1553-ban Árokalja, (Bálványos)-Váralja, Báton, Csaba, Czoptelke, (Erdő)-Szombattelke, Kentelke, Kerlés, Kötke, Mikola, (Szász)-Nyires, (Ördöngös)-Fűzes, Gerla (Szamosújvár), (Szamosújvár)-Németi, Szent-Benedek, (Szász)-Szent-Jakab, (Szépkenyerü)-Szent-Márton, (Oláh)-Vásárhely, Vicze.
1577-ben Szamosújvárhoz tartoznak: Négerfalva, Emberfő és F.-Szőcs, mint Báthory Kristóf vajda birtoka emlittetnek.
1589-ben Csicsó-Györgyfalva is ide tartozott, de ekkor a fejedelem eladományozta.
1590-ig Felső-Gyékényes egy része is ide tartozott.
1591-ben Blenke-Polyán egész falu eddig ide tartozott, de a nevezett évben a fejedelem eladományozta.
1593-ban Vasas-Szent-Ivány.
1596-ban Reffény is eddig ide tartozott, de ez évben a fejedelem Báthory Zsigmond eladományozta nemes Szinyei Eufrozinának.
1602-iki összeírás szerint Szamosújvárhoz 44 falu tartozott.
1625 körül ide foglaltatta a fejedelem Kápolnát.
2161603-ban a szamosújvári uradalom 6 járásra volt osztva.
1. Láposi járásba tartoztak: Magyar-Lápos, Rogoz, Libaton, Ungurfalva, Kupsafalva, (Lápos)-Debrek, Sztojkafalva, Debreczen, Borkút, Kohpatak, Macskamező (1608), Dánpatak, Karulyfalva, Disznópatak, Alsó-Szőcs, (Torda)-Vilma, Rohi, Ünőmező, Boérfalva, Dragja, Pegyeritye, Kosztafalva. (Domokos és Oláh-Lápos eladományoztattak.)
2. Rettegi járásba tartoztak: Retteg, Lábfalva, Csicsó-Györgyfalva, Négerfalva, Gáncs, Emberfő, Hagymás, (egy falu, melyet az összeírás meg nem nevez), Kaczkó, Ilosva, Kozárvár, Monostorszeg, Cs.-Keresztúr, Cs.-Ujfalu, Orbó.
3. Kentelki járásban: Kentelke, Kerlés, Árokalja, Szász-Szent-Jakab, Ida, Oroszfalu.
4. Bálványos-váraljai járásban: Bálványos-Váralja, Szent-Margita, Báton, Csaba-Ujfalu, Csaba, Szombattelke, Czoptelke, Apa-Nagyfalu, Mányik, Bőd, Málom, Décse, Kötke, Vicze, (Szépkenyerü)-Szent-Márton.
5. Mikolai járásban: Mikola, Boncznyires, Szekuláj, Császári, Szt-Egyed, Vasas-Szent-Iván, Mohaj, Czente, Aranyos-Szent-Miklós, Mező-Szilvás kolozsmegyei falu.
6. Szamosújvár-Németii járásban: Németi, Gerla (Szamosújvár), Ormány, Péterháza, Felső-Gyékényes, Ördöngös-Fűzes, Szász-Nyires, Kérő.
1615 szept. 27-én a Bethlen Gábor fejedelemsége alatt a kolozsvári országgyülés ez uradalmat többekkel együtt fiskalitásoknak nyilvánitotta, meghatározta, hogy ennek részei visszaszerzésére a fejedelem 1588-ig mehessen vissza.
1618-ban a fejedelemnek Szamosújvárához tartozó falui Belső-Szolnokmegyéből: Retteg, Lábfalva, Váralja, Rogoz, Oláh- és Magyar-Lápos, Ördöngös-Fűzes, Vilma, Macskamező, Torda-Vilma, Kaczkó, Karulyfalva, Györgyfalva.
1627-ben a fejedelem Makrai Péternek Lárga és Tőkés két faluját Szamosújvárhoz foglalta, de ennek Makray ellene mondott s a fejedelem 1630-ban neki vissza adta.
1632 május 1-én a gyulafehérvári országgyülés a fejedelemnek 217itteni jószágát a vármegyétől elszakitani nem akarja, elrendeli a viceispánoknak, hogy ezután ezzel „módjával és illendő képen cselekedjenek.”
1648 jul. 8-án Rákóczi György fejedelem Szamosújvárból megparancsolja Kénosi Ferencz főügyésznek, hogy szamosújvári jószágában Ormány és Lápos falvakban lakó nemességet, szabadosokat, darabontokat czirkálja meg és igen szorosan vegyék számba a szamosújvári kapitánynyal s az uradalmi praefectussal és Veres István hivével, hogy ki kitől kapta nemességét, szabadságát vagy darabontságát, írjanak róla urbariumot s adják át neki.
1650-ben Szamosújvárhoz kétségtelenül tartozó birtokok: Gerla, Ujvár-Németi, Fűzes, Bálványos-Várallya, Péter-Háza, Kápolna, Nikola, Vasas-Szent-Ivány, Ormány, Kérő, Koh-Pataka, Negerfalva, Rettegh, Olah-Nyires, Poján, Oláh-Györgyfalva, Josip-Magyar-Lápos, Domokosfalva, Debreczen, Diszno-Pataka, Libaton, Oláh-Lápos, Tökés, Matska-Mező, Torda-Vilma, Rohi, Karulyfalva, Szent-Márton, Szék, Kentelke, Szász-Nyires, Somkút, Csicso-Ujfalu, Mező-Szilvás, Kötke, Szász-Kerles, Arokallya, Szekely-Ajj, Csop-Telke, Debrek, Gancz, Lalfalva, Rogoz, Also-Szöcs, Felsö-Szöcs, Ünö-Mezö, Kupsalfalva, Dánpataka, Ungurfalva, Sztojkafalva.
Meggyesi 1650-ben mindszenthó 24-iki országgyülés végzése szerint: Szamosújvárhoz tartozó egész faluk: Felső-Gyekenyes, Felső-Ilosva, Oláh-Vásárhely, Ispán-Mezö, Felőr, Emberfö, Csaba, Baton, Ujfalu, Vice, Petyeritye. Portiok: Hesdát, Sajgó, Also-Csobánka, Boncz-Nyires.
1653-diki összeírás szerint Szamosújvár és deési sókamarához tartozott 41 község, 46 porta és 4 jobbágy, melyekre kivettetett kapu szám szerint az évi zsoldpénz. Az adózó jobbágyok összes száma 464, melyből 10 tett egy kaput. (Adóösszeírás.)
1655-ben Ispánmező és Fel-Őr a Szamosújvárhoz tartozó fiskalitások 218sorából kitöröltetett. 1658-ban e vár és a deési sókamarához 44 község tartozott 50 kapuval, 1 kapura 10 lakost számitva, volt 500 colonus vagy lakos, nemes ember pedig 154 lakott. Egy portára esett 15 forint adó.
1739-ben a várparancsnok a vár szükségére a pestesi erdőt, melyhez Kornis Antal tartott jogot, vágatja.