Országgyülési képviselők.
421Országgyülési képviselők.
Székváros 1848 előtt rendesen két, ez idő után egy képviselő által képviseltette magát az országgyülésen. Ezek közül megemlithetjük 1791-ben* Deési Mihály József és Máthé Ferencz idevaló lakosokat.
Hodor. Dobokam. Esm. 654. l.
1834-ben Losonczi ifj. br. Bánffy János és Széki Csorba György, 1837-ben Balog István és Sükösd Dániel széki lakosok. 1846-ban követei: báró Bánffy Dániel és Csorba György. 1848-ban Budapesten: Nagy Károly széki ügyvéd, ki ez év aug. 18-án a kormány megbizásából gróf Béldi főispánjával a román Comite elfogatása végett Nagy-Szebenben van.* 1860-ban Nagy Károly. 1863–64-ben a szebeni tartományi gyülésre megválasztattak, de nem jelentek meg: br. Bánffy Dániel, Felszeghy Samu, majd Máriaffy Albert. 1869–1884 közt több izben Éber Nándor* hírlapiró s a Times angol lap magyarországi levelezője.
Belső-Szolnok és Dobokam. tört. 1848–49. cz. munkám 66. l.
Hodor. Függ. 22, 31. l.
1884–87-ben gr. Bethlen Gergely. 1887–92-ben Dr. Torma Miklós. 1892–96-ban egy évig br. Huszár Károly s halála után Vörös László államtitkár. 1896-tól Maléter Zoltán, a szamosvölgyi vasút igazgatója és 1902-ben Dr. Révai Mór. Éber és e három utóbbi sokat tett a község anyagi és szellemi fejlesztése érdekében. Az egy gr. Bethlent kivéve, mind kormánypárti képviselők voltak.
Éghajlata mérsékelt, minden oldalról hegyek által körülvett helység széltől védve, levegője egészséges, jég ritkán bántja.
1721-beli hivatalos összeirás szerint* van itt 121 ökör, 89 tehén, 34 tulok és borju, 20 ló, 290 juh, 127 méhkas, 73 sertés. Termőföldje 511, terméketlen 202 köböl férőü. Elvetettek 174 köb. ősz- és 80 köb. tavaszgabonát; termett 1552 kal. búza, rozs, 339 kal. zab, árpa, 18 kal. kender; van 18 véka törökbúzavetésük, lencse, borsó két köböl, szénarétje 737 szekérnyi; 231 kapásra tehető szőlője 650 veder bort adott; készpénze 301 frt, adóssága 903 frt; pálinkafőzőüstök évi jövedelme 48 frt.
Erd. főkormsz. ltár.
Szék város, valamint területe is több völgyben fekszik, maga a templom is délre hajló oldalban van. Határa két fordulóra felosztva s jobbára kelet, nyugat és délre hajlanak s a szántói többnyire a hegyoldalakon vannak (mivel lapályai érték nélkül valók, terméketlen és vizes voltukért), részben félig, sőt egészen fekete és termékeny, trágyázni nem szokták; 2, 6 és 8 ökörrel kétszer szántják meg, inkább 422tiszta, mint rozszsal vegyes búzát termelnek, tavaszgabonája is tiszta, sok miveletlen földje van, melyben a tövis bőven tenyész; szénája meglehetős, erdejében nincsenek szép épületnek való fái, de sok makkot és tűzre való fát szolgáltatnak, ebből nincs jövedelme csak a borárúlásból mintegy 25 magyar forint és a hetivásár vámjából 4 forint; a hadi út csinálására nehezen mennek, sószállitással foglalkoznak; vásárba és őrölni Szamosujvárra járnak. A lakosok egy része tatár rabságba esett, ezek családjait a hitelezők adósságuk megfizetésétől felmentették.
1837-ben* házai szalma- és nádfedelüek. Határa tágas, erdeje nem sok. Szántóit szorgalmasan mivelik, termékenyek, legelőn sóserek által sok marhát hizlalnak. Tavai csukákban gazdagok s az ezekben termő nád pótolja a tűzifát. Éghajlata egészségtelen; forrásai az idegeneknek gyomorhajtók. Záros sóskútjait nagyban használják. Szőlőjében fanyar bor terem, legjobb a Zsidóhegy termése. A nők sok veteményt termesztenek, főleg hagymát, melyet a szomszédos helyeken ma is árúsitanak. A férfiak szálasok, a nők nem szépek, egymásközt házasodnak.
Hodor. Dobokam. Esm. 645. l.
A főispán törvényhatósága alatt állanak, de polgári ügyeit a tanács igazitja; a tanács tagjai nem eléggé alkalmasak ez állásra. Saját jövedelme 2000 frt váltóban. Az oláhokat a tanács tagjai közé nem vették fel, de földeket vásárolhatnak s a polgári díj lefizetése által a polgárság tagjai lehetnek. A gr. Mikeseknek vannak zsellérei. A nemes telkek a kir. dézma fizetés alól mentesek. Van egy Hosszuér nevü pusztája. A nemeseknek s a polgároknak külön egy-egy szolgabirája van. A kir. adót a széki járás igazitó biztosa (Rectificator commissarius) szedi fel.
1898-ban határának földje agyagos, de jó mivelés, trágyázás mellett eléggé termő. Terményei: őszi-tavaszi búza, tengeri, zab, alakor, burgonya, paszuly, bab, tök, káposzta, saláta, sárga répa, petrezselyem, czeller, peszternák, karalábé, paradicsom, ugorka, hagyma, paprika, mesterséges takarmányfélék. Állatai: magyarfajta szarvasmarha, mezőségi juh, bagoner- és mangalicza-sertés, ló, bival, kecske s a házi szárnyasok majdnem minden fajtáját tenyésztik. Gyümölcse: alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, dió, som, eper, baraczk, szőlő, málna, egres-félék.
Országos vásárait Mária Terézia engedélyezte s tartatik: február 24, julius és szeptember 27, október 18 és november 30-án, de a rossz útak miatt nem igen látogatottak.
Csendőrsége 1896 óta. „Angyal”-ról elnevezett gyógyszertára 1893-ban állittatott fel. Önkéntes tűzoltó-egyesülete a jelenlegi jegyzők parancsnoksága 423alatt 1890 febr. 18-án alakult. Van 3 kövü lisztelő gőzmalma, a város tulajdona.
Iparosai: kovács, kerekes, asztalos, mészáros és csizmadia. Háziipara: fonás, szövés, varrás, kosár- és gyékényfonás.
Határhelyek: 1366-ban* Csepegő-hegy, Királyhatára, Lyukverem = hegy, Szengyiresbércz = hegy (Zengyresberch), Csipkés-hegy, Sohtusnogwth (Sajtosnagyút = Sósnagyút) = országút. Nogwanye és Kyswanye = ligetek. Chuchalhege (Csucsalhegye) = éles hegy.
Dl. 28743.
1622-ben* Pásztoray, Tó, Baglyos, Patak, Tarlókút. Besztercze-völgy, Pappusztája, Tekenyős, Kerektó-rét, Pirtocz, Szénásaly.
Széki esp. ltár.
1660-ban* Pásztorai-tó, Szeles-tó, Kodori-tó, Csukás-tó, halastavak.
E. F. L. III. 225. C.
Hosszúér, Paptelke (völgy, fiscusé), Borzás, Szénásaj, Gyeketó, Tekenőstorok, Henczvölgye, dülők.
1695-ben* Sidóvárhely (kamaraházhoz tartozó csűrhely), Sidóhegy, szőlőhegy.
U. o. F.
1696-ban* Pusztaszőlő, Erdő, Kisberek, Kis-Vane, Körisberek, Arnyir, Vercsésoldal, Pirtocz, Kőkút. 1701-ben* Ernyősvölgy.
Széki esp. ltár.
U. o.
1730-ban* Selecz, Pirtocz, berkek; Mikos, völgy.
E. F. L. XII. 7. L.
1734-ben* Kondormarok, földrész, Szentegyed, Szék és Szekuláj határai közt. 1736-ban* Pasinthegy, szilvás.
E. F. L. III. 225. R.
Széki egyh. jkv.
1744-ben* Kalandostó, Tatárvölgy, Kodori gát.
Km. Neor. C. 80.
1747-ben* Szénásaj, Árnyosvölgy, Tereti, Porgolápkapu, Padút, Ernyősvölgy, Várhegy, Kemencze, Körösberek, Pázsinthegy.
E. F. L. XII. 8. C.
1754-ben* Felszeg, Alszeg, Kerülőtető, Temető. Szántók, kaszálók: Beszterczevölgy, Pásztorajtó, Országútja, Pusztaszőlő, Csere, Kemencze, Baglyos, Soós, Daraberdő, Szt-Iván felé járó országút, Kistekenős, Kapustető, Előhágó, Padútja, Csipkeszeg vége, Ehvölgy, Botkútja, Kerektó farka, Szénásajbércze, Birtocz, Csanafű, Tarlókút, Kerektó teteje, Csegely, Rekét, Kalota, domb, Körisberek, Kalandostó, Aranyos, Sóskút; Szeló, szőlőhegy; Pásinthegy, gyümölcsös.
Széki ev. ref. egyházker. javak összeírása 125. és 129. l.
1769-ben* Buglyoserdő; közös erdők: Nagy-Udvarnak, Széles, Pásztoraj, Borzó, Puszta, Hársas, Ferenczberke, Vaneberke, Várhegy, Árnyos, Tisztamező, Füzes, Kisudvarnak, Papcsereje.
E. F. L. III. 227. F.
4241780-ban* Csipkeszeg-utcza, Büdöskút, Forrószeg-utcza, Besztercze-völgye, Kerülőoldal, Reket, Kőkút, Timócsárka, Kövecses kapustető, Árnyos-patak, Terette, Istenkassa; Kisváne torka, Szilvásaj, Vercsés kapusa.
E. F. L. XII. 10. E.
Szék mezőváros belső és külső határa 1898-ban 16 dülőre van felosztva.
Csipkeszeg, Forrószeg, Felszeg, városrészek. Vámdomb, szőlőhegy.
Tikácsalj dülő részei: Kenderesnyilak, Berek, Tikácsalj, Csorgókút, Tarlókút, Völgy, Kerektógarcza, Surlótető, Papcseretető, Kerektóészka, Odorjánfara, Alsó-, Felsőodorján, Csepegős alatt, Reket, Reketfő.
Csanafü dülő, részei: Papcsere, Csanafü, Len- és Ehvölgy, Oldalkút, Mogyorós, Csipkés, Gyeketó, Vaczkoros, Tövisály, Virágoshegy, Láposhely, Zsidóhegy.
Nagyvané dülő, részei: Nagyhegy, Pazsinthegy, Nagyvané berke, Jenei gödre, Mátyás völgye, Szilas, Büdöskút, Ferencz berke, Köris, Vánépadja, Papokgödre, Kisváné, Tatárvölgye, Gyertyános, Kis- és Nagyteréte.
Kisteréte dülő, részei: Berekhát, Bogdánkút, Pirtocz.
Szénásály elődülőben: Szénásályelő, Kőszeg, Szénásály és Szénásálygarcza, Csukástó.
Arnyas dülő: Pirtoczoldal, Arnyas, Sajtótere vége.
Besztercze dülőben: Sajtótere, Ujhegy, Csutkoshegy, Várút, Ernyősvölgy, Borsospadja, Kemencze, Istenkassa, Kelemenyluka, Daraberdő, Várhegy, Verőfény. Paptelke-, Kondormárk-, Szelecs dülők.
Borzás dülő, részei: Hársasvége, Borzás, Pásztorály.
Füzes dülőben: Szálas, Czipők, Hodosberek, Kisudvárnok, Nagyudvárnok.
Ujtó dülő, részei: Felsősáncz, Szélestó, Hársastó.
Sóspatak dülőben: Tisztamezőfara, Sóspatakoldal, Viczekút, Előhágó, Várdaházdomb.
Kerülőoldal dülő, részei: Boglyas, Szélestóoldal, Teknősoldal, Sósárok, Kártyás, Henczvölgy.
A városhoz van kapcsolva közigazgatásilag Kis-Szék, Boncz-Nyires, Vasas-Szent-Iván és Szent-Egyed községek határai közt levő Hosszúér nevü puszta.
A Csipán-, Sárkány-, Szülehegy-, Berekfő-, Hársas-, Pázsinthegy- és Virgóhegytető hadászati szempontból jelzőoszlopokkal vannak ellátva.
425A sóaknázás által keletkezett apró tavain kivül emlitést érdemel két tava, u. m. a Csukástó, a város határának északkeleti részében, melynek vize a boncznyiresi és mikolai völgyön lefolyva, Szamosujvár mellett egyesül a Czegei- vagy Hodostó vizével¸ az Ujtó a város déli részén, kifolyása Vasas-Szent-Iván mellett szakad a czegei tóból eredő patakba.
A város lakosságát a Kőkút, Pazsintkut, Bogdán-, Csorgó-, Sajtó-terei-, Boldizsár- és Kovácskút látják el jó ivóvizzel.
Itatói: Pap-, Csipkeszegi-, Uj-, Forrószegi-, Kovácsok-, Felszegi-, Árok-, Boros-, Körtvélyes-, Terétek-, Horváthnégödre-kútja és Széleskút.
Lakossága: 1704-ben* van 42 polgár-, 32 sóvágó családfő lakosa, s az egész városban 79 lakóház.
Km. Lymbus.
1721-ben* van 62 városi, 6 zsellér, 29 sóvágó családfőből álló lakosa, kik 67 házastelken laknak; el van pusztulva 56 ház.
E. F. L.
1750-ben* lakik itt 50 zsellér, 11 özvegy, 18 nemes, 83 városi polgár, 28 sóvágó ugyannyi telken, együtt 190 családfő lakos; van 175 1/2 lakott és 56 puszta ház.
U. o.
1766-ban* ev. ref. lakosok száma 629 fi, 594 nő, együtt 1223.
Hodor. Függelék. 80 l.
1769-ben* van itt a fiscusnak 77 család zsellére, kik 70 telken laknak. Katholikus polgár 14 család, 14 házban; ev. ref. polgárcsalád 194, ugyanannyi házban; ref. özvegy 21 család; gör. egyesült oláh 56 család, ugyanannyi házban laknak, immunis vagy nem adózó nemes 3, adózó 19, s ugyanekkor a fiskus visszaváltott 8 családtól 8 házastelket.
E. F. L. III. 227. F.
1800-ban lakik itt 2653 magyar, 481 oláh; férfi 1662, nő 1542; belső telke volt 873, ebből pusztán állott 96.
1837-ben* lelkek száma 5200, a házaké 500.
Hodor. Dob. Esm. 646. l.
1854-ben* a lelkek száma 3206.
Hodor. Függelék. 81. l.
1857-ben* házak száma 833, van 171 róm. kath., 24 örmény kath. 625 gör. kath., 34 gör. kel., 2400 ev. ref., 1 unitárius, 8 zsidó, együtt 3263.
Orsz. Ism. tábla 26. l.
1869-ben* követválasztó birtokosok száma 378, értelmiség 7, nemes joguaké 331, együtt 716.
Hodor. Függ. 31. l.
1870-ben lakott itt férfi 1802, nő 1690, együtt 3493 lélek.
1886-ban lakossága: róm. kath. 180, gör. kath. 160, gör. kel. 1, helvét hitü 3000, zsidó 18, együtt 3359.
4261891-ben 3203 lakosból: 269 róm. kath., 484 gör. kath., 16 gör. kel., 2360 ev. ref., 6 lutheranus, 68 izraelita. Magyar 2653, német 9, tót 1, oláh 481, egyéb 59. Tankötelesek száma 880.
1900-ban lakossága 3379, melyből férfi 1750, magyar 2982, oláh 404, magyarul beszélni tud 3304; róm. kath. 250, gör. kath. 472, gör. kel. 8, ágostai 3, ev. ref. 2586, unitárius 1, izraelita 66; ír és olvas 1392; házak száma 776.
E nagyközség területe 1900-ban 10517 kat. hold.
E. F. L.
Hodor. Dob. Esm. 646. l.
––
