Szakatura.
274Szakatura.
Nevének változatai: 1546-ban* Zakathura. 1566-ban* Szakathura. 1567-ben* Szakatura és 1830-ban* oláhul Szákáturá.
Adóösszeirás.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
Cons. statist. topogr. 169. l.
Neve az oláh sec, se ciuri* szóból származott, mely vágást, irtásos helyet jelent.
Cihac 336. l.
Hegyektől körülzárt szűk völgyben nyulik el, keresztül foly rajta a Büdös pataka, mely N.-Ilondán alól jobb felől a Szamosba szakad. A vármegye székhelye, Deéstől 41·3 kilométernyire a nagy-ilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de csakis az 1543–46. évek közt keletkezhetett, mert Kővár 1543. évi adóösszeírásában még elő nem fordul, csak az 546. évben, midőn Drágffy Gáspár özvegye birta; úgy 1549-ben is ő a birtokosa.
1553–54-ben* Drágffy Györgyné.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magvaszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
Károlyi okltár III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt és azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
Lib. reg. II. 578.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt összes s igy tehát ezen tartozékát is, beregszói Hagymás Kristófnak adományozta oda.
Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48.
1603-ban* a kis-búnyi járáshoz tartozott.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1615-ben* Bethlen Gábor Romanisti, másként kis-búnyi Jónás vajdát s nejét, Nagy Máriát e birtokában megerősiti.
Km. prot. H. 64. és 9. L. Reg. 8.
1630-ban* Brandenburgi Katalin e birtokot Gombos Andrásnak adja zálogba.
16. L. Reg. 57.
1636-ban* Rákóczi György e birtokot kővári főkapitány Rőti Orbánnak és neje Mocsáry Zsófiának adományozta. 1638-ban is ő birja.*
18. L. Reg. 121.
Km. Szolnok. Int. P. 13.
1650-ben* Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. lap.
2751664-ben* idevaló zöld puskás Bolti Péter.
Km. Szolnok. int. L. 18.
1666-ban* birtokosa koródi Ispán Ferencz II. Rákóczi György adományából, ki azt Kölcsei Kende Gáborra s leányára Klárára hagyta, de ezektől e birtokot Teleki Mihály magához váltván, abban őt 1686-ban* Apaffy M. megerősitette.
Km. Szolnok med. K. 29.
Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280.
1672-ben* Ispán Ferencz birja.
Torma gyüjt.
1699-ben* Teleki Mihályné Veér Judit a birtokosa.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosa gróf Teleki Ádám; van 38 jobbágya, 3 zsellére s 14 szegénye.
U. o.
1809-ben* birtokosa gróf Teleki Károly; van 2 jtelke.
U. o.
1820-ban* birtokosa Ujfalvy Samu.
Erd. kancz. ltár.
1863-ban* Ujfalvy Sándor részére urbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 95. l.
Szakatura jelenlegi tulajdonosa (1898): a kolozsvári nemzeti szinház, 560 hold; ajándékképen kapta Ujfalvy Sándortól.
Lakosai kezdet óta oláhok.
1566-ban* vajdája a Kis-Búnyon lakó Marián, birája Sztojka, esküdtei Péter, Janur és Kladal voltak és ugyanekkor Gergely, Bot, Busiár, Mihos, Stefanicz, Buzeri jobbágycsaládok emlittetnek. Foglalkozásuk a földmivelés s baromtenyésztés; táplálékuk a málé és buzakenyér. Ruházatukat is maguk állitják elő, melyek czondraposztó nadrág, júhbőr mellrevaló és kabát. Épületeik bárdolt fából összerótt, tapaszos és meszelt oldaluak, többnyire egy lakosztály és pitvarral.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Ujfalvy Sándor a hires vadász, 1865. márcz. 3-án Kolozsvárt kelt végrendeletével e kővárvidéki szakaturai jószágát, Kodru nevü erdejét adta a kolozsvári Nemzeti Szinháznak, mely 1871. szept. 21-én került kezébe. A hagyományos jószágon és erdőn kivül tett alapitványa: 38,496 frt 58 kr. földtehermentesitési kötvény évi 2021 frt 8 1/2 kr. kamattal, 2470 frt 40 1/2 kr. dézmakárpótlási tőke 129 frt 71 kr évi kamattal és 1600 frt kamathátralékkal. Összesen 45344 frt 54 kr. névértékü papirban, 2380 frt 60 kr. évi kamattal.*
Ferenczi. Kolozsvári szinészet tört. 457. l.
Midőn 1873. ápr. 19-én az alapitványt a szinház átvette, elhatározta, hogy örök időn át „Ujfalvy alapitvány” czímen kezelteti. E jóság áll: a szakaturai fő- s a drágavilmai, bányai és butyászai részjószágokból.*
U. o. 458. és 500 lap.
276Kolozsvárt van eltemetve a költői lelkü nagy alapitó neje mellett, kinek sírversét maga irta s vers márvány kövére vésette e szerint:
Ide tűnt le
A magyar égről
Ős-jellegű nőink
Egyik fényes csillaga:
Ujfalvy Sándorné
Lészay Julia.
Megtőrt gyászos férje
Vele a jóval
Minden örömeit
E sírba temette.
E látogatott nemzet
Női világa,
Ha nyomdokait követi,
A féri tettetős lesz,
A haza felvirágzik.
Szül. 1800. Kiszenvedett 1858. évben.
