Szent-Katolna-Dorna.

Teljes szövegű keresés

Szent-Katolna-Dorna.
Nevének változatai: 1320-ban* Scenkatherina. 1395-ben* Zenthkatolna. 1441-ben* Zenth-Katalen. 1523-ban* Zent-Kathalyna. 1550-ben* Dorna possessio, birtok. 1837-ben* Dorna puszta Pálczélcseh határában. 1837-ben* Szent-Katolna puszta.
Dl. 1991.
Dl. 27441.
Dl. 27475. és 76.
Dl. 27267.
Hodor. Függelék 13. l.
Hodor. Dobokam. Esm. 543. l.
U. o. 562. l.
Nevét a Szent-Katalin tiszteletére szentelt templomától vette. Dorna 358neve újabb keletü s a szláv eredetü* drume, darna, dernine szavakból származik, melynek jelentése pázsit, gyep.
Miklosich 42.
Különböző völgyekben szétszórtan fekszik, itt-ott egy-egy lakóház, mely körül a tulajdonos birtoka terül el. A község különböző részeiben eredő forrásokból, főleg esős idő alkalmával keletkezett csermely, észak felé a községen alól, a szótelki patakkal egyesülve, Pánczélcsehnél a lónai patakba szakad. Deéstől 55·8 kilométernyire fekszik a csákigorbói járásban.
Szent-Katolna első megnevezett birtokosai 1320-ban* a szász eredetü Sombor nemzetség elágazásai, névszerint: Teke János, Botos Miklós és Ördög András – mindnyájan Mihály fiai – voltak. Tőlük I. Károly király Szent-Katolnát hűtlenség czimén elvette és Elefánti Dezsőnek adományozta,* de 1331-ben azonban* a király visszaadta nekik.
Dl. 1991.
L. Szász-Zsombornál.
Erd. muz. ltár.
1395-ben* birtokosai Ördög András fiai Miklós és Benedek, Esküllői András fiai Dávid és László és Teke Mihály fiai Gáspár, Menyhért és István.*
Dl. 27441.
L. M.-Köblösnél.
1436-ban* Bánffy László fia István örökjogon ide akarta magát igtattatni, de ellentmondtak: Ördög Mihály és fiai Antim, János, Benedek és Kelemen; Sólyomkői Menyhért fia János, fiai Sandrin, Osvát és Mátyás; Esküllői Ördög János fiai Simon és János; Ördög Dávid és fiai György, János; Esküllői Ördög László fiai András, Zsigmond és György; Teke László és fia János s végül Köblösi Teke Bereczk fiai Mihály, György és István.
Dl. 27159.
1441-ben* Sólyomkői Botos János leánya Erzsébet Szarkadi Lászlóné magát e birtokba beigtattatni akarta, de Menyhárt János s fiai Sándor, Mátyás és Osvát, Sólyomkői Ördög Mihály fiai László, Jakab és Kelemen, Ördög János fia Simon, Ördög Dávid és fiai János s György, Teke Bereczk fiai István és György, Teke László és fia János ellentmondtak.
Dl. 27474.
1441-ben* Sólyomkői Menyhárt János az itteni Mikes és Szárazpatak nevü földrészekbe, a miket az ő testvérei, t. i. néh. Ördög Miklós, Teke Bereczk s Ördög László tudta nélkül zálogositottak el Pánczél Györgynek, beigtattatja magát, de ennek a Pánczélok (Péter és fia György) ellentmondtak.
Dl. 27474, 75. és 76. Km. prot. m. 74.
1456-ban* Ördög János s testvére Antim s Menyhárt János fia Mátyás s másik Ördög János fia Simon hasonlóképen azon Mikestelek 359és Szárazpatak nevü földrészekért tiltakoztak, nehogy azok csehi Pánczél Péter leányának birtokába menjenek át.
Km. prot. Michael 126.
1482-ben* Sólyomkői id. Ördög Simon itteni részét Baróti Mihálynak veti zálogba.
Km. prot. i. 22.
1491-ben* Esküllői Ördög Simon itteni részét bizonyos adósság fejében Baraczi Mihálynak köti le.
Km. prot m. 2.
1500-ban* sólyomkői ifj. Ördög Simon fia Menyhárt itteni részét gyerőmonostrai Kabos Jakabnak s nejének Ilonának néh. Tőky László leányának veti zálogba.
Km. prot. Michael 21.
1501-ben* Geréb László erdélyi püspök perbe fogja Rődi Cseh Jánost, Pétert és Gergelyt, hogy itteni birtokukból tizedet adni elmulasztották.
Gyf. kápt. divers. cista I. fasc. 4 nr. 36.
1520-ban* Sólyomkői Ördög Menyhért fia Kis Ördög Ferencz itteni részét Teke Balázsnak gondozására bizza.
Km. prot. Magno 89. és Dl. 27610.
1523-ban* Sólyomkői Menyhárt László itteni részét nejének Fruzinának s leányainak Erzsébet, Anna, Katalin, Margit, Márta és Felitasnak veti zálogba.
Dl. 27267.
1523-ban* Sólyomkői Menyhárt László a maga s neje Fruzina s fentebbi leányainak, valamint Ördög Ferencz s András, Teke Balázs s fiai Ferencz, János s Lukács nevében Menyhárt Mátyást, Esküllői Ördög Pétert itteni részük eladásától tiltja.
Dl. 27267. és Km. prot. R. 99.
1530-ban* Sólyomkői Ördög Menyhárt fia Ferencz itteni részét testvérének Menyhárt Lászlónak veti zálogba.
Km. prot. Extraxit 8.
1536-ban* Esküllői Ördög Ferencz itteni részét nejének Katalinnak néh. Szilvási Kristóf özvegyének és ettől származó fiainak Szilvási Márton és Andrásnak veti zálogba, a kiket abba 1538-ban* be is akartak iktatni, de Ördög András özvegye Fruzina s fia János, valamint néh. Ördög Péter fia Benedek gyámjok által azt megakadályozták.
Km. Doboka M. 27.
Km. Doboka K. 60. S. 86.
1540-ben* az ebből keletkezett perben János király az itteni részt a Szilvásiaknak itélte oda.
Km. Doboka O. 6.
1545-ben* Sólyomkői Ördög Ferencz itteni részét Károlyi Dénesnek veti zálogba.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 8.
1545-ben* Nagysolymosi Ősi Ferencz leánya Dorottya összes testvéreit és rokonait az itteni javak elidegenitésétől tiltja.
Km. prot. Széllyes 42.
360Ugyanezen évben* ugyanazon Dorottya itteni részét férjének Kisesküllői Sombori Jánosnak adja cserébe.
Km. prot. Széllyes 42. és Doboka S. 60.
1548-ban* Ördög Kata özv. Gergely Jánosné Károlyi Dénesnek s feleségének Ördög Ágnesnek itteni javait bérbe veszi.
Gyf. kápt. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 44.
1548-ban* néhai Ördög Menyhért leánya Katalin s néhai Ördög János leánya Ágnes, magukat egy itteni részbe beigtattatni akarták, de Károlyi Lancz Dénes s Ördög Ferencz özvegye ellentmondtak.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 3. nr. 23.
1550-ben* Izabella királyné Köblösi Teke Lukácsot, Lászlót, Imrét, Egyedet és Bálintot egész Szent-Katolna birtokában megerősiti.
Km. Doboka T. 3.
1555-ben* Valkai Miklós s Ördög Ferencz Kendy Mihályt és Antalt itteni részük elidegenitésétől tiltják.
Km. prot. Isab. Reg. 123.
1562-ben* Kisesküllői néh. Sombory Jánosnak Ősy Dorottyától való leánya Kata Dobokay Imréné itteni részéből Károlyi Dénesné Ördög Ágnestől osztályt követel.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 3. nr. 33.
1565-ben* Esküllői Ördög Simon fia Andrásnak leányától Katalintól Szalay Gergelynétől való leánya Borbála Komjáthi Gáspárné egy itteni részből osztályt követel.
Gyf. kápt. Cent. AA. Extraord. 8.
1566-ban* Károlyi Lancz Dénesnek Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Agatától való leánya Zsófia Farnasi Veress Jánosné atyjától, anyai részéből részt követel.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 47.
1570-ben* Kendi Sándor itteni részét feleségének néh. Bánffy Mihálynak Bwnychytt Katalintól való leányának Fruzsinának hagyományozza.
Gyf. kápt. Div. Cott. I. fasc. 5. nr. 55.
1571-ben* Sólyomkői Ördög Benedek fia János, fia Simon, fia Péter, fia János, a néh. Ördög Benedek fia Mihály, fia Antal, fia Simon, fia Menyhárd fiának Ferencznek itteni része iránt, mely felerészben Dobokai Imrénére Katalinra (kinek anyja Dorottya Sombory Jánosné Ősi Ferencznek nejétől Katalintól Ördög Menyhért leányától származik) szállott, másik része pedig azon néh. Ördög Ferencz leányától Ágnestől, néh. Károlyi Dénesnétől való leányának Zsófiának és Katalinnak jutott leánynegyed jogán: ez utóbbiakat perbe fogta, 1572-ben azonban* kiegyezvén, e részt azok birtokában hagyta.
Km. Doboka O. 40. és gyf. kápt. Cent. U. 59.
U. o.
1574-ben* Esküllői Ördög János fiai Ferencz és András és Sólyomkői Ördög Péter fiai János és György tiltakoznak az ellen, hogy atyjaik itteni részeiket Komjáthi Gáspárnak zálogositották el.
Km. Doboka O. 33.
3611577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
Gyf. kápt. Cent. C. 86, 92.
1585-ben* Esküllői Ördög Ferencz itteni részét, t. i. négy jtelket Bánffy Farkasnak veti zálogba.
Km. prot. DD. 60.
1587-ben* Sólyomkői Menyhárt Gáspár fiai: Péter, László, Gáspár és István Menyhárt Szerafint itteni részének Ébeni Gábor javára való elidegenitésétől tiltják.
Km. prot. DD. 112.
1588-ban* Sólyomkői Menyhárt Péter, Gáspár és István testvérüket Szerafint itteni részének elidegenitésétől tiltják.
Km. prot. DD. 150.
1589-ben* Sólyomkői Menyhárt Gáspár itteni részét Magyarfodorházi Miskolczi Lukácsnak veti zálogba.
Km. Doboka M. 11.
1589-ben* Esküllői Ördög György fiai: János, István és Bálint tiltakoznak az ellen, hogy atyjuk és Ördög Ferencz itteni részüket Ördög Katalinnak Köblösi Teke Tamás nejének akarják elidegeniteni.
Gyf. prot. Balásfi 97. és Km. Neor Q. 103.
1590-ben* Sólyomkői Menyhárt Szerafin és Gáspár itteni részét Ébeni Gábornak s fiának Zsigmondnak veti zálogba.
Km. prot. A 15.
1592-ben* Toldalagi Ferencz és Sólyomkői Menyhárt Gáspárnak özvegye Rácz Zsófia emlittetik.
Km. Doboka G. 57.
1592-ben* Menyhárt Szerafin itteni részét, a melyet Miskolczi Lukács zálogban már eddig is birt, neki eladja.
Km. prot. A. 199.
1594 körül* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándor itteni részét, t. i. 10 jobbágyot Kerekes Balázsnak adományozta. Ez aztán Eördögh Ferencznek, ki ismét Lukács deáknak adta el, de 1600-ban* Mihály vajda elkobozta s Kendi-Lónához csatolta.
Act. Partic. 536. pag. 1008.
U. o.
1600-ban* Ördög Ferencz itteni részét, mely most Fodorházi Miskolczy Lukács deáknál van zálogban, nejére Wass Ilonára hagyja.
Km. Doboka V. 4.
1600-ban* Bád, másként Vajda István fia János birja.
U. o.
1628-ban* Ébeni Zsigmond itteni részét nejére Vajda Borbálára hagyja.
Km. prot. O1. 82.
1638-ban* a fiskus Teke Lukács fia György, fia ifj. János magvaszakadtával e birtokot elfoglalta, de a női ágon levők annak ellentmondtak s perre került a dolog, de a fejedelem, minthogy azok ottani részeiket tényleg birják, nemcsak ezen ifj. Teke János, hanem néhai Teke Gáspár, Ferencz és id. Teke János birtokrészeit is nekik adja, illetőleg őket azok birtokában megerősiti. E női ágon levők a következők: 362Veglai Horváth Ferencz és István, Szigethi István, Dobay Péter, Nyiresi István, Tamásfalvi Miklós, Teke Katalin Toldalagi Györgyné, Magdolna Fodoroczky Istvánné, Nyiresi Rebeka Veglai Horváth Jánosné, Dobay Anna Somlyai Gáspárné, Fejérváry Judit Budai Nagy Miklósné, Fejérváry Zsuzsánna Szendrey Péterné, Horváth Klára Becsky Zsigmondné, Teke Magdolna Köblösi Szabó, másként Zabolai Györgyné, Tamásfalvi Borbála Sombori Györgyné, Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné, Fodoroczky Katalin özv. Patai Nagy Miklósné, Szigethi Zsófia özv. Spáczai Mihályné, valamint Veglai Horváth Zsuzsánnának előbb Balogh Lászlónénak, majd Décsey Bálintnénak árvái: Balogh Gábor és László s Décsey Zsigmond.
19. L. Reg. 86. és Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46.
1640-ben* Veglai Horváth István a maga és nővére Horváth Klára Becsky Zsigmondné nevében itteni részét öcscsére Ferenczre hagyja.
Km. prot. II. 172.
1683-ban* Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Zsuzsánna e birtokot leányára Mikola Ágnesre hagyja.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 1. nr. 37, 45.
1720-ban* Szent-Katolna pusztai örökségükön Kismarjai Albert és Kabos László egy, másrészről Décsei Ferencz és László, Pataki Sámuel, Kolosi Márton és Gergely, úgyszintén a Becski utódok megosztoznak.
Proclam. Litt.
1725-ben* Káli Kun István s ennek gyermekei László és Berta az Ördöghök egykori itteni részéből e családfa alapján mindenkit eltiltanak: Ördög Menyhárt, leánya Katalin Ősi Ferenczné, leánya Dorottya Sombory Jánosné, ennek leánya Katalin Dobokay Imréné, leánya Anna Somlyai Gáspárné, leánya Judit Szilvási Andrásné, ennek leánya Anna Zachariás Zsigmondné, leánya Zsuzsánna Káli Kun Mátyásné, ennek fia László azon Kun István s gyermekei.
Km. Protest. K. 30.
1735-ben* Diószegi Mihály itteni két telkét szinleges cserével Makrai Ferencznek adta ennek széplaki birtokáért.
Makrai cs. ltára.
1745-ben* Dobai Décsei Zsigmond itteni részét br. Bánffy Farkasnak adja zálogba.
Km. Neor. C. 81.
1764-ben* Mágner Antal és Szekeres András óvást tesznek az ellen, hogy a királyi tábla a magvaszakadt esküllői Ördög István itteni részét nem nekik itélte oda.
Km. Neor. R. 86.
1767-ben* az Ördögh rész birtokosai Kabos Pál, László, Judith Salánki Gáborné, Krisztina Sombori Farkasné, Anna és Harsányi János fia Zsigmond.
E. F. L. III. 249. X.
1778-ban* egy kamarai tisztviselő jelentette a fiscusnak, hogy 363Szentkatolna puszta azelőtt „ad Monasterium Monialium Sanctae Catherinae nuncupatum” tartozott, mely monostor romjai akkor még látszottak.
U. o. XII. 12. G.
1782-ben* a következő családfa alapján: ördögkereszturi Ördög János, leánya Ördög Kata ilosvai Szalay Ferenczné, ennek leánya Szalay Kata Erdélyi Györgyné, ennek leánya Erdélyi Zsófia füredi Bük Lászlóné, leánya Bük Judit id. Kabos Lászlóné, fia Kabos László, ennek leánya Kabos Judith nagyenyedi Salánki Gáborné, fiai Salánki Imre és László az 1720-beli osztály szerint e pusztához jogot tartanak.
Proclam.
1788-ban* a fiscus a hűtlenségbe esett br. Diószeghi Sámuelnek a szentkatolnai pusztán lévő földeit elfoglalta.
E. F. L. XII. 15. T.
1809-ben* birtokosai özv. Katona Imrénének van 3/12 telke, gróf Rhédey Ádámnak 7/12, Szabó Annának 6/12, Durus Tanasziénak 2, Mohai Farkasnak 3/12, Szabó Annának 6/12, Durus Tanasziénak 2, Mohai Farkasnak 3/12, Sombori Sámuelnének 3/12, özv. Kovács Józsefnének 3/12, Bakó Mártonnak 3/12, Kabos Farkasnak 3/12, Székely Gábornak 3/12, id. Décsei Zsigmondnénak 3/12, Balog Pálnak 3/12, id. Balog Andrásnak 6/12, özv. Sombori Ádámnénak 3/12, Jánosi Mózesnek 3/12, Toldalagi Andrásnénak 3/12.
Erd. főkormsz. ltár.
1837-ben* Szótelkével együtt birják a Rhédey, Eszterházy grófok, br. Onachten, Balog, Majthényi, Mohai s több oláh ajku nemes.
Hodor. Dobokam. Esm. 563 l.
1863-ban* Szentgyörgyi József, Balogh Kata részér úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 133–168. l.
1866-ban* az itt összeirt 30 füstből 3 nemesi füst volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1872-ben* gr. Teleki Károly birja.
Hodor. Függelék 13.
Jelenlegi birtokos (1898): Styop Jánosné, 104 h., vásárolta többektől: br. Bánffy Ernő, gr. Teleki Imre, Szacsvay Sándor és Ferenczy Lajos.
E magyarlakta község 1574-ig* Szent-Katalin név alatt állott fön. 1837-ben, sőt azelőtt is puszta, praedium, ekkor Szótelkéhez tartozik.* Pánczél-Cseh és Magyar-Fodorháza határain terül el.* Puszta nevét igy magyarázza Hodor történelmi munkája Perger után: hogy a vármegyék kijelölése és felosztásakor a várak és vármegyék oltalmazására nagyterjedelmü föld szakittatván ki s a mi föld akkor a vár jószágai közé nem tartozott, annak magyarul szállás, latinul praedium, később pedig haereditas volt a neve. A várakhoz tartozó jószágokat magyarul birtoknak, 364latinul possessionak vagyis jus possessionariumnak nevezték. Hazánkban s jelesen itt a „puszta” név alatt olyan közelebbről beültetett néptelenebb, néha pusztán mezőt vagy helységet értenek alatta, melyből a lakosok idők hosszu során kipusztultak,* s ma a polgári igazgatásra nézve valamely faluhoz, községhez csatoltattak. Némely falvak elpusztulásuk után újra benépesültek s azelőtt puszta neve a később alakult helységnek előneve gyanánt megmaradt, mint Puszta-Ujfalunál és Puszta-Szent-Mihálynál stb.*
Hodor. Dobokam. Esm. 565. l. és L. Divers. Cottum Cista 2. fasc. 3. nr. 25. Capit. Albense.
U. o. 563. l.
U. o. 597. l.
V. ö. 1665 május 23-iki törvényczikkel.
Hodor. Dobokam. Esm. 596–597. l.
Hajdani lakosai, mint egykori határhelyek nevei is bizonyitják, magyarok voltak. Mai lakosai oláhok s földmiveléssel foglalkoznak. Öltözetük házilag készül kendervászonból és gyapjuból.
Épületeik faoldaluak, szalmafedéllel. 1837-ben* nehány kunyhó idomtalan helyzetben áll a nyirerdők között. Ma újabb rendszer szerint épitkeznek s kinyitható ablakokkal látják el házaikat.
U. o. 563. l.
A szájhagyomány azt tartja, hogy itt egykor népes falu volt, melyet bizonyit Hodor 1837-ben.*
U. o. 563. l.
1837-ben* egy épületnek láthatók romjai az erdők között, melyről azt állitják, hogy ez szt. Katalin tiszteletére épült templom s később szerzet maradványa; a templomnak alapfalai ma is kivehetők a „Puszta” dülőben. Azt állitják, hogy a magyarság kipusztulása után ide huzódott oláhság a templom mellett épületeket talált s ezeket kijavitva, szt. Katalin tiszteletére gör. kel. zárda volt, mely monosteriát a kormány Kővári szerint* folyó századunkban törölt el. Ez mint láttuk, nem felel meg a valóságnak, mert 1778-ban a monostor már el volt pusztulva. Valószinüleg 1700–1720 között pusztittatott el azért, hogy a gör. kel. szerzet a gör. kath. vallás terjesztésének akadályára ne legyen.*
U. o. 565. l.
Erdély épitészeti Emlékek. 255. l.
Az egykori szerzet elrejtett harangjainak hangját a lakosság ma is hallani véli koronként.
Jelenleg gör. kath. egyházközség, Szótelkének leányegyháza. Fatemplomát a deési gör. kath. egyháztól vásárolta 1896-ban s épittette fel s ugyenezen évben fel is szentelték Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Harangjait is ez évben öntették, a melyek Haczegán János esperes, Mihali Gyula lelkész és Tarcsa Tódor gondnok közreműködése folytán szereztettek, mint feliratuk mondja.
Éghajlata mérsékelt és egészséges, szél nyugat és kelet felől éri, jég ritkán bántja.
1837-ben* határának földje sovány, legelője kopár, füve is gyenge. Magát a pusztát mindenfelől nyirerdők veszik körül.
Hodor. Dob. Esm. 565. l.
365Jelenleg 1898-ban határa magas fekvésü, hideg, átlag közepes termésü; terményei: kevés búza, inkább rozs és zab, kevés tengeri. Állatai hazai fajták. Erdei homok s vadvizenyős fekvésénél fogva nem gyümölcsöt termő hely, itt-ott beszterczei szilva- és almafa sinylődik.
Területe 1900-ban 1065 kat. hold.
Határhelyek: 1441-ben* Mikes, földrész; Szárazpatak, földrész.
Dl. 27475–76. és Km. prot. m. 74.
1788-ban* Gura Voncsokuluj, La Kalare Katalin, Meru, Kále Rosi, Csig, Puszte járe la Katalina, Bulcs, Dorna la Katalina, Hurube.
E. F. L. XII. 15. T.
1898-ban dülők: La Miná, Grapa Ugruczenyilor, Bárku, Oncsig, Dumbrave, Forrá, Fazseczél, Lá Puszta, e határrészben régi épitkezések nyomaira s gazdasági eszközökre akadtak szántás közben, de ezeknek semmi értéket nem tulajdonitván, elkallódtak.
Lakossága 1830-ban* 100 lélek.
Conscr. statist. topogr. 179. l.
1857-ben* házak száma 35, a lelkeké 181 gör. kath.
Orsz. ism. tábla 27. l.
1891-ben 284 gör. kath. lakossal.
1900-ban 321 lakossal, melyből 1 magyar, 6 német, 304 oláh, 10 czigány; magyarul beszélni 2 tud; gör. kath. 314, ev. ref. 1, izraelita 6; ír és olvas 6. Házak száma 62.
Adója 1898-ban 674 frt 9 kr.
––

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages