IV. Események.
IV. Események.
1546. szept. 19-én Kecseti Márton püspök itt járt.*
Magy. Tört. Tár 1859. 86. l.
1548 julius 8-án Wywarban kelt adománylevelénél fogva a fejedelem (Izabella) és Martinuzzi Deési Mátyus Mihályt megnemesiti.*
Deés város ltára 135. tört. Lapok 1875. 504. l.
1549 tavaszán Fráter György az egyezkedés helyéül Ferdinánd követeinek Szamosújvárt és Deést jelölte ki.*
Hatvani Mihály. Magy. történelmi zsebkönyv 326, 327. l.
1551 aug. 16-án Martinuzzi vajda innen intéz egy parancsot a deésiekhez. Megesküdteti a várak kapitányait, hogy Ferdinánd előtt az önuralkodás gyanuját magáról elháritsa, hogy az ő holta után a várakat Ferdinándnak fogják átadni.*
Hatvani. Magy. tört. zsebk. 371. l.
Castaldó, Ferdinánd császár hadvezére, miután Martinuzzit 1551 deczember 17-én Alvinczen meggyilkoltatta,* az nap nála volt Bank Pál,* a vár egyik várnagyát ide küldötte, mint barát kincseinek főrakó helyére. Bank fegyveresekkel a vár előtt megjelenvén, Csáky Pál várnagy társát rábirta, hogy őt eressze be s neki szabad kezet engedett.* De más adat szerint Csáky nem engedte be s így haza szállott.*
Miles. 46, 47, l. Wolf de Bethlen Hist. 4 p. 512. és I. 508, 511. Istvánffy Libr. XVII. Magy. Tört. Emlékek. Irók III. 92. l.
Martinuzzi Bánk Pál hivének 1549-ben Turfalut adományozta (Kolozsm. kápt. Trans. XVIII. 21.)
Budai Ferencz Polg. lex. 1. k. 148. l. Kővári. Erd. Tört. III. 127. lap.
Katona T. 22. p. 106.
1552 deczember 17-én* az erdélyi vajdák innen intézkednek.
Tört. L. I. évf. 504, 505. és Deés v. ltára.
1552 január 30-án* Verancz Antal írja: Ugyan ezen az időben Gastaldo nagy hamarsággal siete az Ujvárban és kerály számára foglalá Barát kenchit, ki ott vala, mindent keziben vevi. Vot penig az idűben Barátnak XXXV ezer gira ezüsti Ujvárban, ki mind plikekben* állott. Az neköl penze, aranya, egyib gazdasága, ki sokkal több vót, hogy nem hirdették. Meg annak kivüle is ki iminit, amonnant Gastaldo kezihez jutott, mások szerint egy részét Csáky Pál vette volna kezéhez, ki a várat ide hagyta,* kiről micsoda számot adott királnak és 219hova tette, volna mit mondani.* Bethlen Farkas szerint* Martinuzzinak az általa épitett szamosújvári erősségben őrzött kincsei, arany, ezüst edényen és ékszereken (gyürük, lánczok, gyöngyök, 24 nagy ezüst mosdótál, aranyos selyem köntösök, ritka külső országi prémek, 300 darab arab ménló, kantárok, fegyverek, nyergek, ménes) kivül 250000 arany forintból, 870 font veretlen aranyból, 4000 lysimachus-féle pénzből, 17 font aranyporból és 460 font ezüst rudakból állott. 1552 január 30-án a mesés kincstárban Castaldó is megjelent Szamosújvárt s innen Ferdinándhoz küldött levelében írja,* hogy a szekrényeket Báthory Endre vajda, gyulafehérvári püspökhelyettes és a kolozsvári biró stb. jelenlétében feltörette s azokban nem csekély bámulatára csak 4500 gira ezüstöt rudakban, ezer lysimachus aranyat, ezer forintot folyó pénzben s nehány aranytartalmu követ s más kisebb értékü dolgokat talált; „valószinünek tartja, hogy a várnagyok a kincsek nagyobb részét elcsenték. A várnagyokat utóbb kérdőre vonták s ekkor kiderült, hogy Martinuzzinak egyik tiszte Karasics János heted magával a barát halála előtt nehány nappal 200 zsák ezüstöt bizonyos helyre vitt.” Egyes tanuk vallomása szerint egy László nevü kalmárnak 60 ezer forintot adott volna Martinuzzi, hogy az összeggel kereskedjék, de a kalmár három év óta nem számolt.*
Wolf de Bethlen I. 512.
Plehek vagy ep. lisimachus aranyok.
Budai Ferencz. Polg. Lex. szerint.
Magyar tört. Emlékek 2. osztály, III. köt. 92. l.
Wolf. de Bethlen Hist. L. 4. I. 512, 514.
Schuller: Archiv I. 154. l.
Budai Ferencz. Polgári Lex. Szalai László Magy. Orsz. története. 4. k. 277–278. l. Hatvani Mihály. Magy. Történelmi zsebkönyv 454. l.
1553 jul. 3-án* Szamosújvár vajdai lak.
Deés város ltára 151. sz. és K. Papp M. Tört. L. 505.
1553-ban* Dobó István és Kendy Ferencz erdélyi vajdák hivatalukba való beigtatására Báthory Endre az előző vajda, most mint kir. tárnokmester jelent meg itt, a hová Kendy Antal a vajda testvérét és Patóchy Ferenczet az ellenzék két vezérét, vagy Izabella híveit, hivatta, s itt felkérte őket, hogy a beigtató gyülés elé akadályokat nem görditsenek.
Kőváry. Erd. tört. III. 136. l.
1554 február 17-én* Dobó István vajda innen intéz levelet a deésiekhez.
K. Papp Miklós. Tört. L. 506. l. és Deés város ltára 156. sz.
1555 aug. 11-én* Kendy Ferencz vajda innen ad ki egy beigtató rendeletet.
Gr. Kemény gyüjt. p. 5.
1556-ban* Dobó István, Bocskay György, Forgách Pál Ferdinánd hivei az Izabella királynő szorongató serege ellen e várban keresnek menedéket. A kolozsvári április 27-én tartott országgyülés elrendelte, 220hogy ez és Bethlen várának bezárására vársánczokat emeljenek, ezen határozatukat Szentgyörgynap után három nappal azzal toldják meg,* hogy a sánczokat Kolozs-, Doboka- és Belső-Szolnokvármegyék közmunkájával épittesse Petrovich helytartó, mivel az ország szüksége úgy kivánja. A vár körül a helytartó a lakósokkal árkokat, sánczokat ásatott, töltést csináltatott s mivel a vár ostromlására kellő eszköz nem volt, Szebenből hozattak ágyukat, golyót és port; fölhivták, hogy a vár ostromlását kezdje meg, s törekedjék annak lehető rövid úton való bevételére, nehogy a hosszas ostrom által az ország lakóira még nagyobb veszedelem háruljon.
Benkő Comitia 116. Kemény József gyüjt. Cod. Art. I. 223. és Deutsche Fundgruben I. k. 59, 61, 63. l.
Erd. Országgy. Eml.
Dobó vajda testvérét Domokost Ferdinándhoz küldi segélyért. Petrovich úgy látszik nem siet a vár ostromlásával. A kolozsvári Lőrincznapja körül (augusztus) tartott országgyülés végzéséből azt olvassuk, hogy a várat már két hónap óta ostromolták, de eredményre nem vezetett. Ekkor ismételten felkérik a helytartót, hogyha két hónap alatt a vár át nem adatnék, gondoskodjék más eszközökről, a lakósokat törvényen kivül munkára ne kényszeritse.
A Deésnél Izabella és fia János Zsigmond fogadtatására megjelent Erdély főrendei, a két oláh vajda, a vármegyék, városok követei, élükön Petrovich Péter és Balassa Menyhért diadalmenetben e vár alatt haladtak Kolozsvár felé, míg a bennszorultak, az egyezkedés értelmében csendesen végig nézték az elvonulást, egy lövést sem tettek rájuk.
Dobó István Ferdinánd meghagyásából Szamosújvárát Izabellának november 11-én feladta.* Petrovich és Balassa Menyhért, kikre a királynő a vár további ostromlását bizta volt,* Dobót szabadon való elmehetésről biztositák. Ki is indult nov. 28-án Magyarországra, azonban Perényi Gábor, ki Dobónak személyes ellensége volt, elárulta, hogy a feladás feltételeinek ellenére ágyúkat visz társzekereibe rejtve. Perényi a királyné megbizásából fegyvereseivel utánna rohan; visszatérésre szólitja fel, bár ellentállásra gondolt, de megadta magát, visszavitték Kolozsvárra, a hol nehány mozsárágyút találtak. A királyi ügyész vád alá fogta s deczember 11-én családjával együtt Szamosújvárra kisértetvén, börtönbe vettetett, honnan egy év mulva 1557 nov. 7-én szabadult meg szökés által, megnevelt szakállal, miután neje Izabella lengyel várnagyát megvesztegette.* Verancz Antal szerint Ferdinánd 221császár Dobó Istvánt nejével együtt kiváltá s érette Prinyi Ferenczet adta nejével s gyermekeivel.*
Katona T. 22. p. 835. 839. és Erd. Országgy. Eml. II. k. 5, 59.
Bethlen Farkas L. 4. p. 596.
Katona T. 22. 844. Forgács 190–192. 22. füz. tudományos gyüjt. 1837. évf. X. 64. Magyar Tört. Eml. III. 99. Kemény József. Deutsche Fundgruben I. 60. Kulcsár. Kronika 28. l. Benkő. Trans. Tom. 1. p. 297, 302.
Magy. Tört. Eml. III. k. 100. l. Istvánfy Miklós. Hist. L. 20, 230. Benkő J. Trans. T. I. p. 191.
1564 február 12-én, 20 és 24-én* II. János király Erdély fejedelme „arce nostra Wywar, Wijwar”-ban tartózkodott.*
Deés város ltára és Tört. Lapok 1875. évf. 175. sz.
Hazánk I. évf. 31. l.
1564–1565-ben* Gromo Endre a János Zsigmond udvarában tartózkodó olasz testőrezredes, fejedelméhez, Medici Kozma florenczi herczeghez tett jelentésében többek közt 1656-ben Szamosújvárról azt írja, hogy Kolozsvártól északkelet felé mintegy 20 olasz mértföldnyire fekszik, négy bástyája van s az árkon kivül elővára. Falai vastagok, erősek, földsánczokkal megerősitve. A vár széles, mély árka a nyugatról jövő folyóból vízzel tele, de ezen vízet táplálja a föld forrásvize is. A vártól mintegy 600 lépésnyire van egy hegy, melyet Balassa (Menyhért) korábban (1556), mivel ez a hegy a császáré volt, a vár ostromlása végett ütegállásnak használt, de a nagy távolság miatt nem felelt meg czéljának. György barát ezt a helyet egy florenczi mérnökkel erősittette meg. Miután Izabella királyné fiával az országot elhagyta,* három évre élelemmel látták el. A király kincseinek egy részét itt őrizteti, melyet most egy György nevü kath. pap őriz, kit György barát helyezett ide.
Giovan Andrea Gromo Archiv. des Vereins für Siebenbürg. Landeskunde, Neu Folge II. B. 1855.
1551 jul. 19-től 1556. év végéig.
Ez a vár délfelől egy elővárral van ellátva, mely vízárokkal van körülvéve s oldalfalai vastagok, erősek. Háboru idején ide menekül a falu népe, mint könnyen védhető helyre, mivel ennek területe nagyobb a várénál, jelentékeny katonaság befogadására s a vár védelmezésére teljesen alkalmas.
1576 szept. 9-én* és 1578 május 12-én,* nov. 28 és 29-én Báthory Kristóf vajda Sulyok Imre aláírásával itten ad ki egy adományt megerősitő okmányt. Báthory Kristóf fejedelem 1577 decz. 27-én* Torma Dániel részére innen adományoz s itt van 1579 és 1585 november 29-én is.*
Deés város ltára 190. sz.
U. o. 198, 199. sz. és K. Papp M. Tört. Lapok 1875. évf. 537. l. és Uj magyar Muz. 1857. 2. k. 386. l.
Torma cs. ltára.
Deés város ltára.
1594-ben* ezen várban fogadták Báthory Zsigmond fejedelmet Kovácsóczi Farkas kanczellár és Kendy Ferenc, midőn az országba visszatért.
Bethlen Farkas Hist. L. 8. p. 438.
1594 szeptember 1-én* esti 8 órakor Báthory Zsigmond fejedelem a Kolozsvárt elfogott unokabátyját Báthori Boldizsár orsz. főkapitányt 222és Kovácsoczi Farkast, a kanczellárát, Kolozsvárról Benkner Márton által ide küldeté, a ki átadta Ravazdi Györgynek, előbb várhegyi s háromszéki főkirálybiró, most szamosújvári kapitánynak, a ki szeptember 11-én, vasárnap katonáival mindkettőt megfojtatá.* Kerei Albertet a gyalogok kapitányát Ravazdi beküldi negyedmagával a rabokhoz s ezek Báthoryt, midőn a fejedelemnek levelet akarna írni, megfogák s egy kötéllel megfojták, sokáig küzdött, magát véresre kinozta, a falon a vére hosszú időn át látható volt. Kovácsoczit ezen éjjel 10–11 óra közt alvás közben fojtatták meg.* Báthory Boldizsár testét innen 1599-ben Gyulafehérvárra vitték, a hol a szerencsétlen Báthory Endre fejedelmet a testvérével együtt nov. 24-én a nagy templomban temették el.*
Kővári. Erd. tört. 4. k. 58–59. lap és Bethlen Farkas. Hist. L. 8. p. 478.
Ambrosius Simigianus vagy Somogyi Ambrus belsőszolnokmegyei jegyző 4. könyv. 1605-ig. Kiadta Eder Károly 156. l.
Bethlen Farkas. Hist. L. 8. p. 484.
U. o. és Kővári. Erd. tört. 4. k. 100. l.
1595-ben, szeptemberben* Báthory Zsigmond fejedelem az Erdélyt fenyegető török sereg elől nejét, Mária Krisztiernát, e várban helyezte el.
Bethlen F. Hist. L. 8. p. 593. és Kővári. Erd. tört. 4. k. 65. l.
1599-ben Somlyói Báthory István, a reá bizott Szamosújvár várát, melyben Báthory András fejedelemnek 2000 embere volt, ki innen megfutott és Somlyón Básta által elfogatván, átadta a várat Mihály vajdának.*
Magy. Tört. Tár III. k. 153. l. és Kővári. Erd. tört. 4. k. 107. l.
1599-ben* az itt levő gyalog puskások egyik századosa (centurio peditum pixidariorum) váraljai Nemes Fejér János, Agaleka várkapitány, Nagy Simon tizedes (decurio).
Gr. Kornis ltár.
1600 szeptember 7-én* Leka Agát, Mihály vajda tanácsosát, szamosújvári kapitányt e hó elején a vár körül levő parasztok megtámadván, a várba visszaszoritották. Csáky István fővezér, a tordai táborból a nevezett nap felhívja Deés városát, hogy Leka Agára vigyáztasson, katonáinak egy részét küldje ennek őrzésére, a más részét vigye a Keresztesmezőre Torda mellé.
Deés város ltára és tört. Tár 1885. 80. l.
1600-ban* a tordai táborba gyült rendek fölszólitják Leka Agát, mint Kővár és Szamosújvár kapitányát, hogy álljon pártjukra s neki adják Retteg városát azzal a jogokkal, a mivel Kulcsár Rádul birta, fel is adta, de Básta Ribis Sigfridet tette a vár kapitányává* 1601-ben.
Erd. Országgy. Eml. IV. k. 532. l.
Erd. tört. Ad. I. k. 187. l.
1601-ben* Ribis György Básta kapitánya, a Báthory Zsigmond fejedelem vezérének Gyulafi Lászlónak a várat feladja, a miért az ország rendjei és a fejedelem neki Marosújvárt adományozták. A várat Gyulafy 223nem sokáig birta, mert Báthory Zsigmond Bástával szemben Goroszlónál ez év aug. 3-án csatát vesztvén, Gyulafy a várat feladta.
U. o. 59, 62, 184. l. és Kővári. Erd. tört. 4. k. 117. l.
1602 márcz. 1-én* e várban őriztette, az ekkor Deésen táborozó Básta a Báthory Zsigmond embereit: Szentpáli János, Harinnai Farkast és Gyerőfi Jánost, kiket kezesekül adott Zsigmond Bástának addig, míg a császár a felajánlott békét jóváhagyná.
Istvánfy Hist. fol. 481–82. és Benkő. Trans. I. 241. l.
1602 junius 29-én* az itt levő német, vallon katonaság felett Básta kapitánya Ribis György parancsol.*
Gr. Kornis ltár.
Erd. Tört. Ad. I. k. 59. l.
1603 ápr. 29-én* Básta György a deésiek részére innen védlevelet ad.
Deés város ltára és tört. Lapok 1875. évf. 585. l. 271. sz.
1603-ban a fejedelem Székely Mózes hadseregével Básta ellen indulván, Szamosújvárt, a hová Básta Sennyei Pongráczczal s több németpártiakkal már előbb bevonult, körül fogá. De Básta a várat Sennyei oltalma alatt hagyván, sietve Szatmárra menekül. Székely a vár ostromlásával feketelaki birtokos Pestesi Nagy Albertet lengyel harczosaival bizta meg, maga Básta után indult, a hol Kaplyonnál seregét szétverte.* Nagy Albert a várat nem vette ugyan be,* hanem e helyett az újra Básta uralma alá került Gyulafehérvár német őrségét vágatá le egy lábig.*
Kővári. Erd. Tört. 4. k. 141–142. l. és Erd. tört. Adat I. 78. l.
Erd. tört. Ad. I. 79–83. l.
Wolf Bethlen V. 445. Kővári. U. o. 149, 150. l.
1604 deczember havában a Rudolf császár uralma alatt levő várat a Bocskay részére szándékoznak elfoglalni,* a melyet a németek 1605 junius 5-én Bánffy László és ifj. Kamuthi Farkasnak (máshelyt Balázs)* a Bocskay fejedelem részére feladtak s Gyulaffy László ide küldi Jobbágy Pált, hogy Segesvár ostromlására faltörő ágyukat vigyen.*
Kővári. Erd. tört. 4. k. 167. l.
Kővári Erd. nevezetes cs. 140. l. és Uj közhasznu ismeretek Tára, Bánffy.
Kővári. Erd. tört. 177. l.
1605 junius 26-én* Gyulaffy László a fejéregyházi táborból megparancsolja a deésieknek, hogy a német katonaságnak az itt levő várból való kirakodása után azonnal 10 gyalogpuskást, zálogos főembereket és 50 köböl gabonát kölcsön fejében szállitsanak.
Deés város ltára 281. sz. Tört. Lapok 1875. évf. 586. l.
1606-ban* Bocskai fejedelem a Rudolf császárral tartó Rácz Györgyöt elfogatván, ide záratta be fogságba.
Kővári. Erd. tört. Ad. 4. k. 177. l.
1606 jul. 20-án* Bocskai fejedelem kanczellára Pechy Simon által megparancsolja, hogy Nagy Albert Szamosújvárból menjen a székelyekhez s a Petky által kiállitott 2000 darabontot és ugyanennyi lovast rövid időn vezessen a fejedelem táborába Kassához.
Erd. T. Ad. 4. k. 343. lap.
224Ide záratta be 1606-ban Bocskai fejedelem Kamuti Farkast, ki később tordamegyei főispán, székelyek tábornoka lesz.*
Wolf. de Bethlen VI. 275, 78, 318. l. és Kővári Erd. nevez. cs. 140–140. l.
1610-ben a széki merénylet előtt nem sok idővel kapta kezéhez Kendy István e várat, melyet jó nemes emberekből álló lovas és gyalog őrséggel rakott meg. 1610. évi márczius 15-étől kezdve az itteni őrséget szokatlan bőséggel kezdék ellátni a Báthory Gábor fejedelem ellen összeesküdt urak: Kendy István, Kornis Boldizsár és György. 17-én este Szilkereki Szilvási Péter kecseti lakós, szolgabiró* így szólt az őrséghez: „Egyetek, igyatok fiuk, meglátom a napokban vitézek lesztek-e, mikor tettre kerül a dolog.” „Miért uram?” Kérdé Szász János a gyalogok hadnagya. De erre feleletet nem kapott. Az volt czéljuk, hogy a fejedelmet ide csalják s itt az őrséggel eltétetik láb alól. Harmadnap mulva hivatja Kendy István innen Szilvásit és Dobokai Dobokai János hű embereit magához Székre. Másnap visszaérkezik Szilvási s Gerlai Szász Jánosnak rendelkezik, hogy az őrség közül az ifjabbakat és jobb puskásokat válogassa külön, az őrséget hagyja a várban. S azok készültek is. Este felé Körpedi Zsigmond lovas hadnagynak megrendelte, hogy a gyalogsággal egyetértve legyenek készen az indulásra. El is inditotta este Szilvási az őrséget Szék felé nagy sötétben. Mikor a széki Kapusra értek, ott találták az őrség azon részét is, kik juhokat őriztek. Ezeket Szék városába titkon elhelyezék, ott volt Bertók János tizede, Török János a Kendy főlovásza, Gyerő István, Kolozsvári Bornemisza Tamás, Kamuthi a Kornis híve, Bádoki Vajda György a Kendy István szolgája, Mányiki Némay Miklós.* A széki merénylet, melyet Báthory Gábor fejedelem megöletésére terveztek, dugába dölvén, Kendy menekülve 21-én, e várba huzódott s nehány órai itt léte után Vajda György kiséretében a széplaki hegy aljáig ment s szolgáját előre küldi Deésre, hogy hajót szerezzen számára, melyen Magyarországra a Szamoson álöltözetben ki is menekült.
Nagy Iván. Magyarország családai X. k. 278. l.
Kiket kihallgatott 1614-ben ápr. 20-án Fejérvári István és Fekete János Bonczhidán és Poklostelkén ápr. 22-én. Deák Farkas. A széki merénylet 1610-ben. Századok 1876. évf. 470–485 l. Erd. tört. Ad. III. k. 125, 152. 180 l.
Április 2-án* foglalták le Szamosújvár várát, a melyben Kendy István épitette oltárt elrontották s az ágyuból egyik árulót kilőtték.
Segesvári B. Naplója. Erd. tört. Adatok IV. k. 174. l.
1616-ban* Homonnai érdekében, Bethlen Gábor ellen vívott deési ütközet alkalmával elfogott Sarmasági Zsigmondot ez év november 22-én Kolozsvárról ide hozták fogságba.
Erd. tört. ad. IV k. 185 l.
2251620-ban* Bethlen Gábor fejedelem Péchi Simon kanczellárát gyanuból, mintha magát 40000 forinttal megvesztegettetni engedte volna, melyet a következmény nem igazolt, Nagyváradon elfogatta s Kolozsvárról ez év jul. 9-én* Szamosújvárba záratta, a honnan Bethlen Gábor halála után szabadult ki* 1630 körül s hihetőleg itteni magányának köszönhette, hogy széles nyelvismereteinél fogva a biblia eredeti szövegének tanulmányaiba merülve, szombatos énekeket írt s kiszabadulása után a politika helyett, vallásos eszmék (a szombatosság) terjesztésében lelte gyönyörét.
Ker. Magvető 6. K. 42. l. Erd. Tört. Ad. I. k. 232 és III. k. 350 l., IV. k. 187, 188. l.
Börtönben vason volt, lábai emiatt eldagadtak s egy szolgája Göty István volt vele fogva, Bethlen István gubernatorhoz írt levelében panaszolja el 1621 jul. 30-án. Erd. Tör. Ad. III. K. 357 l.
Ker. Magvető III. k. 253. l.
1630-ban* Bethlen Gábor fejedelem itt volt.
Torma gyüjt.
1631-ben* Rákóczi György fejedelem szept. 24 és márcz. 18-án innen rendelkezik Deés városának a halászok ügyében.
Deés v. lt.
1632 márczius 18-án* Rákóczi György fejedelem a fűzesi Katona családot Pirosfalva és Pojnicza községek birtokában, s a deési sókereskedő társaság alapszabályait itt hagyja jóvá, erősiti meg 1633 okt. 15-én.*
Deés v. lt. 372 és Katona cs. lt., 16. Lib. Reg. 244.
Katona T. 31. p. 576.
1635 május 13-án* a gyulafehérvári országgyülés az itteni vár épitésére az összes erdélyi vármegyéktől, Hunyad kivételével, minden 12 kaputól egy-egy négy ökrös szekeret és két embert rendel egy hétre; Felső-Fehérmegye felső járása pedig, mivel igen távol van, pénzbeli segedelemmel járuljon hozzá, azon helyeket pedig, melyekben a pestis s nagy szegénység miatt a lakósság nagyon leapadt, felmenti. Minden szekér hétfőn kora reggeltől, szombat estig tartozik fuvarozni. A szászok 100 szekeret igértek kiállitani a vármegyékhez hasonlóan. Rákóczi a várat az északnyugati oldalról 20 öllel nagyobbittatta meg s a vár árkát takarittatta ki.*
Erd. Orsz. gyül. Eml. 20. art.
Szalárdi Siralmas Kron. Uj Nemz. könyvtár 238. l.
Magy. Tört. Eml. XXIV. k. 6. l. és Tört. L. 1326. l.
U. o. 7. l.
1636 január 3-án és 30-án* itt van Rákóczi, febr. 7-én* és 15-én a fejedelemné, febr. 21, 22 és 24-én gyermekeivel* és márcz 6-án.*
Erd. Tört. A. 4. k. 209. l. Székely Const. 1818. f. 90–93.
Deés v. lt. 394. sz.
Magy. tört. Eml. XXIV. k. 9, 11, 13, 14. l.
18. Lib. Reg. 123.
1638 jun. 29-én* Zabolai Mikes Zsigmondnak összes felkelhetőségeit e várba hozatta Rákóczi fejedelem, mivel fia János erőszakosan 226ragadta volt el Tarnóczi Sebestyénné leányát Sárát, melyért jószág és fővesztésre itéltetett.
Erd. Tört. Ad. 4. k. 46 és 48. lap.
Magyar Polgár 1884. évf. 171–172. sz.
19. Lib. Reg. 146, 147.
1638 jul. 7-én* a Désen elitélt unitáriusokhoz számitható szombatosok egy részét ide szállitották fogságba s mint gonosztevőket a vársánczok ásásánál és épitésénél foglalkoztatták a fejedelem rendeltéből mindaddig, a míg észre térnek és valamelyik törvényesen bévett vallásra (reformatus) át nem állanak. Itt raboskodott Orbán Ferencz Marosszék jegyzője két évig. Ekkor reformatussá lőn, a fejedelemnek később udvarmestere lett.*
Szalárdi Siralmas Magy. Kronika 4. k. Uj magyar Muzeum Pest. 1853. 134. s köv l.
Ker. Magv. III. k. 253. l.
1642 jun. 29-én és szeptember első felében,* 1644 jun. 1-én írta a fejedelem, hogy a Nagyváradra küldött feles rabok közül küldjenek „Szamosújvárra, hadd ássák az árkot” a vár körül* s a várat lássák el jól élelemmel, ugyanezt ismétli jun. 10-én* és 17-én s ezen kivül meghagyja nejének, gyüjtsék ide a kénesőt, búzát, lisztet,* hogy liszt, búza „két vagy három annyi is legyen az mennyi most vagyon, kiváltképen liszt, a száraz malmok jók legyenek, kivel csak kézzel is örölhessenek.”* A magyarországi rabokkal épitteti a várat ifj. Rákóczi György.*
Magy. Tört. Eml. XXIV. k. 99, 100. l.
U. o. 166. l.
U. o. 175. l.
* U. o. 180. l.
U. o. 181. l.
U. o. 183. l.
1645-ben* ifj. Rákóczi György itt van, s itt tartózkodott 1646-ban ápr. 20-án* is, mert e vár körül a pestis nem uralkodik.
Mon. Hung. Hist. 52. sz. 303. l.
Magy. Tört. Eml. XXIV. k. 200 l.
1644 decz. 10-én* Kaztha Mátyás praefectus azt írja Lórántfy Zsuzsánna fejedelemnének, hogy az itt levő gondviselői közül a nagy pestisben számos viczeudvarbirók, ispánok, birák, pallérok, majorok, pásztorok, korcsmárosok mellőle elhaltak s most is halnak. 1647 jan. havában szünt meg a pestis,* ekkor ide várja a fejedelmet és családját.
K. Pap Miklós Történeti Lapok III. 661, 662. l.
U. o. 663. l.
1645 május 16-án* a magyarországi hadba indult székely tábort, mely Deésről estére ide érkezett, az ifju fejedelem II. Rákóczi György* megvendégelte, s innen másnap Pánczél-Cseh felé indultak.
Kálnoki naplója Erd. tört. Ad. IV. k. 141. l.
1642-ben választatott meg.
Torma cs. lt.
Magy. Tört. Eml. XXIV. k. 393. l.
Báró Orbán Balázs lt.
1648-ban* az itt levő várba tették le Kolozsvári Kassay István 227árvái: Ferencz, Miklós és Kata részére 9815 darab aranyból álló vagyonukat, melyekről a fejedelem is elismervényt adott.
Transylv. fasc. 4. nr. 43.
Innen üdvözli 1649 ápr. 9-én* Rákóczi a Münsterben székelő császári követet, itt volt már ápr. 2-án is.* Itt van okt. 18-án* Báthory Zsófia a fejedelem neje.
Magy. Tör. Eml. XXII. k. 663. l.
U. o. 24. k. 401. l.
U. o. 411. l.
1649-ben* Rákóczi György fejedelem megparancsolja Belső-Szolnokvármegyének, hogy aug. 26-án 3–4 napi tartózkodásra ide jő és hogy cselédjeit, lovait ne kellessék falura kiosztani, azért gondoskodjanak cselédjei, lovai számára elegendő élelemről a szokott mód és ártikulus szerint, pénzfizetés mellett. A főispán Cseffey László ezen rendeletet Tötörben aug. 13-án vette s rájegyezte saját kezüleg: „Igen io ez hogy idein is érhettyuk illendo is.”
Gyüjteményem.
1650 nov. 4-én innen hívja meg a kurlandi herczeget, hogy képviseltesse magát fia keresztelőjén,* itt időz II. Rákóczi fejedelem nov. 20-án,* 23-án,* még decz. 1-én is.*
M. Tört. Eml. 23. k. 664.
U. o. 24 k. 422. l.
U. o. 423. l.
U. o. 427. lap.
1650-ben* Fábián István udvarbiró Torma Pétert s Miklóst és Szakácsi Istvánt meghívja Szamosújvárba, hogy több „halálra tartott rab” felett jul. 18-ika tájt reggel 8 órakor törvényt lássanak.
Tatrossi cs. lt.
1651 január 6-án* írja Gyalu várából II. Rákóczi György fejedelem, hogy ma Szamosújvárra érkezik két heti tartózkodásra s ez alatt udvari népe s lovai számára a megyei tisztség elegendő eleséget szállittasson, árát megadja.
Torma gyüjt.
II. Rákóczi György 1651 január 16-án és 19-én* Szamosújvárból rendeli Földvári Ferencznek, hogy Konstantinápolyban különböző eszközöket vásároljon számára, melyekre vonatkozólag 1651 márczius 2-án és május 9-én teszi meg értesitését.* Január 3-án* itt épittet s itt van szeptember 28-án* és október 1–4-én.*
Magy. Tört. Eml. 24. k. 426. l.
U. o. 23. k. 46, 61. l.
U. o. 24. k. 432. l.
U. o. 440. l.
U. o.
Az ide tartozó gyalogosok felett az udvarbiró rendelkezett, mint kitetszik Fábián István udvarbirónak leveléből, melyet 1652 ápr. 10-én írt Torma Miklós főbiróhoz a végett, hogy azokat, kik a fejedelem postáját megverték, az általa a várba hivott gyalogosokkal fogassa el.*
Torma gyüjt.
Magy. Tört. Eml. 23. k. 141. l.
U. u. 24. k. 488. l.
1656 január 6-án* innen indul el a fejedelem Máramarosba, a hova 14-ére érkezik. Itt volt febr. 2-án,* aug. 24. és 27. előtt.*
Magy. Tört. Eml. 23. k. 500. l.
Tört. Lapok. 1875. évf. 571. l.
Magy. Tört. Eml. XXIII. k. 379. 465 l.
2281656-ban* az idevaló udvarbiró meghivja Torma Miklós megyei főbirót, hogy nov. 23-án reggelre jöjjön a várba, mivel a fejedelem több itt levő rab felett törvényt akar láttatni s legyen ez ügyeikben itélkező.
Torma cs. lt.
1657 január 5-én és 6-án* II. Rákóczi György fejedelem itt volt, Kolozsmonostorról jött ide január 2-án, a hová anyja Lorántffy Zsuzsánna is elkisérte s innen január 6-án a császárhoz követet küldött.* Innen indult el diszesen felszerelt seregével, a milyent Erdély még nem látott, a lengyelországi hadjáratra, melynek trónjára annyira vágyott. Kiséretében voltak: Barcsay Ákos, Rhédey Ferencz, Serédy István, a kiket helytartókul hagyott. Mialatt a fejedelem Lengyelországban harczolt, az alatt a lengyelek betörtek hazánkba, Beregszászt és környékét elpusztitották, erre a helytartók innen a várból a fejedelem nejét s fiát Kolozsvár felé inditják, hogy Ecsedre vigyék.*
K. M. prot. fol. 24, 25.
Utasitásait lásd Rumy Monumenta I. 241., 263.
Szalárdi Siralmas Magy. Kronika 310 l.
II. Rákóczi György fejedelem 1657 aug. 17-én a szerencsétlen kimenetelü lengyelországi veresége után ide érkezett s itt volt a szeptember 3-án megnyitott országgyülés alatt e hó 21-ig.* És itt volt ez év decz. 20-án is.*
Gróf Bethlen Elek, II. Rákóczi György 75–78. l.
Torma cs. lt.
1658-ban* április 27-én és 28-án ide rendelte nejét, fiát s a tanácsot s az adó felhajtása iránt innen intézkedik.*
Magy. Tört. Eml. 24. k. 54. l. Kemény Józs. Deutsche Fundgruben l. B. 183, 208. l. U. o. 2. B. 160. l. Szalárdi Sir. Kron.
T. gyüjt.
Felsővadászi Rákóczi család czimere.*
Siebm. Wb. IV. B. 12. Abt. 41. T.
1658-ban, midőn Barcsay Ákos Segesvárott fejedelem lett, onnan II. Rákóczi elől október 17-én Maros-Vásárhelyre s onnan Haczi Musztafa béggel e várba húzódott, melyet kapitánya Bánffy György neki feladott.*
Joan Bethlen p. 69.
Losonczi Bánffy György, a Rákóczi hive, 1658 novemberben a marosvásárhelyi gyülést, melyet Barcsay fejedelem hivott össze, oda hagyva, ide zárkózott be, melyet Barcsaynak feladni nem akart. 1659. január 1-ső napján csel által keritették tőle kézre s a feladás után Barcsay Bánffy Zsigmondot tette e vár főkapitányává.*
Joan Bethlen Rer. Transylv. Lib.
1659-ben* II. Rákóczi György a fejedelemséget visszafoglalván, Bethlen Jánosnét, mivel férje Barcsayval tartott, Segesvárt elfogatván, később ide záratta, majd Kővárba vitette, a hol Zólyomi Dávid mellett 2297 hóig raboskodott. Itt táborozott II. Rákóczi fejedelem 1659-ben deczember 7-én* s a ki végrendeletében megemlékezett a deési, szamosujvári, kővári papokról, Szamosújvár kapitányáról.*
Gróf Bethlen Miklós önéletírás I. k. 12. rész.
Tör. Tár. 1889. évf. 362. l.
Magy. Tört. Eml. 24. k. 589. l.
1659-ben április 8-án,* 11-én,* 12-én,* 13-án,* 16-án,* 20-án* és 22-én* Barcsay Ákos fejedelem egyeseknek itt birtokokat adományoz.
27. Lib. Reg. 147.
Tört. Tár. 1889. évf. 137. l.
U. o. 148.
U. o. 159.
U. o. 261.
U. o. 154.
U. o. 183.
1659-ben szeptember 24-én Maros-Vásárhelyt tartott országgyülésen* a rendek Szamosújvárt és őrségét II. Rákóczi György 3-ad izben választott fejedelemnek adományozzák s mindenkinek, a ki Barcsay pártján volt, kegyelmet adtak, kivették ez alól Mészáros Pétert, a kapitányt, a ki Barcsaynak jutalomért adta fel e várat, s a kit Rákóczi le is fejeztetett.*
Erd. orszgyül. Eml. 9. art.
Törvényczikk. Magy. Tör. Tár. VII. 130. Szalárdi Siralmas Kron. 453, 465. Fundgruben II. 65.
1661-ben jul. 29-én* pénteken délután 3 órakor itt pihent szürkületig a vár alatt a Bonczhida felől szaladó Kemény János fejedelem seregével.* Ali Basa Keményt üldözve, nagy hadsereggel a vár alatt vonult el, melyet Barcsay felhivására a várkapitány Kemény részére már előbb feladott volt, s a melynek védelmét Kemény gróf Brazen Hector kővári kapitányra bizta, kivel a várat megerősittette. Ali basa elől innen Bethlenbe vonult.*
Tör. Tár. 1888. évf. 60, 60. l. és Szalárdi Sir. Kron 8. k. 6. rész.
Katona T. 33. pag. 251, 252. és 229–32.
Istvánfi Miklós L. 34. p. 511.
1661-ben deczember 20-ika táján Kemény János fejedelemnek négy ezredes kapitány alatt levő katonái szállottak Deésen táborba, 18 zászlóaljjal, csoportonként 20–30 emberrel, még többen is Szentpáli vezérlete alatt, ezek közül Nagy Jakab vezetése alatt egy századot Szamosújváron s egy mást Nagy Balázs százados vezetése alatt Bethlenben hagyott.*
Erd. Orszgy. Eml. XIII. k. 91. l.
Ide húzódott Kórod-Szent-Márton ura Ebeni István, Kemény János fejedelem hive, miután fejedelme 1662-ben január 23-án Nagy-Szőllősnél elesett,* a fejedelem testvérével Kemény Péterrel. Kemény Simonnak, a János fiának ide és Bethlenbe szóló leveleit elfogták.*
Joan Bethlen 219–86, 291. l.
Istvánfi L. 34. p. 307.
1662-ben január 23-án* a segesvári táborból Apaffy Mihály fejedelem felhivja Szamosújvár őrségét a vár feladására. Ez év ápr. 7-én és 24-én Mikolán táborozó Apaffy, Kucsuk basával ostrom alá fogta a várat, de nem vehette be s innen ment Kolozsvár ostromlására.*
Tör. Tár. 1881. évf. 114. l.
27. L. reg. 392.
1663-ban febr. 6-án* Apaffy Mihály fejedelem galgói Rácz Istvánnak 230a puskások kapitányának rendeli, hogy a szamosújvári német térparancsnokok zsarolásaitól a vidéket oltalmazza meg s ne engedje, hogy az általuk felszólitott beszterczevidékiek oda élést szállithassanak, s legyen rajta, hogy a várból rablásra ki ne jöhessenek.
B. Orbán B. gyüjt., másolta Torma.
1663-ban Ebeni István a Kemény János fejedelem hive tartotta a várat* a német commendanssal együtt, ki az erdélyieket a töröktől és Apaffytól elvonni akarván, julius 5-én e végre felhivást bocsátott ki,* s a következő évben is a németek kezében van,* bár Kucsuk Mehmet basa sürgette Apaffyt, hogy közös erővel mentsék fel.* A vár ellen Mikola falunál szállott táborba Apaffy a basával* s onnan intézte az ostromot, de nem vehették be.
Joan Bethlen L. 3, 107.
Katona T. 33. p. 448–449.
U. o. 486. l.
Uj. Magy. Muz. 1859. évf. 50. l.
Bethlen Joan p. 316. Medgyesi Krónika Archiv. des Vereins für Sieb. Landeskunde, neue Folge III. B. p. 96.
1665-ben a német császári sereg az 1664. évi vasvári békekötés értelmében innen, Kővárból és Bethlenből kivonulván, Apaffy fejedelem kezére jutott.* 1668-ban január hóban* a várat az országgyülés Gyaluért Bánffy Dénesnek ajánlotta, a ki ezt megelőzőleg ide záratta be az ellene panaszolni akaró Biharvármegye követét.* 1670-ben szept. 6-án* Apaffy Mihály itt van, 1673-ban* Apaffy fejedelem a Bánffy Dénes tanácsából Petróczi Istvánt fiával együtt ide hozatta fogságba.
Medgyesi Krón.
Mike. Art. Diet. III. 555.
Kővári 5. k. 144. l.
Torma gyüjt.
Akad. Értesitő 1859. évf. 117. l.
1674-ben november havában Bánffy Dénes az őt üldöző liga elől hűnek vélt katonái közé e várba vonult, a melynek őrsége urát elfogván, a fejedelem Apaffy Mihálynak hűséget esküdött s a vár kulcsát Nemesnek adták át. Bánffyt Kolozsvárra vitték, onnan deczember 1-én Nemes János és Kornis Gáspár parancsnoksága alatt álló őrség ide hozta,* a honnan Bethlenbe vitték fogságra, a hol nem sokára lefejezték. Nemes János másnap, deczember 2-án, vasárnap átveszi a vár parancsnokságát s a Bánffy kincseit keresi.*
L. Bethlennél I. k. 175. l.
U. o. 176. l. Szilágyi Magy. Tört. Életrajzok III. k. 100. l. Gr. Bethlen Miklós Önéletir. I. k. 50. rész.
1674-ben november 19-én* Béldi Pálné Vitéz Zsuzsánna innen ír fogságából levelet Teleki Mihálynak. Innen úgy látszik ekkor kiszabadult, de midőn férje 1678 jan. havában Oláhországba menekül, újra elfogják s gyermekeivel együtt ide hurczolták fogságba, a hol 1679-ben is szenved Lázár Istvánnal s mindazokkal, a kiket Béldivel való részességgel gyanusitottak.* Béldiné itt levő fogságában halt meg 9 évi raboskodása után.*
Török-Magyarkori állam okmánytár V. k. 271–273. l.
Szilágyi Magy. Tör. Életr. III. k. 79. l. Bethlen Miklós Önéletirat 441, 475–505. Cserei Mih. Hist. 88–96, 97–101. Cronic. Fuchsino. II. 183.
Thaly K. Ad. Thököly és Rákóczi irod. Tört. II. k. 288. l.
2311675 szept. 29-én* Apaffy Mihály fejedelem egész udvarával itt tartózkodik s itt van 1677 október 30-án* és november 20-án is.*
Gr. Lázár cs. ltára 170. l.
Tört. Tár 1884. évf. 203. s köv. l.
Csüpe vagy a Deésy cs. ltára Kolozsvár. Megyei levéltár 9410–1900. sz.
1677 november 3-án, 11 és 12-én* Bornemisza Anna Apaffy fejedelem neje Gilányinéval itt tartózkodott.
Szilágyi. Magy. tört. életr. III. k. 161. l.
Ide hozták fogságba Kádast a bujdosó magyarországiak tisztjét sok csintalanságai és kártételeiért 1677 nov. 12-én.* Itt időz Apaffy ez év nov. 23-án és 25-én.*
U. o. 160. l.
Torma gyüjt.
Marosvásárhelyi Rosnyai Dávid Apaffy fejedelem török deákját, stambuli követét, nem tudható miért, 1678-ban elfogatván, 1679-ben Görgénybe záratta, onnan Szamosújvárba hozatta s innen írja 1681 október 31-én Rozsnyai egyik levelét, melyben pokróczot kér, hogy a tömlöczajtó körül szegeztesse, „mert a ház hideg, az ajtó rosz.” Toldalagi János iklódi birtokos ügyelt reá* s inasa szolgálta ki. Itt szenved 1682 április 5-én is,* midőn a többek közt Szent-márton-macskási Macskássy Boldizsár, id. Iklódi Tholdalagi János és András, Daczó János, Harinai Ferencz, Czegei Wass György stb. vármegyénk birtokosai kezességére 1682 okt. 25-én szabadult ki s Apaffy fejedelem 1682 okt. 20-án itten kelt levele szerint újra szolgálatába fogadta;* viselt dolgait 1702-ben* írta meg. Szamosújvári fogsága alatt Humajun Name híres török könyvet forditotta magyarra, Stambulban léte alatt is sok munkát magyarositott, melyeket Benkő József Tudósitás-ában, mint igen jeles történeti becscsel biró s kiadásra méltó dolgokat ajánl. Meghalt Fogarasban 1718-ban.*
Tört. Tár 1883. évf. 155–169. l.
U. o. 165. l.
U. o. 169. l.
U. o. 1884. évf. 203, 205–207. l.
Uj Magyar Muzeum 1853. évf. V. füz. 233, 234. l. Orbán Balázs Székelyföld leirása IV. k. 189. l.
1679 aug. 21-én* innen indult el Apaffy fejedelem oláhországi hadakkal szaporodott seregével Magyarországra a török és Tököli érdekében a németek kiverésére s szept. 1-én Aranymezőnél táborozott.*
Kővári. Erd. tört. 5. k. 155. l.
Szilágyi S. Erd. Tört. II. k. 341. l.
Itt raboskodott és halt meg Lázár István Csikszék főkapitánya, kit* Apaffy Béldinével küldetett ide fogságba s vele szenved 1679-ben is.
Mikola Cap. 27.
Apaffy fejedelem a magyarországi bujdosók által másodizben is tábornokukká választott Tököli Imrét arra kötelezte, hogy az általa elfoglalandó területet kapcsolja Erdélyhez. Miután a bujdosók egy része, melynek Wesselényi volt tábornoka, nem egyezett belé: Tököli megtámadván, elfogatta, elébb e várba záratta el s azután Szilágy-Somlyóra inditá, de útközben Zsibónál csapatai kiszabaditák Wesselényit.*
Szilágyi S. Erd. tört. II. k. 338. l.
Km. Szolnok Int. R. 7. Tört. Lapok 1875. évf. 606. l. és Km. Lymbus.
Mike. Art. Dietales III. 181.
1687 okt. 27-én* az Apaffy fejedelem és lotharingi herczeg közt létrejött egyezmény alapján e várba német katonaságot szállásoltak be* s itt nevezte ki ez év okt. 20-án a herczeg Veteranit Kolozsvár parancsnokává.*
Szász Károly. Sylloge Tractatuum Leopoldini. Claudiopol. 1833. 359. l. Leopold hitlevele 4. r. 5. l.
Kővári. Erd. tört. 5. k. 183. l.
Szilágyi S. Erd. tört. 362. l.
Az 1689 április 20-án tartott fogarasi országgyülés* a szamosújvári fizetett gyalogok közül 20-nak elrendelte, hogy maradjanak itt s várják fizetéseiket onnan, a honnan eddig is vették, a többi pedig menjen Apaffy fejedelem udvarába s legyen szolgálatára s tőle kapják fizetéseiket.
K. Papp M. Tört. Lapok I. évf. 345. l.
1690-ben Caraffa gróf cs. tábornok pedig a várat katonailag jó pontnak jelentvén ki, az országgyülés jókarban tartását határozta el a kamara jövedelméből.* Ugyanez évben julius havában a radnóti országgyülés elrendeli, hogy Tököly ellen a Besztercze vidékiek őrizzék a beszterczei szorosokat s ennek erősitésére s főfelügyeletére ide való vicekapitányt Diósi Jánost rendelik a várbeli puskásokkal együtt.*
Kővári. Erd. tört. 211. és 212. l.
K. Papp Miklós. Tört. Lapok 1875. évf. 645. l.
Jósika Imrét Szász János szebeni kir. biró vádjára, mintha Tökölyvel levelezne, elfogták s ide zárták fogságba, a honnan 1702-ben szabadult ki.*
Cserei Historiája.
1703-ban* Rabutin generalis megparancsolja az új várnagynak a vár megerősitését. Besztercze vidéke ide évenként 50 napszámost tartozott küldeni két izben, 4-4 hétre, de a II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza alatt ezt megtagadta.
Cserei Hist.
1704 febr. hóban a németek a várat a kuruczoknak feladják.*
Tört. Tár 1890. 318. l. és Thaly Kálmán. Adalékok a Thököly és Rákóczi kor irod. története II. k. Pest. 1872. Dálnoki Veres Gerzson verses krónikája 337. l.
1704 aug. 21 és szept. 4-ike körül* a várat II. Rákóczi Ferencz részére felkérik és átadását megigérték s ez év szept. 7-ike tájt, úgy mondják, fel is adták,* de a hír nem valósult meg, mert Rabutin generalis új és nagyobb őrséget helyezett bele, megrakatta élelemmel s két asztagot is hordatott be október 17-ike tájt.*
Czegei Wass György Naplója. Tört. Lapok 1874. évf. 243. és 256. l.
U. o. 258. l.
U. o. 276. l.
1705 jul. 1-én hirlett, hogy innen egy hadnagy, a Vorum kapitány fia Diószegi Istvánnal Forgács Simonhoz, a Rákóczi tábornokához 233mentek a vár feladása végett, de Forgács Orosz Pált küldé ide jul. 7-én s innen a commendans és a németek feltételeivel mentek Forgács balázsfalvi táborába, a ki ott azt a választ adta, hogy a commendanst és két hadnagyot Szebenbe bocsátja, az őrséget fegyver nélkül hazájukba ereszti kiséret nélkül, azonban az itt őrségen levő magyarokat fogva vigyék hozzá.* A németek a várat jul. 23-án, mint Apor írja,* kiéheztetés folytán Musburg vice colonellus feladván, az őrség nagyrésze a Rákóczi táborába ment.* 1705 aug. 20-án innen indult Dobokavármegye dobbal, zászlóval és az itt levő hadak Holdvilágra a táborba, a hol úgy a volt őrséget, mint a megyét Forgács generalis megmustrálta.*
Czegei Wass György Naplója 369. l.
Br. Altorjai Apor Péter élete és munkái: Magy. tört. eml. irók XI. köt. Pest 1863. 144. l.
Czegei Wass György Naplója 370.
U. o. 371. l. Vizaknai. Briccius Naplója 100, 105. l.
1705 november 11-én* II. Rákóczi Ferencz a szerencsétlen zsibói harcz után még ezen este serege maradványaival Szamosújvárba vonult, a hová egy héttel előbb társzekereit küldte volt, menekülését a Károlyi által küldött Sennyey dandárja fedezte, de a vár gyenge és szűk voltánál fogva,* másnap korán reggel a több biztonságot igérő Bethlen várába ment, karabélyos ezredét az itt levő ifj. Kemény Péter által összeszedett, többnyire oláh őrséggel együtt, a végett hagyta hátra, hogy belőle kisebb portyázó csapatokat küdhessenek ki az ellenség mozdulatainak kikémlelésére, de a német nem sokára az alig védett Szamosújvárt bevette.
Cserei. Hist. 355. l. és Thaly Kálmán. II. Rákóczi Ferencz Emlékiratai.
A várat a fejedelem haszontalannak találta. Leirása szerint állott egy ódon és rendkivül tömör kastélyból, melyet egy öt vagy hatszögü bástyázat kerit, téglából szabályosan vannak épitve, de csonka toronyalaku bástyái kicsinyek, szűk oldalfalaikon egyetlen lőréssel. Benne minden oly szűk és szoros vala, hogy alig lehetett mozdulni. Viz volt árkaiban, de könnyen lehetett csapolni.
1707-ben Kirchpaum generalis erre üldözi Károlyi Sándort, ki Zalathna, Abrudbánya, Toroczkó felől erre tért vissza s 6 heti portyázás után kiment Magyarországra.*
Cserei után Katona T. 37. p. 514.
1711 márcz. 14 és ápr. 22-én* a II. Rákóczi Ferencz-féle szabadságharcz alatt és után is itt székelt a császári párt részéről egy kobzó bizottmány, mely azoktól, kik Rákóczi fejedelemmel tartottak s táborában részt vettek, birtokaikat elkobozta. E bizottság tagjai Dickerich Ferencz és Bukoviczi István voltak, s feje pedig Gyulafehérvárt lakó Steinville István cs. és kir. kamarás a magyarországi Tiszán inneni rész és Erdély generalisa.
Tatrossy cs. lt.
1717 okt. 26-án* miután a törökök, tatárok a vármegye nagyrészét augusztus havában elpusztitották, a vármegye e várban tartá marchalis 234gyülését, a hová a török-tatár sereg elől a megyebeli főbb nemesek menekültek volt.
Várm. jkv.
1722 febr. 19-én tartott szebeni országgyülésen, többek közt, e vár helyreigazitására a rendek pénzt szavaztak meg.*
Kővári. Erd. tört. 6. k. 99. l.
1731-ben a fejérvári vár erőditési alapjából e várra is 300 forintot utalványoznak,* 1734-ben épül a vár külső fala s foly a javitás 1736–9-ben is.
Torma gyüjt.
1734-ben* a várnak keritéssel való ellátása és a vár árkainak kiásatása végett ide Blössing mérnököt küldik. E munkálathoz az örmény lakósság 1736-ban kezdett, de még 1739-ben sem végezték be, 2908 frtba került az árok kiásása, követelték ennek megtéritését, de azt írta a kamarai igazgató, hogy ezért megengedik az örményeknek, hogy veszély idején ide a várba menekülhessenek, holott ezt 1716-ban Steinville katonai kormányzó megengedte volt. 1747-ben ezért az uradalom zálogösszegéből a városnak 1416 frt 8 krt elengedtek s ezt ez év augusztus havában intézte el ez ügyet a Szebenből ide jött kincstári tisztség.*
Városi ltár. Szongott K. A vár monographiája 7, 8. l.
Vármegyei jkv.
1740. febr. havában* Lobkovicz herczeg megparancsolja a vár katonai parancsnokának, hogy a védelme alatt álló örménységgel s ezek a várparancsnokokkal és katonasággal egyetértsenek.
Szongott. A vár monogr. 9. l.
1766-ban* a tartományi főbiztosság rendeletéből ide az 1742. évi május 21-én tartott nagyszebeni országgyülés végzése alapján alakult gróf Bethlen ezred* rendeltetett s 1768-ban* az itt levő katonai raktár számára a vármegye évenként 2 öl tűzifát s naponta 2 napszámost tartozott adni.
Megyei ltár selejt. 126. sz.
Erd. Dietai végzés. II. 224. l.
Megyei ltár selejt. 40.
Itt raboskodott a kegyetlenségeiről híres B. Dujardin József, kit 1765-ben hoztak ide Gyulatekéről s innen 1766 márcz. 14-én* Marosvásárhelyre vitték, a hol a főügyész azért, mivel feles embereit, cselédeit alattomosan megölette, eltemettette, megházasult ifju jobbágyainak nejeit meggyalázta, fogainak kihuzatása, körmei leszedetése s testének négy részre való vágatása s az ország négy részébe külön kerékbe való töretésre kérte itéltetni.*
Cserei György. Napló. Tört. Lapok 1874. évfolyam 406. lap.
Lásd Gáncsnál.
1769-ben* a tartományi főbiztos az itt levő rabok számára fa és napszám adásra szólitja fel a vármegyét.
Megyei ltár selejt. 141. szám.
1779-ben* a gróf Gyulay ezred egy része van itt elhelyezve, a 235vármegye a sütőházhoz fát, napszámost adott az előző évben is. 1783-ban a katonaság belőle eltávozván, a fa és munkaadást a főkormányszék megszünteti.*
U. o. 70. sz.
Megyei ltár selejt. 154. sz.
1782-ben* a főkormányszék a várat árverésen eladóvá szánta, de csakhamar beszüntette. 1783-ban újra elrendeli s kihirdetik eladatását. 1784-ben* bérben adja. 1786-ban* sánczai közt marhák legeltek.
U. o. 115, 177. sz.
U. o. 250. sz.
Városi ltár.
II. József császár 1785 okt. 20-án kelt rendeletével a főkormányszék felterjesztésére a katonai várat tartományi börtönné rendelte s a következő 1786. év márcz. 27-én a börtönt véglegesen szervezte, a mikor felügyeletét 1 várnagy, 1 irnok, 1 őr, 1 strázsamester, 1 takaritó szolga és 24 tartományi őrségre bizta. Előbb 1 tizedes alatt 15 oly legényre volt bizva, kik a katonai szolgálatból kilépett, félrokkant katonák közül vétettek fel. Az életfogytig börtönbüntetésre itélt rabok tartására egyenként 2 krt. fizetnek kenyérre, a többiek ezen felül 1 1/2 krt. kaptak élelemre a tartományi pénztárból.*
Fegyint. ltár.
Az 1786. évi augusztus 18- és 19-én* adatott át a vár a polgári hatóságnak, miután innen a Gyulai ezred (51) helyőrsége kívonult s csak a Martinuzzi kápolna két kis harangját s oltárképét hagyták benne. Báró Seeberg András parancsnokra bizatott, ki mellé egy irnok rendeltetett 100 forint fizetéssel. Főfelügyelettel Belső-Szolnokvármegyét bizták meg. Mraz tartományi mérnök vezetése alatt átalakitották; a katonai raktárakból és istállókból 9 börtönszobát rendeztek be, 7-et a férfi és 2-őt a nőrabok részére. A város piaczán és a vár kapuja előtt szégyenoszlopokat állitottak fel s 1787 január 1-én nyilt meg a tartományi börtön.* Ez év junius 15-én hozták az első fogolyszállitmányt ide vármegyei börtönökből.* Kezdetben katonákat is hoztak ide rabságra, de később csak polgárokat, kik 3 évnél több időre itéltettek el.
Erd. főkormsz. júl. 28. Megyei ltár 433. sz.
Szongott, Vajna, Hodoreán. Szamosújvári vár monogr. 40. l.
U. o. 10. l.
1878 decz. 9-én* gróf Teleki Ádám főispán posztógyár felállitását inditványozta. Ezt gróf Eszterházi János állittatta fel, mely azonban 12 év mulva megszünt.
U. o.
1790-ben* még Belső-Szolnokmegye látja el a rabokat tűzifával s követeit utasitja: kérjék az ország rendeit, hogy ez alól oldozzák fel.
Megyei ltár.
1802-ben* az udvar a magán egyének által felállitandó dolgozóház iránt rendelkezett s a kormányszék ezt kihirdette, minek folytán báró Bánffy József, utánna Scharbergi Bedeus Joachim addig egyezkedtek az udvari cancellariával e felett, míg mindketten elhaltak.
Erd. főkormsz. ltár.
2361825-ben* tervbe vették az új kazamaták épitését s ugyanekkor elhatározták gubának való közönséges posztó, kétféle pokrócz s kendervászonnak gyárilag való készitését, melynek haszonbérbe adása 1826-ban* kihirdettetett.
Erd. főkormsz. 618. sz.
U. o. 7991. sz. a.
1795-ben e várban őrültek számára is terveztek házat, de Bécsben akadályokat görditettek elé s annyiban maradt.*
Megyei ltár.
1804-ben* a vármegye, mivel az országban a tolvajság, gyilkolás úgyszólva napirenden van, főleg azon időtől fogva, mióta a halálbüntetés helyett a gonosztevőket az itt levő fogházba szállitják, a kik itt nem hogy elrettentetnének, hanem bőven láttatnak el élelemmel s kiszabadulván, már csak azért is követnek el gonoszságokat, hogy visszakerüljenek, azért kéri ujabban is a főkormányszéket, hogy az ismét gonoszságba kerülteket büntessék halállal s ne fogsággal.
Várm. jkv.
1809-ben* a főkormányszék elrendeli, hogy e várhoz tartozó darabontokat, mint nem nemeseket, a nemesek sorából töröljék.
Megyei ltár selejt. 272. sz.
1847–48-ban* a vár egészen kijavittatik, a sánczokat kiszáritották, külső részét fallal vették körül, csinos kertté alakitották, fogadóval, mészárszékkel és őrházzal látják el.*
Fegyint. ltára.
A vár monogr. 42. l.
A jelenlegi alakját 1844 és 1857–61 közt történt épitkezése folytán kapta.*
Részletes története „A szamosújvári vár.” külön lenyomat az Armeniából. 1898. Szamosújvár.
A szabadságharcz lezajlása után az eddigi hivatalnokokat s őrséget elbocsátották. 1850-ben németeket alkalmaztak helyettök. 1868. év május 1-én pedig a m. kir. pénzügyminiszterium fenhatósága alá került.
1848–49-ben a magyarságon kegyetlenkedő oláhokat a kormány ide és Kolozsvárra hozatta fogságba, a honnan őket Urbán mint „politikai martirok”-at szabadon bocsátotta.*
K. Papp Miklós. Tört. Lapok. II. k. 707. l.
1789-ben volt itt 82 fegyencz. 1860-ban 967 fegyencz.
1886-ban: gör. kath. 150, róm. kath. 80, gör. keleti 135, helv. és ágost. evang. 110, zsidó 20, összesen 495. 1897-ben pedig 767 fegyencz volt.
