Széplak.
Széplak.
Nevének változatai: 1343-ban* Zenthgyergh. 1350-ben* Zenth Georgh. 1411-ben* Zeplak. 1413-ban* Zentgeorgh és Zeplak emlittetik külön. 1830-ban* Széplak, németül Schöndorf, oláhul Széplaká.
Dl. 28902.
Makrai ltár.
Dl. 27843.
Makrai cs. ltára.
Cons. statist. topogr. 181. l.
Fensikon, kies helyen épült lakás után vette nevét.
A Kis-Szamos balpartja közelében szűk völgyben nyugatról keletre a hegyek oldalára is kiterjedőleg épült, keresztül foly rajta egy róla nevezett kis patak, mely a volt Viz-Szentgyörgyön, ma pusztán, át balról a Szamosba siet. Deéstől 12·9 kilométernyire a szamosujvári járásban.
Széplak első megnevezett birtokosai a Makray vagy Vizszentgyörgyi család, kiknek egyik tagja Balázs 1411-ben* Széplak negyedrészét Némai Pető fia Mihálynak zálogba vetette.
Dl. 27843.
1413-ban* Széplakot birtokosai maguk közt három részre osztották fel, az első rész Fodor László s fiának Miklósnak, a második Egyed fiának Péternek s fiának Péternek s Péter fiának Fábiánnak, végül a harmadik Dénes fiainak Balázs és Mihálynak jutott.
Makrai ltár.
1425-ben* néhai Sztrigyi Schwartz (Sywarth) János erdélyi alvajda fiai Mihály és Szilveszter itteni részük bitorlásától Makray Pétert eltiltják.
Dl. 27856.
1427-ben* Szentgyörgyi Dénes fiait Balázst és Mihályt és László fiát Miklóst rokonaik Felpestesi Péter és fiai Fábián, György, Albert és Tamás itteni részeiknek Olasz Sebestyén részére való elidegenitésétől eltiltják.
Makrai ltár.
4351440-ben* Makray László fia Miklós s ennek fia Gergely, Makray Péter fiai Fábián, Albert, Tamás és Egyed, valamint Balázs fia Fülöp Olasz Sebestyén várnagyot s annak fiait Pétert és Jánost Széplak bitorlásától eltiltják.
Km. prot. ab. 60.
1535-ben* János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
Km. Doboka K. 21,
1544-ben* egyfelől Szentgyörgyi László s fia György, másfelől pedig Makray Bertalan s fia László, mint egy közös törzsből származottak Széplakot maguk közt két egyenlő részre osztják. Ugyanez évben, egy részét 1461-ben* Zentgewrg-i család birja.
Makray ltár.
Dl. 25989.
1576-ban* Báthory István fejedelem néh. Szentgyörgyi György és Boldizsárnak magvaszakadtán itteni részeit Bessenyei Istvánnak adományozza, az ő hű familiárisának, a ki különösen mellette a Békés Gáspár ellen való harczban tüntette ki hűségét. De Bessenyei magát ekkor be nem igtatta egy év alatt s igy birtokjogától elesett. Báthory István lengyel király 1585-ben* rendeli Géczi János erdélyi gubernátornak, hogy adjon róla új adománylevelet s csak ekkor jutott az itteni birtokrészhez.
Erd. Tábla. Prothonot. Henter XXXI. 18. és Makray cs. ltára.
Makray cs. ltára.
1576-ban* Köblösi Theke Balázs és néhai Makray Tamás leánya Orsolyának fia Lukács fia Ferencz, azon Szentgyörgyi Makray Tamás fia Bertalan, fia László fia Bertalantól itteni részéből osztályt követel.
U. o.
Baldacci cs. czímere.*
V. ö. Némával.
1577-ben* a Bessenyeinek adományozott Szentgyörgyi rész iránt egyfelől azon Szentgyörgyi Boldizsár özvegye Román Appolónia és Szentgyörgyi György leánya Zsuzsánna, másfelől Makray Bertalan vérség jogán* ezen adományt perrel támadták meg; Makray kimutatta, hogy ő felpestesi Gecze fia János, fia János, fia Egyed, fia Péter, fia Tamás, fia Bertalan, fia László fia és éppen így azon Szentgyörgyi Boldizsár és György is ugyanazon felpesti Gecze fia id. János, fia Egyed, fia Dénes, fia Mihály, fia László fiai voltak, minek következtében Báthory Kristóf ebbeli jogát elismervén, a Szentgyörgyiek itteni javait Bessenyei ellenében Makray Bertalannak itéli oda, a Szentgyörgyi női ágat pedig keresetétől elüti.
Makray cs. ltára.
U. o. Ezen leszármazást lásd ez időbeli családi oklevéltárban.
1578-ban* kiskapusi néh. Gyerőfi Pálnak néh. Szentgyörgyi László leányától Ilonától való fia György és szamosfalvi néh. Gyerőfi Mihálynak 436ugyanazon Szentgyörgyi László leányától Annától való fia István és néh. Szentgyörgyi György leánya Zsuzsánna itteni részükben a fejedelem által megerősittetnek.
Makray cs. ltára.
1590-ben* Sárkány János az apanagyfalvi Sárkány Tamás fia és testvérei per közben Makray Bertalannak itteni része iránt egyezségre lépnek.
Km. prot. A. 21.
Gyf. Cent. CC. 34.
Km. Neor. d. 12.
1610-ben* Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter, mint a széki merényletnek részese, e birtokától megfosztatott, de midőn Báthory Gábor fejedelem azt sógorának mányiki Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.
Km. prot. F. 145.
1614-ben* ugyanazt ismétlik.
Makray cs. ltára és Gyf. prot. Magnificat 88. és Cent. Q. 57.
1618-ban* Makray Péter itteni birtoka után ez évbeli lustrára két gyalogpuskást (Kerekes és Hegedüs) állit ki.
Rettegi gyüjt.
1642-ben* Rákóczi György Makray Péter fiusitott leányait Erzsébetet valkói Valkay Lászlónét, Anna, Borbála, Zsófia és Ilona hajadonokat e birtokban megerősiti.*
20. L. Reg. 93.
Lásd részletesen a feltételeket Viz-Szent-Györgynél.
1654-ben* a szamosújvári uradalomnak itt levő majorságföldébe 34 és 3/4 köböl búzát vetettek el.
Erd. fiskusi ltár.
1658-ban* Makray Péter özvegyének itt 30 adózó jobbágya volt.
Torma család ltára.
1694-ben* birtokosai Makray Péter és István.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Széplak török hódoltság alatt levő falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1702-ben* birtokosai vizszentgyörgyi Makray István* és Makray Péter árvái. egy telkes nemes Zakariás (?).
Erd. főkormsz. ltár.
1716 ápr. 26-án Kolozsvárt temették el. Kereszturi Péter ref. pap tartott felette beszédet. (Szinnyei. Magyar irók élete és munkái. VI. k. 93. l.)
1735-ben* Makray Ferencz és néhai neje Alvinczi Krisztina jogán levő birtokait Zsuzsánna nagyenyedi Salánki Józsefné, Klára nagypestényi Alsó Mihályné és Kata hajadon leányai közt megosztja, hogy Péter fia ellen pert ne inditsanak.
Makray cs. ltára.
1735 julius 27-én* Makray Ferencz szinlett cserével itteni 29 telkét, vagyis a falu felét és iklódi részét Diószeghy Mihálynak adta ennek felsőtöőki, szentkatolnai birtokáért, melybe fia Péter is beleegyezett, de melyből hosszas per kerekedett, 1787-ben dőlt el a Makray család javára.
Torma cs. ltára.
4371738-ban* zálogbirtokos itt Diószeghi Mihály.
E. F. L. III. 164. B.
1739-ben* néhai Makray István fiai István, György, Zsigmond és József.
Erd. Tábla Procur. I. Simonf. 38.
1742-ben* Makray Zsigmond itteni részétől mindenkit eltilt.
Km. Neor Q. 146.
1746-ban* Makray István fia Zsigmond óvást tesznek az ellen, hogy osztályos testvére Makray Ferencz s fia Péter 1735-ben itteni részüket Diószeghi Mihálynak zálogba adták.
U. o.
1770–73-ban* összeírt birtokosok vizszentgyörgyi Makray Zsigmond és Elek ősi jogon.
Erd. főkormszéki ltár.
1786-ban* birtokosai: Makray Eleknek van 16 jobbágya, 1 zsellére, 2 szegénye, br. Diószeghy Istvánnak 8 jobbágya, 2 zsellére, Makray Györgynek 12 jobbágya, 2 zsellére, 1 szegénye, Makray Józsefnek 11 jobbágya, 1 zsellére, 3 szegénye, Fejérdi Mihálynak 1 jobbágya, Keczeli Istvánnak 2 jobbágya, 1 zsellére.
U. o.
1805-ben* Marillai Andrásné a Makray László testvére, s 1833–39 közt Marillai Lajos 1578. évbeli novadonatio alapján az itteni birtokból részt követel.
Transm.
1820-ban* birtokosai: Torma Miklósnak van 16 telke, Makrai Jánosnak 9, Makrai Lászlónak 8, Makrai Sándornak 8, Makrai Zsigmondnak 6 telke.
Erd. kanczellária ltára.
Hatmansdorfi Hatfaludi család ősi czímere 1490-ből.*
Nemeslevél alapján, családi ltár.
1839-ben* birtokosai: Makrai József, Benedek, Zsigmond, Sándor, László és Jánosné.
Megyei ltár.
1863-ban* Mártonffi Rebeka Gajzágóné és Makrai László részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 118, 133. l.
1866. évben* nemesi jogu birtokosai Makrai László és Lőrincz, Kovács Mózes, mint Bernát József haszonbérlője, Gajzágó János és Szilasi János.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Bulbuk Kristóf, 210 h., vétel egyes községi lakosoktól. Hatfaludi József és neje Bernát Ilka, 263 h., vétel Makrai Kálmántól. Makrai Domokos, 299 h., öröklés atyja Makrai 438Domokostól. Makrai Vilma és nővérei, 1237 h., öröklés édes atyjuk Makrai Lászlótól és a Papp család Szamosujvárról.
A község magyar neve után azt gyanithatjuk, hogy kezdetben lakosai magyarok voltak. Ma kevés kivétellel románok lakják, szorgalmas földmivelők. Ruházatuk maguk készitette gyapju- és vászonöltözet. Épületeik rakófa, patics és faoldaluak, többnyire szalmafedelüek, melyből diszesen emelkednek ki a Hatfaludi József és a Makrai család udvarházai.
Gör. kath. anyaegyházközség. Fatemploma állitólag „Kopacsel” nevü erdőből 1700-ban épült és szenteltetett fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Régi hangjai 1862-ben öntettek újra, egyik felirata: „Joannes Szilassi parochus Szeplakiensis.”
1658-ban* egy oláh pap lakott itt.
Adóösszeírás.
Anyakönyvei 1804 óta vezettetnek. Papjai 1802 óta tudhatók, ezek voltak: Szilassi Bazil, Sándor és János, Juga Gergely s a jelenlegi Szonea János. Iskoláját 1850-ben létesitette, 1862-ben hozta jobb karba s azóta tartja fenn.*
Kádár. Nevelés és okt. tört. 534. l.
1820-ban* 8 róm. kath. a szamosujvári és ev. ref. lakosai a némai ekklézsiához tartoznak.
Megyei ltár.
1848 november 12-én Urbán ezredes a községtől keletre Szamosujvárra néző hegymagaslaton állapodott meg. Honvédeink Kolozsvárról jöve, br. Baldacci vezérlete alatt, Urbánnal itt szálltak szembe, de rendes csatában még nem volt hadseregünket, bár egyesek hősileg harczoltak, megverték s közülök többen estek el.*
V. ö. Részletesen Kádár J. Belső-Szolnok- és Dobokamegye története 1848–49-ben, 112–116. l.
Itt meg kell emlékeznünk szabadságharczunk egyik legkiválóbb jelese Makray Lászlóról, ki mint nyugalomban élt főhadnagy szolgálatát a szabadság oltalmazására ajánlotta fel. 1848 őszén Deésen a Kossuth-huszárezred I. őrnagyi osztály 2-ik századát ő alapitotta, előbb már nemzetőrségét szervezte. Rettenthetetlen katona volt. Gálfalvánál személyes viadala volt egy osztrák gránátossal. Szebennél több rohamnál tüntette ki magát, őrnagy lett. Piskinél szintén életét tette koczkára, hogy a hidat megmentse, melyért 3-ad osztályu érdemrenddel tüntették ki. Majd alezredes lett, harczolt a Bánátban, Apahidánál a muszkákkal. Zsibón tette le a fegyvert, hol küldönczként szerepelt, elfogták, Nagyváradra vitték, innen Aradra, 46-od magával halálra itélték, kegyelmet nyert. 1864-től 1867 március 20-án bekövetkezett 439haláláig országgyülési követ. Kiadta Bauer őrnagy hagyományai-t. Pest, 1873.*
Kádár. Belső-Szolnok- és Dobokamegye tört. 1848–49-ben. 222–225. l. Érdekes életrajza: Magyarország és a Nagyvilág 1878. évf. 31, 32. sz. Jakab Elektől.
Éghajlata szelid, egészséges, a széltől védve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának harmada téres, trágya nélkül is termékeny, a többi hegyes és kevésbbé termő. Földjük jövedelméből élnek, vásárba Szamosújvárra járnak. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, a mérsékelt hegyes részt azonban 8 ökörrel szántják s ez a rész évenként a trágyázást megkivánja, de szekérrel oda nehezen lehet feljutni, azért ily módon való javitása nincs szokásban. A téren egy köböl őszi búza 6 kal. vagy egyenként másfél, sőt két véka szemet ad, a tavaszi egy vékát. A must vedre 15 krajczáron kél. A lakosoknak erdeje s legelője van elég, kaszálója fordulónként. Szántója 521 1/2 köbölnyi; elvetettek 266 1/2 köb. ősz-, 255 köb. tavaszgabonát; kaszálója 322 1/2 szekérre való; szőlője 74 vedernyi. Van 168 ökör, ló 138 tehén, 21 tulok, 163 juh, 87 disznó, 15 méhköpü adó alatt. Gyümölcsöskertek jövedelme 103 frt 37 1/2 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
1821-ben* határa I-ső osztályu. Adó alatt van 693 1/4 szekérnyi kaszáló, 260 1/2 köb. szántó, 48 ökör, ló, 49 tehén, 2 borju, 43 juh, 2 disznó.
Cziráki urb. oszt.
1898-ban tagositott határa közepes termésü; főbb terménye a tengeri, búza, rozs, alakor, zab; magyar fajta szarvasmarhát tenyésztenek. Szőlője elpusztult; gyümölcse a szilva, alma.
Hatfaludi József gyümölcsöse úgy jóságra, mint terjedelemre nézve egyike a legkiválóbbaknak.
Itatója: La Timpa, Csurgou, Fintinicza és Fintinicza Flori forrásaiban.
A község keleti részén sós forrása bőven ontja vizét. E hely arra enged következtetni, hogy egykor itt sóbánya volt, melyet még a rómaiak miveltek volna, mint Torma József jegyzeteiben állitja.
Határhelyek: 1654-ben* Kovácsfok. 1898-ban Zapogye Mika és Máre, Gyalu Vakarului, Kopacsel, Finácze, Valea Oilor, Valea Zsiilor, Fatacsuni, Usulea, La Nuku, Ogoana.
Orsz. ltár.
Területe 1900-ban 3211 k. hold.
Lakóssága: 1713-ban* 34 jobbágy, 6 zsellér lakossal, van 39 lakó és 7 pusztaház benne.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 46 jobbágy, 41 telken, 45 házban; 29 zsellér, 44024 telken, 28 házban s egy kóborló, együtt 73 házban; el van pusztulva 5 ház, melyből ezelőtt 8 évvel más helyre költöztek, elhaltak és elszöktek, ezekből báró Diószegi és Makray József használ 4-et, egyet pedig Mardsinyán Gábornak adtak.
U. o.
1830-ban* 453 lakossal. 1857-ben* 738 lakossal, melyből 7 róm. kath., 657 gör. kath., 59 lutheránus (ezek 1846-ban telepitett tótok, ma oláhok), 15 evang. helvét; házak száma 134.
Cons. statist. topogr. 181. l.
Orsz. ism. tábla 27. l.
1886-ban róm. kath. 16, gör. kath. 1023, helv. hitü 19, zsidó 23, együtt 1080.
1891-ben 659 lakosból 7 róm. kath., 635 gör. kath., 8 gör. kel., 3 ev. ref., 5 izraelita, 1 örménykatholikus.
1900-ban 818 lakossal, melyből férfi 408, magyar 26, német 2, oláh 729, ruthén 55, 6 egyéb. Magyarul beszélni tud 56, róm. kath. 5, gör. kath. 784, gör. kel. 3, ev. ref. 23, izraelita 4, ír és olvas 93, házszám 159.