A magyar égről
Ős-jellegű nőink
Egyik fényes csillaga:
Ujfalvy Sándorné
Lészay Julia.
Megtőrt gyászos férje
Vele a jóval
Minden örömeit
E sírba temette.
E látogatott nemzet
Női világa,
Ha nyomdokait követi,
A féri tettetős lesz,
A haza felvirágzik.
Szül. 1800. Kiszenvedett 1858. évben.
ITT NYUGSZIK
SZERETETT NEJE MELLETT
UJFALVY SÁNDOR.
SZÜLETETT: 1792-BEN.
MEGHALT: 1866-BAN.
SZERETETT NEJE MELLETT
UJFALVY SÁNDOR.
SZÜLETETT: 1792-BEN.
MEGHALT: 1866-BAN.
Végrendelete mellett hátrahagyott sírfelirata következő:
Zord sziklák közt, bérczek ormán
A vadakkal harczra keltem:
S egy szelid galamb halálán
Mégis megtört szivem-lelkem.
A vadakkal harczra keltem:
S egy szelid galamb halálán
Mégis megtört szivem-lelkem.
Galamb-szelid nőm sírjára
Sóhajtás közt hulla könnyem;
Szerelmed népem hazája
Tartá csak a lelket bennem.
Sóhajtás közt hulla könnyem;
Szerelmed népem hazája
Tartá csak a lelket bennem.
Most teljesűl óhajtásom,
Itt nyugszom hű társam mellett,
S lelkem boldog lesz, ha látom
Felvirulva nemzetemet.
Itt nyugszom hű társam mellett,
S lelkem boldog lesz, ha látom
Felvirulva nemzetemet.
Élet- és jellemrajza megjelent Bérczy Károly: „Hazai és külföldi vadászrajzok” czimü művében, a melyben közreadja Ujfalvynak: „Erdélyi vadászatok és vadak” czimen nagyobb munkájának egy töredékét.*
„Athenaeum” által kiadott könyvek s képek névsora.
277Ujfalvy Sándornak, a híres medvevadásznak, Wesselényi Miklós barátjának, az „Erdélyi Muzeum” könyvtárában becses emlékirata van kéziratban letéve, gondosan leirva, bekötve, a melyből a II-ik kötet hiányzik, csak az I. és III. kötet van meg s ebből tudjuk meg azt is a 120–124 lapon, hogy 1831-ben Sümegen, Kisfaludi Sándornál is járt. Irt a „Vasárnapi Ujság” 1859. évf. 8. számába.*
„Magyar Polgár” 1900. évf. 297. sz.
Gör. kath. román lakosai 1880-ban léptek az unióra. Temploma fából épült az Ujfalvi Sámuel földesurok segélyével, Péter és Pál apostolok tiszteletére 1846-ban szenteltetett föl. Anyakönyve 1811 óta vezettetik. Két kis harangját 1882-ben szerezték, ez előtt egy nagy csengő pótolta a harangot. Román Péter volt első papja, jelenleg Buzura László. Felekezeti iskolája újabb keletü.
Éghajlata egészséges, széltől magas hegyek által védve, jég ritkán bántja.
1720-beli* összeirás szerint határa terméketlen. 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője sovány, rétje kevés, tüzelésre valófás erdeje elegendő.
Erd. főkormsz.
Jelenleg 1898-ban, termékeny határán őszi búzát, tengerit, zabot s kerti veteményeket termelnek. Magyar fajta szarvasmarhát s erdélyi fajta juhot tenyésztenek. Gyümölcse alma, szilva.
Határának egy részét a Szamos folyó érinti, legnagyobb patakja a „Grozi”, forrása a „Sub Ripe”, melyek egyuttal itatói is. A Szamoson két lisztelő malma a kolozsvári nemzeti szinház tulajdona. Nagyterjedelmü mészkőhegyében épületköve bőven van.
Jobbágyszolgálmányai ugyanazok, mint Sászának.
Határhelyek: 1864-ben* Facza, Dosza, Luncsile, Dumbráva, Seszucz, Dimburile, Málu, Dreahota, Valealuj, Macsok, Oszijor, Szinzseri. 1898-ban Szulicze.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
1900-ban területe 1948 k. hold.
Lakossága: az 1546-ik évtől egy egy kapuja van és rendesen 3–4 szegény lakost irnak fel a hivatalos összeirók.
1566-ban* 11 jobbágy, egy nemes lakosa van s az egész községben 12 lakó s öt pusztaház.
Urb. Conscr. 101–145.
1603-ban* csak 12 jobbágy lakosa maradt, van benne 12 lakó- és 24 pusztaház.
Urb. Conscr. fasc. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 22 jobbágy, 12 zsellér lakosa van s az egész faluban 12 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
2781720-ban * fiaikkal együtt 92 jobbágy, 3 zsellér és 1 nemes lakosa van, az egész községben 27 lakóház.
E. F. L. VII. 547. T.
1830-ban* 165 lakossal. 1886-ban 280 lakosból 259 gör. kath., 21 zsidó. 1891-ben 223 lakossal, melyből 1 róm. kath. 281. gör. kath. 16 gör. keleti és 25 izraelita.
Conscr. stat. topogr. 169. l.
1900-ban 300 lakosból 158 fi, 17 magyar, 294 oláh, magyarul beszélni tud 27; 247 gör. kath., 47 gör. kel., 2 ev. ref., 15 izr. Ir és olvas 458. Házak száma 74.
Adója 1898-ban 9410 frt. 46 kr.
