Szent-Gotthárd.
Szent-Gotthárd.
Nevének változatai: 1321-ben* Szenth-Göthharth. 1340-ben* Scenthgutharth. 1349-ben* Villa Gothardi. 1496-ban* Zentgothart. 1682-ben* Sz.-Gerhard. 1750-ben* Szász-Gothárd. 1830-ban* Szent-Gothárd, oláhul Szukutárdu.
Dl. 29422.
Hazai Okltár 220. l.
U. o. 254.
Gr. Bethlen ltár.
Gr. Kornis cs. ltára.
Erd. főkormsz. ltár.
Cons. statist. topogr. 177. l.
Nevét Szent-Gotthárd tiszteletére szentelt egykori temploma után vette. A Hódos vagy Czegei tó partján, lankás völgyön az oldalokra is kiterjedőleg fekszik. Deéstől 37·5 kilométernyire a kékesi járásban.
343Szent-Gotthárdot eleinte a király kezén találjuk, de I. Károly király 1321-ben* Vas Miklósnak adományozta oda. Miklós és fiai János és László ottani Gyepüs nevü erdejüket Pogány Istvánnak adták cserébe a közös erdő alatti földekért.*
Dl. 29422.
A Szarvastó folyó és Ombuz mellett volt.
1340-ben* Szent-Gotthárdot I. Károly király az osztályos atyafiak egyenes kizárásával egyesegyedül az idősb Vas Miklósnak adományozta Csicsóvára visszaadásáért és az, az e miatt leendő minden biráskodástól az ország összes biráit eltiltja. Csakugyan 1340-ben* ifj. Vas Miklós és László s testvéreik Szent-Gotthárdból és Czege, Szász-Szilvás és Szt-Ivánból részt követeltek s ebből hosszas per támadt, de végre 1347-ben* a vajda Károly királynak azon kiváltsága alapján őket keresetüktől elutasitotta.
Hazai okltár 220.
U. o. 223.
U. o. 247.
Idősb Vas Miklós halála után azonban Szt-Gotthárd azon ifj. Vas Miklósra és testvéreire, másrészt pedig Csomafi Jakab fiaira szállott. Ez utóbbiak azonban 1349-ben* t. i. Mihály, Miklós, Tamás és Jakab gotthárdi részüket a másik félnek, t. i. Vas Miklósnak és testvéreinek Vas László, Aczél János, Lőrincz, Veres Péter, Veres Tamás és Vas Dezsőnek engedték át negyven ezüst márkáért.
U. o. 254.
Az 1362-ben* a Wass nemzetségben történt osztály szerint Szent-Gotthárd is a nemzetség hét tagja, t. i. Emichfi János fiai: Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifj. Wass Miklós és Vörös Péter; és Wass László fia Simon közt 7 részre osztatott.
Dl. 27429. és 28580.
1372-ben* e birtokon Szentegyedi Veres Péter, Miklós fiai: István és Pál, László fia Lökös, Tamás fia László és Dezső fiai: János és László megosztoznak. 1375-ben Lászlónak 40 juhát lopták el innen az oláhvásárhelyiek. 1382-ben Jakab mint ügyvéd emlittetik Szt-Gotthárdról.*
Gr. Wass ltár.
Czegei gr. Wass ltár.
1410-ben* Wass Miklós, Mihály és János emlittetik.
U. o.
1417-ben* Lökös fia Antal tiltakozik az ellen, hogy testvérei: László, András és Tamás itteni részüket Györgyfalvi Balázs, Péter és Imrének eladták.
U. o.
1420-ban* birtokosok Szentiváni Wass Mihály s testvérei Pál, Vitus és László és azon Mihály fiai György, László és Miklós.
Dl. 28720.
1426-ban* Zsigmond király Toroczkay Lászlót és társait Szent-Gotthárdba beigtatni rendeli.
Gyf. kápt. könyvtár.
1430-ban* lakói jobbára oláhok.
Gr. Wass levéltár.
3441440-ben* Szentegyedi Wass Tamás itteni részét bátyjának Wass Mihálynak veti zálogba.
Km. prot. d. 69.
