I. A római castellum.
I. A római castellum.
Szamosújvár sz. kir. város felső részére, vagyis ettől délre a térségen, az 1809-ben készült csatorna vagy malomárok délnyugati felén Leányvár és Óvár nevezet alatt egy várnak nyomai voltak kivehetők, melynek hossza 200, szélessége 180 lépés.* Itt, ott az egykori római házak alapfalai még láthatók voltak.* E vár alapfalaiból a mult század elején a piaczi nagy templomot és az ispotály egy részét épitették.* 1853-ig a vár kiásott alapfalai még láthatók voltak, 1855-ben már szántottak felette. A régiek ezt a helyet Törökdombnak is hivták* az egykor itt táborozott törökök után.
Kővári. Erd. Épitészeti Emlékek, Kolozsvár, 1866. 26. l.
Dr. Neugebaur. Dacien 231.
Torma K. Erd. Muz. évkönyvei I. 30. l. és Gabrusnak Torma Józsefhez írott tudósitása gyüjteményemben.
U. o.
203E római telepről huzamos időn át azt tartották, hogy neve Napoca volt. A Kolozsvárt talált és Napoca nevet viselő feliratok alapján eldöntötték, hogy Napoca nem a szamosújvári, hanem a kolozsvári római telep.*
Momsen T. C. I. L. III. 169. VIII.
E castellum alapos kutatója Ornstein József, cs. és kir. nyug. őrnagy, szamosújvári lakos, a ki itt számos A. II. P. bélyeges járda-téglát talált. Azt tartják róla, hogy ez római lovasosztály állomáshelye volt, fürdővel ellátva. Ornstein felsorolja az itt talált leleteket felirataikkal.* Az itt talált tárgyak Dr. Koch Antal meghatározása szerint amphiból-biolit andesit. Legbecsesebb köztük a gymnasium birtokában a Minerva bronz-szobra, melynek részletes leírása ugyanott olvasható.*
Archeologiai Értesitő 1893. évf. IV. füz. 349. l. XIII. k. IV. sz.
Szongott. Szamosújvár irásban és képben 1893. 7–14 lap. V. ö. Vármegyei monogr. I. köt. 198. s köv. l. 208. l.
A római castellumból való háromfejes kő a városházánál.
1901. év nyarán a szolnok-dobokamegyei történeti társulat megbizásából Ornstein József, a buzgó kutató, ásatásokat végez; eredményét: feliratos kövek stb. Deésre a muzeumba küldötte.*
Ismertetése: Szolnok-Dobokavármegyei irodalmi-, történelmi- és ethnographiai társulat Évkönyve. Dés, 1902.
Véleménye szerint e castellum neve „Congri” lenne. Ezen véleményét Kiepert Henrik állitásaira alapitja.*
Archeologiai Értesitő 1901. évf. 4. és 1902. 1. füz. U. o. 1897. II. évf. 391. l.
Ettől északra, vagyis a mai Szamosújvár városán alól fekszik a jóval később épült s többféle átalakitáson átment Ujvár, vagyis a mai fegyintézet.
