A szamosújvári gör. kath. püspökség.
A szamosújvári gör. kath. püspökség.
Báró Pataki János* püspök idejében keletkezett, kit a király 1716-ban nevezett ki püspökké. A püspökség fentartására kapta 1717-ben a vár kivételével a szamosújvári uradalmat s itt épitkezett, rövid ideig lakott is.* Utóda br. Szabadi Klein János gyakran tartózkodott itt. Miután az örmények 1736-ban az uradalmat 90 évre zálogba vették, a püspökség a következő évben teljesen Fogarasra költözött, a hol előbb is lakott.
Életrajza Horgospatakánál. A mostani néven Zsorzs, Georgiu vagy a régi György családból származott.
Szongott Szamosújvár monographiája II. k. Dr. Gramma: A görög szertartásu román egyh. tört. Kovács Gy.: Közművelődés Gyf. 1889. évf. Schematismus 1900. Szamosujvarini 9. s köv. lap.
1850-ben decz. 12-én* engedélyezte a császári kormány a jelenlegi szamosújvári gör. kath. püspökség felállitását, melyet a pápa 1853. évi deczember havában kelt bullájával erősitett meg.
Schematismus 9. l.
Az eddigi fogarasi püspökség kiterjedt az egész erdélyi részre. Ebből alakult az szamosújvári 540 parochiával, 350 ezer lélekkel, melyhez csatlakozott az eddig a munkácsi gör. kath. püspökség alá tartozott 94 egyházközség 60 ezer lélekkel s így emelkedett e püspökség egyházainak száma 634 ekklézsiára, 410,000 lélekre.
Első püspöke Alexi János, nagyváradi őrkanonok, 1854 márczius 17-én neveztetett ki, 1855 október 28-án szenteltetett föl Balázsfalván. Püspöki székét 1856 szeptember 7-én foglalá el; a balázsfalvi érsek Sulutiu Sándor igtatá hivatalába a Kandia városrészbeli görög kath. templomban nagy ünnepélylyel.* Meghalt Szamosújvárt 1863 jun. 29-én.
Vármegyei ltár.
1857. évi január 24-én neveztetett ki az 5 első kanonok, nevezetesen: Homorodi Anderkó János; Gulovich János, Joódi Bilcz István, Csernafalvi Serbán Mihály és Szodoró János.
Alexi halála után az 1858. évi május 14-én hivatalába beigtatott Pop Macedon fővicarius intézte a püspökség ügyeit 1865 julius 5-éig, vagyis Butyaszai Vancsa János nagyváradi kanonok püspökké való 184kineveztetéséig. Székét 1866 január 18-án foglalta el, a melyet három és negyedévi működése után a balázsfalvi érseki székkel cserélt föl.
Pável Mihály 1872 szeptember 11-én neveztetett ki, felszenteltetett decz. 23-án, hivatalába igtatták 1873 febr. 23-án. 1879 január 29-én nagyváradi püspök lett.
Dr. Szabó János jelenlegi püspök, Biharmegyében született 1836-ban. Nagy-Váradon tanult. 1859-ben felszentelt pap s nem sokára kanonok s a gör. kath. szeminarium igazgatója lett, a hol 1879 febr. 18-án püspökké való kineveztetését vette s fölszenteltetése után ez év augusztus 18-án foglalta el székét.
A pápa római gróffá, pápai trónállóvá és házi főpappá nevezte ki, a király 1881-ben a Ferencz József-rend közép- és 1883-ban ugyan e rend nagykeresztjével, 1895-ben pedig a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki, Szamosújvár pedig díszpolgárává választotta 1903-ban.*
Pallas Lex. XV. 344. l. Schematismus 17–20. l. Közművelődés Gyf. 1895. évf.
Kanonokok a már emlitetteken kivül 1900-ban* Pop Basil, Corojan Demeter, Karticze Özséb, Erdős János, Papiu János, 1891-től nagyprépost, meghalt 1902-ben, Bene Sándor 1893-ban, ma nagyprépost, Georgiu János 1893-tól, olvasó-kanonok, Leményi Ilyés János 1896-tól, őrkanonok, Joodi Ivaskó János iskolás-kanonok, Domide Oktavián iroda-kanonok.
Schematismus 21–93. l.
