Szarvaskend.
Szarvaskend.
Nevének változatai: 1306-ban* Kend. 1837-ben* Szarvaskend, oláhul Tyendrü és Tyendra, jelenleg Chendru.
Dl. 28574.
Hodor. Dob. Esm. 599. l.
Kend nevét hasonnevü alapitójától vette. Előneve újabb keletü, a hivatalos összeirásban még 1830-ban* is előnév nélkül fordul elő, melyet valószinüleg itt tanyászott szarvasok után, vagy szarvalaku öböltől vette.
Conscr. statist. Topogr.
Északról déli irányban huzódó szűk völgyben nyulik el, egyrésze a keletről nyugatra hajló völgyben épült, mellette jobbról foly el az Igricze határán eredő Orbó patak, mely több községen áthaladva, Kis-Jenőnél balról a Kis-Szamosba szakad. A községet mindenfelől erdők veszik körül. Deés vagy a vármegye székhelyétől 36·6 kilométernyire fekszik a szamosújvári járásban.
Kend birtokosaiul legelőször 1317-ben* Kendi Rafael (Rufayn) és Dömjén fia Sándor emlittetnek. 1326-ban* azon Sándor fia Ráfael s ennek fiai Miklós, Rafael, László, Tamás és János. 1353-ban pedig* ezen Rafaelnek fiai Tamás és László.
Dl. 30363.
Dl. 29427.
Gr. Bánffy ltár R. 30.
1399-ben* Kendi Rafael fia Gergely és György fia János emlittetnek.
Dl. 26763.
1424-ben* Ilonát, néhai Kendi Gergely leányát, Angello mester deési sókamara gróf nejét atyjának itteni részeibe beigtatják.
Dl. 27154.
1440-ben* Kendi György, János és Sándrin is emlittetik.
Dl. 27301.
1442-ben* néhai Kendi János fia Antal.
Km. prot. ab. 108.
2791461-ben* Kendi Sandrin.
Km. prot. c. 76.
1462-ben* Kendi Antal, ki 1473-ban is emlittetik.*1478-ban* márczius 13-én Kendi Antal erdélyi alvajda innen ad ki egy rendeletet czegei Wass Domokos részére, a szt.-gotthárdi és mohalyi birtok új felosztása iránt.*
Dl. 28270.
Dl. 27349.
Tört. Tár. 1890. évf. 151. l.
Hodor. Dob. Esm. 601. l.
1503-ban* Kendi Szerechen Antal emlittetik.
Dl. 27781. és 28003.
1506-ban* Kendi Gál s gyermekei: Ferencz, Fruzsina és Klára.
Dl. 30512.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni ősi egész birtokukban megerősiti.
Km. Doboka k. 21.
1540 körül* birtokosa Kendi Antal.
Km. összeirás.
1560-ban* néhai Kendi Ferencz fia János s néhai Kendi Antal gyermekei: Ferencz, Gábor, Péter, Borbála és Anna óvást emelnek néhai Kendi Antalnak megöletése és Kend-birtok eladományozása ellen.
Leleszi ltár prot.
1563-ban* emlittetik a Kendy-kastély s annak prefektusa Czakor Ferencz.
Km. Doboka T. 56.
1573-ban* Miksa császár Pekry Gábort Szarvaskend birtokában, melyet János Zsigmondtól kapott adományba, megerősiti, de ő 1576-ban* azt Kendy Ferencznek visszabocsátotta.
Lib. Reg. II. 735.
Erd. Tábla Procur. Várhegyi VI. 1.
A szarvaskendi Kendy család egyik czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 51.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békéspárti Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1579-ben* néhai Kendy Ferencz fiai: János, Farkas és Ferencz.
Km. Doboka B. 85.
1590-ben* Radnóthi Kendy Ferencz küküllőmegyei főispán az egész Kendi kastélyban és az ahhoz tartozó faluban és tartozékaiban megerősittetik, de az iktatásnál Kendy Gábor ellentmondott.
2. L. Reg. Sig. Báthory 205; Gyf. Cent. D. 9.
1594-ben* Báthory Zsigmond néhai Kendy Gábornak a birtokát, mely akkor* „magyar” falunak mondatik, annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozza.
Km. Szolnok int. G. 8. R. 16.
Act. Part. 536. pag. 1007.
2801607-ben* néhai Kendy Gábornak s Dénai Annának leánya Anna, Kendy Istvánt e birtoknak Mindszenty Benedek részére való eladásától tiltja.
Km. prot. E. 37.
1607-ben* Kendy István e birtokát Mindszenty Benedeknek átengedi.
4. L. Reg. 208.
1616-ban* Bethlen Gábor e birtokot Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adományozta az itt levő nemesi udvarházzal.
8. L. Reg. 176, 198.
1618-ban* Ravazdy György fiai: András és István, tiltakoznak az ellen, hogy e birtokot a nemesi udvarházzal, melyet atyjuk Báthory Zsigmondtól nyert s melyet Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenty Benedek árváinak gyámja, elfoglalva tartja.
Km. Doboka R. 25.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti a hűtlenségbe esett Kendy Istvánnak egykori birtokában, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
Olsvay és szarvaskendi Sibrik család czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 412. Taf. E családból Gáspár 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem lovassági kapitánya, ki ez év aug. 28-án (Magy. tört. eml. okmányt. III. 69. l.) Kolozsvárt megyénk kiválóbbjait: Czegei Wass Györgyöt, Szentegyedi Somlyai Literati Gergelyt, Szilvássy Boldizsárt, Kovácsóczy Farkas kanczellárt, Kendy Sándor első tanácsost s testvéret Ferenczet és Gábort, Lónyai Albertet stb. elfogatta, a kik közül többeket aug. 30-án lefejeztek. (Kővári. Erd. tört. IV. k. 57–58. l.)
1632-ben* Rákóczi György Haller Zsigmond magvaszakadtával e birtokot Kovacsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy halála után az a Hallerekre szálljon vissza, a mi aligha történt meg, mert 1641-ben* azt a fiskus kezén találjuk.
Km. Doboka T. 49.
20. L. Reg. 43.
1638-ban* Ravazdy András itteni jogáról Mindszenty Gábor és Krisztina, somkereki Erdélyi Istvánné javára lemond.
Km. Szolnok int. R. 17.
2811661-ben* Kemény János a fiskus itteni részét Haller Gábornak adományozta, ki azt Bácsy Istvántól magához váltotta, a ki abba Haller Pállal együtt 1669-ben* megerősittetik.
Haller cs. ltára.
U. o.
1688-ban* Apaffy Mihály Haller Pál e részében annak özvegyét Torma Katalint élete fogytáig meghagyván, azt Teleki Mihálynak adományozta.
Gr. Haller ltár.
1694-ben* birtokosa Bánffy György.
Gyf. Doboka fasc. 1. no. 23–24.
1702-ben* Kapy János lakott is s birta az egész falut elomlott várával együtt.
Hodor. Dob. Esm. 601. l.
1759-ben* Apor Lázárné Kapy Teréz birja.
Hodor. II. pótjegyz. 9. l.
1760 körül* Apor Ágnes neje jogán birt itt Bándi (Ferencz).
Hodor. Dob. 49.
1772-ben* Kapy Éva br. Diószeghy Zsigmondnét itteni birtokába igtatják.
Hodor. II. pótjegyz. 9. l.
1799-ben* egyik birtokosa Csernátoni János, neje Sombory Teréz jogán.
Hodor. Függelék 47. l.
1801-ben* birtokosai: br. Diószeghy Zsigmond özvegyének van 12, Turi Mihálynak 6, Csernátoni Jánosnak 6 telke.
Erd. főkormsz.
1809-ben* birtokosai: br. Diószeghy Mihálynak és neje Apor Zsuzsánnának van 18, vagy a falu 1/2 része, Somlyai Jánosnak 9 vagy 1/4, Czikó Ferencznek 9 vagy 1/4, kath. egyháznak 8/12 telke.
Erd. főkormsz.
1814-ben* a falu negyedrésze a Veér Kláráé.
Hodor. Függelék 47. l.
1820-ban* birtokosai: br. Diószeghy Mihály özvegye, Somlyai, János és Weér Klára.
Erd. kancz. ltár.
1837-ben* fele rész birtokosa br. Diószeghy, másik felét Somlay Brencsán nemesek a Teleki grófok a kendilónai uradalom részjószágául egy erdőt bir. Hajdan Kendi-Lónával képezett egy uradalmat. 1848 előtt zálogos birtokosa volt Mátyás Áron, a szamosujvári vár izraelita élelmezője.
Hodor. Dob. Esm. 599. l.
1863-ban* br. Diószeghy Antal, Somlyai János, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária nevére urbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 83–178. l.
1866-ban* az itt összeírt 74 füst közül 2 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosai: Simai Márton és Tódor, Harmat János s Fulgentius Jakab. Censusjogu birtokosai közül legtöbb adót fizető a Moldován család.