1442-ben* Györgyfalvi Kata özv. Kendi Jánosné és fia Kendi Antalt, Györgyfalvi Miklóst, Pétert és Balázst Szent-Gotthárd egy harmadrészétől tiltják. 1444-ben* Szentgotthárdi Wass Vitus emlittetik.
Km. prot. ab. 108.
Dl. 27480.
1446-ban* Szentegyedi Wass Pál fia Domokos Szentgotthárdi Wass Videt itteni részétől Deési Papa Szász Simon (familiarisa) által tiltja.
Gr. Wass ltár.
1447-ben* Györgyfalvi Balázs leánya Katalin Kendi Jánosné a Györgyfalviak itteni részének felébe visszaigtattatik, a miből őt ifj. Györgyfalvi Balázs kizárta volt.
Dl. 26886.
1450-ben* Szentegyedi Wass Pál fia Domokos itteni részének elfoglalásától Wass Videt tiltja.
Km. prot. Labore 17.
1458-ban* Szentegyedi Wass Pál fia Domokos óvást emel az ellen, hogy az ő itteni részét Wass Vid elfoglalta.
U. o.
1464-ben* Szentgotthárdi Wass Vid fia István, részét Vasasszentiváni Wass Lászlónak veti zálogba s ugyanakkor mindketten és testvéreik: Wass Tamás, Domokos, Pál, János és Zsigmond Kendi Antalt némely itteni részek elidegenitésétől tiltják.
Dl. 21716.
1466-ban* Olnoki Herczeg Mihály perbe fogja Czegei Wass Tamás fiát Jánost azért, hogy noha azelőtt atyja Tamás, itteni részét neki zálogba vetette, őt e birtokba ereszteni nem akarja.
Dl. 27327.
1469-ben* Szentgotthárdi Wass Vid fiai: István, Pál, Zsigmond és János tiltakoznak az ellen, hogy bátyjuk Wass László fiörökös hiányában leányának Katalinnak fiusitását kérte a királytól, összes javaira nézve, a melyek máskülönben reájuk szállnának.
Km. prot. f. 140.
1649-ben* a létrejött egyezség értelmében Katalin Wass Lászlónak itteni részéről Wass Vid fiai javára lemond.
Dl. 27505.
1473-ban* néhai Czegei Wass János leánya Dorothea Réczei Gergelyné, atyjának itteni részéből Wass Istvántól, Pál, János Zsigmond és Domokostól, valamint Katalin néh. Wass László leányától Kendi Antalnétól osztályt követel, amit azok megtagadtak.
Dl. 27521.
1475-ben* Ilona Györgyfalvi Miklós leánya, Györgyfalvi Nagy Jakab özvegye, itteni részét Györgyfalvi Bálintnak veti zálogba.
Km. prot. Extraxit 125.
1475-ben* Dorothea Wass János leánya Réczei Gergelyné s fiai Réczei Lőrincz és Gergely Wass Istvánt, Pált, Zsigmondot és Kendi Antalnét itteni részüktől tiltják.
U. o. 126.
3451476-ban* Olnoki Herczeg János itteni részét Zelcsei Zonosz Gergelynek és Györgynek veti zálogba.
Km. prot. Labore 57.
1477-ben* Szentgotthárdi Wass István, Pál és Zsigmond beléegyeznek abba, hogy testvérük néh. Wass János egy itteni halastavát a kolozsvári Szűz-Mária templomának hagyományozta.
Dl. 28633. és Km. prot. Labore 64.
1477-ben* Wass Vid leányai Erzsébet Gesztrágyi Istvánné és Margit Szentegyedi Székely Lőrinczné, atyjuk itteni részéből testvéreiktől Wass István, Pál és Zsigmondtól osztályt követelnek, a mit azok megtagadván, perre került a dolog.
Dl. 26427.
1478-ban* Kendi Antal s fia Gál, Márta Györgyfalvi Pálné s fia Miklós s Dorottya Récsei Gergelyné s fiaik György és Lőrincz Györgyfalvi Nagy Jakab özvegyét itteni részük elidegenitésétől, Györgyfalvi Bálintot pedig annak megvételétől tiltják.
Km. prot. Labore 67.
1478-ban* Urnapján Kendből Kendi Antal alvajda intézkedik Czegei Wass Domokos részére, ki Szentgotthárdból osztályt követelt Wass Vid fiaitól István, Pál és Zsigmondtól.
Dl. 27534.
1482-ben* Olnoki Herczeg János perbe fogta Wass Zsigmondot és Istvánt, mert ezek néh. Wass Tamásnak egy itteni Herczeg Jánosnak itélt jobbágytelket (Kovács) neki kiadni nem akarják.
Dl. 26434.
1486-ban* Deésen kelt vajdai bizonyitvány szerint czegei Wass László özvegyét Potencziát a szentgotthárdi Vitus fiai István és Zsigmond összes birtokokból nászhozományi részébe kielégitettek.
Gr. Wass ltár.
1496-ban* Györgyfalvi Pál leánya Zsófia Gyulakutai Balázs özvegye itteni részét férjének Polyák Albertnek veti zálogba.
Dl. 26944.
1496-ban* birtokosai Czegei Wass Domokos fiai János, Balázs, Miklós, László, György és Mihály.
Gr. Bethlen ltár.
1499-ben* Szamosfalvi Gyerőfi Pálné Ilona, Györgyfalvi Henke Pál leánya panaszára a vajda inquisitiot rendel az iránt, hogy 1491-ben Glavicza Nagy János, Ilonának itteni részét elfoglalta s jobbágyait megsarczolta s azt csak nagysokára adta vissza.
Dl. 29577.
1500-ban* Czegei Wass Miklós özvegye Katalin, most János egy nemtelen czegei lakos neje, Czegei Balázst hitbérének férje itteni részéből való kiadása felől nyugtatja.
Km. prot. Michael 3.
1504-ben* Wass István fia Mihály itteni részét Wass Balázsnak veti zálogba. 1505-ben* Czegei Wass Balázs, Wass István fiának Mihálynak nála zálogban volt részét visszaadja.
Km. prot. O. 18.
U. o. O. 36.
3461505-ben* Szentgotthárdi Wass István fia Mihály 2 itteni jtelkét Szentegyedi Wass Jánosnak veti zálogba.
Km. prot. O. 60.
1507-ben* Szentegyedi Wass János 3 itteni jtelkét (Jakab, Osvát, Pásztor), valamint Czegei Wass Balázs is 3 jtelkét (Fekete, Feljáró, Gáspár) Wass István fiának Mihálynak adják cserébe.
Km. prot. O. 80. és Doboka V. 35.
1507-ben* Wass Domokos fia László itteni részét s udvarházát Czegei Wass Balázsnak eladja.
Km. prot. O. 97.
1513-ban* néhai Wass Mihály összes javainak 4 részre való felosztását, mely ekkor Wass János kezén volt, választott birák itéletére bizták: Czegei Wass Balázs, László és Mihály, kik a Wass Domokos fiai, másrészről Wass János a Domokos fia, de ez osztályból még 1518-ban sem lett semmi.
Dl. 27601.
1513-ban* Jankaffy Máté a kolozsmonostori konvent előtt harmadmagával esküt tett, hogy a szentgotthárdi Lápos Erdewfew nevü szántóföldet jobbágyai nem szántották el.
Dl. 32582.
1523-ban* Szentegyedi Wass János fia Tamás, itteni részét, valamint azon részt, mely reá néh. Kiss-Wass Mihálytól szállott, Czegei Wass Balázsnak veti zálogba.
Km. prot. R. 81.
1528-ban* Wass Tamás egy jtelkét Czegei Wass Balázs özvegyének s fiainak ifj. s id. Jánosnak s Balázsnak eladja.
Km. prot. Magno 200.
1533-ban* Wass Balázs fia ifj. János, néh. Wass Tamás itteni részébe, magát kir. adománynyal beigtattatni akarta, de Wass Tamás ellentmondott.
Km. Doboka V. 29.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
U. o. K. 21.
1539-ben* Réczei Ilona Réczei Gergelynek Kendi Dorottyától származó leánya Gyerőmonostrai Radó Domokos özvegye itteni részét néh. Kemény Miklósnak Réczei Druzsinától származó fiainak Ferencz és Mátyásnak, valamint néh. Réczei Mihály fiának Gáspárnak ajándékozza.
Km. prot. Extraxsit 201.
1562-ben* Wass György egyik birtokos.
Gyf. kápt. Cent. C. 46.
1568-ban* Somlyai Gergelyné Ágnes, néh. Szentgotthárdi Wass János leánya, atyjának itteni részéből Czegei Wass János fiától Györgytől osztályt követel. 1568-ban* Czegei Wass Domokos fia János fia Pál fia János azon esetre, ha itteni részét Wass Györgytől visszaszerezheti, annak harmadrészét Szentegyedi Gergelynek igéri oda.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 2, 12. és fasc. 3. nr. 43.
Gyf. kápt. Cent. C. 21.
3471576-ban* Báthory István egy itteni részt Sombory Lászlónak adományoz.
Sombory ltár.
1580-ban* Czegei Wass György s fiai Ferencz és János birnak itt.
Km. prot. 1578. 86.
1591-ben* Sombory László gyermekei: Sándor, Farkas, Gábor és Zsigmond, Anna teremi Sükösd Istvánné, Erzsébet gyergyói Lázár Andrásné és Borbála gyámja Kovácsóczy Farkas kanczellár gyámgyermekei részére ajándékba kapják az itteni részük után a tizedet, 17 frt 20 denárt.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory f. 229.
1606-ban* Sombori László fiai Gábor és Zsigmond itteni részüket Szabó Márton kolozsvári polgárnak vetik zálogba. 1608-ban* ugyanaz emlittetik és 1614-ben* itteni részébe beigtatják.
Km. prot. E. 35. Doboka C. 16. és 7. Lib. Reg. 175.
Km. prot. F. 37.
Km. Neor. C. 69.
1609-ben* czegei Wass Ferencz özvegye Bogáthi Druzsi (előbb Barcsai Andrásné) és fia György, az id. czegei Wass György unokája, atyai nagybátyja Wass Jánossal itteni birtokukon megosztoznak.
Gr. Wass ltár.
1615-ben* Szabó Márton itteni részét Búni Bethleni Farkasnak eladja.
Km. prot. C. 26, D. 164. és K. 11.
1627-ben* Bethlen Gábor Wass Jánost és Györgyöt itteni részükben megerősiti.
14. L. Reg. 63.
1632-ben* czegei Wass János és György „megmondván azt, hogy az régi eleink idejében is ezen Szentgotthárd oláh és magyar falu volt, most is pedig oláhval kellett megszállitanunk, minthogy a sok háboruságos időkben az ember úgy elveszett volt, hogy sohúlt ött vagy hat házas embernél több meg nem maradott a jó földön, hogy azért a jó föld pusztába ne álljon, hanem ennél is inkább megszállják és megépitsék” bizonyos nemes Pap Istvánnak egy itteni telküket adományozzák.
Km. Doboka 21, 26.
1649-ben* néh. Bethlen Farkas itteni része Macskási Ferencz kezére került, mint a kihez Bethlen özvegye férjhez ment, de a Wass család azt tőle elperelte.
Km. Doboka B. 98.
1677 február 7-én* Apaffy fejedelem Teleki János özvegyét Bornemisza Annát itten a dézmabér fizetése alól mentesiti.
Hodor. Dobokam. Esm. 704. l.
1682-ben* itt lakó nemes Rácz János.
Gr. Kornis ltár.
1694-ben* birtokosa a Wass család.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1702-ben* birtokosa Rácz János.
Erd. főkormsz. ltár.
3481754-ben* gr. Wass György, Miklós és Ádám birtokos.
Széki ev. ref. egyházm. javak összeírása 107. l.
1755-ben* Geczy Gergely és neje Vajda Pelina gyermekei Mihály, Dávid, László és Ilona szülőik itteni ősi örökségén megosztozván, több itteni jobbágyot Geczy László örökölt, mely részből a leányágat Rácz Gácsiát pénzül elégitette ki.
Dr. Vajda János cs. ltára Alparét.
1770-ben* összeírt birtokosok: kisczégi Gétzi László és Dávid anyai jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Wass Miklós özvegyének van 15 jobbágya, 8 zsellére. Gr. Wass Sámuelnek van 16 jobbágya, 8 zsellére. Gr. Wass Dánielnek van 15 jobbágya, 7 zsellére.
U. o.
1804-ben* gr. Wass Ádám fiai Miklós és Dániel atyjuk itteni részén megosztoznak.
Km. Doboka V. 56.
1809-ben* birtokosai: gr. Wass Dánielnek van 20, gr. Wass Miklósnak 13, Géczi Istvánnénak 2 telke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai gr. Wass György és gr. Wass Miklós.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* özv. gróf Wassné gróf Gyulai Francziska, Janka Lajos részére urbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 77–196. l.
1866-ban* az itt összeírt 56 füst közül 5 nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Nemesi jogu birtokosai voltak: Janka Lajos (Bécsből), Hegedüs Sándor (Kolozsvárról), Leményi János (Boncznyiresről) és 2 Fekete, 2 Marosán családbeli.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Wass Béla országgy. képviselő 1557 hold, 1789 öl. Öröklés atyja gr. Wass Albert után s vétel nyug. udvari ágens (ügyvéd) Janka Lajos örököseitől. Fekete József 106 hold, 1387 öl. Vásárlás. Turcsa Endre 107 hold, 617 öl. Fele sajátja, felét a Leményi-féle hagyatékból vásárolta. Közös legelő-birtokosok 165 h. 1202 öl. Tagositás folytán megvásárolt legelő.
Szent-Gotthárd mintegy 91 magyar és 671 oláh lakossal. Régi magyar lakosságát nemcsak ennek, hanem a környékén levő falvak, sőt megyénk legtöbb községeinek 1600–1604 közt pusztitották ki a németek, Básta hajdui s részben már előbb és azután is a törökök, úgy, hogy alig maradt benne 1–2 lélek lakos, mint ezt az egyes községek történetében láthatjuk. 1632-ben* Wass János és György kénytelenek voltak 1610 körül Géczi nevü megbizottjukat Moldovába küldeni új lakosság betelepitésére, a miért ezektől egy darab birtokot kapott.*
Km. Doboka 21, 26.
Gr. Wass ltár.
349Tököly Imre naplójában e községet még 1680-as évek körül magyar falunak írja: örvend, hogy egy magyar faluba érkezett.
Lakosai szorgalmas földmivelők, egy része télen és tavaszszal halászattal is foglalkozik. Házaikat, gazdasági épületeiket földből, paticsból épitik nádfedél alá. A község lakóházai közül gróf Wass Béla országgyülési képviselő újabb épitményü és stilu kastélya emelkedik ki, melyet szép parkja tesz még elragadóbbá.
A XIV. században virágzó róm. kath. magyar lakókkal biró egyházközség. Plébánosa Imre 1332–37 közt* fizetett pápai tizedbe 20 denárt. Ismét plebánosa Péter* fizetett 20 hegyi denárt.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 98.
U. o. 128.
1643-ban* Feketelak leányegyháza. Ujra épitett fatemplomában van egy asztal, egy ónkanna; fekvősége szántó két drb, Szakács György és Fódor Mihályé közt, későbbi feljegyzés szerint, egy rétje is van, melyet a pap használ.
Széki ev. ref. esp. ltár.
Szent-Gotthárd ref. egyházközség, temploma, mint 1754-iki feljegyzés tanusitja,* a falu déli részében egy dombon van a mellette levő zsellérházzal, ezen alól egy telek, melyen régen a pap lakott, ezen is zsellér lakik, de hogy kinek és mit fizetnek, nem tudják, öt darab szántója 19 köböl vetésre való, egy rétjén 8 szekér széna terem; 136 forint pénze kamatra adva. Miután a magyarság e községben elpusztult, a harangra szükség nem lévén, gróf Wass György földes uruk Méhesre vitte s a 80 forintot érette nem az itteni ekklézsiánál, hanem a feketelakiaknál helyezte el kamatra, minden 2 forint után egy veder bort, vagy ha nem terem, vedréért egy-egy sustákot fizetnek, ennek fele jövedelme a pulyoni beszolgáló papé, fele az egyházé.
Széki ev. ref. egyházm. javak összeírása. 105. l.
1837-ben* azt írja Hodor, hogy kőtemploma van az ev. ref. egyháznak.
Hodor. Dobokam. Esm. 703. l.
1863-ban* az ev. ref. egyház számára urbéri és dézma kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 208. l.
1869-ben* e leányegyház fekvősége 22 hold, 1065 öl.
Esp. vizsg. jkv.
1885-ben* ev. ref. egyháza a pulyoni leányekklézsiája, alig számlál nehány lelket, temploma nincs. Gróf Wass Béla és neje br. Bánffy Rachel istápolják a szegény egyház érdekeit.
Ev. ref. Névk.
1887-ben* 18 az ev. ref. lelkek száma.
U. o.
Itt füvészkedett Janka Viktor (bulcsi), tanult Bécsben. Már tanuló korában nagy előszeretettel tanulmányozta a növényirodalmat és a 350növényeket. 1854-ben a híres füvész Czecz Antallal lépett összeköttetésbe, a ki gáncsi birtokán lakott. Szentgotthárdra jövén, személyes ismeretséget kötött vele, együtt rándultak a havasokra. Ő közvetité Czecz cserenövényeit Olasz-, Orosz- s Spanyolország tudósaihoz. Tiz éven át tartott a viszony. Buvárlatait német nyelven bocsátá közre: Öst. bot. Zeitschrift 1858–63. füzeteiben. Később a budapesti füvészkert igazgatója lett. Hajnald érsek ajánlatára az ő közreműködése folytán vált híressé megyénk florája az egész continensen. Meghalt 1890-ben.*
Szinnyei. M. Irók. V. k. 361. l.
Gör. kath. egyházközség. Régi fatemploma helyett, mely a szent Miklós tiszteletére volt szentelve, 1892-ben épittetett új díszes kőtemplomot Fekete N. Simon és családja néh. Fekete Nyegrucz Miklós szamosujvári lakos, volt esperes hagyatékából, mint annak örökösei, s még ez évben felszentelték.* Anyakönyve 1839 óta vezettetik. Lelkészei: 1647 jan. 7-én* György István „ecclesiae valachiae confessor”; ujabban Papp Simon és Pál után Fekete Gergely, Pártemon s jelenleg Fekete N. Gergely.
Szegényből hirtelen mesés gazdagságra jutott s irodalom terén is működött pap Fekete Nyegrucz Miklós nem sokáig élvezhette vagyonát, melyet örököseire s jótékony czélokra hagyott, Szamosújvárt halt el s porait innen rokonai Szt-Gotthárdra vitték s az oltár alá temették.
Várm. jkv.
Felekezeti iskoláját az 50-es években létesitette s huzamos időn át önállólag tartotta fenn. Ma Melegföldvár, Kapor, Feketealakkal közösen fizetett tanitó oktat benne.*
Kádár J. Nev. Okt. tört. 512. l.
Éghajlata mérsékelt, levegője egészséges, szélnek ki van téve, járvány nem szokott fellépni.
1721-ben* a Hodos tótól délre fekvő község határa két fordulóra osztott, nagy része délnek fekszik, s e rész földje fekete, trágyázatlan is terem; kétszer szokták 6 ökörrel megszántani, tisztán termi az őszi búzát, rozsot és elegyest. Szénája náddal vegyes, tűzrevaló fáserdeje úgyszólván nincs; hadi úton dolgoznak.
Erd. főkormsz. ltár.
A földesúr taván halászni szoktak, a kinek jóságából a velök szomszédos területen őrölhetnek, különben Szamosujvárra is járnak őrlés végett, mely egyúttal vásárló- és elárusitóhelye is. Mívelés alatt van 142 köb. szántó, terméketlen 24 köbölnyi; elvetettek ez évben 26 köb. őszi, 3 köb. tavaszi gabonát s termett 240 kal. búza, rozs, 55 kal. árpa, zab, 38 kal. kender, tengeritermése 3 köbölnyi; kaszálója 43 szekérnyi, 5 kapásra való szőlőjéből 20 veder mustot szüretel, adósságuk 43 frt.
351Van itt 26 ökör, 21 tehén, 3 ló 55 juh, 9 méhkas és 29 sertés adó alatt.
1837-ben* határának földje könnyen művelhető, kövér, termékeny. Határa lapályos, de van jó bort termő szőlőhegye is.
Hodor. Dobokam. Esm. 703. l.
1898-ban határa termékeny, terményei a közönségesen termeszteni szokott sarlós- és kapásnövények. Hazai fajta juhot, szarvasmarhát tenyésztik. Gyümölcse csak gr. Wass Bélának van, köztük dió, szőlő, baraczk.
Vize a czegei tó, melybe belefolyik a gyekei tóból kifolyó patak.
Körjegyzői székhely. Van egy 2 kerekü malma, mely esős időben jár.
Épületnek való köve kevés, ez is palás.
Határhelyek: 1326-ban* Mikolatelekfő (Mykolatelekfeu) erdő. Hollókerek hegy, Szarvastó folyó, Tyukszóberke (Tyukzoubereke) erdő, Farliget, erdő, Moha és Kis-Mohar erdők, Göczkapusa völgy, Közöserdő és Gyepüserdő (Gepuserdeu), Omboztő (Ambuzthu) folyó.
Hazai Okltár 198.
1513-ban* Láposerdőfő, földrész.
Dl. 32582.
1643-ban* Alsó-felső forduló, Ehmező, tóhely, urak kaszálója.
Széki egyh. jkv.
1754-ben* Templom dombja, Gyeke felé való forduló, Kukuk tava, Dombok közt, La Szerencs, Szakácsvölgy, Czege felől való forduló a falu mellett, Szőlők felett.
Széki ev. ref. egyházker. javak összeírása 105. l.
1804-ben* Válye Imbuzuluj, Komoristye gyela Belezisor, másként Pepenyistye, Gyálu Kurmetúri, Láposbércz, Kapu, La Inácze, Sztupetúre, Toptyile, Válye Szakácsuluj, Besánczolt tósrét, Gura Ináczuluj, Máre Kukuluj, Kirisu erdő, Nagy-Kőrös erdő, Kis-Kőrös, La Gropehel, Birvászke, Sztrimtul, La Podu Nyámczuluj.
Km. Doboka V. 56.
1811-ben* Czege felől való forduló, Szőlő megett, Akasztófa gödre, Pujon felé járó út, Dombok között, az árok ombozi malom felé, Kis-Körös alatt.
Széki ev. ref. egyházker. jvk.
1864-ben* Ináczák = Inaczele, Szénafűk = Fináczele, Valea Szokacsuluj = Szakács völgy, A Kurmetura megett = Dupa Kurmeturá, Doszu padurei, Valea tipileloru, Hangas, Tó = Teu.
Pesty Frigyes gyüjt.
Területe 2989 k. hold.
Lakossága: 1700-ban* 16 jobbágy, 4 szegény lakosa van s az egész községben 16 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* lakik itt 2 jobbágy, 12 zsellér, 3 koborló, 3 udvari 352szolga, kik a koborlók kivételével 14 telken laknak, el van pusztulva 5 házas telek.
U. o.
1750-beli* összeírás szerint van: 5 jobbágy, 15 zsellér, 4 koborló, egy nemes és 4 udvari cseléd, összesen 29 családfő lakosa, kik 25 házastelken laknak, el van pusztulva 5 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1830-ban* 473 gör. kath. lakossal.
Conscr. statist. topogr. 177. l.
1837-ben* lelkek száma 658, a házaké 78.
Hodor. Dobokam. Esm. 704. lap.
1857-ben* 640 lakossal, ebből 10 róm. kath., 575 gör. kath., 47 ev. ref., 8 zsidó. Házak száma 121.
Orsz. ism. tábla 26. l.
1886-ban 6 róm. kath., 726 gör. kath., 14 helvét hitü, 11 zsidó, együtt 757.
1891-ben 773 lakosból 15 róm. kath., 673 gör. kath., 75 ev. ref., 1 unitár., 9 izraelita.
1900-ban 783 lakossal, ebből 396 férfi, magyar 39, német 7, oláh 737, magyarul beszélni tud 66, róm. kath. 3, gör. kath. 726, gör. kel. 11, ev. ref. 36, izraelita 7, ír és olvas 36, házak száma 148.
Adója 1721-ben* 152 frt. 1898-ban 2268 frt 7 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
––
