II. Szamosújvár.
II. Szamosújvár.
Szamosújvár a XVI-ik század 30-as évének végén keletkezett, s midőn 1540-ben* először emlittetik, Martinuzzi György kir. kincstartó birtokában találjuk, de akkor a segesvári országgyülés egyik végzésével ezen új várnak lerombolását határozta el.
Szilágyi S. Erd. Országgy. Eml. I. 41.
A szamosújvári várról a történetírók csakis a Martinuzzi idejétől kezdve emlékeznek meg s úgy írnak róla, mint Vajna Károly történeti művében írja,* mintha az egész a bibornok alkotása volna. Vajna Kővári után* azt állitja, hogy Martinuzzi egy itt talált régebbi vár fölébe épittette volna e várat Bálványosvár romjaiból.*
A szamosújvári vár. Irták akkori adataim részben való felhasználásával: Szongott Kristóf áll. gymn. tanár, Vajna Károly fegyint. igazgató, Hodoreán János fegyintézet gör. kath. lelkész. Külön lenyomat „Szamosújvár város monographiája” cz. műből. Kiadja az Armenia szerkesztője Szamosújvárt. 1898. 11, 12 s köv. l.
Erd. Épitészeti Emlékei II. kiad. Kolozsvár 1866. 161. l.
Nem annak a romjaiból épitette, hanem Bálványosvára helyett. Épitkezésre anyagot közelebb Ormányban s a római castrumban is talált eleget.
A Szamosújvár melletti római castellum vázlata.
A vár egy része a XIV. században vette föl jelenlegi alakját. 205Tanusitja ezt szerinte az épitészeti styl, melyet Alpár Ignácz műépitő is igazol. A Martinuzzi féle épületnek alsó boltozatos terme, ma kenyérsütő, de ugyanez épületben levő róm. kath. kápolnának a karzat alatt levő része a korai gót styl jellegét viseli kőből faragott csúcsives gerinczein. Igy a XIV. században épitkeztek. A Martinuzzi épitkezése kétszáz évvel később történt s a róla elnevezett épületet csak átalakitotta.* Valószinü, hogy Szanthói Laczk Jakab vajda, a ki itt lakott, 1406-ban erősséget emelt, a mely a szamosújvár-németii várral együtt védelmet nyujtott a vidéknek s innen a Mezőség felé vezető főútnak. De ez idővel teljesen elpusztult. Az épitő olasz mesterek a régi épitészeti stylt tarthatták meg e vár épitésénél.
Erd. Épitészeti Eml. II. k. 13 l.
Annyi bizonyos, hogy Tinodi Sebestyén* is a Martinuzzi alkotásának mondja:
Historias Enec János királynak testamentumáról etc. Kiadta Heltai Gáspár Kolozsv. 1574. „Concionale” czímmü gyülteményben.
„Duczökedic mindenbe Frater György Barath,
Wy Balvanyost kezde rakni István Maylath,
Frater addic királynál dolgát tekere
Az uj művet Maylath kezéből kivevé.
Szertelen erős várat ot fondoltatá,
Mert alattomba a koronát vadászá,
Ezert Wyvarat olaszszal csináltatá,
Hogy egész Erélyt azután abból birná.”
Wy Balvanyost kezde rakni István Maylath,
Frater addic királynál dolgát tekere
Az uj művet Maylath kezéből kivevé.
Szertelen erős várat ot fondoltatá,
Mert alattomba a koronát vadászá,
Ezert Wyvarat olaszszal csináltatá,
Hogy egész Erélyt azután abból birná.”
Bornemissza Pál* veszprémi püspök a Martinuzzi megölése miatt keletkezett perből fölvett jegyzeteiben teljesen a Martinuzzi épitményének mondja, a ki a környékbeli lakosok s főleg Deés szerfelett való munkáltatásával végeztette az épitést.
V. ö. Monogr. II. k. 396. lap.
E szerint: Ujvár várat a váradi püspökség területén Erdélyben alapjából Martinuzzi épittette, midőn még az előbbi Bálványosvár még nem volt teljesen lerombolva. Hallottam minden felé, a közel levő vármegyéknek s falvaknak, városoknak és főleg Deés királyi városnak az égre felható panaszait, hogy minő keserves munkával gyötörte a szegény népet s az ország lakóit Frater György, míg a várat épittette. Nevezetesen a deésiek mondák, hogy e miatt a legnagyobb szegénységre jutottak és mi is saját szemeinkkel láttuk ama királyi városnak s lakósoknak, épitőknek e miatt úgy szólva végpusztulásra való jutását.* De ez mind nem zárja ki azt, hogy itt már előbb valamely erősség ne lett volna.
Magyar Történelmi Tár 1856. I. k. 262. l.
2061542-ben* Szamosújvár várnagyai, urok Fráter György nevében Vizszentgyörgy birtokosaitól egy szentgyörgyi rétet 400 forintért megvesznek és a várhoz csatolnak.*
Km. Neor. D. 16.
Határát lásd Viz-Szt-Györgynél.
1543-ban* Szamosújvár ura Fráter György váradi püspök e várat, mint a váradi püspökséghez tartozót – épen úgy mint Bálványosvárát – tekintette.
Km. prot. Extraxit 158.
1552 előtt* Martinuzzi György 10 sátoralj czigányt, mely a deési sókamarához szolgált, Ujvárra vitette s a vár számára dolgoztatta, de halála után 1552-ben a deésiek kérésére Ferdinánd visszabocsátotta.*
Deés város ltára.
1715-beli összeírás szerint a szamosújvári uradalom 11 helységében összesen 29 családfő, 26 fiú, 2 özvegy 6 fiúval, 6 árva és 4 szökött czigány. (Hazánk 1858. 1. füz. 31. l. Budapesti Szemle 1859. 5–109. lap.)
1552 április 1-én* Ferdinánd király Szamosújvárat összes jövedelmeivel együtt Ecsedi Báthori András erdélyi vajdának székhelyül adományozza oly feltétel alatt, hogy a vár védelméről gondoskodjék s Castaldó temesi ispán és császári kapitányával egyetértően intézkedjenek, fizetése volt 15 ezer forint, a miből tiszti személyzetét is fizetnie kellett, testőrsége 200 lovas, 100 főből álló gyalogos, ezeket a király fizette, 20 jobbágytelekig jószágot adományozhatott. A kapitánynak 3, a hadnagynak 2 forint volt havonként a fizetése.
Katona. Hist. crit. regn. Hung. XII. 183. és Wolf de Bethlen I. 533.
1553 május havában* Báthori kivonulása után Erdély vajdája, székelyek ispánja és Szamosújvár kapitánya Dobó István részére a vár összes tartozékai összeiratnak, a melyből kitünik, hogy a tartozékokra kivetett szt.-mártonnapi adóból évente 356 frt folyik be.
Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29.
Dobó István.
1556-ban* Dobó István Szamosújvárát, mely eddig Ferdinánd pártján volt, nagy ostrom után nov. 11-én föladván, azt összes tartozékaival együtt a kolozsvári országgyülés Izabella királynőnek adta oda hozományul.
Erd. Országgy. Eml. II. 5. 59.
1590-ben* Báthory Zsigmond a szamosújvári vár tartományában lévő összes gyalogpuskások és várőrök részére, mivel a vár kapitányai által terhes őrtállásokra, birságok fizetésére szorittattak, ezentúl a következő határozatokat hozza:
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 89.
1. A gyalogpuskások se a kapitányok, sem a belső-szolnokmegyei hatóság alá, hanem egyedül a fejedelem és századosaik alá rendeltetnek, a kiknek mindenben engedelmeskedni tartoznak, veszély idején 207azonban az újvári kapitány felszólitására azonnal a várba bevonulni kötelesek.
2. Minden ügyeikben a századosok intézkednek és itélnek, innen pedig a vár kapitányához és a fejedelemhez lehet föllebezni.
3. A nemesekkel való pöreikben első forum a várkapitány, a második a vármegye.
4. A gonosztevők kifürkészésére a megye és a kapitány embereivel együtt a puskások emberei is részt vesznek.
5. A századosok kötelesek gyalogosaik felett szemlét tartani, úgy a fölfegyverzés, mint a hadi szolgálatra való képesség tekintetéből a kihágásaikat a vitézek szerint börtön vagy vesszővel sujtani.
6. A puskások örökségeit, ha azok elidegenittetni szándékoztatnak, első sorban a puskások válthatják magukhoz.
7. Ha mindkét ágon magszakadás áll be, akkor az olyanok javai legközelebb álló rokonaikra szálljanak. A kinek fi örököse nincs, annak vagyona leányára s ettől férjére szálljon.
1590-ben* ilyen gyalogos puskás (pixidari) emlittetik Rettegen 15, Bálványosváralján 12, Ördöngösfüzesen 11, Magyar-Láposon 10, Ormányban 10, Szamosújvár-Németiben 9, Kérőn 8, Szász-Nyiresen 5, Domokoson 4, Szépkenyerü-szt-Mártonban 3, Mikolán 2, Kudu, Iklód, Szt-Iványon és Pénteken 1-1. Összesen 92 gyalogpuskás.*
Km. L. Reg. Sig. Báthory 20.
Ezeket a kik már előzőleg is a darabontokhoz tartoztak, a fejedelem névszerint kiveszi a plebejusok vagy közrendüek közül s házaikat s más örökségeiket mindennemü teher alól felmenti, úgy, hogy sem ők, sem utódaik a közrend által viselni szokott terheket, adókat, vetést, tizedet stb. fizetni és teljesiteni nem tartoznak, hanem a fejedelemnek, mint a többi gyalogpuskások tartoznak szolgálni, jó karddal és puskával felfegyverkezve oda, hová a fejedelem vagy az ország érdeke megkivánja, azonnal megjelenni s végső lehelletig harczolni. Az elhalt utóda és birtoka is mentes lesz minden közteher alól, mindaddig, míg a törvényes kort eléri és alkalmas lesz, hogy mint gyalogpuskás szolgálhasson. E végből meghagyja ezuttal nemes czegei Vas György Szamosújvár kapitányának s utódainak, hogy őket semminemü közteher viselésre s adózásra ne kényszeritsék. Ugy látszik azonban, hogy e szeptember 16-án Gyulafehérvárt kiadott fej. kiváltságot nem vették tekintetbe. Azért még ugyanez év november 27-ről Kolozsvárról keltezve, újabb kiváltságos levelében írja körül s szabja meg teendőiket és erősiti meg kiváltságaikat. 1593 junius 25-én (Deési ltár) Báthory Zsigmond rendeli Deés város tanácsának, hogy itteni háza palánkjainak megépitésére a deési erdőn erre alkalmas fákat vágjanak s hordják is ide.
Az 1594 okt. 16-án tartott gyulafehérvári országgyülés a megyénkben elharapódzott tolvajságok, gyilkosság- s gyujtogatások megakadályoztatására a bethleni tiszttartó vezetése alatt az itt levő gyalog és lovas őrséget kellő számu darabontokkal küldötte ki.*
Erd. Országgy. Eml. 6. art.
1597 ápr. 27-én* a gyulafehérvári országgyülés a megyében mostan támadt gyilkosok, égetők s más gonosztevők megfogására és megbüntetése végett az idevaló őrséget a kapitányával együtt rendelte az 208ispánok mellé. 1599-ben* Báthory Kristóf fejedelem a vár jövedelméből a deési révészek részére 10 köböl búzát rendelt évenként adatni, de ezt a halála után elvonták, most Báthory Zsigmond atyja ezen adományát megerősitvén, kiadatni rendeli.
U. o. 25. art.
Deés város ltára 261, 262. sz. és Tört. Lapok 1875 évf. 570. l.
A Mihály vajda és Básta féle zavaros időkben Szamosújvár és uradalma óriási veszteségeket szenvedett s ennek hű képét nyujtja azon összeírás, a melyet 1603-ban* Básta biztosai Rettinger és Stenczel az egész uradalomról készitettek.*
Urb et conscr. fasc. 65 nr. 87.
Kivonat Stenczel János cs. és kir. udvarbiró számadásából (Orsz. ltár) Szamosújvárott 1601 nov. 5-től 1602 április 12-ig. Búzát bevett 214 köblöt, a majorból 553, vámot a malmokból 8, összesen 775 köblöt. Jegyzet: A falvakból is bejött és állitólag eladatott, de a számadásban ez nem szerepel. Kiadás búzában: megőröltetett 736 köböl, Básta Györgynek küldtek Deésre 3 köblöt, az udvarbiró kapott 5 köblöt, a molnárnak 5 köböl, Pöser kapitány szétosztott 26 köblöt, összes kiadás búzában 775 köböl. Bevétel árpában: egy kazal árpából csépeltetett 40 köböl. Kiadás árpában: Pöser kapitány lovai számára vett 32 köblöt, az udvarbiró disznói részére 8 köblöt. Bevétel lisztben: a 736 köböl búza megőröltetett 736 k., sütésre felhasználtatott liszt 703 köböl, a várban megmaradt 33 köböl. Bevétel kenyérben: 703 köböl lisztből sütöttek 47,800 drb kenyeret. Kiadás kenyérben: a kiadási rovatban a számtartó hivatkozik az élelmezési irnokra és Pöser kapitányra, kik a kiadást eszközölték. Bevétel borban: leltárilag átvett 16 hordót, Besztercze vidékéről bevettek borban 18 hordót, összesen 34 hordó. Kiadás borban: Básta György Deésre küldött 1 hordót, a katonáknak zsold fejében 15 hordó, Pöser kapitánynak el kell számolnia 18 hordóval. Bevétel készpénzben: kamatokban befolyt 450 frt 75 den., tizedben 64 frt, összesen 514 frt 75 den. Kiadás készpénzben: egy hordó bort vettek Kolozsvárott 84 frt, egy hordó eczet 22 frt, nehány ökörért, melyek a gazdaságnál használtattak 106 frt, a várban szolgáló darabontoknak 75 denár, lovakra 31 frt 50 denár, a pékeknek és élelmi szertárkezelőnek 44 frt 80 den., a malmokra kiadtak 19 frtot, a Szamoson átvezető hidra 25 frt, egy rizsma papír 5 frt, két postalóért 12 frt, gyertyákra és fagygyura 35 frt 50 denár, mindenféle közönséges kiadásokra 8 frt. Készpénz kiadás 467 frt 80 denár, marad 46 frt 95 denár. Búza: bevétel 775 köböl, kiadás 775 köböl. Zab: bevétel 1 asztag, kiadás 1 asztag. Árpa: bevétel 40 köböl, kiadás 40 köböl. Liszt: bevétel 736 köböl, kiadás 736 köböl. Kenyér: bevétel 47,800 drb, kiadás 47,800 drb. Bor: bevétel 34 hordó, kiadás 34 hordó. Készpénz: bevétel 514 frt 75 denár, kiadás 467 frt 80 denár, maradék 46 frt 95 denár. Kivonat Stenczel János szamosújvári udvarbiró számadásából 1602. évi julius 1-től 1603. évi január hó 22-ig. A deési sóhivataltól befolyt 862 frt 50 den., eladott húsért befolyt 225 frt 24 den, eladott bor árában 399 frt 52 den., eladott nehány tehén és ökör árában 45 frt, nehány falutól bér fejében 57 frt 72 den., bortizedben befolyt 21 frt 50 den., összes bevétel készpénzben 1611 frt 48 den. Kiadás készpénzben: 148 köböl vásárolt gabonáért 1162 frt 50 den., 4 hordó borért 128 frt, bérek fejében 75 frt, a híd és élelmi szertár irnokjának 91 frt, vegyes kiadásért 138 frt, összes kiadás készpénzben 1594 frt 50 den. Marad készpénzben 16 frt 98 denár. Bevétel búzában: készpénzért vettek 148 köblöt, Besztercze vidékéről beszolgáltattak 55 köblöt, a majorból 104 köböl, tizedben és vám fejében 103 köböl 2 véka, vám a malmoktól 6 1/2 köb. 7 kupa, némely ő Felségének szerzett birtokból 44 köböl, beszterczei birtok negyedévi részlete 152 köböl, összes bevétel 613 köböl 5 kupa. Kiadás búzában: a legénység számára őröltek és megsütöttek 336 köblöt, vetésre felhasználtatott 44 köböl 4 kupa, wallonok és hajduk elfogyasztottak 17 köblöt, a szamosújvári hadnagy felhasznált 6 köblöt, a malomnak kiadatott vámban 19 köböl 2 véka, összes kiadás búzában 422 köböl 6 kupa, marad raktáron 190 köböl 7 kupa. Bevétel borban: a szamosújvári szőlőből befolyt 2 hordó, mely tartalmazott 155 vedret, az uradalomból befolyt 6 hordó, tartalmuk 433 veder, a beszterczei birtok negyede 44 hordó, tartalmuk 2948 veder, tizedben befolyt 4 hordó, tartalmuk 177 veder, készpénzért vettek 4 hordót, tartalmuk 288 veder, összes bevétel 60 hordó, tartalmuk 4001 veder (cseber). Kiadás borban: kiszolgáltatott vedrekben 21 hordó, a kapitány és nehány alantas közegének (köböl cseber?) 341 és 3, a tüzérségnek 44, az udvarbirónak kiadatott 50, készpénzért eladatott 579.5, borseprőnek számittatott 96, Fülekre szálittatott 3 hordó, tartalmuk 175 cseber, összes kiadás borban 24 hordó, tartalmuk 1286 cseber, marad 36 hordó, tartalmuk 2715 cseber. Bevétel kenyérben: 336 megőrölt Rumpf (köböl?) búzából kisütöttek 33,878 kenyeret, a kapitánynak és alantos katonáinak kiadtak 25,571, a tüzérségnek 1248, egy átvonuló ezrednek 800, magának és az élelmi szertár népének 3094, mindenféle munkásoknak 2756 drb kenyeret, összes kiadás 33,469 drb, marad 409 drb kenyér. Bevétel marhákban: tehenekben és ökrökben összesen 95 drb. Kiadás marhákban: leöletett összesen 53 drb, az udvarbiró tulajdona volt 8 drb, egy ormáni parasztnak adatott 1 drb, farkasok által széttépve 3 drb, megdöglött 10 drb, a hajduk elvittek 4 drbot, összes kiadás marhákban 79 drb, marad 16 drb. Bevétel húsban: ezen 53 leölt marhának húsa kitett 14,851 fontot. Kiadás húsban: a kapitánynak és hadnagynak 3912 font, az udvarbirónak és szertári irnoknak 2302 font, a marhákat levágó mészárosoknak 424 font, a tábori ezredes lovászainak 315 font, füstöltetett 390 font, készpénzért eladatott 7508 font, összes kiadás húsban 14,850 font. Bevétel és kiadás disznókban 25 drb. Leöletett és füstöltetett 25 drb. Készpénz: bevétel 33,878 drb, kiadás 33,469 drb, maradék 409 drb. marha: bevétel 95 drb, kiadás 79 drb, maradék 16 drb. Hús: bevétel 14,851 font, kiadás 14,851 font. Disznó: bevétel 25 drb, kiadás 25 drb.
209A láposi vidékhez tartozó 22, helyesebben 20 faluban, mert kettő eladományoztatott, találtak 147 jobbágyot, 12 lovat, 64 ökröt, 141 tehenet, 700 juhot, 2 puszta malmot, 3 nemest, 164 asztag gabonát s 46 asztag zabot.
A rettegi vidék 15 falujában találtak 123 jobbágyot, 8 lovat, 27 ökröt, 23 tehenet, 291 juhot és 470 asztag gabonát.
A kentelki vidék 6 falujában találtak 2 nemest, 38 jobbágyot, 27 ökröt, 7 juhot, 279 asztag s 4 köböl s három 1/4-ed kicsépelt gabonát. Az összes szőlőket elpusztitva találták.
A bálványos-váraljai vidék 15 falujában találtak 165 jobbágyot, 11 lovat, 29 ökröt, 20 tehenet, 154 juhot s 6 disznót, 271 asztag és kilencz köböl kicsépelt gabonát.
A mikolai járásban levő 10 faluban volt 38 jobbágy, 2 ló, 7 juh, 84 1/2 asztag gabona, 57 asztag zab.
A szamosújvár-németihez tartozó 8 faluban volt 3 nemes, 75 jobbágy, 4 ökör, 6 tehén, 32 juh, 515 asztag gabona.
Összesen az egész uradalom 74 falujában összeszámláltak 10 nemest, 586 jobbágyot, 33 lovat, 151 ökröt, 90 tehenet, 1191 juhot, 6 disznót, 1783 és 1/2 asztag gabonát, 103 asztag zabot.
Az 1607. évi* inventarium vagy vagyonleltár Szamosújvár várát a következőképen írja le: A külső kapun van hosszú láncz s két kötél, a melylyel az emelcsőt huzzák föl. A kapu felett egy kemenczés ház van, a padláson négy fogason 32 szakállos puska. A külső kapun belől a kerités mellett 2 rendben apró házak vannak, közbe egy-egy nagy konyhával, leginkább darabontok számára.
Gyf. Cent. Extaord. EE. 12.
210Ezután jön a belső vár; ebben az alsó renden van egymásután 5 kemenczés ház, ezután a porház jön, más renden van a kulcsár háza, a pattantyús ház, két kemenczés ház, egy sütőház. Ezzel átellenben egy bástya.
A felső rendben, a belső kapu felett 2 ház nyilik egymásba, mellette két szenes ház, ezek mellett a nagy palota „kemencze benne, egy asztal, egy pohárszék, egy hosszu pad, padszék, ablaka papirossal boritott.” E mellett van egy udvarló öreg palota.
Ezután még vagy 5 kemenczés ház.
Bástyái a következők: Földbástya, a külső kapu előtt; Dobolóbástya. Ezenkivül van egy álgyuszin, egy fegyverház, egy kis kápolna s egy kis harang.
1609 április 26-án* a kolozsvári országgyülés Kendy István őseinek a haza érdekében minden időben kimutatott hűséges szolgálataiért és hogy atyja is hazájának szeretetét „nagy ártatlanul való halálával is bepecsélte” azon hitben, hogy Kendy István is boldog emlékezetü atyját s őseit fogja követni, a fejedelem beleegyezésével Szamosújvárt neki adják. A fejedelem Báthory Gábor 1610-ben* megengedi Kendy Istvánnak, hogy egy itteni romlott ágyuból mind pénzt veressen, a ki „rosz, hitván öt pénzös garast verete.”
Erd. Országgy. Eml. 26. art.
Erdélyi Történelmi Adatok III. k. 125. l.
1610-ben* itt új vámot állitottak fel, mely ellen a beszterczei országgyülés kimondotta, hogy azokat a főispánok töröljék el.
Erd. Országgy. Eml. V. köt. 178. l.
1612-ben* Báthory Gábor az e várhoz tartozó összes gyalogpuskásokat (darabontok) 1590-ben* nyert szabadságaikban megerősiti. Ebből az alkalomból a következők emlittetnek:
Erd. kanczellária ltára L. Reg. 1700. decz. 23.
Lásd fent.
Gerlán egy Szász János nevü hadnagy, százados (centurio), Szamosújvár-Németin 16, Bálványos-Váralján 15, Szásznyiresen 2, Rettegen 20, Domokoson 8, Magyar-Láposon 6, Ormányon 9, Kérőn 3, Pénteken 1, Ördöngös-Füzesen 7, Girolton 3, Vasas-Szt-Ivánon 3, Szépkenyerü-Szent-Mártonon 8, Mikolán 1, Kentelkén 3, Széken 3 gyalogpuskás (összesen 108) emlittetik. Ezek a teljes adómentesség fejében a fejedelem parancsára puskával, karddal megjelenni tartoztak. Gyermekeiknek s örököseiknek megengedték, hogy mindaddig, a míg fejletlen koruk miatt katonáskodni nem képesek, maguk helyett helyettest állithatnak.
1618-ban* aug. 10-én Belső-Szolnokmegyében véghez vitt mustrakor a fejedelemnek Szamosújvárhoz tartozó jószágai után, két-két kapuszámra 211egy puskást számitva, volt a 13 faluban 13 puskás darabont, 1 dárdás és 1 zászlótartó jelen.
Rettegi Sámuelnél levő eredetiről vett másolat után.
Az 1622-iki* összeírás szerint a vár tisztikara ebből állott: kapitány, udvarbíró, várnagy, alvárnagy, számtartó, kulcsár, az ügyész. A szolgarendből: 1 szakács, 2 majoros asszony, 2 tehénpásztor, 2 disznópásztor, 10 béres, 1 ménespásztor, 2 kertész, juhpásztor, sütő, pallér, 2 vinczellér, 1 lovász, 1 majorbiró, 4 kádár, 1 tizedes, 1 dobos, 1 tömlöcztartó, 1 szénaosztó, velök és 1 pattantyússal együtt van a várban 30 darabont.
Gyf. Cent. A. 100.
1630-ban* Brandenburgi Katalin különösen Szamosújvárhoz tartozó s férje Bethlen Gábor által ide foglalt falvakból többet eladományozott vagy visszabocsátott.
Orsz. ltár.
1654-ben* történt összeírás szerint a várhoz tartozó szabad darabontok 8 tizedből állottak egy-egy tizedes vezérlete alatt, melyből az első kettő tizedese Bálványosváralján, a 3-iké Ördöngösfüzesen, a 4-iké Szépkenyerü-Szent-Mártonon, az 5-iké Szamosújvár-Németin, a 6-iké Ormányon, a 7-iké Dengelegen s a 8-iké Domokosfalván állomásozott s ezenkivül volt még egy tized zsoldos drabant is, a kik havi zsoldban részesültek.
Km. Lymbus.
1664 julius 14-én* Apaffy Mihály rendeli, hogy a kolozsmonostori három requisitornak évenként, a mint az elmult évben megparancsolta, egyenként 30 kis köböl búzát, 120 veder bort és két-két verő-sertést s harminczhárom forintot a régi szokás szerint az uradalom jövedelméből fizessék „ha szinte most a németek miatt a jószágbeli proventusból az előtti szokás szerint nem lehetne is, a hozzá közelebb levő más fiskalis proventusainkból – szolgáltassék kezekhez”.
Apograph. VI. pag. 107. idézve Tormától.
1667 május 1-én* Apaffy Mihály megparancsolja Dobokamegyének, hogy a szamosújvári lisztelő s nevezetesen a lőpor malmát, mely teljesen el van pusztulva, épittessék fel, fahordásra s mesteremberek oda küldésével legyenek segitséggel.
Torma gyüjt.
1668 előtt* Kászta Mátyás udvarbiró a vártól fogva három kaszáló rétet bekerittetvén, ennek végében a szamosújvárnémeti ev. ref. egyházközségnek rétjét is befoglalta, most megparancsolja Apaffy fejedelem, hogy azt a rétet adják azonnal vissza.
Ev. ref. egyház ltára Szamosújvárnémeti.
1669 május 27-én* a fejérvári országgyülés a várhoz tartozó puskásokat, mivel a vármegyében több törvénytelenséget visznek véghez 212s ha e miatt a megye székére megidézik, nem jelennek meg, mivel kiváltságaik szerint itt eddig megjelenni kötelesek nem voltak, de a nevezett országgyülés elrendeli, hogy ezután a nemes puskások szintúgy mint a magán nemes emberek, tartozzanak a vármegye székére megjelenni s törvényt állani.
Erd. Országgyülési Emlék 3. art.
1675 május 25-én* a gyulafehérvári országgyülés Teleki Mihály, Bethlen Gergely, Sárpataki Márton, Mikes Kelemen, Lázás István, Sárosi és Bodoni György és Torma Istvánt küldötte ki s bizta meg, az itteni uradalomban a nemesi s más egyenetlenségeknek véglegesen való eligazitására, de még 1681-ben sincs elintézve, mert ekkor a nagysinki országgyülés újabban kiküldi az itteni fiskalis javak kiigazitására a már nevezett bizottságot.
Erd. Országgy. Eml. 20. art. és november 25-iki 10. art.
1677-ben* szamosújvári sclopetariusok, paizsosok Kerekes Péter hadnagy alatt (duce suptituló) Mikola László, Nápolyi János.
Gr. Kornis ltár.
1679 május 27-én a gyulafehérvári országgyülés határozata szerint az itteni puskások tartoznak a vármegye székén megjelenni.
1682-ben febr. 17-iki* országgyülés ez uradalomhoz tartozó falvak határainak megállapitásán s az e miatt több év óta tartó egyenetlenségek végleges megszüntetése végett biztosokul Teleki Mihályt, Bethlen Gergelyt és Eleket, Mikes Kelement, Gyulaffy Lászlót, Macskási Boldizsárt, Toldalagi és Daczó Jánost, Redai és Toroczkai Istvánt, Kollatovich Györgyöt, Beszterczéről Imreh Mártont, Segesvárról Kádár Györgyöt küldi ki, azon meghagyással, hogy a helyszinén igazitsák el az ügyet.
Erd. Országgy. Eml. 9. art.
1690-ben julius 10-iki radnóti országgyülés a Szamosujvárhoz tartozó darabontok és zöld puskásokat Teleki Mihály főgeneralis parancsolatja alá rendeli.*
Tört. Lapok 1875. 633. l.
1700-ban* Lipót császár az uradalomhoz tartozó összes puskás darabontokat, t. i. 6 tizedest és 69 gyalogpuskást összes eddigi szabadalmaikban megerősiti.
Erd. kanczellária 147. sz.
Mivel az uradalom a kezelési költségeket is alig hozza be, már régóta gondolkodtak eladásáról.
Ez uradalom a kezelési költségeket is alig hozza be, már régóta gondolkodtak eladásáról.
Ez uradalomnak nagy részét az ország rendjei, mint láttuk, lassanként eladogatták s a portának szerfelett való nagy adóját részben ennek árából fedezték s így 1701-ben már annyira megcsonkult, hogy Csicsó-Ujfalut kivéve, melyből csak egy rész adatott el és 9 községbeli 213részbirtok tartozott ide, egészen egy község sem, a mint látható, 1701. évi április 25-én* Körösi János és Gidófalvi Mihály cancellisták által készitett urbariumból, melynek sorozata:
E. F. L. XII 1/2 fasc. 1. A.
Községek nevei
|
Gazdák
|
Gyermekek
|
Lovak
|
Ökrök
|
Tulkok
|
Tehenek
|
Juhok
|
Méhköpük
|
Disznók
|
Telkek
|
Összesen
|
Szamosújvár-Németi
|
28
|
35
|
6
|
57
|
23
|
37
|
90
|
11
|
53
|
23
|
363
|
Nikula
|
14
|
10
|
3
|
18
|
2
|
9
|
31
|
–
|
20
|
10
|
117
|
Füzes
|
33
|
17
|
–
|
29
|
–
|
10
|
–
|
6
|
12
|
25
|
132
|
Hesdáth
|
7
|
8
|
–
|
4
|
–
|
6
|
30
|
3
|
11
|
7
|
76
|
Ormány
|
10
|
19
|
2
|
30
|
7
|
14
|
46
|
21
|
33
|
9
|
261
|
Kápolna
|
13
|
11
|
3
|
17
|
4
|
18
|
61
|
4
|
30
|
13
|
174
|
Thorda-Vilma
|
33
|
31
|
3
|
28
|
–
|
18
|
–
|
3
|
10
|
30
|
186
|
Cs.-Ujfalu
|
26
|
45
|
7
|
31
|
3
|
18
|
86
|
8
|
36
|
21
|
281
|
Tőkés
|
17
|
17
|
2
|
4
|
2
|
10
|
28
|
–
|
13
|
13
|
106
|
Péterháza
|
14
|
13
|
1
|
9
|
–
|
13
|
3
|
–
|
18
|
13
|
86
|
Ezen gazdák közül 64 marhával és 67 kézzel tett szolgálatot. 22 nőtlen, 9 zsellér, 33 hivatalbeli, u. m. falusbiró, esküdt, molnár, mészáros, kertész, határőrző, marhapásztor; 107 kóborló, 95 puszta telek, 36 várba szolgáló czigány s ezek 57 gyermekei és 10 kóborló czigány volt. Miután falunként a szántóföldeket, kereskedést, adósságot stb. feljegyeznek, a perlekedés módozatairól ezeket írják: a falusbiró 1 frton alul való pert eligazithat minden felebbezés nélkül, 1 frton felül a vár provisora, mint forum apellatorium dedicalt, ha ennek itélete nem tetszenék, akkor a fiskus praefectusa (direktor) itélt. A pénzbeli büntetés (birság) 2 része a fiskusé, harmada a provisoré volt. Az egész uradalomban a gerlai 750 köblös földdel volt 7012 köböl szántó, 652 szekérnyi rét, 97 puskás, 7 kóborló puskás, 92 darabont, 3 kóborló darabont, 18 darabont-féle puszta telek, a Szamoson 3 kerekü és 1000 frtot érő malom, mely együtt 50,988 frtra becsültetett a várral együtt, 214mely magára a tripartitum szerint 4000 frtot ért. Ide nem számittatott az erdő, vám, dézma, ajándék mint pld. tyúk, vaj, rókabőr stb.
Egy más 1701-beli* összeirás szerint: a szamosújvári uradalom értékét és összjövedelmét vizsgáló biztosok a következőkben jegyezték fel:
Erd. Fisc. Miscell. XVIII. fasc. nr. 304. és E. F. L. XII 1/2 fasc. 1. A.
Tartozik az uradalomhoz 157 jobbágy, egy jobbágy értéke 80 magyar forintra vétetett: 12,560 frt. Czigány 32.
Jó kovácsok, ácsok, puskások 75, kik gazdasági dolgokkal nem foglalkoznak, hanem taksát fizetnek, értékét nem tudják.
Az uradalomban van 77 tiszt, kik semmi gazdaságbeli szolgálattal nem tartoznak.
Szántója 1453 köböl búzavetésre való, egy köböl vetésre valót 5 frtba számitva: 7265.
Szénarét 435 szekérre való s ennek szekerét 5 frtjával számitva: 2175 frt.
Két helyt van 2 malma, melynek évi jövedelmét a számtartói számadásokból megállapitani nem lehet.
Makkos erdeje három helyt, a melyen jó évben 1400 drb sertést lehet legeltetni. Szőlőhegyről nincs külön feljegyzés.
A jobbágyok mindenből tizedet fizetnek: magvakból, borból, juhból, sertésből stb.
Összes értéke 75,655 frt.
1716-ban* az alsókosályi fiskális törvényszéki gyülésen e várnak megszemlélésére és megerősitéséhez kivántató eszközök beszerzése és a munka végbevitelére Kismarjai Albertet, Diószegi Mihályt, Pap Dánielt küldik ki, hogy e részben Dobokavármegye kiküldöttjével egyezzenek meg és hajtassák végre. Ezen erősitést a törökök beütése ellen tették, mert a vármegyénk is zsufolva volt katonasággal.
Vármegyei jkv. jun. 9.
1717-ben* III. Károly király a szamosújvári uradalmat a vár kivételével, a görög szertartású egyesült oláh püspökség alapitására adományozta.
Szamosújvár város lt.
1717 decz. 14-én* a vár mellett és benne élelmi szer raktár volt felállitva, a hová a vármegyéből szállitottak búzát, zabot s más élelmi szereket, ennek felügyeletére biztosok voltak kirendelve, kiket commissariusoknak neveztek.
Várm. jkv.
1721-ben* a várhoz 3 czigány jobbágy tartozik Szamosújvárból.
Erd. főkormsz. ltár.
1736-ban* III. Károly az oláh püspökségnek a balázsfalvi uradalmat 215adván oda, a szamosújvárit a vár alatt lévő Kandia nevü helylyel, az ottani darabontokkal, puskásokkal, falvakkal és birtokrészekkel a szamosújvári örményeknek 90 esztendőre, tehát 1828-ig 100,000 frtért zálogba adja, melyet hosszasan perelt s 1887-ben a zálogösszegről lemondván, a kincstártól ezen felül 200,000 frtért örökösen megvette.
Erd. L. Reg. VIII. 598.
1786-ban* Szamosújvár vára országos fegyházzá lett s azóta folyton az, az uradalom pedig továbbra is Szamosújvár kezén maradt.
Erd. főkormsz. ltár 433.
