kh., öröklés és vétel; Daday Domokos utóda Gizella, 118 kh., öröklés; Daday István utódai, 120 kh.; Pécsi 184 kh., öröklés és vétel.

Deési Daday cs. czímere.
Semenyese vidéke és Semesnyéhez tartozó részek: 1508-ban* Alsó-Körtvélyes, O.-Fodorháza, Oroszmező, Sajgó, Semesnye, Terjékes, ma Tőkepataka, birtokrészek.
Leleszi kápt. nr. 3. B. és gr. Bánffy lt. Loc. III. fasc. A.
1522-ben* Semesnye vidéke, melyhez egy 1519-iki felsorolás szerint* tartozott: Semesnye, Oroszmező, (Oláh-)Fodorháza, (Alsó-)Körtvélyes, Mánya, Tőkéspataka (akkor Tőkés).
Km. prot. R. 10.
Km. prot. Magno 76.
85Birtokosai és közlakósai kezdetben tisztán magyarok voltak, de az utóbbiak korán kipusztultak belőle, főleg azon időben, midőn e község a török uralma alatt állott s időnként oláhokkal népesedett meg, kevés magyarságot leszámítva, azok lakják ma is.
Kevésbbé szorgalmas közlakosai földmivelők és baromtenyésztők, táplálékuk ritkán hús, jobbára növényi eledellel élnek. Öltözetük házilag készült gyapjú czondra, harisnya, sapka, bocskor, bőr mellény, nyáron vászoning és lábravaló, szalmakalap.
Házaik egy szoba, pitvar s gazdasági épületeik rakófa oldaluak szalmafedél alatt.
A „Valea monaszteri” patak völgyében egykor a hagyomány szerint gör. kel. kaluger zárda volt s a szerzet a XVIII. század elején szűnt meg. Templomát Puszta-Újfaluba vitték, ma is megvan. Az 1658 évbeli adóösszeirás szerint* itt két oláh pap lakott.
Adóösszeírás.
A gör. kath. egyházközség temploma fa. 1692-ben, újabban 1876-ban szenteltetett föl a szent archangyalok tiszteletére. Van 3 harangja, 2 cziril-betüs felirattal 1790. és 1878. évbeli öntés.
Anyakönyve 1826 óta. Papjai: Bán János, Ilyés, László, jelenleg Petricse Simon. Felekezeti iskoláját 1848-ban bérházban állitotta fel, 1850–52 közt építtetett rendes iskolát s azóta fenntartja.
Szülöttei közül Daday Vilmos orvosdoktort, Daday János és Jánossy Kata fiát említhetjük meg, ki itt 1856-ban született, Kolozsvárt tanult, hol a bőr-bujakóros kórháznál volt alkalmazásban 1884-ben. Jelenleg Sepsi-Szentgyörgyön a megyei kórház főorvosa. Több szakbeli czikke jelent meg.
Ev. ref. egyháza a szinyei fiókegyházközsége. 1898-ban* 33 lélekkel. Magán háznál tartják az isteni tiszteletet. 1845-ben 19 fi és 15 ev. ref. nő lakott itt, de ekkor még egy egyházközséghez sem tartoztak hivatalosan.* Az ötvenes és hatvanas évek elején a magyarság külön magán iskolát állitott fel fiai számára.*
Ev. ref. Név. 106. l.
Torma gyüjt.
Nev. Okt. Tört. cz. művem 454. l.
Éghajlata enyhe, egészséges, széltől védve, jégverés ritkán bántja.
1750-ben* határa népességéhez képest szűk, két fordulóra van osztva, jobbára verőfényes s két harmada részben térben trágya nélkül is elég jó, s itt egy szem búza négy szemmel fizet, a többi rész csak a belevetett magot adja vissza. Földje fehéres, homokos, száraz, de van köves, vizenyős és agyagos.
Erd. főkormsz. lt.
861822-ben* adózás tekintetében az I. osztályba soroztatott.
Cziráki urb. oszt.
1713-ban* volt 361 vékányi szántója, vetett 3 véka tengerit, kaszálója 33 szekérnyi, szőlője savanyu és gyenge bort ad. 1750-ben* szántója 3046 vékányi, ebből őszi búza alá használt 1027 3/4, tavaszi alá 2026 3/4 vékányit, tengerije lett 93 véka szemes; kaszálója fordulónként 200 3/4 szekérnyi, szőlője 36 vederre való. 1845-ben kerteiben termel csak csemegeszőlőt. 1822-ben* szántója 2116 vékára való, rétje 609 3/4 szekérnyi.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Cziráki urb. oszt.
Erdeje hajdan sok és szép volt, de már a 40-es években nagyobb része el volt pusztulva, ma a tagosítás után jobbára csak a neve maradt.