Erd. főkormsz.
282Jelenlegi birtokosa (1898): Jakobi Majer után József, 470 hold, 1237 öl. Vásárolta Somay János utódaitól s a községi lakósoktól. Moldován Manó utódai, 409 hold, 245 öl. Vétel Brencsán Alberttől.* Moldován Simon utódai, 276 hold, 1283 öl. Vásárolta br. Diószegitől.
1825-ben (Hodor. Függelék Dob. megye Esm. 1837–66. Kézirat. Erd. Muz. Egyl. könyvt. 47. l.) balázsfalvi Brencsán Józsefhez ment férjhez Weér Klára s ennek férje épittette az itt hosszas időn át díszes udvarházat kies kilátással a helységre. Brencsán Albert a már emlitett házat eladta Moldován Emmanuelnek a falu negyedrészével együtt. Ugyan ő a Diószegi-féle, a falu 1/2 részét is megvette az 1860-as években, mint az idéztem helyen Hodor Károly irja.
1903-ban a Moldován Manó-féle birtok tulajdonosa vétel utján Osztián Olivér. Vásár utján többektől esztényi lakós Bogdánffy Gábor.
Tartománya: 1590-ben* a Kendi kastély tartozékai: (Szarvas-) Kend és Moró egészen. Részbirtokok: Esztény, Alsó-Tök, Igriczi, Poklostelke, Pánczélcseh, Szótelke, Sajgó, Oroszmező, Oláhfodorháza, Dobrocsin, Mánya, Tótfalu birtokokban és Magyar-Fodorháza s Ördög-Keresztur dobokavármegyei falvak.
2. L. Reg. Sig. Báthory. 205.
1607-ben* ugyanezek és Körtvélyes, Székelyaly.
4. lib. R. 208.
1616-ban* az előbbiek és Lozsárd, Kecset, Boncz-Nyires, Viz-Szilvás, Hesdát, Kis-Jenő, Igricze, Doboka, Antos, Kodor, Alsó-Gyékényes, Szekeres-Törpény, Pestes. Részbirtokok: Sajgó, Záprócz, Kálna, Körtvélyes, Hagymás, Csobánka, Czapa (?), Dengeleg, Blanya, máshelyt Hanya (?).
8. L. Reg. 176–198.
Erdély történetében nevezetes szerepet vitt s tragikus véget ért Kendi családnak egyik ősi fészke. Hajdan vára volt, mely 1702-ben* már teljesen el volt pusztulva. A községtől délnyugatra Esztény és Szarvas-Kend közt magas hegytetőn feküdt. Sánczai s faragott kő alapfalainak egy része még most is láthatók.
Hodor. Dob. Esm. 601. l.
Innen kezdette irni előbb magát a Kendi család, mely később 3 ágra oszlott. Nevezetesen: Tamás a törzsnek elseje a XIV-ik században magát Kendi-Lónáról iratá.* Antal erdélyi alvajda nejével, ki Wass leány volt, Vasas-Szent-Iványt kapta leánynegyedbe s fia János már ezt használja előnevül, mig Antal a neki adományozott Radnóthról irja magát. Családfája Kővári s Hodor után* a következő: Tamás, utóda István 1384. Ennek fia György 1434 és János neje Györgyfalvi Kata. Ezek fiai: 1. György, utóda Ilona 1494-ben, Angeloné, Gál 1524; 2. Ferencz, neje Nagylaki Veronika 1482; 3. Antal 1472–1504-ig erd. alvajda, neje Czegei Wass Kata és Erdélyi Hedvig. Ez utóbbinak gyermekei: a) János† 1536-ban, fia János 1569, neje Kendeffy Anna; b) Ferenc († 1558.) vajda nejei: Bánffy Magdolna† 1538, Lévay Kata† 2831551. és Homonnay Borbála magtalanok; c) Mihály; d) Antal, ennek Bogáthi Klárától fiai:
Kővári. Erdély nevezetesebb családai. Kolozsv. 1854. 154. l. és Hodor. Dob. Esmert. 125–155. l.
U. o.
Ferencz (1580), György, kincstárnok, Gábor (1594) Balassa Margit, Antal Péter† 1582., Judit Haller Istvánné† 1637, Ferencz 1597. Bebek Judit (Borbála, Zeleméri János), Mihály 1. Kecsetszilvási Zsófi, 2. Bánffy Kata, Farkas Keméndi Borbála, Bánffy Magdolna, Gábor Révai Anna, István Csapi Zsuzsa, Judit Haller Istvánné, Sándor 1594. Belső-Szolnokmegyei főispán Patóchi Kata, Almádi Anna, Ferencz † , Gábor 1597, Anna Czobor Márt., Pongrácz Istv. Zsófi, Bogáthi Menyhértné, Zsuzsa 1. Báthori Boldizsárné, 2. Csáki Istvánné, Krisztina 1. Kovacsóczi Farkasné, 2. Géczi Péterné, 3. Némethy Gergelyné, István † 1628 kanczellár, Krisztina Haller Zsigmondné
E család eredetét Kund vezérig viszik föl. Az ötödik sereg kapitányát Köndnek,* a Nyir körül lakott fiait Kücsidnek és Kopjánnak hivták* és ezekből származtatja Bethlen Farkas* a Kendi családot,* mely a mai gróf Károlyiak őseivel egy családot képezett. Szarvas-Kend alapitását Hodor neki tulajdonitja.* Egyike volt a leggazdagabb, legtevékenyebb és legnyugtalanabb hazafi családainknak, a miért minden kiválóbb tagja nagy hivatalt viselt, de mindenike nótáztatott, vagy politikai vérpadra került. Mindenik ellenzéki főnök volt a fennálló kormány ellen.
Századok 1884. évf. 429. lap.
U. o. és Kézai II. könyv. I. fej. 9. §.
VIII. könyv 555. l.
Századok 1884. évf. 431, 433, 434. l.
Dob. Esm. 123. l.
Kendi Antal 1490-ben alvajda,* Kendi Gál 1437-ben* az alparéti lázadás alkalmával szerepel. Egy más Kendi Gál Wass Balázszsal Dobokavármegye küldöttei Zápolya János vajda kihágásai ellen fölkelt székelyek mellett, a királyhoz kérvényt írnak alá.*
Benkő Specialis Trans.
V. ö. Alparét.
Eder ad Felmerum 254. l.
Antal vajda fiai közül János a Zápolya vezére Ferdinánd ellen Eperjes mellett 1536-ban esett el.
Ferencz 1534-ben a hazánkat tipró Grittit fogja meg. 1540-ben Majláttal Zápolya ellen fog fegyvert, kegyelmet kér és nyer, de a király Magyarországra száműzi. Később Izabella megkegyelmez neki, haza jő. Miután Izabella királyné Kolozsvárott a piaczi nagy templomban a koronát s jelvényeket s vele az országot Ferdinándnak átadá: Ferdinánd Kendi Ferenczet Dobóval 1553 április 9-én vajdává nevezte ki, de azért Kendi az Izabella híve maradt s 1556 julius 6-án maga ment 284a királyné visszahivására. A visszajött Izabella kormányzatával nem volt megelégedve, az ország kormányzását több elégületlennel együtt a Bebek kezére akarta játszani s e végből a portára követeket küldöttek. A porta megizente titkon Izabellának. Ez Kendi Ferenczet, Antalt és Bebeket magához hivatja Gyulafehérvárra s ott szept. 1-én éjjel őket lesujtatá. Jószágait lefoglaltatá, dús kincstárt s asztagot többet hagyott ezernél.
A legyilkoltatott Kendiek testvérének fia Sándor rendithetetlen hazafi 1565-ben kanczellár.* 1570-ben Miksához küldi János Zsigmond követségbe, ki őt 2 évig letartóztatá. 1572-ben és 1575-ben portai követ s utolsó alkalommal Békés ellen segélyt nyer. 1581-ben Sombory Lászlóval Lengyelországba küldik, hogy Báthory Zsigmondnak a királyságot megszerezze,* 1583-ban a haldokló Báthory Kristóf, neje Bocskai György leánya, fejedelem fia Zsigmond egyik gyámjává s igazgatójává nevezi ki. 1588-ban Geczi lemond a kormányzóságról, melyet 1585-ben vett föl, Kendit az ország az ifj. Báthori Zsigmond mellé tanácsosnak nevezi, de Zsigmond őt nem fogadá el. Erre Kendi magányba, jószágára vonult s türte a gyermek fejedelem rém kormányát. Nem akarta, hogy Báthori Erdélyt a töröktől elszakassza s a prágai udvarnak adja, hanem üresen akarta hagyni trónját s 1594-ben ki is indult Zsigmond fejedelem Erdélyből. Erre fellép Kendi, Konstántinápolyba való menetelre ajánlja fel magát, hogy Erdélynek ott köztársasági kormányformát eszközöljön ki. Mielőtt e fontos lépést megtenné, Kendi utánna megy Báthori Zsigmondnak s augusztus 8-án vissza vitte Kolozsvárra.
Magy. Tört. Em. Szamosközi Istv. Rer. Ung. Lib. II. 94.
M. Tört. Em. III. 217. l.
Augusztus 17-én országgyülést tartanak. Báthory az elszakadást az országgyülés elé terjeszti, Kendi egész erejéből küzd a törököktől való elszakadás ellen. A székelyek és Fejérmegye Kendi mellett szavaz, a szászok s a vármegyék a fejedelem előterjesztését az elszakadást fogadták el s a töröknek hadat izentek. Erre az ősz Kendi egy beszédet tart, melyben óhajtja halálát, hogy hazájának szomoru sorsát ne lássa. Óhaja hamar valóra vált. Augusztus 18-án a fejedelem őt a több vele tartó hivével magához hivatja, megfogatá s többekkel együtt augusztus 30-án Kolozsvár főterén lefejeztette. Ekkor vérezett el testvére Ferencz* és Kendi Antal fia Gábor* s a két veje, Báthory Boldizsár unokabátyját, Kovácsoczi Farkas kanczellárt pedig Szamosújvártt fojtatta meg. Javait elkoboztatá s aranya több maradt 60 285ezer darabnál.* Ezután napról-napra gyengül a család. Antal fiát Ferenczet 1580-ban s ennek fiát Farkast, Gábor fiát Istvánt (1610), a Sándor fiát Zsigmondot (1610) rendre hűtlenség bélyege alá vevék s javait elfoglalták. A hatalmas gazdag család tönkre jutott, annyira, hogy az 1558-ban elhalt Antal árváinak az ország 1561-ben segélyt kér.
Istvánfi Hist. Lib. XXI. Wolf. de Bethlen II., III. és Budai lex. II. 446.
Budai Lex. II. 455. l.
Wolf. de Bethlen V., VI. k.
Sándor fia István 1600 okt. 25-én apja által elvesztett ősi javait vissza kapja. 1603-ban Székely Mózesért rabságra jut, kiszabadul, 1605-ben Bocskai pártján harczol, 1606-ban Kassára küldik követségbe, dobokai főispán lesz,* 1607-ben Báthori Gábor fejedelemségének ügyét mozditja elő, kinek kanczellárja lesz s 1609-ben a fejedelem Szamosújvárt adá neki. 1610-ben Báthori ellen összeesküvést sző, Széken végre akarja hajtani. Az összeesküvés kitudódván, Magyarországra menekül, magával vivén az ország pecsétjét. Ennek következtében ez év márczius 25-én határozta az országgyülés, hogy folyó év február 1-étől kelt minden oklevelet újra írjanak. Kendi javait elvették, 1614-ben Bethlen Gábor felmenti a nóta alól, időt tűznek ki 1619-ig a bejövetelre, ő a száműzetést választotta, 1628 körül halt meg s vele sírba szállt a család férfi ága. Leányjogon a Hallerek az utódai.*
U. o.
Kővári. Erd. nevez. családai 156. l. V. ö. Székkel.
Innen írta magát Zsibrik Miklós, ki II. Rákóczi Ferencz fejedelemnek kezdettől fogva híve, kit a fejedelme bujdosásában is „szeretett udvarmesteremnek” nevez s részére 1732 okt. 27-én rodostóban kelt végrendeletében tizezer forintot hagy.* Meghalt 1735 ápr. 8-án. Czimeres siremléke a rodostói görög templomban.*
II. Rákóczi Ferencz fejedelem Emlékiratai 1703–1711. Thaly, Ráth. Bpest. 1868. 337. l.
U. o. 357. l.
Lakósai magyarok, románok, ezek vannak többségben, hajdan tisztán magyarok lakták.
Róm. kath. egyházközsége egyike volt a legrégibbeknek vármegyénkben. 1332–37 közt* plebánosa Mihály, pápai tizedbe fizetett 18 denárt, másodizben* 2 garast 9 denárt, ismét* fizetett 24 obulust.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 98. l.
U. o. 115. l.
U. o. 128.
A róm. kath. egyház a reformáczió korában az új hitet fogadta el s mint ilyen állott fenn hosszas időn át. Azonban Apor Lázár kir. táblabiró és neje Kapy Teréz, a róm. kath. anyaekklezsiát újra megalapitotta 1725-ben* május 15-én és aug. 15-én Antalfi János püspök megerősitette. 1764-ben* id. Apor István a templom számára ezer forintot hagyományozott.
Hodor. Dob. Esm. 601 és 826. l.
K. M. Neor. C. 78.
A reformácziót megelőzőleg épült hatalmas kőtemplomának nagy része romokban hevert, körüle köztemető, csak sekrestyéje maradt fenn 286s annak köveiből kissebbitett alakban épittették fel a templomot, alatta a Kapy család sírboltjával* s a pap fentartására részt szakitottak ki, papi házas telket adományoztak. Oltára díszes fafaragvány fehérre festve, melyet Kovács Miklós püspök épittetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. A templomot 1725 május 20-án szentelte fel a menybement Boldogságos Szűz tiszteletére Antalfi János püspök.
E családra vonatkozó feljegyzéseket Hodor: Dobokavárm. Esmert. 125–155. l. A küküllővári ref. templom alatt levő sírboltban 1887 május havában („Magyar Hirlap” 25. sz.) Kendy Zsófia Bogáthi Menyhért neje, Kendy Sándor kormányzó leányának temetkező helyét találták meg, kinek itt nyugtát jegygyürüje bizonyitja; egy más koporsóban Bogáthiné édes anyja, Kendiné Patochi Kata, a harmadikban 1583-ban meghalt Patochi Zsófi Bebek Györgyné nyugodott s ennek volt veje Báthory István, ki itt síremléket állitott fel, mely maig is ott látható. Számos arany ékszert s szövetnemüt találtak még itt.
1837-ben* 370 frt 22 kr. pénze kamatra adva. Fele a papot illeti, kétharmada a templom javitására, harmada az oltár elébe készitendő ezüst lámpásba való olaj vételére hagyományozta ezen összeget 1791 január 19-én altorjai Apor Ágnes özv. magyarosi Tőkés Lászlóné. Ezenkivül Vinkler kanonok adott 100 frtot, br. Szepessy Ignácz püspök a templomnyitásra két izben 360 frtot, 1822-ben.
Hodor Dob. Esm. 827. l.
Nyolczszögü kőtornyában egyik harangja három mázsás, 1725-ből való, a más 80 fontnyi, felirata: „Csik T. Kovács Miklós úr őexelencziája öntette a szarvaskendi róm. kath. anyaszentegyház számára 1844-ben.” Kolozsvári öntés; a lélekharang felirata: „Siess Uram az én segitségemre 1844.”
1822-ben* midőn a püspök itt vizsgálatot tartott, készült a keresztelő edény. 1832-ben, julius 6. és 7-én a püspök ujólag vizsgálatot tart itt. 1745 aug. 15-én Apor Lázár és neje Kapy Teréz, Kasztal János nagyprépost, Biró János kanonok, kolozsi esperes és kolozsvári megyés pap jelenlétükben az ekklezsia és pap részére évenként 100 kalangya buzát adományoztak, hogy ezt utódai is fizessék, s ezenkivül minden fordulóra 50 vékás szántót és 8 szekér szénára való rétet szakitottak ki a pap részére.
U. o. 828. l.
1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 208. l.
1825-ben negyedszázados ünnep alkalmával három keresztet emeltek, melyek egyikét ev. ref. birtokos készittette.
A mint Hodor írja* 1837-ben népe magyar, de annyira eloláhosodott, hogy a gyónást oláhul teszi s a magyar oktatást nem érti.
Dob. Esm. 829. l.
Van mindkét fordulón 27 köb. s egy véka szántó, 13 szekér szénafüve, 3 zsellére, 60 öl hosszu, 50 öl széles erdeje. Egy napot dolgoznak 287a papnak. A pap fizetése a religió tárából (fundo religionis) 110 frt, a püspöktől (püspöki erszény) 170 forint félévenként.
Az iskolát Diószeghy Mihály báró alapitotta, mely ma is fenn áll. A mester fizetése 25 r. forint, melyet Gyulafehérvárról az éneklők tárából huz, ezen kivül a szülők adnak egy-egy véka búzát, két szekér fát egy-egy tanulótól, a papibér, vagy stola harmada is őt illeti. Van 1837-ben 9 fi, 8 leány tanulója. Jól berendezett róm. kath. új iskolájának tanitója 1903-ban Balázs Gyula. Van egyházfi, harangozó és két bába, mindkettő a keresztelésre is be van oktatva.
Papjai 1725 óra: Kristyori György, Pongrácz Bálint, Ferenczy György, Matyus András, Balló Mátyás 1745-ben, meghalt 1761-ben, eltemették május 1-én,* Bogács Ferencz, Horváth Pál, Fábián Márton, Véber Ferencz, ki után Szent-Ferencz-rendü szerzetesek paposkodtak: Lázár Egid, Tamási Ábel, Fekete Péter, Vinkler Ignácz megyéspap, Kandó Fortuna Szt.-Ferencz rendü szerzetes. Megyéspapok: Simon István, Csutak Mihály, Balázs Mihály 1804,* Jancsó Pál, kinek halála után az alapitó utódai a paptól minden igért adományokat megtagadtak s 1810 körül ez egyház gondozását 1822-ig a kidei papra bizták.
Rettegi naplója Hazánk Tört. Közl. 1884. évf. 237. l.
Dr. Vajda cs. lt. Alparét.
1822-ben plébánosa Török Ignácz, György Gábor Szt.-Ferencz-rendü szerzetes 1837-ben, 1865-ben Jakab Fulgentius Ferencz, Temesvári Gergely s Ágoston Lajos. 1902-től Kis Lajos.
1837-ben anyaegyház, lelkek száma 112. Fiókegyházai: Alsó-Töők, F.-Töők, Esztény, Iklód, van házi kápolnája, Gorbón van udvari temploma, Kecset-Szilvás, Lozsárd, Kecset, van házi templom, Magyar-Köblös, Onok, Tötör 164 lélekkel. 1863-ban* ide tartozott Csürfalva is.
Erd. tiszti Névtár 99 l.
A vallásujitás alkalmával ev. ref. anyaegyház alakult meg benne, hatalmas csucsíves kőtemploma s iskolája állott fenn, de hazánkat ért annyi pusztulás után templomával együtt jobbára hivei is elpusztultak ugy, hogy 1700 után templomának csak szentélyét használhatták imaházul. Azonban Apor Lázár és neje közbenjárására az ev. ref. egyháztól ugy a templomot, valamint egyházi fekvősegeit és papi telkét a róm. katholikusok erőszakosan elfoglalták, mint láttuk 1725-ben s ezután magát leányegyházképen Esztényhez csatolta, melynek papja ide hivei eltemetésére is csak nagy bajjal bocsáttatott be, oly szigort alkalmaztak vele szemben. A mindenétől megfosztott fiók-egyház többször kérelmezte, hogy itt templomhelyet nyerjen, egy alkalommal a kormány el 288is rendelte, de foganatja nem lett. Csak az újabb időben emeltek egy imaházat.
1827 január 19-én kelt végrendelete szerint Gyarmathy József a szarvaskendi, kecsedi, esztényi, tötöri ev. ref. egyházak számára hagyományozott, nevezetesen ennek 200 váltó forintot, hogy kamatja templom épitésére gyüjtessék, de a pénz egy része odaveszett s 1865-ben csak 117 frt 50 krt hajthattak be az adósokon. A kecsedi templom és a tötöri pap részére 200–200 s az esztényi ekklézsiának 100 frtot hagyott a pap számára. Ezen felül az itteni, kecsedi, bujdosi birtokain levő összes termést a tengeri kivételével, 5 hordó szilvoriumot s egy hordó gabonapálinkáját hagyta.* Hajdan, az 1660-as években, a pap fizetése volt minden házas embertől 3 kal. búza, 1 kal. zab, 2 szekér széna s tettek 2 köböl vetést, a szénafüvet lekaszálták s betakaritották, 8 szekér fa, az özvegy asszonyok 3 sing vásznat. 1865-ben 9 egész bér fizető egy-egy kis véka buzát s egy véka tengerit s 35 krt, a félbéresek 9-en ezeknek felét fizették.
Almási Sámuel. Dézsi ev. ref. egyházmegye tört. statist. leirás. 462–466. l.
1865-ben* klenodiumai: egy czintányér, pohár, egy belül aranyozott ezüstpohár, egy más talpas ezüstkehely, felirata: „Ez urasztalára való poharat ajándékozta egy tötöri özvegy asszony a kendi ref. szent Ekklezsiának. Anno 1796. die 10 septemb. 5 drb szövetnemü, melynek egyike Almási Éva ajándéka. Fa ágason van egy kis harangja.
U. o.
1898-ban* az esztényi körlelkészséghez tartozó leányegyház 42 fi, 37 nő, együtt 79 lélekkel. 11 tanköteles a sz.-kendi róm. kath. iskolában tanul.
Ev. ref. Névk. 99. l.
Gör. kath. egyháza jelenleg az esztényi filiája. Fából épült temploma 1837-ben* már fenállott, a szent archangyalok tiszteletére szenteltetett föl. Ekkor anyaegyházközség.
Hodor Dob. Esm. 600. l.
A gör. felekezet tanitót a szomszédos Moró, Esztény községbeliekkel közösen tart.
Éghajlata egészséges, jég ritkán bántja határát. 1721-ben* a Kis-Szamostól északra elnyuló völgyben a patak két partján fekvő község határa két fordulós, nagyobb része dél, a kisebb része északra fekszik; földje fekete, s mindenféle vetésre alkalmas, hat ökörrel kétszer szokták szántani a trágyázatlan részt, erdei szénát termelnek, őrölni a Szamosra járnak, épületnek való köve, erdeje a szükséghez mérten elegendő, hadi fuvarozással ritkán terheltetnek, vására Kolozsvár, Deés. Mivelés 289alatt álló szántója 116 köbölnyi, rétje 75 szekérre való. Elvetettek ez évben 10 köböl őszi, 3 köböl tavaszi gabonát s termett 103 kalangya elegybúza, 13 kal. árpa, zab, 6 kal. kender, tengerije termett 15 véka szemet. Van ekkor 20 ökör, tehén 15, tulok 3, ló 4, juh 21, méhköpü 7, sertés 17.
Erd. főkormsz. lt.
1837-ben* e nagyemlékü, de magában kis helység határának rónás része termékeny, legelője bérczes, s ezért juhok tartására alkalmas. Erdeje kevés, épületköve elegendő.
Hodor Dob. Esm. 599. l.
Jelenleg 1898-ban eléggé termékeny határa, mindenféle szalmás gabonát termesztenek, hazai fajta szarvasmarhát s főleg juhot tenyésztenek. Gyümölcse közönséges alma, szilva és körtve. Itatója a patak s Tatárkút, mely nevét állitólag onnan kapta, hogy a tatárok e körül tanyáztak s ők épitették volna.
Határhelyek: 1864-ben* La arine, La gogan, La csetátve, egykori Kendi vár helye, La megyerus, La Tyemetyeu, Borte, Facze, Seszu linge szát, Bugle, Funacze.*
Pesty Frigyes gyüjt.
Határán talált egy darab arany a kolozsvári muzeumba került.
Területe 1900-ban 2117 kat. hold.
Lakossága: 1540 körül* véghezvitt összeirás szerint van benne 16 kapu. 1600-ban* van itt 27 lakóház s ugyanennyi jobbágy családfő lakos.
K. M. összeirás.
Act. Part. 536 p. 1007.
1700-ban* 9 jobbágy, 2 szegény, 2 szabados lakosa van s az egész községben 11 lakóház.
Erd. főkormánysz. lt.
1721-ben* 3 jobbágy, 2 zsellér, 3 vándorló, 2 udvari cseléd lakója van, kik a vándorlók kivételével 7 házas telken laknak, el van pusztulva 10 ház.
U. o.
1750-ben* lakik itt 20 jobbágy, 10 telken, 12 házban s ilyen özvegy egy, 8 zsellér 8 házastelken és 4 szegény zsellér minden külsőség nélkül 4 házban.
U. o.
1830-ban* 358 lélekkel, róm. kath. és gör. kath. templommal.
Cons. statiszt. topogr. 83. l
1837-ben* lakosai magyarok, zsidók, oláhok, 299 lélek, házak száma 38.
Hodor Dob. Esm. 600. l.
1857-ben* házak száma 77, a lelkeké 437, ebből 76 róm. kath., 245 gör. kath. 104 evang. helvét, 2 unitárius és 16 zsidó.
Orsz. ism. tábl. 26. lap.
1886-ban róm. kath. 61, gör. kath. 181, helvét hitü 73, zsidó 11, együtt 326.
2901891-ben 378 lakosból 62 róm. kath., 198 gör. kath., 104 ev. ref., 14 izraelita.
1900-ban 386 lakosból 205 férfi, 189 magyar, 4 német, 193 oláh, magyarul beszélni tud 222, róm. kath. 97, gör. kath. 180, ev. ref. 91, izr. 18. Ir és olvas 86. Házak száma 86.
Adója 1721-ben* 71 frt 30 kr. 1898-ban 1232 frt 91 kr.
Erd. főkormsz. lt.
––
