Iskolák és tanintézetek.

Teljes szövegű keresés

Iskolák és tanintézetek.
Örmény-katholikus elemi fiú-iskola.* A város alapitásával egykorú, a mostani főtemplom czintermében épült fel s midőn a kis katonák innen 173elmentek, e helyiségbe költözött be a gymnasiummal együtt, a Felső-viz-utczában, a hol jelenleg is van. 1716-ban* két kántor-tanitója van.
Szongott. Szamosújvár monograph. II. k. 56. s köv. l.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* Deák Vazul, Deák Márton, Nikolavics Taddé tanitók.
U. o.
1789-ben* 3 osztályú vagy scola trivialis. 1792-ben elemi iskoláját 2 osztályú középiskolává fejleszti s az első osztályát megnyitja. Egy pap s egy világi tanárt választanak.* 1805-ben Benai Simon a professor és Gálffy Ferencz, szül. 1740-ben. Munkája: A Gálffy család története.* 1809-ben Keresztes Gergely.
U. o.
Szongott. Armenia 1901. 2. f.
Szinnyei. Magyar Irók élete III. k. 591. l.
1811-ben a város algymnasiumát beszünteti,* Gálffyt elbocsátja s helyette 1812-ben nov. 2-án 3 osztályú gymansiumát nyitja meg; az elemi iskola fölé grammatica és syntaxis osztályok felállitásával.
Városi ltár.
1819-ben a rhetori és poesis, tehát 4–5 osztályúvá akarják fejleszteni az iskolát.
1822-ben szervezik újra s alapitják meg szabályzatát.* Az elemi iskola 1855-ben is szerves összefüggésben maradt az algymansiummal, a mikor 4 tanitó tanitja az elemi osztályokat és a grammatikát. Az 1850-ben kiadott szabályzat szerint, tantárgyak: Hittan, deák, magyar, német, örmény és görög nyelv, phisika, számvetés, geometria Stylionarium és historia naturalis.*
Az elemi isk. részletes történetét lásd Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és oktatásügyének története. Deés, 1896. czímü munkám 464–480. l.
Gábrus tudósitása gyüjteményemben.
1856-ban az I. és II. grammaticai osztályt beszüntették s felállitották a 4-ik osztályt helyette, mely mai napig is meg van 4 tanitó vezetése alatt.
Kiválóbb tanitója Gábrus Zachar, 1794 aug. 18-án itt született, 1870 ápr. 27-én halt meg. Tanulását itt kezdette s folytatta Kolozsvárt s végezte a theologiát Gyulafehérvárt, de kis termete miatt papnak nem vették be. 1817-ben városi adóiró biztos, a következő évben tanitó, professornak választották meg; a maga nemében páratlan munkásságot fejtett ki, „ezermesternek” nevezték. Számos alkotásait mellőzvén, irodalmi munkái: Száz szent örmény hymnus (32 ív); Örmény-magyar abc és olvasókönyv; Örmény káté; Mennyiségtani földrajz (magyar); Kórtan (magyar); 4-ik parancs örményül, rímes versekben (2 kötet); Gúnyköltemény a farkasról és holdról; Siralom, rímes vers örményül, 1 kötet; Consummatum est, rímes versekben örményül, 1 köt.; Apologia; Az isteni gondviselés, 9 köt. örményül; Istenbe vetett remény; Vegyes költemények, örményül, 2 kötet; Heraldika, latinul, 4 kötet; 174Ujabb szent hymhuszok, örm., 4. köt.; Örmény-magyar-latin szótár, 5 köt.; Észrevételek Renan ellen, magyarul, 1 köt. 4-ed rét, 624 lap; Acrosticon etc.; Latin nyelvtani magyarázatok; Vers és ékesszólástan; Gyászköltemény (150). Magyar nyelven írt színdarabjai: A varga, 3 felv.; József elárultatása, 5 felv.; Dávid király, 5 felv.; A fiui páratlan szeretet, 5 felvonásban.* – Tanitványai 1872 szept. 17-én díszes síremléket emeltek porai fölé.
Szongott Kristóf. Armenia 1872. évf. 10. sz. Hetilap 1854. évf. Kolozsvár 20. sz. s emlitett művem 474. s. köv. l.

Örmény kath. elemi- és állami polg. leányiskola.
Czecz Gergely Deés szülötte (1822–1889), 43,000 frtra menő takarékossága által szerzett vagyonát a Szent Gergely árvaháznak hagyományozta.
Négy osztályú elemi fiúiskolája a Viz-utczában, tanitói 1903-ban: Voith Gergely, Zeffer Lukács, Esztergár Antal és Novák Ferencz.
175Leányiskolája a fiúkéval egykorú. Tanitói kezdetben az örmény apáczák, kik 1850-ig tanitottak.
Balta Péter 1782-ben 3888 frtot hagyott zárdaépületre s 10,000 frtot az örmény apáczák fentartására. Ezen apáczákra bizták a leányok tanitását. Elhatározta a tanács, hogy az épületet a Salamon-templom udvarán épitteti föl.*
Szongott. Szamosújvár monogr. II. k. 211. l.
1855-ben két tanitónő van alkalmazva s a tantárgyakat magyarul, örményül és németül tanitják. Tantárgyak: hittan örményül, historia, geographia, számvetés, irás, varrás, himzés, kötés, díszmunkák. Tanulók száma 120. 1870-ben 3, 1874-ben pedig 6 osztályúvá lesz, 1903-ban ismét 4 osztályban foly a tanitás.
1894-ben iskolája egy emeletes épület a Felső-Posta-utczában. Igazgatói úgy ennek, mint a fiú-iskolának kezdet óta a plébánosok. Tanitónők 1902-ben: Kolbay Zulejka, Balla Teréz, Száva Róza és Bocsánczy Vetti.*
Szolnok-Dobokavárm. nev. és okt. tört. cz. munkám 480. s köv. l.

Örmény kath. gymnasium.
A Károly Ferdinánd ezred iskolája. (Hivatalos czíme: „Domus educatoria militaris companiae serenissime Caroli Ferdinandi Estei.”) Az 51-ik ezred katonanevelő intézete Nagy-Szebenből 1842 május hó 31-én költözött Szamosujvárra a Lászlóffy-féle, a város által e czélra 10000 forinttal vásárolt „Lánczosház”-ba. 1855-ben 6 tanitó működött benne. Tantárgyak a 4 osztályban: hittan, német nyelv, biblia, história, geographia és számvetés; tanulók száma 46 rendes. Ez intézet tanitói egy pap, egy főhadnagy, ki egyuttal igazgató, egy orvos, ki tanitja a természettant és 3 őrmester.*
Gábrus Zachariás tudósitása gyüjteményemben.
1855-ben az intézetet innen elvitték s a város az elemi iskoláját s később az algymnasiumot helyezte el azonnal benne.* Igazgatója volt Adler Szeverin* 1848-ban, ki mint főhadnagy a Bem seregébe állott. 1849 tavaszán Wohlmann József lett parancsnoka. 15 nagyobb növendék 176honvédnek csapott fel. 1850-ben Wohlmannt állásától elmozditották s a város elemi iskolájánál alkalmazta.*
Szongott. Szamosújvár irásban és képben 199. l.
Képe Szongott K. Szamosújvár monogr. II. k. 70. l.
Részletes története Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és okt. tört. 484–487. l.
Az iparos kereskedő tanoncziskola. Vasárnapi iskola néven 1855-ben keletkezett és újra szerveztetvén, 1883. évi szeptember havában nyilt meg. Igazgatója Voith Gergely.
A szamosújvári kisdedóvó 1883. év április 1-én létesült a város költségén.
Állami polgári leányiskola. 1901 szeptemberben nyilt meg I. osztálylyal és két tanerővel. A város adta Lánczos házban volt egy évig az utcza felől való részben elhelyezve. 1902 augusztus havában a felső-posta-utczai elemi leányiskola emeletére költözött. Előbb magán polg. leányiskola volt engedélyezve Domonkos Károly igazgatása alatt. 1898. év. szeptember havában nyilt meg, jelenleg csak a 4-ik osztálya áll fenn. Az állami polgári leányiskola tanárai: Solti Mária Domonkos Károlyné 1901-től ideiglenesen egy évig az igazgatói teendőkkel is meg volt bizva. Kepri Juliska 1901 óta. Kádár József, e munka irója, Deésről 1902 julius 2-án helyeztetett át igazgatói minőségben. Vukovits Márta 1902 aug. óta.

177A szamosújvári m. kir. állami főgymnasium.
A szamosújvári m. kir. állami főgymnasium.* Már a negyvenes években fennállott 4 osztályu algymnasiuma, melynek alapitását Ráfáel Sándor angol lovagnak tulajdonitják.* Ezen iskola azonban 1849-ben megszünt. A város saját költségén 1861-ben 4 osztályu algymnasium felállitását határozza el s a főkormányszék 1862-ben 10658. sz. alatt engedélyezte. A kis katonák által használt helyiségben volt elhelyezve 1898-ig, a mikor a város újonnan Alpár Ignácz tervei szerint görög stilben épitett emeletes épületbe költöztek.* 1894 julius 23-án a város a magyar állam ezredéves fennállásának emlékére elhatározta, hogy „A Szamosújvár városi örm. kath. algymnasiumát” főtanodává egésziti ki s az állam felügyelete alá bocsátja. Szerződésre lépett a vallás- és közoktatásügyi miniszteriummal, mely szerint a város a főgymnasium új épület telkéül százezer forintba átadta a baromvásárteret, épitésére és felszerelésre 100000 frt s ezen kivül évenként 9040 frt 62 krajczárral járul fenntartásához, az állam pedig kötelezte magát, hogy 8 osztályuvá fejleszti, a tanárokat fizeti s az örmény nyelv tanitására egy 178tanitót nevez ki. A két emeletes főgymansium görög stylben épült. Főbejárójának balfelén márványtáblába ez van vésve: „Hazánk ezredéves fennállásának EMLÉKÉRE, I. FERENCZ JÓZSEF király dicső uralkodása, DR. WLASSICS GYULA vallás- és közoktatásügy minisztersége alatt Szamosújvár város áldozatkész hozzájárulásával épült Alpár Ignácz műépitész terve szerint, Dr. Mártonfi Lajos főgymnasiumi igazgató idejében 1896 és 1897. évben.” 1894 őszén nyilt meg az 5-ik osztály, 1898-ban teljes 8 osztályuvá lett.
Részletes története, a honnan adataimat vettem: „A szamosújvári m. kir. állami VI. osztályú gymnasium 2-ik évi értesitője az 1895–96. tanévről.” Közli: Dr. Mártonfi Lajos kir. igazgató. Szamosújvárt, 1896.
Szongott. Szamosújvár irásban és képben. Szamosújvár 1893. 102–109. lap.
Armenia 1898. 7. füz. képpel. 202. l. képe u. o. 8. füz.
Az algymnasiumnak igazgatói az örmény kath. plébánosok voltak. Az állami főgymnasium igazgatója máig: Dr. Mártonfi Lajos. Szül. Szilágy-Somlyón 1859 május 21-én. Tanulását Zilahon kezdte, folytatta Kolozsvárt, a hol 1876–1880-ig egyetemi hallgató s e közben egy éves önkéntes volt. 1880-ban bölcselet-doktori, 1882-ben tanári oklevelet szerzett a természetrajz-vegytanból. 1880-ban az itteni örm. kath. gymnasiumhoz tanárrá választatván, ez intézetnél működött annak államositásáig, 1894. évi október hó 17-éig; ekkor megbizatott a m. kir. állami főgymnasium igazgatói teendőinek ideiglenes ellátásával is; 1895. évi augusztus hó 17-ike óta rendes igazgató. Irodalmi működése: 1879-ben. Uj adatok Rodna ásványainak jegyzékéhez. (Orvos-természettud. Értesitő.) Adatok a szilágysomlyói neogen képletek ismeretéhez. U. o. – 1880. A kolozsvár-vidéki harmadkori rétegek foraminiferái. U. o. Pótlás Rodna ásványainak jegyzékéhez. U. o. Ásvány-földtani kirándulás Erdély északnyugoti szegletébe. U. o. A foraminiferák rendszertanának történelmi vázlata. (Önállóan.) – 1881. A foraminiferák szerepe a föld fejlődéstörténetében. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) – 1882-ben Iskola és nemzetiségi kérdés. (Magyar Polgár.) Sirályok és hattyuk az erdélyi részekben. (Orv. term. tud. Értesitő.) Jelentés a Mezőségen tett földtani kirándulásokról. U. o. – 1883. Spalax typhlus. U. o. Gránit-e vagy Dácit? (Magyar Polgár.) A természet könyvéből. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) Kiáltó szó a természetrajzi oktatás érdekében. (Középisk. tanár egy. Közlöny.) – 1884. A szamosújvári sétatéri tó faunájáról. (Orv. term. tud. Értesitő.) – 1885 okt. 4-én A szamosújvári Társalkodó Egyletnek vázlatos történetét adta ki mint jegyző. Szamosújvár 1886. Az egészségtan és az oktatási intézetek. (Magyar Polgár.) – 1886. Adatok a bujturi mediterrán homok foraminifera faunájához. (Orv. term. tud. Értesitő.) A mi nagy kirándulásunk. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) – 1887. A természetrajzi gyüjtemények gyarapitása csereviszony által. U. o. A tifliszi és általában a keleti örményekről. (Armenia.) – 1888. Ein neues Vorkommen 179von Adular am Maguraberge bei Szilágy-Somlyó. (Orvos-term. tud. Értesitő.) Három érdekes kopoltyúslábu rák a szamosújvári faunából. U. o. – 1890. Anthracotherium magnum, Cuv. Kis-Krisztolczról. U. o. 1891. Földtani viszonyok és történelem előtti idők nyomai a Mezőségen. U. o. – 1892. Kirándulás a Cziblesre az ilosvai patak völgyén. (Erdély.) Egy pár szó a Mezőség fogalmának és határvonalainak tisztázásához. (Magy. orv. és természetvizsgálók munkálatai.) Adatok az erdélyi medencze ásvány-földtani ismeretéhez. (Orv. term. tud. Értesitő.) 1893. Adatok Bujtur fossil faunájához. U. o. – Vegyes dolgozatokat írt Magyar Tanügy, Vasárnapi Ujság, Egyetértés, Magyar Polgár, Kolozsvár és Szilágy-Somlyóba. Szerkeszti a főgymnasiumi értesitőt.
Az intézet tanárai: Adler Szeverin (1861–63) csehországi születésü, az itt volt 51-ik számu sorgyalogezred katonai nevelőintézetnek parancsnoka lévén,* az 1848. évi november hó elején buzgó tevékenységet fejtett ki, hogy Szamosújvár a cs. kir. sereggel átvonuló lándzsás oláh csapat által másutt elkövetett rablástól, gyujtogatástól megkiméltessék; valamint abban is, hogy Urbán ezredes által követelt hadi sarcz enyhittetett. 1848. decz. 25-én, midőn Bem tábornok először vonult be e városba, a honvédekhez átlépett s az intézetet utódának Wohlmann Józsefnek adta át. Ezért 1849-ben* Kolozsvárt lőpor és golyóra itéltetett, mely ítéletet kegyelem folytán 6 évi vasban töltendő várfogságra változtatták. Munkács börtöneiben sinylődött 3 évig. 1852-ben szabadult ki s ez év okt. 1-én városi engedélylyel magániskolát állitott fel. 1856 szept. 1-én elemis isk. tanitóvá választották meg. 1861. aug. 27-én* a belsőszolnok-dobokavármegyei honvéd-egylet első kötelességének tartotta a honvédek részére begyült pénzből havonként részére 120 frtot folyósitani. De nem sokáig élvezhette, mert a pénz kifogyott. 1871 jun. 12-én halt meg 69 éves korában.