1845-ben a lapályosabb helyein itt-ott trágyát is láthatni,* patakja, kivált a községben, sok kárt okoz, partja csekély terén az elsepert gabonáért kővel fizet. Legelője szűkös kezd lenni. Régebben kifaragott épületfákat hordottak innen Deésre és Szamosujvárra, fuvarozott sót. Némely udvari kertben válogatott gyümölcsös van, köve elég. 1713-ban* volt egy udvari malma, melynek jövedelme 1750-ben* 15 frt, a pálinkafőző üstöké pedig 26 frt 30 kr. A múlt században Szilágyságba itt vezetett keresztül az út huzamos időn át s ekkor sok és nehéz fuvarozással voltak megterhelve.
Megyei összeírás.
U. o.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* volt itt 24 ökör, 9 tehén, 2 ló, 61 juh, 39 disznó, 1 méhköpü.
U. o.
1750-ben* 178 ökör, 141 tehén, 53 bornyu, 354 juh, 136 disznó, 68 méhköpü.
U. o.
1822-ben* 32 igás, 29 fejős marha, 11 juh, 4 kecske, 8 disznó adó alatt.
Megyei ltár.
Jelenleg 1898-ban határának földje termékeny, mindenféle szalmás és kapás növényeket s mesterséges takarmányfélét termesztenek; állatai hazai fajta szarvasmarha, bivaly, ló, juh, sertés és kevés kecske. Nemesitett fajú gyümölcsök, mint alma, körtve, szilva, baraczk, főleg a birtokosok kertjében láthatók. Itatója a patak és kútjai. Két lisztelő patakmalma 2-2 kerékkel és kővel, gr. Bánffy György és Petricse Simon tulajdona.
1759-ben* a katonai szabály szerint itt 3. osztálybeli helyen századosi katonai állomás volt, mely 1790 tájt szűnt meg.
U. o.
1876 óta körjegyzői székhely; van 1889-ben alakult tűzoltó-egylete.
Területe 1900-ban 5024 k. hold.
87Határhelyek: 1788-ban* Kovácsé, Paro Ompojicza, Vále Prilagselor, La Resore, Kezurele, Gura Csonki, Gura Grozi, Gure Spinoj, Perlocsilor, Rezurele, Vale Petricsilor, Rozine.
E. F. L. XII. 15. T.
1864-ben* Szakadás, Ripe (omlásos helyek), Kála Bulcsuluj, régi út, Gormos, hegy (egykor Kormos?), Bejecze, térség a Gormos alatt; Kasztele Béli, hegyláncz, Piklo, kereken kiemelkedő hegycsúcs; erre Schedius Lajos földabroszán várromokat jelez, oldalán némi árkocskák látszanak ugyan még 1845-ben mint Torma József irja jegyzeteiben, de ezek inkább természet művei, teteje pedig oly szűk, hogy ezen ha volt is valaha vár, csak szarkavár lehetett. Czeteczele (valószinüleg itt lehetett a vár), Csonka, Preluts határrészek a Piklo alatt. Menestire, erdei romok, hagyomány szerint itt templom állt s néhány antosi vagy pusztaujfalui oláh az ott lakott kalugert a templom lajtorjájára felakasztották s a templom fáját elhordták, alapfalai még némileg kivehetők.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dűlői: Kasztele beli, Fácza Szilinkuluj, Prelucs, Grápá pojenyilor, Dupa Gyál, Prihogyistya, Szpinaja, Doszu Kaluluj, Breaza, Branyistya, Szub Ripa, Urszaja, Dupa Ripa, Lupaicza. Czikleje kúp alakú hegycsúcson egy barlang van, melyen egykor óriások laktak, az óriás leány egy nagy fehér követ a barlanghoz akart vinni, azonban a tetőről kötényéből kiejtvén, legurult s ma a Válya boloványuluj nevü helyen van.
Lakossága: 1713-ban* van 4 jobbágy, 26 zsellér, 1 nemes lakosa, összesen 26 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 69 népes, 58 puszta telek, 4 adózó nemes, 50 jobbágy, 41 telkes zsellér és 20 bujdosó lakosa van.
U. o.
1830-ban* 951 lakos.
Cons. stat. topogr. 163. l.
1844-ben* 167 fi, 165 nő nemes, 368 fi, 389 nő pór, együtt 1089 lélek. Nemesi füst 69, pór (oláh, zsidó, czigány) 99, együtt 168.
Megyei ltár.
1857-ben* 1356 lakosból 11 róm. kath., 10 örm. kath., 1198 gör. kath., 49 evang. helv., 88 zsidó, házak száma 253.
Orsz. ism. tábla 24. l.
1886-ban 1279, ebből 9 róm. kath., 1241 gör. kath., 11 helvét hitü és zsidó 18.
1891-ben 1408 lakosból 6 róm. kath., 1296 gör. kath., 29 ev. ref., 77 izraelita.
1900-ban 1401 lakosból 684 fi, 35 magyar, 65 német (izr.), 1262 oláh, 8839 czigány. Magyarul beszélni tud 60, róm. kath. 7, gör. kath. 1297, 3 gör. keleti, 17 ev. ref., 77 izraelita; ír és olvas 92. Házak száma 310. Adója 1755-ben* 400 frt 2 kr. 1845-ben* 705 frt 43 kr. 1898-ban 2684 frt 10 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages