Szita.

Teljes szövegű keresés

Szita.
Nevének változatai: 1576-ban* Zytafalva. 1607-ben* Zita. 1611-ben* Zytta. 1750-ben* Szita és oláhul 1830-ban* Szitá.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. B. 46.
Torma cs. ltára.
U. o.
Erd. főkormsz. ltár.
Conscr. statist. 185. l.
Neve valószinüleg a szláv sita* szóból ered, melynek jelentése nyelvünkön szittyó, káka.
Mikl. 296. l.
467Ispánmezőtől északkeletre egy hegytetőn, az Ilosva-patak balpartja közelében fekszik, Deéstől 40·3 kilométernyire a bethleni járásban.
Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen még 1560-ban* mikor az összes tartozékok felsoroltatnak, még elő nem fordul, csak 1576-ban,* tehát e falu 1560–1576 közt keletkezett.
Gr. Bethlen ltár.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. b. 46.
1576-ban* Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta, a ki abba 1577-ben* be is igtattatik Pinta György és Miklós János idevaló lakosok jelenlétében, de őt attól* néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós eltiltják.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. b. 46.
Km. Szolnok Int. B. B. 25, 46. F. 5.
Torma cs. ltára.
1581-ben és 1858-ben* ugyanazok újból eltiltják.
Km. prot. 1578: 113. Gyf. prot. Adam primus homo 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta, de beigtatásának 1590-ben* Farkas Miklós s néh. testvérének fiai Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.
Gyf. Cent. P. 19.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* ugyanazok újból tiltakoznak e birtok bitorlása ellen.
U. o. A. 307.
1596-ban* Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
U. o. A. 385.
1601-ben* Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert e birtokát feleségére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
U. o. B. 45.
1601-ben* Harinnai Farkas Miklós e birtokát halála esetére nejére Suky Katára hagyja, az ő halálával pedig fiára Ferenczre, ezeknek kihalása után bátyjának Farkas Jánosnak fiaira Tamás, Ferencz és Mihályra hagyja.
Km. Torda F. 9.
1608-ban* Suki Anna özv. Harinnai Miklósné s ennek első nejétől Sigér Krisztinától való leánya Zsuzsánna, valamint Kun István s ennek neje Erdélyi Margit Harinnai Ferencz özvegye s ennek leánya Krisztina e birtokot Kendy Istvánnak átengedik.
Km. prot. D. 21. Szolnok Int. K. 2, 13.
1611-ben* birtokosa Szigethi István.
Torma cs. ltára.
1619-ben* birtokosa Árpástói Szigethi István, a következő évben árvái. 1632-ben* birtokosa borsai Spáczai Mihály és neje Szigethi Zsófi.
Km. Lymbus.
Km. prot. II. 65. N. 50.
1640 körül* Szigethi Bartos máskép Nyerges István, Péter és Ilona Majthényi András deáknét Barthos Zsófiát néh. Barthos máskép Nyerges István itteni részének eladásától tiltják.
Km. Szolnok Int. M. 17.
4681649-ben* Harinnai Farkas Zsuzsa Torma Györgyné perel előbb Borsai Spáczai Mihályné Szigethi Zsófiával, most Maytini Literati András özvegyével, ki testvér volt Szigethi Istvánnal, kinek adta volt zálogba néhai Farkas Miklósné Suky Kata ezen falut, a melyből neki a hozományt nem adták volt ki.
Várm. jkv.
1663-ban* Húszár Margit buzásbocsárdi Macskási Boldizsárné, csicsókereszturi Torma István birják.
U. o.
1691-ben* Stepán Erzsébet Toldalagi Jánosné itteni részét Vajda Lászlónak vetette zálogba.
Transilv. fasc. 3. nr. 19.
1694-ben* birtokosa Toldalagi János és Macskási László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1698-ban* Poncs Zsófia Szigethi Szerencsy Józsefné és néhai Csicsókereszturi Antal utódai atyjukat s testvéreit ezen birtok elidegenitésétől tiltják.
Gyf. prot. Lad. Illyei fol. 85.
1709-ben* Toldalagi Mihály, a János és neje Stephán Erzsébet fia, e falunak negyedrészét zálogba adta br. Pongrácz György és neje Kereszturi Krisztinának, de tőle kiváltotta Toldalagi Krisztina Ugron Istvánné 1712-ben.*
Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. ltár. 35. sz.
1715-ben* a magban szakadt Nápolyi György itteni részét a fiscus elfoglalta, de annak Nápolyi György özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak. Toldalagi János, Torma Miklós, Maksai József, Macskási László árvái birtokosok.
Torma család levéltára.
1727-ben* birtokosa Toldalagi Mihály.
Torma gyüjtemény.
1748-ban* Nápolyi György fiágon való kihalásával annak itteni része iránt a fiscus a női ágon leszármazókat t. i. néhai Torma Kristófnak Nápolyi István leányától Máriától való gyermekeit Istvánt, Ferenczet, néh. László gyermekeit Dánielt, Máriát Ugron Jánosnét s s néh. Anna Kereszturi Mihályné gyermekeit Miklóst és Juditot Gyulai Lászlónét, másrészt azon néh. Nápolyi István leánya Évának Buday Zsigmondnénak gyermekeit Istvánt, Lászlót, Ferenczet, Ágnest s Krisztinát Fráter Zsigmondnét perbe fogta, de a királyi tábla attól elütötte.
Torma cs. ltára.
1758-ban* Toldalagi László birja.
Torma gyüjt.
1775-ben* Szeredai Krisztina Józsa Antalné egy népes és puszta telkét Jabroczki Jánosnak veti zálogba, mely 1796-ban Kozma Ferencz kezére jut Szeredai Ferencz útján.
Torma család levéltára.
4691796-ban* Zalányi Kovács Lajos és Jósa György itteni részét Kozma Ferencznek adta zálogba.
Torma cs. ltára.
1786-ban* birtokosai: gr. Toldalagi Pálnak van 7 jobbágya, gr. Bethlen Juliánna özv. Dózsa Mihálynénak 7, Endes Józsefnek 4, Jábróczky Jánosnak 4, gr. Lázár Antalné Torma Évának 2, Torma Borbála, Katalin és Zsuzsánnának 2, torma Mihálynak 1, özv. Pekri Lászlóné Szeredai Katalinnak 1 jobbágya, Jábróczky Gábornak 1 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1802-beli esketés szerint* az egész faluban van 37 örökség, melyből gr. Toldalagi Józsefnek van 11 öröksége, gr. Teleki Mihálynak 8, Biró Zsigmondnak 6, gr. Lázár Antal jogán gr. Lázár Józsefnek 3, Kozma Ferencznek 4, Fráter Antalnak 1, Pekrinének 1, br. Weisz Ferencznek* 1.
Torma gyüjt.
Lásd Felső-Egresnél.
1804-ben* Toldalagi József egyik birtokosa.
Torma gyüjt.
1805-ben* Torma Mária Ajtai Józsefné és Jozefa Jékei Zsigmondné két itteni telkét Kozma Ferencznek adja zálogba.
Torma cs. levéltára.
1811-ben* Biró Mihálynak van 4 5/5 telke, Bocskor Istvánnak 2/3 telke s más két birtokos gr. Teleki Mihálynak 4 3/5, Torma Zsuzsánnának 1 telke.
Megyei ltár.
1815-ben* Hatfaludi László itteni részét Kozma Ferencznek adja zálogba. 1816 körül* Kozma Ferencznének van 6 1/2, Fráter Antalné utódainak 1/2, Domokos Károlynénak 1 1/6, Bocskor Istvánnak 2/3, Biró Mihálynak 2 5/6 és br. Jósika Miklósnak 2 1/2 telke.
Torma cs. ltára.
Megyei ltár.
1820-ban* birtokosai: Kozma Ferenczné Torma Krisztinának van 15 telke, gr. Teleki Mihálynak 7, Biró Mihálynénak (gr. Ybra) 3, br. Jósika Miklósnak 2, br. Weisz Ferencznek 2, Bocskor Eleknének 1, osd. Wass Antalnak 1.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* Bocskor Sándor, gr. Teleki István, Torma Krisztina Kozmáné, gr. Teleki Rózsa és Lujza, gr. Lázárné Barcsai Póli, Biró Rózália, Szentgerliczei Kata részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wesen 79–105. l.
1866-ban* az itt összeírt 35 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban tehetősebb birtokosai: Koptyil, Fekete és Oprea Gábor.
Szita lakósai kezdet óta oláhok, kiváló szorgalmasak, földmivelők, baromtenyésztők. Épületeik rakófaoldaluak szalmafedél alatt.
Gör. kath. egyházközség, az ispánmezei leányegyháza. Fatemploma az 1850-es években épült. Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelve.
470Papjai 1840. év óta ismeretesek s Oprea családbeliek voltak, míg önállólag állott fenn. Iskoláját 1865. évben létesitette s Pontineászával együtt fizetik a tanitót ma is.*
Kádár. Nev. és okt. tört. 417. l.
Éghajlata kiválólag egészséges, szél gyakori, jégverés ritkán fordul elő. 1750-ben* határának téri része közepes, kétharmada pedig terméketlen. Földjük termékeikből és baromtenyésztésből élnek, melyeket Besztercze és Deés vásárain bocsátanak árúba, barmaikat mindenfelé szokták árúsitani.
Erd. főkormsz. ltár.
Kétfordulós határa 6 ökörrel szántható, nagyrésze hegyes lévén, szekeres trágyával, bár az évenként való javitást megkivánja, nem javithatják. Az őszi vetés köble 3 (40 kévés) kalangyát, a tavaszi 4 kalangyát, de kalangyája mindkettőnek egy-egy vékával fizet. Tüzelésre való fás erdeje van elegendő, legelője azonban szűk, kaszálója fordulónként. Szántója 253 köbölnyi, elvetettek 117 köböl ősz, 115 köböl tavaszgabonát, termett 8 véka tengerije. Kaszálója 120 szekérnyi. Van itt 67 ökör, ló, 72 tehén, 23 tulok, 199 juh, kecske, 30 disznó, 26 méhköpü.
1821-ben* adózás tekintetében III-ad osztályú. Adó alatt van: 294 köb. szántó, 249 szekérnyi kaszáló, 8 ökör, ló, 10 tehén, 2 borju.
Cziráki urb. oszt.
1898-ban határának földje meglehetős termő. Búzát, tengerit termesztenek, hazai fajta szarvasmarhát, kecskét tenyésztenek. Gyümölcse kevés alma, szilva és körtvefa. Egyetlen forrása nevezetes jó ivóvizéről, Csorgou a luj Gyirán.
Határhelyek: 1850-ben* Vádu kalaletii, Dupe válye szántók, Alunisiu, Sacaturile és Runkul szántók.
Torma J. gyüjt.
1864-ben* Valea late, Valea risci, Valea arsiti, Guretiu, Virvu Siti, Dimbu cioroiuliu, Poiana lesiasca, Buzesu, Dupa valea carligiloru, Costa sveviloru, Poiana risti, Ponoritia, Valea Gergeleului Dupa Dealu Prislopului, Virvu Gialului, Búza secaturi.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
Területe 1900-ban 1511 kat. hold.
Lakossága: 1706 körül* van 9 jobbágy, 1 zsellér lakosa, lakóház 10, pusztaház 17 van benne.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 37 jobbágy 29 házastelken, 2 zsellér 2 házastelken, együtt 31 házban és 4 kóborló. El van pusztulva 8 ház, melyből kihaltak vagy más helyre szöktek, ezek részét az adózó nép foglalta el.
U. o.
4711830-ban* 95 lélekkel.
Cons. statist. topogr. 185. l.
1857-ben* 190 lakosból 184 gör. kath., 6 izraelita, házak száma 34.
Orsz. ism. tábla 25. l.
1886-ban 250 lélekből 237 gör. kath., 6 gör. kel, 7 zsidó.
1891-ben 288 lélek lakossal, melyből 281 gör. kath., 1 gör. kel. és 6 izraelita.
1900-ban 344 lakosból férfi 174; német 7, oláh 337, magyarul beszélni tud 2; gör. kath. 334, gör. kel. 1, izraelita 9; ír és olvas 17; házszám 56.
Adója: 1703 körül* a jobbágyok, zsellérek fizettek 24 frtot, 4 3/4 köb. búzát s ugyanannyi zabot, másfél szekér szénát s 1 tehenet. 1750-ben* 141 frt 28 krt. 1755-ben* 132 frt 52 krt. 1775-ben* 258 frt 19 kr. 1822-ben* 109 frt 48 kr. 1898-ban 574 frt 64 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei levéltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages