Tálosfalva.
Tálosfalva.
Dl. 28011., 32459. és 32477.
Cons. statist. topogr. 189. l.
Nevét az agyagmivelő fazekasok, tál csinálók után vette, oláh neve blid szintén tálat jelent.*
Cihac. 17. l.
Azon kis patakocska Pereu Fárniczi fejénél, szűk katlanban a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült, mely Antoson, Oláh-Vásárhelyen át csergedezve a Deberke patakába szakad. Deéstől 28·2 kilométernyire fekszik a csákigorbói járásban.
Első megemlitésekor 1507-ben* mint Alparét tartozékát találjuk, tehát addig, mint ezentul is ugyanazon birtokosai voltak mint Alparétnak.
Dl. 28011., 32459. és 32477.
A mondott 1507. évben e birtok nádasdi Ongor János fiainak, János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján, a kir. adományából Szobi Péter fiára, Mihályra szállott.
5471521-ben* Héderfái Barlabási Lénárd, erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyja.
Gyf. kápt. Divers. Cott. I. fasc. 2. nr. 33.
1573-ban* Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősiti.
Lib. Reg. II. 734.
1577 előtt* Barrabási János, csanádi püspök birta e falut, ki Barrabási Mihály és Ferencz, Bogáthi Ozsvátnéval osztozott meg rajta.
Gr. Kornis ltár.
1577-ben* Báthory Kristóf, a hűtlenségbe esett Békés-párti Radák László itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Deák Péter és Rácz János, s ugyanakkor emlittetik egy Demeter nevü jobbágy.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1585-ben* Arpately, Sztejolith Rácz János itteni részét Kendy Ferencznek, küküllőmegyei főispánnak eladja.
I. Lib. Reg. Sig. Báthory 314.
1595-ben* Szakácsy István és Komany Miklós birják. (Dancs, György jobbágy családok.)
Gr. Haller cs. ltára.
1959-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett radnóti Kendy Ferencz itteni részét nemcsak azért, hogy ellen szövetkezett, hanem mivel Kővár őrségét is hűségéről tőle elvonni igyekezett, Romány Miklósnak, fejedelmi udvarnoknak adományozta.
Km. Szolnok int. R. 9. és Szolnok med. R. 1.
1599-ben* birtokos Rácz István.
Gr. Kornis ltár.
1604-ben* Hidvégi Demjén Ferencz itteni részét, melyet ő Kovácsy Ferencz magvaszakadtával Báthory Zsigmondtól kapott adományba, Haller Gábornak veti zálogba.
Km. prot. B. 210.
1607-ben* Géczi Géczi István itteni részét Haller Gábornak adja el.
Gr. Haller cs. ltára.
1658-ban* Haller Györgynek itt 2 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1694-ben* birtokosa Haller György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Tálosfalva török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1711-ben* gr. Haller György a birtokosa.
Torma gyüjt.
1804-ben* Haller Judit gr. Teleki Ádámné a helységért br. Orczi Annát gr. Haller Péternét perelte.
Gr. Haller cs. ltára.
1820-ban* birtokosa gr. Eszterházy János; van 17 telke.
Erd. kancz. ltár.
1866-ban* az itt összeirt 30 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Hajdan magyarok lakták, kik a királyi haszonbér kezdetekor 1556-ban már el voltak oláhosodva, mind e mellett 1600-ban,* midőn Csáky Istvánt 548beigtatják, magyar lakosok is emlittetnek, mint Pethő Gergely falusbiró, Farkas Lukács esküdt.
Torma gyüjt.
Jelenlegi lakosai románok, szorgalmas, vallásos nép. Öltözetét házilag késziti. Épületeik szalma tetőzetüek.
Gör. kath. egyháza a bujdosi filiája. Fából épült temploma a Szt. Miklós tiszteletére szenteltetett föl. Anyakönyve 1825 óra vezettetik,* van kevés földje a pap számára kiszakitva.
Torma gyüjt.
1750-ben* vizenyős határának javitása rendkivül való szorgalmat kiván, de itt hiába keresi az ember. Éghajlata gyümölcsnek kedvező, úgyszintén gabonának is, legelője szűkös kezd lenni, itatója, bő, jövedelme marha, széna, zab, útja rossz, Deéstől hegy választja el, közfuvarral nem terheltetik. Két fordulós határa egyike a legkisebbeknek s gyengébbeknek, közepes termésünek csak harmada mondható, a többi vizenyős, sovány s ezért jobbára kaszálónak használják. Talaja kelet felől fehéres, északra feketés. Egy őszi búzaszemre másfél, a tavaszira 2 szem számitható. Adózás tekintetében 1822-ben* I. osztályu.
Erd. főkormsz. ltár.
Cziráki. Urb. oszt.
1713-ban* szántója 94 1/2, 1750-ben* 312, 1822-ben* 484 vékányi volt. Ebből 1750-ben őszi búza alá használt 106, tavaszira 39 s termett tengerije 8 vékányi. Kaszálója fordulónként 1713-ban 26, 1750-ben 32, 1822-ben 157 szekérnyi. Erdeje a közönségnek alig van, a birtokosságnak kevés szálasa. Nagyobb hegyei: Kályáláte és La Piglave.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Megyei ltár.
1713-ban volt itt 4 ökör, 4 tehén, 12 ló, 8 disznó, 2 méhköpü, 1750-ben 24 ökör, 24 tehén, 3 bornyu, 31 juh, 12 disznó, 16 méhköpü, 1822-ben 4 igás, 8 fejős, 3 tulok, 28 juh, 3 kecske, 11 disznó s 1844-ben* 14 ökör, 30 tehén, 1 ló, 50 juh, 19 disznó adó alatt.
U. o.
1898-ban határa termékeny, terményei: búza, tengeri, zab, alakor, paszuly; állatai: kevés fehér szőrü szarvasmarha, több bival és juh; gyümölcse: alma, szilva; itatója forrásaiban.
Határhelyek: 1864-ben* La Ritu, Kaka Ursului, Pa Dosu, Intre Tyiglaa, La Fundetura, Tabla cai late, Tabla Dimburiloru, Tyascurile, La Bulbucu, Su Zsula, Styubou, Dupa Gyalu, Intre Parare, La Cruce, Kosta Nedei, in Gyalu Pustutiei, La fagetu.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
1898-ban Dupa Grégyin, Glodu Rosu, Tabla Krucsi dülők.
Területe 1900-ban 394 k. hold.
Lakossága: 1713-ban* egy jobbágy, 7 zsellér lakossal, van 8 lakó s egy puszta ház benne.
Erd. főkormsz. ltár.
5491750-ben* volt itt 13 népes, 12 pusztatelek, 6 jobbágy, 7 telkes zsellér s 1 özvegy.
Erd. főkormsz. ltár.
1830-ban* 108 gör. kath. lakossal.
Cons. statist. topogr. 190. l.
1840-ben* volt itt 54 fi, 51 nő. 1844-ben* 1 fi, 1 nő nemes, 53 fi, 53 nő pór, együtt 108 lélek. 1841-ben volt 1 papi, 20 zselléri telek, 1844-ben pedig 20 füst.
Megyei levéltár.
U. o.
1886-ban 135 lélekből 5 zsidó, a többi román gör. kath.
1887-ben* 141 gör. kath. lélek, házak száma 25.
Orsz. ism. tábla 23. l.
1891-ben 159 lélekből 152 gör. kath., 7 gör. kel.
1900-ban 157 lakossal, melyből férfi 86, német 3, oláh 154; magyarul beszélní tud 1; gör. kath. 154, izraelita 3; ír és olvas 2; házszám 35.
