Az izraelita egyházközség.
Az izraelita egyházközség.
Temploma kőből 1900-ban épült, mely 1902-ben bővittetett ki. Főgondnoka Jakobi Dávid.
*
Irodalmi téren működött szülöttei és lakosai közül, a már más helyen felsoroltak után, a következőket emlithetjük meg:
Dr. Bányai Elemér. Született 1875 aug. 22-én Szamosújvárt. Az elemi és algymnasiumi tanulmányok elvégzése után Mármarosszigetre ment, innen a VII. és VIII. gymnasiumba a kolozsvári piaristákhoz. 1900-ban a kolozsvári egyetemen bölcsészeti doktorrá avattatott, jelenleg a Lukácsi-féle árvaházi internatus felügyelője Szamosújvárt. Zsurnalisztikai 188téren 1895 óta működik. Segédszerkesztője volt a Kolozsvári Lapok czimü irodalmi és művészeti hetilapnak, a Magyar Polgárnak, helyettes szerkesztője az Ujság és Kolozsvári Ujság czimü kolozsvári politikai napilapoknak. Az állatvédő egyesület megbizásából 1897-től 1900-ig szerkesztette az egyesület hivatalos közlönyét. Czikkei megjelentek a kolozsvári és fővárosi lapokban. 1903 jan. 1-től Szamosujvári Közlöny czím alatt közművelődési hetilapot szerkeszt Szamosújvárt. Munkái: Lisznyai Kálmán élete. Kolozsvár, 1900. Örmény Anekdották. I. köt. Szamosujvár, 1902. Ugyanennek II. kötete u. o. 1903, továbbá III. és IV. kötet sajtó alatt.
Nagyajtai Cserei Druzsiánna, Berzenczey Miklósné (Ferenczné?), Berzenczey László volt országgyülési képviselő anyja; az 1840–50-es években a szépirodalmi lapokban közölt elbeszéléseket. Özvegységre jutva, Szamosujvárt lakott egy kis kétosztályu faházban a Mező-utczában. Dolgozó-szobája tömve volt történelmi képekkel. Lukácsfy Auréllal, ki fiának Miklósnak Monostorszegen laktában nevelője volt, adta ki fia Miklós neve alatt: Visszhangok az életből czimü művét. Kolozsvár. 1867. Lánykák Táncz-csarnoka czím alatt tudományos beszélgetéseket, részint eredeti, részint forditottakat. Pest, 1856. 8. r. E művében tíz elbeszélés: vallás-erkölcs, költészet, természet-tudomány köréből 8–16 éves leányoknak páros beszédben előadva. Gondolatok czím alatt aphorismákat a „Divatcsarnok”-ban 1861-ben közölt. Hála-ima czimü munkája Marosvásárhelyt 1861-ben jelent meg.
Esztegár Vártán, mechitarista szerzetes érsek, itt született 1843 aug. 3-án. 1857-ben a mechitarista rendbe lépett Bécsben; 1862-ben lett misés pap, a következő évben a kolostor növendékeinek aligazgatója, majd a papnövendékeknek lett igazgatója. 1870-ben rector és theologiai tanár. 1884-ben a rend apátjává választotta; 1886-ban Rómából haza utazván, jun. 23-án Triesztben meghalt. Munkái: Egyháztörténet főisk. számára. Örmény nyelven. Bécs, 1872. Tanitó levelek. Franczia és örmény nyelven. Bécs, 1877.*
Szinnyei. Magy. Irók Életr. II. 1466.
Dr. Fogolyán Tivadar. Született 1869 febr. 27-én Mármarosszigeten, hol elemi és középiskoláit végezte. Jogi tanulmányait a pesti és kolozsvári egyetemeken folytatta, ez utóbbi helyen 1894-ben jogtudori diplomát nyert. 1896 óta Szamosújvárt ügyvédi irodája van. Munkatársa volt a Nemzet-nek, czikkei megjelentek az Armenia-ban, Szamosujvár-ban, azonkivül a jogi szaklapokban, mint a Jog, Jogi Szemle, Magyar 189Pénzügy, Magyar Kompasz-ban stb. 1896 decz. 25-én meginditotta Szamosujvár czímmel az első társadalmi hetilapot Szamosujvárt, mely közel két évig állott fenn.
Gajzágó Lukács Márczel orvostudor innen származott, ki 1824-ben Pesten Dissertatio-ját bocsátotta közre.*
Szinnyei. Magy. Irók Életr. III. k. 935. l.
Gajzágó László, megyei aljegyző. 1868 okt. 5-én született Szamosújvárt. Tanulmányait Deésen kezdette és Kolozsvárt végezte. Munkája: Petőfi Sándor élete. Szamosújvár, 1884.*
Szinnyei. Magy. Irók.
Gorove László (gattájai), a város főbirája. Gorove Kristóf, több izben országgy. követ, és beodrai Karácsonyi Veronika fia, 1780 jun. 2-án született Szamosujvárt. Tanulását itt kezdette és folytatta Kolozsvárt, a hol 1796-ban több társával egy szindarabot játszott. 1800-ban Pesten az egyetemi tanulmányait tanulta, több irodalmi jelesünk volt reá nagy hatással. A következő évben atyja elhalván, jogtudományi tanulását félbeszakitotta s gazdálkodni kezdett ősi birtokán. 1807 jun. 10-én Szamosujvárról* Wesselényi Miklós báróhoz írt levelében mondja: arra törekedett, hogy a szinjátszó társaságot ide hozhassa, de a tanács nem engedte. 1808 ápr. 18-án a nemzeti játszó társaság felállitására 50 frtot ajánlott s azonkivül több szamosújvári vagyonos polgárhoz kérő levelet intézett, írja ajánlatában.* Elhagyta Erdélyt 1810-ben s az Alföldön telepedett le, hol Gattája helységet nyerte kir. adományba s ide magyar lakosokat édesgetett s ez által a vidéket is megmagyarositotta; 1835-ben a magy. tud. akadémia levelező-tagjává lett, melynek 1839-ben testvérével Lászlóval együtt 1000 frtot hagyott, hogy kamatait egy kitünő mű jutalmazására forditsák. 1839 márcz. 11-én halt meg Pesten. Számos czikket irt; önálló munkáit: Jetzid és Hába vagy Féltés és meghasonlás, szom. játék. Buda, 1806. Adták Kolozsvárt 1807 jan. 27-én, Pesten stb. A szinészek azt mondták: „hogy még ehez fogható originalis nem volt a magyar theatrumon”. A főurak hasonló darabok irására biztatták s úgy írta az Érdemes kalmár-ját 1807-ben. 5 felv. Buda.* A jegyesek Carthagóban, vitézi történet. U. o. 1807.* A férfiunak tökéletességei. Pest, 1823. Eger várossa történetei. U. o. 1828. T. Békésvármegyéhez tett beszéd stb. Házát Szamosujvárt 1815-ben adta el.*
Tört. Lapok 1875. évf. 783. l.
Dr. Ferenczi Zoltán. Kolozsvári szinészet és története. 171. l.
U. o.
Tört. Lapok 1875. évf. 784. sz.
Szinnyei. Magy. Irók Életr. III. k. 1302. s köv. l.
Govrik Gergely, 1836 május 14-én született Szamosujvárt. 1857 november 7-én mechitarista szerzetben lépett Bécsben. 1861-ben misés 190pap, több éven át volt a szerzet könyvnyomdájának igazgatója s egyúttal az örmények történetének tanára. 1872-ben Konstatinápolyba küldötték a világtörténelem és az örmény nyelv s földrajz tanulása végett. 1877-ben Bécsbe ment s a rend növendékeinek tanára lett. Három munkája jelent meg örmény nyelven, egy imakönyve 1867-ben, általános földrajz, mathematikai s phisikai része, rövid világtörténelem 1871-ben.*
Szinnyei. Magy. Irók Életr. III. k. 1323. l.
