Szent-Margita.
Szent-Margita.
Nevének változatai: 1330 körül* Terra Sanctae Margarethae. 1405-ben* Zenthmargytha. 1495-ben* Zentmagita, ekkor oppidum néven emlittetik, tehát város. 1553-ban* Zenthmargytha. 1830-ban* Szent-Margita, németül Margrethen, oláhul Szimargita.
Gyf. kápt. Cent. M. 77. és Metal 2. nr. 7.
Gr. Bánffy ltár A, 11.
Dl. 30306.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Cons. statist. topogr. 179. l.
Nevét az egykor itt volt Szent-Margit tiszteletére szentelt templom és zárdától vette.
A Nagy-Szamos balpartja közelében egy része téren, a más azon lakás oldalon épült, mely Szász-Nyires felé huzódik. 1872. évben keresztül vitt tagositás után Mikeháza és Árpástó felé kezdett terjeszkedni. Deéstől 13·8 kilométernyire fekszik a deési járásban.
Szent-Margita kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután 366is, hogy 1405-ben* a losonczi Bánffyak kezére került. Magyar falunak mondatik.
Gr. Bánffy ltár A. 11.
1454-ben* itt lakó birtokosa Bánffy Dezsőfi János fia János.
Km. prot. e. 14.
1472-ben* Bánffy Dezsőfi János fia Mihály Szent-Margita felét Szerdahelyi Imrefi György fiának Jánosnak veti zálogba.
U. o. f. 103.
1473-ban* losonczi Bánffy István fia Mihály Szent-Margitát Fodor Albert sókamarásnak veti zálogba.
U. o. 114.
1473-ban* losonczi Dezsőfi János fiai Mihály és Miklós Szent-Margitáról, melyet Mátyás király tőlük kihágásaikért elkobzott és Ongor Jánosnak adományozott oda, azon Ongor javára lemondanak.
U. o. 129.
1477-ben* Dezsőfi Mihály az egész Szent-Margitát, udvarháza kivételével Nádasdi Ongor Jánosnak veti zálogba.
Km. prot. Labore 72.
1483-ban* losonczi Dezsőfi Mihály és fia János itteni kőházukat és 17 jobbágytelküket (Pálfi, Szekeres, Gyakros, Takács, Gellért, Éles, Bartalyos, Tőki, Abai, Király, Baczai, Lőcze, Nemes) és 9 puszta jobbágytelküket (egykor Disznós, Szabó, Szakács, Varga, Szőcs, Lukácsét) Kisfaludi Miklósnak Báthory István lovászmesterének zálogba veti.
Km. prot. i. 42.
1485-ben* Dezsőfi János fia Mihály s gyermekei János, István, Erzsébet és Szabina Szent-Margitát lakóházukon kivül Horváth Pálnak vetik zálogba.
U. o. l. 4. és Dl. 29013.
1485-ben* a fentnevezett Dezsőfiek Szent-Margita harmadrészét azon Mikeszászi Horváth Pálnak adományozzák, amit a király is megerősitett.
Br. Radák ltára.
1487-ben* Dezsőfi Mihály 10 itteni telkét Máglyás Bálint deési polgárnak veti zálogba.
Km. prot. k. 1.
1487-ben* Mikeszászi vagy Szebeni Horváth Pál s fiai Gáspár Mihály, Pál, János és Ambrus az egész Szent-Margitát vétel útján 1500 arany forintért Dezsőfi János fia Mihálytól megszerezvén, abba magukat beigtatni akarták, de Nádasdi Ongor János özvegye s fiai János és Miklós ellentmondtak, természetesen, mert 1488-ban* ugyanazon Dezsőffy Mihály s fiai János és István Szent-Margitát Ongor János özvegyének s fiainak is eladta 2000 forintért, de azért* a mikeszászi Horváthokat igtatták be a birtokba.
Dl. 27952–53. és 30052.
Dl. 27958.
Dl. 30052.
1491-ben* Dezsőfi Mihály fiai János és Imre atyjukat Szent-Margitának eladásától, Ulászló királyt annak eladományozásától, Báthory 367István vajdát, Ongor János fiait és Szebeni Horváth Pált annak elbitorlásától tiltják.
Km. prot. m. 7.
1495-ben* losonczi Dezsőfi Jánosfi János fia Mihálynak fiai János és Imre egyezséget kötnek Bethleni Miklóssal, hogy ő Szent-Margitát, mely ekkor „oppidum” város néven fordul elő, részökre saját költségén visszaszerezze Csicsóvárával együtt.
Dl. 30306.
1497-ben* az erdélyi vajda, István moldvai vajda és fia Sandrin mint Csicsóvár urai ellenében néh. losonczi Dezsőfi Miklós fia id. János leányának Ilonának leányától Annától származó Miklósnak Szent-Margita negyedrészét azaz 11 jtelket (Mátyás, Gál, Abai, Kis, Szabó, Tőki, Illyési, Gyakros, Siket, Szekeres) a hozzátartozó negyven hold földdel együtt anyjának köteles része fejében megitélvén, őt abba zálogjogon beigtatják.
Km. prot. Labore 86.
1499-ben* az erdélyi Vajda Mikeszászi Horváth Pálnak, majd ennek halálával Nádasdi Ungur Jánosnak Csicsó urai István moldvai vajda s fia Bogdán elleni perében Szent-Margitát Ungurnak visszaitélte, a ki abba ellenmondás nélkül be is igtattatott.
Dl. 28000.
Dezsőfi Mihály fia János Szent-Margita birtokáért tovább is perben állott a moldvai vajda, mint Csicsóvár urával szemben, 1508-ban az erdélyi vajda oda is itélte neki, de az azon évi igtatást Bogdán vajda* csicsói várnagya Porkoláb László fegyveresen megakadályozta, erre újra megindult a pör, Bogdán vajda a kitüzött határnapokon soha meg nem jelent, minek következtében 1514-ben az erdélyi vajda már nemcsak hogy újra visszaitélte Szent-Margitát, hanem az igtatás megakadályozása miatt Bogdán moldvai vajda összes birtokát és pedig két harmadrészben a birónak, egy harmadában pedig a felperesnek zálog czimén igtatni rendelte, de a midőn azt Mikeházi Filep és Sárdi Hatzaky András, Lőrinczfalvi Nagy Gál és Bethleni Nemes Jánossal végrehajtani akarták, az igtatókat Bogdán vajda cs.-kereszturi szolgája Pál fegyveresen űzte el. Ezen ismételt erőszakoskodásért 1519-ben* az erdélyi vajda a már néhai Bogdán vajda fiát Istvánt fej- és jószágvesztésben marasztalta el, ezen ítélet végrehajtása azonban II-ik Lajos király parancsára* felfüggesztetett.
1512-ben (Dl. 28019.) Ulászló király Bogdán erdélyi vajda részére, ki Szent-Margita felett perben állott, néh. Derzsi Miklós fiával a conventből a Csicsóra vonatkozó levelek kiadását rendeli el.
Dl. 28028.
Dl. 28029. és 28031 és 29029.
1524-ben* Bachai István biró Bácsai Benedek és Bereczki András idevaló esküdtek emlittetnek.
Dl 2840.
3681546-ban* Izabella királyné Bethlen Farkasnak és Dezsőfi Lászlónak itteni részeit tőlük magához váltotta és Péter moldvai vajdának adományozta oda.
Km. Kolos. D. 34.
1547-ben* birtokosai Horváth Pál és Bethlen Farkas.
Torma gyüjt.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka az ottani vámmal, birája Szabó Antal. Magyar falu.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1554-ben* Ferdinánd király e birtokot Bocskay Györgynek inscribálta több községgel együtt, iránta 1553-ban tanusitott hűségeért. Ez igtatásnál jelen volt Sós Fábián idevaló lakos.
Lib. reg. II. 126. és Km. Szolnok int. B. 20.
1566-ban* itteni birtokosok Kecskeméti Patócsy Ferencz özvegye és Gáspár; jobbágyok: Szabó Antal és Vas Dávid esküdtek.
Torma cs. ltára.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hozzá hűtlenné lett Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza, ki 1577-ben* be is igtattatik. Forgách Magdolnát előbb Patóchy Gáspár, utóbb Bornemisza Farkas birtokos özvegyét Nagy Bálint és Báchai Jakab képviselték.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok int. B. 25., 46. F. 5.
1585-ben* e község egy részét Báthory Zsigmond fejedelem birja, kinek itteni tiszttartója Mátyus Jakab; másik birtokosa Bornemisza Boldizsár, birája Gál Mátyás.
Km. Zolnok Int. C. 2.
1585 körül* Kendi Krisztina Némethi Gergelyné itten egy részt 800 frtba hű embere István deáknak adott zálogba.
Km. Szolnok Int. K. nr. 27.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlen várához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1593-ban* Bornemisza Boldizsárnak Boldizsár Antal nevü embere emlittetik.
Gr. Kornis cs. ltára.
1596-ban* Bánffy György a Boldizsár fia, Bornemisza Boldizsárnak első neje Patócsy Annától való fiai: Zsigmond és Ferencz.
Km. Neor. D. 17.
1596-ban* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Báthory András bibornoknak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta oda, a kit abba a többi ottani birtokosok Bánffy Boldizsár fiai: György, Zsigmond és Ferencz jelenlétében beigtatnak.
Km. Szolnok Int. b. 10.
1599-ben* birtokosai néh. Bornemisza Boldizsár fiai: Zsigmond és Ferencz, mogyorósi Bánffy Boldizsár özvegye Patócsy Erzsébet és Bocskay István. Szabó és Zsigmond családok emlittetnek.
Gr. Kornis ltár.
369Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint felerészben állitólag egy vallonnak (halb einem Wallischen) adományoztatott.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87. B.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond, néh. Bocskay István fejedelem itteni részét végrendelete értelmében Haller Gábor és Bocskay Ilona fiainak György és Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiának Lászlónak adományozza oda. Ugyanez évben birt itt és alsó- és felsőoroszfalvi, málomi, aranyos-szt-miklósi, árpástói, bődi, omlásalji, bethleni részeket Bornemisza Boldizsár neje Patochi jogán új adomány mellett.
4. L. Reg. 29.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.
Km. prot. E. 107.
1615-ben* Takácsy Mihály, fogarasi Egri György itteni megbizottja s másik birtokosa viczei Wesselényi Boldizsár.
Tatrossy cs. ltára.
1620-ban* Perusich Anna, Harinnai Farkas János, majd fogarasi Egry György özvegye Szent-Margita felét, melyet férje Egry 1602 táján az ország rendeitől kapott adományban, a Mihály vajda elleni harczi vitézségeért, első férjétől való fiainak Farkas, Tamás és Ferencznek veti zálogba.
Gyf. prot. Petri Taraczközy 301.
1622-ben* Bethlen Gábor Perusich Annát, Egry György özvegyét, s első férjétől Harinnai Farkas Jánostól való fiait Tamást és Ferenczet itteni részük vagyis e falu fele birtokában megerősiti.
11. L. reg. 17.
1622-ben* Perusich Anna e részét gyermekeinek Farkas, Ferencz és Tamásnak hagyja.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 35.
1627-ben* Kornis Ferenczné, Farkas Ferencz és Szikszai György birtokosok. (Nagy, György, Vas, Szabó, Gál, Fekete, Gellért, Toht, Veres, Domokos, Börközi, Sütő, Lőcse, jobbágycsaládok.)
Gr. Kornis ltár.
1630-ban* birtokosai Harinnai Farkas Ferencz, Kornis Ferencz özvegye Bornemisza Judit és érszentkirályi Szikszai György, zentelki Bánffy Boldizsár leánya Judit árvái.
E. F. L. III. 159. J.
1636 körül* egy részt birt itt Paczolai Péter, mely azelőtt a deési kamarához tartozott, neje Kornis Borbála jogán, de ez szombatos vallásu lévén, ezért II. Rákóczi György nótáztatta s ezen részt a fejedelem cserébe adta Teremiért Kassai Ferencz és Miklósnak, ez azonban tatár fogságba esvén 1657-ben, testvére Ferencz pedig a Miklós e részét, hogy a fogságból kiszabadithassa, Deési Alvinczi Istvánnak adta el, mely utóbb gr. Bethlen Jánosra szállott.
Torma gyüjt.
3701639-ben* Szikszai György gyermekei: Zsigmond s neje Tamási Sára, Zsuzsa, előbb Váradi Zsigmondné, utóbb szt-tamási Szalánczi Lászlóné, Szikszai Zsófi Tordai Jánosné, kiről fia Ferencz és Zsigmondra s ennek fia Gábor s ennek Sándor, ki 1748-ban birtokolt. Szikszai Zsigmond és Tamási Sára fia György ennek leánya Szikszai Sükösd Györgyné, Szikszai Zsuzsa Szalánczi Lászlóné fiai György, Gábor 1643–55-ben és István 1689-ben s ennek fiai György és István 1713-ban.
Torma gyüjt.
1649-ben* Harinnai Miklós idevaló nemes.
Várm. jk.
1650-ben* a fejedelem itteni részét Kassai Ferencz, Miklós és Annának adja cserébe; a következő évben* is ők birják és Harinnai Farkas Miklós és neje Lengyel Sára s fiok Ferencz ügyvéd.* Farkas János idevaló lakos.
Gyf. prot. Bárdi I. 215. és Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 28.
Várm. jk.
U. o.
1653-ban* Némai Ferencz deák és neje Szilágyi Kata mint itt lakó nemesek emlittetnek.
Torma gyüjt.
1654-ben* Szalánczi Erzsébet, előbb Balog Zsigmondné, utóbb Kendeffy Mihályné, Szalánczi János s ennek leánya Éva Szalánczi Lászlóné és testvére Szalánczi István 1701. Szalánczi György leánya Klára s.-m.-berkeszi Katona Mihályné s ennek leánya Borbála. Szalánczi Krisztina első férje után bolgárfalvi Sebesi Miklósné (2-ik Pásko Kristóf) s attól való fia Sebesi Jób s neje Sándor Judit s gyermekei 1777-ben* Borsai Nagy Klára, Krisztina Alsó Ferenczné s ezek gyermeke Sándor s ennek Ferencz; Teréz Mózsa Józsefné s ennek fia József.
U. o.
U. o.
1658-ban* Mindszenty Gábor özvegyének itt 6, Egri Györgynek 5 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1660-ban* birtokosai kolozsvári Filstik Lőrincz fia Péter, deési Alvinczi István, Kornis Margit Rédei Jánosné.
Torma gyüjt.
1669-ben* Kassa Ferencz leánya Borbála itteni részét Keresztesi Sámuelre hagyja. 1674-ben* egyik birtokosa deési Alvinczi István.
E. F. L. I. 68. C.
Várm. jkönyv.
1694-ben* birtokosai Nagy Pál, a Filstik részét birta, melyet ez ennek unokája Harinnai Ferencztől birt zálogba. Egy rész, mintegy 6 jobbágy, Rédai birtok egykor a Szalánczi részszel együtt biratott, úgyszintén a Kassai rész, mely most a Bethlen árvák tulajdona; Szalánczy György és István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa gr. Bethlen János a deési Alvinczi 1638-beli jogon, egy telkes nemes özv. Szalánczy Istvánné.
Erd. főkormsz. ltár.
3711713-ban gr. Kornis Zsigmond, Alvinczi Erzsébet Bethlen Jánosné és árvái birják.
1724-ben* birtokosa gr. Kornis Zsigmond gubernátor és gr. Bethlen János özvegye.
E. F. L. XII 1/2. fasc. 35. F.
1724-ben* Thordai Gábor árvája részéről Thorday Sándor, Kemény Zsófia részéről Kemény Boldizsár és Vitéz Ferencz részéről Domokos János átengedik itteni Thorday-féle s reájuk néh. Szikszay Zsófi útján szállott s jelenleg gróf Bethlen János árvái kezében levő zálogos részeiket gr. Kornis Zsigmond kormányzónak.
Gr. Kornis ltár.
1725-ben* néhai Szalánczy Istvánnak gyermekei József, Ágnes Felvinczy Józsefné, Erzsébet Kendeffy Mihályné és Ráchel hajadon itteni sárosberkeszi Katona Mihálynál zálogban levő részüket gr. Kornis Zsigmondnak eladják.
Km. Szolnok int. K. 3.
1726-ban* történt tanuvallatás alapján itteni birtokos Bánffy Judit Szikszai Györgyné, leányai: Zsuzsánna Szalánczy Lászlóné, Zsófi Tordai Jánosné megosztozván, ez utóbbi itteni részét, mintegy 15 jtelket, deési Alvinczi Istvánnak, a mostani birtokos András atyjának vetette zálogba, ugyan ő birta zálogban Filtis Péter itteni részét is, melyet apja Alvinczi András után bir. A falusbiróságot a Tordai és Szalánczy rész viselte felváltva évenként Nagy Pál idejéig, ez időn túl Alvinczi István letétette s most a 6-ik évben egyszer jő a Tordai részre a biróság. Jobbágycsaládok: Gál, Jakab, Berecz, Vas, Sebe, Dénes.
Gr. Kornis ltár.
1727-ben* gyerőmonostori Kemény Boldizsár, somogyomi Thordai Sándor, mint néhai érszentkirályi Szikszay Györgyné Bánffy Judit örökösei, mindazon javakat, melyeket Bánffy Judit elzálogositott vagy cserélt vagy ajándékozott, kiváltásra átengedik gr. Kornis Zsigmondnak s fiágon levő utódainak, hogy ezeket kikerestethesse és birhassa.
U. o.
1727 február 1-én* Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei Bethlen Dávid, Juliánna Wass Lászlóné, Sára Sarmaságiné, Klára Mikó Pálné, Druzsi gr. Nemes Ferenczné, Éva özv. csebi Pogány Lászlóné itteni részbirtokukon megosztoznak.
Gr. Bethlen ltár.
1729-ben* birtokosa Biró László kir. tanácsos özvegye és gr. Kornis Zsigmond kormányzó, kinek itt 17 telke van.
Torma gyüjt.
1731-ben* Katona Mihály és testvére Borbála szent-tamási Szalánczi Tamásné, leánya Klára, kinek férje s.-b. Katona Mihály volt s ezeknek zálogba adott itteni birtokot átengedi báró Kornis Zsigmondnak. 372Ugyanekkor* nemesi udvarházzal birtak itt Mikó Pál, Nemes Ferencz grófné, br. Vay Samuné és Vas László.
Gr. Kornis ltár.
E. F. K. lt.
1738-ban* itteni birtokosok Mikó Pál és gr. Kornis Ferencz.
E. F. L. III. 164. B.
1745-ben* Bethlen Druzsi gr. Nemes Ferenczné, Bethlen Juli Vas Lászlóné, Éva 1-ször Makrai Istvánné s második férje Vay Samu s ettől való gyermeke Juli, 1764-ben Kemény Györgyné s ezektől szállott: Kemény László s neje Korda Máriára, Kemény János és Barcsai Anna nejére mint gyermekeire s ezektől fiai Kemény Miklós és Györgyre 1840.
Torma gyüjt.
1754-ben* bodoki Mikó Pál, gr. Bethlen Druzsiánna özv. hidvégi gr. Nemes Ferenczné, gr. Kornis Ferencz, vizszentgyörgyi Makrai István birják.
Széki ev. ref. egyházm. javak összeirása, 44. 45. l.
1756 decz. 31-én* Makrai István és Bethlen Éva itteni birtokuk nagy részét gr. Bethlen Druzsiánna gr. Nemes Ferencznének adják zálogba, az előző évben az ő része is gr. Lázár Jánosnak volt elzálogositva.
Makrai cs. ltára.
1760–69-ben* birtokosai gr. Kornis Ferencz és István, Kemény György, Makray Elek, Bethlen Druzsiánna, gr. Mikó István.
Megyei ltár.
1767-ben* Kornis Mihály és neje Pálffi Károlina 2000 frtot vesz kölcsön, hogy a margitai uradalmat megvehesse.
U. o.
1770–73-ban* összeirt birtokos Kornis István és Kemény György, szamosujvári lakos Lászlófi Adeodat haszonbéri jogon. Adózó nemesek: F. Széplaki Puskás Simon, br. Kemény György, szántodi Szántó Antal, altorjai Székely J, gr. Kornis udvarbirája.
Erd. főkormsz. ltár.
1782-ben* egyik birtokosa Mikó Ferencz.
Torma gyüjt.
1786-ban* birtokosai br. Kemény Lászlónak van 18 jobbágya, 5 zsellére, gr. Kornis Istvánnak 19 jobbágya, Henter Istvánnak 24 jobbágya, 10 zsellére. 1786 márczius 18-án* Nemes Ferencz és Bethlen Druzsi utódai itteni részüket Kemény Lászlónak zálogositják el, melyért később Nemes Károly a Keményeket perbe fogta, de úgy látszik eredménytelenül.
Erd. főkormsz. lt.
Várm. lt.
Magyargyerőmonostori Kemény cs. czimere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. A. 225. T.
3731788 junius 1-én* gr. Kornis István itteni részét Duha Joachimnak zálogositotta el, erről e birtok Kornis Gáborra, róla pedig Kornis Imre, Ignácz és Zsigmondra szállott.
Várm. ltár.
1820-ban* birtokosai: báró Kemény Miklósnak van 18 telke, gróf Kornis Gáspár utódainak 20, br. Huszár Károlynak 18, gróf Mikó Károlynak 10, Moldvai Fakna Mártonnak 1 telke. 1 szabados, 2 pap, 1 udvarbiró.
Erd. kanczellária ltár.
1831-ben* br. Kemény Miklós, gr. Kornis rész, gr. Bethlen Druzsiánna, gr. Nemes Anna, gr. Bethlen Éva és Klára, gr. Kornis Ferencz, gr. Lázár István, br. Huszár Károly és gr. Mikó Károly, br. Kemény László, br. Huszár rész és Mikó gr. rész.
Széki ev. ref. esp. ltár 227. l.
1839-ben* birtokosai: gr. Kornis Elek, br. Kemény Miklós és György, br. Huszár Károly, Mikó rész, Moldován Gavrilla.
Megy. lt.
1843-ban* birtokosai: br. Huszár Károlynak van 26 telke, gróf Kornis Ferencznek 19, br. Kemény Miklósnak 11, br. Kemény Györgynek 7, Bereczki Imrének 1, Moldován Gavrillának 1. Pap 2, immunis nemes 1, udvarbiró 2, zsidó 2.
U. o.
1848. évi* birtokosok: br. Perényi Bertalan, br. Kemény György, br. Huszár Károly.
U. o.
1863-ban* br. Huszár Károly, id. br. Kemény György, gr. Hessensteinné br. Perényiné részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 92–166. l.
1866. évben* nemesi jogu birtokosai: br. Huszár Miklós, Bereczki Károly, János, István és Imre, Krausz Sándor, Fülep János és György, Farkas Juon, Gavrilla, Danyila és Oncs, Kolosvári Albert, Gábor György, Biró László, Pap Márton, István, György és Ferencz, Szakács József.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen Árpádné Huszár Margit, gr. Kornis- és br. Bánffy-féle birtok, 837 h. 650 öl, csere gr. Béldi Kálmánnal. Báró Kemény Károly után özvegye Felszegi Irma, 527 h. 1370 öl. Község, 143 h. 55 öl (határútak és árkok). Volt úrbéresek, 274 h. 1150 öl.
Hajdan népes, tisztán magyarlakta község. Ma tulnyomó számban oláhok lakják, kiknek nagy részét a Kornisok telepitették. A magyarok legnagyobb része alig beszélte anyanyelvét. A hatvanas évek végén még az ev. ref. egyház gondnoka is oláhul társalgott papjával, hogy magát jobban megértesse.
Egykori lakóinak egyrésze, a hagyomány szerint, a Hidegkút-dülőben 374lakott, a hol mivelés alatt álló sóbánya munkásai voltak. Mai lakói szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők.
Szent-Györgynap éjszakáján, miután minden tehenet a községből kihajtanak, a kapuikat, ajtókat csipkebokor-tövissel rakják be, hogy a gonoszok a tehenek tejét el ne vihessék.
Január 12-én vagy a gör. kath. újév éjszakáján, olyan helyen, a hol nem akarják, hogy a leány férjhez menjen ez évben, a házakat gyapjufonallal körülkötözik a legények, hogy ezt megakadályozzák, a szülők házukat egész éjen át őrzik.
Január 13-án hajnalban a leányok a község kútjához mezitláb mennek el s ott teljesen levetkezve, tetőtől talpig megmosakodnak, hogy szépek legyenek s ez évben oltár elé léphessenek. Ezt megelőzőleg, a házasulandó és férjhezmenetelre várók valamelyik leányos házhoz gyülnek s ott az asztalra vékony szelet kenyeret, fésüt, szalonnát, kefét tévén, leboritják az asztalteritővel, mely után mind kimennek, de rendre egyenkint bejöve, mindenik választ magának egy csuprot, a melyet az egyedül bennmaradt vén asszony folyton cserélget. Az, a ki a szalonnást választotta, gazdagon megy férjhez, nagy lakomát tartva, de a fésüt választó nem nősül, nem megy férjhez, a ki a kefét találta, nagyon szerelmes, a kenyér megtalálója gazdagon nősül vagy megy férjhez rövid időn. Az igézést itt is, mint mindenütt megyénkben, szenesvizzel hiszik gyógyitani.
A férfiak öltözete házilag készül gyapjuból, kenderből, fehér és szürke harisnya, juhbőr-mellény, posztókalap, bocskor és csizma. A nők boltiruhát viselnek, leginkább piros, tarka és rózsaszinüt.
Élelmük málé. Házaik: egy szoba, konyha, kamara s gazdasági épületeik vesszőoldaluak, többnyire szalmafedelüek. Istállóikat utczasorba, házaikat benn az udvarban épitik.
Róm. kath. egyházközség. Plébánosa 1332–37 közt* Lőrincz, pápai tizedbe fizetett 6 denárt. Másodizben* 15 keresztes báni pénzt és 14 bányapénzt. Harmadizben* 4 garast.
Mon. vat. pápai tizedlajstrom. 104.
U. o. 114.
U. o. 127.
Mint fennebb mondottuk, a község nevét hagyomány szerint a Margit szűzekről nevezett női zárdától vette. A zárda maradványaira 1861-ben akadtak, midőn a mostani papilak pinczéjének megásásához fogtak, ölnyi vastag kőfalra találtak s ásás közben kitünt, hogy másfél öles apró szobácskákból állott a zárda, melyből 9-nek alapját kiásták.*
Ev. ref. Névk. 1886. évf. XXVII. l.
3751622-ben* az ev. ref. esperes tart benne vizsgálatot. Van papja, iskolamestere, az egyháznak mind a két fordulón egy-egy rétje, tiz helyen 25 holdat meghaladó szántója. Papnak, mesternek mindenből jár a quarta a régi szokás szerint, de 1744-ben gr. Kornis Zsigmond megtagadta.
Széki ev. ref. esp. lt.
1643-ban* kőtemplomában két harang, alább a papilak, az iskolaház elpusztulva. Van két urasztalára való teritő, papi székre való takaró, aranyozott ezüst pohara, 2 czinkanta s 1 tányér.*
U. o.
Ezután még több feljegyzés következik, de szakadozott, hiányos voltáért ki nem olvasható.
1659-ben* Vas János egy nagy darab földet hagyott az ekklézsiának.
Esp. ltár.
1754-beli* hivatalos összeirás szerint a falu alsó részében levő dombon a czinterem, benne a kőtemplom, ezen alól a papi házastelek, ettől keletre a mesteri telek. A czinterem mellett egy pusztatelek, melyre 1756-ban házat épitettek, zsellér a lakója.
Széki esp. lt. egyh. javak összeirása, 44. l.
Van 35 köbölnyi szántója 19 darabban, 4 drb rétje 12 szekér szénára való. Földjeinek nagy része az oláh ekklézsiával egy barázdán.
1766. évbeli összeiráskor volt itt 58 fi és 60 nő ev. ref. vallásu.
1805-ben* épült jelenlegi temploma a régi alapján újra, mint a templom nyugati oldalában a feliratból olvashatni.
1886. évb. Ev. ref. Névk.
1808-ban* a gr. Kornisok itteni birtokaikból a quartát megtagadták. Van ekkor az ekklézsiának 2 zsellérháza.
Esp. lt.
1831-beli feljegyzés szerint* a templom végéből kiemelkedő deszkatoronyban van két harang, a nagyobbik góth betüs felirattal; a kisebbik felirata: „Dum trahor, audite! Voco vos ad, aeternum gaudium 1596.”* Alább metszett betüs felirat: In Ao. 1762-ben tétetett vissza rendes helyére, mikor is a tatárfutás miatt, mint az egész országban, úgy itt is, levétettek, elásattak a harangok, mig a tatárcsorda visszavonult. Jegyző- és anyakönyve 1763 óta vezettetik.
Esp. vizsg. jk. 227. l.
Ev. ref. Névk. u. o.
Klenodiumokat ajándékoztak: br. Kemény György 1773. Alvinczi András és neje Tisza Sára egy kancsót; megujittatta báró Kemény György, valamint az előbbi nagy ezüst poharat is ő ujittatta meg. Munus C. S. ch. Kanna 1688. K. A. Nemzetes Tisza Sára 1684-ben két rendbeli szép feliratos abroszt. Bálint Erzsébet Szakács Kata szövetnemüt 1759. 1863-ban* dézma és úrbéri kárpótlásban részesült. 1868-ban* Kolozsvári Albert adományozott az úrasztalára. A lelkek száma ekkor 244, ebből férfi 132. 1898-ban* 283. Fekvősége 60 hold 350 öl.
Urb. Wes. 207. l.
Esp. vizsg. jk.
Évkönyv 118. l.
376Az ev. ref. Névkönyv szerint* az énekvezér-tanitói állomás 1827-ben szerveztetett br. Kemény Miklós főgondnoksága alatt. 1864-ben alapittatott kepetörlesztési magtára, melyre br. Huszár Miklós 5, Kolozsvári Albert haszonbérlő 6, Lénárd Samu 6 vékát adott s az egyháztagok nagyrésze 1-1 vékával járultak hozzá.
1886. évf. XXVIII. s köv. l.
1877 jul. 8-án a villám a templomot, tornyot megrongálta, melyre az egyházi főtanács 100, gr. Bethlen Károly 20 frtot adott.
1876-ban a bevégződött tagositás által összes fekvősége 95 hold 961 öl lett, melyre br. Huszár Miklós és br. Kemény Károly papi kepe megváltására együtt 19 holdat adományoztak.
Lelkészei: 1587-ben* Pénteki Bálint. Udvarhelyi Miklós 1640.* Margitai János 1716-ban.* Szigeti T. Sámuel 1744–49-ben.* Margitai Pap János 1749-től.* Fülemile Lajos segédpap. Csáki Gábor 1748–1759. és 1762–1789-ig. 1784-ben megvakult. Dáncs Mózes segédpap 1749-ben. Sós János 1759-ben,* más évben Baczában. 1788-ban* Hari B. József 1 évig, azután Baczába ment. Gáspár Zsigmond 1789–1823-ig. Gáspár Sámuel 1823-tól, apja segédje, 1829-ben rendes pap. Gáspár József 1830-tól. 1848 őszén, midőn az oláh tábor a margitai határon táborozott, a margitaiak a táborba akarták hurczolni, de ablakán át menekülve, a Szamosba ugrott s itt zajló jég közt uszott a dési malomig, hol egy molnár ismerőse 2 hónapig rejtegette, mig Bem Désre jövén, az oláh tábor visszavonult. Ezen hülésből kapott betegségben halt meg 1851-ben.* Lénárd Sámuel 1853–1886., nyugalomba vonult. Molnár János 1886–96. Kovács Gábor 1897 óta.
Torma gyüjt.
Esp. ltár.
U. o.
U. o.
1886. Névkönyv.
Ev. ref. Névkönyv.
Esp. ltár.
Ev. ref. Névk. 1886.
Felekezeti iskolája a múlt században nem volt, a papoknak kellett volna tanitaniok, de nem tanitottak. Karhatalommal kellett a hiveket iskolaépitésre szoritani. Alvinczi András adta a mesteri földeket. Utóbb megszünt a mesteri állomás, a papok nem törődtek hiveikkel s így eloláhosodtak, a pap beszédjét nem értik, most már kezdik ujólag érteni, mióta az állami iskola fennáll, mely 1894-ben 22351. VI. 6. sz. alatt engedélyeztetett s 1897-ben nyilt meg, tanitója Gábor Pál.*
Kádár. Nev. Okt. tört. 513–516.
Róm. kath. lakói a bálványosváraljai anyaegyházhoz tartoznak, e jelen század elején volt házi kápolnája, de 1846-ban már, mint a lelkésze irta, „profanálva” van. Gabonássá alakitották át.*
Torma gyüjt.
Gör. kath. egyházközség. Temploma kőből épült, a község keleti részén, a szt. Miklós tiszteletére van szentelve. Anyakönyve 1824 óta 377vezettetik. Nagyobb harangjának felirata: 1654 Christos Nonori Butri (?) a másik harang feliratát nem tudják kiolvasni, állitólag ó-szláv vagy régi góth. Pártfogói a Kornisok voltak, kik a papi földet adományozták vagy szakitották ki a múlt század elején a községből s ugyanakkor szakitottak a ref. egyház számára is, azért volt egykor a két egyházközség birtoka egy barázdán. Papjai: Basiliu Luka 1824–50. Kulcsár Simon 1854–64. Marosán Gergely 1865–75. Mika Sándor 1878–80. és Drágus Gergely 1880 óta.
Gör. kath. egyházközség iskoláját az ötvenes években létesitette, 1868 után hozta jobb karba.
Éghajlata egészséges, az északi szélnek van kitéve, jégverés évtizedeken fordul elő.
1751-ben határának kétharmada téren és termő, de a Szamos gyakori, majdnem évenként való elöntése miatt sok a káruk, a hegyi rész terméketlen. Keresetük a föld terméke és a barom. Vásáruk Szamosujvár és Deés. Kétfordulós határa a téren 6, a hegyen 8 ökörrel szántható, trágyázása nincs szokásban. Az őszi búza köble 8 kalangyát, szemül 12 vékát ereszt, a hegyi rész 5 kalangyát, vagy 10 vékát, ugyanigy fizet egyedüli tavaszi vetésük a zab. Kaszálója fordulónként. A must vedre 12 krajczár. Erdeje, legelője elegendő.
Szántója 702 köbölnyi; elvetettek 309 1/2 köb. búzát, 119 3/4 köb. zabot, tengerije termett 18 3/4 köbölnyi, rétje 200 1/2 szekérre való, szőlője 119 1/2 vedernyi. Van 200 jármas ökre, lova, 150 tehén, 31 tulok, 87 juh, kecske, 96 sertés, 15 méhköpü.
Iparosa 1 harangöntő, 2 ács, 2 fazakas, 7 szűcs, 1 csizmadia.
1821-ben* határa első osztályu; adó alatt van 582 3/4 köbölnyi szántó, 586 szekérre való kaszáló, 30 vedernyi szőlő, 78 ökör, ló, 76 tehén, 12 juh, 9 disznó.
Cziráki conscr.
1898-ban határa közepes jóságu, termelnek tengerit és szalmás gabonát. Erdélyi fajta szarvasmarhát tenyésztenek, sok tehenet, kevés ökröt, sertést és juhot tartanak. Gyümölcse kevés szilva, még kevesebb alma. Itatója forrásaiban, vize a Nagy-Szamos, a Csíkos-tó 800 négyszögöl kiterjedéssel.
Malma a Szamoson, egy kerekü, hajós, a Leöb Ödön tulajdona.
1666 márczius 20, 1671 február 19, 1712 márczius 11, 1745 márczius 30, 1747 november 7-én a vármegye itt tartotta marchalis gyüléseit.*
Várm. jk.
378Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai évente Szt.-Márton napon adót, karácsonykor gabonát, zabot és csirkéket adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni s behordani, 1 vagy 2 napig kaszálni.
Transil. fasc. 9. Nr. 69.
1552-ben* Csicsóvárát rövid ideig biró Bánk Pál 14 emberét borral s minden szükséges élelemmel ellátták, hushagyótól aratásig, melynek értéke 150 forint. 19 lovat tartottak Filep Jakab apostol napjáig szénával, 19 forint értékben, Bánk Pál embereinek ugyanannyi lova számára Rettegre 77 frt 6 denár értékü zabot adtak a tisztnek; 104 köböl zabnak és szénának felét a lovakkal felétették, a mi 10 frtot ért, 50 drb ökröt egész télen át teleltettek, melynek értéke 25 frt, adtak 9 fejős tehenet, értéke 18 frt, 2 szalonnát 4 frt, 26 bárányt 3 frt 64 denár, 14 pint vajat 3 frt 62 denár, 42 frt 40 denár értékü sajtot. 60 libát 2 frt 40 denár, 164 csirkét 3 frt 20 denár. Két szérüt vagy veteményes kertet csináltak, mely munka 16 frtba került. Bánk Pál a Báthory András rendeletén kivül kényszeritette őket, hogy Apahidán tegyenek szolgálatot 10 frt birság büntetés terhe alatt. De nem engedte a rendes, hanem nehéz kerülő utakon, nehogy a Szamosujvárban lakó Báthori azok sokrendbeli, nehéz szolgálataikat megtudja. Apahidára vittek 10 malomkövet, gabonát s 4 szekér kölest. Nagy szekereket kellett számára csináltatni s 24 ökörre való szerszámot, melyeket a maguk pénzén szereztek és csináltattak. Az apahidai malomhoz 100 nagy gerendát s ezen kivül akkora fákat kellett összeszerezni, hogy két szekér alig tudott eget Apahidára vinni s ilyent szállitottak 74 darabot. Két héten át arattattak itt velök s e mellett 6 szekér 2 hétig hordott buzát és szénát s két hétig folyton csépeltettek velök s a lakosok minden ebbeli munkája pénzértékben 72 frtot tesz.
U. o.
Az urak patakára (?) vittek 150 köböl buzát, egyenként 25 denárjával számitva tesz 32 frt és 50 denárt. Mivel a biró szekere, mely szintén búzát szállitott az urak patakára, de azon órára, melyre a tiszt parancsolta, ökreivel nem érkezhetett meg a nagy eső miatt, ezért 5 forintot huzott rajta. Szabó Jánostól megvett egy hordó bort, de nem fizette ki s ez Moldovába utazott, hogy árát Bánktól megkérje. Elvettetett 25 köb. zabot s fizetett érte 4 frtot, a többit a birónak kellett kifizetnie a magáéból, mely tesz 4 frt 32 denárt. Rettegre, ugyancsak Bánk emberei számára 8 köböl gabonát vittek, de nem fizették meg az árát, mely 6 frt 40 denárt tesz. Bor árába Rettegre a Bánk embereinek fizettek 2 frtot; Bánk terhes szolgálataiért 18 ember kellett, hogy eladja marháit, 379ki 4, ki 6, ki pedig kettőt. Adtak tyuktojást 828-at, ludtojást pedig száma nélkül. Egy embert pedig 9 frtig büntetett meg.
Az ezeket feljegyző bizottság előtt az összes szt.-margitai lakosok kijelentették, hogy ha Bánk Pál valaha a tisztébe megint visszahelyeztetik, egytől-egyig készek elpusztult házaik elhagyására.*
Bővebben Csicsó váránál.
1848-ig királyi dézmát fizető helységek sorába tartozott.*
Megy. lt.
Határhelyek: 1622. Zil (szántó), Holtörvén (szántó), Hajó-Révben, Kerektó, Zelnéba, Porondra, Nagytó között (rét), Nagyhidon alól, Halaván, Lunkaba, Kisszőlőhegy, Vizmerőben (Viz moskoben), Tisztató mellett az urak földe melletti szántó.* Erge mart, Sebesrüch, Kis szőlő, Czirkes, Hidegkut, Lonka, Sziloldal, Holtörvény, Nagytóh, Hajórév, Szárhegy-rét, Egress-rét, Csikostóh.
Széki egyh. jk.
1754-ben* Felső forduló, Csikostó, Ergemart, Halovány, Tisztató, Fornyikár, Lunka, Décsei-út, Kisszőlő, Hidegkőt, Vizmérő, Sóscsereoldal, Szabó-pataka, Ágasbükk, Sziloldal, Nagy Mihályné-tója, Hajórét, Lapuhos, Resztoka, Nagytó között, Papok rétje, gróf Lázár füveskertje, Nemes Ferenczné branyistyája, Alsó-csikostó.
Széki ev. ref. egyh. javak összeírása 44–47. l.
1760-ban* Szil, Suszterie, Nagymező, Farkaspallaga, Gárdu-Czarinu, Vád, Birtalan sziget, Burzuk, Lunka, Mekresi, Csukeszte, Retu-Tauruluj, Halván, Bolota, Krucse, Hágája, Czéke, Otyisenyilor, Ritu-moraruluj, Giltova, Száráta, Branyistya, Hágó, Pirikorum, Malaistye, Dumurára, Fornyikár, Kosztiva, Pihely, Méri, Gura-Cziheruluj, Rosztoka.
Gróf Kornis lt.
1812-ben* Felső fordulóban, Nagyszőlők alatt, Hidegkut előtt, Agyagos vagy décsei út, az utak közt a hidnál, Horgas, Halovány, Ergemart, Csikostó, Hátok, Nagylonka, Kislonka, Csepegő, Alsó forduló, Brányicska, pad alatt a keresztnél, Szabó patakja, Mikeházi híd, Birtalan dombja, Lápuhos, a gr. Lázár Branyicskája, Kiscsikostó, Birtalanban, Pojén.
Széki egyh. jk.
1864-ben* Holován, lapályos szántó, egykor süppedékes holt hely; Hátok, hátgerincz alaku földrészek; Furnyikár (hangyás hely); Lunka, lapály; Bolota, havas hely; Utak közt, elágazó utak közti térség; Lápos, hegy teteje; Décsei patak, Szt.-Margita és Décse között; Falu szilvássa, régebben gyümölcsös; La Merj (Almás); Hidegkút, forrásos hely; Burzuk, erdős határ; Gyalu csel gol, kopár magaslat; Nagymező, legelő; Mikeházi patak, Dumbráva, egykor erdő, most kopár hegyoldalok; Szilba, szántóföld; Birtalan, egykor süppedékes (birhatatlan) 380hely volt, most szántó; Csíkostó, egykor tó csíkokkal; Sósba, sósforrás, egykori sóaknákkal,
Pesty Frigyes gyüjteménye.
Határában 1802-ben* deési orvosdoktor, Soós Márton kincset talált.
Megyei lt. selejt. 118. sz.
Lakossága: 1553-ban* 43 szegény lakossal, van benne 40 kapu és 5 puszta ház. 1603-iki* összeirás alkalmával összesen 16 lélek lakik benne, a többi az előző évi háboru alkalmával pusztult el. 1713-ban* 7 jobbágy, 25 zsellér lakossal, van benne 33 ház.
Transylv. f. 9. nr. 69.
Urb. conscr. f. 65 nr. 87.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 1 szabados egy házastelken, 41 jobbágy 29 telken 40 házban, 28 telkes zsellér 28 házban, 25 külső birtok nélkül való zsellér 7 telken 24 házban, 3 ily özvegy 1/2 telken 2 házban, 16 koborló és 8 ily özvegy, ezeknek nincs házuk, együtt 65 2/4 telken 95 házban laknak. El van pusztulva 8 ház, melyből kihaltak s részben más helyre költöztették át a földesurak, mint gróf Kornis Ferencz, Mikó Pál gróf Bethlen Druzsiánna. 1830-ban* 944 lakossal.
U. o.
Const. statist. topogr. 179. l.
1857-ben* 1049 lélekkel, melyből 17 róm. kath., 807 gör. kath., 207 evang. helvét., 18 zsidó. Házak száma 191.
Orsz. ism. táb. 24. l.
1886-ban 2 róm. kath. 934 gör. kath., 241 helvét hitü, 32 zsidó, együtt 1209.
1891-ben 1314 lélekből 8 róm. kath., 918 gör. kath., 334 ev. ref., 54 izraelita.
1900-ban területe 3624 k. hold, lakossága 1336, ebből 416 magyar, 17 német, 1 tót, 897 oláh, 5 czigány. Magyarul beszélni tud 483, róm. kath. 11, gör. kath. 910, gör. kel. 5, ev. ref. 369, izraelita 41, ír és olvas 226, házak száma 297.