Városi ltár 707. sz. 1867.
Kolozsvári Lap 4. sz. nov. 20.
Vármegyei honvéd-egyleti ltár jkv 11. sz.
Bárány Lukács 1862–1880, később plébános.
Czecz Gergely 1861–1887.
Dömötör János gymn. tanár, szül. Szászvároson, hol elemi s alsó gymn. osztályokat végezvén, folytatta Kolozsvárt a róm. kath. gymnasiumban s az egyetemen, hol tanári oklevelét nyerte. 1885-ben a püspök a marosvásárhelyi róm. kath. gymnasiumhoz nevezte ki, 1982-ben a trencsényi kir. kath. és 1894 november óta a szamosújvári áll. főgymnasium r. tanára. Nagy tevékenységet fejtett ki irodalmi és társadalmi 180téren M.-Vásárhelyt s folytatja Szamosújvárt. Hírlapi czikkeinek számát mellőzve, önálló művei: „Szamosújvár áll. főgymn. tanulóinak Zágráb–Fiume–Budapest tanulmányi kirándulása.” Melléklet a főgymn. 1900–1901. évi értesitőjéhez. Szamosújvárt, 1900. „Kossuth Lajos emlékezete” tartotta a Szamosújvári Székely Társaság 1902. évi szept. 17-iki közgyülésén, megjelent a társaság költségén. – Duha Kristóf 1886–1887.
Esztegár Gergely lelkész, 1889 óta rendes hittanár.
Esztegár László, ma városi főügyész, 1865–1872.
Dr. Esztegár László, az előbbinek fia, szül. Szamosújvárt 1870. évi okt. 30-én. Az elemi és gymnasium alsóbb osztályait szülővárosában, a felsőbbeket Kolozsvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1892-ben bölcselet-doktori oklevelet szerezvén, Bécsbe ment, hol irodalmi és művészettörténelmi tanulmányokkal foglalkozott egy évig. 1893–94. tanévben gyakorló gymn. tanár, 1894–95-ben a Fekete József magángymnasiumának tanára lett s az 1896. évben a magyar nemzeti múzeum könyvtárához assistensé neveztetett ki, ma segédőr. Fődolgozata: A magyar műballada kezdete 1892. Ezen kivül irodalomtörténeti s aesthetikai czikkeket és könyvismertetéseket írt a Fővárosi Lapokba (1886. Döbrentey emlékezete, 1887. tárczák, 1888. Pesszimismus kisebb elbeszélésekben, 1889. Malcewsky két festménye. A mai örmény lyra, 1891. A magyar novella stb.), az Erdélyi Hiradóba (1888. 42. sz. Az újabb örmény lyra jellege, 213. sz. Madách Mózese, 276. sz. Az örmény irodalom fénykora, 1889. 150. sz. Valami a pessimismusról), az Armeniába (1889. Az örmény népdalnokok, A magyarországi örményekről), a Budapesti Hirlapba (1889. 285. sz. Rudnyánszky költeményeinek ismert.), az Ország-Világba (1889. Örmény népénekesek) és a Magyar Szemlébe (1889. az újabb örmény lyráról) stb.*
Szinnyei. M. Irók II. k. 1466. l.
Feczkó János 1895 óta. A „Petőfi Múzeum” és a „Szamosújvár” czímü lapokban több czikke jelent meg.
Dr. Gopcsa Jakab, helybeli születésü orvos-tudor, 1894. év óta egészségtan tanára. Irt a „Szamosújvári Közlöny”-be. Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulóján 1902 szept. 19-én tartott Emlékbeszédét Szamosújvár város képviselőtestülete kinyomatta 1902.
Jósa János, 1895 óta. Nagy-Kadácson született. Tanulmányait a kolozsvári kir. tud. egyetemen végezte. 1884–92-ben lett deési, 1892–1895-ben szombathelyi polg. isk. tanitó. Értekezéseket, czikkeket írt a Szolnok-Dobokába, Magyar Polgárba 1886. Csiki Lapokba, Vasmegyei 181Tanügybe, Néptanitók Lapjába. 1900-ban írta és adta ki Szamosújvárt családjának Csikszentgyörgyi Jósa család történetét. A lepkék és szerepük a természet háztartásában.*
Szolnok-Dobokamegyei Irodalmi, történeti stb. Évkönyv II. évf.
Lukácsi Kristóf igazgató, pap és tanár.
Novák Antal 1886 óta. Megh. 1898 nov. 30-án.* Timafalván született 1851 jun. 20-án, tanult Sz.-Kereszturt az unitárius és Székely-Udvarhelyt a róm. kath. főtanodában s végezte a József műegyetemet Budapesten; katonáskodás után Kolozsvárt szerezte 1880-ban tanári oklevelét; dolgozataival két izben nyert pályadíjat. Az itt levő elemi isk. tanitója volt 1880–86-ig. Elemi iskolai számtant írt törtszámokkal. Megj. u. i. Beszéd, tartotta u. i. 1894 márcz. 15-én. Több lapban, az Armeniában és iskolai értesitőkben czikkeket közölt. 1886-tól örm. kath. majd áll. gymn. tanár.
Életrajza s képe Armenia 1899. évf. 8. és 33. l.
Novák Gergely, örm. kath. pap-tanár, 1873-tól. Közérdekü czikkeit az „Armenia” s a napilapokban tette közzé. Született Szamosujvárt 1848 október 29-én, Novák Péter és Bogdánffi Anna fia. Tanulását itt kezdette s folytatta Kolozsvárt és Gyulafehérvárt. 1873-ban felszenteltetett s az idevaló örm. kath., majd áll. gymn. tanára lett. Az iskola 1879. évi Értesitőjében: Az Istenség létezése és a monotheismus eredetisége. Meghalt 1898 junius 26-án.*
Armenia 1898. évf. 7. füz.
Páll Bogdán 1886 óta.
Szongott Kristóf 1863 óta. Marosbogáton született 1843 márczius 31-én. 1863-ban Gyulafehérvárt a gymnasiumi tanfolyamot bevégezvén, ide tanárnak választották. Munkái: Szamosujvár a magyar-örmény metropolis írásban és képekben. Szamosujvár, 1893. Chorenei M. Nagy Örményország története. U. o. 1892. A hazai örmények vezeték- és keresztnevei. (Armenia és önállóan). Az „Armenia”, magyar-örmény havi szemle, alapitója és szerkesztője, XIX. évf. Szamosujvár. Deési Emlékbe, Deés, 1893-ban közölt: Néhány lap Szamosujvár város történetéből. Vajna Károly, Hodoreán Jánossal megírta: A Szamosujvári vár történetét, megjelent az Armeniában, de külön is kiadta. Szamosujvárt, 1898. Leforditotta Petőfinek egyes költeményeit örmény nyelvre. Szamosujvár a nagy idők alatt 1848–49-ben.* Szamosujvár szab. kir. város monografiája 1700–1900-ig. I–III. kötet. 1901-ben jelent meg Szamosujvárt.
Szolnok-Dobokamegyei irodalmi és történelmi társulat 2-ik évkönyve 1901. 48. lap.
Dr. Temesváry János 1895 óta r. tanár. Szamosujvárt született 1821857 február 8-án; itt kezdette tanulását, folytatta Nagy-Szebenben és Gyulafehérvárt. 1847-ben a bécsi Pázmaneum hittani hallgatója, a hol négy év mulva a hittani tudományok doktora lett. 1878-ban Gyergyószentmiklósi pap, 1879-ben Gyulafehérvárt a püspöki iroda igazgatója, udvari káplán. 1880-ban fölszentelt pap, két évig segédlelkész Nagy-Szebenben. 1882-ben helyettes tanár Székely-Udvarhelyt; ezután 3 évig tanult a kolozsvári egyetemen, hol bölcsészet doktori és tanári oklevelet szerzett 1886-ban s azonnal a gyulafehérvári róm. kath. gymnasiumnál alkalmazták, majd nevelő lett; tanárkodott Aradon, Zomborban. Kiváló régész, régiség gyüjteménye páratlan. Közölt s írt czímertani s régiségtani dolgozatokat az Armeniába és az Archeologiai Értesitőbe.
Dr. Nicora János tanár, született 1864 szept. 10-én Kolozsvármegye Felek községében. Gymnasiumi tanulmányait Kolozsvárt s a theologiát pedig Balázsfalván, hol tanárkodott is, az egyetemet Kolozsvárt végezte s itt bölcsészet tudori s tanári oklevelet nyert. 1893–94-ben Német-, 1896–97. évben Olaszországban gyarapitotta ismereteit, hová mindkét izben államköltségen volt kiküldve. 1897-ben zsolnai kir. kath. gymnansiumi tanár, két évig volt Lőcsén, 1901 óta pedig Szamosujvárt. Tanügyi és társadalmi czikkeket közölt saját neve alatt a „Zsolna és Vidéke” czimü hetilap II. és III. évfolyamaiban és a „Szepesi Hirnök” XXXVII. évfolyamában. Álnevei: Mughettó, Ninó, Stella, N–i, Niki. Önálló munkája: Vitkovits Mihály élete és irodalmi működése. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1892.
1903-ban az emlitetteken kivül Balázsy Cziril 1897 óta, Domonkos Károly, 1897 óta, Finta Ferencz, Füssy József (1902-ben elmentek), Karsai Gyula, Uferbach Jenő, Dr. Zimányi Dániel, Valton Róbert. Hitoktatók: dr. Ghetie Sándor, dr. Fábián Péter, Hangó Gábor, Kovács Ákos, Fülöp Mózes, Hirsch József. Zenetanár Berán János. Dragomán Th. Antal segédlelkész az örmény nyelv tanitója.
Szertárának összes értéke 1901-ben* 75131 kor. 31 fillér.
Értesitő 31. lap.
A tanári könyvtár 8119 drb. Természetrajzi szertár: állattani csoport 544 drb, ásványtani, földtani 457, növénytani 162, vegyes 19. Földrajz-történelmi szertár 296 darab. Természetrajzi szertár 360 drb. Philologiai szertár 593 drb. Rajz-szertár 638 drb. Torna-szertár 538 drb. Ifjusági könyvtár 1897 drb.
Önképzőköre 82 taggal.
Segélyző-egyesülete 4737 kor. 62 fillér alappal bir, melyből a szegény 183tanulók könyv-, ruha-, rajz-, irószerekkel való segélyben részesülnek s egyesek naponként ebéddel láttatnak el.
Bogdánfi Etelka 400 kor. alapitványából, az alapitó-levél értelmében, örm. kath. növendékeket jutalmaznak.
Világositó Szt. Gergely árvaházban teljes ellátást nyer több növendék.
1901–1902-ben fölvétetett az I–VIII. osztályban 270 tanuló.*
Értesitő 31. s köv. lapjai.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages