Története.
Története.
Az a körülmény, hogy Széki Tamás mester az 1437-iki alparéti lázadásban a kisebb nemesség és jobbágyság élén, mint ezek egyik főrészese, kapitány emlittetik, a ki ezen évi október 6-án tartott dellőapáti egyezkedés és békeszerződésnél is jelen van*, arra enged következtetni, 400hogy ez alkalommal a székiek is ott voltak a felkelők közt a nemesség ellen.*
Lásd Dellő-Apátinál. Gombos F. Az 1437-iki parasztlázadás tört. 100. s köv. l.
V. ö. Alparéttal. Gr. Teleky J. Hunyadiak kora X. 3–10. Gombos: Az 1437-iki Parasztlázadás tört. 80. s köv. l.
1555-ben április előtt* az ágostai hitvallásuak itten zsinatot tartottak Tamás reformált barát elnöksége alatt s ez egyház igazságait Stancaro Ferenczczel szemben a kolozsvári tanodában az oktatás vezérigazgatója, Dávid Ferencz, később unitárius püspök, védte, ő volt a felelgető. „E zsinat és története – mint Jakab Elek írja – oly ritka jelenség a magyar egyháztörténelemben, hogy csaknem egyedül áll: fontos végzéseket hozott, hitvallási, a mellett védiratot készitett, végzései első pontjában Stancaró Ferencz mantuai fi, orvostudor és theologus tanait kárhoztatta s az erdélyi egyházból kizárta; ez a zsinatot kigunyolva és sulyos vádakkal illetve, végzéseit megczáfolta s a a papságot tudatlan zsarnok hatalmu emberek gyülekezésének, elnöküket az ő szellemileg vak superintendensöknek nevezte.”* A polgári hatóságot a Széken egybegyülve volt papságnak kihallgatatlanul s ítélet nélkül megbüntetésére hívta fel. Erre a zsinati papság nevében Dávid F. elleniratot írt, visszautasitva a gúnyt és vádakat, birálva az ellenfél hitelveit, igazolta a zsinat eljárását, „Dialysis Scripti Stancari Claud. 1555.” czimü munkájában adta ki.*
Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. Budapest 1879. 16, 17, 19, 20. l.
U. o. 20–20. l.
Székely S. unitár. vallás tört. Kolozsv. 1839. 115. l.
Széket nevezetessé teszi az 1610 márczius 24-én Báthory Gábor fejedelem ellen irányult összeesküvés és a tervezett merénylet, melynek feje Kendy István, a fejedelemnek kanczellára volt, Szamosújvár, melyet Báthorytól 1609-ben kapott, hol ennek engedelméből pénzt is veretett, Kendi-Lóna és Vasa-Szent-Iván stb. birtokosa, a ki fejedelemségre vágyott. Vele tartanak Sennyei Pongrácz s Kendy komája Kornis Boldizsár, Kornis Zsigmond Szent-Benedek urai, Kovácsóczy István tanácsurak.
Történetíróink szerint az összeesküvésnek több oka volt.* Egyik, hogy Imreffy János, a fejedelem főtanácsosa, hű embere lévén, szép neje s tehetségei s nagy befolyása miatt az erdélyi urak csak látszólagos kitüntetésben részesültek s komoly befolyáshoz a fejedelem körül nem juthattak; de ezt adatok kellőleg nem támogatják. A másik ok egyesek nagyravágyásai, személyes sérelmei, köztük Kornis Boldizsárnak, Radnóth urának, ki szép nejét hitte meggyalázva a fejedelem által, a melyet Jósika Miklós regényében szinezett ki s Mikó Ferencz historiája 401után.* Kendynek mátkája vagy felesége még nem volt Erdélyben s igy Báthory Kendynét szerelmével nem is ostromolhatta.* De a családi megbecstelenitésen kivül „egyéb törvénytelen dolgok” is okozták, mint ezt egyik unokája feljegyezte.* A harmadik s legnyomósabbnak látszik nehány katholikus főúrnak vallásos sérelmei, mit bizonyit Kendynek a magyarországi katholikus főurakkal Báthory megbuktatására való összeesküvése.*
Deák Farkas: A széki merénylet. Századok. 1876. 4, 70, 71. s köv. l.
Mon. Hung. Hist. Irók 7. köt. 1863. Pest.
Századok 1899. évf. 224. l.
Szilágyi Sándor: Báthory Gábor 78–80. Weisz Mihály: Deutsche Fundgruben N. F. I. 243.
Deák Farkas u. o. és Szamosközi Magyar Historiás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről. Századok 1879. évf. 212. s köv. l. XXXIII-ik évf. Szilágyi: Magyar nemzet története. Milleniumi kiadás 6. köt. 78. s köv. l. Erd. tört. Adatok III. k. 155. l.
A merénylet Szamosközi Magyar Historiás éneke kivonatos ismertetése és Deák Farkas előadása szerint a következőleg történt:* Báthory 1610 február havában Szebenben van, hová ment utóbb Kendy István, s megérkeztek a pozsonyi országgyülésen volt követek: Rhédey Ferencz és Sennyei Miklós s ezek meghallgatására a fejedelem márczius 25-ére országgyülést hirdet Beszterczére.
Századok XXX. évf. 1889. 211–225. l. Dr. Szádeczky Lajos.
Kendy a fejedelem megöletéséről gondolkozik, kit vadászat alkalmával, majd méreggel akar elpusztitani s felhivja Kornist, hogy hivja magához Radnóthra, vagy ha oda nem megy el, ő hivja meg saját várába Szamosújvárra. Kendy, hogy tervét végrehajthassa, 200 gyalogost, 150 lovast fogadott zsoldjába Szamosújvárt s etette-itatta őket a merényletet megelőző napokban.* A fejedelem a meghivást Imreffy tanácsára visszautasitja s Szamosújvár kikerülésével Széken át vette útját Beszterczére.
Századok. 1876. évf. 475. l.
Erre elhatározták, hogy itt hajtják végre a merényletet. Rávették a fejedelmet, hogy gyalogosait előre küldje Beszterczére, a mi meg is történt s így Báthory mellett 50 kék darabont, 32 bejáró ifju maradt.
Kendy előre menvén, a fejedelemnek szállásul egy udvarházat jelöl ki, Imreffynek távol rendelt szállást s az udvarnépet a városban szerteszét szállásoltatta be. A fejedelem szállásának ajtajait, reteszeit, zárjait kifacsartatta, az ablakok kereszteit elvagdaltatta s a fejedelem ágya alá port akara elásatni, de a fejedelem márczius 24-én Székre megérkezvén, a puskapor elásására nem volt ideje.
Kendy a fejedelmet s kiséretét vendégli. Szamosújvárból bort hozat, hogy a kiséretet este lerészegitse. Intézkedéseket tesz, hogy hajnalban az 50 kék gyalog is elinduljon. Éjszakára Kendy 200 gyalog katonáját s lovasait Szamosújvárból Székre hozatja, Szilvássi Péter volt 402a csapat feje, nemes Körpedi Zsigmond lovas és Gerlai Szász János gyalog hadnagy s egy csűrben és pajtában, a lovasságot egy kertben szállásoltatja el. Itt voltak Sarmasághy, Sennyei, Kovacsóczy s a Kornisok lovasaikkal s a vidék nemességének egy része.
Báthory és Imreffy külön szállásukon lefeküsznek. Kendy és Kornis azonban talpon maradnak. A hol Kendy volt szállva, nagy tűz égett az udvaron s a gyalogok körüle, tizedesök Bertók Jánossal. Még Kendyvel Gyerő István, Dobokai Dobokai János nemes, Kolozsvári Bornemisza Tamás apródja Mányiki Némay Miklós nemes és Badoki Vajda György, Kendy leghivebb szolgája. Éjfél körül Kendy főlovászmesterét Török Jánost hivatja s rábeszéli, hogy a fejedelmet a neki adott tőrrel hajnalban, miután testőrei elindultak, ölje meg s érette 25 ház jobbágyot igért. Midőn Török házából elindult, azt mondá: „Fele-Lonát (vagy Lonának felét) s tizezer forintot adtam volna, ha ezt nálam nélkül elvégezik.”*
Szilágyi: A magyar nemzet története 6. köt. Budapest, 1898. 81. l.
Török a megbizatástól megdöbbent, de kis gondolkozás után reá állott, szolga vagyok, mondá. Ezalatt a fejedelem egyik szolgája kimene, az urak szállásán meglátja a tüzet s titkon oda megy, kikémleli s kikérdezi Kendy katonáit s jelenté tapasztalatait a fejedelemnek, ez azonnal hivatja Imreffyt, ki rögtön felöltözve, paripáján fejedelméhez siet.
E közben Kendy Törököt elküldi a fejedelem szállására, hogy kémlelje ki, aluszik-e még?
Török elindul, de útjában a tervbe vett gyilkosságtól visszaborzad. Ezalatt eléri a fejedelem szállását. Az udvarba bemenve ide-oda nézeget s a kialvó tűz körül ott feküdt Thedy Bálint, Horváth Miklós, Balling János többekkel együtt. Megragadják, megkötözik a fejedelem emberei* s kérdi az egyik, mit keres itt fegyveresen? Török ekkor megkéri, hogy juttassák be a fejedelemhez, fontos közleni valója van. A fejedelem maga elé bocsátja. Török térdre borul, a fejedelem bátoritja, hogy szóljon; előadá szándékát, megvallá a tervezett gyilkosság minden részletét. Erre a fejedelem ágyából felugorván, felöltözik, összehivatja testőreit, a darabontokat s az ifjakat. Törököt hűségére megesketvén, Kendyhez visszabocsátja, s ennek kérdésére elmondja, hogy a darabontok készülnek az indulásra s biztatja urát, hogy a mit akarnak, tegyék meg, mert rájok virrad. A kanczellár ismét elküldi egyik emberét Bornemisza Tamást s azután egy mást, valószinüleg Vajda Györgyöt,* kémlelje ki, hogy indulnak-e már? Bornemiszát kérdezése közben Báthory 404testőrei megragadják s a fejedelem elé viszik, a hol kivallatják szép szóval, ajánlással. Vajda értesülvén Bornemisza elfogatásáról, vissza szalad, jelenti az uraknak, hogy a fejedelem embereit lóra ülteti s megrendeli, hogy a darabontjai az összeesküvőket támadják meg.
Deák F. Századok 1876. 482. l.
U. o.
403Székváros nagyközség.
Ezalatt Kornis Kendyt reá birja, hogy saját katonái előtt adja elő, miért hivatta őket Székre. Kendy a harczra készen álló lovasság és gyalogok közé állván, előadja, hogy a fejedelmet mindenki gyülöli s ezért az ország akaratából meg kell itt halnia. A sereg megdöbben, mert őket nem gyilkolni, hanem tisztelkedésre hivták ide.
Imreffy a fejedelmet rábeszéli, hogy ne támadja meg az összeesküvőket, mert majd még ők fognak vádaskodni, hogy rájok támadt a fejedelem s önvédelemből tették, a mit tettek, hanem hivassa magához, ha bünösök, úgy sem jönnek, vagy esetleg ők támadják meg a fejedelmet. A fejedelem elfogadja s egyik hivét, Kereki Ferenczet, lóra ültetvén, Kendyékhez küldi, hogy ő készen van, szeretne indulni s várja őket.
Kendy és Kornis zavarba jönnek, suttogva tanácskoznak, mit tegyenek? Azt izenik, hogy ők is mindjárt alá mennek. Erre futásnak ered az összeesküvők lovas és gyalogos hada. A hírnök a fejedelemnek jelenti, hogy az urak mind elszaladtak, kezével mutatá, hol futnak. Erre a fejedelem lovasai üldözőbe veszik a vad futásban menekülőket, inast, kocsit kit hol érnek, öli, vagdalják.
A fejedelem a gyalogokkal a hegyoldalban megállva nézi a lovasok üldözését. Kendy és Kornis a Szamosújvár felé forduló keresztútról visszapillantván, meglátják a fejedelmet. Kornis azt tanácsolja, hogy menjenek vissza, mert hiszi, hogy a fejedelem nekik kegyelmet ad. Kendy nem hallgata rá. Szamosújvár felé menekül. Kornis lova elfáradt, karját is meglőtték futtában s Kornis Boldizsárt többed magával fogva a fejedelem elé viszik; bátyját, Györgyöt, pedig még a város közelében levágták.
Sennyei Pongrácz és Sarmasághi Zsigmond, Kereszturi György deák és Szilkereki Szilvás Péter és András kecseti lakos nemesek, Basa István, Torma György elmenekültek.* Kornis Zsigmond Radnóthra s innen Moldvába futott, a midőn az esemény hirét meghallotta. Kendy sem pihent sokáig Szamosujvárt, mint Vajda György hű embere vallotta,* délután elindult, el is ment, ő kisérte a hegyaljáig* s Vajdát előre küldé 405Désre s megparancsolta, hogy szerezzen hajót „az kin elmenne a vizen”. Deés városán alól hajóra szállt s erősen megesketé őt, hogy utánna senkit nem igazit. Magyarországra Szerencsre ment „az mi pénze volt, azt vele elvitte”.
Magyar Hirlap 1895. évf. 330. sz. Komáromi András. Egy meghiusult merénylet.
Deák Farkas. Századok. 1876. évf. 483. l.
Széplaki hegy alja.
Beszterczén az országgyülés a pártosokat fej- és jószágvesztésre itélte, köztük Vizszentgyörgyi Makrai Péter életének, mint a merénylet egyik részesének megkegyelmezett, de birtokát a fejedelem a Makray sógorának Mányiki Boday Tamásnak adta 1610-ben.*
Km. prot. F. 145.
Beszélték akkor, hogy Kendynek Kamuthy nevü emberét Szamosujvárt a fejedelem parancsára ágyú elé kötözték s darabokra lőtték.*
Deutsche Fundgruben N. F. 213. l. Erd. Országgy. Emlék. VI. k. 176. lap. Hidvégi Mikó Ferencz Historiája 187, 243. Segesvári B. Kronikája. Mikó, Szabó K. Erd. tört. Adatok. IV. k. 174. l. és Monumenta. Irók VII. k. 293. l.
Kornis Boldizsár életét a király felszólitására Thurzó nádor is igyekezett megmenteni, de közbenjárása nem vezetett eredményre, mert Báthory julius 4-én, vasárnap, a kolozsvári pellengérnél fejét vétette s a kivégzést maga is nézte.*
Erd. Tört. Adatok. Segesvári Bálint Kronikája. IV. k. 175. l.
Apaffy fejedelem 1664-ben* habozva, hogy a Zrinyi Miklós vezetése alatt 1663-ban Magyarországot a török járom alól felszabaditani szándékoltakhoz álljon vagy a török mellett maradjon-e, de a sok ellenkező hirek vétele s főleg, midőn Zrinyinek 1663. évi fényes sikerei ellenére nem őt, hanem Montecuculit tették Bécsből fővezérré, elhatározta, hogy a mig lehet, semleges marad, ámbár Váradgyáig nyomult táborával s ott tárgyalás alá vétette a budai pasa fermánját. Ezt a Szathmárt levő német parancsnok félreértette s úgy tekintette, mint az ellenségeskedésnek megkezdését s ezért ez év julius havában egy csapat magyar s német had ütött be onnan Erdélybe, Kolozsvárig rabolt, pusztitott, sőt Kökényesdi vezetése alatt, mint hátrább előadjuk, Marosvásárhelyig nyomult, vármegyénk déli részét, többek közt Szék városát és környékét kirabolta.*
Erd. Országgy. Eml. XIII. k. 58, 59, 323. l.
Bethlen I. 141. lap. Krauss II. 393. l.
1649 április 27-én* II. Rákóczi György fejedelem itt tartózkodott fiával Zsigmonddal együtt; a fejedelem innen ad Serédi István portai követének utasitásokat, mig fia* Zsigmond anyját értesiti a bátyja György érdekében ugyene napon.
Tört. Tár 1889. évf. 328. l.
Magy. Tört. Eml. 24. k. 404. l.
II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi harczaiban a székiek is részt vettek s így juthatott 1657-ben* széki Kapocsi Lőrincz Krimbe tatárfogságba.
Tört. Tár 1886. évf. 119. l.
406Egy 1667 január 3-án* Széken véghezvitt tanuvallatás alapján tudjuk meg, hogy „Kökényesdi Györgygyel e szegény hazába bejött kóborlók, tolvajok” mit raboltak el. E tanuvallatásból kitünik, hogy Gyulatelkén Daczó Györgytől, Magyar-Köblösön Diósi Jánostól, Kidéből Szabó Istvántól, Szilágyi Mártontól, Nagy Jánostól, Ébeni Judit Földvári Ferencznétől, Czegéből, Szépkenyerü-Szent-Mártonból Vass Jánostól, Oláh-Vásárhelyről, Dezsmérből, Mohalyból ágyi ruhát, házi s gazdasági eszközöket, szekereket, dísz-öltözőruhákat, vásznat, szekrényeket ruhástól, bornyut, gyapjut, juhokat, disznókat, teheneket, ökröket, paripát, csikót, puskát raboltak el, soknak házait, jószágát teljesen üresen hagyták. E tanuvallatás szerint Székről elvették Tiszabecsi Gáspárnak sok mindenét, Tasnádi Pálnak fegyverét, paripáját, 2 dolmányát, buzáját, ruhanemüit, 66 frt értéküt. Kolozsi Péternek dolmányát, ruháit, lovát, megért 100 frtot. Hajdu Jánostól szobaberendezését, 25 frt; Demeter Mihálytól 2 lovat nyergestől, 100 frt; Szilágyi Istvántól ruhát, vásznat, 12 frt; Varga Mihálytól nyeregpokróczot, 4 frt; Kerekes Mihálytól sajtot, szalonnát, ködmönt, fehérnemüit, 5 frt 80 kr.; Szaladi Jánosnak kanczáját, ruháit, 23 frt; Deák Jánosnak búzáját, ruháit, 21 frt; Szováti Györgynek 6 frt érő javait; Mészáros Simonnak lovát s egyéb javait 29 frt; Sárvári Györgytől 100 sing vásznat, fehér asztalnemüit, gyolcsot, 20 frt értéküt; Beke Mihálynak 4 frt értékü javait; Juhosnak 3 frt 50 kr.; Miklósiné Boros Erzsébetnek gyolcsingét, szoknyáját, 10 frt, két béreslovát, 29 frt. Enyedi Makkay Mihály felügyelete alól az aknától 16 lovat, gyertyákat, 76 veder bort 453 frt 96 kr. értékben, vajat 19 frt 32 kr értéküt. Ikafalvi Mihálytól 2 paripát nyergestől, 2 puskát 41 frt 70 kr. Angliai rókával bélelt mentéjét, könyveit 90 frt értékben. Kozáknak 2 lovát, Berekszásziné pénzét, lovát s javait 20 frt értékben, ezek szerint Székről, 37 tanú vallja, a rablott javak összegét 1150 frtra tették.
Gyüjtemény a monographiai iratok közt a megyei ltárban.
1690 julius havában Radnóthon tartott országgyülés elhatározta, hogy a dobokavármegyei nemesség fegyverben ide gyüljön össze.*
Tört. Lapok. 1875. évf. 633. l.
1690 október havában a Kolozsvár felé utazó s onnan idejövő katonaság Szék városát felégette.*
Deés város ltára 1691. évi jkv. 39. sz. és Papp Miklós. Tört. Lapok I. k. 552. l.
1690 február 5-én a fogarasi országgyülésen Szék városa is részt vett, a mely alkalommal választották meg Erdély első gubernátorát, a midőn szék város a szavazatát Bánffy Györgyre adta.*
Bethlen Miklós. Önéletirás II. k. 131. l. Kővári. Erd. Tört. 5. k. 217. l.
4071705 julius 15-én czegei Wass György főispán alatt itt tartotta a a vármegye egyik gyülését.* 21-én pedig Bánffy Farkassal, Wass Dániellel és többekkel itt vetették ki Dobokamegyére, hogy minden kapu egy lovast állitson a Rákóczi fejedelem táborába, a kinek nincs egy kapura való birtoka, fizessen 5 frt 40 krajczárt,* ezt Forgács Simon generális rendeletére hajtották végre.
K. Papp Miklós. Tört. Lapok. 1874. évf. 370. l.
U. o.
1705-ben* a II. Rákóczi Ferencz fejedelem idejében a labanczoknak németekből és ráczokból álló tábora advent napján Szék városát megrohanta, s az egyház szent edényeit elrabolták, melyet egy Mosa nevü rácz kapitány az ekklézsiának jó fizetésért visszakeriteni igért.
Széki ev. ref. egyh. ltár.
1771 augusztus 9-én végbevitt esketés* szerint 1717 augusztus 24-én a tatárok ráütöttek Szék városára, a templomot kirabolták, urasztali edényeit elvitték; a nép a kajáni gát felé szaladt, itt többeket levágtak s nagy részét, mintegy 600-at, köztük nőket, gyermekeket, férfiakat elraboltak s magukkal vitték Máramarosba, a honnan egy része mintegy két heti rabság után megszabadult. Ez évben a szerfelett tartó nagy szárazság uralkodott s pusztitott a pestis úgy, hogy ez és a következő ében a széki ev. ref. egyháznak csak papja három halt el. Igó György, kik 1719-ben ment Székre papnak, ezt jegyezte fel az anyakönyv 20-ik lapjára: „Holtanak meg e siralmas gyászos esztendőben bünös nemzetünk közül novemberig 100 ezernél többen. Városunk lakosai közül nro 267, De az Úr jóvolta az oka, hogy teljességgel meg nem emésztettünk.” A tanuk azt vallják, alig maradt Széken ekkor 100 ember a gyermekekkel együtt.
Egyházi ltár.
Az 1717. évi augusztus 24-iki szomorú eseményről, melynek emlékére a város ma is szigorú bőjttel és háromszori isteni tisztelettel ünnepet ül, így emlékeznek meg:
„E városnak, mint az egész hazának is sok bűneiért a szent Isten a dühös pogány tatárrali pusztitó, rablás alá bocsátotta volt mások felett példásabb itéletével ezt a bünös helységet, melyből, midőn a kegyelmes Isten sokakat visszahozott, megszabaditott, meggondolkozván azok a Jámborok, hogy Istenhez a szabaditásért háladatosságokat megmutassák, és megharagudott orczáját engesztelhessék ő Felségének, az egész város és ekklézsia megegyezett akaratból fogadást töttenek vala, hogy azt a napot, mely Birtalan nevére iratik a Kalendariumban, fiuról fiura, nemzetségről nemzetségre poenitentia tartásra szentelik, 408bőjttel és háromszori isteni szolgálattal az Istent engesztelik. De jaj, csakhamar elfelejtkezének fogadásokról, elhagyák a megirt napi Poenitentia fentartását, mintha nem is lött volna. Midőn azért irnának 1758-ba és esmét oly dühös tatártól való félelem rémitené országunkat és bűnös Helységünket, ujjólag felinditotta Isten némely Istenfélő keresztények által az egész várost és gyülekezetet az elalutt fogadásnak felállitására, a minthogy noha ez ez a gondolat a megirt Birtalan napja után jutott eszünkben, még is mind az által az emlitett 1758-dik Esztendőben egy bizonyos úrnapján a bőjttel és háromszori Isteni tisztelettel való Poenitentiát Isten segedelméből elkezdettük, véghez is vittük, fogadván Isten előtt való buzgó esedezésünk között, hogy ennek utánna continuis semper temporibus, mig Isten köztünk lakozik, a megirt Birtalan napját a megírt isteni tiszteletnek rendivel buzgóságosan megtartjuk és hogy mindvégiglen megtartassék az ezután következendőknek is buzgó indulattal átaladjuk, ha az Istennek bosszuálló Itéletét eltávoztatni akarják. Mely, hogy igy mennyen véghez, jó Istenünknek kegyelmes segedelmét alázatos szivvel kérjük. Nomine communi in consistorio Ecclae Reformatae székiensis Extradi per Jurat. Cittis notarium Anno curente 1759 Die 4-ta mensis Februarii. Stephanum Győri.”*
Ev. ref. ekkl. ltár.
1741 junius 20-án Mária Terézia királynő hűségére br. Kemény Sámuel főispánsága alatt itt tették le Dobokavármegye rendei a hódolati esküt.*
Keresztény Magvető. XXI. évf. II. füz. 1866. P. Horváth Boldizsár Naplója 1725–1773. Közölve gr. Lázár Miklós által.
1752 május 13-án itt iktatták be gróf Bethlen Imrét főispáni székébe.*
U. o. 93. l.
1765-ben* Siskovics tábornok, miután Hunyadmegyében és Székelyföldön a fegyvert a nemesekkel, székelyekkel s oláhokkal fölvétette, vármegyénkbe is eljött s főleg Bálványos-Váralján és Széken szép szerivel mindent elkövetett, hogy határőrökké megnyerje. Szabad választást engedett a lovas- és gyaloghatárőr katonaság közé való beállásra. Nem használt erőszakot, mint Mádéfalvánál a székelyek közt s ép ezért a széki nép a katonaság igáját magára nem vette, s így nélkülök alakitották meg a naszódi vagyis a II-ik oláh határőrséget.
Hazánk Történelmi Közlöny. 1885. évf. 216. l.
1775-ben* a vármegye praetoriuma innen Kendi-Lónára költöztetett át, a főispán udvarába.
Hodor. Függ. 81. l.
1794-ben* az itt épitésre tervbe vett vármegye székházára felvett összeget a kormányszék törölte.
Megyei ltár selejt. 137. sz.
4091800-ban* gyujtás folytán itt 160 ház s melléképületei lettek hamuvá.
Megyei ltár selejt. 358. sz.
1828-ban* itt a vármegyének székháza van, a honnan a tanácsházat ez évben, utóbb a börtönt is Bonczhidára vitték.*
U. o.
Hodor. Dob. Esm. 655. l.
1820–1833-ban az ev. reformátusok itt zsinatot tartottak.* 1865-ben volt itt az utolsó zsinat.
U. o. 656 l.
Széki férfi népviselet.
1848-ban* Bárdi István százados alatt Szőcs Ninus szerzetfőnök, százados, Kis György főhadnagy, Bucsi, Sztojka és Csiszár Károly hadnagyokból itt nemzetőrség alakult, mely október 22-én Bonczhida és Szék között egy Urbánhoz Szászrégenbe menni szándékolt oláh csapatot szétvert, melyből 345-öt elfogott, többeket lelőttek. Ugyanekkor a város 200 frtot, ezenkivül Csorba Györgyné és két leánya, valamint Dr. Csipkés Károlyné járultak adományaikkal a haza oltárára.* ezeket megelőzőleg többen állottak be önként Kossuth katonájának a tanultabbak közül. Emlitésre méltó itt Nagy Ferencz (Károly?) idevaló ügyvéd, ki 1848 őszén maga és két más gazdatársa fiát ajánlotta föl gr. Béldi főispánja előtt a hazának, kik a szülői háztól való kiindulásukkor fogadást tettek, hogy addig a csatatérről haza nem térnek, mig a haza 410szabad nem lesz. Az ősz fürtü apa könnyezett örömében s az édes anya e szavakkal bocsátá ki karjai közül: „Ugy lesztek székely apátok s a hazának méltó fiai, ha ellenségteket legyőzve tértek vissza. Menjetek, áldásom reátok!”*
Kádár. Belső-Szolnok-Dobokavármegye Tört. 1848–49-ben. 103. l.
U. o. 58. l.
Kádár. Belső-Szolnok-Dobokavármegye Tört. 1848–49-ben. 64. l.
Széki lándzsás nemzetőrök Urbán ellen Szamosujvárt nov. 13-án csatlakoztak honvédeinkhez Huchard kolozsi őrnagy vezetése alatt,* hol a harczban Szőcs Ninus Ferencz-rendü szerzetes tüntette ki magát.*
U. o. 112. l.
U. o. 115. l.
1848 november 23-án reggel Urbán egy határőrtisztjét félszázad lovas s mintegy 600 lándzsás oláhhal Szék megsarczolására küldötte azon kijelentéssel, hogy ha 6 óra alatt 6000 frtot nem fizet, a várost felégeti s kardélre hányatja. A pénz felvétele után dobszó mellett Szamosujvár felé vették útjokat, hogy a Katona Miklós ellen Deésre indult Urbánnal egyesüljenek.*
U. o. 134. l.
1848-ban Urbán visszavonuló seregével Bem elől menekülve, deczember 26-án d. u. 2 órakor Zsuk felől ide érkezett oly fáradtan, hogy ember, ló összeroskadt s több órai időzés folytán volt képes kétségbeejtő szomját, éhségét lecsillapitani. Ezalatt a várost körülvétette s kezesül 6 előkelő polgárt letartóztatott. Innen felvett fuvarosokkal kettős menetben Vasas-Szt-Iványon át, a hol pihent, Veresegyházára ért.*
U. o. 160. l.
1849. évi márczius 16-án indult az itten alakult mozgó nemzetőrsereg Bárdi István pap, százados vezetése, Kászoni János biztossal Kolozsmegyébe, hogy az oláhság által elrablott javakat visszakeritse s folytatták Dobokamegyében áprilís 24-éig.*
U. o. 187. l.
Ezalatt husvét harmadnapján a gyermekek kulcspuskákkal lövöldözve, katonásdit játszottak, egy Pusztai nevü ifjú apja házára lő s 3 óra tájban a ház lángra lobban s alig másfél óra alatt 104 gazdának égett oda a nagy szélben minden vagyona, leégett a róm. kath. templom tornyostól, a papilak, a harangok leolvadtak.*
U. o. 187. l.
Postahivatala 1863 óta van.* 1870 január havában * Szék város fióktörvényszéket kapott, a mely a szamosújvári főtörvényszék alá tartozott.
Hivatalos Kimutatás.
Megyei ltár.
1871-ben* e város főispánja Kolozs és Kolozsvárral együtt Filep Samu.
Hodor. Függ. 22. l.
1899 junius 30-án Széknek nagy részét a tűz elpusztitotta. 102 lakóház, 200 melléképület a szó teljes értelmében összes gazdasági épületekkel, butorokkal hamuvá lett. Forrószeg, Csipkeszeg városrészben 150 telkes gazda 505 fővel lett hajléktalanná, bele égett két kis gyermek, majorságok, sertések. A kár a 144 ezer forintot meghaladta.