Dr. Gopcsa László, Gopcsa Joachim városi tanácsos és Donogány Mária fia. 1865 január 10-én született, tanulását itt kezdette, folytatta Kolozsvárt. 1882-ben gyorsírási tanári oklevelet szerzett. 1882–86-ig a kolozsvári egyetemen jogot tanult, több munkájával egyetemi pályadíjakat nyert. 1886-ban állam-, 1890-ben jogtudományok doktora lett. 1888 óta a közoktatásügyi miniszteriumban fokról-fokra haladt. 1900-ban miniszteri titkár, 1903-ban osztálytanácsos. Az ezredévi országos kiállitás közoktatási csoportjának jegyzője volt. Irodalmi müködését 1885-ben kezdette meg a Magyar Polgárban, folytatta a M. Szalonban, Vasárnapi Ujságban, Magyar Hirlapban, számos egyházi, politikai és tudományos folyóiratokban; 1887 óta az Armeniának rendes munkatársa, 1903-ban ír a Szamosújvári Közlönybe. Dolgozott a Pallas Nagy Lexiconba. Önálló munkái: A magyar gyorsírás modern irodalmának negyedszázada. Szamosújvár 1863–1887. Örmény közmondások. Kolozsv. 1888. Büntetőjogi elvek a legrégibb népeknél. Budapest, 1891. A magyar gyorsírás története. U. o. 1893. 1902-ben a Magyar Polgárban jelent meg Izsák czímü örmény regénye, melyet Berchzs Brosián után forditott.*
U. o. 1293. l. és Magy. Salon 1892. arczkép. Millenium 1893. arczkép.
Dr. Helfi (Heller) Ignácz Szamosújvárt született izraelita szülőktől 1830 márczius 15-én. Orsz. képviselő, író, 1894 óta a Kisfaludy-társaság tagja. Tanult Deésen, Nagybányán, Pápán. Bölcsészeti tanfolyamot a pesti és bécsi egyetemen kezdette és Paduában végezte be. Az 1848 márczius 15-iki ifjúsági tüntetésekben részt vett. Harczolt a szerbek ellen, a honnan Kossuth irodájába került s lapot szerkesztett Debreczenben. Kolozsvárt 1850-ben katonai törvényszék elé állitották. 1852-ben Bécsbe, két év mulva Paduába költözött. 1855-ben lépett összeköttetésbe az emigráczióval, ezért Mantuából kiutasitották. Milanóban telepedett le, a hol nyomdát és „Alleanza” politikai hírlapot alapitott, a melyben a magyar, lengyel szabadságügyet támogatta, 1869-ben „Magyar magyar” 191folyóiratot inditott meg s ebben élesen kelt ki a kiegyezés ellen, s még ez évben Angliába ment, a honnan visszatérve, a szentlőrinczi kerület képviselőjévé választotta s ez idő óta Budapesten 1897 okt. 11-én történt haláláig a függetlenségi pártnak volt tevékeny tagja, vezetője. Különböző lapokban közölt czikkei kötetekre terjednek. Szerkesztette a Magyar Ujság czímü politikai lapot 1871–72. és a Függetlenség, mint a Nép zászlója czímü hetilapot 1875–76. Önálló magyar munkái: „Világtörténet zsebben.” Pest, 1854. „Mindenféle és semmi.” Pest, 1860. Olasz nyelven két művet írt s egy szindarabot adott ki. Arczképe a Vasárnapi Ujságban jelent meg, 1878 52. sz.*
Szinnyei J. Magy. Irók Életr. IV. k.
Korbuly Bogdán idevaló származásu orvos-doktor, tanult a pesti egyetemen, 1840-ben tett orvosi szigorlatot. Alsó-Fejérmegye főorvosa volt; 1849 ápr. 24-én a nagybányai tábori kórház főorvosává neveztetett ki. Meghalt 1870-ben. Munkája: Értekezés a vér megbontásáról. Buda. 1840.*
U. o. VI. k. 995. l.
Korbuly János r. kath. plébános, 1785 november 1-én született. 1810-ben misés pap, majd segédlelkész Szamosújvárt. 1818-ban gyulafehérvári bölcseleti tanár; 1820-ben megint visszakerült s mint lelkész működött 1828-ig, ekkor szentmiklósi administrator. Munkája: Legújabb és leghasznosabb méhészkönyv. Kolozsv. 1850.*
U. o. 996. l.
Dr. Molnár Antal, kiváló szónok, jog- és államtudományok doktora, szülővárosának Szamosújvárnak 1871 óta több izben választott országgyülési képviselője, a budapesti egyetemen a politikai tudományok magántanára. Született 1847 nov. 17-én. Apja Molnár Gergely, anyja Kovács Aranka. Itt kezdette tanulását s folytatta Kolozsvárt és Budapesten, a hol be is végezte s tudori oklevelet szerzett. Mint gymn. tanuló Szokoly Viktor által szerkesztett „Hazánk s a külföld” czímü képes lapba czikkeket irt. A Reform, Pesti Napló, Nemzeti Hirlap és Pester Lloydban közölt politikai czikkeket s annak állandó munkatársa, majd szerkesztője lőn. 1870-ben Szamosújvár leváltárnoka, megírta: Szamosújvár sz. kir. város történetét (kézirat), melyért a város pályadíjul aranyakkal (100) jutalmazta. 1879-ben a „Magyar Lapok” politikai lap szerkesztője. 1880-ban „Magyarország és a Nagyvilág” képes lapot szerkesztette még 1882-ben is. Folytatta a Dr. Ribáry-féle „Világtörténelem” czimü művet s írta V. VI. kötetét. leforditotta: Labaulaye „Az állam és határai;” Boissier G. Róma és Pompei vagy Archeologiai 192séták; Sayous Ede: A magyarok egyetemes története és Beule: Augusztus családja és kora czimü művét. Az itt megjelenő Armenia képes lapnak állandó munkatársa kezdet óta. Kisebb dolgozatai kötetekre terjednek. Szolnok-Dobokavármegye által Magyarország ezredéves fennállásának emlékére rendezett ünnepélyen Deés város főterén az ünnepi beszédet ő tartotta. Meghalt 1902 jan. 6-án, e hó 9-én hálás szülővárosa temettette el a város északi részén levő díszes sírkertbe, mely a fegyintézet mellett van. A város nem sokára kegyelete jeléül sírkövet emel porai fölé.*
Szinnyei. M. Irók IX. k. 171. l.
Dr. Moldován Gergely, tiszteleti bölcsészeti doktor, jelenleg kolozsvári egyet. tanár, az oláh nyelvtan és irodalom előadója, volt tanfelügyelő Torda-Aranyosmegyében. Szamosújvárt született 1845-ben román szülőktől. Tanulását itt kezdette és Kolozsvárt fejezte be, mint jogász. 1865-ben lép fel az irodalom terén. Román dolgozatai az „Aurora” és később a „Familia”-ban jelentek meg. A román költészet remekeit irodalmunkba ügyesen ültette át. Forditásai a Fővárosi Lapok-ban jelentek meg s később az összes szépirodalmi lapok közöltek tőle műforditásokat. Politikai czikkei a román ügyet tárgyalták. Népdalait románból forditva 1872-ben adta ki. Szép Iliana czím alatt szindarabot írt, Kolozsvárt adták elő. Ujabban Flórika szerelme cz. népszinművét adták elő Budapesten. Papp Miklós szerkesztette „Magyar Polgár”-nak, „Kolozsvár” czímü lapnak belső munkatársa volt. 1890-ben Axente és Jánku emlékiratait adta közre. A románság czím alatt politikai, történelmi, néprajzi és nyelvészeti közlemények, I. k. 1895. Nagybecskereken jelent meg. 1903-ban „Boldizsár Ágnes” drámája került szinre. Felolvasásokat tartott az Erd. Muz. Egyletben. Különböző helyeken közölt czikkei kötetekre terjednek.
Nagy Miklós gyakorló ügyvéd, jelenleg szamosújvári lakos. Néhai kozárvári ev. ref. lelkész nagy Dániel fia, deési ügyvéd korában írta és kiadta önálló művét: „18 éves magyar államháztartás valóságos pénzügyi válságban.” Bpest, 1886. „Magyar államtönk” vagy a dualismus hatása Ausztria és Magyarország két felében. Budapest, 1887. Tacitus név alatt. Politikai magyar nemzet a lét és nem lét között. Kolozsv. 1897. Erdélyi magyar név alatt. Ezeken kivül számos czikket közölt s ír ma is a Magyar állam 1898. 253. sz. Hazánk s az Alkotmányba, Magyar Gazdasági Szemlébe. Állami adósságaink. A magyar agrár válság főbb okai. Plutocratia és a nemzeti érdekek stb. Nagy M., N. M. stb. név alatt.*
U. o. 175. l.
193Ornstein József, nyug. őrnagy. Született Budapesten 1829-ben, tanulását ott kezdette s végezte. 1849-ben honvéd tüzér lett, részt vett több csatában, besoroztatván, 1881-ben történt nyugdíjaztatásáig a közös hadseregben maradt. Kutatásait mint szamosújvári lakos az Archeologiai Értesitőben tette közzé; nevezetesen ennek 1892. évf. 2. és 4. füz. A szamosújvári Athene szobrocskáról. Az 1893. évf. 4. füz. A Szamosújvár melletti római telepről; az 1896. évf. 2. füz. Egy síremlékről a szamosújvárnémeti ev. ref. templomban. (E kő a helybeli főgymn. tulajdonában). A szamosmelléki új várról.* A ravennai geographus ismeretlen daciai utvonala.* A bachans nő képe.* Adalék a ravennas-féle Congri alkalmazásához* Ásatás a Szamosújvár melletti római castellumban.* Deés és vidéke, katonai tanulmány.* Dacia nyugati határától.* A Szamosújvár melletti castellum ásatásairól.* Közleményeket ír a Dés és Vidéke 1903. évfolyamában. Ezen közleményein kivül Kovrig Simon városi alorvossal összegyüjtötte és kiadta Szamosújvár környékén talált növényzet jegyzéket: „Index florae Szamosujvariensis. Szamosujvarini 1899.” czímen, melyben mintegy 572 növény van felsorolva, lelő-helyével megnevezve.
Arch. Értesitő 1896. évf. 3, 4. füz.
U. o. 1897. évf. 5. füz.
U. o. 1898. évf. 1. füz.
U. o. 1901. évf. 4. füz.
U. o. 1902. évf. 1. és 4. füz.
Ludovika Akad. Közlöny 1889. évf. nov. és u. o. 1891. évf. áprilisi füzetében Deés hadászati fontosságára és erősitésére hivta fel a figyelmet. (V. ö. e munka III. k. 80. lap)
A szolnok-dobokamegyei irodalmi, tört. és etnographiai társulat Évkönyve 1900. évf.
U. o. 1902. évf.
Simay Gergely műforditó, Szamosújvárt született 1823 jul. 2-án. Tanulmányai befejeztével a marosvásárhelyi kir. táblánál joggyakornok s ügyvéd lett. Az 1847–48-iki országgyülésen követi írnok. 1848-ban a pesti országgyülésre választották meg követnek s a kormánynyal Debreczenbe, majd Szegedre ment. A szabadságharcz után Kolozsvárt hadi törvényszék előtt állott. 1861-ben polgármesternek választották. Az 1868-iki országgyülésen az ő inditványára szavazták meg a XLIII-ik t.-cz. 16. §-ának azt a pontját, melyben az erdélyi örmény kath. egyház közjogi állásának biztositása foglaltatik. 1878-ban nyugalomba vonulván, kir. tanácsosi czimet nyert. Az örmény költészet remekeiből több költeményt forditott magyarra, melyeket az Armenia s más folyóiratokban tett közzé.*
Szongott. Szamosújvár irásban és képekben 1893. 142. l.
Törös Tivadar született és tanult Szamosújvárt, tanulmányait Kolozsvárt végezte. Munkái: Áfganistán Vártán. Ürminy-Magyar Kalendariuma válagatatt trifás iszmazgásakkal.” 1882. Nyom. Szamosújvárt 1881. és Deésen. Irt egy „Örmény” czímü darabot, melyben Áfganistán Vártán álneve viseli a főszerepet.
