Szilágytő.
Szilágytő.
Nevének változatai: 1308-ban* Zilaghteu. 1393-ban* Sylgthu. 1421-ben* Ziladthew. 1467-ben* Zilaghteu (praedium vagy puszta). 1750-ben* Szilágytő, oláhul Szilátyu.
Dl. 29994.
Fejér. Cod. D. T. 10. V. II. p. 139–142.
Dl. 27852.
Dl. 27917.
Erd. főkormsz. ltár.
Szil erdők tövében feküdt s innen a neve.
Nyugatra lejtő hegy aljában, sík téren, a Kis-Szamos jobbpartján fekszik. Deéstől 7 kilométernyire a szamosújvári járásban.
452Szilágytőnek első birtokosa az előbb Pénteken,* utóbb Kecseden* birtokos szolnokvári várjobbágy: Marczell fia János volt. Ez azonban 1308-ban* Szilágytőt 25 márkáért, mely a Szamos mindkét partjára kiterjedt, Mike bálványosi várnagynak eladta.*
Árp. Uj Okmtár X. 83.
Dl. 30367.
Dl. 29994.
Ekkor határos volt felül Péter a Lőrincz fia birtokával, másfelől pedig Szent-Benedek határával.
Teleki ltár.
Fejér. Cod. X. vol. II. 139.
1397-ben* Szilágytői Leusták (de Szilágyteu) emlittetik mint biró. 1403-ban* Tötöri Balázs, Miklós és István, 1407-ben* Szilágytői János emlittetik.
Teleki ltár.
Torma gyüjt.
Gr. Bethlen ltár.
1421-ben* ezen Gergely három itteni telket 60 frtért egy a Szamoson levő malommal együtt (Szamosújvár)-Némethii Tőzsér (Thewser) Péternek eladta, ki azonban 1423-ban* azt Szántói Laczk Dávid bánnak adta el. 1434–35-ben* Szilágytői Kozma János emlittetik.
Dl. 27852.
Dl. 27855.
Gr. Teleki ltár.
Dl. 27870.
Dl. 27181.
1467-ben* midőn Mátyás király a bálványosi uradalom felét hűtlenség czimén Losonczi Bánffy Dezső fiaitól László és Zsigmondtól elvette és Várdai János váradi püspöknek és a püspökségnek adományozta, Szilágytőnek is fele része Mike bálványosi várnagy jogán* Bálványos várához tartozónak iratik s mint ilyennek birtokába János püspök be is igtattatott s ekkor Péterházának pusztájaként emlittetik.
Dl. 27917.
Lásd Szent-Benedek 1456.
1480-ban* miután Devecseri Leusták Mihály Szilágytő felét Kendy Antalnak eladta, azt abba ellenmondás nélkül beigtatják.
Dl. 27940–41.
1506-ban* Kendi Antal fia Gál itteni részét Nyiresi Pál fiának Istvánnak adja cserébe ennek töőki részeért.
Km. prot. O. 74.
1508-ban* Bethleni Miklós gyalui várnagy Szilágytő negyedrészét, mely nála Tötöri Jánostól volt zálogban, a zálogösszeg visszafizetésével ezen János testvérének Tötöri Pálnak visszaereszti.
Dl. 28034.
1511-ben* egy összeírás szerint itt egy rész Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1518-ban* Bethleni Miklós Szilágytő felét Tötöri Pál, János, Gábor és Lászlónak adta cserébe kecsedi halastavukért, de most perli őket érte.
Dl. 28027.
4531543-ban* Tötöri Pál özvegye Ágnes, Tötöri Balázst itteni részének elidegenitésétől eltiltja.
Km. prot. W. W. 16.
1543-ban* Tötöri István és Miklós Szilágytő feléről Tötöri Balázs javára lemondanak s átadják egyezség útján a tóhelyet és malmot, melynek megbecsülésére kozárvári, deési molnárokat, deési és ormányi malommestereket hivták meg. 1545-ben* Tötöri Balázs birja testvéreivel, a következő évben pedig * Tötöri Balázs és Miklós.
Km. Doboka T. 50, 85.
Torma gyüjt.
U. o.
1573-ban* néh. Tötöri István fia János, fia Balázs, azon néh. Tötöri István fia Pál, fia Miklós özvegyétől Dobokai Petronellától néh. férjének itteni részét visszaköveteli.
Km. Doboka D. 1.
1575-ben* birtokosai Tötöri Balázs és özv. Dobokai Petronella, kikről az itteni birtok Tötöri Balázsra nézett.
Torma gyüjt. Tatrossy cs. ltára.
1584-ben* emlittetik, hogy Tötöri Balázs és néh. Tötöri Márton közt itteni részük szerint egyezség történt.
Km. Lymbus.
1590-ben* néh. Tötöri Balázsnak Teke Annától való leánya Zsuzsánna, Bartakovics másként Horváth Jánosné e birtokból kielégittetik.
Km. prot. A. 39.
1607-ben* Tomori Anna, előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye, valamint Cseffey László e birtokba beigtattatik, de annak Kecseti Horváth György s Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.
Km. Lymbus.
1609-ben* Hatvani Zsigmond e birtokát azon 400 frt erejéig, melyet Tötöri Jánosné Tomori Anna tatár rabságban volt férjének feje váltságáért adott s most az Hatvani Zsigmondra, Tomori Anna asszony harmadik férjére szállott, Cseffey Lászlónak zálogba veti.
Km. prot. E. 43.
Km. prot. H. 10.
Torma gyüjt.
1646-ban és 1654-ben* felfalvi Gáspár János leánya Magdolna Keczeli Istvánné, kinek anyja Tötöry Balázs leánya Erzsébet volt, Cseffey Istvánnak Tomori Annától való fiát Lászlót azon összeggel, melyért néh. Tötöri Balázs fia János e birtokát feje váltságáért nejének Tomori Annának elzálogositotta, megkinálja.
Gyf. Doboka f. 3. nr. 30. és Gyf. Cent. Extr. AA. 6.
1658-ban* Cseffey Lászlónak itt 3 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára
1662-ben* Apaffy Mihály e birtokot, melyet Cseffey László magvaszakadtával a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt el, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoki Erzsébetnek adományozta, 454 de 1667-ben* ez ellen Tomori Petronella Imecz Istvánné leányai Fruzsina kopaczeli Buér Simonné, Ilona makszai Jankó Mihály özvegyei és Buér Pál s Jankó László tiltakoznak.
27. L. Reg. 596.
Km. Neor. P. 16.
1671-ben* Apaffy Mihály a fiscus által elfoglalt itteni Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszadatni rendeli.
Km. Lymbus.
1694-ben* birtokosai a Keczeli család és Sombori Zsigmond árvái.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosai Keczeli András, György, János és Szucsáky Péter.
Erd. főkormsz. ltár.
1711–1760-ig a Cseffey és Török rész birtokosai:* Gáspár Magdolna, Keczeli Istvánné István (2 telek), András, János, Erzsébet Szucsáki Ferenczné (1 telket), György Mihály (1 tel.), Krisztina Kabos Lászlóné, Borbála Toroczkai Péterné † 1757., István † 1735., Sára Lészai Istvánné Sándor, György, János, Katalin b. Barcsay Jánosné István, Sára Katona Jánosné, Borbála Déniel Mihályné, Klára Biró Dánielné, Ferencz László, Eszter Cserényi Sándorné, Mihály, János, Samu Imre, István, Mária: Ferenczi Ferenczné, Jozéfa Hatfaludi Ferenczné, Ferencz, Sándor, Julia Simon Elekné, Karolin Keczeli Istvánné, Ágnes Rettegi Istvánné, Róza Keczeli Imréné
E. F. L. III. 246. I.
1738-ban* itteni birtokos Keczeli Borbála Thoroczkay Péter özvegye. 1760-ban leányuk Katalin br. Barcsay Gergelyné.
U. o. 164. B. 246. I.
1745 május 22-én* Szucsáki Mária magvaszakadtán Szucsáki Ferencz itten kapott részét sógora Balogh Zsigmondnak adta el 400 forintért.
Tatrossy ltár.
1747-ben* a Keczeli család 1738-ban magtalanul elhunyt, Keczeli Istvánnak itteni részén megosztozván, egy itteni részt Keczeli György kapott.
U. o.
1768-ban* Barcsay Jánosné Toroczkai Kata által itt és Mikeházán Keczeli Sándor és neje Kabos Krisztinának elzálogositott részt báró Inczédi Samu váltotta ki.
Tatrossy ltár és Torma gyüjt.
1779-ben* br. Inczédi Samu, Salánki László, Keczeli István, Balog Zsigmondné Szucsáki Borbála s utóda Keczeli Sándor birtokosok.
Torma gyüjt.
1779-ben* Szucsáki Borbála Balog Zsigmondné jogán itt 9 népes 455telek volt. Az Eperjessy Zsigmondné részét zálogban birta Balog Zsigmond, s ekkor az egész faluban 26 nyilas házhely volt.
Tatrossy ltár.
1786-ban* birtokosai: Karácson Simon örököseinek van 8 jobbágya, Balog Györgynek 7 jobbágya, Keczeli Istvánnak 6 jobbágya, 1 szegénye, Salánki Lászlónak 3 jobbágya, 1 szegénye, Balogh Jánosnak 2 jobbágya, özv. Keczeli Sándornénak 1 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Béld Venczelnek van 8 telke, czegői Balogh Ádámnak 7, Keczeli Istvánnak 6, Székely Eleknek 2, Almády Zsigmondnak 1 telke. 1 pap.
Erd. kanczellária ltára.
1843-ban* birtokosai: Cserényi Sándornak van 6 telke, Tatrossy Lászlónénak 6, Katona Lászlónak 4, Keczeli Jánosnak 4, Fodor Józsefnek 2, Kászoni Ferencznek 2, Almády Sámuelnek 1, Rácz Józsefnek 1 telke. Pap 1.
Megyei ltár.
1863-ban* Rácz József, Fodor József, özvegy Cserényiné Keczeli Eszter, Henter Anna özv. Rakowszkiné utóda, Tatrossy Ferencz, Rettegi István, Kászonyi Albert és Sándor, özv. Felszeginé Balogh Klára részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 88–179. l.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: Cserényi Sándorné, Cserényi Ferencz (Al-Őrről), Felszegi Ádám (Melegföldvárról), Simon János fia Ödön (Kolozsvárról) és Keczeli Sándor.
Erd. főkormsz. ltár.
Farnasi Keczeli cs. egyik czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Ab. 222. T. Keczeli Tamás 1510-ben nyert nemességet; Turul IX. 1891. 2. f. 61–62. l.
Jelenlegi birtokosai (1898–1903): Keczeli Sándor után neje és veje Hatfaludi Ernő, 176 hold, öröklés. Gajzágó Ferencz, 98 h. Vétel. Bruszt Ignácz leánya Vilma jogán férje Vékony Ferencz Deésről, 8 h. Vétel a Tatrossy, Bakka, Bene családtól és Simon Ödön.
Szilágytőnek, mint neve is mutatja, kezdetben lakosai valószinüleg magyarok voltak, kik azonban korán kipusztulván, helyökbe oláhokat telepitettek, kik jelenleg is lakják. Szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők. Hiszik, hogy a jégverés elvonul, ha az ajtó előtt elég korán a fejszét a földbe vágják.
Épületeik patics faluak, szalma fedélzettel. Ruházatukat házilag állitják elő.
Gör. kath. egyháza jelenleg Péterházának filiája. Temploma fából 456épült, 1897-ben újitották meg, a mikor Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték föl. Egyik harangján: „Anno 1807.”, a másikon: „Lau cumparat Muntian Alecsa si Muntian Rad in preotia luj Popa Jacob 1803. Salathiu”.
Éghajlata egészséges. Szélnek ki van téve. Nagyobb jégverés 1878 óta nem volt s ezóta a húsvét és pünkösd után eső csütörtököt szigoruan, mint legnagyobb ünnepet megünneplik, hogy ez által az Eget kiengeszteljék.
1750-ben* határának fele téres és termő, a hegyi rész kevésbé termékeny. Földjük jövedelméből élnek, melyeket Deés és Szamosújvár vásárain árusitanak el. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, trágyázást évenként megkivánja, de nincs szokásban. Az őszi búza köble 7, a tavaszi zab 8 kalangyát ad, amaz 1 1/2, ez két véka szemmel fizet. Tűzre való fáserdeje a szükséghez mérten elegendő, legelője szűk; kaszálója az egyik fordulón.
Erd. főkormsz. ltár.
Van 131 köbölnyi szántója, elvetettek 83 1/4 köböl őszi búzát, 24 1/2 köböl zabot, tengerije termett szemül 6 köböl; kaszálója 52 1/2 szekérnyi. Van 56 ökör, 42 tehén, 7 tulok, 30 juh, kecske, 29 dísznó, 42 méhköpü; pálinkafőző üstök jövedelme 1 frt 30 kr.; iparosa egy ács.
1822-ben* határa I. osztályu. Adó alatt van 250 1/4 köböl szántó, 218 3/4 szekérnyi kaszáló, 2 ökör, ló, 6 tehén.
Cziráki urb. oszt.
Jelenleg határa termékeny. Terményei: búza, rozs, árpa, zab, kender, tengeri, mesterséges takarmányfélék. A Szamos gyakori kiöntése vetéseinek nagy ártalmára van. Állatai: hazai fajta szarvasmarha. Gyümölcse ugyszólva nincs. Itatója a Szamos és a kútak vize.
1715-ben* az itt Keczeli által épitett malom miatt Deés városa perben állott tulajdonosával.
Erd. főkormsz. ltár.
Határhelyek 1864-ben:* La topile, La Vatastina, Sub padure, Pa dealu, Pa valea.
Pesty Frigyes gyüjt.
Területe 1900-ban 938 k. hold.
Lakossága: 1713-ban* egy jobbágy 9 szegény családfő lakossal, kik 10 házban laknak, el van pusztulva 4 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 11 jobbágy családfő 7 telken 8 házban, 14 zsellér ugyanennyi telken és házban, egy külsőség nélkül való s egy ily özvegy zsellér 1/2 telken, 2 házban, és két kóborló özvegy; együtt 21 1/2 telken, 24 házban. El van pusztulva 5, 4-ből ezelőtt 20–38 évvel 457kihaltak, egy máshelyre költözött, az adózó nép fogta fel javát s fizet érette.
U. o.
1830-ban* 227 lakossal.
Cons. statist. topogr. 185. l.
1857-ben* 226 lakossal, ebből 217 gör. kath., 5 evang. helv, 4 zsidó. Házak száma 46.
Orsz. ismei tábla 27. l.
1886-ban lakossága: 1 róm. kath., 344 görög kath., 2 zsidó, együtt 347.
1891-ben 261 lakosból 252 gör. kath., 2 ev. ref., 7 izraelita.
1900-ban 292 lakossal, melyből férfi 144; magyar 11, német 2, oláh 279; magyarul beszélni tud 22, róm. kath. 5, gör. kath. 271, ev. ref. 6, izraelita 10; ir és olvas 19; házszám 67.
