Egyházai.
411Egyházai.
Czegei gr. Wass cs. ltára.
„Stephano rectore ecclesie (és ecclesiarum) de Zyk.”
1470-ben* Mátyás király a szentlélekről nevezett székvárosi egyháznak plébánosait s névleg akkor Illés plébánost minden adófizetéstől felmenti, neki és utódainak a széki sókamara jövedelméből évente 25 arany forintot, élelmi ellátást (mensam) és 12 rőf lewbi (lembi) posztót utalványoz.
Dl. 27506, 28304, 29048.
1485-ben* Domokos széki plébános. 1479-ben* Illés plébános halastavat bir Széken. 1515-ben* István presbiter, máskép plébános. 1516-ban* emlittetik Lukács az itt lakó németek predikatora, a Domokos-rendü szerzetesek feje (Luce Italici ordinis fratrum predicatorum predicator almanorum (allemmok) Conventu” Co…). Márton plébános, Gál és Péter oltárista.
U. o.
Km. prot. i. 6.
Deési egyh. lt.
D. 29629.
Jelenleg is fennálló temploma 1517-ben már fel volt épitve.*
Hodor Dob. Esm. 647. l.
1543-ban* Kodori Pál plébános.
U. o. 834. l.
A vallásujitás korában az ágostai evang. egyháznak lett hive, legalább erre enged következtetni az, hogy 1555-ben* az ágostai hitvallásuak itt zsinatot tartottak.
Jakab Elek. Dávid Ferencz emléke. Bpest, 1879. 17. l.
Nem sokára az ev. ref. és unitárius egyház alakult meg benne s ez utóbbinak papja 1622-ben* Toroczkay Gergely. Az unitárius egyházközség valószinüleg 1638-ban szünt meg.
Hodor. Dob. Esm. 887. l. és Uzoni. Hist. Eccl. Unitar. II. 240, 243–245.
1643-ban* az ev. ref. egyházközségnek van a pap számára 9 drb szántója, 3 drb. rétje.
Széki esp. ltár.
1754 évbeli* hivatalos összeírás szerint: a város közepén, Felszegen szép kőtemplom tornyostól, ezzel szemben keletre a papi házastelek, délre az iskola vagy mesteri lak; a papi telek mellett még egy ekklezsia-telek. A várossal szemben a „Kerülő tetőn” a temető. 28 drb szántója 77 köbölnyi, 7 drb rétjén 21 1/2 szekér széna terem, van egy szőlője s 39 forintja.
U. o. Egyházi javak összeirása, 125. l.
Musztikás Miklós, Sipos Annok Kádár Mártonné, Komáromi János, Sándor István, Musztikás Mihály több szántót ajándékoztak az ekklezsiának.
412Apaffy Mihály fejedelem a város határán termő minden gabona dézmájának felét s a nemesföldek quartáját, szőlő, méh, bárány dézma haszon felét adományozta az ekklezsiának, de nehány év óta ezeket csak a református lakosok fizetik. Ugyancsak Apaffy fejedelem adományából járt a papnak ezer, a mesternek 200 drb kősó, melyekért most csak 100 frtot fizetnek.
1708-ban* irják, hogy idevaló Kis János, ki Sárkány alatt esett el 1600-as évek vége felé, harczba menetele előtt végrendeletileg összes javait, házát s belsőségét az ev. ref. ekklezsiának hagyta.
Egyh. ltár.
Az 1835. évbeli feljegyzés szerint* néhai Prosa István hagyott az ekklezsiának 40 frtot, hogy kamatját az itt lakó szegény ev. ref. lakosok közt évenként osszák ki. 1833-ban 6 frt kamatot osztanak ki. Néhai György István kirorgus végrendeletileg 40 frtot hagyott. 1844-ben* a szegények pénze 121 frt, 1858-ban* 145 frt 18 kr.
Esp. ltár. Egyházvizsg. jegyzőkönyv. 196. lap.
U. o.
Vizsg. jk.
Urasztali készleteket adományoztak egy ezüst tányért, melynek felirata: „Ez ezüst tánért csináltatta Isten tiszteletire nemzetes Márton Kovácsné asz. emlékezetre az bets. széki r. eklesia Vásárhelyi István esperes úr idejében 1652 máj. 29.” Gróf Teleki Mihályné Vér Judit egy nagy arany kelyhet, melynek felső részén ez olvasható: „Istene dicsőségéhez való buzgóságában csináltatta a széki ecclesia számára ez pohárt a tek. és nemz. Vér Judith asszony 1697.” A kisebb arany kelyhen körben: H. E. S. V. S. I. betük, alul a talpán: „a széki városé ez kehel. Városnak vötték Győri István, Toth Boldizsár. T. M. Anno Domini 1645.” E kehely bemélyedésében alul (15 P 79 WE) monogramm, fennebb L. G. és I. R. betük.
Van két arany tányér, egyik felirás nélkül, a másikon: „Csináltatta Köteles Márton az széki r. ekklezsiának 1769-ben.”
Négy ólomból való boroskanna közül egyik felirat nélkül, a másokon „Ezen kanát csináltatta Balogh Pálné, Sipos Erzsébet tulajdon költségén a széki reformata ekklesia számára 1796.” A harmadikon: „Márton Kovács Anna adta széki reformata templom számára 1647.” A negyediken: „A ref. széki ekklesiaé 1687” felirat van.
Van két kis kancsó alakú kanna ólomból, egyik irás nélkül, a másikon: „A széki ref. szent ekklesia számára Soós Pál és Barthos Erzsébet csináltatta 1760. máj. 8.” felirás van. Egy ólmozott keretü és fedelü porczellánkancsón: „Z. G. és B. M.” betük.
Szövetnemüket, melyek felirattal vannak ellátva, adományoztak: 413egy kis fehér lenteritő: „Adta isten dicsőségére a széki reformata ekklezsiának 1735. Bonyhai Mária.” Más lenteritő zöld selyemhimzéssel: „Vesmás Istvánné Tasnádi Kata atta a széki r. ekk. számára Anno 1738.” Egy kék selyemteritő arany rojtokkal: „Isten dicsőségére szentelte a széki ref. ekklezsiának nzts Szatmari Mester Mária assz. nzts. K. Pétsi Ádámné. Anno 1795.” Más nagyobb lenteritő: „Ajállotta Barabás Rózsa Ördöngösfüzesi Székely Jánosné 1886.” Kék selyemvirágokkal himzett teritő: „Özvegy Bödör Jánosné atta ez templomnak.” Más fehér lenteritő kék himzésü felirata: „Az isten az én reménységem. Adta ezt az abroszt Redmeczi Márton uram és Társa.” Egy fehér vászonabroszon János evang. VI. r. 56. verse van himezve.
Ezeken kivül számos értékes teritő van, melyeken felirás nincs.
Különösen figyelemre méltó egy kék selyemteritő, gazdag aranyhimzéssel és egy vászon, nehéz aranyrojtokkal és gazdag aranymezővel és virágokkal a közepén.
Szószéktakarói: fekete selyem „I. Zs. 1887.” A szószék felső szegélyére való piros bársony „1888. E. M. L.” betükkel. Továbbá egy zöld és egy kék selyemtakaró, aranyrojtokkal, felirás nélkül.
Ezeken kivül adományoztak* Tiszabecsi Gáspár püspök, Aczél Gábor.* 1694-ben Vajda László, Zutori Ferencz, Keczeli János, gróf Bánffy Györgyné Bethlen Klára a kormányzó neje, gr. Székely Ádám, Zágoni Aranka György püspök neje, Bonyhai Mária, Bodó János, Tordai János, Demeteri Mihály, Igó György úrasztali készleteket, birtokot, pénzt, Balázsfi Péterné Zsigmond Anna, Somkereki Mihály 200 frtot.
Ev. ref. Névk. 1884. évf. 1–7. l.
Ez 1750 körül élt. V. ö. Deés 130. l.
1845-ben* Bányai Mária, 1868-ban Horváth Ignáczné Pető Julia úrasztali készleteket adományoztak. Orgonára 1843-ban báró Bánffy Dániel és özv. Gál Jánosné 25-25 forintot.*
Esp. vizsg. jkv.
U. o.
1753-ban* öntette nagy harangját. 1757-ben* készittette ujból a torony sátorát; 1770-ben a templom mennyezetét és a karzatot csináltatták újra. 1808-ban* a tornyot épitik s órával látják el.
Ev. ref. Névk. 1884. 5. l.
U. o.
Vizsg. jkv.
1848-ban* Bárdi István pap inditványára elhatározták a kepemegváltást, melyre ez évben 1439 frtot gyüjtöttek, s ez alap 1858-ban 6115 frt 78 krt tett, de növekedett 1868-ban* a dézmakárpótlási alappal. Fekvősége volt ekkor 77 hold 729 öl. Lelkek száma 2224, melyből férfi 1090.
Esp. ltár.
U. o. Urb. Wes. 1863. 208. l.
Apaffy fejedelem a papok fizetésébe 1000 drb kősót, a rectornak 414200 darabot ad évente fizetésébe. Ezen kivül kapja a pap az összes dézmát s a nemesföldek quartáját, csirkét, szőlőt, méhet, bárányt stb. A sót elvették s ezért 1854-ben a papot 100 frttal, a mestert 46 frttal elégitették ki évenként.*
Esperesi levéltár.
Van három harangja, melynek feliratai: „Fusa in honorem sacro sanctae trinit. sumpt. ecles. ref. Szekiensis. Anno D. MDCCLIII.” A másik: „Haec Campana in Honorem S. S. trinitatis propriis sumptibus ecclesiae Reformatae Székiensis fusa A. D. MDCCXV.” A harmadikon: „Öntette Soós Márton széki hazafi rector úr a maga költségén MDCCCXXIV.”
Ev. ref. lelkészei: 1609 előtt* néhai György evangelikus pap. 1615-ben* Ujfalvi Mihály Székvárosa főpredikátora. 1633-ban* Csomai Mihály. 1652-ben* Vásárhelyi István esperes.
6. Lib. Reg. 258.
8. Lib. Reg. 168. 169.
Elveszett 17. Lib. Reg. 79.
Egyh. ltár.
Tiszabecsi Nagy Gáspár az 1667-iki hivatalos összeírás szerint első pap és esperes volt, kinek itt összes házi butorait, könyveit rabolták volt el a Kökényesdivel bejött rablók, megértek 70 frtot.* Belgiumi s angolországi tanulmányaiból hazatérve, rettegi pap volt. 1669-ben* a kudui vármegyei gyülésen hirdették ki nemeslevelét, ekkor már mint széki pap és esperes emlittetik.* Nem sokára egyházi főjegyző, s mint ilyen 1673 november hó 22-én püspök lett. Meghalt Széken 1679 április 1-én.
A rablás 1664-ben julius hóban történt. (Erd. Országgy. Eml. XIII. k. 58, 59, 323. l.) tehát már ekkor paposkodott Széken.
Várm. jkv.
Bod. P. Szmirnai Szent Polikárpusa szerint Bod a püspök halála idejét úgy látszik tévesen jelezte.
Sírköve a köztemetőben, melyen ez alig betüzhető felírás van:
MONUMENTUM
3 VIRGINUM CASPAR
RDI AC CLARIS D . . CASE
N TISZABETSI EPISCO
PI ORTH. IN TRANNIAE EC-
LESIAR: FILIA P MEMORIAE
SACRATUM CIPPO(?) EFECTVM
ELISABETHAE, JUDITHAE ET
ANNAE TISZABETSI SZÉKI
NI DEMORTUIS 1678 …
17 JULY SEPULTIS…
QUIESCANT IN DNO.
3 VIRGINUM CASPAR
RDI AC CLARIS D . . CASE
N TISZABETSI EPISCO
PI ORTH. IN TRANNIAE EC-
LESIAR: FILIA P MEMORIAE
SACRATUM CIPPO(?) EFECTVM
ELISABETHAE, JUDITHAE ET
ANNAE TISZABETSI SZÉKI
NI DEMORTUIS 1678 …
17 JULY SEPULTIS…
QUIESCANT IN DNO.
415Kőkoporsóján czímere, a pajzsban biblia s egy kéz úrasztali poharat tart és egy más kenyérdarabokat tör.
Vásárhelyi K. Péter pap, esperes. 1680–1693-ban nov. 19-én halt meg.* Rozgonyi P. János esperes 1694.* 1698-ban is él. Gidófalvi Péter 1708–1717 (?)* Marosvásárhelyi Tőke István, előbb az udvarhelyi iskola tanára, de az ifjúságnak szertelen tette miatt megvált s 1717-ben széki pappá lett,* valószinüleg ő is itt halt meg az akkori nagy pestisben.* Toldi Miklós, meghalt pestisben 1717-ben.* Hamvai Igó György 1717 május 10-től a franekerai egyetemen tanult, honnan rövid idő mulva hazajövén, losonczi Bánffy György udvari papja lett. 1719-ben széki pap. 1723-ban Szathmárra került, a hol egyházmegyei ülnök, 1729 febr. esperes lett. Meghalt 1735-ben. Munkái: „Dissertatio exegetico-historica” stb. Kiadva Franequerae 1718. „Nemes és igaz hitre való oskola” czimü beszéde, gróf Toroczkai Ágnes Losonczi Bánffy Györgyné felett, tartotta Kolozsvárt 1733 május 31-én. Kiadva többekével együtt, Kolozsvár 1734.*
Esp. ltár.
U. o.
Ev. ref. Névk.
Hodor. Dobokam. Esm. 658. és Tudományos gyüjt. 1825. évf. XI. k. 58. l.
Életrajza „Nemes udvarhelyszéki Rózsás kert” czímü műben, Szigeti Gyula Mihálytól.
Esp. ltár.
Szinnyei. Magyar Irók életr. V. k. 14. l.
Zágoni Aranka György, Nagyenyeden végezvén, külföldi akadémiákon tanult, hazajövetele után mindjárt széki, majd marosvásárhelyi pap lett, honnan megint Székre ment, 1735-ben már itt volt. 1760-ban egyházi főjegyző, 1765-ben püspök. Meghalt 1767 julius 12-én* s itt is temették el. Kőkoporsója felirás nélkül a Tiszabecsi N. Gáspár sírja mellett. Munkái: „Örökös ház … melyből czegei Wass Dániel úrnak meghidegedett tetemeinek koporsóba való bezárásának alkalmatosságával tett. Kolozsvár, 1741.” „Isten elejbe bocsatott könyörgések együgyü gyakorlása.” Kolozsvár, 1766.* Leforditotta francziából Drelincourt Károly után: „Keresztyén léleknek a halál félelme ellen való orvosságok” czímen kiadott munkáját, melyet halála után 1768-ban fia adott ki két kötetben.
Hazánk. Tört. Közl. 1885. évf. 350. lap.
Szinnyei. Magyar Irók. I. k. 222. l.
Szentsimoni János 1747–1783. Torjai Kasza József 1763–1781-ben* is él, ő irta ki Benkő Specialis Transylvaniája számára, mint Benkő emliti* a tisztviselők névsorát az itt levő megyei levéltárból.
Esp. ltár.
Cap. VI.
Jánosi Péter első pap, 1789, 1794-ben is.* Técsi Mózes 1797-től.* Gál János 1798, 1823-ban is.* Török István esperes 1810, 1823, 1839-ben is emlittetik, 1840-ben halt meg.* Lőrinczrévi Bárdy István 4161838-ban foglalta el állását, a kepetörlesztés alapját veti meg, 1848-ban a széki nemzetőrség századosa, az oláhság egy csapatának Urbánhoz Szász-Régenbe való menetelét meggátolja, 1849-ben vadászcsapataival Doboka körül teljesit szolgálatot, hazafiasságáért elfogták, várfogságra itélték, Josefstadt börtönében 1856 körül halt meg,* nejéhez írt leveleit fia, Károly, Magyar-Láposon őrzi kegyelettel. Báthori Dániel 1840-ben, 1859-től esperes, megh. 1887 május 21. Mihály Endre 1856–1869-ben itt halt el.
Esp. ltár.
U. o.
U. o.
Egyházvizsg. jkv.
Kádár J. Belső-Szolnok és Dobokamegye tört. 1848–49-ben. 179, 219, 227. lap.
Somkereki Miklós 1872-től, Báthori halála után a megye buzgó esperese, mely tisztet 1885-től mint helyettes töltött be, előtte Csiszár váraljai pap volt a helyettes 1883-ig.
Somkereki közszeretetben álló pap és esperes, több közérdekü egyesület tagja, életének 63-ik, lelkipásztorkodásának 34-ik s esperesi szolgálatának 19-ik évében, hosszas szenvedés után 1904 április 13-án hunyt el. Közszeretet kisérte sírjába.
Mellette többen voltak segéd-lelkészek, jelenleg Pünkösti Lajos a segéd-pap.
Az ev. ref. egyház iskolája 1644-ben már fennállott, ismerjük ez időből a tanitók vagy rektorok fizetését, kik theologiát végzett emberek s többnyire külföldre való menetelökre gyüjtögették itt a szükséges pénzt, három évenként változtak 1845-ig. Volt fiú- és leányiskola, 1823 óta különitették el a fiúkétól. 1847-ben helyezték jobb karba az iskolát, 1868-ban újra. 1757-ben fizettek az abc tanulókért 24 pénzt, declinistákért 48 pénzt, conparisták, conjungisták 1 frt 20 krt. Grammatisták 1 frt 26 krt, syntaxisták 1 frt 70 krt.* Jóltevője Teleki Mihály özvegye Vér Judit, br. Bánffy Dániel és Éber Nándor.* A felekezeti iskola 1877-ben szünt meg az állami iskola felállitása folytán.
Egyh. ltár.
Kádár. Nevelés- és okt. tört. 516–523. l.
Róm. kath. egyház.* A kolozsvári Ferencz-rendü atyák 1714. év előtt új parochiák alakitására kiküldetvén, Széken is szervezték. Lakásuk telkét 1741-ben Vigler Márton (curiae fiscalis provisor) ajándékozta. Az egyház 1741-ben 36 frton vásárolta telkét, később újabb telkeket szerezvén, az egyházat Mária Terézia által ajándékozott 500 frton s más hivek adományából épiteni kezdették 1753-ban s 1759-ben fejezték be teljesen.
Erd. róm. kath. Schem. 1882. Részletesebben Kovács Gyárfástól „Szolnok-Doboka” 1901. évf. 11. s köv. számaiban.
A parochia 1752-ben épült. A szent Ferencz-rendü három barát felügyeletére bizatott a templom és a szerzet. Temetője 1742-ben szakittatott 417ki. Anyakönyvei 1844. év óta vannak meg, a régiek elégtek. A templom három olárral a Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve, kinek ereklyéje 1752 szept. 3. óta őriztetik az oltáron. Fentartásukra a királynő szántókat, sót s a terményekből a fejedelmi dézmának negyedét, a róm. katholikusoktól az egész negyedet, az ev. reformátusok dézmájából pedig a nyolczadot rendelte. A papnak járt a fejedelmi javakból 46 frt. 1832-ben Kovács Miklós püspök adományából gyóntató székeket csináltattak. Kőtornyában három harang.* A régiek 1849-ben húsvét harmadnapján a templom égése alkalmával leolvadtak.* a harangok felirata: „In Hon. In Con. BVM. S. Ant. 1855. Özvegy Muradin Kristófné szül Mesir Katalin véghagyományából A széki R. C. Sz. Egyház használatára öntette fia, Muradin János, 1850.” „Imát, Halált, Vihart magasról hirdetek, Égi háborukat messzire kergetek. Sumpt. Prov. S. R. Stephano Min. Prov. Josefo Keresztes. In. Hon. S. Et S+Ef. S. Jos. 1855.” 1837-ben* 14 leányegyházközsége volt, Széket is 84 lélekkel ide számitva, 212 lélekkel.
Hodor. Dobokam. Esm. 834. l.
Kádár. Belső-Szolnok és Dobokam. tört. 1848–49-ben 187. l.
Hodor. Dobokam. Esm. 836, 837. l.
Széki parasztház.
Szerzetes papjai: Bartalics Viktor 1837-ben* Szőcs Ábel 1832-től, Fekete Ágoston 1841. Sándor Samu 1842. Tousán Ádám 1843. Székely 418Ignácz 1844–49. Nagy Márián 1849–54. Sólyom Alajos 1861-ig. László Ádám 1874-ig. Holló Tamás 1876-ig. Orbán Bertalan 1877. Sándor Bonaventura 1885-ig. Lukács Ádám 1888-ig. Miklós Timót 1890-ig. Győrffy Fidél 1898-ig, jelenleg Pap Kajetán.
U. o.
Iskolája az anyaegyház megalapitásával egykorú. 1849-ben leégett, azóta a szerzet egyik szobáját használták iskolának, melyben rendesen a már elősorolt szerzetesek tanitóskodtak is. Alapitványa Éber Nándor volt képviselő nevén 600 frt.*
Kádár. J. Szolnok-Dobokavármegye Nevelés- és Okt. tört. 523. s köv. l.
A gör. kath. egyházközség.* Van három temploma, melyből kettő fából épült a Felszeg-utczában. Kőtemplomát a Forrószeg-utczában 1702-ben épittette, Mihály és Gábor őrangyalok védelmébe ajánlotta. Egyik fatemploma 1730-ben épült, Szent János tiszteletére szentelve, a másik 1802-ben, Szent György martir tiszteletére. Ez utóbbi 1887-ig a gör. keleti hitfelekezet tulajdona volt s ekkor ment át a gör. katholikusok tulajdonába, a mikor összes hivei papjuk Farkas Jánossal ezen vallásra tértek át. Anyakönyvei 1824 óta vezettetnek.
(Széki ev. ref. egyh. jk.) „A széki ekklába bejött vagy járó oláh papok aránt a feö Generalist kell megkeresni.”
Mindenik templom tornyában 2-2 harang. Papjai: Popa Ignácz, Gergely, György, Papp Tanaszi, Sziminon, Popa Nyisztor, Sztojka Gábor, Hortopán Gligor, Tekár Makabeus, György, Rusz László, Hortofán Dénes, Papp Alimpius s a jelenlegi Farkas János esperes.
Az 1887-ben feloszlott gör. keleti egyház papjai: Táb Juon, Popa Ignácz, Bálán Vaszi, Marosán József és Farkas János.*
Egyh. ltár.
Felekezeti iskolája II. József császár idejében keletkezett, melynek fenntartására a sókamara jövedelméből 50 frtot adományozott, de jelenben az összeget a szamosujvári gör. kath. iskola használja. Jóltevője Éber Nándor, kinek 800 frt alapitványa van.*
Kádár. Nev. és okt. tört. 525. l.
Állami népiskola. Ennek felállitására 1873-ban és 1875-ben tett lépéseket a község, 1877-ben valósult meg. 1903-ban e gazdasági ismétlő iskolával bővült tanintézet a legelsők egyike vármegyénkben; 6 tanitó működik benne, igazgatója 1879 óta Bencze Károly,* ki megírta: „Szék város nagyközség tanügyének története” czímen a város oktatásügyét. Megj. Szamosújvárt, 1898. Czikkei a „Tanügyi Tanácskozó” évfolyamaiban.
U. o. 526–529. l.
Szülöttei közül megemlitjük Zágoni Aranka Györgyöt, az erdélyi tábla ülnökét, hasonnevü apja püspök és bonyhai Simon Mária fiát, ki itt született 1737 szept. 15-én. Tanult M.-Vásárhelyt, N.-Enyeden s 419a marosvásárhelyi kir. táblánál irnok, majd Székely Dávid itélőmester mellett kapott állást, megtanult németül, francziául. Mária Terézia királynőnél Bécsben kihallgatáson volt, tiszti állást kért. Az erdélyi táblához nevezték ki ülnöknek, később M.-Vásárhelyt törvényszéki biró, 1796-ban rendes ülnök a kir. táblán. Meghalt 1817 márczius 11-én. Irt magyar verseket, alapitotta az „Erdélyi magyar nyelvmivelő társaság”-ot, melynek titkára lett. Tizenhét munkája jelent meg 1781–1810 között, és több munkája maradt kéziratban.*
Szinnyei. Magyar Irók élete és munkái. I. k. 222–223. l.
A széki állami népiskola
Széki Vesmás Márton, N. Doboka vármegyének Hütös Adsessora „Erdélyi Méheskert” czím alatt bocsátotta ki magyar versekbe foglalt művét. Megjelent Kolozsvárt, 1774. ev. ref. coll. betüivel.*
Sötér Kálmán: A Méh és Világa. I. k. 33. l.
